Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A közszolgálati írásművek 2009/10. tanév, 2. félév Bevezetés a közszolgálati kommunikációba.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A közszolgálati írásművek 2009/10. tanév, 2. félév Bevezetés a közszolgálati kommunikációba."— Előadás másolata:

1 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A közszolgálati írásművek 2009/10. tanév, 2. félév Bevezetés a közszolgálati kommunikációba. Páthy Ádám

2 Az üzenet „előállítása” – a döntés  A közszolgálati üzenetek elsődleges megjelenési formája a döntés  Döntéshozó szervek: -Országgyűlés -Kormány, minisztériumok és egyéb kormányhivatalok -Különböző területi illetékességű hivatalok -Önkormányzatok és önkormányzati szervek -Egyéb szervezetek és szakemberek  Annak köszönhetően, hogy különböző döntéshozó szervek vannak, a döntések típusai változatosak lesznek  Elsődleges különbségtétel: szabály és egyedi rendelkezés

3 A döntéshozatal kerete – az igazgatási ciklus  A döntések előkészítésének, meghozatalának és végrehajtásának folyamata A ciklus részei: -Célmeghatározás -Információgyűjtés -Tervezés -Döntés -Végrehajtás -Koordináció -Ellenőrzés Egy igazgatási ciklus nem feltétlenül tartalmaz minden fázist, felépítését a feladat jellege és a szabályozási környezet határozza meg

4 Előkészítő szakasz – az előterjesztés  Legfontosabb célja döntés kezdeményezése, és a döntés céljára vonatkozó javaslattétel Az előterjesztés feladata: -A döntés szükségességének indoklása -A legjobb megoldás igénye -Az ellenvélemények bemutatása -Hatások és következmények előrejelzése Az előterjesztés tartalmilag megköveteli a korábbi döntések bemutatását, az érintettek körének behatárolását, a meglévő intézményi és jogi környezet feltárását, illetve a hatásvizsgálatot a döntés megvalósulása és elmaradása esetén

5 Az előterjesztés szerkezete  Döntési javaslat -Nagyon fontos a meggyőzés a döntés szükségességéről -Nem elsődlegesek a szakmai jellegű részletkérdések -Központi elem az elérni kívánt célok bemutatása, indokokkal megfelelően alátámasztva -Sok esetben a döntéshozónak nincs hatásköre a javaslatban foglaltak végrehajtására, vagy nincs tisztában a létező hatáskörökkel -Mind a korlátok, mind pedig a lehetőségek bemutatása fontos -Több alternatíva bemutatása esetén nemcsak tartalmilag, hanem formailag is törekedni kell a kiegyensúlyozottságra

6 Az előterjesztés szerkezete  Véleményezési eljárás A jogszabályok előkészítése esetén az előírások megszabják az előzetes véleményezők körét A vélemények kezelése: -Felvétel a lehetséges alternatívák közé -A vélemény elfogadása és beépítése -A vélemények elutasítása Minden esetben kötelező a részletes indoklás A véleményezés alapszabályai -Megfelelő forma -Koherens szemlélet -Tények alapul vétele -Kompetencia -Empátia

7 Az előterjesztés szerkezete  Előzetes hatáselemzés -Nemcsak az elérni kívánt hatás vizsgálata szükséges, hanem át kell tekinteni az esetleges negatív mellékhatásokat is -„Szektorális” hatásvizsgálat: társadalmi, gazdasági, szervezeti, igazgatási, stb. következmények -Fontos az esetleges negatív hatások kezelésére vonatkozó javaslattétel is -Speciális hatások feltárása: harmonizációs követelmények, adatvédelem, jogszabályi környezet átalakítása Összegzés -Konkrét -Egyértelmű -Ellenőrizhető -Leírja a munkafolyamatot

8 Az előterjesztés szerkezete  Ellenőrzés -Tartalmazza az utólagos hatásvizsgálatot -Leggyakoribb formája a jelentés -A jelentés szerkezete általában megegyezik az előterjesztésével -A legtöbb esetben a jelentésnek is tartalmaznia kell javaslatokat -Speciális jelentéstípusok: pl. pénzügyi jelentés

9 Az előterjesztés formai követelményei  Nem összetett kommunikációs folyamat, tehát a hatékonyság az írott szöveg struktúráján alapul  Kiemelkedően fontos a tagolás, a dokumentum áttekinthetővé, logikussá tétele Kiegészítő szerkezeti elemek -Tartalomjegyzék -Mellékletek -Fogalommagyarázat -Bibliográfia, jogszabálygyűjtemény

10 Az előterjesztés formai követelményei  Belső tagolás -Vizuálisan elkülöníthető alapegység: bekezdés -Alapkérdés a bekezdés nagysága – az ideális bekezdés nem tartalmaz többet 15 sornál -Legkisebb elkülöníthető egység: mondat -A mondat hosszúsága nagymértékben befolyásolja az érthetőséget – mérlegelni kell, hogy kikhez szól a közlés -Az érthetőség szempontjából jól használhatók a kiemelések különböző eszközei

11 A jogszabály  Definíció: állami szervek által megalkotott általános érvényű, mindenkire kötelező magatartásszabály  Jellemzők: -A kommunikáció kezdeményezője az állami szerv -A jogszabály üzenete elvárást jelent valamilyen magatartásformával kapcsolatban -Az üzenet kódolt formája maga a jogszabály -Az üzenet általános érvényű, a címzettek széles köre jellemző

12 A jogszabály  Kibocsátó közegek: nem minden állami szerv alkalmas jogszabályok kibocsátására, ezt a kört az alkotmány határozza meg  Kibocsátók és típusok: Országgyűlés – törvények Kormány – rendeletek Kormány tagjai – rendeletek Helyi és megyei önkormányzatok – rendeletek A kibocsátók köre kizárólagos, más szervek nem hozhatnak jogszabályokat

13 A jogszabály  A jogszabályok három fő részből (tényállás, rendelkezés, jogkövetkezmény) állnak össze  Tényállás (hipotézis): azokat a körülményeket írja le, amelyekre a jogszabály vonatkozik, tulajdonképpen a működési keretet jelenti  Rendelkezés (diszpozíció): a jogszabály tartalmi része – a jogalkotó ebben fogalmazza meg, hogy mi az elvárt magatartásforma. A rendelkezés lehet kötelező, illetve megengedő  Jogkövetkezmény (szankció): azt fogalmazza meg, hogy milyen következményekkel jár, ha a rendelkezések nem kerülnek betartásra.  Alapvető kommunikációs sajátosság: a felek nincsenek egymással egyenrangú viszonyban, a feladó hatalmat gyakorol a címzett felett

14 A jogszabály előkészítése  Az előkészítési folyamat legfontosabb követendő céljai megegyeznek az előterjesztés során megismertekkel  Fő cél: meg kell győzni a jogalkotót a jogszabály szükségességéről  Lépések: A szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyok elemzése A jogok és kötelességek érvényesülésének elemzése Érdekütközések feltárása  Jogszabályok esetében a visszacsatolás lehetősége minimális, ezért már az előkészítéskor nagyon körültekintőnek kell lenni

15 A jogszabály előkészítése  Az előkészítő munka során fontos az érdekeltek lehető legszélesebb körének bevonása  Kommunikációs feladatok Kommunikációs csatornák kialakítása Információszolgáltatás a szereplőknek Megfelelő idő az információk feldolgozására A javaslatok és vélemények összegzése  Kodifikációs bizottság: fontos törvények megalkotása esetén a kormány rendeli el a szakértői bizottság felállítását

16 A jogszabály szerkezete  A szerkesztővel szembeni alapvető követelmények: Tökéletes pontossággal kell kifejezni a jogalkotói akaratot A megfogalmazásnál figyelni kell az áttekinthetőségre és közérthetőségre, mivel a címzettek köre széles Meg kell felelni a szigorú jogi és szakmai követelményeknek  Dilemmák: Szakértő-laikus: nehéz megoldani, hogy a jogszabály egyszerre szóljon a címzettek széles körének, de emellett teljesítsen minden szakmai kritériumot Állampolgár-jogalkalmazó: egyaránt alkalmasnak kell lenni a „bírósági használatra”, és a jogkövető magatartás elérésére

17 A jogszabály szerkezete  A jogszabály pontosan definiált szerkezete az áttekinthetőséggel kapcsolatos kommunikációs célokat szolgálja  A jogszabály részei: Cím Preambulum Bevezető rész Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések

18 Cím  Követelmények: Rövid, tömör és a tárgyra jellemző Pontosan meg kell adnia a jogszabály tárgyát Lehessen belőle következtetni a tartalomra Meg lehessen különböztetni más jogszabályoktól Adjon lehetőséget a jogszabályra való hivatkozásra  Általános szabály, hogy a jogszabály címe ne legyen túl hosszú, mivel az kommunikációs szempontból bizonytalanságot és konfliktust jelenthet.  Kivételek: Nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályok Jogszabályok módosítása és hatályon kívül helyezése

19 Preambulum  A jogszabály elvi bevezetése  A törvény megalkotásának célja és előzményei  A jogszabályban nem rögzített elvi tételek leírása  A preambulum alkalmazása: Csak a törvényeknek lehet preambuluma Általában az újszerű, nagy jelentőségű törvényeknél jellemző Nem tartalmazhat kötelező szabályokat

20 Bevezető rész  Alapvetően felhatalmazást jelent Más jogszabály felhatalmazása Más szervvel egyetértésben kiadott jogszabály  Alapeset: egy magasabb szintű jogalkotó utasítást ad egy alacsonyabb szintűnek valamilyen jogszabály megalkotására  Kooperáció: különböző törvényhozó szervek megállapodásával, egyetértésével készült jogszabály, a megállapodás tényét a bevezető rész tartalmazza

21 Általános rendelkezések  Tartalom: A jogszabály egészére kiható alapelvek A jogszabály hatályára vonatkozó rendelkezések Értelmező rendelkezések Fogalommeghatározások  Az általános rendelkezések tartalmazzák a jogszabály hatályosságát is, amely lehet: Területi Időbeli Személyi  Hatályvesztés: A jogszabályban meghatározott idő lejárta Hatályon kívül kerülés más jogszabály által

22 Részletes rendelkezések  Általában ez a jogszabály legnagyobb terjedelmű része  Funkció: mindenre kiterjedő pontos szabályok megfogalmazása  A jogszabály azon része, amelynek szerkezeti szempontból a leglogikusabbnak, leginkább áttekinthetőnek kell lennie  A részletes rendelkezések hosszúsága miatt sok esetben szükség van a világos tagolásra

23 Záró rendelkezések  Tartalom: A hatályba lépés időpontja: úgy kell meghatározni, hogy az állampolgároknak és a jogalkotóknak legyen lehetőségük a felkészülésre Átmeneti rendelkezések: meghatározza, hogy folyamatban lévő ügyekben a rési vagy az új szabályt kell-e alkalmazni Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések: korábbi jogszabályok listája Felhatalmazások: nemcsak az, hogy kitől származik, hanem az is, hogy kit hatalmaz meg

24 Mellékletek és indoklás  Nem tekinthető kötelező szerkezeti elemnek  Általános jogalkotói vélemény, hogy kerülni kell a mellékletek alkalmazását  A melléklete nem tartalmazhatnak kötelező szabályokat, csak háttérinformációkat  Az indoklás a törvényjavaslatok kötelező része, a szabályozás szükségességéről szóló érvelést valamint a törvény gyakorlati alkalmazásának feltételeit tartalmazza

25 Kommunikációs csatornák  Magyar Közlöny: Törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek Országgyűlési és kormányhatározatok Nemzetközi szerződések Legfelsőbb Bíróság döntései Személyi döntések és kitüntetések  Önkormányzati és minisztériumi közlemények  A jogrendszer egészének áttekintése: általános és ágazati jogszabálygyűjtemények

26 Szerkezet és nyelvhelyeeség  Az általános követelmények: Rövid mondatok, bonyolult mellékmondatok elkerülése Rövidítések, betűszavak csak nagyon indokolt esetekben való használata Idegen kifejezések használatának kerülése Bonyolult kifejezések használatának kerülése Szakkifejezések köznyelvi változatának alkalmazása Rokonértelmű kifejezések használatának kerülése

27 Szerkezet és nyelvhelyeeség  Stilisztikai hibák: Központozás következetlen használata (vessző, pontosvessző) Több gondolatjel egy mondaton belül Visszamutató névmások helytelen használata Feltételes mód túlzott használata Hosszú mondatok használata Szaktudományos szóhasználat a hétköznapi helyett

28 Szerkezet és nyelvhelyeeség  „(2) A parkgondozóval egy tekintet alá esnek a zöldterületek felett védnökséget vállaló szervezetek és tömegmozgalmak (pl. iskola, óvoda, FIDESZ stb.) tagjai.„  Város Önkormányzati Képviselő-testületének (V. 28.) sz. rendelete a csendvédelemről „1. § (3) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezés bármilyen hangszóró vagy más műsorforrás vagy sporteszköz." 3. § (1) a zaj egyértelmű „A" hangnyomás szintje. 3. § (2) „A kiemelkedő várospolitikai rendezvények" időtartamára a jegyző felmentést adhat."

29 Szerkezet és nyelvhelyeeség  Községi Önkormányzat évi 3. számú rendelete a község környezetvédelméről 12. § „(2) D. úton az állatokat legelőre és visszahajtani nem lehet, kivéve azokat az állattartókat, akik ezen az úton laknak."  Községi Önkormányzat Képviselő-testület (VII. 8.) Ör. számú rendelete a környezetvédelemről 4. § „ (1) A gyomírtó szereket úgy kell elzárni, hogy ahhoz se ember, se állat hozzá ne férhessen!"

30 Szerkezet és nyelvhelyeeség  Községi Önkormányzat Képviselő-testület (XI. 15.) Ör. számú rendelete a temetők és temetkezés rendjéről 2. § „(3) A sírgödröt olyan mélyre és szélesre kell ásni, hogy abba a koporsó beleférjen.„ 6. § „(1) A kripta méretének meghatározásakor irányadó a benne elhelyezni szándékolt hullák szélességi szorzata."  Községi önkormányzati képviselő-testület (II. 29.) számú rendelete az állattartásról „A viharlámpát a pajta falán olyan magasságba kell elhelyezni, hogy se ember, se állat a farkával le ne verhesse."


Letölteni ppt "SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A közszolgálati írásművek 2009/10. tanév, 2. félév Bevezetés a közszolgálati kommunikációba."

Hasonló előadás


Google Hirdetések