Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Automatikai építőelemek 13. Optikai elven működő érzékelők Optikai elven működő inkrementális lineáris útmérők Az optikai mérés elven működő inkrementális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Automatikai építőelemek 13. Optikai elven működő érzékelők Optikai elven működő inkrementális lineáris útmérők Az optikai mérés elven működő inkrementális."— Előadás másolata:

1 Automatikai építőelemek 13. Optikai elven működő érzékelők Optikai elven működő inkrementális lineáris útmérők Az optikai mérés elven működő inkrementális eszközök viszonyítási alapját a periodikus mérőosztásokból álló skála adja, melyet acél vagy üveg hordozófelületen alakítanak ki. Az osztások távolsága határozza meg az eszköz felbontását. Egy skálaosztás periódusra (egy világos–egy sötét) vonatkoztatva: 10; 20, 50, 100  m Az átlátszó hordozóanyaggal rendelkező skála (üveg) leolvasása az átbocsátott fény érzékelésével, míg az átlátszatlan hordozóanyaggal rendelkező skála (acél) leolvasása a reflektált fény érzékelésével történik. A letapogató fej és skála egymáshoz képesti elmozdulásakor a letapogató fejben levő fényérzékelők kimenetén ciklikusan ismétlődő jel keletkezik, amely megközelítően, szinuszos, inkrementális jel. A mérést szolgáló skálaosztásokon kívül minden skálahordozón külön sávban egy vagy több referenciapontként használható optikai markert is elhelyeznek. Az inkrementális lineáris útmérőkben egyre gyakrabban alkalmazzák a távolságkódolt referenciajeleket.

2 Automatikai építőelemek 13. Abszolút optikai lineáris útmérők Az abszolút lineáris útmérők optikai, lézeres, mágneses, induktív, potenciométeres stb. érzékelők lehetnek. Mivel kimenetükön bekapcsoláskor és mozgás közben is folyamatosan a tényleges pozíciónak megfelelő adat jelenik meg, az ilyen méréseknél nem szükséges az inkrementális mérőrendszereknél elengedhetetlen referencia (home) pozíció rögzítése, mely kalibrálja az útmérőt, és továbbiakban minden elmozduláshoz referenciaként szolgál. Az abszolút optikai lineáris útmérők egy üvegskálát tartalmaznak, melynek hossztengelyével párhuzamosan több, világos (átlátszó) és sötét osztással ellátott sávot helyeznek el. A párhuzamos sávok osztásai különböznek, méghozzá úgy, hogy a célszerűen elhelyezett fotóelektromos érzékelőkkel a teljes mérési hosszon bármely pozíció azonosítható legyen. Az érzékelőfej elmozdulásakor a sávonként elhelyezett fotóelektromos érzékelőkben négy, egymáshoz képest 90°-kal eltolt szinuszos jel keletkezik (10°,100°, stb.). Ezek nem szimmetrikusak a nullavonalra, ezért az érzékelők kimenetét két push-pull (ellenütemű) áramkörbe kötik, melyek kimenetén két 90°-kal fázisban eltolt, a nullavonalra szimmetrikus jel keletkezik. Az így előállított szinuszos kimenő jelekből egy kiértékelő áramkör állítja elő az útmérő abszolút pozíciójelét. Útmérők hossza korlátozott, nem haladja meg a 3 m-t.

3 Automatikai építőelemek 13. Magnetostriktív lineáris útmérők A magnetostrikció a ferromágneses anyagokra (pl. vas, nikkel, kobalt) jellemző tulajdonság, melyeket– egyenként sok atomból álló – parányi állandó mágneses részecske (domén) alkotja. A mágnesezetlen anyag doménjei rendezetlenül helyezkednek el, azonban mágneses térbe helyezve a domének a mágneses tengely irányába fordulnak, megközelítőleg egymással párhuzamosan, ami az anyag makroszkopikus alak vagy méretváltozását okozza. A jelenség fordítottja, a felfedezőjéről Villari hatásnak nevezett jelenség is létezik, vagyis ha a magnetostrikciós anyagot külső erőhatás éri, megváltozik az anyag mágneses tulajdonsága. A magnetostriktív tulajdonságú anyagokból készült huzalok másik fontos jellemzője a Wiedeman-hatás. Ha egy magnetostriktív huzalra kívülről tengelyirányú mágneses mező hat, és áramot vezetünk a huzalon keresztül, a tengelyirányú mágneses mező helyén egy mechanikai torzulás (csavarodás) jön létre a huzalban, melyet a külső mágneses mező és az áram által a huzal körül keltett mágneses mező kölcsönhatása hozza létre.

4 Automatikai építőelemek 13. Magnetostriktív lineáris útmérők Ha az áram impulzusszerű (1..2  s), és a külső, tengelyirányú mágneses mező egy állandó mágnestől származik, akkor a mechanikai csavarodás hullámszerűen, kb. (a fémben mérhető) hangsebességgel ( m/s) végigfut a huzalon. Ezért ezt hullámvezető huzalnak nevezik. Ismernünk kell a hullámsebesség pontos értékét. Ezt minden egyes érzékelőnél megmérik, és/vagy feltüntetik annak házán, vagy az érzékelő már az ezzel korrigált távolságot szolgáltatja. Micropulse lineáris útadó impulzusábrája A litze huzal a rádiótechnikában használt speciális, zománcozott erekből sodrott huzal.

5 Automatikai építőelemek 13. Lézeres abszolút út- és távolságmérők Az érintésmentes abszolút út- és távolságmérés igénye már régen felmerült, és az igény kiszolgálására sok különböző mérési elven alapuló megoldást dolgoztak ki. E megoldások közül kiemelkedik a lézeres távolságmérés széles mérési távolságtartománya és nagy mérési pontossága miatt. Kétféle mérési metódus áll rendelkezésre: - Visszaverődési idő mérése - Háromszögeléses mérés Visszaverődési idő mérése A szenzorból kibocsátott lézersugárnak időre van szüksége a mérendő tárgy eléréséig és vissza a szenzorhoz. A tárgy és a szenzor közötti távolsággal arányos a terjedési idő, melyet megmérve – a mérés és a távolság átszámítás pontosságától függő felbontással – a tárgy távolsága kiszámítható. Mivel néhány deciméternyi távolságot a fény néhány ns alatt fut be, a kiértékelő elektronikának igen gyorsnak kell lennie. A mm-es és ennél rövidebb távolságokra ez a mérési módszer már gazdaságosan nem alkalmazható, mivel néhányszor tíz ps időt kellene nagy felbontással mérni.

6 Automatikai építőelemek Néhányszor 10 méternél nagyobb távolságok mérésénél más problémákkal kell megküzdeni: - Nagyobb fényteljesítmény szükséges, - A fókuszálás miatt lencserendszert kell alkalmazni, - A mérendő tárgyra reflektáló tükröt kell felszerelni, - Érzékenyebb fotóérzékelőt kell alkalmazni, - Aszabadon terjedő fényű lézereszközök körültekintő használata a látássérülés veszélye miatt különösen indokolt. A fentiekből következik, hogy visszaverődési idő mérésével >1 m…<500 m tartományban mérő, <1 mm felbontású eszközök készíthetők gazdaságosan.

7 Automatikai építőelemek 13. Háromszögeléses mérés Háromszögelésen alapuló mérés A 10 m-nél kisebb távolságok mérésénél leggyakrabban használt mérési metódus a háromszögelési elvet használja Egy lézerforrás fénysugarat bocsát ki, amely a mérendő tárgyba ütközve, szétszóródva verődik vissza. Ennek egy része a szenzor érzékelőjére esik. Az érzékelő pozíció - érzékeny (PSD – Position Sensitive Detector), CCD szenzor, fotodióda-mátrix stb. Az érzékelő nagy térbeli felbontással rendelkezik és nagy mintavételi frekvenciával (néhány MHz) van letapogatva. A szenzor-tárgy távolságot trigonometrikus számítással határozzák meg 0,5 %-nál jobb pontossággal. A mérési idő kevesebb, mint 10 ms, ami mozgó, rezgő tárgyak mérését is lehetővé teszi. A kívánalmaknak leginkább a látható és közeli infravörös tartományban működő félvezető lézerek felelnek meg, ezért leggyakrabban ezeket használják a háromszögeléses szenzorokban. Az egy érzékelővel rendelkező szenzorokban a mérendő tárgy felületén lévő egyenetlenségek pontatlanságot okozhatnak, ennek elkerülésére a pontosabb eszközökben két szenzort használnak.

8 Automatikai építőelemek 13. Az interferométer két tükörből, valamint egy félig fényáteresztő tükörből (ún. nyalábosztó) áll, melyet a tükrök közé állítanak úgy, hogy a rá kibocsátott fénynyaláb egyik felét a mögötte elhelyezett tükörre engedje, másik felét visszaverje a másik oldalon elhelyezett tükörre. A nyalábosztó hátoldalán így két párhuzamos fénysugár lép ki, amelyek egymással interferálnak. A /4 távolságváltozásnál a fényerősség a maximális értéktől a minimális értékig változik. A mérőfényt visszaverő reflektor mozgása a fotódetektorban szinusz jellegű jelet állít elő, amelynek periódusszáma a jelalak impulzusformálása után egy elektronikus számlálóval kimutatható. A lézeres interferométer pontossága csak az egyszínű fény hullámhosszának pontosságától függ. Ez a hullámhossz függ a környezeti feltételektől. A mérőfényt visszaverő reflektor d távolságváltoztatása függ a „ o” hullámhossztól. Normál állapotban az interferenciasávok „N” száma között a következő összefüggés áll fenn: Lézeres interferométer 2d = o.N. (1+K)

9 Automatikai építőelemek 13. K = kp (p-po) + kT (T-To) + kf (f-fo) A K korrekciós tényező a fennálló nyomásra, hőmérséklete és relatív páratartalomra valótekintettel a következők szerint számítható: A „kp”, „kT” és „kf” a „p” nyomás, a „T” hőmérséklet és az „f” relatív páratartalom korrekciós értékei. A 0-val jelölt mennyiségek a normál állapotot jellemzik. A korrekciós tényezők: kp = –0, /hPa, kT = 0, /K, kf = 3, Az érzékelőkkel történő pontos méréseknél tehát az uralkodó környezeti feltételeket meg kell határozni és figyelembe kell venni.

10 Automatikai építőelemek 13. Kapacitív elmozdulásmérő Kapacitív útmérő elve Akkor alkalmazzuk, ha gyors távolságváltozásokat kell mérni úgy, hogy a mérendő tárgyra nem szabad erőt kifejteni. Vagy a rendkívül kényes felületet nem szabad megérinteni, vagy az érzékelő hosszú élettartama, kopásmentessége a követelmény. Az ilyen esetekben a mérési feladatok igényes megoldásához az örvényáramos, kapacitív, a lézeres- háromszögeléses vagy az optikai konfokális mérési elvek és módszerek kerülnek egyre gyakrabban felhasználásra. A kapacitív érzékelő pontos és megbízható. Az elmozdulásmérők gyakran a méretellenőrző komplett rendszerek pontosságát leginkább meghatározó részegységek. A kondenzátor-lemezek távolságának megváltozása módosítja a kapacitást. A mérőrendszer két mérőelektródáját az érzékelő és mérendő tárgy képezi. Ha állandófrekvenciájú váltakozó áram folyik át az érzékelő kondenzátoron, akkor az érzékelő váltakozó feszültségének amplitúdója a mérendő tárgy (testelektróda) távolságával arányos. Az érzékelő elektronika a váltakozófeszültség jelet precíziós egyenirányítás után analóg jelként továbbítja.

11 Automatikai építőelemek 13. A mérőrendszer két mérőelektródáját az érzékelő és mérendő tárgy képezi. Ha állandófrekvenciájú váltakozó áram folyik át az érzékelő kondenzátoron, akkor az érzékelő váltakozó feszültségének amplitúdója a mérendő tárgy (testelektróda) távolságával arányos. Az érzékelő elektronika a váltakozófeszültség jelet precíziós egyenirányítás után analóg jelként továbbítja. A lemezkondenzátor reaktanciájának speciális méretezésével járulékos linearizálás nélkül is rendkívül jó arányos összefüggés érhető el. A szenzorokat a gyakorlatban védőgyűrűs kondenzátorként alakítják ki, amelynek közel ideális a linearitása. Ez a vezetőképességtől függetlenül minden fém anyagú mérendő tárgyra érvényes. Félvezető anyagú mérendő tárgyaknál a fémekhez képest igen csekély vezetőképesség miatt a mérési elv kedvezőtlenebbül érvényesül, mivel ezekben a tárgyakban nincs lehetőség a szükséges mennyiségű töltés elmozdulására. Ilyen esetekben az segíthet, ha a mérendő tárgy vezetőképességét mesterségesen megnöveljük, ami például a mérési hely megfelelő megvilágításával érhető el. Ez a fotonvezetésként ismert hatás a céltárgy villamos vezetőképességét akár több nagyságrenddel is megnövelheti, lehetővé téve, ezáltal kapacitív érzékelő alkalmazását. A kapacitív érzékelőknek az alábbi előnyei vannak: A mérés fém anyagú céltárgyak esetén anyagfüggetlen, azaz az érzékenység, a linearitás és a hőmérséklet-stabilitás minden fémre azonos. A mérendő tárgy vezetőképességének hőmérsékletfüggése nem okoz mérési hibát. Ez rendkívül előnyös a hőmérsékelt-stabilitás szempontjából. A hosszú időn keresztül állandó jellemzők miatt ritkán van szükség kalibrálásra.

12 Automatikai építőelemek 13. Konfokális távolságmérés Konfokális távolságmérés elve A mérőrendszer a polikromatikus (fehér) fénnyel működő konfokális mérési elvre épül. A fehér fényt egy többlencsés optika a mérendő céltárgy felületére fókuszálja. A lencsék úgy vannak elrendezve, hogy a fehér fény a színbontás következtében a távolságtól függő hullámhosszúságú színekre bomlik. A gyári kalibrálásnál minden hullámhosszt egy meghatározott távolsághoz rendelnek hozzá. A mérőrendszer mindig azt a fényhullámhosszt ismeri fel, amelyik éppen a mérési pontra fókuszál. Az ebből a pontból visszaverődő fény az optikai elrendezésen keresztül egy fényérzékelő elemre vetül, amely a hozzá tartozó spektrálszínt felismeri és a távolsággal azonosítja. A z-tengely mentén (a mérés irányában) a távolságváltozások egészen 3 nm-ig felbonthatók. Ennek révén a mérőrendszer különösen jól megfelel felületek háromdimenziós méréséhez. A gyors 1000 Hz-es mérési sebesség révén a mérőrendszer dinamikus mérési feladatokra is alkalmazható. Széles felhasználási területek a legkülönbözőbb anyagokból készült céltárgyak háromdimenziós felületletapogatása.

13 Automatikai építőelemek 13. Mágneses abszolút útmérők Mechanikai kialakítás szempontjából különböző kivitelű, mágneses érzékelésen alapuló, abszolút lineáris útmérőkkel találkozhatunk. Ezek közül az egyik legegyszerűbb felépítésű típus egy rögzített mágnesszalagból és egy mozgó leolvasófejből áll. A mágnesszalagot egy 10…20 mm széles, hordozó fémszalag és az arra felvitt mágnesezhető anyag alkotja. Ez utóbbit a szalag hosszanti irányában két sávra osztják, majd a sávokat adott távolságonként felmágnesezik. Az egyik sáv inkrementális információt hordoz, a másik pedig az abszolút helykódot tartalmazza, általában Gray- kódban. A szalag felett sávonként egy-egy – viszonylag összetett – olvasófej mozog, amely a mágneses érzékelőkön kívül a kiértékelő elektronikát, és az illesztő áramköröket is tartalmazza. Az abszolút kódsávról az olvasófej bármely pozícióban képes egy teljes abszolút pozíciókódot átfogni, és azt mozgás nélkül beolvasni. A finom felbontású, inkrementális sávról leolvasott periodikus mágneses mintázat pedig további interpoláció alapjául szolgál. Ennek következtében a rendszer, bekapcsolása után azonnal, a fej abszolút pozíciójának pillanatnyi értékét adja.

14 Automatikai építőelemek 13. A mágnesszalag és az olvasófej közötti távolság állandóságát (bizonyos határok között) a mozgás során fenn kell tartani. Ez a távolság az érzékenység és a felbontás függvénye, és 0,2…5 mm közötti tartományba esik. A mágnesszalagos abszolút lineáris útmérők legfontosabb jellemzői az érintkezésmentes mérés és nagy mérési hossz. Mágneses abszolút útmérők

15 Automatikai építőelemek 13. Örvényáramú lineáris útadók Örvényáramú lineáris útadó Ha egy elektronikus vezetőképes sík vagy meghajlított lemez (például alumíniumból vagy rézből) közeledik egy nagyfrekvenciás váltóárammal táplált (legtöbbször légmagos) tekercshez, akkor ez befolyásolja saját hatásos ellenállását és az induktivitását. Ennek oka a növekvő csillapítólemezben mágneses csatolás által kialakuló örvényáramok. A fojtólemez helyzete a mérőutat, s- et képviseli. Jóllehet, az elv már kHz tartományban jól használható, javasolt inkább magasabb üzemi frekvencia MHz tartományban alkalmazni a gyorsabb mozgások regisztrálására. Jól használható nagyobb távolságok mérésére.

16 Automatikai építőelemek 13. Rövidzárgyűrűs lineáris útadók Rövidzárgyűrűs érzékelő A rövidzárlat érzékelő tekercse mindig lágymágneses, U vagy E alakú lemezelt maggal készül. A mozgó rövidzár jól vezető anyagból, pl. rézből vagy alumíniumból készül, ami mozgatva egy vagy az összes magra hatást gyakorol. A vasmag miatt az ilyen érzékelők sokkal nagyobb induktivitással bírnak, ezért alacsonyabb frekvencia esetén is jól alkalmazhatók. A vasmagban és vasmag körül a tekercsáram (I) által termelt váltakozó tér nem tud a rövidzáron átlépni, a rövidzár örvényáramai tehát korlátozzák a mágneses hatás kiterjedését a tekercs és a rövidzárlat közti térre. A rövidzárlat helyzete így széles területen majdnem lineárisan befolyásolja az induktivitást, továbbá az érzékelő teljes építési hossza használható a méréshez. Anyagonként és építési formánként a működtetés legtöbbször 5…50 kHz között történik.

17 Automatikai építőelemek 13. Optikai inkrementális forgó jeladók Optikai inkrementális forgójeladó elve A fényforrás (pl. LED) által folyamatosan kibocsátott fény áthalad egy üvegtárcsa sugárirányban elhelyezett vonalai közötti, átlátszó résen és a tárcsa ellentétes oldalán egy fényérzékeny eszköz (pl. fototranzisztor) érzékeli a tárcsán átjutó fényt. A tárcsa forgása modulálja a fénysugarat, melynek intenzitását a fényérzékeny eszköz érzékeli. A fényérzékeny eszköz kimenetén keletkező jelet a következő jelformáló és erősítő fokozat négyszögjellé alakítja. A tárcsa egy tengelyhez van rögzítve, melynek az elfordulását tudjuk érzékelni. A tárcsa elfordulásakor keletkező négyszög alakú jelsorozat frekvenciája a tárcsa forgási sebességétől és a tárcsán elhelyezett osztások számától függ. Az igény a nagyobb osztás számára és a méretek csök-kenésére hozta létre a fototechnikai vagy kémiai eljárásokkal kezelt (maratott) üveg-tárcsát. Manapság a tipikus üvegtárcsás forgó jeladók tárcsáján 100… osztás található, ami megfelel 3,6o…0,036o-os osztásnak.

18 Automatikai építőelemek 13. Egy inkrementális forgó jeladó, amely csak egyetlen impulzuscsatornával rendelkezik, elég korlátozottan használható, mivel csak a jeladó tengelyének forgási sebességét tudja érzékelni A legtöbb inkrementális forgó jeladó több csatornával rendelkezik, mivel sok esetben a forgás sebességén kívül a forgás irányát is szük- séges meghatározni. A ábrán látható az általánosan elterjedt A, B, és C csatornával rendelkező inkrementális forgó jeladó kimeneti jele. Az A és B csatornák jelei egymáshoz képest 90o-os fáziseltolással rendelkeznek, aminek következtében meghatározható, hogy milyen irányban forog a tárcsa. A C csatorna jele teljes körülfordulásonként csak egyszer jelentkezik, ezáltal pl. számolni lehet a teljes körülfordulások számát. Referencia jel, zavarvédettség. 3 csatornás inkrementális jeladó impulzusábrái Kimenő jel és inverze

19 Automatikai építőelemek 13. Optikai abszolút forgójeladók Az ipari alkalmazásokban a legelterjedtebb az optikai elven működő abszolút forgójeladó. A működés alapelve megegyezik az inkrementális eszközökével, csak az érzékelők száma és elrendezése más. A forgó üvegtárcsa koncentrikus gyűrűkre van felosztva. Az egyes koncentrikus gyűrűk felváltva tartalmaznak világos és sötét szegmenseket változó hosszal. Ha pl.: a tárcsa 12 gyűrűt tartalmaz, akkor a külső gyűrű 2096 szegmensre van felosztva. Az így kódolt tárcsánál viszont a tárcsák egyik pozícióból a következő, vagy előző pozícióba mozgatáskor több bit változik és bit olvasási hiba esetén a kiküldött pozíció értékben is nagy hiba lehet. A bináris kódolású tárcsákat csak kis felbontású, egyszerű felépítésű, olcsó forgójeladókban használják, ahol a forgás sebessége is kicsi (pl.: kézi forgatású kezelőelemek). A Gray kódban kódolt tárcsák kiolvasásánál esetlegesen fellépő hiba lényegesen kisebb, mint a bináris kódolásúnál, tehát megbízhatóbb pozíciómérést eredményez. Ezt a kódolási metódust használják a legtöbb optikai érzékelésű abszolút forgójeladóban. A legáltalánosabban gyártott egyfordulatú abszolút forgójeladók fordulatonkénti felbontása 12 bit (4096), 13 bit (8192), 14 bit (16384).

20 Automatikai építőelemek 13. Mágneses, inkrementális jeladók Mivel az optikai eszközök bizonyos környezeti feltételek mellett (por, ütés, rázkódás, magas páratartalom kondenzvíz lecsapódás, magas hőmérséklet stb.) korlátozottan, vagy egyáltalán nem alkalmazhatók, olyan eszközöket kellett kifejleszteni, melyek hasonló kimenő paraméterekkel rendelkeznek, de a környezettel szembeni tűrőképességük lényegesen magasabb. Ezt a cél szolgálják az egyre jobban elterjedő, mágneses elven működő forgójeladók. A mágneses elven működő inkrementális forgójeladókban is a tengelyhez rögzített tárcsa elfordulását érzékelik. Általában két metódus közül választanak: vagy a forgótárcsa peremén elhelyezett, mágnesezhető gyűrű sűrű osztásokban felmágnesezik, és a pólusok (É-D) szenzor előtti elmozdulásából adódó mágneses tér változást érzékelik, vagy egy fixen elhelyezett, állandó mágnes által létrehozott mágneses mezőben keletkező változást érzékelik, amely változást egy sűrű fogazású acéltárcsa (fogazott kerék) fogainak elfordulása okozza. A mágneses mező változása az érzékelőkben szinuszos jelet generál, amelyből egy speciális áramkör segítségével nagy felbontású, négyszög alakú jelet állítanak elő. A mágneses érzékelők fizikai elrendezése – hasonlóképpen az optikai eszközökéhez – biztosítja a fázisban 90o-kal eltolt kimenő csatornákat. A mágneses mező változásának érzékelése leggyakrabban Hall-elemes vagy magnetorezisztív szenzorokkal történik.

21 Automatikai építőelemek 13. Rezolver (indukciós abszolút forgójeladó) Az abszolút forgójeladók egyik gyakran – főleg szervomotorokban – használt változata a rezolver. A rezovler egy szöghelyzet érzékelő, amely méri egy körülforduláson belül a forgó tengely pillanatnyi szöghelyzetét. A rezolver mechanikai felépítése tipikusan egy kisméretű motorra hasonlít, amely rendelkezik egy forgórésszel (melyet a mérendő tengelyhez kapcsolnak) és egy állórésszel, mely a kimenő jelet produkálja. Rezolver felépítése A rezolver által szolgáltatott jel arányos a tengely elfordulás szögének szinuszával és koszinuszával. Mivel az elfordulás során minden szöghelyzethez a szinusz és koszinusz értékek egyedi kombinációja tartozik, a rezolver egy teljes körülforduláson belül (360o) abszolút szöghelyzet mérésre alkalmas. Rezolver felépítése A hagyományos rezolvereknél a forgórészen a primer és az állórészen a szekunder tekercseket helyezik el (ez azt jelenti, hogy kefék és csúszógyűrűk szükségesek a primer jel átvitelére). Újabban egyre több kefementes rezolvert gyártanak, ahol a primer tekercs gerjesztését egy forgó transzformátoron keresztül végzik, a szekunder tekercselések továbbra is az állórészen találhatók.

22 Automatikai építőelemek 13. Potenciométeres forgójeladók A vezérléstechnika gyors fejlődésének és széleskörű elterjedésének következményeként igény támadt olyan érzékelőkre, melyek olcsóak, villamos és mechanikus szempontból egyszerűek, robosztusak, széles hőmérséklet tartományban (-40…+160 Co) működ- őképesek, abszolút út, vagy szögmérésre használhatók. Gyártástechnológiából adódóan elsősorban a vezető műanyagos ellenállás pályával rendelkező potenciométerek felelnek meg erre a célra. A vezető műanyagos potenciométerek csúszkája csak minimális mértékben (1-10  A) terhelhető, ezért nagy bemenő impedanciájú áramkörhöz kell csatlakoztatni (pl.: műveleti erősítő). Körbeforgó potenciométer kimenő jele A körbe forgó potenciométereket felhasználják több fordulatú útmérésre is olyan módon, hogy a potenciométert egy fogaskerék áttétellel szerelt házba építik be. A házból kinyúló tengely és a potenciométer közé 1:3, 1:5,1:10 áttételt szerelnek. Az alkalmazott áttétel holtjáték mentes.

23 Automatikai építőelemek 11. Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Automatikai építőelemek 13. Optikai elven működő érzékelők Optikai elven működő inkrementális lineáris útmérők Az optikai mérés elven működő inkrementális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések