Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” „Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” Széchenyi István Egyetem Győr - 2005.05.19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” „Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” Széchenyi István Egyetem Győr - 2005.05.19."— Előadás másolata:

1 „Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” „Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” Széchenyi István Egyetem Győr Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 Az előadás tartalma 1. Az EU oktatásügyi szerepének fejlődése 2. A legújabb fejlődési tendenciák (különös tekintettel a közösségi célokra és az ezek elérését szolgáló eszközökre) 3. Az uniós tagság várható hatásai a hazai közoktatásban, és a csatlakozással feltáruló új lehetőségek

3 I. Az EU oktatási szerepe/1 Eredetileg a Római Szerződésben (1957) alig volt közös oktatási felelősség, de az elmúlt 5 évtizedben ez kialakult, folyamatosan bővült és jelenleg nagy mértékben erősödik. A fejlődés öt jelentősebb ciklusa különböztethető meg Hangsúly a gazdasági együttműködésen A közös oktatásügyi gondolkodás kezdete: az első közös intézmények és akcióprogram Közösségi oktatási programok indulása Az uniós oktatási kompetencia formális megteremtése és kiépülése (Maastricht után) től - Nemzeti politikák közösségi koordinálása

4 I. Az EU oktatási szerepe/2 Az uniós szerep növekedésének okai? szakképzés és általános képzés közötti határok bizonytalansága oktatáson kívüli szabályok hatása az oktatásra (pl. állampolgári vagy munkavállalói jogok) bírósági döntések strukturális és regionális politika tanulási folyamat, bizalomépítés – a közösségi politika eszköztárának evolúciója – a különbözőség értékének megtanulása a politikai unió fejlődése ágazatok egymásra hatása (spill over)

5 I. Az EU oktatási szerepe /3 A közösségi befolyás eszközei A jogi szabályozás – az oktatásban csekély szerepe van Közösségi oktatási programok Szimbolikus eszközök: információcsere, kommunikáció, értékelés Strukturális politika Tagállamok megegyezései (pl. Bologna) Politika-koordináció (OMC) Új közös akciók (pl. tanári kompetenciák) >>

6 II. A legújabb fejlődési tendenciák: 1. Az egész életen át tartó tanulás európai politikája Az egész életen át tartó tanulás európai politikája 2.Az oktatásügyi minőségértékelés közösségi politikájaAz oktatásügyi minőségértékelés közösségi politikája 3.A közösségi oktatási programok új nemzedékeA közösségi oktatási programok új nemzedéke 4.Strukturális politika fejlődése és az oktatásStrukturális politika fejlődése és az oktatás 5. A nemzeti oktatáspolitikák közösségi koordinációjaA nemzeti oktatáspolitikák közösségi koordinációja

7 II. A legújabb fejlődési tendenciák/1 Európai LLL politika A tanulás felértékelődése a gazdasági, foglalkoztatási, szociális és fejlesztési politikákban (az 1993-as Delors jelentés óta) A tanulás és a közös foglalkoztatási politika (employment guidelines 1997 óta) –2002 előtt az LLL már horizontális cél és 2002-től LLL nemzeti stratégia készítése kötelező –2003-tól az LLL feltétele a három foglalkoztatási cél - (1) teljes foglalkoztatás, (2) munka minősége. (3) társadalmi kohézió – teljesítésének –2003-tól új prioritás az emberi tőke fejlesztése

8 II. A legújabb fejlődési tendenciák/1 Európai LLL politika A közös LLL stratégia dokumentuma: Making a European Lifelong Learning Area a Reality (2001) A MELLAR stratégiai céljai : –A tanulás elismerése (Valuing learning) – Információ, orientáció és tanácsadás (Information, guidance and counselling) – Idő és pénz invesztálása az oktatásba (Investing time and money in learning) – A tanulók és a tanulási lehetőségek összehozása (Bringing together learners and learning opportunities) – Alapkészségek fejlesztése ( Basic skills) – Innovatív pedagógia (Innovative pedagogy)

9 II. A legújabb fejlődési tendenciák/2 Európai közoktatási minőség-politika Előzmények: –a diplomák kölcsönös elismerésének új mechanizmusa 1988 után –a „minőségi oktatás” fogalmának megjelenése az Európai Unióról szóló Szerződésben –felsőoktatási minőségbiztosítási ajánlások (1998) –minőséggel és értékeléssel kapcsolatos Socrates programok (iskolai önértékelés - „Bécsi ajánlások” )

10 II. A legújabb fejlődési tendenciák/2 Európai közoktatási minőség-politika A 2001-es Tanácsi és Parlamenti Ajánlások 1. Legyen olyan koherens nemzeti minőségértékelési rendszer, amely… a társadalmi befogadást és esélyegyenlőséget erősíti az élethosszig tartó tanulás megalapozásának a minőségét erősíti az iskolai önértékelés és külső értékelés egyensúlyán alapul

11 II. A legújabb fejlődési tendenciák/2 Európai közoktatási minőség-politika igazodik a változó világ követelményeihez világosság teszi az önértékelés céljait és feltételeit olyan külső értékelést támogat, amely segíti az iskolai önértékelést és az iskola fejlődését 2. A külső és belső értékelés folyamatába be kell kapcsolni az érdekelteket, meg kell osztani az iskola jobbításáért való felelősséget

12 II. A legújabb fejlődési tendenciák/2 Európai közoktatási minőség-politika 3. Az önértékelést kompetenciafejlesztéssel, képzésekkel kell támogatni 4. Támogatni kell az iskolák egymástól való (horizontális) tanulását mind nemzeti, mind európai keretek között 5. Az értékeléséért felelős hatóságok között is kell európai együttműködés

13 II. A legújabb fejlődési tendenciák/3 A közösségi oktatási programok Oktatási programok: közvetlen kapcsolat az EU és a nemzeti rendszer intézményei között a SOCRATES program (1995) – tartalmi tágítás és kiterjesztés a közoktatásra A közösségi oktatási programok ma: –Comenius – Közoktatás –Erasmus – Felsőoktatás –Grundtvig – Felnőttoktatás –Lingua – Nyelvoktatás és nyelvtanulás –Minerva – Nyitott és távoktatás / IKT az oktatásban –Megfigyelés és Innováció az oktatási rendszerekben és politikákban –Közös akciók más európai programokkal

14 II. A legújabb fejlődési tendenciák/3 A közösségi oktatási programok A Comenius program új nemzedékének ( ) egyik legfontosabb új eleme: törekvés az iskolák életére gyakorolt hatás erősítésére A Comenius iskolai projektekkel kapcsolatos elvárások: –Illeszkedjen az iskola szokásos alaptevékenységéhez –Kapjon helyet a tanulók tantervén belül –Több iskolai osztályt érintsen –A lehető legnagyobb hatást gyakorolja az iskola életére Kiemelt eszköz lett : a „Comenius-terv”

15 II. A legújabb fejlődési tendenciák/3 A közösségi oktatási programok A Comenius program speciális prioritásai : –Iskolák és tanárképzők közötti közvetlen nemzetközi együttműködés támogatása; –A pedagógiai módszerek és oktatási anyagok megújításának támogatása; –A legjobb gyakorlat és az iskolavezetési innovációk nemzetközi terjedésének segítése; –A kirekesztést és az iskolai kudarcot csökkentő, a speciális képzési igényű diákok integrációját, és az esélyegyenlőséget segítő módszerek fejlesztése; –Az IKT közoktatási alkalmazásának segítése

16 II. A legújabb fejlődési tendenciák/3 A közösségi oktatási programok Jelenleg zajlik az EU tanácsi és parlamenti döntés előkészítése A korábbi programok integrációja az egész életen át tartó tanulás jegyében Átfogó gazdasági és társadalmi célokhoz való erősebb hozzákapcsolás (a Lisszaboni Folyamat jegyében) Ambiciózus mennyiségi célokAmbiciózus mennyiségi célok

17 Közösségi oktatási programok Mennyiségi célok Közoktatás: minden 20. tanuló érintettsége 2011-ig 3 millió Erasmus hallgató 2013-ig Leonardo mobilitás 2013-ig Grundtvig mobilitás Javasolt költségvetés: 13,620 milliárd Euró (az előzőre 1,85 milliárdot terveztek)

18 II. A legújabb fejlődési tendenciák/4 Az oktatás a strukturális politikában A strukturális politika célja –A gazdasági alkalmazkodás és az ezzel járó társadalmi feszültségek kezelése –Unión belüli kohézió erősítése –Fejlesztés, modernizáció A strukturális politika eszközei Az oktatási és képzési rendszerek modernizálása: a 3. célkitűzés 2000-től (a felzárkóztatás és strukturális alkalmazkodás támogatása mellett)

19 II. A legújabb fejlődési tendenciák/4 Az oktatás a strukturális politikában A 3. célkitűzés alatt támogatható pl. „a foglalkoztathatóság, a készségek és a mobilitás javítása az LLL révén”, ezen belül: –„ A készségek megszerzéséhez való hozzájutás kiszélesítése” –„A képzési lehetőségek diverzifikálása és megerősítése” –„Az oktatási és képzési rendszerek minőségének javítása” (A készségfejlesztés fejlesztése az alapoktatásban is ha igazolható hozzájárulása a foglalkoztathatósághoz)

20 II. A legújabb fejlődési tendenciák/4 Az oktatás a strukturális politikában 2007 után: az ESF erősebb hozzákötése a közös foglalkoztatási, szociális és oktatási célokhoz (a tanácsi és parlamenti döntés előkészítése zajlik) Kiemelt cél a humán tőke fejlesztése az oktatás és a képzés fejlesztése által –az oktatási rendszerek reformjának, a tudástársadalom igényeihez való alkalmazkodásának és az oktatás munkaerőpiaci relevanciájának támogatása –korai iskolaelhagyás elleni küzdelem és LLL részvétel –kutatási és innovációs potenciál fejlesztése

21 II. A legújabb fejlődési tendenciák/5 Oktatáspolitikai koordináció Előzmény: a foglalkoztatáspolitikai koordináció –Amszterdami szerződés (1977) –Európai foglalkoztatási irányelvek (évente) –Nemzeti foglalkoztatási programok (évente) –Közös foglalkoztatáspolitikai jelentések (évente) Az oktatás növekvő súlya a foglalkoztatási politikában – indirekt koordináció (2001 – Tanácsi határozat az oktatás bevonásáról)

22 II. A legújabb fejlődési tendenciák/5 Oktatáspolitikai koordináció nyitott koordináció módszerérőlLisszaboni Európai Tanács ( ) döntése a „nyitott koordináció módszeréről” és ennek az oktatásban való alkalmazásáról A nyitott koordinációs módszer elemei: –Közös célok meghatározása –Indikátorok és határkövek (benchmarks) –Nemzeti program –Monitorozás, társak általi értékelés (peer review) A politikákat koordinálják, nem a rendszereket és a struktúrákat (de tagállami kezdeményezésekre ezek harmonizálása is megjelenhet – pl. Bologna)

23 II. A legújabb fejlődési tendenciák/5 Oktatáspolitikai koordináció A közös célok meghatározása A lisszaboni mandátum (2000 március)A lisszaboni mandátum (2000 március): “Az Európai Tanács arra kéri az (oktatási miniszterekből álló) Tanácsot, hogy indítson el általános reflexiót az oktatási rendszerek konkrét jövőbeni céljairól, a közös problémákra és prioritásokra koncentrálva, a nemzeti sokféleség tiszteletben tartásával (…) és erről a 2001 tavaszán tartandó Európai Tanács ülésen számoljon be”

24 II. A legújabb fejlődési tendenciák/5 Oktatáspolitikai koordináció Közös célok a 2002-ben elfogadott „Részletes munkaprogramban”: 1) MINŐSÉG: az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése az európai unióbanMINŐSÉG 2) ESÉLYEGYENLŐSÉG: minden ember hozzájutásának megkönnyítése az oktatási és képzési rendszerekhezESÉLYEGYENLŐSÉG 3) KORMÁNYZÁS: az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ előttKORMÁNYZÁS

25 II. A legújabb fejlődési tendenciák/5 Oktatáspolitikai koordináció A „Munkaprogram” a megvalósítás eszközeit is tartalmazza –Konkrét feladatok meghatározása (pl. tanári készségek meghatározása) –Indikátorok meghatározása (pl. műszaki-technikai képzésben résztvevők száma) –Témajavaslatok társak általi ellenőrzésre (pl. képzési programok elemzése)

26 II. A legújabb fejlődési tendenciák/5 Oktatáspolitikai koordináció Az Objectives 2010 folyamat (http://www.europa.eu.int/comm/education/policies/2010/et_2010_en.html) - 12 munkabizottság (1) Education and Training of Teachers and Trainers, (2) Basic skills,(3) Language Learning, (4) Information and Communication Technologies, (5) Maths, Science and Technology (6) Making the best use of resources, (7) Mobility and European cooperation, (8) Making learning more attractive and strengthening links to working, (9) Opening up learning and active citizenship, (10) Reforming guidance and counselling, (11) Recognising non-formal and informal learning, (12) Measuring progress through indicators and benchmarks A munkabizottságok tevékenysége

27 II. A legújabb fejlődési tendenciák/4 Oktatáspolitikai koordináció 2004-es időszaki értékelés – erősen kritikus jelentés Munkaprogram felértékelése (jobb láthatóság, nemzeti szintű érvényesítés) A koordináció erősítése (2 évente jelentés) Az oktatáspolitikai erőtér átalakulása: ( szektoriális és nemzeti-közösségi dimenzió)Az oktatáspolitikai erőtér átalakulása

28 A „ Munkaprogram” célkitűzései 1. Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése az Európai Unióban –A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése –A tudás alapú társadalom által megkívánt készségek fejlesztése –Az információs és kommunikációs technológiához (ICT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára –A tudományos és műszaki tanulmányokat folytatók számának növelése –Az erőforrások legjobb kihasználása

29 A „ Munkaprogram” célkitűzései 2. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára –Nyitott tanulási környezet –A tanulás vonzóbbá tétele –Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása

30 A „ Munkaprogram” célkitűzései 3. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé –A munka világával, a kutatással és a tágabb társadalommal való kapcsolatok erősítése –A vállalkozói szellem fejlesztése –A idegennyelv-tanulás fejlesztése –A mobilitás és a hallgatói-oktatói cserék növelése –Az európai együttműködés erősítése

31 Az oktatáspolitikai erőtér átalakulása Az oktatáspolitika új erőtere –nemzeti és szupranacionális szereplők –ágazati és ágazaton kívüli szereplők Oktatáspolitikai dinamika az új erőtérben ágazati szereplők nemzetiszupranacionális szereplők szereplők ágazaton kívüli szereplők >>

32 III. A csatlakozás várható hatásai/1 Modernizációs hatás: segíti az oktatás alkalmazkodását a tudásgazdaság kihívásaihoz Segít a globalizálódás előnyeinek kihasználásában és hátrányai csökkentésében Segíti belső nemzeti célok megvalósítását (pl. nyelvoktatás vagy IKT használat fejlesztése) A kulturális javak intenzív cseréjének a lehetőségét nyitja meg

33 III. A csatlakozás várható hatásai/2 Átalakul az oktatáspolitika erőtere (bizonyos célok, témák, érdekcsoportok fel-, mások leértékelődnek) Az oktatás gazdasági fejlődést segítő és társadalmi kohéziós funkciói előtérbe kerülnek Az egész életen át tartó tanulás paradigmája erősödik (pl. az egyénre való koncentrálás) A minőség kérdése felértékelődik

34 III. A csatlakozás várható hatásai/3 Pedagógiai és oktatáspolitikai technikai „know how” behozatala Dinamizáló erő a magyar oktatási rendszer számára Új fejlesztési források - a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül - az EU strukturális politikája céljaihoz kapcsolva Az oktatáspolitika stabilitásának erősítése IrodalomIrodalom >>

35 JAVASOLT IRODALOM/1 Európai Tanács (2002): Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram (http://www.tpf.iif.hu/newsite/tka/docs/munkaprogram.PDF) Az oktatáspolitikák európai szintű koordinációja, ennek várható hatásai és Magyarország felkészültsége az ebben való részvételre. Kézirat. TÁRKI. Budapest, március. (http://www.tarki.hu/research-h/integracio/4.pdf)

36 JAVASOLT IRODALOM/2 Halász, G. (2000): Az oktatás és az európai integráció. in: Blahó András (szerk), Tanuljunk Európát, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest, 2000, o. Field, J (1998): European dimensions – Education, Training and the European Union. London: Jessica Kingsley, Higher Education Policy Series, No. 39. (magyarul is olvashatók részletek)

37 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "„Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” „Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” Széchenyi István Egyetem Győr - 2005.05.19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések