Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány VII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2007. október 25. Nagy Mária, Eszterházy.

Az előadások a következő témára: "Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány VII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2007. október 25. Nagy Mária, Eszterházy."— Előadás másolata:

1 Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány VII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2007. október 25. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola

2 Források és kérdések OPKM irattára. D.84.328.2 irat. Sághelyi Lajos hagyatéka. 1962. évi június 28-án megtartott 50 éves találkozó. A temesvári állami tanítóképzőben 1912-ben végzettek sorsa. 32 fő. Pályakövetéses vizsgálat (pályára lépés, pályaelhagyás, földrajzi és társadalmi mobilitás, képzés, önképzés, közéleti tevékenység, magánélet, használható „kompetenciák” stb.).

3 A képző Alapítva: 1893. A megszűnt zilahi képző helyett. 1895: 70 tanítóképző intézet (25 állami, 24 rk, 4 gör.kat. 4 gör.kel., 3 ev.ref., 9 ág. ev. 1 izr.), 17 tanítónőképző intézet (7 állami, 10 rk.), 2 gör.kel tanító- és tanítónőképző. 4857 növendék, 722 tanár, tanító és szakoktató. (Forrás: Magyar Tanítóképző, 1895. 1.sz. 96- 107.o.) Legrendezettebb viszonyok: állami intézetek (nagyobb tanári létszám, saját külön épület).

4 Temesvár, Gyárváros, Állami tanítóképző intézet (Épült: 1895, Eduard Reiter)

5 A képzés (általános óraterv) (Forrás: M. Tanítóképző, 1896. 147.o) Tantárgy I.II.III.IV.Heti óraszám Hit- és erkölcstan22217 Neveléstani tárgyak223+ 2 2 ½ +8 9 ½ elm. 10 gyak Nyelvi tárgyak668525 Történelmi tárgyak2222 ½8 ½ Mennyiségtan442212 Természettudományok538218 Gyakorlati ügyességek14 11948 Összesen35 3634

6 Elfoglaltságok (túlterhelés) (Forrás: M. Tanítóképző, 1909, 372-379.o.) ElfoglaltságI.II.III.IV. Előírt heti óraszám3031 Gazdaságtan, kertészet2222 Kézimunka2222 Tót nyelv2222 Zenegyakorló órák, zenekar stb.6677 Önképzőkör1111 Írásbeli munkák, térképrajz3332 Próbatanítások, készülés--22 Kötelező olvasmányok, jegyzetek3333 Templomi elfoglaltság2222 Társadalmi szereplések Összesen51525554

7 A növendékek „Nem az arravalóság, a nevelés magasztos hivatására való rátermettség vezeti a folyamodók nagy többségét a képző-intézetek felé, hanem a szegénység, árvaság. A képző-intézetek nagy anyagi segítségben részesítik tanulóikat.” A szülők „elmondják gyermekeiknek, hogy csak négy évig kell tanulniok s azután biztos megélhetésök lesz.” (Forrás: Láng Mihály: A népnevelői hivatásra való szoktatás módja. Eperjes, 1902.)

8 A város a visszaemlékezésben A Belváros egyforma emeletes háznégyszögek szabályos tömege volt. A házak mind elszomorítóan kopárak, soknak a falába ágyúgolyót tapasztottak, a negyvennyolcas bombázás emlékére. A város székhelye volt a csanádi püspökségnek és a hadtestparancsnokságnak, utcáin tömjén-, prófunt- és patkányszag érzett, levegőjét trombitaszó és harangkongás járta át, egész Temesvár mellét ájtatatosság, zsibbasztó unalom és pedáns rend feküdte meg. És mindenütt fekete-sárga korlátok és kapuk és őrházak....” Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. Budapest, Singer és Wolfner. 1933. 73-74. o.

9 A város a visszaemlékezésben „Magyarul akkor még csak a vármegyeházán, a piarista iskolában és a cukrászboltban beszéltek. A cukrásznál a három déli vármegye birtokossága ette a habos fánkot és itta a vanílialikőrt. Olykor tíz szép négyesfogat is állott a téren. Az urak furcsa formájú kocsikon jártak és még furcsább szabású vadászruhákat viseltek. Egyébként azok a magyar urak részben rác, részben görög, részben pedig német nevűek voltak. Akkoriban azt tartották a Délvidéken, hogy az ember ötszázholdig lehet rác vagy sváb, azon felül magyarrá kell lennie, ha a vagyonához méltó életet akar élni.” Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. Budapest, Singer és Wolfner. 1933. 74-75. o.

10 A város a századelős képeken

11

12

13

14

15

16 Az 1912-ben végzett tanítók sorsa. A két világháború mérlege Az I. világháború Katonai szolgálatban (17 fő) Hősi halált halt (3 fő) Hadifogságba került (orosz) (7 fő) Hadifogságban meghalt (1 fő) A II. világháború Katonai szolgálatban (7 fő) Hadifogságban (orosz, amerikai, francia) (4 fő) Hadifogságban (malenkij robot) meghalt (1 fő)

17 Pályautak Pályán: 18 fő (tanító, tanár, tanfelügyelő) Nem a pályán: 8 fő (hivatalnok, tesztviselő – 4 fő; Ügyvéd – 2 fő; Iparos – 2 fő)

18 Tanulmányok a képző után Önképzés (pl. H.B. az orosz hadifogságban) Polgári iskolai tanárképzőben (5 fő) Zeneművészeti Főiskolán; Képzőművészeti Főiskolán (1-1 fő) Külföldön („tanulmányait kiegészítette Drezdában” – 1 fő) Ügyvédi tanulmányok (2 fő) Szakma (asztalosmesterség – 1 fő) Folyamatos (polgári iskolai tanárképző után – 3 fő)

19 Földrajzi „mobilitás” (1919 után) Döntően magyarországi életpálya (3 fő) Döntően bánáti (romániai) életpálya (13 fő) Mozgásban a két ország között (7 fő) Kivándorlás (4 fő)

20 Család Házasság: 17 fő (két házasság – 2 fő) Gyerek: 10 fő. Gyerekek száma: 1 (2 fő); 2 (5 fő); 3 (1 fő) 4 (1 fő) 6 (1 fő) Feleség: tanítónő (3 fő); polgári iskolai tanítónő/tanárnő (2 fő); postás (1 fő) Gyerekek végzettsége: tanító 3 fő (egyiküknél 3 gyerek tanítónő); óvónő (1 fő); egyetemet, főiskolát végzett (2 fő); építészmérnök (1 fő); orvos (1 fő)

21 Karrier A két világháború között Hanyatló: 2 fő Emelkedő: 11 fő Stabil a tanítói pályán: 6 fő A II. világháború után Alacsonyabb beosztás, más munka: 7 fő Internálás, kitelepítés: 4 fő Nyugdíjazás 2 fő Pálya folytatása 1 fő (Bajorország) Nyugdíjazás 1947-1958 között Nyugdíj melletti aktivitás: 8 fő

22 „Mozgósítható kompetenciák” Tanulás készsége („szeretete”) Rajz- és zenetudás Nyelvtudás Tevékeny gyakorlatiasság

23 Hipotézisek további kutatások számára A tanítói szakma – társadalmi, politikai érintettsége folytán – erősen ki van téve a politikai, ideológiai változásoknak. A képzés „tartósabb” eleme a szakmai, mesterségbeli jellegű tudás, képességek. A képzésnek vannak könnyebben, időben feltehetőleg változó, konvertálható elemei (pl. művészeti nevelés, képességfejlesztés, nyelv), amelyek pályamódosítás, - elhagyás esetén könnyebben mozgósíthatók. A vizsgált képző a tanulásra is szocializált. Valószínűleg erős a képzőintézet „rejtett tanterve”, a tanárok, a tanulótársak, a hely által közvetített tudás. Képzők, mint „műhelyek”.