Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Érettségi vizsga Közgazdasági szakmacsoport. Szabályozók  237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól  100/1997.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Érettségi vizsga Közgazdasági szakmacsoport. Szabályozók  237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól  100/1997."— Előadás másolata:

1 Érettségi vizsga Közgazdasági szakmacsoport

2 Szabályozók  237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól  100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

3 Érettségi vizsga Célok:  Az egymás után következő korosztályok számára elérhető legyen a középiskolai érettségi, majd ennek következtében a felsőoktatás.  Az iskolai oktatás a követelményekben a lexikális ismeretek mindenhatósága felől fokozatosan és jelentős mértékben mozduljon el a képességfejlesztés felé.  A közoktatásban reálisan elsajátítható készségek és megszerezhető ismeretek határozzák meg a követelményeket mind az érettségi, mind a felsőoktatásba való bejutás tekintetében.  Szűnjön meg a "dupla vizsgázás".  A tantárgyankénti érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak, és az egyes iskolatípusokban ugyanazok legyenek.  A különböző középiskolákban adott egyforma érettségi minősítések a lehető legnagyobb mértékben ugyanazt a teljesítményt takarják valamennyi iskola esetében.

4 Általában

5 Egyedi akkreditáció

6 Vizsgafajták

7 Vizsgafajták 1. Rendes: a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Javító: a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése. Pótló: a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, szintemelő érettségi vizsga folytatása. (pl. betegség)

8 Vizsgafajták 2. Előrehozott: a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga, amely az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, korábbi évfolyamokon is letehető. Kiegészítő: a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga. Szintemelő: a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló-és javítóvizsga természetesen ebben az esetben is tehető.

9 Vizsgafajták 3. Ismétlő: az érettségi bizonyítvány kiadása után, iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga.

10 Vizsgaidőszakok szeptember 5-ig

11 Vizsgaidőszakok  (5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.  (6) A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató), az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Oktatási Hivatal állapítja meg. Az igazgató a középszintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével állapítja meg. (100/ §)

12 Jelentkezés az érettségi vizsgára  12. § (1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott vizsgatárgyból - tehető érettségi vizsga.  (2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.  (3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

13 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től Az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosul. Az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont kapható

14 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től 14. § (1) Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

15 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től ( 3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 100 érettségi többletpontot, d) egyéb többletteljesítményért a §-okban meghatározott többletpontokat, e) a 22. § (1)-(4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 40 többletpontot szerezhet. (4) A (3) bekezdés c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

16 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től  18. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.  (2) Ha a jelentkező az előző bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.

17 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től  A tanulmányi pontok számításánál a középiskolai tárgyak esetében a választott tárgy természettudományos tárgy lehet - legalább 2 évig tanult tárgy utolsó két tanult év végi eredménye vagy két legalább 1 évig tanult tárgy esetén a két tárgy utolsó tanult év végi eredménye.  VISZONT: ha nincs eredménye természettudományos tárgyból, akkor másik, a jelentkező által választott tárgyból is számítható tanulmányi pont. Természettudományos tantárgyak: biológia, fizika, kémia, földrajz, természettudomány. Szerző megjegyzése: Köznevelési törvény törvénytervezete ezt nem tartalmazza ( állapot)

18 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től  Alapképzésre, egységes osztatlan képzésre nem vehető fel, aki többletpontok nélkül (kivéve emelt szintű érettségiért járó többletpont) nem éri el a 240 pontot (tehát ebben az esetben nem számítható a jelentkező részére felvételi pontszám).  23. § Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.

19 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től A szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyak változásai (amennyiben a vizsgatárgy megnevezése változott, úgy a korábbi vizsgatárgyak megfelelnek az új megnevezésű vizsgatárgyaknak): A. Nem lesz választható szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy 2012-től: gazdaságtudományok képzési terület: közgazdasági-marketing alapismeretek; vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek; B. Választható lesz szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyként 2012-től:  gazdaságtudományok képzési terület: kereskedelmi és marketing alapismeretek; vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek;

20 Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos től A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet január 1-jén kiegészül az alábbi melléklettel: 4. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelethez A felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák jegyzéke szakonként, képzési területenként: Alapképzési szakokEmelt szintű érettségi követelmény alkalmazott közgazdaságtan Emelt szinten kell teljesíteni: matematika. gazdaságelemzésEmelt szinten kell teljesíteni: matematika. Gazdaságtudományok képzési terület Forrás:

21 Érettségi dokumentációk Jelentések Jegyzőkönyvek Vizsgáztatási jegyzék Törzslap Törzslapkivonat Osztályozó ív Egyéni osztályozó ív Egységes szoftver Bizonyítvány tanúsítvány

22 Vizsgabizottság tagjai  13. § (1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül - a Hivatal bízza meg.  (2) A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.  (3) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

23 Írásbeli vizsga időtartama  19. § (1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő, a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc), b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc). (2) Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.

24 Szóbeli vizsga előkészítése

25 Szóbeli vizsga lebonyolítása 1.  33.§(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.  34. § (1) A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

26 Szóbeli vizsga lebonyolítása 2.  35. §(2) Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.  (3) Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.  (4) Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik.  36. § (2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

27 Szóbeli vizsga lebonyolítása 3.  (5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 10%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

28 Szóbeli vizsga lebonyolítása emelt szinten 4. 40/A. § (1)  a) a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és eljuttatja a tantárgyi bizottsághoz,  b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet,  d) a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,

29 Vizsgabizottság középszinten jegyző

30 Szóbeli vizsga emelt szinten

31 Értékelés

32 Idegen nyelv és nyelvvizsga  45.§(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,  a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,  b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

33 Felvételi pontok számítása Többletpontok max pont 100

34 Felvételi többletpontok A többletpontokat két csoportra lehet osztani: A.Jogszabály alapján járó (minden szakon kötelező) többletpontok - emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, - nyelvtudásért, - előnyben részesítés okán B.Képzési területek szerint adható többletpontok - tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján; - szakképesítés alapján; - sporteredmény alapján.

35 A1. Emelt szintű érettségi többletpontjai  Alapképzésen és egységes osztatlan képzésen, valamint felsőfokú szakképzésen jár az emelt szintű érettségi eredményért többletpont, amennyiben: - az emelt érettségi legalább 30%-os eredményű, ÉS - a jelentkező érettségi pontjait is az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják.  Vizsgatárgyanként 50 többletpont jár. Ebből következik, hogy legfeljebb 100 többletpontot kaphat a jelentkező ezen a jogcímen, hiszen minden szakon két tárgyból, illetve érettségi eredményből számolják az érettségi pontot.

36 A2. Nyelvtudásért járó többletpontok Nyelvtudásért járó többletpontok: A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: - B2 komplex (korábban középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont, - C1 komplex (felsőfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont.

37 A3. Előnyben részesítés többletpontjai  Előnyben részesítés jogcímén (azaz hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért összesen) legfeljebb 40 többletpont adható.  Hátrányos helyzet miatt 20 többletpont jár minden alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen.  Hátrányos helyzetű az a jelentkező, aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be ÉS  - akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, és/vagy - aki után középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, és/vagy - középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, - állami gondozott volt.

38 Gazdasági képzési terület

39 Érettségi követelmények képzési területekre

40 Változások 2011

41

42 Változások 2012

43

44 Érettségi követelmények tantárgyanként  40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (2012. április 1-től változik!!!)  Fő újdonság: üzleti gazdaságtanból is lesz emelt szintű érettségi!!! Forrás:

45 Érettségi követelmények közgazdasági alapismeretek Elméleti gazdaságtan vizsgarészek: KözépszintEmelt szint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga 180 perc15 perc180 perc20 perc 100 pont50 pont100 pont50 pont

46 Érettségi követelmények közgazdasági alapismeretek /elméleti gazdaságtan/ A vizsgán használható segédeszközök: KözépszintEmelt szint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, ceruza, toll Íróeszköz szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, ceruza, toll Íróeszköz A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Nincs A részletes követelményekhez igazodó segédanyagok (pl. ábrák, grafikonok) a tételsorba építve Nincs A részletes követelményekhez igazodó segédanyagok (pl. ábrák, grafikonok) a tételsorba építve

47 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ Középszint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga 180 perc15 perc 100 pont50 pont Feladatlap A téma problémaközpontú bemutatása 180 perc Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Szöveges (kifejtendő) feladatok Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 20 pont40 pont

48 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ Lehetséges feladattípusok: 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Egyszerű ábra, séma, táblázat készítése 5. Példa alkalmazása 6. Eredmények értelmezése 7. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése

49 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői  Tartalmi szerkezet -A tételek között azonos arányban jelennek meg a makroökonómia és a mikroökonómia ismeretei. A tételeket oly módon kell előírni, hogy azok a részletes követelmények valamennyi témakörét érintsék, azaz mindegyik témakörhöz legalább 1 tétel tartozzon a tételsorban.

50 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A szóbeli vizsga témakörei:  Mikroökonómia - Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések - A fogyasztói magatartás és a kereslet - A vállalat termelői magatartása és a kínálat - A termelési tényezők piaca - Az externáliák és a közjavak  Makroökonómia - Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések - A makrogazdasági egyensúly - Az állam gazdaságpolitikája - Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések

51 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ A szóbeli vizsga értékelése Szempontok, kompetenciák Elérhető maximális pontszám 1. A téma problémaközpontú bemutatása: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, az ismeretek mélysége és komplexitása, a témakörben fontos tényezők feltárása A felelet felépítettsége: A megközelítés sokszínűsége, forrás (szemléltető példák, ábrák) használata és értékelése Szaknyelv alkalmazása, világosság, nyelvhelyesség10 Elérhető pontszám összesen:50

52 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ Emelt szint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga 180 perc20 perc 100 pont50 pont Feladatlap A téma problémaközpontú bemutatása 180 perc Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Szöveges (kifejtendő) feladatok Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 12 pont40 pont48 pont

53 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet  Az ismeretanyag kiválasztása a részletes követelmények emelt szinten meghatározott témaköreihez kapcsolódik. Az írásbeli feladatokban azonos arányban jelennek meg a makroökonómiai és a mikroökonómiai ismeretek.  Az írásbeli feladatsor összetett, amelyben a közgazdasági alapelvek és törvények ismereteit ellenőrző kérdések és a választásos vagy rövid választ igénylő feladatok mellett, a jelenségek és összefüggések felismerését, ill. a tanult módszerek alkalmazását igénylő számítási és grafikus feladatok fordulnak elő. A számítást, ábrázolást igénylő feladatok a részletes követelmények témaköreinél megjelölt összetett feladatok az emelt szinten meghatározott kompetenciák szerint.

54 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Egyszerű ábra, séma, táblázat készítése 5. Példa alkalmazása 6. Eredmények értelmezése 7. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése Lehetséges feladattípusok:

55 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet  A tételek között azonos arányban jelennek meg a makroökonómia és a mikroökonómia ismeretei. A tételeket oly módon kell előírni, hogy azok a részletes követelményekben megjelenő összes témakört átfogják, és mindegyik témakörhöz kapcsolódóan legalább 1 tétel szerepeljen a tételsorban.

56 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ A szóbeli vizsga témakörei  Mikroökonómia - Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések  alapkategóriák és összefüggések  a piaci alapfogalmak - A fogyasztói magatartás és a kereslet  A fogyasztói döntés tényezői  A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján  A fogyasztó optimális választása és a kereslet  A piaci kereslet - A vállalat termelői magatartása és a kínálat - A termelés technikai-gazdasági összefüggései - A termelés költségei - A piac formái és a kínálat: versenyző vállalat és a tiszta monopólium - Az iparág kínálata rövid és hosszú távon - Piacszabályozás, piacformák összehasonlítása - A természetes monopólium - A verseny szabályozása

57 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ A szóbeli vizsga témakörei  Mikroökonómia -A termelési tényezők piaca  A tényezőpiac jellemzése  Az erőforrások kereslet és kínálata  A munkapiac  A tőkepiac: tőkejavak piaca és a pénztőke piaca  A természeti tényezők piaca: föld és ingatlanpiac  A vállalkozó, mint termelési tényező - Az externáliák és a közjavak  Az externáliák  A közjavak  Az állami beavatkozás formái

58 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ A szóbeli vizsga témakörei  Makroökonómia - Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések  A termékek és jövedelmek áramlása  A nemzetgazdasági teljesítmény mérése - A makrogazdasági egyensúly  Az árupiaci kereslet-kínálat, az aggregált keresleti függvény  A munkapiaci kereslet-kínálat, a makrokínálati függvény  A pénzpiac  Az árupiac és a pénzpiac kapcsolata  Az infláció  A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság  Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon: infláció munkanélküliség  Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly, gazdasági ciklus

59 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ A szóbeli vizsga témakörei  Makroökonómia - Az állam gazdaságpolitikája  A modern állam szerepe  A költségvetési politika  A monetáris politika  Gazdaságpolitikai alternatívák - Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések  Külkereskedelem, külkereskedelmi politika, külkereskedelmi előnyök  Nyitott gazdaság egyensúlya  Vállalatok a nemzetközi piacokon  A nemzetközi pénzügyi rendszer  A nemzetközi gazdasági szervezetek

60 Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /emelt szint/ A szóbeli vizsga értékelése: Szempontok, kompetenciák Elérhető maximális pontszám A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése10 A megközelítés sokszínűsége5 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége5 Források használata és értékelése5 A szaknyelv alkalmazása5 Az ismeretek mélysége és komplexitása10 A témakörben fontos tényezők feltárása, a téma problémaközpontú bemutatása10 Elérhető pontok összesen 50

61 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan vizsga formái: KözépszintEmelt szint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga 180 perc15 perc180 perc20 perc 100 pont50 pont100 pont50 pont

62 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan A vizsgán használható segédeszközök KözépszintEmelt szint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó, ceruza, toll Íróeszköz szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó, ceruza, toll Íróeszköz A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Nincs A témakörhöz kapcsolható szemléltető- illusztráló anyagok tanári jegyzék szerint a tételsorba építve Nincs A témakörhöz kapcsolható szemléltető- illusztráló anyagok tanári jegyzék szerint a tételsorba építve

63 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/ Középszint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga 180 perc15 perc 100 pont50 pont Feladatlap „Felelet a kihúzott tétel alapján.” 180 perc Választást, rövid választ igénylő feladatok Számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok 50 pont

64 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/  Írásbeli vizsga Általános szabályok  Az írásbeli feladatsor két feladatcsoportból (választást, rövid választ igénylő feladatok, és számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok) áll. A szerkezeti részekre bontás kizárólag a feladatok eltérő jellege miatt történik. A vizsgázó a rendelkezésre álló időkeretet szabadon használhatja fel az egy feladatlapon kiosztott két feladatcsoport megoldására.  A központi feladatlap tartalmazza a kitöltendő bizonylatokat és a használható számlatükröt, számlatükör részt. Az írásbeli feladatlap jellemzői  Tartalmi jellemzők, szerkezet  Az ismeretanyag kiválasztása a részletes követelmények középszinten meghatározott témaköreiben az előírt középszintű kompetenciákhoz kapcsolódik.  A választást, rövid egyszerű választ igénylő feladatok a részletes követelmények valamennyi témaköréből adhatók.  A számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok a részletes követelmények témaköreiben megjelölt egyszerű, 1-2 lépéssel megoldható feladatok.

65 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/ A.Témakörök a számítást igénylő feladatokra:  A vásárolt készletek - különösen a készletcsökkenések és a zárókészlet értékének meghatározása, a fizetendő és levonható forgalmi adó adatok ismeretében a költségvetéssel elszámolandó adó összegének meghatározása a munkamegosztás különböző lépcsőin, likviditási mutatók számítása.  Az emberi erőforrások - nettó kifizetendő összeg, bérjárulékok kiszámítása, a személyi jövedelemadó összegének, az előleg és az adó különbségének meghatározása.  Befektetett eszközök - bekerülési érték meghatározása, terv szerinti értékcsökkenés összege, tárgyi eszközök mérlegértéke.  Tevékenységek költségei - költségnemek elszámolása, saját termelésű készletek állományváltozásának meghatározása, eredményszámítás.  Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása - teljes témakör a részletes követelmények szerint. B.Témakörök a bizonylatkitöltést igénylő feladatokra:  Pénzügyi műveletek - pénztári bizonylatok, készpénzforgalom és számlapénzforgalom bizonylatai,számla  A vásárolt készletek - készletváltozási bizonylatai  Az emberi erőforrások - bérszámfejtés bizonylatai.

66 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/ C.Témakörök a tételszerkesztést igénylő feladatokra:  A vásárolt készletek - készletváltozások beszerzési áron értékelve, szállítói tartozás kiegyenlítése.  Az emberi erőforrások - bérfelosztás, bérjárulékok, levonások, bérfizetés.  Befektetett eszközök - beruházás saját pénzeszköz és idegen kivitelező, terv szerinti értékcsökkenés.  Tevékenységek költségei - költségnemek elszámolása, saját termelésű készletek állományváltozásai, értékesítés árbevétele, fizetendő áfa.  Zárás - költségszámlák, eredményszámlák, mérlegszámlák zárása.  A választást, rövid választ igénylő feladatok aránya: 50%  A számítást vagy bizonylatkitöltést vagy tételszerkesztést igénylő feladatok aránya: 50%

67 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/ Lehetséges feladattípusok: 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Példa alkalmazása 5. Eredmények értelmezése 6. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése

68 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/ Szóbeli vizsga  Általános szabályok  A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott tétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a tételbe épített forrásanyagot felhasználja a témakör ismertetéséhez.  A tételsor legalább 20 tételből áll.  A tematikus tételek feleleteinél felhasználhatók - a vizsga előtt jegyzékben meghatározott - következő szemléltető- illusztráló anyagok:  Statisztikai táblák, grafikonok  Marketing házi dolgozat, ha a tanulmányi idő alatt készült ilyen  Marketing kommunikáció eszközei  Gazdasági sajtóból cikkek, leírások - esetleg a felkészülés során megismertek is  Törvények - kizárólag illusztrálásra  Pénzügyi befektetési tájékoztatók  Bankszámlaszerződés minták  Csekk-, váltó-, részvény-, kötvényminta  Bizonylati album, bizonylatok  Számvitel politika  Számlarend

69 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/ A szóbeli vizsga témakörei  Legalább 2-2 tétel készül a következő témakörökből:  Marketing és marketinggondolkodás  A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata  Legalább 1 tétel készül a következő témakörből:  Zárás - éves beszámoló  Legalább 3-3 tétel készül a következő témakörökből:  Pénzügyi műveletek  A vásárolt készletek  Befektetett eszközök  Az emberi erőforrás  A tevékenység költségei és az értékesítés

70 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /középszint/ A szóbeli vizsga értékelése: Szempontok, kompetenciák Elérhető maximális pontszám 1. Tartalom A téma problémaközpontú bemutatása: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, az ismeretek mélysége és komplexitása, a témakörben fontos tényezők feltárása Felépítés A felelet felépítettsége: A megközelítés sokszínűsége, forrás (szemléltető példák, ábrák) használata és értékelése Előadásmód Szaknyelv alkalmazása, világosság, nyelvhelyesség 15 Elérhető pontszám összesen:50

71 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /emelt szint/ Emelt szint Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga 180 perc20 perc 100 pont50 pont Feladatlap 180 perc Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Szöveges (kifejtendő) feladatok Számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok „Felelet a kihúzott tétel alapján.” 12 pont30 pont58 pont

72 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /emelt szint/ Írásbeli vizsga  Általános szabályok  Az írásbeli feladatsor három feladatcsoportból (választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok, szöveges - kifejtendő - feladatok és számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok) áll. A szerkezeti részekre bontás kizárólag a feladatok eltérő jellege miatt történik. A vizsgázó a rendelkezésre álló időkeretet szabadon használhatja fel az egy feladatlapon kiosztott három feladatcsoport megoldására.  A központi feladatlap tartalmazza a kitöltendő bizonylatokat és a használható számlatükröt.  A különböző kérdéstípusok összességében lefedik a követelményrendszer valamennyi témakörét.  Az írásbeli feladatlap jellemzői /Tartalmi jellemzők, szerkezet/  Az ismeretanyag kiválasztása a részletes követelmények emelt szinten meghatározott témaköreihez kapcsolódik. Az írásbeli feladatsor összetett, amelyben az üzleti gazdaságtan minden témaköréből előfordulhatnak olyan feladatok, amelyek az összefüggések felismerését és a tanult számítások alkalmazását igénylik.  A választást, rövid egyszerű választ igénylő, valamint a szöveges, kifejtendő feladatok az emelt szinten meghatározott részletes követelmények valamennyi témaköréből adhatók.  A számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok a részletes követelmények témaköreinél megjelölt összetett feladatok az emelt szinten meghatározott kompetenciák szerint.  A különböző kérdéstípusok összességében lefedik a követelményrendszer valamennyi témakörét.

73 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /emelt szint/ Lehetséges feladattípusok: 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Példa alkalmazása 5. Eredmények értelmezése 6. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése

74 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /emelt szint/ Szóbeli vizsga:  Általános szabályok  A szóbeli vizsga a kihúzott tétel alapján a megadott témakör tematikus, komplex és problémaorientált bemutatása. A tétel megnevezi, és részletesen felsorolja az ismertetésre kerülő tematikus egységeket, és ezekhez elemzésre alkalmas forrásszemelvényt kapcsolhat. (A szemelvényt a tétellap tartalmazza.)  A szóbeli tételek száma minimum 20 darab.  A részletes követelményekhez igazodó segédanyagok, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít, a következők lehetnek:  Statisztikai táblák, grafikonok  Marketing kommunikáció eszközei  Gazdasági sajtóból cikkek, leírások - esetleg a felkészülés során megismertek is  Törvények - kizárólag illusztrálásra  Pénzügyi befektetési tájékoztatók  Bankszámlaszerződés minták  Csekk-, váltó-, részvény-, kötvényminta  Bizonylati album

75 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /emelt szint/ Szóbeli vizsga:  A szóbeli tételsor jellemzői /Tartalmi jellemzők, szerkezet/  A tételeket oly módon kell előírni, hogy azok a részletes követelményekben megjelenő összes témakört átfogják, és mindegyik témakörhöz kapcsolódóan legalább 1 tétel szerepeljen a tételsorban.  A tételek a témakörök tematikus és problémaorientált bemutatása, melyek nem tartalmaznak az alábbiakban felsorolt témakörökön kívül más tananyagrészeket.  A szóbeli vizsga témakörei A.Legalább 2-2 tétel készül a következő témakörökből:  Marketing és marketinggondolkodás  Marketingstratégiák  A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata  Menedzsment ismeretek B.Legalább 1 tétel készül a következő témakörből  Számviteli alapfogalmak, leltár és a mérleg  Zárás - éves beszámoló  Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása

76 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /emelt szint/ Szóbeli vizsga: C.Legalább 3-3 tétel készül a következő témakörökből:  Pénzügyi műveletek  A vásárolt készletek  Befektetett eszközök  Az emberi erőforrás  A tevékenység költségei és az értékesítés

77 Érettségi követelmények üzleti gazdaságtan /emelt szint/ Szóbeli vizsga értékelése: Szempontok, kompetenciák Elérhető maximális pontszám A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése10 A megközelítés sokszínűsége5 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége5 Források használata és értékelése5 A szaknyelv alkalmazása5 Az ismeretek mélysége és komplexitása10 A témakörben fontos tényezők feltárása, a téma problémaközpontú bemutatása 10


Letölteni ppt "Érettségi vizsga Közgazdasági szakmacsoport. Szabályozók  237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól  100/1997."

Hasonló előadás


Google Hirdetések