Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar nyelvtörténet korszakai A nyelvek kialakulása Az egyedi nyelvek kialakulása hosszan tartó, kezdeteiben pontosan meg sem határozható folyamat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar nyelvtörténet korszakai A nyelvek kialakulása Az egyedi nyelvek kialakulása hosszan tartó, kezdeteiben pontosan meg sem határozható folyamat."— Előadás másolata:

1

2 A magyar nyelvtörténet korszakai

3 A nyelvek kialakulása Az egyedi nyelvek kialakulása hosszan tartó, kezdeteiben pontosan meg sem határozható folyamat. Ennek alakulását tényezők sora befolyásolta: földrajzi környezet, etnikai, műveltségi, politikai viszonyok stb. Még a legújabb korokban sem lehet mindig egzaktan meghatározni, vajon egy közlési rendszer valamely nyelv nyelvjárása-e még, vagy már önálló nyelvnek tekinthető.

4 Ezek az előzmény nyelvek (alapnyelvek, ősnyelvek) általában maguk sem alkottak valamiféle homogén nyelvi egységet. Igen gyakran éppen a köztük lévő nyelvjárási, csoportnyelvi jellegű különbségek erősödtek föl (a különféle történeti tényezők hatására) további differenciatív irányú, külön-külön nyelveket létrehozó folyamatokká. A magyar nyelv pl. — az ősidők ködébe vesző előzményei után — a preuráli, uráli, finnugor, ugor „nyelvközösségek” (alapnyelvek) történeti rétegein át jutott el önálló állapotára.

5 A magyar nyelv életének kezdetei Nyelvünk kialakulása arra az időre esik, amikor a magyar etnikum előzményeit jelentő (alkotó) népcsoport földrajzi helyzetét megváltoztatta, s kivált az ugor népek közösségéből. Ezáltal megszűnt velük minden érintkezése. Így a nyelvi is! (Fokozatosan!) Ettől az időtől kezdve a magyar mint önálló nyelv éli a maga életét. Ez a kezdeti idő megközelítőleg az i. e. XII(—X). és V. sz. között lehetett.

6 Az „őshaza” Az uráli nyelveket beszélő népek őshazája az Urál hegységtől keletre és nyugatra elterülő vidékeken (az Ob—Irtis és a Káma folyók között/körül), a kelet-európai és nyugat-szibériai erdős övezetben volt.

7 Az ugor társadalom és alapnyelv felbomlásának, vagyis új társadalmak és új nyelvek kialakulásának az okai: 1. Az alapnyelv nyelvjárásokra tagolódott. A beszélőközösségek között kommunikációt akadályozó tényezők alakultak ki (társadalmi, földrajzi, közlekedési viszonyok). A nyelvjárások mind jobban eltávolodtak egymástól; a köztük lévő nyelvi egység megszűnt.

8 2. Lélekszám-növekedés, viszonylagos túlnépesedés > a lakóhelyek kiterjesztése,  a lakosok elvándorlása. 3. Idegen népek hódításai, > közéjük ékelődése.

9 4. Klímaváltozások. A magyarok elődeinek É-ról, az Urálon túli ugor őshazából, a lombos erdőövezet DK-i széléről D felé, a sztyeppére történő elvándorlását az i. e. 12—10. század környékén egy klímaromlás idézhette elő. Egy akkori kis jégkorszak erős lehűlést okozott Ny.-Szibériában. Hatalmas mocsárvilág jött itt létre.

10 5. A termelés szempontjából megfelelőbb területre költözés (az erdő zónájából a sztyeppére).

11 Ekkor, az i. e. 2. és 1. évezred fordulóján váltak őseink klasszikus lovas nomádokká (az eurázsiai sztyeppei nagyállattartás részeként). Az ősmagyar népesség gazdálkodásában visszaszorul a szarvasmarhatartás, előtérbe kerül a lótenyésztés (nomád lótartás) és a vadászat. (De: a magyar népesség ősei már az ugor korban is erdei lovas vadászok!)

12 A magyar etnikum és nyelv kialakulásának kezdeti szakaszában (i. e. 10—7. sz.) ismét jelentős klímaváltozás a területükön. Hatalmas szárazság > intenzív vándorlás és a nomadizálás kialakulása. Az eurázsiai lovas nomád kultúra kialakulásában az (Urál hegység DK-i, DNy-i lejtőin élő) ősmagyarok is jelentős szerepet játszottak.

13 Az iráni népekkel közösen. Népeink hatása kölcsönös, csakúgy a nyelveinké is.

14 A magyar népnév eredete Összetétellel keletkezett szó az ősmagyar kor legelején. Előtagja az ugor kori *man’c’ Э lehetett (frátrianév, nemzetségnév), összefügghet a megfelelő obi-ugor szóval, mely ‘mese, monda’ jelentésű. Utótagja a fgr. *erke ‘ember’. Ez a magyarban er, eri alakúvá rövidült.

15 Együttes jelentése ‘beszélő ember’. Szó belseji hangtani változások után kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel megyer ~ magyar alakúvá fejlődött az ómagyar korban. Jelentésmegoszlással az előbbi törzsnévként, az utóbbi a népnevünkként állandósult.

16 Nyelvünk korszakolása A korszakolás oka: nyelvünk kora. Mintegy 3000 éves. (Egyike Európa legkorábban önállóvá vált nyelveinek.) E hosszú időtávon belül csak úgy tud a kutató, az érdeklődő eligazodni, ha rövidebb szakaszokra osztja. A korszakolás alapjai: — a legjelentősebb (mennyiségi/minőségi) nyelvi változások, újítások lehetnének.

17 DE: egyrészt ilyenek alig fordulnak elő, másrészt források híján a régieket nem is ismerhetjük; — viszont a magyar nyelv is egymást föltételező kapcsolatban volt az azt beszélő társadalommal, utóbbinak a változásai befolyásolták nyelv alakulását; >

18 — legésszerűbb a nyelvközösség történelmében legmeghatározóbb eseményeket korszakhatárul választani > a legintenzívebb gazdasági-politikai-művelődési eseményegyüttesek idejét. Azokét, amelyek a magyarság életében fordulópontot jelentettek. (E változások mind a nyelv helyzetét, mind a használatát, mind pedig a rendszerét módosítják.)

19 Így a magyar nyelv történetének korszakhatárai a magyarság történelmének sorsfordulóival, ill. meghatározó jelentőségű eseményeivel esnek egybe.

20 A magyar nyelv előzményei: 1. Az uráli alapnyelv (kora: kb. i.e. 6000— A finnugor alapnyelv (kora: i. e. kb. 4000— Az ugor alapnyelv (kora: i. e. 3000— sz.). A legközelebbi nyelvrokonainktól való elszakadástól, ill. az ugor alapnyelvből való kiválástól az első írásos emlékeinkig egyéb források utalnak mind népünk, mind nyelvünk történetére.

21 1. Az ősmagyar kor (Másképp nyelvemléktelen kor.) Időhatárai: i. e sz.—i. sz. 9. sz. (honfoglalás), mintegy 2000 év. Nem maradt ránk nyelvemlék. Nyelvünk fejlődése szempontjából a legfontosabb korszak. DE: Nyelvi történéseit nem tanulmányozhatjuk konkrét nyelvi adatokon, csupán közvetett módon.

22 Módszer: Az első nyelvemlékeink adatait egybevetjük az uráli-fgr-ugor alapnyelvvel (az uráli-fgr. összehasonlító nyelvtudomány eredményeivel, egy rekonstruált nyelvállapottal).

23 Az előzmények és a következmények egybevetéséből kiderül: mi az, ami az ősmagyar korban keletkezett vagy megváltozott. A magyar nyelvű népcsoportok viszonylag fejlett szókincset és nyelvtani rendszert örököltek. (Örökség = minden olyan nyelvi elem, szerkesztésmód, szabály stb., amelynek szabályos megfelelője, párja az uráli, fgr., ugor alapnyelvek valamelyikében megvolt.)

24 Az alapnyelvekhez képest jóval gazdagabb fonémaállománnyal rendelkezett a magyar nyelv a korszak végére (zöngés msh.-k, hosszú mgh.-k), hasonlóan nagymértékben bővült a szókészletünk és a nyelvtani rendszerünk.

25 Az ősmagyar kor szakaszai 1. Az Urál vidéki őshaza korszaka (i. e sz—i. sz sz.) Az ugor nyelvközösségből kivált, attól területileg is elkülönült, önálló etnikummá és nyelvvé a magyar nép és nyelv az Urál hegységtől D- re, DNy-ra eső nagy kiterjedésű területen vált. Iráni és perzsa népekkel és nyelvekkel kölcsönhatás.

26 2. A vándorlások kora (i. sz sz.— 896). Török és szláv nyelvekkel kölcsönhatásban. Törzsi nyelvjárások. [B—B—B: 496—499.]

27 2. Az ómagyar kor (896—1526) Szakaszai 1. Korai ómagyar kor (896—14. sz. dereka) 2. Kései ómagyar kor (14. sz. közepe— 1526) [honfoglalás, kereszténységre térés, önálló államiság, műveltségváltás, latin hatás, latin betűs írás, területi nyelvjárások; szláv nyelvi kölcsönhatás] [B—B—B: 503—507.]

28 3. A középmagyar kor (1526— 1772) [török világ, pusztulások, nyelvjárás- keveredések, reformáció, könyvnyomtatás; a nyelvi standardizálódás kezdetei; idegen nyelvű népek betelepítése, német nyelvi hatás] [B—B—B: 523—527.]

29 4. Az újmagyar kor (1772—1920) [felvilágosodás, harc a magyar nyelv jogaiért; nyelvújítás; hivatalos nyelv lett a magyar; az írott és a beszélt köznyelv kialakulása; iskolák, nagyvárosok, szépirodalom, újságok] [B—B—B: 542—550.]

30 5. Az újabb magyar kor (1920—) [Trianon, a magyar nyelvközösség politikai szétválasztása; a határon túliak kétnyelvűsége; városiasodás, a nyelvi kommunikáció megváltozása, a nyelvjárások visszaszorulása; kettősnyelvűség, a modern technika hatása a nyelvhasználatra, csoportnyelvek, szleng] [MNy. 2003, 385—392.]


Letölteni ppt "A magyar nyelvtörténet korszakai A nyelvek kialakulása Az egyedi nyelvek kialakulása hosszan tartó, kezdeteiben pontosan meg sem határozható folyamat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések