Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A személyiség fejlődése. Kötelező irodalom:  Cole és Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.( 484 – 524, 622 – 667. old.)  Franz J. Mönks:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A személyiség fejlődése. Kötelező irodalom:  Cole és Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.( 484 – 524, 622 – 667. old.)  Franz J. Mönks:"— Előadás másolata:

1 A személyiség fejlődése

2 Kötelező irodalom:  Cole és Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.( 484 – 524, 622 – 667. old.)  Franz J. Mönks: Fejlődéslélektan, Ego School, Budapest, (35 – 48, 89 – 237. old.)  N. Kollár Katalin: Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest (51-74, , )  Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése, Helikon Kiadó, (15 – 58, 66 – 81, 99 – 107, 115 – 137, 139 – 186, 191 – 211. old.)  Tóth László: Pszichológia a tanításban,Pedellus Tankönyvkiadó  Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Pedellus Tankönyvkiadó, – 67, 79 – 86, 94 – 98, 111 – 122. old.)  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan (167 – 175.old.)

3 Tartalom  A személyiség fogalma, fejlődést meghatározó tényezők  A személyiség megismerésének és fejlesztésének lehetőségei az iskolában  A testi fejlődés sajátosságai a különböző életkori szakaszokban  A megismerő funkciók fejlődési jellemzői és a tanulás kapcsolata a különböző életkori szakaszokban  A megismerést befolyásoló energetizáló és irányító funkciók fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban  A társas kapcsolatok fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban

4 A személyiség fogalma A személyiség kifejezés a latin persona szóból származik. Napjainkra a személyiségnek számos meghatározása létezik. Mindegyik egyetért abban, hogy a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

5 A személyiség fejlődést meghatározó tényezők 1. A gyermek fizikai-biológiai állapota 2. A gyermek intrapszichés szintje 3. A gyermek interperszonális kapcsolatai 4. A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. 5. A gyermek lakóhelyi környezete 6. A gyermek kultúrája, mint identitás 7. A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

6 A személyiség megismerésének lehetőségei az iskolában  A tanulók megfigyelése (órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.)  Kérdőíves módszerek ( attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.)  Interjú technikák (a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerésre anamnézis, stb.)  Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok, stb.)

7 Tanulók Tanulásban akadályozottak Tanulási nehézségekkel, küzdők Kivételes képességűek Tanulási zavarral küzdők Magatartási problémákkal küzdők

8 Az iskolai nevelés megalapozottsága: Klasszikus pszichoanalízis Behaviorista irányzat Humanisztikus elmélet szerint

9 Klasszikus pszichoanalízis S. Freud (1856 Morvaország-1939 London)  Ösztön én ID  Én EGO  Felettes én SZUPEREGO  TUDAT TUDATELŐTTES  ELFOJTOTT TUDATTALAN SOHA NEM VOLT TUDATOS TARTOMÁNY

10 Klasszikus pszichoanalízis A pszichoszexuális fejlődés: Orális szakasz Anális szakasz Fallikus szakasz Latencia szakasz Genitális szakasz

11 Klasszikus pszichoanalízis Az elhárító mechanizmusok: Identifikáció Elfojtás Projekció Racionalizáció Szublimáció Áthelyezés

12 Behaviorista irányzat Watson 1913 ( as évek)  Viselkedés vizsgálata lényeges  Tanulmányozni kell az ingert (stimuláció)  Tanulmányozni kell az ingerre adott választ (reakció)  Nevelés alapja a pozítív és a negatív megerősítés.

13 Humanisztikus elmélet Carl Rogers ( )  A személy méltósága a legfőbb érték  Self elmélet - Szubjektív self - Objektív self - Ideál self

14 Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete KorszakKrízisKedvező kimenet csecsemőkorBizalom-bizalmatlanságBizalom,optimizmus kisgyermekkorAutonómia-szégyen és kételyÖnkontroll, megfelelésérzés játszókorKezdeményezés- bűntudatÖnálló cselekvés kisiskoláskorTeljesítmény- kisebbrendűségIntellektuális, fizikai és szociális kompetencia serdülőkorIdentitás- szerepzavarEgysédes, önálló énkép fiatal fenőttkorBensőségesség- elszigetelődés Szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés felnőttkorAlkotóképesség- stagnálásTörődés a családdal, társadalommal, jövővel. érett felnőttkorÉnteljesség- kétségbeesésÉlettel való megelégedés, szembenézés a halállal.

15 A fejlődés jellemzői és a tanulás kapcsolata a különböző életkori szakaszokban  A testi fejlődés sajátosságai a különböző életkori szakaszokban  A megismerő funkciók fejlődési jellemzői és a tanulás kapcsolata a különböző életkori szakaszokban (érzékelés-észlelés, figyelem,emlékezet,képzelet,gondolkodás, intelligencia,kreativitás)  A megismerést befolyásoló energetizáló és irányító funkciók fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban (motiváció, érzelem)  A társas kapcsolatok fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban

16 ÉLETKORI SZAKASZOK  Méhen belüli fejlődés (fogantatástól-születésig)  Újszülött és csecsemőkor.(0-1 év)  A kisgyermekkor.(1-3 év)  Az óvodáskor.(3-6 év)  A kisiskoláskor (6-10 év)  A prepubertás és pubertáskor.(10-18 év)  Az ifjúkor.(18-25 év)  A felnőttkor.(25-65 év)  Az időskorkor. (65 év felett)

17 Méhen belüli fejlődés Csíraszakasz: (fogamzástól első 8-10 napig tart, beágyazódásig) alszakaszai: szedercsíra, hólyagcsíra, beágyazódás Embrionális szakasz: (beágyazódástól kb hétig tart) Ebben a szakaszban alakulnak ki a különböző szervek, és elkezd a szervezet a külső ingerlésre reagálni. Kefalokaudális és proximodisztális fejlődés. Magzati szakasz: (8-9. héttől a születésig tart) Az összes alapvető szövet és szerv már jelen van, a magzat tízszerersére növekszik, és az arányai változnak. Karját és fejét elkezdi mozgatni, 5. hónapra anya is érzi ezt. 7. hónaptól főleg az IR és tüdő fejlődése zajlik, és növekedés

18 Újszülöttkor (kb. első 6 hét) Átlag: 3250 g, 52 cm. Feje a test 1/4-e, végtagjai rövidek és vékonyak. - Látás: nem jól fejlett látórsz., de sokat nézelődnek! - Hallás: zajra összerezzen, fejfordító válasz. - Szaglás, ízlelés: ártalmas szagokra, ízekre elfordulnak, édeseket preferálják - Tanulás és emlékezés: képesek tanulni, megjegyeznek dolgokat. - Reflexekkel reagál a külvilágra: Vegetatív reflexek: nyelés, szopás, hányás, tüsszentés, köhögés Mozgásos reflexek: Moro-reflex, védekező reflex, lépőreflex, úszóreflex, Babinski-reflex

19 Csecsemőkor (1 éves korig) Testi fejlődés, mozgásfejlődés: Látványosan felgyorsul a fejlődés, 1. év végére a súlya 3x-osa lesz, 25 cm-t nő! A reflexekre új, tanult elemek épülnek, megjelennek az elsődleges cirkuláris reakciók (adott csel. céltól független ismételgetése, reflexsémák külvilági ingerhez kapcsolódnak). 2 hó: fejét emeli 3 hó: átfordul, karjával képes magát vonszolni 4 hó: törzsét emeli, de feje előrebukik 5-6 hó: négykézláb tartja magát 6 hó: segítség nélkül ül 8 hó: álló helyzetbe húzza magát, mászik 9 hó: bútorba kapaszkodva jár, nyúlás és fogás integrált, autom. 12 hó: önállóan jár

20

21 Csecsemőkor Észlelés, emlékezés: 2. hónaptól javul a szemek konvergenciája, 3. hónaptól az utánzás rendszeressé válik. Differenciáltabbá válik az észlelés (hallás, ízlelés stb.). Beszéd: 0-1 éves korig: preverbális szakasz. Kezdetben: sírás. 2 hó: sírás differenciáltabbá válik 3 hó: gügyögés – gagyogás, lalázás, echolália 6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi 9 hó: helyzettől függetlenedik a szó 12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól) Játék: Funkciógyakorlás, cselekvések ismételgetése. - feszültség feloldása - “én csinálom” - ritmusosság

22

23 Csecsemőkor Társas kapcsolatok: Az első évre az anyával való szoros kapcsolat jellemző. Bizonyítékai: Harlow: majomkísérletek Spitz: árvaházi megfigyelések, hospitalizmus Bowlby: rejtett érzelmi elhanyagoltság Fél éves korra kialakul az elsődleges kötődés. Kötődési típusok (Ainsworth): - biztonságosan kötődő - bizonytalan, elkerülő - ambivalens, ellenálló - zavart 2 hó: szociális mosoly (mindenkire) 3 hó: családot megkülönbözteti az idegenektől 8 hó: szeparációs félelem, félelem az idegenektől

24 Kisgyermekkor (1-3 év) Testi fejlődés, mozgásfejlődés: A fejlődés, egyenletessé válik. 1 éves korra megtanulnak járni a kisgyermekek. 17. hónap: lépcsőn járás, 20. hónap: labdát rúg, 24. hónap: fut, 3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn) Manipuláció fejlődik (firkálás), szobatisztaság kialakul. Észlelés, emlékezet: tovább differenciálódik, élettörténeti emlék. Játékfejlődés: Szimbolikus játékok jelennek meg. Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma. Továbbra is jellemző az explorációs játék, építő játék megjelenik a kézügyességgel.

25 Kisgyermekkor Beszédfejlődés: - Egyszavas beszéd (1-2 év): kezdetben ajakhangok, induatszavak, egész mondatot jelöl - Távirati beszéd (1,5-2,5 év): szótári robbanás, szavak kombinálása - Fokozatos gazdagodás, bonyolódás (2,5 évtől) Kisgyermekkori beszéd jellegzetességei: - a kijelentések szituatívak, a kiemelés indulati - mondatai jórészt ragozatlanok, 1-2 szavasak - a hosszabb szavakat lerövidíti - túláltalánosítás v. túlzott diszkrimináció - önkényes jelentésadás

26 Kisgyermekkor Énfejlődés: Az éntudat kialakul (csecsemő számára nincs én-nem én) Éntudat: önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése - testséma kialakulása, - másik ember felfedezése. Társas kapcsolatok fejlődése: Hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez. Tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!

27 Óvodáskor (3-6/7 év) Testi fejlődés és mozgásfejlődés: Fej a törzs 1/6- a, végtagok rövidek. Testmagasság 7. évre: cm. Első alakváltozás. Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad. Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés, cipőfűzés. Vázizmok tömege nő, csontosodás, tevékenységek köre kitágul. Rajzfejlődés: (1,5 év-3 év: firkálás szakasza) 3-5 év: juxtapozíció szakasza, jellemző a transzparencia 5-9 év: intellektuális realizmus (9,10-12 év: szemléleti realizmus)

28

29

30 Óvodáskor (3-7 év) Játékfejlődés: - Konstruktív, építő játékok a mozgáskoordináció javulásával. - Szerepjáték: cselekvés-tárgy-szereptárs - Szabályjáték még csak utánzással, nem érti a szabályokat (?) Társas kapcsolatok fejlődése: Önjellemzés és mások jellemzése főleg külső és tevékenység alapján. Kortárskapcsolatok fontossá válnak. Fiúk-lányok csoportjai elkülönülnek.

31 Heteronóm erkölcs jellemző (0-9 év)  Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt iránti tiszteletből fakad  Szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt, engedelmeskedni kell!  Szó szerint kell venni és betartani a szabályokat nem lehet megváltoztatni a szabályokat  Következmény etika  Szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele nincs  Jellemző a hit az igazságos világban

32 Kisiskoláskor (7-10 év) Iskolaérettség: Az iskolai tanulás alapvető feltétele. Iskolára való alkalmasságot jelent, megfelelő feltételei vannak. Biológiai iskolaérettség: - arányos testalkat kialakulása, első alakváltozás - idegrendszeri fejlettség, kiegyensúlyozottság - mozgás összerendezettsége - kielégítő általános egészségi állapot Pszichikus iskolaérettség: - akaratlagos folyamatok dominanciája - feladattudat, kitartás - figyelmi képesség (15-20 perc) - értelmi képességek - önállóság, szociális érettség, munkaérettség stb.

33 Kisiskoláskor (7-10 év) Testi fejlődés és mozgásfejlődés: A fej-törzs arány fokozatosan közelít a felnőttkori 1:8 arányhoz, viszonylag lassú növekedés. Fogváltás. Javul az egyensúlyérzék, koordináció, nagy a mozgásigény. Rajzfejlődés: szemléleti realizmus (valósághű ábrázolás) Játékfejlődés: (erkölcsi tudat fejlődik!) 7 éves kortól figyelhető meg a szabályjáték. 7 év: még labilis a szabálytudat. 10 év: fogalmi szint, a szabályok kölcsönös megegyezésen alapul. 12 év: a szabályalkotás a játék maga 13 év: a szabályok felnőtt módon való alkalmazása.

34 Kisiskoláskor (7-10 év) Társas kapcsolatok fejlődése: átpártolás jellemző Javul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás. Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban. Empátia, segítségnyújtás jellemző. A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt jelent. Fontos a társas helyzet! Fiúk és lányok csoportjai különbözőek éves kor: érdeklődés fejlődése, hobbi, gyűjtés, tudásvágy! Értelmi fejlődés: Ez a legjelentősebb ebben a korszakban, legfontosabbá az iskolai teljesítmény válik. Emlékezet: mechanikus, kevés emlékezeti stratégia.

35 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülőkor egy viszonylag hosszú korszak. A év közötti idő közel annyi időtartamban, mint a gyermek eddig eltelt életévének összege. A hosszú időben sok változás következik be.

36 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülés átmeneti állapot, benne az egyén a gyermekség állapotából az ifjúkor állapotába, a fiatal felnőttkorba érkezik.

37 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülőkor kettős jellegű, ambivalens kor: a fejlődő egyén e korban szimultán gyermek és részterületeken felnőtt is egy időben (testi erőben, gondolkodási szinten, igényekben stb.)

38 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) Nem homogén, hanem többszörösen heterogén korszak:  a/ Pszichológiai stádiumok szerint: prepubertás kor, és pubertáskor szakaszain halad előre a felnőttkor irányába.  b/ Iskoláztatás szempontjából: az általános iskola felső tagozatosaira, a középfokú, a szakképző iskolák, gimnáziumok tanulóira tagolódik. Természetesen az önállóan dolgozni kezdők, foglalkozást kezdők és tovább nem tanulók is ide tartoznak ezen életkorban.

39 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülőkor az akceleráció kora: a jelenlegi serdülés időben évekkel előbbre tolódott, a XX. század első harmadához viszonyítva. A pubertáskor, ösztönérzés, növekedés felgyorsult és „korán” következik be.

40 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A differenciált fejlődés kora: a serdűlés eltérő ütemet mutat nemek szerint. Más- más tempójú a leányoknál, ahol korábban, a fiúknál később következik be. Jelentősek az individuális fejlődési ütemből fakadó eltérések is. Másképpen serdül a feminin és a masculáris alkatú gyermek.

41 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülésben a fejlődés rendkívül intenzív, ezért az ellentmondások kora. a/ A fizikai növekedés és érés gyors,de lassúbb a morális fejlődés. b/ Az igények és vágyak felnőttesek, de gyermekiek a kielégítés eszközei, lehetőségei.

42 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A nemi érés bekövetkezik, a családalapítás esetleg egy évtizeddel, vagy többel késik.

43 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülőkorban a fejlődés totális. A személyiség biológiailag, pszichológiailag és szociálisan átalakul.

44 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülő örök feszültségben él. Viselkedése gyermekes, ha felnőttként kezelik; ha gyermeknek nézik, megsértődik. Ennek oka, hogy az ipari társadalomban igen nagy a különbség a gyermek és felnőtt viselkedési normái között. A felnőtt szerep kialakult, elfogadott. A serdűlő státusa tisztázatlan, csak kevesek számára világos. A morális érés későn, a testi korán bekövetkezik.

45 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülőkor problematikus kor, „probléma” a serdülő önmaga számára is.

46 Prepubertás (10-12 év) A testmagasság és a testsúly kölcsönösen megfelel egymásnak: Magasság:10 éves korban: kb.135 cm; Súly: 10 éves korban: kb. 30 kg Magasság:12 éves korban: kb cm; Súly: 12 éves korban: kb kg Agyvelő súlya: 10 éves korban: kb.1300 gr 12 éves korban: kb.1350 gr

47 Prepubertás (10-12 év) Mozgásra jellemző, hogy a stabil testi állapot következtében magas szinten koordinált mozgásképesség alakult ki. Gyorsan tanulnak meg új mozgásformákat és cselekvési módokat, (pl. testgyakorlatok; kerékpározás, síelés, korcsolyázás, sportmozgások.)

48 Prepubertás (10-12 év)  A megismerő képesség fejlődésére jellemző, hogy az érzékszervek működése tökéletesedik, a látás élessége fokozódik, a hallás küszöbe évente mérsékelten csökken.  Az észlelésben: összefoglaló, magasabb rendű szintetizáló tendencia uralkodik.

49 Prepubertás (10-12 év) Térszemlélet elvonttá alakul. Az absztrakt tér úgy jön létre, hogy a gyermek a tárgyat, térbeli tulajdonságait elválasztja az azokat hordozó valóságos tárgyaktól és gondolatilag absztraktan gondolja el őket. Időészlelésben kialakul az idő fogalmi megalkotásának képessége. Alkalmassá válik a történelmi idő megértésére és a kronológiai sor megszerkesztésére.

50 Prepubertás (10-12 év) Megfigyelés interpretáló, magyarázó jellegű. A megfigyelésben az észlelés, a szándékos figyelem, a gondolkodás megfelelő koordinációja fejlődik ki. A módja igen jól fejleszthető.

51 Prepubertás (10-12 év) Az emlékezet jellemzője, hogy, nagyobb feladatok elé kerül. A fő tevékenységet, a tanulást szolgálja. Jellegzetességek:  A szaktárgyi oktatás bevezetése kedvezően hat az emlékezet fejlődésére.

52 Prepubertás (10-12 év) Képzelete reproduktív, jó, elevenen működik. A képzelet sajátosságai: önközpontúság, romantika, nagyra törés, elméletiesség, kalandvágy és realitáshiány. Az alkotó képzelet is megmutatkozik, vers, rajz, technikai szerkesztés, stb.

53 Prepubertás (10-12 év) A prepubertás beszédére jellemző, hogy a szókincs erőteljesen gyarapodik. A szavak fogalmakká fejlődnek csakúgy mint a beszéd belső struktúrája. Uralkodó beszédforma a társalgás.

54 Prepubertás (10-12 év) Az érzelmi élet jellemzői:  Az érzelmi szféra az intellektuális irányítás alá kerül.  Szocializálódás az altruista érzelmek gyorsan fejlődnek (hazaszeretet, békevágy, stb.)

55 Prepubertás (10-12 év)  Fogékonnyá válik az esztétikai élmények átélésére, a művészi szép és természeti szép élvezetére.  A leányok szenzibilisebbek, a fiuk reálisabbak.

56 Prepubertás (10-12 év) Az akarat reális irányba fejlődik, tényleges sikerekben, tettek végrehajtásában szeretnék kifejezni azt. A dicsekvésvágy csökken. Az osztályban küzd a képességének megfelelő pozíció megszerzéséért és megtartásáért.

57 Prepubertás (10-12 év) Érdeklődés jellemzői:  az érdeklődés differenciálódik,  az igaz történetek előnybe részesítése,  a technikai érdeklődés erősödése,  megjelenik a pályaérdeklődés és olvasási érdeklődés.

58 Pubertás (13-18 év) A serdülést befolyásoló tényezők:  Gazdasági és társadalmi tényezők. Magas életszínvonal mellett előbb, ingerszegény környezetben és táp­lálék hiányában később következik be.  Éghajlati tényezők, a forró égövön előbb, a hideg éghajlati övekben később jelentkezik.  Az egyén alkati sajátosságai is befolyásolók, a feminin zömök típusoknál előbb kezdődik, és korábban fejeződik be A maszkulin típusnál, a hosszú végtagú egyéneknél később kezdődik, tovább tart.  Nemek sajátosságai lényegesek, a leányok kb. egy évvel előbb érnek a serdülés korába, mint a fiuk, de korábban is ér véget a serdülőkoruk.  Települési viszonyok szintén jelentősek a világvárosi, nagyvárosi és vidéki fiatalok serdülése az eltérő ingerek miatt különböző.

59 Pubertás (13-18 év) Biológiai változások a serdülőkorban:  testi növekedés: a 12 éves lányok és a 13 éves fiuk fokozottabb mértékű hossznövekedést mutatnak, amely nem jár együtt a „keresztmetszetbeni” növekedéssel. Bekövetkezik a második intenzív megnyúlási fázis, az endokrin rendszerben a hipofízis fokozott hatást gyakorol az ivarmirigyekre és a test növekedésére.

60 Pubertás (13-18 év)  A mellkas térfogata nő.  Az agyvelő súlya 14 éves korban kb.1350 gr.  A vegetatív idegrendszerben labilitás lép fel.  Kifejlődnek az elsődleges nemi tulajdonságok.  Megjelennek a másodlagos nemi jellegzetességek.  Bekövetkezik a serdülőkori mozgás- inkoordináció.

61 Pubertás (13-18 év) A hallás átmenetileg tompul. A túlérzékenység és figyelem- dekoncentráció időszakonként természetes jelenség. Az érdeklődés beszűkül a feladattudat gyengül, az emlékezet működése és teljesítménye egyenetlenné válik. A serdülő az érzelmek uralma alá kerül.

62 Pubertás (13-18 év) Szociális kapcsolatok: A kezdeti magány oldódik, kialakulnak a kisebb csoportok és szerveződnek a páros kapcsolatok. Fokozottan jelentkezik a másik nem iránti érdeklődés. A serülőkor az intenzív pszichoszexuális fejlődése időszaka.

63 Pubertás (13-18 év) A szülők, tanárok tisztelete visszaesik. A viszonyok átrendeződése jellemző a serdülő és szülő, a serdülő és pedagógus között új viszonyok létesülnek „nem gyermeki” alapon.

64 Pubertás (13-18 év) Fontosabb serdülőkori típusok:  Racionális típus, aki a serdűlési helyzetet érti és a környezetének nem okoz gondot,  Emocionális típus, aki szentimentalista, a hangulatok áldozata. Rapszodikusan életvidám vagy levert ábrándozó típus,  Voluntarista típus, aki meggondolatlan cselekvésekre hajlamos, előbb cselekvő, később gondolkodó típus, viharosan önállósodó, makacs, akarnok típus.

65 Pubertás (13-18 év) A serdülőkor zárása A serdülőkor harmadik, befejező szakasza, leányoknál a évig, fiuknál a évig tartó időszak. A serdülő testi növekedése a nemi érés után folytatódik. A leányoknál kb. 17 éves korig, a fiuknál kb.18 éves korig lassabb ütemben tart.

66 Pubertás (13-18 év) Pszichikus változások terén jellemző, az önmegfigyelés, önkontroll és önnevelés, önalakítás jelentkezése. A leányok érdeklődése szélesebb körű, gyakorlatias, társas, de erősen személyes jellegű. A fiúk érdeklődése bizonyos értelemben szűkebb, de több benne a természettudományos, műszaki, technikai elem.

67 Autonóm erkölcs jellemzői  9 éves kortól  a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a lényegüket  nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat  a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés alapján  szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele

68 Erkölcsi fejlődés ( Kohlberg ) I. Prekonvencionális szint 9 éves kor alatt jellemző, a gyerekek még nem értik a társadalmi konvenciókat, szabályokat 1. A büntetés és szófogadás orientációja Engedelmesség és félelem: a felnőtt hatalma kétségbevonhatatlan A büntetés elkerülhető, ha nem keveredek bajba 2. Instrumentális, hedonisztikus orientáció Egy viselkedés helyes, ha eszközként szolgál valaki szükségletének kielégítéséhez Viszonosság: te sem veszed le ami az enyém, én sem lopok tőled.

69 II. Konvencionális szint 9-20 éves kor között, az egyén azért igazodik a társadalmi konvenciókhoz, mert azok a társd. szabályai 3. „ Jógyerek orientáció” Kölcsönös interperszonális elvárások felé orientálódás ( azt tartja jónak vagy rossznak, ami másoknak tetszik, mások megengednek vagy elutasítanak) 4. A törvény és a rend orientációja A társadalmi rendszer fenntartásának szem előtt tartása,emiatt a szabályokat rögzíteni kell és betartani. kialakul a kötelességtudat, de személyes felelősséget nem tudnak vállalni

70 III. Posztkonvencionális szint 5. A társadalmi szerződés orientációja Társadalmi egyezség szem előtt tartása, nem merev szabálykövetés A szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak Az egyén jogai védelmezendőek 6. Következetes erkölcsi állásfoglalás orientációja Adott szituban dönteni csak az összes körülmény mérlegelésével lehet Egyetemes elvek figyelembe vétele Önmaga választotta etikai elvek következetes alkalmazása

71 Az értelmi fejlődés Piaget szerint Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők. Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): kialakul a decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik. Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

72 Ifjúkor (18-25 év) Testi fejlődés: A növekedés folytatódik, a fizikai teljesítőképesség év között éri el tetőpontját. Kognitív változások: Javul a szókincs, általános tudás. A gondolkodásmód összetettebbé válik, a gondolkodás racionálisabb, valósághoz alkalmazkodóbb.

73 Ifjúkor (18-25 év) Pszichés és szociális változások: - belépés a felnőttkorba (hivatás, munkahely kialakítása) - tartós, intim kapcsolatra képesek, érett szexualitás, házasság - felelősségvállalás (hivatásban és a saját családban)

74 Felnőttkor (25-65 év) Testi fejlődés: Életmódtól függően gyorsabb v. lassabb ütemben hanyatlik a teljesítőképesség. Izomtömeg csökken, zsír nő, testalkat változik. Az érzékszervek romlanak, nő a reakcióidő. Kognitív változások: Bizonyos területeken további javulás tapasztalható, pl. szerzett tudás, szókincs, de néhány funkció romlani kezd, pl. asszociációs tanulás, szemantikus emlékezet.

75 Felnőttkor (25-65 év) Pszichés és szociális változások: Életközepi válság (Jung), Alkotóképesség a stagnálással szemben (Erikson) (Erikson-f. krízis): Megkérdőjeleződnek a célok, munkahely, család, az életnek új értelmet keresnek.

76 Időskor (65 év felett) Testi fejlődés: Tovább romlanak a testi funkciók, öregedési folyamat elkezdődik. Egészség romlik, biológiai képességek hanyatlanak. (függ az életviteltől!) Kognitív változások: Jelentős csökkenés a kognitív teljesítményben: matematikai képességek, memória, verbális képességek, IQ csökken.

77 Időskor (65 év felett) Pszichés és szociális változások: Fontos megtalálni az időskori célokat. Szociális kapcsolatok fontosak. Halálhoz való viszony, visszatekintés az életre.

78 Gyakorlat Serdülő korú tanuló: - Énképének, szociális képének - Szorongásának - Munkával kapcsolatos értékeinek vizsgálata.


Letölteni ppt "A személyiség fejlődése. Kötelező irodalom:  Cole és Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.( 484 – 524, 622 – 667. old.)  Franz J. Mönks:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések