Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Általános sportágismeret Korfball.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Általános sportágismeret Korfball."— Előadás másolata:

1 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Általános sportágismeret Korfball

2 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Mi az a korfball? A világ egyetlen koedukált csapatjátéka A korfballt 100 éve találta ki egy amszterdami testnevelő tanár. Oktatási tapasztalatait felhasználva olyan csapatsportot kívánt megalkotni, amelyben a különböző testi adottságú játékosok egyenlő eséllyel küzdhetnek meg egymással. A korfball olyan önálló labdajáték, amelyet a világon egyedülálló módon azonos szabályok szerint és egy csapatban játszanak fiúk és lányok, férfiak és nők. Minden csapatban azonos számú férfi és női játékos van, mindenkinek személyes, azonos nemű védője van, többek között így kerülhető el, hogy a nagyobb testi erő előnyhöz juttassa valamelyik csapatot.

3 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A játék lényege Mi a játék lényege? A korfballt téglalap alakú pályán játszák, amely két, egyenlő nagyságú (20*20 méteres), négyzet alakú térfélre oszlik. Mindkét térfélen egy-egy kosár található, amely a 3,5 m magas korfball-rúd tetején nyugszik. Pontot (korfot) szerezni úgy lehet, hogy bedobod a labdát az ellenfél kosarába. Minden csapat 8 emberből (4 fiú, 4 lány) áll. A játékosok fele támad, a többiek védekeznek. A pálya két térfelét egy csapat szemszögéből támadási ill. védekezési zónának is nevezik. Két korf után a csapatok zónát cserélnek, azaz aki eddig támadott, most védekezik, aki védő volt, most támadni fog. Félidőben a csapatok térfelet cserélnek. Dióhéjban ez a játék lényege. Természetesen sok egyéb szabály létezik, amelyek azonban természetesnek tűnnek majd, ha megismerted a játék filozófiáját.

4 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball filozófiája Első és legfontosabb, hogy a korfball CSAPATJÁTÉK. Az egyénieskedés, önző játék kizárt. Nem lehet a labdát vezetni, vagy futni vele. Ha megkapod a labdát, a lehető leggyorsabban passzold tovább csapattársadnak! A második alapelv szerint a korfball VEGYES JÁTÉK. A fiúk és lányok létszáma nem csak a csapatokban, hanem az egyes zónákban is azonos. Fiú fiú ellen, lány csak lány ellen védekezhet. Ez az alapelv nagyban elősegíti az egyenlő feltételeket és bevezeti a harmadik alapelvet: A korfball TAKTIKAI JÁTÉK. Célja, hogy a csapat több korfot szerezzen a másiknál, taktikai képességei használatával. A szabályok is ehhez igazodnak, így kizárják a testi erő dominanciáját a játékból. Tilos a durva játék és a szándékos fizikai érintkezés

5 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Egyenlő esélyek sportja, csapatjáték, taktikai játék A korfball az egyenlő esélyek sportja A korfball csapatjáték A korfball taktikai játék A korfball életszemlélet

6 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Korfball a nagyvilágban A korfballt 5 kontinens 41 országában űzik versenyszerűen. Az egyes országok tevékenységét a Hollandiában székelő International Korfball Federation (IKF, Nemzetközi Korfball Szövetség) fogja össze. Az IKF a 4 évente megrendezett korosztályos világ- és kontinensbajnokságok megrendezése mellett komoly hangsúlyt fektet a sportdiplomáciára. Ennek eredményeként a Világjátékok (World Games) programján is szerepel a sportág, és a belga Jacques Rogge úr NOB-elnökké választása tovább erősítette azt a reményt, hogy az egyetlen vegyes csapatsport hamarosan bekerül az Olimpia programjába is. Nemzetközi szinten a legeredményesebb országok Hollandia, Belgium, Csehország, Tajvan, Németország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Dél-Afrika – és Magyarország. A magyar válogatott Európában a 4-8. helyen, világszerte a helyen áll.

7 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball Magyarországon A korfball magyarországi története alig több mint egy évtizedes, ismertsége és elterjedtsége növekvőben van, ahogy a sport egyre divatosabbá válik a hazai baráti társaságok, családok körében. A magyar bajnokságot minden évben megrendezzük mintegy 200 igazolt versenyző részvételével. Az eddigiek során a Gödöllői Korfball Klub (4-szer), a MAFC (8-szor) és a Szentendrei Korfball Klub (1-szer) osztozott a bajnoki címen. A Magyar Korfball Szövetség (MKLSZ) sportági szakszövetség, kiemelten közhasznú szervezet. Elnöke Balpataki Ádám, főtitkára Kökényesi Anikó. Az öttagú Elnökség további tagjai: Balpataki Ádám Elnök, Gauland Anna Alelnök, Skrionya Barbara, Tömöri Balázs, valamint Tegzes Dániel. A MKLSZ a Nemzeti Sportszövetség (NSSz) alapító tagja és a Nemzetközi Korfball Szövetség (IKF) teljes jogú tagja.

8 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A játék sajátosságai Cél: az eredményesség Lényege:  A) gólszerzés  B) gólszerzés előkészitése/felépitése  C) ellenfél gólszerzésének megelőzése A és B támadáskor a C védekezéskor jön elő A támadó játék összjáték—> szabályok Támadás során a játékosok funkciói:  támadás (gólszerzés)  aszisztálás (csapattárs gólhelyzetbe segitése)  lepattanó szedés (sikertelen dobások után a labda begyűjtése) Védekezés:  zavarni a támadást (1-1 ellen)  zavarni az aszisztálást (nem hagyják, hogy az aszisztens labdát kapjon)  zavarni a szedést (nem hagyják, hogy a támadó szedő poziciót alakitson ki) kreativitás, intuicio, egymás segitése  a játékosoknak tudniuk kell, mire számithatnak (csapattársak)

9 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball rövid története : Nico Broekhuysen amszterdami testnevelő tanár megalkotja a sport szabályait 1903: A Holland Korfball Szövetség megalakulása 1919: Az első, Európán kívül játszott korfball mérkőzés helyszíne Indonézia 1920: A korfball bemutató sportként megjelenik az antwerpeni Olimpián 1921: A Belga Korfball Szövetség megalakulása 1923: Az első nemzetközi mérkőzés: Belgium - Hollandia 1924: A Nemzetközi Korfball Iroda megalakulása 1933: A Nemzetközi Korfball Szövetség megalakulása 1946: Az első európai bemutató körút eredménye: a korfball elindul Nagy-Britanniában 1952: Az első, teremben játszott korfball mérkőzés Hollandiában 1967: Az első, szabadtéri Európa Kupa megrendezése 1970: A nemzetközi szövetségnek 4 tagja van, mind Európából 1973: Az első nemzetközi ifjúsági torna megrendezése (szabad téren) 1978: Az első Világbajnokság: 8 résztvevő ország 1979: Az első, világ körüli bemutató körút. Az első Nemzetközi Edzőképző Kurzus megrendezése a hollandiai Papendalban 1980: Már 11 tagja van az IKF-nek, 4 földrészről 1981: Az első ifjúsági Európa Bajnokság 1985: 15 IKF tagország, 4 földrészről. A korfball bemutatkozik a londoni Világjátékok műsorán. 1986: Az IKF a General Association of International Sports Federations teljes jogú tagja lesz

10 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball rövid története : Az első nemzetközi ifjúsági torna megrendezése (szabad téren) 1978: Az első Világbajnokság: 8 résztvevő ország 1979: Az első, világ körüli bemutató körút. Az első Nemzetközi Edzőképző Kurzus megrendezése a hollandiai Papendalban 1980: Már 11 tagja van az IKF-nek, 4 földrészről 1981: Az első ifjúsági Európa Bajnokság 1985: 15 IKF tagország, 4 földrészről. A korfball bemutatkozik a londoni Világjátékok műsorán. 1986: Az IKF a General Association of International Sports Federations teljes jogú tagja lesz 1990: A Magyar Korfball Szövetség megalakulása. Az első Ázsia-Óceánia Bajnokság megrendezése, 4 résztvevő ország. A korfball meghódítja a kelet-közép-európai térség országait. 1991: Tajvan csapata az első nem európai érmes (bronzérem) a világbajnokságok történetében 1992: Az IKF-nek immár 29 tagja van, 4 földrészről 1999: Az első nemzetközi nyári magyar bajnokság megrendezése 2001: Az IKF-nek 36 tagja van, 5 földrészről. Az első közép-európai nemzetközi edző- és játékvezető- képző kurzus megrendezése Magyarországon. A magyar válogatott kiharcolja a 2002-es EB részvételi jogát 2002: Európa Bajnokság Spanyolországban, Magyarország a 8. helyen végez 2003: Centenáriumi világbajnokság Hollandiában, 16 csapat részvételével, Magyarország először részvevő, a 10. helyen végez. 2004: Az IKF-nek már 41 tagja van A közeljövő: 2006: Magyarország rendezi áprilisban a felnőtt Európa bajnokságot 8 csapat részvételével 2007: Felnőtt világbajnokság Prágában

11 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Hogyan játsszunk korfballt – 10 lépésben Csapatsport A korfballt két, egyenként nyolc főből álló csapat játssza. 2. Vegyes sport A korfball csapat négy férfi és négy női játékosból áll. 3. Labdajáték A korfballt labdával játsszák, amely hasonlít a focilabdához. A labdát kizárólag kézzel dobhatod, foghatod meg és próbálhatod meg bejuttatni a kosárba. 4. Pályán játsszák A korfballt pályán játsszák, teremben vagy szabadban. A pálya két négyzet alakú térfélből áll, amelyek határosak egymással. Mindkét térfélen egy csapat támad, s a térfeleken mindkét csapatból és mindkét nemből azonos számú játékos található. 5. Célja a gólszerzés A játék célja a gólszerzés, amit úgy lehet elérni, hogy a labdát bedobod a térfél területén felállított kosárba. A labdának felülről lefelé át kell haladnia a kosáron.

12 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Hogyan játsszunk korfballt – 10 lépésben Védekezni is kell A védekező térfél játékosai megpróbálják megakadályozni, hogy a másik csapat gólt szerezzen. Ezt oly módon is elérhetik, hogy védőként közelebb helyezkednek el a kosárhoz, mint a támadójuk, a támadóhoz képest kartávolságon belül vannak, és felemelt kézzel aktívan törekszenek a támadó dobásának blokkolására. Ezt a helyzetet a korfballban fedett dobásnak hívják, s az ebből a helyzetből történő kosárra dobást a szabályok büntetik. 7. Az összjáték sportja A gólszerzés érdekében a csapattársaknak együtt kell játszaniuk. A szóló játék nem megengedett, és a labdával futni még labdavezetéssel sem szabad. 8. Nem agresszív sport A korfball főként az ügyesség, nem pedig az erő sportja. Csak szabad (azaz senki által nem birtokolt) labdát lehet megszerezni, és tilos a testi érintkezés, valamint a durva játék. 9. Az egyenlő esélyek sportja A korfball az egyenlőség sportja. A férfiak csak férfiak ellen, a nők csak nők ellen játszanak. A játékidő is két egyenlő hosszúságú félidőre van osztva. A szünetben a csapatok térfelet és szerepet cserélnek. A második félidő kezdetekor másik csapat kezd, mint az első félidőben. 10. Sokoldalú sport A korfball a sokoldalú játékosok sportja. Minden játékosnak képesnek kell lennie minden szerepkör betöltésére. Két gólonként minden játékos térfelet és szerepet (védekezés-támadás) cserél, ugyanakkor a játékosoknak nincsen kötött, meghatározott funkciója a játék során.

13 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Beach korfball kisebb hely, kevesebb játékos két 4 fős csapat (2 lány, 2 fiú) 20x20 méteres játéktér  közepén (az átlók metszéspontja) az állvánnyal játéktér 4 sarkában 1-1 derékszögű háromszög  befogója 7m hosszú  az ebből szerzett gól duplán számit  labdaszerzéskor kijátszás – elmulasztása—> öngól  gól után innen inditható a támadás csere korlátlanul a cserezónában

14 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabályok A játéktér A pálya mérete szabadtéren 60*30 m, teremben 40*20 m (kézilabdapályával azonos), két egyenlő részre osztva. A hosszúság és a szélesség aránya 2:1. 2. Jelölések A büntetőpontot az állvánnyal szemben, attól 2,5 m-re kell felfesteni, a pálya színétől elütő színnel. Az oldalvonalakat hasonló módon. 3. Állványok A állványokat a pálya két végén, annak 1/6-nál kell elhelyezni. Az állvány átmérője keményfából 5-8 cm, csőből 4,5-8 cm. A talajhoz fixen kell rögzíteni, hogy ne tudjon eldőlni (pl. egy széles talppal).> 4. Korf A fonott kosárgyűrű (korf) mereven rögzített az állványhoz, szembefordítva a pályával. Felső széle 3,5 m magasan van, magassága 25 cm, átmérője cm. A kosár vastagsága a felső részén 2-3 cm. A háttértől elütő színűnek kell lennie. 5. Labda A korfballt 5-ös méretű labdával játsszák, melynek külső borítása finom bőrből ragasztva készül (de futball labdával is játszható).

15 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabályok Játékosok  számuk és helyük: Minden csapat 4 fiúból és 4 lányból áll, közülük két - két játékos van mindkét térfélen.  hiányos csapat: Amikor az egyik ill. mindkét csapat hiányos, a játék csak akkor kezdődhet el ill. folytatódhat, ha a felállás úgy lehetséges, hogy a térfeleken háromnál kevesebb játékos nem lehet egy csapatból, s minden játékosnak van ellenfele (pl. 2 fiú és 1 lánnyal szemben 2 fiú és 1 lány áll).  játékosok cseréje: Csapatonként hivatalosan két cserelehetőség van. Ezután csak a sérült játékost -akit a sérülés megakadályoz a játék folytatásában- lehet lecserélni, feltéve, ha a bíró egyetért vele. Az egyszer már lecserélt játékos nem térhet vissza a pályára.  ruházat és cipő: Minden játékosnak megfelelő sportruházatot kell viselnie, ami elüt az ellenfél mezének színétől. Teremben sport, szabadtéren stoplis cipőt kell használni. 7. Csapatkapitány és edző  Minden csapatból egy játékos a csapatkapitány, akinek viselnie kell egy karszalagot a bal felkarján. Ő képviseli a csapatot, és felelős a játékostársai megfelelő viselkedéséért.  Amikor az edző jelen van a mérkőzésen, feladata informálni a bírót a csapatban történő bármilyen cseréről.

16 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabályok Bíró A bíró ellenőrzi a játékot. Feladata:  eldönti a pálya és a felszerelések (szabadtéren az időjárás) alkalmasságát.  érvényre juttatja a szabályokat. A bíró bünteti a szabályok áthágását, kivéve, amikor a büntetés hátrányosabb helyzetbe hozná a vétlen csapatot (előnyszabály).  jelzi a játék kezdetét, végét és újraindítását sípszóval. A játék kezdetét és folytatását akkor engedélyezi, ha a játékosok a dobáshoz az előírásoknak megfelelően felálltak (lásd pont).  illetlen viselkedés esetén hivatalosan figyelmezteti a bíró a játékost vagy az edzőt, miközben felmutatja a sárga lapot. Piros lap felmutatásával pedig leküldi a játékost a pályáról. A mérkőzés folyamán csak egyszer figyelmeztethet a bíró, másodszori illetlen viselkedés esetén le kell küldenie a játékost a pályáról. Az illetlen viselkedés magába foglalja az ellenállást, a verekedést, rugdosást vagy a szembenálló játékosnak történő nekifutást, a szabályok ismételt megszegését, főleg figyelmeztetés után, dobás alatt az állvány szándékos mozgatását, a sértő beszédet, nem számítva, hogy kinek mondták. 9. Időmérő Ha lehetséges, a bíró kijelöli az időmérő személyét, aki jelzi a bírónak a félidő ill. a mérkőzés végét, annak letelte előtt. 10. Vonalbírók Ha lehetséges, minden mérkőzésen két vonalbíró legyen, akik jelzik, ha a labda elhagyta a játékteret, és felhívja a bíró figyelmét a közelében észlelt szabálytalanságokra.

17 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabályok Időtartam Teremben 2*30 perces, sza-badtéren pedig 2*35 perces a mérkőzés. Mindkét esetben 5-10 perces szünettel. 12. Gólok A gól érvényes, ha a labda teljesen átesik a kosáron. Érvényes még akkor, ha a gól a védő által elkövetett szabálytalanságot jelző bírói sípszó előtt történt, feltéve, hogy a labda a sípszó pillanatában hagyta el a támadójátékos kezét, és a védőjátékos a védőtávolságon kívül helyezkedett el. 13. Felállás  térfél és felállás választás: A hazai csapat választ korfot, amire támadni fog a félidőben. Ők rendezik a soraikat a két térfélen, és a vendégcsapat e szerint áll fel.  csere az oldalakon: Ha egy játékos kiesése következtében módosulnak a játékfeltételek, a bíró engedélyezheti a cserét. Elrendelheti a cserét, amikor az szükségszerű a 6b-ben előírt feltételek teljesítéséhez vagy ha a játékosok száma kevesebb, mint a szembenállókéhoz elegendően szükséges. 14. Térfélcsere és annak vége Minden két gól után a játékosok átmennek a másik térfélre, és szerepet cserélnek: a védőkből támadók lesznek és fordítva. 15. Játék kezdete A mérkőzés, a 2. félidő kezdetekor és minden gól után a támadótérfélen a kezdőkörből kell indítani a labdát. Első esetben a hazai, második esetben az a csapat kezd, amelyik gólt kapott. Azonos feltételekkel kell elvégezni, mint a sza-baddobást (lásd 19. pont).

18 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok 1. A játék folyamán tilos:  lábbal, vagy lábfejjel érin-teni a labdát. Ha az érintés véletlen, és a játékot lényegesen nem befolyásolja, nem kell büntetni.  a labda ütése ököllel. Minden ököllel történő ütés büntetendő, akkor is, ha a labda a kézhátat vagy a csuklót érinti.  a labda megfogása esés közben. Amikor a játékosnak nem csak a lába, hanem más testrésze is érinti a talajt, a labda elérése vagy elütése érdekében, az szabálytalan. Azonban, amikor a játékos már birtokolja a labdát, és elesik, akkor továbbjátszhatja azt az esési pozícióból. esés után engedélyezett felállni a labdával.  futás a labdával. Labdával futni ellentétes az egyeztetett szabályokkal. Pozíciócsere labdával a kézben csak akkor engedélyezett, amikor egyébként lehetetlen a labda folyamatos továbbpasszolása vagy a dobás, vagy megállni a labdával.

19 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok 2. Ezen elvek alkalmazásában három esetet különböztetünk meg: Amikor állva kapja a játékos a labdát. Ebben az esetben az egyik lábával elmozdulhat, feltéve, hogy a másik lába egy helyben marad ("sarkazás"). Amikor futás vagy ugrás közben fogja meg a labdát a játékos. A feltétel az, hogy a labda megfogása után lehetőleg azonnal, de minden igyekezetével meg kell állnia. Megállás után a szabályok az előzővel azonosak. A labda megfogása után, miközben ugrik vagy fut a játékos, továbbpasszol vagy eldobja, mielőtt teljesen megáll. Ebben az esetben nem engedélyezett a labda bírtoklása a harmadik lépésre.  csapatjáték kikerülése ("egyéni játék"). Előfordulása: amikor a labdát eldobjuk azzal a szándékkal, hogy utána is a mienk legyen ("önindítás"). amikor továbbütjük a labdát, miközben mellette futunk ("labdavezetés").

20 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok 3. Az egyéni játék nem büntetendő: amikor a játékos nem változtat a pozícióján láthatóan ( pl. miközben áll a játékos, egyik kezéből átveszi a labdát a másikba, vagy lepattintja egyszer a labdát, majd megfogja). amikor a csapatjáték kikerülése nem szándékos (pl. a játékos továbbpasszolja a labdát a társának, de azt ő nem fogja meg, vagy amikor küzdelem van a labdáért a szembenálló játékossal, de nem tudja jól megfogni azt, csak továbbüti, majd megfogja).

21 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok 4.  szükségtelenül hátráltatják a játékot Ez magába foglalja a pontszerzési alkalmak kialakításának hiányát, vagy a passzolás előtti hosszabb várakozást, vagy a játék kezdetekor, szabaddobás ill. a térfélcsere alkalmával történő időhúzást.  kirúgja, megfogja vagy kiüti a labdát a szembenálló játékos kezéből.  eltolja, belekapaszkodik vagy távol tartja (kitartja) a szembenállót: az ellenfél meg nem engedett akadályozása büntetendő, s nem számít, hogy a szembenálló birtokában van-e a labda, vagy nincs. A szabad mozgás mindennemű korlátozása tiltott, akár szándékos, akár nem.  túlságosan akadályozza a szembenállót a labda birtoklásában. A védő (fedő) játékosnak megengedett fedni, akadályozni a labda eldobását olyan mozdulattal, hogy a labdát csak a kezén "keresztül" lehessen eldobni. Akár blokkolhatja is a labdát, de tilos: a labda helyett az ellenfél testének mozgását akadályozni, a labda, vagy a dobókéz megütése (azaz a fedő kéz nem mozdulhat a labda felé fedés közben)  ellentétes nemű ellenfelet akadályozni a dobásban vagy passzolásban.  akadályozni valakit, aki már akadályozva van más által (2 védő 1 támadó ellen).  zónán kívül játszani (a másik térfélen).

22 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok 5.  dobni fedett pozícióból. A dobást fedettnek tekintjük, amikor a védő akadályozása eleget tesz a következő három feltételnek: a támadótól karnyújtásnyira van (vagy közelebb), és betakarja őt. A távolság lehet olyan közeli, hogy a védő megérintheti a támadót anélkül, hogy előrehajolna. ha tényleg megpróbálja blokkolni a labdát. De mindig a támadó felé kell néznie. dobás zárásból. Zárás történik, amikor a védő nem tudja követni a támadójátékost, mert a támadó egy másik támadó zárásába fut, így a védő beleütközik, vagy valószínüleg beleütközne ebbe a játékosba, és ezért feladja a védőpozícióját, vagy az akadályt.  dobás a védőtérfélről, szabaddobásból, vagy bírói labdából.  az olyan dobás, amikor a támadójátékossal szem-ben nincs védő. Ez akkor fordul elő, amikor 4 támadóval szemben 3 védő van. Ebben az esetben a támadócsapat kapitányának informálnia kell a bírót és a másik csapatkapitányt, hogy melyik támadójátékos nem dobhat. A támadók cseré-je csak kétszer engedélyezett minden támadási periódus alatt. A bünte-tőből dobott gól érvényes attól a játékostól, akinek nincs védője.  befolyásolni a dobást az állvány mozgatásával.  megfogni az állványt futás, vagy ugrás közben, a gyorsabb és távolabbi mozgás miatt.  megszegni a büntetőre ill. szabaddobásra előírt feltételeket.

23 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok Kint van a labda A labda kint van, amikor a labda vagy a játékos a vonalon kívül érinti a talajt, vagy egy kinti tárgyat, esetleg a mennyezetet. Ebben az esetben szabaddobás jár azon csapat ellen, amelyik utoljára érintette a labdát. 18. Bírói labda Amikor két szemben lévő egyszerre fogja meg a labdát, a bíró megállítja a játékot, és feldobja a labdát. Ennek végrehajtásához választ két azonos nemű és lehetőleg azonos magasságú játékost az aktuális oldalon. A többi játékos 2,5 m távolságra helyezkedik el tőlük, és csak akkor érhetnek a labdához, amikor a két kiválasztott játékos közül valamelyik érintette a labdát, vagy a labda a talajt. Feldobásból közvetlenül tilos korfra dobni.

24 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok Szabaddobás  megítélik a szabaddobást a 16-os vagy a 17-es pont megszegésekor.  a szabaddobást a szabály-talanság helyéről kell elvégezni. Ha kiment a labda, vagy a 16m eset-ben a szabaddobást a vonalon kívülről kell elvégezni, onnan, ahol a labda elhagyta a játék-teret, vagy a játékos a vonalra vagy azon kívülre lépett.  a szabaddobást végző játékosnak sípszó után 4 másodperccel játékba kell hoznia a labdát a 8c pont szerint. A többi játékosnak meg kell tartania a 2,5m-es távolságot addig, amíg nincs játékban a labda. Az utolsó kitétel törlődik az ellenfelekre nézve amint a szabaddobást végző megmozdítja a labdát. Ha a labda nem kerül játékba 4mp-en belül, az ellenfél végezheti el ugyanonnan. A labda játékban van, amikor valaki megérinti a 2,5 m-es körön kívül, vagy elhagyja a kört. A támadótérfélen a támadójátékosoknak is 2,5 m-re kell állniuk egymástól, amíg a labdát nem hozzák játékba.

25 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Szabálytalanságok Büntető  büntetőt itélnek, ha olyan szabálytalanság történik, amely gólszerzésben akadályozza a játékost, ill. ismétlődő, előzőleg már figyelmeztetett szabálytalanságért.  a büntetőt a büntetőpontról kell elvégezni.  a büntetőt rá lehet dobni a korfra. Az elvégző játékos nem érintheti a korf és a büntetőpont közötti területet, mielőtt a labda elhagy-ja a kezét. Amíg a labda nem hagyja el a büntetőt végrehajtó kezét, a többi játékosnak 2,5 m-re kell állnia az állványtól és a büntetőt végző játékostól, és nem zavarhatják moz-gásukkal a dobást. A támadók helyezkedésére (egymástól 2,5 m-re kell állniuk) a 19. pontban leírt szabály és az időkorlát nem érvényes. Ha szükséges, az első és a második félidőt is lehet büntetődobás esetén hosszabbítani (időntúli büntető lehetséges).

26 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball technikai elemei Támadás  helyváltoztatás elindulás futás irányváltás megállás elszakadás, kitörés

27 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball technikai elemei 2.  Passzolás kézhasználat tekintetében:  egykezes átadás (jobb, bal kézzel)  kétkezes mellső átadás labda útvonala tekintetében:  ívelt  lőtt  pattintott

28 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball technikai elemei 3.  Dobások távoli dobás büntetődobás ziccerdobás dobás V-futásból  Támadópoziciók kialakitása szedés aszisztálás

29 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball technikai elemei Védekezés  Helyváltoztatás csúsztatott utánlépés befordulásos követés  Dobászavarás, fedés  A védő helyezkedése

30 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball játék taktikai elemei Támadás  Támadó poziciók Támadó Aszisztens Szedő  Támadópoziciók megszerzése Időzités Megelőzés Zárás és megkerülés Csere

31 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball játék taktikai elemei 2.  Szerepek kiosztása  Felállások 2. Védekezés  A védekezés közvetlen célja: Előlvédés Szedővédés

32 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball játék taktikai elemei 3.  A védők támadóktól való távolsága: Nyomásos védekezés Távolvédés Közelvédés  A védőknek a támadót az állvánnyal összekötő képzeletbeli egyeneshez képest elfoglalt helyzete: Külső védekezés Belső védekezés Centrális védekezés

33 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző A korfball játék taktikai elemei 4.  Jelzések  Figyelem – megosztás arányai  Monokorfball (játéktipusok iskolákban)

34 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Klubok Budapesti Korfball Klub ELTE – BEAC Gödöllői Korfball Klub Hatvani Korfball klub Műegyetemi Atlétikai és Football Klub Korfball szakág Nemzeti Torna Egylet Óbudai Korfball Klub Pestszentlőrinci Korfball Klub Prievidza Püspökmajori Sport Klub Szentendrei Korfball Klub Testnevelési Egyetem Korfball csapata

35 Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Versenyek Téli, nyári tornák Szezonális versenyek (dupla fordulós) NB I és NB I/B Góldobólista  Gólkirály  Gólkirálynő


Letölteni ppt "Szabados Szilvia I.évf. Testnevelő-edző Általános sportágismeret Korfball."

Hasonló előadás


Google Hirdetések