Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1Szervezéstechnológia – II. rész2008.09.04. Szervezéstechnológia Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Gyurkó György.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1Szervezéstechnológia – II. rész2008.09.04. Szervezéstechnológia Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Gyurkó György."— Előadás másolata:

1 1Szervezéstechnológia – II. rész Szervezéstechnológia Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Gyurkó György

2 2Szervezéstechnológia – II. rész II. rész:Stratégiaalkotás és szervezéstechnológia

3 3Szervezéstechnológia – II. rész Történeti előzmények és a vállalatok mai környezete

4 4Szervezéstechnológia – II. rész Manufakturális ipar A folyamatokat minél egyszerűbb lépésekre bontották, olyan feladatokra, amikhez már nem szükséges átfogó ismeret, komolyabb szakértelem. Következmények: Minden lépést más, arra specializálódott (betanított) személy végzi (futószalag, bizonylati út). Ez a munkamegosztás sokszorosára emeli a teljesítményt (a tömegtermelés keretei között).

5 5Szervezéstechnológia – II. rész Vasúttársaságok, a vállalati bürokrácia kialakulása Az üzemek méretének növekedésével egyre bonyolultabbá vált a termelés irányítása, ellenőrzése: szükségszerűvé vált a vállalati bürokrácia kialakulása. Ki kellett alakítani az utasítás, elszámoltatás (ellenőrzés) rendszerét (eljárásrend). A vasúttársaságok élenjáró szerepe: hivatalos működési szabályzat ennek végrehajtására kialakított szervezeti struktúra - tipikus szervezeti struktúra a hierarchia (piramis) minden eshetőségre kidolgozott intézkedési tervek egyértelműen meghatározott hatáskörök és beszámolási vonalak – eljárási rend

6 6Szervezéstechnológia – II. rész Henry Ford újításai a fizikai munka terén A specializáció gyenge pontja: a bonyolult végtermék össze- szerelése az egyes részműveletekben keletkezett alkatrészekből. Első lépés: az autók összeszerelésére olyan tevékenységlebontást adott, amely minden egyes munkás feladatát egyetlen alkatrész előírás szerinti beszerelésére csökkentette. (1908 előtt) További problémák: A növekedés egyedüli módja: egyidejűleg több autó összeszerelése több szerelőálláson. Következmények: (1) sok helyen kellett gondoskodni az alkatrészek oda-készítéséről, (2) jelentős időkieséssel járt, hogy a munkásoknak kellett mozogni az egyik összeszerelő állástól a másikig. Második lépés: a mozgó szerelőszalag 1913-ban történt bevezetése.

7 7Szervezéstechnológia – II. rész Alfred Sloan újításai az irányítás terén A nagyra nőtt szervezetekben egyre nagyobb gond a keresletnek megfelelő termelés és a termelésnek megfelelő anyagellátás (beszerzés) megoldása. Sloan újításai: (1) Az irányítás tekintetében a vállalat autómodellek, (Chevrolet, Pontiac, Buick, …) illetve részegységek (generátorok, kormányszerkezetek, …) szerinti diviziókra tagolása. (2) A vállalatvezetőknek a pénzügyekhez kell érteniük, pénzügyi nézőpontból kell értékelniük a diviziók működését és dönteni a beavatkozás szükségességéről. (3) A diviziók irányítását műszaki, termelési szakemberek-re kell bízni. (4) Megjelenik a termékdifferenciáló modularizáció.

8 8Szervezéstechnológia – II. rész Az erős specializációt feltételező munkamegosztás milyen feltételek közt volt hatékony? Expanzióban lévő piac (egyre bővülő termelés, kereslet, kereskedelem), a lakosság robbanásszerű növekedése. A fogyasztási cikkek krónikus hiánya, a kapacitások elégtelensége. Tömegtermelés - minden vevő egyforma, vagy ha nem, akkor sem kap mást.

9 9Szervezéstechnológia – II. rész Az erős specializáción alapuló munkamegosztás hátrányai A részek hatékonysága gyakran csak az egész hatékonyságának rovására érvényesíthető. (Minden részfeladat - láncszem - számára definiálni kell a rá vonatkozó hatékonysági kritériumokat. Ezek elkezdenek önálló életet élni. - Példák) Az egyszerű feladatok összekapcsolása bonyolult eljárásokat igényel ("többe kerül a ragasztó").

10 10Szervezéstechnológia – II. rész A funkcionális elvű szervezettagolás A tartósan fennálló tömegtermelés körülményei között a szinte változatlanul ismétlődő feladatok a funkcionális elvű szervezettagolás előnyeit domborították ki. A funkcionális szervezeti egységek az egyes szakmai feladatok ellátásáért felelősek, és nem azért a folyamatért, aminek a feladat a részét képezi. - "Mindenki részt vesz benne, de senki sem felelős érte." A folyamatok egyre jobban kiszorultak a figyelem középpontjából, egyre homályosabban azonosítható dologgá váltak a menedzsment gondolkodásában.

11 11Szervezéstechnológia – II. rész A hierarchikus szervezet előnyei Könnyen bővíthető. Összhangban áll az erős specializációra, munkamegosztásra alapozott termeléssel és irányítással, mert egyértelmű utasítási/elszámoltatási láncot definiál. A szervezetet megvédi a kalandor kezdeményezések kockázataitól.

12 12Szervezéstechnológia – II. rész A hagyományos szervezet tehetetlensége Erős specializáció + hierarchikus szervezet  A középvezetők száma felduzzad - hosszú elszámoltatási lánc, bővülő általános költségek (többe kerül a ragasztó). A hierarchia vertikális méretei  Egyre nagyobb a távolság (egyik oldalon) a vezetés és (másik oldalon) a tényleges termelés, szolgáltatás, valamint ezek felhasználói között, mert a mindennapos tevékenység irányításából a vezetés kivonul. A rendszer megakadályozza a környezet változásainak érzékelését. A rendszer akadályozza a változásokra reagálást, a megújulásra irányuló kezdeményezést (nagy a tehetetlensége). "A szervezet gondoskodik arról, hogy senki sem ismerje fel a változásokat; ha valaki mégis felismeri, akkor ne legyen lehetősége bármit is tenni.

13 13Szervezéstechnológia – II. rész A vállalatok mai környezete

14 14Szervezéstechnológia – II. rész A vállalat környezete Stratégiai tervezés A vállalat strukturális kereteinek kialakítása (szervezés) A környezet figyelembe vétele A vállalatok mikro- és makrokörnyezetében napjainkban történő válto- zások következménye éppen azon feltételek eltűnése, amelyek nélkül az előző korokban rögzült elvek közül sok nemcsak érvényét veszíti, de alkalmazása kifejezetten akadályozza, hogy a vállalkozások meg- feleljenek a megváltozott körülményekből adódó új kihívásoknak.

15 15Szervezéstechnológia – II. rész A három globalizáció (Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld) Az első globalizáció: 1492-től, Amerika felfedezésétől kb ig. Az országok és az erő (izomerő, lóerő, szél- erő, „gőzerő”) ideje. Nagyból közepes világ. A második globalizáció: kb tól 2000 körülig. A multinacionális vállalatok és műszaki fejlesztés (közle- kedés, távközlés, számítógép) ideje. Közepesből kicsi világ. A harmadik globalizáció: kb től. Globálisan együttműködő és versengő egyének ideje. Kicsiből egészen apró világ. 

16 16Szervezéstechnológia – II. rész A harmadik globalizáció - A világot kilapító tíz erő (Thomas L. Friedman) 1. A berlini fal leomlása, A Netscape bevezetés a tőzsdére, Munkafolyamat-szoftverek (helyesebben: ERP szoft- verek) 4. Tartalomfeltöltés (tudásmegosztás, önkéntes együtt- működés) 5. Feladatkiszervezés, kiszerződés (outsourcing) 6. Gyártáskiszervezés (offshoring) 7. Ellátási láncok 8. Insourcing 10. Szteroidok (vagy inkább katalizátorok)  9. In-formáció

17 17Szervezéstechnológia – II. rész Az információtechnológia mint a változások katalizátora Mikroelektronika és digitális adatábrázolás – A fejlődés gyorsuló üteme – Az első programozható digitális számítógép – Z-1 (elektromechanikus - relés) –Az elektroncső feltalálása: Az első elektroni- kus (elektroncsöves) számitógép – ENIAC: –A tranzisztor feltalálása: Az első tranziszto- ros számítógép: –Az első IC bemutatása:1958. Sorozatgyártás:1962. IC-t tartalmazó számítógép: –1,5-2 évenként megduplázódik az IC-k bonyolultsá- ga és teljesítménye –Mikroprocesszor: 

18 18Szervezéstechnológia – II. rész Az információtechnológia mint a változások katalizátora A mikroprocesszor, valamint a tudás és az adatok digitalizálásának következményei – A számítógép személyes eszközzé válása –A számítógép és a digitalizált tudás beépülése a legkülönfélébb iparágak termékeibe és szolgálta- tásaiba –Egyetlen termékbe különböző – korábban eltérő iparágakban gyártott – termékek képességeinek beépülése (pl. mobiltelefon) –Különböző iparágak vagy különböző műhelyek együttműködésével végzett termelés, szolgáltatás- nyújtás helyett egyetlen személy által egyetlen asztalon végrehajtható műveletek. 

19 19Szervezéstechnológia – II. rész – A piaca soha nem telítődhet, mert minél többen hasz- nálják a termékeit, annál több új igény generálódik ugyanezen iparág produktumai iránt. (Mindenkinek egyre gyorsabban kell futnia ahhoz, hogy egy helyben maradhasson.) –Különleges eszköz, mert a tudás egyre koncentráltabb tárgyiasulását teszik lehetővé: minden más eszköz tudástartalmának bővülése a beléjük épülő információ- rendszer-képességek (érzékelés, értelmezés, döntés, reagálásirányítás) növekvő komplexitásának megnyil- vánulása.  Az IT két különös sajátossága

20 20Szervezéstechnológia – II. rész Számítógép és a kommunikáció integrációja –Számítógép: a termékek, az eszközök egyre nagyobb tudástartalma –Számítógép + kommunikáció: világméretű adatmegosztás –Az informatizálódó termelés a számítógépek logikája szerint kezd működni (lásd a töme- ges testreszabást) –Hálózati gazdaság (információgazdaság) 

21 21Szervezéstechnológia – II. rész Az e-business, a számítógépes hálózatokon folyó üzleti tevékenység történeti állomásai A kezdet: a számítástechnika és az üzleti kommunikáció fejlődése külön utakon – csak szervezeten belüli hálózatok. Az 1980-as évektől kezdődően vállalatközi információs rendszerek (bankok közötti adatcsere, légitársaságok jegyfoglaló rendszerei) - EDI (Electronic Data Interchange), 1997-től WebEDI : Elektronikus kereskedelem (eCommerce) és ezt támogató business-to-customer / business-to-consumer (B2C) alkalmazások. – A folyamat: on-line rendelés, fizetés (on-line / off-line), kézzelfogható áruk - hagyományos disztribúció, digitalizált termékek - lehetséges az on-line disztribúció : Vállalkozások közötti együttműködés - business-to- business (B2B) megoldások, majd elektronikus piacterek (eMarketplace-ek) - a B2B multilaterális változatai : Elektronikus piacterek hálózatának építése.

22 22Szervezéstechnológia – II. rész A hálózati gazdaság A piac a térben kitágul (globalizálódik). – Más nézőpontból: a világ egyre kisebb, mert elvben bármikor bárhol jelen lehetsz. Az idődimenzióban is változnak a léptékek - gyorsuló tempó. – Más nézőpontból az idő felértékelődik. Megváltozott tér és idő – kiélezett globális verseny: ami ma extra minőség, holnapra mindenütt szériakövetelmény. "Vevők felülkerekedése": A kiéleződött verseny keretei között a vevők megszerzésének és megtartásának érdekében még fontosabbá vált az egyedi igények kiszolgálása és a reklám. Egymást kiegészítő partnereknek egy, a szervezeti határokon átívelő ellátási láncba szerveződése. – Közvetítő vállalkozások. Távol élő, egymást nem ismerő, de azonos érdeklődésű személyekből a neten spontán szerveződő alkotó közösségek.

23 23Szervezéstechnológia – II. rész Személyes tömegtermelés = Tömeges testreszabás Előzmény: –A tömegtermelés az erőforrások kimerítésével önmagát veszélyezteti. –Egyedi vevői igények jelentkezése. – Az ezt figyelmen kívül hagyó tömegtermelés az eladhatatlan termékek tömegét szaporítja. –Tömeges testreszabás  Megoldás: –Választék növelése (nem valódi megoldás)

24 24Szervezéstechnológia – II. rész Megtakarítás termelő oldalánvevő oldalán  A nevesített termelők termékeiket ténylege- sen egymással versengő beszállítókkal ter- meltetik meg, maguk pedig főként a fejlesz- tésre és a marketingre koncentrálnak, azaz arra, amit a leghatékonyabban képesek meg- szervezni.  A termelők radikálisan csökkenthetik raktár- készleteiket, hiszen nem kell széles válasz- tékot tartaniuk ahhoz, hogy a vevő hozzájut- hasson a kedvére való termékhez.  A testreszabásnak köszönhetően ismeretlen az eladhatatlan termék és az ebből származó veszteség. Csak azokat a funkciókat vásárolja meg, amelyekre tényleg szüksége van. Össztársadalmi szinten: Mérséklődik a szűkös erőforrások pazarló felhasználása. A tömeges testreszabás következményei

25 25Szervezéstechnológia – II. rész Szoftverrel integrált folyamatok Modularizáció  Rendelésfelvétel - nyilvántartás  Tervezés  Beszerzés  Feladatkiosztás  Termelés  Kiszállítás a vevőhöz  Moduláris termék  Moduláris termelési folyamat  Moduláris szervezet A tömeges testreszabás feltételei

26 26Szervezéstechnológia – II. rész Egyenrangú egyének önkéntes, tömeges és globális együttműködése – Wikinómia Példái: –Tartalomfeltöltés, tudás (és vélemény) globális megosztása –A hálózaton szerveződő alkotó közösségek (pl. Wikipédia, szoftverfejlesztés – nyílt forráskód: Linux, Apache, MySQL, Firefox) –Felismerés1: A falakon kívül több tudás van, mint a falakon belül.  Zárt ajtók mögött végzett belső kutatások helyett a falakon kívüli tudás mozgósításának, "megcsapolásának" menedzselése Következmények: –Más iparágak is átveszik a „nyílt forráskód” megoldást (Goldcorp sztori) –Felismerés2: A parancselvű szervezet, a hierarchia gátolja a mobilitást, a kreativitást és az összekapcsolódást. 

27 27Szervezéstechnológia – II. rész A Wikinómia alapelvei –Nyitottság. – Nyílt szabványok, „nyílt forrás- kód”. Kívülről beengedni az ötleteket! –Egyenrangúak együttműködése –Globális cselekvés – globális integráció  –A tudás és a vélemény megosztása

28 28Szervezéstechnológia – II. rész A globalizáció ígéretei A kultúra, a gazdaság, az infrastruktúra világméretű –integrációja és –demokratizálódása. Az információs és kommunikációs technológia világméretű elterjedése. Az előbbiek és a szabad piac pozitív hatása a lokális, regionális és nemzetgazdaságokra.

29 29Szervezéstechnológia – II. rész A globalizáció árnyoldalai Nem csak előny, de veszély is. – Erkölcs, törvényi szabályo- zás és a törvények betartatásához szükséges szándék és erő függ- vénye, hogy milyen arányban használják a globalizációt jó és rossz célra. Az egyén totálisan „letapogatható”, privát aktivitása nyomon követhető és elemezhető. Nyertesek és vesztesek: –Rugalmas szervezet – rugalmas foglalkoztatás –Kiszervezés – alárendelt szerepben lévő beszállítók –Gyártáskihelyezés: egyik helyen munkanélküliség, másik helyen a lazább munkajogi, munkaegészségügyi és környezetvédelmi szabályok kihasználása –Egyoldalú előnyök az erősek számára – a lokalitások alávetett helyzete (erőforrásaik kiszivattyúzása)

30 30Szervezéstechnológia – II. rész A globalizáció árnyoldalai / 2 A célracionális gondolkodás eluralkodása értékracio- nális korlátok nélkül. Fokozódik: –a nem megújuló erőforrások felélése, –a fizikai és szociális szemét környezetbe ürítése. A globális függőségek mentén korlátlanul és gyorsan terjedő káros hatások. – A vétlenek is érintettek. Demokratizálódás? –Az offshoringból hasznot húzó tőke mindig könnyebben szót ért a diktatúrákkal. –Nem demokratikusan választott világszervezetek


Letölteni ppt "1Szervezéstechnológia – II. rész2008.09.04. Szervezéstechnológia Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Gyurkó György."

Hasonló előadás


Google Hirdetések