Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

E-üzlet, e-logisztika Előadó: Badinszky Péter Szent István Egyetem, GTK

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "E-üzlet, e-logisztika Előadó: Badinszky Péter Szent István Egyetem, GTK"— Előadás másolata:

1 E-üzlet, e-logisztika Előadó: Badinszky Péter Szent István Egyetem, GTK

2 Az előadás forrásjegyzéke Források: Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika menedzsment, Kossuth Kiadó, 2005 Gyenge Balázs: e-business (jegyzet) Badinszky, P., Varga, P.: AGRIPORTAL – az első magyar agrárkereskedelmi elektronikus piactér létrehozásának és működtetésének tapasztalatai Az egyes forrásokat (praktikus okok miatt) nem tüntettük fel a vonatkozó képi vagy szövegbeli résznél.

3 E-ÜZLET TÉNYEZŐI Alapfogalmak Az e-csatorna, az e-portálok, az e-piacok kialakítói A tiszta „e-digitális” termékek Az e-kereskedelem a számítógép hálózatok elsősorban az internet alkalmazása, elosztásra és értékesítésre. Az e-kereskedelem a termelő/szolgáltató vállalat és a fogyasztó közötti, illetve a beszállító közötti kapcsolatra koncentrál és az áruk, szolgáltatások, információk kereskedelmét segítik elő.

4 ...az elektronikus üzlet meghatározó része lehet életünknek E-commerce E-sales E-banking E-marketing E-media ERP CRM Procurement EDI E-business E-payment Knowledge management e-business: az elektronikus hálózatokon (Internet, extranet, intranet) keresztül bonyolított gazdasági tevékenységek összessége, ide értve a marketinget, az ügyfél-menedzsmentet (CRM), valamint a beszerzéseket (procurement). Az e-business tágabb fogalom az e-kereskedelemnél, nem csupán a kereskedelmi tevékenységre utal, hanem a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásokat, az üzleti partnerekkel való együttműködést és a szervezeten belüli elektronikus tranzakciókat is magában foglalja. e-commerce: elektronikus kereskedelem, azaz leggyakrabban az Interneten keresztül megvalósuló áru- és szolgáltatás beszerzés és értékesítés.

5 Kapcsolatok és kommunikáció a „virtuális térben” A2A Elektronikus államigazgatás A B C Közigazgatás Vállalat Fogyasztó C2A, A2C ügyintézés B2C, C2B, B2E E-kereskedelem, E-bank B2B E-piactér AG2B, B2A E-közbeszerzés E-ügyintézés C - Consumer (Fogyasztó) A- Administration (Közigazgatás) B – Business (Vállalat)

6 Stratégiai hatású elektronikus internet-képességek A következő képességek kapcsán szintén lehet internetes támogatást felépíteni és ennek megfelelően, olyan egyedi előnyre tehet szert cég, amely kiemeli a versenytársai közül. Meg kell említeni azonban, hogy egyes szakértők véleménye szerint a különböző képességek révén csak akkor juthatunk versenyelőnyhöz, ha azok kapcsolatban állnak valamely erőforrással, vagyis elérhetővé tesznek, egy az előzőekben említett egyedi erőforrást, és a versenyelőny ennek kapcsán jön létre. A végeredmény azonban ugyan az, vagyis versenyelőnyhöz jutunk, vagy épp elkerüljük a versenyhátrány kialakulását. Az egyediséget teremtő internet képességek tehát: piac kiterjesztése, dinamikus árazás, „kibővített-” termék szolgáltatások, tartalom, testreszabott tömegtermelés (mass customization), vevő felhatalmazás (empowerments), foglyul ejtés (lock-in), ellátási lánc megváltozása, aggregálás és közvetítés, innováció, vállalati működésjavítása. Forrás: Kápolnai, A. – Nemeslaki, A. – Pataki, R A hivatkozás a megjelölt forrás alapján a fenti, megjelölt 11 „képességre” vonatkozik, azonban a hivatkozott műtől eltérő kontextusban.

7 Stratégiai jelentőség – menedzsment megítélése Az e-business technológia használata Drew (2003) szerint nem pusztán IT megoldás, hanem egy alapvető változtatást igényel a vállalati stratégiában. Az informatika, információrendszerek vállalati stratégiai szerepének fontos versenyképességi vonatkozásai is vannak (Hetyei, J ) Bőgel Gy. (2001) szerint ma már nemcsak az IT vezetőktől várják el az e-business stratégiai kialakítását, hanem elsődlegesen a legfelső vezetését terheli a felelősség, jelent kihívást a feladat. Mindenképpen stratégiai feladatként kell tehát értékelniük az e-business üzletviteli alkalmazását, s rámutat arra, hogy ez esetben nem csupán technológiai opciók közötti választásról van szó, hiszen akár a teljes vállalkozást át kell alakítani (business transformation), radikális szervezeti változtatásokkal. Más szerzők azt állapították meg, hogy komoly eredmények is csak akkor nyerhetőek pl. az e-commerce alkalmazásokból, ha ezek a stratégiában prioritást élveznek (Kuo-chung Changa, 2002, Mehrtens, J. 2001, Theo, T.S.H. et al., 2004), míg mások az innováció hasznosságába vetett hitet találták fontos tényezőnek (Wan, D. 2005). Mintzberg, H. (1998) szerint a stratégiai tervezés körülményeinek a változására hívja fel a figyelmet. Míg egykor a vezető viszonylag kiszámítható környezetben, becsülhető és jól valószínűsíthető kimenetekkel számolhatott, világosan megfogalmazott célokat jól mérhető és ismert eszközökkel érhette el. Az elektronikus üzletben azonban nincsenek meg eme hagyományos tervezési körülmények, mert minden nagy sebességgel zajlik, nagyon bizonytalan a stratégiai tervezés kimenetele, gyorsan avuló technológiai eszközökkel kell számolnia a vezetőnek. Mivel a tét nagy, az IKT beruházások hatalmas kockázatot és beruházást igényelnek, mindenképpen szemléletváltoztatásra van szükség a tervezéskor.

8 Folyamatok, alapfogalmak 1980-as években meghatározó: milyen minőségű áruval vagyok a piacon 1990: fogyasztói igényeknek való megfelelés minősége, személyre szabott termelés Erősödik a hálózatosodás, nő a vállalati kapcsolatok jelentősége ezen kívül a belülre összpontosítás és kiszervezés folyamatai erősödtek (társadalmi tőke is akár jelentős lehet)

9 Konvergencia A konvergencia jelensége mindkét oldalról elindult: -a számítógépes információs hálózatok egyre több telekommunikációs média funkciót valósítanak meg, például on-line TV, on-line rádió, on-line sajtó, net- telefon stb. - valamint olyan telekommunikációs készülékek is megjelennek, amelyek alkalmasak számítógépes információs hálózatok kezelésére, például személyre szabott digitális televíziós műsorszórás, internet TV, WAP-os és később internetes telefonok, intelligens on- line felügyeleti és biztonsági rendszerek stb. A folyamat végeredményeként a különbségek eltűnnek, és egy, az egész világot behálózó információs rendszer fogja kiszolgálni az igényeket.

10 Folyamatok, alapfogalmak Az e-business technológia - s így az e-commerce is - Drew (2003) szerint nem pusztán IT megoldás, hanem egy alapvető változtatást igényel a vállalati stratégiában. Az informatika, információrendszerek vállalati stratégiai szerepének fontos versenyképességi vonatkozásai is vannak (Hetyei, J ). Bőgel Gy. (2001) szerint ma már nemcsak az IT vezetőktől várják el az e-business stratégiai kialakítását, hanem elsődlegesen a legfelső vezetésre vár ez a nem kis kihívást jelentő feladat. Rámutat arra is, hogy mindenképpen stratégiai feladatként kell tehát értékelniük az elektronikus kereskedelmi alkalmazásokat, tehát ez esetben nem csupán technológiai opciók közötti választásról van szó, hiszen akár a teljes vállalkozást át kell alakítani (business transformation), radikális szervezeti változtatásokkal. E-csatorna:

11 Folyamatok, alapfogalmak E-csatorna: minden kommunikáció, munka és együttműködés elektronizált médiuma EDI: A tőkeerős nagyvállalatok saját, illetve bérelt, interneten kívüli hálózatokon az EDI szabvány alkalmazásával kétoldalú kommunikációs és standardizált tranz­akciókból álló információs kapcsolatot tartottak fenn. Virtuális jelenlét a kibertérben: elektronikus jelenlét, weboldal, marketingcélokat szolgál elsődlegesen Elektronikus együttműködés: a vállalat partnereivel történő és vállalaton belüli együttműködése egyaránt idetartozik Elektronikus tranzakció: az on-line felkínált termékekkel való kereskedés Elektronikus piactér: nagyfokú integráció és automatizáltság a tranzakciók támogatására, partnerek informálása, a kibertérben aktív vevő és eladó találkozási helye Elektronikus partnerhálózatok: több elektronikus tranzakciós platform, piactér együttműködésével jön létre, nem annyira tervezetten, inkább spontán

12 Az e-technológiák fejlődési szakaszai „Marketing” Idő Pia ci hat éko nys ág 0. Bilaterális EDI kapcsolatok, Extranet 1. Elektronikus jelenlét 2. Elektronikus együttműködés 3. Elektronikus tranzakció 4. Elektronikus piactér 5. Partnerhálózatok „Integritás” „Interaktivitás” BB BB B B B C C C C C B C C C C C S S S S S B C C C C S S S S S C C C C B BB S S S S 2000 S C B Business – vállalati szereplő, termelő Customer – (vég)fogyasztó szereplő Supplier – beszállító

13 A logisztikai folyamat hálózatos rendszere Beszállítók (ellátók) Gyártók (Kibocsátók) Regionális (raktárak, nagy kereskedők) Logisztikai szolgáltatók Helyi (kereskedők) Fogyasztók (végfelhasználók ) SHOP Visz- logisztika (feldolgozók )

14 Az e-technológia kihatásai a logisztikai folyamat szerkezetére Anyagi folyamatok iránya Információáramlás fő iránya B. (Beszállí tók) T. (Termelő ) N. (Nagyker, nagyfog yasztók) K. (Kiskere skedők, kisfo- gyasztók ) V. („Vevők” végfogya sztók) H. (Hulladék újra hasznosít ók) Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Fizikai áru, anyag Tulajdonjog Promóció Terméket kísérő információk VIRTUÁLIS TERMÉK (információ) Logisztikai funkciókat aktivizáló információk - Elektronikus megrendelés - Elektronikus igényfelmérés - Elektronikusan aggregált kereslet - Azonnali visszacsatolási információ B. (Beszállít ók) T. (Termelő ) N. (Nagyker, nagyfogy asztók) V. („Vevők” végfogy asztók) H. ( Hulladék újra hasznosít ók) Sz. Szállít ás R. Kiberközvetít ők Sz. Szállít ás R. Kiberközvetít ők Sz. Szállít ás R. Kiberközvetít ők Sz. Szállít ás R. Kiberközvetít ők Kihatás után

15 E-logisztikai lánc szereplőinek strukturális helyzete - változások Dezintermediációnak azt a jelenséget nevezzük, hogy az értéklánc egyes tagjai kiiktatódnak, vagy teljesen megszűnnek. Az előző ábra azt mutatja be, hogy a végfogyasztó közvetlen kapcsolatot építhet ki a nagykereskedővel, sőt akár a termelővel is. A reintermediáció fogalma azt fejezi ki, hogy már meglévő szereplők helyzete átértelmeződik és a korábbinál erősebb, vagy gyengébb központosító szerepet töltenek be. Például, ha a termelő, a kiskereskedő, vagy a szállító átvállalja a nagykereskedő szerepét. Az intermediáció azt fejezi ki, hogy teljesen új közvetítő típusok is megjelenhetnek, ezek az úgynevezett kiberközvetítők. A kiberközvetítők a logisztikai lánc több pontján is megjelenhetnek és interface-ként kapcsolják össze az egyes tagokat. Kiberközvetítők: mindazok a szolgáltatók, akik az elektronikus termékcsere megvalósításán közreműködnek. Pl.: az áru fizikai mozgását segítő, szállító, raktározó cégek, az áru ellenértékének kifizetését lehetővé tevő banki és hitelesítő szolgáltatók, az informatikai kommunikációban résztvevő e-piactér szolgáltatók, internet szolgáltatók, struktúra szolgáltatók, reklámügynökségek.

16 Virtuális termék A virtuális termék összefoglalja mindazokat a digitális információkat, amelyek az interneten (hálózatban) a termékkel együtt, gyakrabban azt megelőzően jutnak el a fogyasztóhoz, vagy a potenciális fogyasztókhoz. A virtuális termék tartalmazza a termék digitális leírását (adat, szöveg, kép, animáció), műszaki jellemzőit, a felhasználó számára megkülönböztetett fontossággal bíró jellemzőket („elvárt termék” ígérete), marketing információkat (termékkialakítás, design, reklám-jelleg), valamint a terméket kiegészítő digitális szolgáltatásokat (installáció, up-grade, termék utógondozás, fejlesztési hírek, vevő-„behálózás”, kedvezmények stb.) és végül a termék testreszabását elősegítő internet funkciókat (egyedi jelleget kölcsönző lehetőségek, kiszerelés, sajátos összetétel stb.). A virtuális termék összetevői tehát a következők: digitális leírás, műszaki jellemzők, Virtuális termék felhasználónak szánt üzenetek, marketing információk, digitális szolgáltatások, testreszabást segítő internet funkciók. Az értéklánc menedzsment célja az áruk és információk folyamatos áramlásának biztosítása a vevő számára a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb költséggel és a lehető legmagasabb szolgáltatási szinten. (Kápolnai, A. – Nemeslaki, A. – Pataki, R. 2002)

17 Előnyök, hatások Az elektronikus eszközök alkalmazásának hatására csökken az összes beszerzési költség, amely az első esetben elsősorban az elektronikus módszereknek, például a fordított aukciónak, vagy az információs aszimmetria csökkenéséből eredő vevői alkupozíció növekedésének köszönhető, míg a második esetben inkább a rendszeres automatizált kapcsolatból fakadó újrarendelési költség csökkenése miatt. Az elektronikus beszerzés további előnyei, közé tartozik, hogy lehetővé teszi a non-stop 24 órás beszerzést, gyakran automatizált módon. Az ellátási lánc hatékonysága, rugalmassága, a biztonsági készletek csökkenése, a rendelési tételnagyságok csökkenése, és a mindezeket lehetővé tévő informatikai eszközök alkalmazása abban is segíthet, hogy az ellátási lánc mentén gyakran kialakuló ostorcsapási effektus káros hatásait csökkentsük, vagy megszüntessük. A disztribúciós csatorna mentén kialakuló információáramlás csatorna menti tudástranszfert (információ???)hoz létre. A tudástranszfer olyan információkból áll, amelyek meghatározzák a csatorna működését, cselekvést, vagyis logisztikai funkciókat aktivizálnak. A tudástranszfer legfontosabb információ típusai a következők (lásd még: 7. ábra): elektronikus megrendelés információi, elektronikus igényfelmérés, elektronikusan aggregált kereslet, azonnali visszacsatolási információ. A disztribúciós csatorna átalakulásának szembetűnő jelensége a csatorna integráció folyamata. Az új típusú csatorna integráció során a tulajdonosi integrációt egyre inkább felváltja az információs integráció. Anélkül, hogy a tulajdonosi viszonyok változnának az egyes csatorna tagok megosztják egymás között irányítási rendszereiket.

18 E-logisztikai (gyémánt modell) Pénzintézet e-bank 4 th PL Informatikai szolgáltató 4 th PL Szállító értékesítő 1 st PL Logisztikai szolgáltató 3 rd PL Vevő fogyasztó 2 nd PL e-Hitelesítő 4 th PL A logisztika központi szerepe lehetővé teszi a fizikai és az informatikai összhang megteremtését. Az alábbi modellben a szállító (értékesítő) és vevő a különböző kapcsolatokban felcserélhető, illetve behelyettesíthető az értéklánc egyes szereplőivel (kiskereskedő, nagykereskedő, nagyfogyasztó, végfogyasztó). A pénzintézet informatikai szolgáltatása mellett, igen fontos szerepe van a hitelesítőnek, akik lehetővé teszik az elektronikus üzletkötés résztvevőinek jogvédett szerződéses kapcsolatának kialakítását.

19

20 Egy eszköz a belső folyamatokban A szakemberek egyetértenek abban, hogy a termék/szolgáltatás előállítás és tervezés elektronikus eszközökkel nem csak olcsóbb, de jobb termelést és gyorsabb döntéseket is jelent. A elektronikus eszközök vállalati rendszereibe bevonása ma már a „szigetszerű rendszerek” helyett egyre inkább áthelyeződik az integrált ERP rendszerek alkalmazására (ERP, Enterprise Resource Planning = Integrált Vállalatirányítási Rendszer) Az ERP rendszerek alkalmazása nemcsak a készletek, értékek és folyamatok integrált kontrol funkcióit teszik lehetővé, hanem ezen felül folyamat irányítási és döntéstámogatási képességeket is nyújtanak. A logisztika számára egy jól felépített ERP rendszer lehetőséget nyújt az „összköltség elv” tényleges megvalósítására, vagyis hogy az egyes részrendszerek (pl.: készletezés) lokális költség minimalizálása (ld: trade off költségek) nem vezet a fő célhoz, ezért csak is integrált optimumot érdemes keresni.

21 Az e-csatorna, az e-portálok, az e-piacok kialakítói

22 A vállalatközi elektronikus kereskedelemnek sokféle előnye van, a legfontosabbak széleskörű és olcsó információadási és -keresési lehetőséget ad vevőknek és szállítóknak; új kereskedelmi csatornát nyit a meglévők mellé; 24 órás nyitvatartási lehetőség az év minden napján a vevők és a szállítók számára egyaránt kibővíti a piacokat; a kooperációt támogató elektronikus eszközök sokféle együttműködési módot tesznek lehetővé vevő és szállító között; lehetőséget ad kereskedelmi tranzakciók kényelmes, gyors és olcsó lebonyolítására; csökkenti az információk előállításának, feldolgozásának, tárolásának és visszakeresésének költségeit; valamint a kommunikációs költségeket; a telefonos vagy papíralapú kommunikációnál gazdagabb lehetőséget biztosít hang, videó és demonstrációk bekapcsolásával; a digitalizált termékek (például rajzok, dokumentumok, szoftver) gyorsan célba juttathatók; nagyobb rugalmasságot biztosít a földrajzi elhelyezkedés tekintetében vevőnek, közvetítőnek és szállítónak egyaránt.

23 E-commerce tranzakció lépései (1/4.) I. szakasz: A szerződés létrehozása Az általános információk gyűjtése, az ajánlat felhívás, kérés és ajánlat tétel, az ajánlat elfogadása vagy elutasítása, majdnem kizárólagosan digitalizálható és az elektronikus csatornákon lebonyolítható. A felek közötti konszenzus kialakulása esetén szerződés jöhet létre, a felek között. A szerződés lehet egyedei és lehet általános, mint a hagyományos vásárlás során, amikor a vásárlással egy nem leírt értékesítési szerződés jön létre a vevő és az eladó között. Ha a szerződés dokumentum formájában is megjelenik, akkor az is lehet digitális, figyelembe véve az elektronikus dokumentumok hitelesítésére vonatkozó szabályokat és lehetőségeket (elektronikus aláírás).

24 II. szakasz: A teljesítés előkészítése A szerződés teljesítéséhez szükséges tevékenység tanúsítása - mindkét fél részéről, amely a szerződés létrejöttekor nyílik meg, s a teljesítési határidővel ér véget. Ez tulajdonképpen a megfelelő magatartási és cselekvési lépéseket foglalja magába. Például a szükséges várakozási idő alatt a vevő nem áll el a szándékától, az eladó viszont gondoskodik a termék célba juttatásáról és a fogyasztó számára megfelelő formában történő tálalásról, kiszállításról. Elektronikus szempontból ez bizonyos várakozásból és visszaigazolásból áll. A szabályszerű visszaigazolás jelenti az elektronikus szerződések hatálybalépési pillanatát. Ha ez hiányzik, akkor a szerződés semmis. Digitalizálható, vagy eleve digitális termékek és szolgáltatások esetében maga a kiszállítás, vagyis a célba juttatás is történhet elektronikus formában. E-commerce tranzakció lépései (2/4.)

25 III. szakasz: A teljesítés A teljesítés a tranzakció lezárulásával megtörténik. Fizikai termékek esetében a teljesítés az átvétel és/vagy az installációval történik meg. Az elektronikus kereskedelemben a fizetési tranzakció elválhat az áru tranzakciótól, általában megelőzi, de követheti is azt egy elektronikus visszajelzés alapján. A teljesítés lehet jogszerű vagy jogszerűtlen (szerződésszegő), illetve egyszeri vagy ismétlődő, hasonlóan a hagyományos kereskedelemhez, melyek esetében különböző elektronikus korrekciós lépésekre van szükség, mellyel párhuzamosan biztosítani kell a visszáru kezelést. E-commerce tranzakció lépései (3/4.)

26 IV. szakasz: A helytállás A helytállás az az időszak, amíg a teljesítést követően az esetleges hibás teljesítés jogkövetkezményei érvényesíthetők. A szerződési jogviszony a helytállási idő elteltével szűnik meg, amely termékenként különböző. Ebben az esetben is, a kereskedelmi kapcsolatokra egyébként irányadó jogok érvényesülnek, ám – a szerződéses kapcsolat speciális elektronikus jellegéből adódóan – lényeges többlet biztonsági szabályok szükségesek. Az elektronikus kereskedelemben például a fogyasztóvédelem fokozott jelentőséget kap, de a forgalmazót is speciálisan kell védeni a „komolytalan” fogyasztói magatartásától. (Nem egy példa volt már rá, hogy komoly anyagi károk keletkeztek a jóhiszemű tranzakciós magatartásból.) Mindezek értelmében speciális jogszabályok alkotására van szükség. E-commerce tranzakció lépései (4/4.)

27 E-commerce Az e-commerce korlátai: A rendszer biztonságának, megbízhatóságának, és sztenderdjeinek hiánya. A személyesség hiánya. Azaz, annak követésének képessége, hogy az üzleti tranzakció túlsó végén ki is van tulajdonképpen. Elégtelen sávszélesség; néhány üzleti folyamat nagyon lelassul. Az e-commerce szoftverek, már meglévő adatbázis és más jellegű szoftverekkel való integrálása még mindig nagy kihívás. A bizalom hiánya: 1. nem tudjuk, ki van a tranzakció túloldalán, 2. maga az üzleti folyamat egységessége, 3. az elektronikus pénz csak biteket és bájtokat jelent. A hozzáértés hiánya (menedzsment kognitív képességei)

28 A tiszta „e-digitális” termékek Termékeket megkülönböztethetünk az alábbi ismérvek alapján: Valós, vagy kemény termékeket, melyek nem digitalizálhatók. Ilyen termék például a számítógépek, melyek értékesítése történhet elektronikus katalógusokból, sőt virtuális számítógép összeállító szolgáltatás segítségével is, ahol a készlet információk, a beszerzés és az összeállítás nyomon követése is elektronikus például a Compaq Computers esetében. A logisztika feladata itt a szükséges anyagáram automatizált biztosítása. Digitalizálható termékeket, vagy szolgáltatásokat (puha termékeket). Ide tartoznak azok a termékek melyek, jól digitalizálhatók például a különböző információk, adatok, adatbázisok, kutatási eredmények, szövegek, programok filmek, hangállományok, zenék, de azok a termékkén forgalmazott szolgáltatások is, melyek nem személyre vagy tárgyakra irányulnak és eredményük digitalizálható. Ezekben az esetben az internet nem csak információs csatornaként funkcionál, hanem érékesítési csatornaként is. A csatorna jellegzetessége, hogy nincs földrajzi korlát. Végül, a csak digitális formában létező termékek. Olyan szolgáltatási tevékenységek, melyek tipikusan az internethez kötődnek. Ezek a többnyire on ‑ line szolgáltatások a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, mint például a bank on-line, randivonal, vagy az on-line termék követő rendszer a FedEx esetében.

29 Piaci hatékonyság B EDI Hálózat M M M M Integrált B2B portálok B2C, B2B piactér Előnye: sokszereplős kereskedelem, kereshető, információban gazdag Hátránya: vegyes kereskedési rendszer S Brossúra M Portál Az egyedi boltok megjelenése után a vásárlók igényeit jobban kiszolgáló áruházak és piacterek is megépültek

30 Piacterek és portálok: mik a különbségek? A virtuális piactér (akár valódi formájában is) egy olyan hely ahol: az árukat részletesen meg lehet ismerni nyilvános ajánlati árak vannak az árazásnak, az ajánlattételnek nyilvános szabályai vannak lehetséges az alku (aukció, tender) dokumentáltan létrejöhet az üzletkötés (nem csak kiállítás) a piactéren kereskedők a szabályokat szerződés keretében elfogadták A portálok olyan kereskedelmi és információs jellegű csomópontok, ahol az eladók és vevők az on-line technológia előnyeit élvezve köthetnek üzletet egymással. A portál tartalmazhat piacteret, viszont a piactér önmagában nem portál. A portál adatok, információk, hírek, áruk, szolgáltatások disztribúcióját lehetővé tevő Internetes szolgáltatás. A kereskedelmi tranzakcióban résztvevők relációja szerint megkülönböztethetünk B2B, B2C, C2C[1] jellegű piactereket.[1] A felhasználók részére lehetővé teszi, hogy egy adott témakört egy felhasználói felülettel támogatva tudnak feldolgozni. Ezáltal a különböző adatbázisok, hírforrások és Internet szolgáltatások egy felületen keresztül elérhetővé válnak (pl. EU termékár információk). A B2B portál például nemcsak elektronikus piactérrel rendelkezik, hanem biztosítja felhasználói számára az üzletkötést megelőző, gazdasági döntéshez szükséges információkat.

31 Portál - diffúzió Portálok terjedésének útjában álló akadályok, környezeti tényezők hatásai Egyrészről – melyet hazai kutatások is megerősítenek - az alacsony Internet penetrációt említi (Csapó, K. et al. 2004), ehhez társul még a döntéshozók e-felkészületlensége is (Badinszky et al, 2007). Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a vállalatok többsége ma már használ valamilyen tevékenységre Internetet. Inkább az üzleti célú informatikai ismeret jelenthet komolyabb akadályt. Ezt némileg módosíthatja a megjelenő új - több számítógép, nagysebességű Internet által bekapcsolódó -, felhasználók generálta „alkalmazás kényszer”, más néven „hálózati nyomás”, ami fontos tényezője a technológia adaptációjának (Van Der Veen, M. 2004, Rogers, E. M. 1995). De nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy jelentős a szakadék az internet technológiák korai és késői elfogadói közötti, ami tovább késlelteti a diffúziót. Idetartozik a biztonságos netes fizetési módok, vagy az elektronikus aláírás alkalmazásának vitás kérdései, gondoljunk csak a minősített digitális aláírás és például a közokirat jogi értelmezése körüli vitás kérdésekre.

32 Kiknek érdemes kereskedni a piactéren? A „nagyoknak” pl. tender, on-line árverés, licit, fordított licit (áresés) Amennyiben kevés számú nagyméretű, piacvezető cég versenyezteti a sok kisebb céget, így a gyenge alkupozíció miatt igen nehéz profitot realizálni, hiszen a versenyeztetés során egymás alá ígérnek a „kicsik”, s a végén mégiscsak a nagy cégeknek egyedül lesz jó ez a kereskedés. Egy portál által kínált üzleti modell a „kicsik” összefogására is alapulhat (pl. Agriportal). A nemzetközi, leginkább amerikai best practice megoldások alapján a projekt tervezői, azzal a feltételezéssel éltek, hogy a kis piaci szereplők piaci pozíciója megfelelő technikai eszközzel erősíthető. A portál lehetővé tette, hogy a kis szereplők, egyedi tranzakcióra összeálljanak. Az üzleti modell mellett fontos kiemelni, hogy a portál tervezői hajtóerőként számoltak a piaci információk megismerésével és a kedvezőbb üzletkötési lehetőségek választásával is.

33 Piacterek függetlensége Attól függően hogy egy piactéren annak tulajdonosai kereskednek-e vagy sem, beszélhetünk vállalati vagy független piactérről. Hazánkban a vállalati piacterek elterjedése a jellemző (pl. míg az USA piactereinek többséges a kereskedőktől független menedzsment irányítása alatt áll. A 2000-ben elindított Agriportal Projekt[2] független piacteret hozott létre, ahol tehát a tulajdonosok, üzemeltetők nem kereskednek a piactéren termékeikkel.[1][2] Piaci verseny, lehetőségek az egész gazdaság számára (felfrissülés!) A piactéren kereskedő termelők, szolgáltatók tehát egyfelől a piac kattintásnyi közelsége miatt, a virtuális térben kialakított pozíciójuknak megfelelően versenyelőnyöket érhetnek el, s közben élvezhetik a piactér tranzakciós költségcsökkentésének előnyeit. Fontos szempont, hogy az itt vásárolt termékeknél objektív információk alapján történik a döntés, nehezítik a gazdasági korrupciót, teret nyerhet a versenyszemlélet. Nem játszik szerepet sem a termék tulajdonosának kiléte sem a beszerzési döntést meghozó érdekeltsége. A mezőgazdasági piacterek egyik fő szerepe abban állhat, hogy megszüntetheti az ügynöki hálózatok piactorzító hatásait. Az ellátási lánc menedzsmentben az e-beszerzés valamennyi formája optimalizáló, költségcsökkentő hatása bizonyított, számszerűsíthető. Egy beszerzési tranzakció esetében a beszerző célja a szállító megversenyeztetése és nem a szállító piacterén való vásárolgatás, hiszen akkor a szolgáltató diktál. A szabadversenyes fogyasztói társadalmak alappillére, hogy a vevő az első, a vevőnek (majdnem) mindig igaza van. Tehát a piactér semleges volta az egyik legjelentősebb feltétel. Ha ez teljesül, akkor a szolgáltató valóban azért néz be, hogy szolgáltatásait felajánlhassa, a vevő pedig azért hogy kiválaszthassa a számára legelőnyösebb feltételeket. [1] A 2002-ben alakult Marketline piactér az Axelero, az OTP, az SAP, a HP és az Accenture Magyarország tulajdonában levő KFT-ként kezdte meg működését. [1] [2] Az Agriportal Projekteket az Agriportal Kft. indította el szeptemberében, amelyet a Formula 400 Kft. és az ASPEN Kft. hozott létre, a projekt 2002-ben zárult le.[2]

34 Portál eredményei 1. – esettanulmány: Agriportál Noha a piactér működtetésére az „dotkom lufi” kipukkanását követően a további fejlesztésekre nem sikerült pótlólagos forrásokat bevonni, így a projekt finanszírozása összedőlt, mégis számos eredményt sikerült elérni, ami a befektetőket is meglepte. Az elért eredmények közül csak a legjelentősebbeket emelnénk ki: 2002-ben a portált mintegy 1500 személy, cég, vállalkozás látogatta rendszeresen. Ebben az időszakban számos visszatérő látogatója van a portálnak, a szerződött ügyfelek száma több mint ben lebonyolításra került az első hazai gabona árverés, az első árversen több mint 10 ezer tonna étkezési búza, sörárpa, tavaszi árpa és kukorica került felajánlásra végére napi 800 hírlevél került kiküldésre és elindul; Reuters árutőzsdei információk szolgáltatások továbbértékesítése. A portál üzemeltetésének csúcsán jelentős szakmai és sajtó népszerűséget kap. A portál létrehozását nem előzte meg a működő, tényleges agrárpiac (szereplők, kapcsolatok, érdekek), az agribusiness értéklánc tényleges működésének elemzése. Nem volt kiválasztott célcsoport, a gyors siker reményében, piaci elemzés hiányában több agrárágazati részpiacon is egyszerre jelent meg a portál. A „több frontos” jelenléthez nem volt elegendő erőforrás, a marketing tevékenység és a felhasználók szükséges oktatásának finanszírozása. A portál nem rendelkezett jelentős marketing erőforrásokkal, e-marketinget, valamint személyes kapcsolatokon alapuló marketinget folytatott. Az igény elsődlegesen az információk és a hírek területén jelent meg, amelyek beszerzése további erőforrásokat igényelt. A tranzakciós díjak és a hirdetések nem biztosítottak elegendő bevételt a további fejlesztésekhez és a hírek beszerzéséhez.

35 Portál eredményei 2. – esettanulmány: Agriportál A portál működése jelentős, meglévő piaci érdekeket sértett. A gabona kereskedelmi cégek az árverésre kiírt tételek paramétereinek megismerése után, a paraméterek alapján közvetlenül megkeresték a számukra érdekes ajánlatok feladóit. Nem a portálon, hanem azon kívül, személyes megkereséssel kötötték az üzletet. Olyan is előfordult, hogy bizonyos gépkereskedő cégek a portál katalógusában termékeiket ár nélkül akarták megjeleníteni, lehetetlenné téve ezzel a tranzakció létrejöttét. Az Agriportal Projekt tapasztalatai arra is rámutattak, hogy a hazai agribusiness értéklánca jelentős eltérést mutatnak a fejlett agrárgazdasággal rendelkező országokban kialakult értékláncoktól. A piaci és a közigazgatási szereplők közötti kapcsolatban jelentős a bizalom hiánya. További eltérés, hogy az EU tagországokban az agrár és vidékfejlesztési támogatások elosztásának célja a helyben lakó mezőgazdasági termelőkön keresztül a vidék gazdaságának és a mezőgazdaságba input anyagot szállító ágazatoknak a támogatása. A hazai gyakorlatban az agribusiness-szel kapcsolatos támogatásokhoz nem, vagy csak korlátozottan kapcsolódnak nyilvánosan publikált, mérhető célok. A gyakran emlegetett versenyképes mezőgazdasági termelés kialakítása, mint cél sokszor épp a helyi jövedelem csökkenését eredményezi (külső befektetők esetén), így tovább csökkenti az értéklánc szereplői között meglévő bizalmi szintet. Bebizonyosodott, hogy a portálok technológiája önmagában, mint eszköz nem teremt bizalmat. A jelentős információs szint növekedés sokszor a meglévő kapcsolatok bizalmi szintjét csökkentik és ezáltal hoznak létre változást az értékláncban. A hazai agribusiness értékláncban sajátos kettős kapcsolati rendszer működött a rendszerváltásig, amely azóta csak igen kis részben változott. A menedzsment döntései és a gazdasági egységek piaci érdekei sokszor nem estek egybe, vagyis piacilag nem indokolható érdekek is jelen voltak (vagy épp többségben voltak) a láncban. A rendszerváltást követően az egyéni termelőknél piaci alapon, de meglévő kapcsolatrendszeren és kevés információval működött a lánc, valamint a jelentős tőkehiány miatt sokszor a piaci lehetőségek helyett a finanszírozási lehetőségek döntöttek (árukapcsolás). A megmaradt szövetkezetek, társaságok esetén azonban legtöbbször fennmaradt az egyéni és társasági érdek szétválása. Így az egyéni termelők a finanszírozás, a társas vállalkozások az elétérő menedzsment érdekek miatt nem vettek részt a nyilvános kereskedésben.

36 E-BUSINESS, E-LOGISZTIKA – ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT Az EDI Az e-üzlet logisztikai kihívási

37 EDI EDI: bilateláris etxranetes kapcsolatos (fejlett intranettel): 1990-es éveket megelőzően főként nagyobb vállalatok közötti kommunikációban alkalmazott csatorna, adatkommunikációs sztenderd (szabvány) Szoros kapcsolatban lévő partnerek, vagy cégen belül, üzemegységek közötti kapcsolatban leledzett A mai korszerű internet alapú WEB/EDI rendszerek speciális EDI szervereken keresztül lehetővé teszik egyszerre több vállalat, nem csak bilaterális, de titkosított elektronikus tranzakcióinak gazdaságos és kisvállalatok számára is elérhető forgalmát.

38 Forrás: Gergály Péter: A túlélő EDI

39 EDI Egyik fejlesztési vonal: a KKV-k számára is elérhetővé tenni, alkalmazását ösztönözni – WEB EDI rendszerek ezek – webes felületű EDI-s rendszer Hátrány: tovább nem integrálható a vállalati informatikába Űrlapot kitölti az ügyfél EDI kódolás Vállalati feldolgozás

40 XML/EDI Az e-kereskedelem EDI illetve XML/EDI adatforgalmának sematikus ábrája az üzleti tranzakcióban résztvevők közötti kapcsolat/kommunikáció tekintetében.

41 EDI fajtái Közvetlen kapcsolatos EDI Minden vállalat egy speciális „átjárón” keresztül kommunikált más vállalatokkal, mely saját üzleti adatait egyfajta egységes szabvánnyá alakította át. Ez a megoldás meglehetősen nagyarányú befektetéseket igényelt. Amikor azonban az EDI partne­rek száma növekedett, a hatékonyság romlott, mivel a különböző vállala­toknak nagyon különböző belső szabványaik voltak. Sok esetben a vállalatoknak minden partnerük számára külön EDI rendszert kellett felállítaniuk. Értéknövelt hálózati EDI Egy újabb megoldást jelentettek az értéknövelt hálózatok (VAN)[1]. Ezzel a módszerrel az erre specializálódott vállalatok, (főképpen a telekommunikációs szektorból), hálózatokat kínáltak fel, melyeket a kereskedelmi partnerek infor­máció­ cserére használhattak. Ez a megoldás még mindig eléggé költséges volt, különösen a kisebb vállalatok számára, ráadásul lassú és rugalmatlan is volt.[1] Internetes EDI Manapság az EDI tranzakciók legnagyobb részét nyilvános hálózatokon keresztül bonyolítják (Internet). Az alacsony költségek, a magas szintű standardizáció és a nagy rugalmasság azok a fő tényezők, melyek az Internetet a legkedveltebb platformmá tették az üzleti tranzakciók számára. A hátrányok között azonban még mindig ott szerepelnek a biztonsági és stabilitási problémák, jóllehet az aszim­metri­ kus kódolás, a Biztonságos adatcsomagolási réteg (SSL - Secure Sockets Layer ) és egyéb műszaki fejlesztések, valamint az Internet javuló minősége és biztonsága szinte teljesen kiküszöbölték az Internetes EDI negatív oldalait. [1] Value Added Network (értéknövelt hálózat) [1]

42

43 Dokumentum menedzsment Dokumentum kezelő rendszerek: A strukturált információk, dokumentumok közös elkészítését, kezelését, és azok strukturált megjelenítését a DMS (Document Management System) dokumentum kezelő rendszerek teszik lehetővé. Murányi András (2000) szerint "tartalommenedzsment", ahogyan az informatikusok emlegetik, dokumentumkezelő, kommunikációs, és csoportmunka komponensek integrált együttese. A hatékony tartalommenedzsment szoftver jó irányba áramoltatja az információt, pontosan és elérhető tudással szolgál a felhasználóknak. Megkíméli őket a felesleges információ özöntől, csökkenti a redundanciát és az "adatszemetet".A következőkben bemutatott szoftver egy olyan tartalomfejlesztést segítő alkalmazás, mellyel hatékonyan személyre szabottan, tartalmi építőelemekből építkezve fejleszthetjük ki a dokumentumunkat. Dokumentum Számlák, szállítólevelek: óriási mennyiségű bizonylat, intenzív bizonylatolás – elkerülhetetlen egy ezt integráltan összefogó elektronikus rendszer (VIR) Digitalizálás Papíralapú archivált dokumentum Elektronikus archivált dokumentum Elektronikus bizonylat (önálló „életre kel”)

44 E-logisztika Az e-logisztika azoknak az anyagoknak, termékeknek, szolgáltatásoknak és információknak az áramlását megvalósító és irányító összefoglaló funkcióit foglalja magában, melyek hatékonyan veszik igénybe az internet és az elektronikus hálózatok adta lehetőségeket. Az e-logisztika legfőbb előnye, hogy a gyors vevőkiszolgálás és a vevő-kiszolgálási szint emelése mellett, képes csökkenteni a csatornában felhalmozódott készleteket is.

45 Kihívások a logisztikai szolgáltatóknak A logisztikai szolgáltatók tevékenysége során egyre gyakrabban merül fel az az igény, hogy az elektronikus azonosító és nyilvántartó rendszerük kiterjesztésével folyamatossá tegyék a szállítmányok, vagy raktári tételek helyzetének és pontos kísérő információinak nyilvántartását. a logisztikai feladatok és az on-line irányítási rendszerek integrálása, egyedi konfigurációk kezelése (méret, mennyiség, egyéb jellemzők), kezelési, rendelési tételek egyre kisebbek, de a kiszolgálási idő csökken, a hagyományos logisztikai feladatok, komissiózás, szállítás stb. egyre inkább a hagyományos műszakidőn kívülre szerveződnek (éjszakai, illetve non-stop üzem), a raktári és a termelési funkció gyakran keveredik, hasonlóan egyes logisztikai funkciókhoz, mint például a szállítás egyben mozgatva tárolás is, a szállítás, komissiózás és tárolás automata azonosító és nyomkövető rendszerekkel egészül ki (GPS, GSM).

46 Újabb elvárások a logisztikai rendszer felé a vállalat sokkal több információt tesz hozzáférhetővé a vállalaton belül és azon kívül egyaránt, (DMS, document management system) szervezeti hatékonyság teljes körű növelésére, és racionalizálására van szükség, szállító és a vevő közötti lépések száma csökken, PULL rendszer és „rendelésre gyártás” vállalati oldalának kiépítéséhez a készletek és folyamatok „szinkronizálására” van szükség, egyre kisebb széria nagyságra van szükség (a logisztika teljes mértékben ehhez kell, hogy igazodjon), moduláris termékdefiniálás, és moduláris elemekre épülő termelés- szervezés kiépítése, mely lehetővé teszi az „egyediesítést”, iparági standardok felértékelődése (a moduláris tervezés, a Just in Time rendszerek és a testreszabás következtében), a hagyományos logisztikai feladatok outsourcing-ja következtében a belső tevékenységek valóban egyszerűbbé válnak, azonban az e-logisztika és annak informatikai rendszere jelentősen, átalakul, összetettebbé válik. Ehhez az irányító és kommunikációs rendszerek hatékony összekapcsolására van szükség.

47 Klasszikus ellátási lánc struktúra A kiskereskedő kiesése A nagykereskedő kiesése

48 Összevetés: a hagyományos logisztika és az e- kereskedelem logisztikája Sajátosságok Hagyományos logisztikaE-logisztika Tipikus árunemÖmlesztettDarabáru VevőStratégiaiGyakran ismeretlen Csatorna típusaNyomásos (PUSH)Szívásos (PULL) Készletek/rendelési folyamatEgyirányúKétirányú Átlagos rendelési tételnagyságMagasAlacsony Szállítás irányaKoncentráltSzétszórt Vevői igényekStabilak, állandókSzezonálisak ElérhetőségEgy adott kapcsolatA teljes ellátási láncban

49 AZ ELLÁTÁSI LÁNC-SZERVEZÉS ÉS AZ E- TELJESÍTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az ellátásilánc-szervezés alapjai, Internet alapú ellátásilánc-szervezés Az e-ellátási lánc egységesítése Szervezési problémák az e-ellátási lánc egységesítése során A kurzus összefoglalása, felkészülés a zh-ra

50 Az e-ellátási lánc szereplői: az e-vállalat Az IKT technológiát jelentős mértékben igénybe vevő vállalatokat „e-vállalatnak” nevezzük. Egy elektronikus eszközöket használó vállalat számára két lehetőség kínálkozik. Az egyik lehetőség, hogy tudatosan felhasználja az internet eszközök adta egyedi kézségeket és egyedi erőforrásokat valódi versenyelőnyök eléréséhez. Versenyelőnyét ebben az esetben felhasználhatja arra, hogy mesterségesen lassítani tudja az üzleti ciklust, ami lehetővé teszi a hagyományos méret és volumen gazdaságossági elvek érvényesítését mind a termelés-szervezésben, mind a logisztikában (piac és iparág vezető cégeknél gyakran megfigyelhetjük ezt a magatartást, lásd: Intel, Nokia) A másik lehetőség, hogy az elektronikus és internet eszközöket elsősorban arra használja, hogy alkalmazkodjon a felgyorsult üzleti ciklushoz, illetve verseny­társaihoz azzal, hogy saját ületi ciklusát is felgyorsítja. Ez utóbbi stratégiával minden téren alkalmazkodik (tervezés, termelés, értékesítés és logisztika) az egyre rövidülő termékélet ciklusokhoz.

51 Az e-ellátási lánc szereplői: az e-fogyasztó Az e-értékesítés alapvetően két szinten valósulhat meg. Értékesítés támogatás, vagy teljesen elektronikus értékesítés. Az első eset tipikus eszköze az on-line katalógus, mely az interneten keresztül, elektronikus formában megjelenő kategorizált termék információkat jelent. Az elektronikus környezet lehetővé teszi a gyors ár összehasonlításokat és elektronikus licitálást. A második eset főleg abban különbözik az elsőtől, hogy az on-line katalógus rendszer mellett, maga az értékesítés és a fizetés is elektronikus formában jön létre további kiberközvetítők bevonásával. Az on-line katalógusok habár alapvetően értékesítő oldalúak, mégis három fő formájuk ismert, aszerint, hogy (1) az értékesítő, (2) a vásárló (nagy cégek) (3) egy köztes harmadik fél hozza létre.

52 Az e-ellátási lánc szereplői: az e-logisztikai szolgáltatók A logisztikai szolgáltatók hatékony és gazdaságos lehetőséget nyújtanak a logisztikai feladatok ellátására. A e- logisztikai szolgáltatók esetében olyan logisztikai szolgáltatókról van szó, melyek nem csak alkalmazzák, de üzletmenetükben központi, stratégiai eszköznek is tekintik az elektronikus megoldásokat. Az ilyen logisztikai szolgáltatások szorosan integrálódnak az elektronikus kereskedelmi tevékenységhez. (Amazon.com)

53 Logisztikai és informatikai szolgáltatók kapcsolatai A logisztikai és az informatikai szolgáltatóknak három alapvető kapcsolata képzelhető el. 1. a logisztikai szolgáltató egy e-kereskedelmet folytató vállalkozáshoz integrálódik és logisztikai szolgáltatásával lehetővé teszi a fizikai termékek fogyasztókhoz juttatását. (dot-com) 2. az internet-szolgáltató cég csak szelektíven helyez ki néhány logisztikai funkciót, mert maga is rendelkezik a fizikai világban bizonyos értékesítési infrastruktúrával. Az ilyen típusú értékesítő cégek egy szójáték alapján az úgynevezett „click and mortar” cégek melyek az elmúlt időszakban életképesebbnek bizonyultak a tisztán virtuális társainál. 3. az értékesítő cég telj egészében maga rendelkezik a szükséges logisztikai infrastruktúrával. Előfordulhat az is, hogy a logisztikai szolgáltató cég maga hozza létre az elektronikus értékesítési rendszert.

54 Ellátási lánc megváltozása- aggregáció jelensége Az ellátási lánc több szempontból is átalakul az internet- technológiák hatására (lásd fent: intermediáció, dezintermediáció, reintermediáció). Az ellátási lánc megváltozása több egyedi kézség kialakulásában is közreműködhet ezek közül a legfontosabbak a következők: A közvetítők kiválthatók az internet-kézségek segítségé­vel, így a gyártó közvetlenül is értékesíthet a vevőknek. A gyártó számára ez nagyobb profitot, a vevő szá­mára alacsonyabb árat jelent. Az internet-kézségek lehetővé teszik, hogy olyan szoros integráció jöjjön létre az ellátási lánc tagjai között, hogy a vevő szemszögéből úgy tűnhet mintha egyetlen cég hozná létre az alapanyagokat, a végtermékeket és juttatná el a fogyasztóhoz az árut közvetlenül. Az ilyen jól szervezett ellátási láncot tekintjük törésmentes (seamless) kapcsolatnak.

55 Aggregáció Az internet-kézségek egyik legjellegzetesebb példája az a képesség, hogy nagy sok helyre eljut földrajzi és időbeli korlátok nélkül és ezért képes összefogni vevő­ket, szállítókat, kapacitásokat, termékeket, szolgáltatásokat. Az ellátási lánc szereplőinek ezen összefogási képességét nevezzük aggregálásnak, melynek tipikus példája a keresletaggregálás. A keresletagregálás viszonylag hamar megjelent és lehetővé tette például, hogy gyártóknak közvetlenül is megérje végfogyasztókkal foglalkozni, így a fent említett előnyök létrejöhettek (dezintermediáció). Kínálat aggregáció: az elosztási rendszerben a fogyasztó felé haladva az elaprózódó fókuszpontok miatt egyre több készlet halmozódik fel, ami egyrészt tőkekiesés a lánctagoknak, másrészt lassítja és idényszerűvé teszi az üzleti ciklust a gyártó(k) számára (ostorcsapás effektust). Egy nagyvállalatnak az adott termékből az elosztási rendszere vége felé egyre több elfekvő, vagy nem jó helyre pozícionált többlet készlete, másutt viszont akár készlethiánya is van. Minél nagyobb az össz kint lévő készlet annál nagyobbak lehetnek a hibák is. Informatikai eszközök segítségével megoldható, hogy ezek a hibák korrigálhatóak legyenek, például készlet átcsoportosítással, a rendelési mechanizmusba való beavatkozással, vagy összefogva más hasonló vállalatt(okkal) ezen készletek aggregálhatók az interneten és kedvezőbb feltételek mellett esetleg olcsóbban aukciós megoldásokkal értékesíthetők. Az aggregálás egy speciális válfaja a az úgynevezett újracsomagolás, vagy (rebundling) amely nem csomagolás technikát jelent, hanem az internet­netképesseg olyan típusát amely abból áll, hogy a termékeket vagy szolgáltatásokat olyan összetételben, válogatásban egyszóval csomagolásban lehet felajánlani a vevőnek amelyre neki éppen szüksége van. Szemben a hagyományos csatornák merev tömegigényeknek megfelelő „csomagjaival”. Az E-Trade például információs szolgáltatásokat „csomagol újra”. Hamarosan akár könyvekből is megvehetjük azokat az oldalakat amelyekre éppen szükségünk van és csak azokat.


Letölteni ppt "E-üzlet, e-logisztika Előadó: Badinszky Péter Szent István Egyetem, GTK"

Hasonló előadás


Google Hirdetések