Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Morfématörténet Tövek Ősmagyar és ómagyar kor. TőtípusPéldaTőváltozatokTipikus végződés 1. egyalakúír, tanul, ad,mind mássalhangzóra végződik (c, dzs,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Morfématörténet Tövek Ősmagyar és ómagyar kor. TőtípusPéldaTőváltozatokTipikus végződés 1. egyalakúír, tanul, ad,mind mássalhangzóra végződik (c, dzs,"— Előadás másolata:

1 Morfématörténet Tövek Ősmagyar és ómagyar kor

2 TőtípusPéldaTőváltozatokTipikus végződés 1. egyalakúír, tanul, ad,mind mássalhangzóra végződik (c, dzs, h ty, zs kivételével bármire) többalakú: 2. st~s és szt~sz változatúfest, éleszt (kb. 120 –t végű ige)fest-, fes-; éleszt-, élesz-szt-re végződnek (kivétel: fest)csak felszólító módban tűnik el a –t (fessed, élessz) 3. t~s változatúvitat, alkot, siet, üt (kb. 600 –t végű ige) vitat-, vitas-; alkot, alkos-; siet-, sies-; üt-, üs- rövid magánhangzó + -t (kivétel: lát, bocsát) csak felszólító módban tűnik el a –t (alkoss, vitass) 4. hangzóhiányosigényel, csörög, zörög, ugrik (kb. 300 két vagy több szótagú ige, sok képzett) igényel-, igényl-; csörög-, csörg- ; zörög-, zörg-; ugor-, ugr- d, g, l, m, r és z hangra végződ­hetnek v-s vál toz atú 5. csupán v-sfő, lő, nő, nyű, ró, sző (csak ez a 6 van)fő-. föv-; lő-, löv-; nő-, növ-; nyű-, nyüv-; ró-, rov; sző-, szöv- csak ez a 6 ige végződik szótári tőalakjában magánhangzóra a szótári tő egytagú, a melléktő rövid mgh-jú és v-re végződik 6. sz-es vált.-útesz, vesz, lesz, hisz, visz, eszik, iszik (csak ez a 7 van) tesz-, té-, te-, tev-; vesz-, vé-, ve-, vev-; lesz, lé-, le-, lev-; hisz-, hi-, hiv, hív-; visz-, vi-, viv-; esz-, é-, e-, ev-; isz-, i-, iv mind palatális hangrendű és egy szótagú (a felszólító mód jele itt –gy, ami néha megnyúlik: higgyen) négy tőváltozatuk van: ~ sz-es (szótári alak/tő) ~ hosszú mgh-s ~rövid mgh-s ~v-s 7. sz-es és d-s fekszik, alszik, nyugszik, (menekedik, esküszik, átmenetek a két csoport között) feksz-, feküd-, fekv-, fek-; alsz-, alud-, alv-, al-; nyugsz-, nyugod, nyogv-, nyug-; ebben a csoportban négy tövük van az igéknek: sz-es, d-s, v-s, és egy puszta mássalhangzós tő alkuszik, cselekedik, dicsekedik, gyanakodik, haragszik, növeke­dik, tolakodik, törekedik (csak ez a 13 van, mind ikes ige) alkusz-, alkud-, alkuv-; cseleksz-, cseleked-, cselekv-; dicseksz-, dicseked-, dicsekv-; gyanaksz-, gyanakod-, gyanakv-; stb. ebben a csoportban három tőváltozat van: sz-es, d-s és v-s, (a puszta mássalhangzós tőváltozat nem jelenik meg) 8. sz-es és d-s változatúdulakodik, furakodik, gazdagodik, gyarapodik, hidegedik, kerekedik, lerészegedik, marakodik, megbetegedik, megelégszik, melegedik, mosakodik, öregedik, tanakodik, telepedik, ülepedik, vastagodik, verekedik, veszekedik, vetekedik (csak ez a 20 van) dulaksz-, dulakod-; furaksz-, furakod-; gazdagsz-, gazdagod-; gyarapsz-, gyarapod-; hidegsz-, hideged-; kereksz-, kereked-; lerészegsz-, lerészeged-; maraksz-, marakod-; megbetegsz-, megbeteged-; megelégsz-, megeléged-; melegsz-, meleged-; stb. ebbe a csoportba 20 ikes ige tartozik, mind képzett szó, csak abban különböznek a v- s sz-es és d-s tőváltozatoktól, hogy nincs v-s tövük, sz-es tő csk közvetlenül személyragok előtt fordul elő (kijelentő mód jelen idejében), a többi esetben a d-s tő szerepel 9. sz-es és z-s változatú igyekszik, emlékszik, szándékszik (csak ez a 3 van) igyeksz-, igyekez-, igyekv-; emléksz-, emlékez-; szándéksz-, szándékoz- csak az igyekszik alaknak van v-s töve, a többinek nincs 10. n-es változatúmegy, jön, van (csak ez a 3 van)megy-, men-, me-, mé-; jön-, jöv-, jö; van-, vagy-, vol-, val rendhagyó tövek, csak azért kerültek külön csoportba, mert van n-es változatuk is a 4 között (a jön jő- változata már kiveszett…)

3 Tőtípus PéldákTőváltozatok Tipikus végződés 1. egyalakú magánhangzós hajó, kávé, kópé, csokoládé, bogyó, cipó, áru, bú, cipő, golyó, betű, kesztyű, stb. a névszótövek 70%-a ilyen középső vagy felső nyelvállású magánhangzó (+ az –é, - tyú, -tyű végződésűek mind ide tartoznak) bizonyos relatív tövek is ide tartoznak (pl.: -é birtokjelre, -i birtoktöbbesítő jelre végződőek) mássalhangzós asztal, ház, kar, láb, motor, pad, sör, stb. bármilyen mássalhangzóra vég­ ződhetnek a relatív tövek nagy része ide tartozik, külön csoportot alkotnak a –h végű tövek, (csak írásban egyalakúak) többalakú 2. hangzóhiányos változatú iker, bátor, malom, halom, ezer, árok, csokor, verem, tücsök (kb. 210 van) iker-, ikr-; bátor-, bátr-; malom-, malm-; halom-, halm-; ezer-, ezr-; árok-, árk-; csokor, csokr- a torlódó msh-csoport egyik eleme lehet: cs, g, k, l, r, j, m, n, ny, sz, z ebbe a csoportba tartozik minden –alom/-elem, -dalom/- delem képzős származék is 3. hangzóhiányos, hangátvetéses kehely, pehely, teher (csak ez a 3 van) kehely-, kelyh-; pehely-, pelyh-; teher-, terh az első csoportban a 3. személyű birtokos személyjel a rövid változatú tőhöz járul, a másodikban pedig a szótári tőhöz (nyara, hídja) 4. tőbelseji időtartamot váltakoztató kéz, nyár, agár, jég, fazék híd, kút, lúd, rúd, út (kb. 70 tő tartozik ide) kéz-, kez-; nyár-, nyar-; agár-, agar-; jég-, jeg; fazék-, fazek- híd-, híd-; kút-, kut-; lúd-, lud-; rúd-, rud; út-, ut- mind mássalhangzóra végződnek 5. tővégi időtartamot váltakoztató fa, eke, búza, borda, körte, teke, barna, alma, epe (a tövek 25%-a ide tartozik) fa-, fá-; eke-, eké-; búza-, búzá-; borda-, bordá-; körte-, körté-; teke-, teké-; barna-, barná- az összes –a és –e végű szó ide tartozik (és néhány –a, -e végű relatív tő is) 6. véghangzóhiányos változatú borjú, fiú, gyapjú, varjú, ifjú, hosszú, könnyű, lassú, szörnyű borjú-, borj; fiú-, fi-; gyapjú-, gyapj-; varjú, varj-; ifjú, ifj-; -ú és –ű végződésű főnevek és melléknevek tartozik ide 7. hangszínt és időtartamot váltakoztató ajtó, apró, első, erdő, erő, esz­ tendő, idő, kettő, külső, mező, tető, tüdő, velő, vessző, vő, zászló (csak ez a 16 van) ajtó-, ajta-; apró-, apra-; első-, else-; erdő-, erde-; erő-, ere-; esztendő-, esztende-; idő-, ide-; kettő-, kette-; külső-, külse-; mező-, meze-; stb. a szótári alak utolsó hangja kö­ zépső nyelvállású hosszú ó, ő, ami a melléktőben alsó nyelvál­lású rövid a, e hanggá változik (ó~a, ő~e) v-s változatú 8. változatlan tőhangzójú mű, bő (csak ez a 2 van) mű-, műv-; bő, bőv- 9. időtartam- váltakoztató ló, kő, tő, cső, szú, fű, nyű, lé (csak ez a 9 van) ló-, lov-; kő-, köv-; tő-, töv-; cső-, csöv-; szú-, szuv-; fű-, füv-; nyű-, nyüv-; lé-, lev- 10. hangszínt és időtartamot váltakoztató hó, tó, szó (csak ez a 3 van) hó-, hav-; tó-, tav; szó-, szav ó-ra végződő egy szótagú szavak 11. véghangzóhiányos daru, falu, odő, tetű (csak 4 van) + mag (magv-as) de csak elvétve daru, falu, odő, tetű (csak 4 van) + mag (magv-as) de csak elvétve daru-, darv; falu-, falv-; udú-, odv-; tetű-, tetv- a daru csak ’madár’ jelentésben v-s tövű (darvak~daruk) 12. keverék/egyedi típusú apa, anya, báty, lélek, száj, néne, jó, öcs, három, bíró pl.: apa-, apá-, ap; lélek-, lelk-; száj-, szá-; anya-, anyá-, any-;

4 Alapnyelvi örökség: - A szótő rövid magánhangzóra végződik (tővéghangzó) - A szótő nem változott, minden szó egyalakú volt Változás az ősmagyarkor elején - A tővéghangzók elkezdenek záródni, a 13. sz. elejére végleg eltűnnek - Ha mégis megmaradt a tővéghangzó, akkor már volt szó végén és más a toldalék előtt TÖBBALAKÚ TÖVEK alakulnak ki

5 Többalakú tövek: Eredetileg: A tővéghangzó alsó vagy középső nyelvállású volt. A tőtől függően veláris vagy palatális. A szóban első szótagi hangsúly → felgyorsult beszédtempó → felső nyelvállású lett a tővéghangzó, sokszor labializálttá vált. Pl. hala > halu, keze > kezü loβa>loβu

6 Ha tővéghangzó után toldalék áll: Primér toldalék = kezdettől fogva jelen vannak nyelvünkben = egyetlen hangból, főleg msh.-ból állnak (pl. -s melléknévképző, -k többesjel) szótőtővéghangzóprimér toldalék

7 Változás: szótőtővéghangzóprimér toldalék Testes (szekundér) toldalék A primér toldalék magához vonja a tővéghangzót, s vele együtt alkot toldalékot. Mássalhangzós toldalék előtt: Magánhangzós toldalék esetén: szótőtővéghangzó primér toldalék (félhangzó) Diftongust alkotnak (pl. halai ‘hala vkinek’)

8 A 13. századig: - A tővéghangzók eltűnnek a nyelvből - Az i utótagú diftongus  monoftongizálódott  hosszú mgh. lett belőle Egyes szavaknak három tőalakjuk lett. Tőszó Hal Kéz  Csonka tő Msh.-s toldalék: Hala Kezem  Tővéghanzó megőrződik Teljes tő Mgh.-s toldalék: Halá Kezé  A tővégh. beleolvadt a toldalékba: lappangó teljes tő.

9 4. tőalak: a tővéghangzó egy mássalhangzóból álló toldalékhoz odavonódik: Hala + n >halo – n >hal- on Csonka tő : teljes tő váltakozás: bizonyos esetekben a szónak a csonka töve mutatkozik meg, máskor a tővégi vokálist megőrző teljes töve, máskor pedig valamely átmeneti tőalak. Pl. hal, kéz.

10 Mássalhangzóra végződő tövek: Pótlónyúlás: Ahol a tővéghangzó eltűnt → megnyúlt a tőbelseji magánhangzó. Pl: kezü → kéz (kézben, kézből) DE!!!! Ahol a tővéghangzó megmaradt → ott a tőbelseji mgh. is rövid maradt. Pl. kezem, kezek.

11 Kétnyíltszótagos tendencia = három vagy több szótagú szavaknál a második nyílt szótagbeli magánhangzó kiesett. Pl: Álomot > álmot Koromos > kormos Forogott > forgott Ezek a szavak tővéghangzó nélküli csonka tövükben tartalmazzák a tőbelseji mgh.-t: Álom, korom, forog.

12  -re vagy  -re végződő tövek: A szóvégi  és  Félhangzóvá vokalizálódik Új tőtani típust hoz létre: diftongusra végződő tövek csoportját A diftongusok monoftongizlálódnak Ezzel létrejön a magánhangzóra végződő tövek csoportja: Pl. ló, kő, idő, nő stb.

13 Módosult hangalakú csonka tövek: az eredetileg  -re vagy  -e végződő szavak tovább rövidültek, míg elérték a ma ismert alakjukat. Van eredetileg  -re vagy  -e végződő töveknek egy csoportja, amely máig egyalakú: ezek hosszú magánhangzóra végződnek. Pl. háború. Van az egyalakú, mgh.-ra végződő szavaknak egy csoportja, amelyiknél a szóvégi vokális megrövidül. De – ha toldalékot kap: megőrzi hosszú mgh.-s alakját. Pl. kapu - kapút Hangzórövidítő tövek

14 A  és  spiráns hangzóközi helyzetben kiesett  Hiátus keletkezik 1.,  v: lovak 2.,  > j: mezeje 3., Két egymás mellé került mgh, azonos hang  hosszú mgh: pl. idén, bírák Így alakultak ki a v-s tövek és a mező-mezeje típusú tövek. Az  -re végződő tövek újabb kategóriát hoztak létre: borjú-borjas típust.

15 Új szavak beilleszkedése: Mássalhangzóra végződő jövevényszó Mássalhangzóra végződő tövekhez kerül. Jellemző - a csonka tő: teljes tő váltakozás. - Analógia hatására ejtéskönnyítő funkciójú tővéghangzót kapnak egyes toldalékok előtt.

16 A nem  -re és  -re, hanem egyéb msh-ra végződő jövevényszók egy része: Változatlan tőbelsejű: pl. kender, ács (török) Hangzónyújtó: pl. szél – szeles (török) szekér – szekerek (iráni) Egyes jövevényszók: eredeti alakjukban mássalhanagzó- torlódásra végződnek. Ejtéskönnyítő mgh.-t kapnak: kopr - kapor

17 Magánhangzóra végződő idegen szavak: Ha az adott korban van még tővéghangzó, akkor besorolható az adott típusba. A 14. századtól -a/-e végűek hangzórövidítők lesznek: paródia – paródiát. A többiek hosszú vagy rövid mgh.-ra végződő egyalakú tövek: pl. csokoládé. Ha az idegen szó tővégi mgh.-ja a magyar hangrendszerben nincs meg Hanghelyettesítés Pl. a magyarban szó végi helyzetben nincs o, ezért ó-val helyettesítjük.

18 ÓMAGYAR KORI VÁLTOZÁSOK Három hosszú magánhangzó: - Í > i Már az ősmagyar korban megrövidült a szó végén. (Hangzórövidítő tövek) Á > a É > e A korai ómagyar korban rövidültek meg. Ada – adának (Időtartam-váltakoztatás.)

19 Mássalhangzóra végződő tövek: -Változatlan tőbelsejűek (pl. hal) Változó tőbelsejűek Hangzónyújtók Víz - vizet Hangzótoldók Korom - kormos A korom – kormos típusú töveken a kétnyíltszótagos tendencia érvényesült. Egy szó csak tővéghangzóval együtt lehetett ilyen hosszú – csonka tőben megmaradt az elvesztett tőbelseji mgh.: hangzóvesztő tövek.

20 Kiesett tőbelseji mgh. Tővéghangzó eltűnése Msh.-torlódás Eljtéskönnyítő mgh. betoldása Hangzótoldó tövek

21 Ómagyar kor végi sajátos tőtípus Eredetileg csonka tövükben msh.-ra, vagy  -re vagy h- ra végződtek Egyre több főleg egy szótagú szavakban eltűnt az  és a h. DE! szó végén megmaradt a h. Így jöttek létre a h-s tövek

22 Magánhangzóra végződő tövek: Ha a szóalakot lezáró msh.  vagy  Előbb-utóbb magánhangzós végű lett. Pl. Lo  lou  ló Toldalék nélküli alakjukban magánhangzóra végződnek: Pl. kapu, háború, ló, mező, borjú stb.

23 A hiátustöltés módjai: 1. Korai ómagyar kor elejére kialakultak a v-s tövek 2. Több szótagú szavaknál kétnyíltszótagos tendencia 3. A több szótagú v-s tövek nagy részének szóvégi mgh.-ja megrövidült -  -  kiesik  hiátus v j (névszóknál)

24 Összeolvadás és analógia: A hiátus megszűnhet összeolvadással is: Kiesik szóközépi helyzetben a  és a   ha a két szomszédossá vált mgh. azonos volt, összeolvadt. Analógia: a nyelv alapvető gazdaságosságra és egyszerűségre törekszik. Az analógia ezt a célt szolgálja. Igyekszik valamilyen szempontból hasonló nyelvi elemeket egyformára alakítani. Az analógia célja az egyalakúság.

25 Névszótövek az ómagyar kor végén: egyalakú többalakú Rövid mgh.-ra végződő Hosszú mgh.-ra végződő Hangzórövi dítő: alma - almát Mgh.-ra végződő a., v-s tövek b., mező- mezeje c., idő - idén Msh.-ra végződő -Változó tőbelsejű -Változatlan tőbelsejű -h-s tövek

26 Igetövek az ómagyar korban: Többalakú tövek Mgh.-ra végződők -v-s tövek -j-vel váltakoztató v-s tő: fú-fúj Msh.-ra végződő -Változatlan tőbelseji -Változó tőbelseji Típusba nem sorolhatók Pl. megy, van


Letölteni ppt "Morfématörténet Tövek Ősmagyar és ómagyar kor. TőtípusPéldaTőváltozatokTipikus végződés 1. egyalakúír, tanul, ad,mind mássalhangzóra végződik (c, dzs,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések