Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében Pukánszky Béla Szegedi Tudományegyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében Pukánszky Béla Szegedi Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1 Paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében Pukánszky Béla Szegedi Tudományegyetem

2 Pedagógus: Pedagógus: „Az oktatási rendszer különböző fokozatain, intézménytípusaiban dolgozó, a gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó személyek közös elnevezése.” (Deák Zsuzsa: Pedagógus. Szócikk. Pedagógiai Lexikon, III. kötet, Keraban Kiadó, Budapest, o.) „Az oktatási rendszer különböző fokozatain, intézménytípusaiban dolgozó, a gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó személyek közös elnevezése.” (Deák Zsuzsa: Pedagógus. Szócikk. Pedagógiai Lexikon, III. kötet, Keraban Kiadó, Budapest, o.) Óvónő vagy óvópedagógus, tanító, általános iskolai tanár, középiskolai tanár, szakoktató, gyógypedagógus, okleveles mérnöktanár, művésztanár, konduktor, bentlakásos intézmény nevelője. Óvónő vagy óvópedagógus, tanító, általános iskolai tanár, középiskolai tanár, szakoktató, gyógypedagógus, okleveles mérnöktanár, művésztanár, konduktor, bentlakásos intézmény nevelője.

3 Egy heurisztikus élményen alapuló gondolatkísérlet

4 „A magyar tanítóképzés első évtizedeiben erőteljesen érvényesült a német filantropizmus – Felbiger által közvetített – hatása.” „A magyar tanítóképzés első évtizedeiben erőteljesen érvényesült a német filantropizmus – Felbiger által közvetített – hatása.” (Kelemen Elemér: Múlt, jelen, jövő a tanítóképzésben. In: Kelemen Elemér: A tanító a történelem sodrában. Iskolakultúra Könyvek, Pécs, o.)

5 „To prepare children to assume social and civic identities as „citizens” (Bürger) was now viewed as an intrusion on their „ennoblement” as individual human beings. Seeing a threat to individual self-realization in the kind of manipulative pedagogy promoted by the philanthropists, the neohumanists discarded the philanthropinists initiative for teacher training in pedagogical methodology, favoring instead the scholarly teacher whose enthusiasm for his subject matter inspires the worthy student.” „To prepare children to assume social and civic identities as „citizens” (Bürger) was now viewed as an intrusion on their „ennoblement” as individual human beings. Seeing a threat to individual self-realization in the kind of manipulative pedagogy promoted by the philanthropists, the neohumanists discarded the philanthropinists initiative for teacher training in pedagogical methodology, favoring instead the scholarly teacher whose enthusiasm for his subject matter inspires the worthy student.” (Carol Strauss Sotiropoulos: Frictions, fictions and forms: Woman’s coming of age in eighteenth-century educational discourses. University of Connecticut, p.)

6 [ A 19. század elején ] a gyerekek felkészítése arra, hogy társadalmi betagolódással polgári identitásra tegyenek szert, egyre inkább olyan színben tűnt fel, mint az emberi individuum erkölcsi nemesedési folyamatába való erőszakos beavatkozás. [ A 19. század elején ] a gyerekek felkészítése arra, hogy társadalmi betagolódással polgári identitásra tegyenek szert, egyre inkább olyan színben tűnt fel, mint az emberi individuum erkölcsi nemesedési folyamatába való erőszakos beavatkozás. A neohumanisták kevésre becsülték a filantropisták által propagált egyéni önmegvalósítási (és betagolódási) folyamatot, úgy vélték, hogy ezt a pedagógia erőszakos, manipulatív eszközökkel segíti elő. A neohumanisták ezért elvetették a filantropisták felfogását a pedagógiai/oktatási módszerek átadására koncentráló tanárképzésről, és ehelyett a tudós tanár ideálját favorizálták. Olyan tanárét, akinek saját szaktárgya iránti rajongása tanulásra ösztönzi a szorgalmas tanulót.

7 Hipotézis A pedagógusképzés történetében generális rendező elvként mutatható ki két paradigmatikus eszmeáramlat hatása: A pedagógusképzés történetében generális rendező elvként mutatható ki két paradigmatikus eszmeáramlat hatása: –Filantropizmus –Neohumanizmus

8 Filantropizmus A században érvényesülő, a felvilágosodás szellemét képviselő német eredetű pedagógiai mozgalom. Rousseau felfogását továbbfejlesztve a korabeli családi és iskolai nevelés reformját tűzte ki célul az ésszerűség és a természetesség jegyében. A században érvényesülő, a felvilágosodás szellemét képviselő német eredetű pedagógiai mozgalom. Rousseau felfogását továbbfejlesztve a korabeli családi és iskolai nevelés reformját tűzte ki célul az ésszerűség és a természetesség jegyében. A teljes ember kibontakoztatása, akarat, érzelmek, fizikum kiművelése. A teljes ember kibontakoztatása, akarat, érzelmek, fizikum kiművelése. Közvetlenül hasznos ismeretek átadása sokszor játékos módszerekkel. (Mészáros István: Filantropizmus. Szócikk. Pedagógiai lexikon. I. kötet, Keraban, Budapest, o.) Közvetlenül hasznos ismeretek átadása sokszor játékos módszerekkel. (Mészáros István: Filantropizmus. Szócikk. Pedagógiai lexikon. I. kötet, Keraban, Budapest, o.)

9 Neohumanizmus Német filológus egyetemi tanárok mozgalma a 19. században. Arra irányult, hogy a tanár- és tudósképzést szolgáló görög-latin ókori klasszikus tanulmányokat modernizálják, az antik irodalmi alkotásokkal való foglalkozást tartalmasabbá, elmélyültebbé, élményszerűbbé tegyék. Német filológus egyetemi tanárok mozgalma a 19. században. Arra irányult, hogy a tanár- és tudósképzést szolgáló görög-latin ókori klasszikus tanulmányokat modernizálják, az antik irodalmi alkotásokkal való foglalkozást tartalmasabbá, elmélyültebbé, élményszerűbbé tegyék. A művelődési anyag esztétikai tartalmának erkölcsfejlesztő hatása. A művelődési anyag esztétikai tartalmának erkölcsfejlesztő hatása. A gimnáziumokban kapjanak nagyobb szerepet a matematika és a reáliák. A gimnáziumokban kapjanak nagyobb szerepet a matematika és a reáliák. (Zibolen Endre: Neohumanizmus. Szócikk. Ped. lex. II. kötet, Keraban, Budapest, 1997, 568. o.) (Zibolen Endre: Neohumanizmus. Szócikk. Ped. lex. II. kötet, Keraban, Budapest, 1997, 568. o.)

10 Tanítóképzés

11 Főbb szakaszok 1. Norma-iskolához kötött, tanfolyami szintű tanítóképzés. (1770-es évek közepétől az es évek végéig.) 1. Norma-iskolához kötött, tanfolyami szintű tanítóképzés. (1770-es évek közepétől az es évek végéig.) 2. Középfokú tanítóképzés. (1828-tól 1959-ig.) 1868: 3 éves, 1882: 4 éves, 1923: 5 éves képzés. 2. Középfokú tanítóképzés. (1828-tól 1959-ig.) 1868: 3 éves, 1882: 4 éves, 1923: 5 éves képzés. 3. Felsőfokú tanítóképző intézetek 1959-től, tanítóképző főiskolák: 1975-től. 1995: a képzési idő 4 évre emelkedik. 3. Felsőfokú tanítóképző intézetek 1959-től, tanítóképző főiskolák: 1975-től. 1995: a képzési idő 4 évre emelkedik.

12 Tanítói kézikönyvek „Az embert többféle lelki és testi jeles képességgel alkotta a’ mindenható. Azonban hibáznék, ki azt állítaná, hogy az ember tehetségei minden külsegitség nélkül tökéletesen kifejlődnek. A magokra hagyatott kisdedek gyarlósága és neveletlen emberek együgyűsége, sokszor rettentő gonoszsága, vadsága, majdnem az oktalan állatokhozi hasonlatossága eléggé igazolják, hogy az embert kifejlődésében ’czélszerüleg elősegiteni, azaz nevelni kell.” „Az embert többféle lelki és testi jeles képességgel alkotta a’ mindenható. Azonban hibáznék, ki azt állítaná, hogy az ember tehetségei minden külsegitség nélkül tökéletesen kifejlődnek. A magokra hagyatott kisdedek gyarlósága és neveletlen emberek együgyűsége, sokszor rettentő gonoszsága, vadsága, majdnem az oktalan állatokhozi hasonlatossága eléggé igazolják, hogy az embert kifejlődésében ’czélszerüleg elősegiteni, azaz nevelni kell.” (Majer István: Népneveléstan. Buda, o.)

13

14 Tipikus „aufklérista” gyermekkép: a gyermek önmagában semmi, a nevelés teszi értékes emberré. Tipikus „aufklérista” gyermekkép: a gyermek önmagában semmi, a nevelés teszi értékes emberré. A pedagógiai gesztus kitüntetett szerepe. A pedagógiai gesztus kitüntetett szerepe. A tanítót fel kell készíteni a nevelés és oktatás hétköznapjaiban alkalmazható pragmatikus módszerekre. A tanítót fel kell készíteni a nevelés és oktatás hétköznapjaiban alkalmazható pragmatikus módszerekre. A tanítói kézikönyvekben fölvonultatott rendkívül gazdag metodikai eszköztár. A tanítói kézikönyvekben fölvonultatott rendkívül gazdag metodikai eszköztár.

15 Óvóképzés

16 Főbb szakaszok Festetics Leó tolnai birtokán, Wargha István irányításával megnyílik az első „példányóvoda”. Egy, majd 1848-tól kétéves képzés kezdetben főleg férfiak, majd egyre inkább nők számára Festetics Leó tolnai birtokán, Wargha István irányításával megnyílik az első „példányóvoda”. Egy, majd 1848-tól kétéves képzés kezdetben főleg férfiak, majd egyre inkább nők számára Kolozsvár: Fröbel Nőegylet „gyermekkerti nevelő képezdéje”. Kindergarten-mozgalom: a német romantika hatása Kolozsvár: Fröbel Nőegylet „gyermekkerti nevelő képezdéje”. Kindergarten-mozgalom: a német romantika hatása. A reformpedagógia előfutára az óvodapedagógiában. A reformpedagógia előfutára az óvodapedagógiában.

17 Interludium: Fröbel romantikus gyermekképe A gyermek az elveszett paradicsom megtestesítője. A gyermek az elveszett paradicsom megtestesítője. „Első mosolyában a környezetével való mélyreható, harmonikus egység fejeződik ki.” „Első mosolyában a környezetével való mélyreható, harmonikus egység fejeződik ki.” A játék apoteózisa. Az önmagunkra találás, a „hazatérés” (Beheimatung) eszköze. A nevelő legyen „játékvezető”. A játék apoteózisa. Az önmagunkra találás, a „hazatérés” (Beheimatung) eszköze. A nevelő legyen „játékvezető”. Az újkori ember metafizikai otthontalanságára gyógyírt jelenthet a gyermek. Az újkori ember metafizikai otthontalanságára gyógyírt jelenthet a gyermek. „Halottak vagyunk, minden halott, ami körülvesz bennünket, üresen kong minden tudásunk, üresek vagyunk gyermekeink számára, majdnem minden amit kimondunk kong az ürességtől, tartalmatlan, élettelen…” „Halottak vagyunk, minden halott, ami körülvesz bennünket, üresen kong minden tudásunk, üresek vagyunk gyermekeink számára, majdnem minden amit kimondunk kong az ürességtől, tartalmatlan, élettelen…” „Siessünk! Engedjük magunkat eljutni gyermekeinkhez! Engedjük, hogy megtöltsenek bennünket élettel! Éljünk velük, és engedjük, hogy velünk éljenek. … Tanuljunk gyermekeinktől … Éljünk a gyermekeinknek: így hoznak ők számunkra békét és boldogságot. „Siessünk! Engedjük magunkat eljutni gyermekeinkhez! Engedjük, hogy megtöltsenek bennünket élettel! Éljünk velük, és engedjük, hogy velünk éljenek. … Tanuljunk gyermekeinktől … Éljünk a gyermekeinknek: így hoznak ők számunkra békét és boldogságot.

18 Főbb szakaszok (folytatás) törvény középfokú óvóképző törvény középfokú óvóképző éves középfokú képzés éves középfokú képzés Felsőfokú óvónőképzés (Kecskemét, Sopron, Szarvas, Hajdúböszörmény) Felsőfokú óvónőképzés (Kecskemét, Sopron, Szarvas, Hajdúböszörmény) éves főiskolai szint éves főiskolai szint.

19 Polgári iskolai tanárképzés

20 Főbb szakaszok tc. Létrehozza a polgári iskolát. Előbb 6, majd 4 évfolyamos képzés (10-14 év között) pragmatikus tananyaggal tc. Létrehozza a polgári iskolát. Előbb 6, majd 4 évfolyamos képzés (10-14 év között) pragmatikus tananyaggal A polgári iskolai „tanítóképzés” bölcsője a Gyertyánffy-féle budai Paedagogium és a pesti tanítónőképző intézet A polgári iskolai „tanítóképzés” bölcsője a Gyertyánffy-féle budai Paedagogium és a pesti tanítónőképző intézet. Harc a tanári besorolás megszerzéséért. Harc a tanári besorolás megszerzéséért Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, Szeged. „Cselekvés Iskolája” – gyakorló polgári iskola Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, Szeged. „Cselekvés Iskolája” – gyakorló polgári iskola. Működő és hatékony kooperáció az egyetemmel. Működő és hatékony kooperáció az egyetemmel létrejön az általános iskola, a polgári iskolai tanárképzés létalapja megszűnik létrejön az általános iskola, a polgári iskolai tanárképzés létalapja megszűnik Pedagógiai főiskolák. Szeged, Budapest, Pedagógiai főiskolák. Szeged, Budapest, Pécs, Debrecen (egy év múlva Eger) Pécs, Debrecen (egy év múlva Eger) Tanárképző főiskolák Tanárképző főiskolák.

21 Középiskolai tanárképzés

22 Főbb szakaszok Előkép: 18. századtól a 19. század közepéig az egyházak feladata: „collegium repetentium” Előkép: 18. századtól a 19. század közepéig az egyházak feladata: „collegium repetentium” Organisationsentwurf. 8 osztályos gimnázium. Előírja a kinevezendő tanárok számára a képesítő vizsgát Organisationsentwurf. 8 osztályos gimnázium. Előírja a kinevezendő tanárok számára a képesítő vizsgát. 1862/63. Tanárvizsgáló Bizottság. 1862/63. Tanárvizsgáló Bizottság.

23 Színterei: Színterei: 1. Egyetemi szemináriumok („tudós búvárlat”, az előadásokon elmaradt anyag pótlása). 1. Egyetemi szemináriumok („tudós búvárlat”, az előadásokon elmaradt anyag pótlása). 2. Tanárképző intézet (bölcsészkar mellett, attól elvileg független). Cél: az oktatói szabadság kordában tartása és a középiskolai oktatás szempontjainak érvényesítése. Viszonylag kevés siker. 2. Tanárképző intézet (bölcsészkar mellett, attól elvileg független). Cél: az oktatói szabadság kordában tartása és a középiskolai oktatás szempontjainak érvényesítése. Viszonylag kevés siker. 3. Gyakorló középiskola (Budapesten Kármán Mór pedagógiai műhelye. Vidéken jóval később jön létre, addig „próbaév” külső középiskolákban). 3. Gyakorló középiskola (Budapesten Kármán Mór pedagógiai műhelye. Vidéken jóval később jön létre, addig „próbaév” külső középiskolákban) évi törvény: a tanárképző intézet látogatása kötelező a 4 éves egyetemi diszciplináris stúdiummal párhuzamosan évi törvény: a tanárképző intézet látogatása kötelező a 4 éves egyetemi diszciplináris stúdiummal párhuzamosan.

24 1949. Tanárképző intézetek megszüntetése Tanárképző intézetek megszüntetése es évektől: a középiskolai tanárképzés az egyetemek feladata es évektől: a középiskolai tanárképzés az egyetemek feladata. Máig ívelő, újra és újra hevesen fellángoló polémia: Máig ívelő, újra és újra hevesen fellángoló polémia: Mi a tanári szerep legfőbb karakterisztikus vonása? Tudós? Tanár? Tudós-tanár? (És: minek a tudósa: a szakdiszciplínának vagy a neveléstudománynak?) A filantropista és a neohumanista paradigma vitája (harca) ma is jól érzékelhető… A filantropista és a neohumanista paradigma vitája (harca) ma is jól érzékelhető… * * *


Letölteni ppt "Paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében Pukánszky Béla Szegedi Tudományegyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések