Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 A kezdetekről  Európai Unió  Németország – német nők helyzete  Magyarország – magyar nők helyzete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " A kezdetekről  Európai Unió  Németország – német nők helyzete  Magyarország – magyar nők helyzete."— Előadás másolata:

1

2  A kezdetekről  Európai Unió  Németország – német nők helyzete  Magyarország – magyar nők helyzete

3  A 17. század: a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért  18. századi francia származású Olympe de Gouges  „Nő, ébredj fel, az ész vészharangja zúg az egész univerzumban, fedezd fel a jogaidat!...Nők, férfiak egyaránt részt kell, hogy vegyenek a törvényhozásban!...”

4  Szabad házasságkötés  Törvény előtti egyenlőség  Tanulás jog  Választójog › 1869: Elsőként az USA Wyoming államában szerezték meg a nők  1920-ban a 19. alkotmánymódosítás az összes államban biztosította a nők számára, hogy részt vehessenek a választásokon  Európában először 1906-ban Finnországban szavazhattak a nők, a következő állomás Németország volt 1918-ban, a harmadik pedig 1928-ban Nagy-Britannia.

5  Törökország az elsők között vezette be a női választójogot  1922-ben megszűnt a szultánság  Bevezették: › a nemzetközi szám - és mértékrendszert, › a latin ábécét › teret engedett az európai ruhadivatnak › és egyenjogúsította a nőket.  február 6-án Törökországban a nők is választójoghoz jutottak.

6  Szaúd-Arábiában  Kuvaitban  Bruneiben  Libanonban  Bhutánban

7  A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja.  2007 az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év” › Új kezdeményezések › Programok

8  Egyenlő bánásmód: › diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti  Esélyegyenlőség: › mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, melyek azt a célt szolgálják, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet különböző területein, mint pl.: oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az őket érő hátrányok

9  Nők teszik ki a világ népességének felét, ők dolgozzák le az összmunkaidő közel kétharmadát, de a világ bevételének alig egytizedéből részesülnek, és a világ javainak csak kevesebb, mint egyszázada felett rendelkeznek.  Egy nőnek átlagosan 54 nappal kell többet dolgoznia ugyanannyi bérért, mint a férfinak. A férfiak és a nők közötti bérkülönbség 15%-os, vagyis egy nő 15%-kal keres kevesebbet, mint férfitársa.

10  Az utóbbi években rengeteget tett azért, hogy az összes tagállamban érvényre jussanak azok az intézkedések, melyek az esélyegyenlőséget, és az egyenlő bánásmódot hivatottak elősegíteni.  Az elmúlt 4 évtized jogalkotása, közvélemény formáló munkája sokat javított a helyzeten, de még mindig komoly különbségek vannak a nők és férfiak munkaerő-piaci helyzete között.  Az európai unió alapító tagállamai már az 1957-es években, a Római Szerződés létrejöttekor fontosnak tartották, hogy külön rendelkezzenek a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség kérdéséről.

11  Munkaerőpiacon: életkor, karriertervezés, gyermekvállalás (gyermekét egyedül nevelő nő, nagycsaládos, válás, szingli) – Svédországban ha megszületik a gyermek, a férfi azonnal bérelemelést kap! (a nő bére onnan helyben jár)  Bérezés (1957. Római Szerződés: egyenlő munkáért egyenlő bért)  Vezetői pozíciók  Egyenlőtelen családi szerepek, a munka és család összhangja

12  Jelentősen csökkent a női vezetőket alkalmazó vállalatok száma  Felmérés: női igazgatósági jelenlétét vizsgálta 100 vállalatnál: › 43 vállalatnál egyáltalán nem volt női vezető › cégek 6,5 %-ánál irányították nők › 92 %-nál egyáltalán nem alkalmaztak női középvezetőket.

13  Közgazdaságtan ad megfelelő választ.  Az egyik elmélet szerint a felettesi és közvetítői csoportok mindig a kockázat minimalizálására törekszenek, vagyis olyan emberek jutnak vezető pozícióba, akik mellett a többség biztonságban érzi magát. Így, amennyiben a vezetők többsége férfi, férfitársukat választják maguk közé.  A fejvadász cégek is jóval szívesebben közvetítenek férfiakat vezetői pozíciókba, mint nőket › így érzik biztosítottnak a későbbi megrendeléseket › egyszerűbb a már meglévő vezetői modellnek megfelelő embert találni, mint meggyőzni a vállalatot nő alkalmazásáról.

14  Férfiak szerint a főbb okok: › a nők nem eléggé elhívatottak a karrierépítés iránt › kevés az önbizalmuk › hiányzik belőlük a kellő elkötelezettség › nem tudják magukat megfelelően menedzselni › gyakran hiányzik a megfelelő tapasztalati hátterük.

15  Ha a női munkaerő doktori, phD, vagy professzori cím tulajdonosa › előfordulhat, hogy a hasonló pozícióban lévő nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az ugyanazt a tisztséget betöltő férfitáraik.

16

17  NDK és NSZK külön vizsgálata.  Kelet-Németországban › 1946: azonos munkáért egyenlő bért elve › nem sokkal a háború után létrehozták az első esélyegyenlőségi irodát.  az NDK-ban a nők emancipációjának kommunista változata valósult meg, mely szerint a két nem között nincsen semmilyen különbség.

18  1979: első intézkedés a nőkkel szembeni diszkriminációt csökkentésére  1979: létrehozzák az első nőpolitikával foglalkozó irodát  1994-es törvény alapján: › pozitív megkülönböztetést kell alkalmazni, a női vezetők kinevezésénél, annak érdekében, hogy minél több nő kerülhessen döntéshozói pozícióba.

19  Magas fokon intézményesítette a női jogok érvényesítését  Alábbi területekre fókuszál: › a női munkavállalók segítése › oktatási, képzési rendszerekhez való hatékonyabb hozzáférés › nagyobb szerepvállalása a politikai életben  2005-ben Angela Merkelt választották kancellárrá  Ezzel ő lett az első női kancellár, ezt a posztot előtte még soha nem töltötte be nő

20  szeptember:  A nőknek a politikai életben való minél jelentősebb képviseltetése már megkezdődött  Schröder kancellár: új kormány „Neu Mitte” (Új közép) › elsődleges üzenete a korszerűsítési, haladási szándék › ennek kitűnő bizonyítéka, hogy az új kormány négy tagja is nő volt, a 16 kinevezett miniszterből.  összehasonlítva ezt az adatok az 1998-as Orbán- kormány minisztereinek arányával, azt látjuk, hogy míg a német kormányban a nők aránya 25%-os volt, addig Magyarország csupán 5%-os

21  Elmondható: Németország nagyon jó úton halad annak érdekében, hogy teljes mértékben megvalósuljon az, hogy a nők és a férfiak teljesen egyenlő megítélés alá esnek.

22

23  1949-es alkotmányban: A nemi diszkriminációt tiltó rendelkezés  A kommunista rendszerben: sok tekintetben egyenlőnek tekintették a nőt és a férfit.  A nők vállalhattak munkát, részt vehettek a politikai élet gyakorlásában  2001: kísérlet az esélyegyenlőségi törvényt bevezetésére › Ez a törvény azonban nem kapott elégséges támogatást ahhoz, hogy be lehessen nyújtani az Országgyűlésnek  2003: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról rendelkező törvény elfogadása

24  Magyar társadalom: erős előítéletek a dolgozó, különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban.  Fontos egy nő karrierjére nézve megjelenését › A válaszadók között többségben vannak, akik szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy, vagy kizárólagos szerepe van › 63 % van ezen a véleményen › 14 % gondolja azt, hogy ez csak kis, vagy semekkora szerepet sem játszik.

25  A nők főnöki szerepkörével kapcsolatos idegenkedés  Felmérés: mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat › 76 % választotta az „egyáltalán nem" kategóriát › 23 %-át érintené rosszul egy ilyen szituáció  A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban - tízből négyen - felelték azt, hogy zavarná őket egy ilyen helyzet  Nők: kilenctizede számára egy női főnök egyáltalán nem jelentene gondot.

26 Foglalkozási főcsoport Együtt (ezer fő) Férfiak (ezer fő) Nők (ezer fő) Törvényhozók,igazgatási,érdek-képviseleti vezetők, gazdasági vezetők 289,6180,4109,2 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 521,0226,6294,4 Egyéb felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások 578,1204,5373,6 Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások 253,715,5238,2 Szellemi foglalkozásúak összesen 1642,4627,01015,4 Szolgáltatás jellegű foglalkozások 629,3282,7346,6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 115,983,832,1 Ipari és építőipari foglalkozások 755,9652,5103,4 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 465,7341,8123,9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 295,9129,1166,8 Fizikai foglalkozásúak összesen 2262,71489,9772, os adatok Forrás: KSH

27   kell a nők munkaerő-piaci esélyeit  Gyulavári Tamás 1999: A nemek közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban  Török Adrienn: Nők és férfiak esélyegyenlősége a munkaerőpiacon, 2007  

28


Letölteni ppt " A kezdetekről  Európai Unió  Németország – német nők helyzete  Magyarország – magyar nők helyzete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések