Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A piac kínálati oldala Vállalatok alapítása 2. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A piac kínálati oldala Vállalatok alapítása 2. előadás."— Előadás másolata:

1 A piac kínálati oldala Vállalatok alapítása 2. előadás

2 2 Az előadás menete A piac kínálati „oldala” A kereslet és a kínálat kapcsolata A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) és alapításuk

3 A piac kínálati „oldala” A piac kínálati oldalán a termelők jelennek meg az általuk eladásra szánt termékekkel és szolgáltatásokkal. S a már említett egyszerűsítő feltételezésünk szerint a piacon a vállalatok csak az általuk megtermelt termékeket kínálják fel. E termékmennyiség nagyságának a meghatározásánál (nyilvánvaló okokból) nem veszíthetik azonban szem elől a termékek előállítási költségeit sem. 3

4 A termelési költségek alábbi típusait különböztethetjük meg: Állandó költségek Változó költségek 4

5 A fix (más néven: állandó) költségek (FC, Fixed Cost) olyan költségek, melyek nulla termelés esetén is felmerülnek, és nagyságuk minden termelési szinten (hozzávetőleg) azonos. Ilyen költség például a cég telephelyének a bérleti díja, vagy a vezérigazgató fizetése. 5

6 A változó költségek (VC, Variable Cost) olyan költségek, amelyeknek a nagysága a termelés növelésével párhuzamosan növekszik. Ilyen költségek például a termék előállításához felhasznált anyagok, alkatrészek költségei. 6

7 Az összes, vagy teljes költség (TC, Total Cost) a termeléssel kapcsolatban felmerült összes költség. Képlete: TC = FC + VC Jelen helyen a költségeket csak termelési szempontok szerint osztályozzuk. A költségek egyéb szempontok szerinti csoportosítására később térünk ki. Ha a vállalat kibérel például egy csarnokot, akkor a bérleti díjat akkor is ki kell fizetnie ha semmit nem termel, és akkor is ugyanannyit kell fizetnie ha a termelése maximális. 7

8 A fentiekben említett költségtípusok egy termékegységre jutó mennyiségét az adott költségtípus átlagköltségének nevezzük. A közgazdaságtannak széleskörű tapasztalatokon alapuló megállapítása az, hogy az előállítás fajlagos (egy termékre jutó) költségei a megtermelt termékmennyiség növelésével – általában - csökkenthetők. A csökkenést például az egy termékre jutó fix költségek mérséklődése magyarázhatja. 8

9 A kereslet és a kínálat kapcsolata A közgazdaságtan további szokásos (egyszerűsítő) feltételezése, hogy a vállalatok elsődleges célja a nyereségnek, más szóval a profitnak - a teljes bevétel és a teljes költség különbségének (a Tπ = TR – TC értéknek) - a maximalizálása. 9

10 Minden vállalati döntésnél, így az értékesítési döntéseknél is azt kell tehát megvizsgálni, hogy a döntés miként hat a nyereségre, melyik az a döntési lehetőség (variáns), amelyiknek a megvalósításával a lehető legtöbb nyereséget érhetjük el. 10

11 Ha a vállalatvezetőket cégük céljairól kérdezik, legtöbbször a szükségletek kielégítését, a munkahely-teremtést stb. említik. A piacgazdaságokban azonban a vállalatok soha nem tekinthetnek el a profit-termelés kényszerétől sem, hiszen ha veszteségesek, csődbe mehetnek és felszámolhatják őket. 11

12 Fedezeti pont A fedezeti pont-elemzés gyakran használt elemzési eszköz az eladási volumen és a nyereség közötti kapcsolat feltárására. A (számviteli alapú) elemzés azt feltételezi, hogy a bevétel az eladási ár és az eladott mennyiség szorzata, a teljes költség pedig a fix költségeknek, valamint a termékegységre jutó változó költségek és az értékesítet mennyiség szorzatának az összege. 12

13 S azt az alaptételt fogalmazza meg, hogy a vállalkozásnak legalább annyit kell termelnie és értékesítenie, hogy árbevétele fedezze állandó és változó költségeit. A fedezeti pont által meghatározott termelési volumen esetén a cégnek nincs nyeresége, de vesztesége sem. A számítás a vállalati pénzáramlás (cash flow) számait felhasználva is elvégezhető. 13

14 A fedezeti pont 14 Bevétel, költségek Termelési volumen Bevétel Teljes költség Fedezeti pont

15 A számviteli fedezeti volumen számításához alkalmazható „alapképlet” könnyen levezethető az évi összes árbevétel = összköltség összefüggésből kiindulva. mennyiség x egységár = ∑ állandó költség + ∑ változó költség 15

16 Q f : fedezeti mennyiség FC: állandó (fix) költségek v: termékegységre eső (egységnyi) változó költség p: egységár 16

17 Korlátozó tényezők A fedezeti pont számítás alkalmazása során néhány korlátozó tényezőre, hibalehetőségre is figyelemmel kell lenni: A kalkuláció a költségeket a szokásos számviteli csoportosításoktól eltérően nem költség-nemenként (anyag-, bér-költség stb.) és nem az elszámolhatóság (közvetlen, közvetett költségek) szempontjából, hanem a termelés mennyiségéhez való viszony alapján csoportosítja. 17

18 Vannak szokásosan állandó költségnek tekinthető tételek (amortizáció, bérleti díj, biztosítás stb.), és jellemző változó költségelemek (pl.: anyagköltség), de a költségeknek a volumenváltozásra való reagálás szerinti csoportosítását az alkalmazás során minden esetben meg kell határozni (a profilok sajátosságaihoz igazodóan, különböző termelési tartományokban stb.). 18

19 Korlátozó tényezők A fedezeti pont-számítás a fenti módon akkor alkalmazható, ha a vállalat egyetlen terméket állít elő, vagy különböző termékeket változatlan összetételben állít elő. A módszer – a vázolt formájában - azzal a feltételezéssel él, hogy az árbevétel és a költségek a kibocsátás függvényében lineárisan (arányosan) változnak. 19

20 A gyakorlatban azonban a nagyobb kibocsátás az eladási ár csökkenésével, ennek révén az árbevétel arányosnál mérsékeltebb növekedésével jár. A változó költségek sem minden esetben változnak a kibocsátott (értékesített) mennyiséggel arányosan – hiszen gyakoriak a progresszíven és degresszíven változó költségek. 20

21 A fix költségek is csak meghatározott kapacitást feltételezve tekinthetők állandóaknak. Ezért sokszor célszerű a nem lineáris összefüggések figyelembe vétele is. (Például, több fedezeti pont van, az elérhető eredmény optimális szintje is megállapítható stb.) 21

22 Fedezeti számítás nem lineáris összefüggések feltételezésével 22

23 Marshall kereszt Végül a közgazdaságtannak alapvető feltételezése, hogy a piacon a keresletnek és a kínálatnak a verseny során kialakuló kölcsönhatása határozza meg azokat az árakat, és eladott mennyiségeket, amelyeken az eladás és a vétel valóban létrejön. 23

24 Ha ugyanis a kereslet kisebb, mint a valamely áron eladásra felkínált termékmennyiség, az erre lehetőséget találó eladók az árak csökkentésére (mások termelésük csökkentésére) kényszerülnek. Ha viszont a kínálat kisebb, mint a valamely ár esetén kialakuló kereslet, akkor az erre elegendő jövedelemmel rendelkező vevők kényszerülnek arra, hogy elfogadják a magasabb árakat (míg mások csökkentik keresletüket). 24

25 Az ilyen módon az ár nagysága nyomán változó keresleti és kínálati „görbék” előbb- utóbb a mindkét fél által elfogadható ár szintjén metszik egymást (s az egymást keresztező két vonal szokásos elnevezése a Marshall kereszt). 25

26 A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) és alapításuk A vállalkozás és a vállalat fogalma A magyar gazdasági nyelv gyakran használja a „vállalkozás” kifejezést – például az angollal ellentétben – „vállalat” értelemben is (angolul: entrepreneurship, illetve enterprise, s nem csereberélhetők). 26

27 A vállalkozás a „gazdasági tevékenység létrehozatala és fejlesztése”. Kissé szűkített értelmezésben minden új üzleti egység létrehozási kísérlete (magánfoglalkoztatást, új vállalkozói szervezet alapítását, már létező vállalkozás bővítését célzó tevékenység), amely akár magánszemély(ek), akár csoport(ok) vagy már létező üzleti vállalkozás(ok) törekvése. 27

28 P. Drucker még szűkebben értelmezi a fogalmat. Nézete szerint a vállalkozás lényege a hagyományostól eltérő - új piacot teremtő, új vevőket szerző - menedzsment tevékenység megkezdése (az innováció). 28

29 Például: a GE új, a céget kereskedelmi papírokkal (részvényekkel stb.) finanszírozó gyakorlatának kialakítása, a Mc Donalds gyors-étkeztető technológiájának létrehozatala, a konténeres tengeri hajó- szállítás egységes technikai, illetve szervezési rendszerének a kiépítése, a szakosodott kórházak megalapítása. 29

30 A lakosság vállalkozási hajlandósága a piacgazdaságok fontos jellemzője. A GEM (Global Entrepreneurship Monitor) vizsgálatok szerint a legaktívabb vállalkozók – a vállalkozni kívánókkal, új vállalkozásokkal legmagasabb arányban rendelkezők – távoli kis és szegény országok, Peru, Uganda, Ecuador, ahol a magas arányt a kényszervállalkozások eredményezik. Ezeket Újzéland, Ausztrália és az USA követi, e gazdag országokban a „lehetőség motiválta” vállalkozók magas száma a jellemző. 30

31 A legtöbb EU ország – és Magyarország is - a legnépesebb következő csoportban van (ahol a közepes vállalkozási készség részben az USA-ban megszokottnál kisebb innovációs aktivitásnak is egyik fontos magyarázata). Kevés viszont a vállalkozó (többek között) Hong-Kongban, Szlovéniában – és az ilyen társadalmi hagyományokkal rendelkező Japánban. (Szerb [2005]). 31

32 Amint ez ismeretes, a vállalkozás során igen különböző „üzleti egységek”, például „önálló” szervezetek, így vállalatok - más szóval cégek – alapíthatók (de vállalaton belüli új „önelszámoló” részlegek is létrehozhatók). 32

33 A vállalat-alapítás célszerűségét az ún. tranzakciós költségeknek (a termelést/értékesítést végző „intézmények” költségeinek) az alakulása magyarázhatja. Akkor érdemes ugyanis céget létrehozni, ha működtetése révén olcsóbb a termeléshez/értékesítéshez szükséges munkamegosztás megszervezése, mint ha önálló vállalkozók – vagy nagyvállalati részlegek - tennék ezt a piacon (részletesebben lásd: Coase [2003].) 33

34 A kis- és középvállalatok (kkv-k) fogalma A XIX. század második, majd a XX. század első felében - a fent ismertetett, lineáris összefüggéseket feltételező fedezeti elemzés eredményeit alátámasztva - világszerte a termelés növelése, az ebből származó (ún. „nagyságrendi”) megtakarítások bizonyultak a leginkább versenyképeseknek, s a tömegtermelésre szakosodott nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában. 34

35 Az elmúlt évtizedekben azonban (a felgyorsuló „műszaki” haladás hatására) a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás vált a vállalati versenyképesség kulcs-fontosságú tényezőjévé. Ennek hatására sorra szűntek meg a munkahelyek az acél-, gépkocsi-, gumi-, szórakoztató elektronikai ipar korábban legfontosabb munkahelyteremtő nagyvállalatainál, illetve a nagy állami szolgáltató intézményeknél, az iskoláknál, egyetemeken, kórházakban. 35

36 Az újonnan alapított kis- közepes vállalatok – például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo – gazdasági ereje viszont szinte robbanásszerű gyorsasággal nőtt. Munkahely-teremtő képességük is igen nagy volt (az USA-ban például egyaránt felszívták a háborút követő baby-boom ekkor munkába álló fiataljait, a nagyvállalatoktól elbocsátottak tömegeit és az éppen ekkortájt munkába állni kívánó korábbi háziasszonyok millióit). 36

37 Megszületett a „Small is beautiful” (a kicsi szép) jelszava, s egyre nagyobb figyelem fordult a kkv-k felé. 37

38 A jelzett változások miatt Európában is szükségessé vált a kkv fogalom módosítása. Az Európai Bizottság az első közös kkv- meghatározást jelentő április 3-i 96/280/EK ajánlása elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy a különböző közösségi és nemzeti szintű fogalomhasználatokat egységesítse. 38

39 A gazdasági fejlődés, valamit az érintettek egyeztetése következtében került sor a 2003/361/EK ajánlás májusában történő kihirdetésére, amely január 1- jén lépett hatályba. Az egyes kategóriákra vonatkozó ajánlott küszöbértékeket az 1.1. táblázat mutatja. 39

40 A KKV fogalom küszöbértékei 40

41 Ahhoz, hogy egy (magyar) vállalat kkv-nak minősüljön, több kritériumnak kell megfelelnie. Kkv az a vállalat, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, továbbá éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, és mérleg-főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 41

42 A kkv kategórián belül kisvállalat az a cég, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérleg-főösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ugyancsak a kkv kategórián belül mikro- vállalatnak minősül az a cég, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, valamint éves nettó árbevétele és mérleg-főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 42

43 Nem minősül azonban kkv-nak az a fentieknek megfelelő vállalat sem, amelyben egy nagyvállalat, illetve az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 43

44 Az EC a küszöbértékek frissítésén túl pontosan megadja a kritériumok értelmezését, s meg­ különbözteti - az önálló, a partner, és a kapcsolt vállalakozás fogalmának bevezetésével - a vállalkozások egymás­hoz fűződő viszonyát is. A vállalatok méretének a meghatározását az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatott létszám és nettó árbevétel vagy mérleg-főösszeg alapján kell meghatározni. 44

45 Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalat minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik (s a kkv minősítéshez a cégnek foglalkoztatott létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie). 45

46 Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadó bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalat esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. 46

47 Amennyiben egy vállalat éves szinten túllépi a foglalkoztatott létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikro-vállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket, vagy elmarad azoktól. Az adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó cégek adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek. 47

48 Önálló vállalat az a cég, amely nem minősül partner, illetve kapcsolódó vállalatnak. Partnervállalat az, amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és amelyben más vállalatnak kizárólagosan, vagy több kapcsolódó vállalatnak együttesen, illetve amelynek más vállalatban kizárólagosan, vagy több kapcsolódó vállalattal együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. 48

49 Kapcsolódó vállalatok azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak: a) egy vállalat egy másik vállalat tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy b) egy vállalat egy másik vállalatban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza, vagy visszahívja, vagy 49

50 c) egy vállalat egy másik vállalat felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy 50

51 d) egy vállalat egy másik vállalatban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja. e) azok a vállalatok, amelyek egy vagy több vállalaton keresztül állnak egymással a fentiekben (a-d pontokban) felsorolt kapcsolatban. 51

52 f) azok a vállalatok, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fent (a-e pontok) meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. 52

53 A befektetők érdekeltsége tekintetében önálló vállalatnak minősül az a vállalat, amellyel a befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a fenti pontokban meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a cég kapcsolódó vállalatnak minősül. 53

54 Vállalat-alapítás. Társasági jogi és cégjogi összefüggések A Magyar Köztársaság Alkotmánya (a többször módosított évi XX. törvény) a piacgazdaság és a jogállamiság egyik alap- kritériumának tekinti a vállalkozás szabadságát, azonban az egyes vállalati típusok kizárólag törvényben meghatározott formában működhetnek. 54

55 Az egyéni „vállalkozás” Egyéni „vállalkozás” a belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Egyéni „vállalkozás” alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni „vállalkozás” gyakorlásából. 55

56 Gazdasági tevékenységen az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységet értjük. 56

57 Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja (ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak ennek birtokában kezdheti meg). Köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, de alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót is foglalkoztathat. 57

58 A tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel, ezért természetes személy csak egy egyéni „vállalkozást” alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. 58

59 A közkereseti társaság (kkt.) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. 59

60 A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik. A jogi személyiség hiánya nem a jogképesség korlátozottságát jelenti, hanem mindössze annak kifejeződése, hogy a közkereseti társaság elsődlegesen személyegyesítő társaság, és csak másodlagosan vagyonegyesülés. Ezek szerint tehát a közkereseti társaság a tagok személyétől elkülönült önálló jogalany. 60

61 Cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, szerződéseket köthet, perelhet és perelhető, de a közkereseti társaságnak nincs a tagjaitól elkülönült, önálló szervezete (pl. a közkereseti társaságnál nem működhet taggyűlés, hanem csak tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen részt vesz), 61

62 a vezető tisztségviselő csak tag lehet; a közkereseti társaság cégneve alatt folytatandó üzletszerű közös gazdasági tevékenységhez szükséges vagyont a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére. 62

63 A közkereseti társaság a kötelezettségeiért elsősorban társasági teljes vagyonával (korlátlanul) felel, de amennyiben a közkereseti társaság vagyona a hitelezői igények kielégítését nem fedezi, akkor másodlagosan (mögöttesen) a tagok a saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. E társasági forma az alapítók körében azért lehet népszerű, mert olcsón és gyorsan létre lehet hozni, de a felelősségi formájára tekintettel nem a legkedveltebb társasági forma. 63

64 Betéti társaság (bt.) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. 64

65 A bt. a legnépszerűbb gazdasági társasági forma, tipikus kisvállalat. Azért kedvelt, mert alapítása – csakúgy, mint a kkt. esetén – viszonylag olcsó, egyszerű és gyors, azonban a tagi felelősség, jóval kedvezőbb. 65

66 A betéti társaságot is társasági szerződéssel kell létrehozni, s az alapításkor a jogi képviselő igénybevétele ugyancsak kötelező. A beltag – aki a vagyonát kockáztatja – tipikusan az a személy, aki a társaság irányítását és vezetését, valamint képviseletét ellátja, a legfontosabb stratégiai kérdésekről azonban a tagok egyhangúan döntenek. A nyereségből a tagok - ha nem állapodnak meg eltérően - a társaságba bevitt vagyonuk arányában részesednek (illetve a veszteséget is ugyanilyen arányok szerint viselik). 66

67 Korlátolt felelősségű társaság (kft.) A fogalmi meghatározás szerint a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tagnak a társasággal szembeni kötelezettsége csak törzsbetétének szolgáltatására, és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A tag a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. 67

68 A kft. a második legnépszerűbb magyar vállalati forma. Igaz, alapítása és a működtetése is költségesebb, mint a fentiekben kifejtett társasági formáké, azonban a felelősségi rendszere a legkedvezőbb, hiszen nem a magánvagyon, hanem csak a bevitt vállalkozói vagyon a hitelezői követelés fedezete. 68

69 A társaság legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, ezt legalább évente egyszer össze kell hívni. A legfontosabb kérdésekben itt dönt a tagság. Az operatív irányítással egy vagy több ügyvezetőt lehet megbízni, aki(k) lehet(nek) a társaság tagja(i), de lehet(nek) kívülálló személy(ek) is. 69

70 A kft., ha fizetésképtelen, felszámolási eljárás keretében szüntethető meg. Ha viszont fizetőképes céget kívánnak megszüntetni, végelszámolási eljárást kell lefolytatni. 70

71 71 Felhasznált irodalom Demeter László – Fülöp Gábor – Hollóné dr. Kacsó Erzsébet – Dr. Kádek István – Námor Anna – Dr. Papanek Gábor DSc. – Dr. Román Róbert – Tánczos Tamás – Turóczi Gabriella: Gyakorlati vállalkozási ismeretek. PR-Editor Kft

72 72 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A piac kínálati oldala Vállalatok alapítása 2. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések