Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egy Katolikus vallási alapon nyugvó pedagógia:(Garamszegi)Lubrich Ágost  4 kötetes „Neveléstudomány” c. művében a herbarti rendszerrel szemben egy keresztény.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egy Katolikus vallási alapon nyugvó pedagógia:(Garamszegi)Lubrich Ágost  4 kötetes „Neveléstudomány” c. művében a herbarti rendszerrel szemben egy keresztény."— Előadás másolata:

1 Egy Katolikus vallási alapon nyugvó pedagógia:(Garamszegi)Lubrich Ágost  4 kötetes „Neveléstudomány” c. művében a herbarti rendszerrel szemben egy keresztény pedagógiai szintézist állít.  Elméleti alapozása: Milde, Niemeyer, Szilasy Disterweg, Ziller, Schwarz, Schmidt, Curtman  Élete: 1825/1900 teológiai tanulmányok után középiskolai tanár Fm-ért MTA elismerés  1863 tanár, 1871-től MTA levelező tag  1872 Orsz. Közokt. Tanács jegyző  Újabb művek, de az elismerés elmarad, 1891-ben lemond-egyházi mozgalmak Szt. István Társulat

2 Fm.: világos szerkezet, de stílusa egyenetlen, terjengős, zsúfolt körmondatok  4 fő rész Általános neveléstan Különös neveléstan Általános tanítástan Különös tanítástan  Általános neveléstan: a nevelés célja, tárgya, eszközei (Milde: antropológiai, fiziológiai) Biol-pszich.-i, testi-szellemi kapcs.(test-lélek)

3 A különös neveléstan  Az ember rendeltetése a keresztény öntökéletesedés  A társas élet szerepét hangsúlyozza a nevelésben (család, iskola stb.)  Dualisztikus szemlélet (testi, szellemi) Spekulatív lélektani magyarázatok Testi, antopológiai, fiziológiai

4 3 fő cél:  A gondolkodás (ismerés) célja az igazság  Az érzés rendszeréé a szépség  A vágyásé az engedelmesség (a lélek működésének határozott irányt ad)  „Mint gondolkodó lény az ember kívülről befelé, mint érző alulról fölfelé, mint vágyó pedig belülről kifelé tart”  A vágyak a kielégüléssel nem gyengülnek, szenvedéllyé fokozódnak. Az ösztönök elhatalmasodását visszafogja az akarat:  „az akarat tudatos és eszes ösztön”

5 A szellem 3 fő tehetsége  Alanyi Nemi különbözőség Hivatás szerinti A nevelés színtere (család, iskola stb.)  A nevelés megkülönböztetése a műveltségtől Egész és a rész viszonya (a neveltség csak rész) Erkölcsi vonatkozások Az iskola előkészíti, az élet befejezi

6 A nevelés tudománya a neveléstan  A nevelés: „Nagykorúak tudatos, szándékolt hatása kiskorúakra, keresztény tökéletesedésük érdekében”  Neveléstan: „A nevelés elveinek és szabályainak rendszeres, tudományos egybefoglalása”  Megkülönböztet elméleti és gyakorlati pedagógiát A múlt (történeti) Jelen (leíró) Jövendő (bölcseleti) oldaláról vizsgálható  Melléktudományai: neveléstani enciklopédia, neveléstani módszertan és neveléstani irodalom

7 Forrásai  Tapasztalás  Gondolkodás „Csak a kettős forrásból foly ki a biztos alapos és életteljes igazság; a tapasztalás anyaggal szolgál, de a tudás alapja, elvi megállapítása, a gondolat-tartalom világossága, az ismeretek s következményeik határainak biztos kijelölése szemlélődő gondolkodásától függ”

8 Általános és különös tanítástan  Az oktatást a nevelés céljának rendeli alá A nevelés minden eszközt felhasznál a tehetségek (képességek) fejlesztésére A tanítás csupán képzetek, ismeretek bevitelével; nyelv általi fejlesztése a gondolkodásnak A tanítás általános elvei:  Természetesség (szemlélet, emlékezet, ész, értelem)  Alaposság  Szemléletesség  A tanulás megkönnyítésének eleve

9 A tanítás módja  Tananyag kiválasztás Koncentrikus bővülés Takarékosság és teljesség elve A tanító személyére vonatkozó elvek A tanuló személyére vonatkozó elvek  Önmunkásság elve  Sokszínű asszociációs és koncentrációs lehetőség Általános és különös tanmód

10 Tananyag, tanfolyam, tanmenet, tanalak  Tananyag Alsó, közép, szint; nyelvérzék, gondolkodás fejl.  Tanfolyam: a tananyag osztályonkénti bontása  Tanmenet: „ A tanterv az út, a tanmenet a mód”  A tanalak: az ismeretek kifejtésének a módja Közlő v. (a tanító aktív) Kifejtő tanalak (a tanuló aktív)

11 Tanhangulat és részletes módszertan  Légkör, stílus: a tanítás érzelmi oldala „ Az ismeret csak akkor vezet célhoz, ha a kedélyt egészen áthatja, és az akaratot az igazhoz, széphez, maradandóhoz irányozza.”  Ha az általános tanmódot az egyes tantárgyak tanítására alkalmazzuk, ezeket nevezhetjük részletes módszernnak  A 3. kötet: iskolaszervezet, iskolarendszer ( a tanodák kül- és belszervezetei: kisdedóvó, elemi- és polgári tanodák, gimnáziumok)

12 A herbartiánus pedagógia magyar változata: Kármán (Kleimann) Mór ( )  Szegedi piarista gimn., bécsi egyetem (fil.+filol.), izraelita hitközségi tanár Pesten  1869-től Lipcsében Zillernél a herbartizmus (Rein- tanárképzés) két éves Eötvös ösztöndíj  1872-től egy. Magántanár (pszich., etika)  A Tanárképző Intézet és gyakorlóiskola vez.  Orsz. Közoktatási Tanács jegyzője  1907-től minisztériumi előadó, címzetes nyilvános tanári kinevezést és bárói rangot kap  A Magyar Tanügy  1879-es gimnáziumi tanterve  1883-as középiskolai reform törvénye

13 Jelentősége  Imre S. szerint: „Az első magyar aki a neveléselméletet önállóan és tudatosan alakította ki, ezért a magyar neveléstudomány fejlődését tőle kell számítanunk.”  A herbarti rendszer, sikeres hazai adaptációja Nemzeti és Történeti alapon Törzsi (atyafisági), rendi, nemzeti kor Honfoglalás, Szt. Istváni, Tatárjárás, Lovagkor (anjouk) Nagy nemzeti küzdelmek (Rákóczi, Hunyadiak) Nemzetállam kialakulása (Széchenyi, Kossuth, Deák)

14 Rendszere ÉrzékenységTökéletesség MotivációJóság ElhatározásSzemélyiség TettSzentség Hatalmasság - sokoldalúság Összhangzósság Viszonyosság törvényesség - Viszonyosság - törvényesség -Jogosság Állhatatosság – jellemesség - egyéniség Okosság – célszerűség - lelkiismeretesség

15 Lelki jelenségÉrzetIndulatAkaratCselekvés TulajdonságokHatalmas Sokoldalú Összehangzó ViszonosÁllhata- tos, Jel- lemes, Egyéni Okos, Célszerű, Lelkiisme- retes Törvé- nyes, Okos Erkölcsi eszmény TökéletességJóságSzemé- lyiség Szentség Nevelői feladatok Ápolás Gyakorlás VezetésFegyel mezés Oktatás A nevelés- tudomány Gimnasztika = testi nevelés, Hodegetikai taktika = erkölcstan, didaktika = oktatástan

16 Fináczy Ernő ( )  1880 Görög-latin szakos középiskolai tanár  1885 minisztériumi tisztviselő  1891 Országos Közoktatási Tanács (alelnök)  Pedagógiai rendszerének 3 forrása Milde-Szilasy-féle katolikus Herbariánus Értékelméleti idealizmus (Schneller, Weszely, Kornis) Differenciált álláspont a pedológiáról (Gyermektanulmány) A történelem = az ember erkölcsi tökéletesedése a nevelés által

17 Weszely Ödön;  1910 pesti egy. magántanár előtte gyakorló t.  1912 Fővárosi Pedagógiai Szeminárium (Bárczy Istvánnal fővárosi fejlesztések)  1918 Pozsonyi-Pécsi egy. ped. prof. (herbarti)  Értékelméleti megalapozás-Dilthey, Spranger  A ped. korszerűsítése  Gyermektanulmányi mozgalom (pedológia)

18 A célokra vonatkozóA módszerre vonatkozó Egészségtan (higiene) Gazdaságtan (ökonomia) Technológia Biológia (anatómia, fiziológia) Lélektan (pszichológia) szociológia Jog- és politikatudományEtnológia Logika, esztétikaGYERMEKTANULMÁNY Teológia ETIKA Pedagógiai segédtudományok

19 I. A neveléstud. nemeiÉrtékNormatív tudomány Testi nevelésEgészségEgészségtan II.Technikai nevelésÜgyességTechnológia III.Gazdasági nevelésHasznosságGazdaságtan IV.Társadalmi nevelésMéltányosságSzociológia V.Állampolgári nev.HazafiságPol-és jogtudomány VI.Erkölcsi nevelésJóEtika VII.Tudományos nev.IgazLogika VIIIEsztétikai nevelésSzépEsztétika IX.Vallási nevelésHitTeológia X.Hivatásra nevelésMunkaSzaktudományok

20

21 Prohászka Lajos;  Weszelyt követte a pesti egy ped. Tsz. élén (1937)  Görg-latin filológia, fil., ped-i tanulmányok  1917-től Fináczy mellet a Ped. Int. m.katársa  1923/29. Nemzeti Múzeum  1924/27. berlini ösztöndíj Sprangernél  1926/28. München, Freiburg (önfinanszírozás)  1929/30. Pécs majd Bp. magántanári habil.  1933-ig múzeumi könyvtáros  1935-től rendkívüli tanár  Tanít a Képzőművészeti Főiskolán  1939-től akadémiai levelező tagság  1949 kényszernyugdíj  1952-ben tud. fokozat megvonása

22 Prohászka: az objektív szellem Mint dialektikus mozgásMint organikus fejlődés StruktúraFelelősség Emberközti tárgyi produkt.Egyéni tárgyi produktum egyház, állam, jog, erkölcs, tudomány, művészet, gazdaság, technika Vallás, megismerés, tett, készség, munka, társas viselkedés Kultúra (rendszere)Műveltség (rendszere) A K. lényegeA M. lényege Típusai Egysége

23 A műveltség lényege  Tárgya: műveltség  A műveltség célja  A művelődés módszerei  A javak értéksorrendje  A műveltség területei Értelmi Erkölcsi Esztétikai  A műveltség eszményei Általános-szak műv. Alaki-formális műv.  Tevékenység: művelődés  A művelődés személyiségei Gyermek Nevelő  A művelődési javak A javak pszichológiai sorrendje Az elsajátítás módja  A művelődés közösségei Család Iskola Iskolatípusok-szervezetek

24 Felméri Lajos  Fm.: A neveléstudomány kézikönyve  Kora progresszív, liberális társadalmi eszméire, a természettudományok új eredményeire támaszkodva utasítja el Herbart és követői spekulatív pedagógiáját és pszichológiáját.  Utilitarizmus, tehetségcsírák = diszpozíciók  Liberalizmus: a nevelés fáradságos alakító munka és művészet. A társ. részéről erkölcsi kötelesség  A nevelés feladata az ember művelt személyiséggé fejlesztése. Felértékeli a nő szerepét. Nem tanultságra, hanem műveltségre van szükség.

25 Schneller István – 1847/1939  1895-től Felméri utóda  1919-ben rektor  1921-től Szeged  A nevelés: az ember erkölcsösödése, etizálódása  Kp.-i fogalma az Éniség Érzéki Történeti Tiszta

26

27 Imre Sándor ( )  Hódmezővásárhely, Kolozsvári egy., NO-i tanulmányút, középisk. tan. egy. magántanár  Polgári iskolai tanítóképző: ped-pszich-fil. tanítása  1918 a főisk. rangú Pedagogikum (TK) igazgató  VKM Helyettes államtitk. Lovászi M., Kunfi Zs.  1919 aug kultuszminiszter, 1924-ig ismét áll. titk.  Szegedi Egyetem (Tsz. Vez. Prof.)  A szocálpedagógia hazai képviselője (P. Natorp)  Fm.: Nemzetnevelés (a társ.-i fejl. mozgatója), Neveléstan: sokszínűség, szintézisteremtés

28 Karácsony Sándor ( )  Bp., München, Graz, Genf, Bécs (Wundt- néplélektani kutatások) magy-ném. szak, fil. ped. magy nyelvészeti doktorátus  Kassán és Pesten középisk. Tanár  1934 egy. Magántanár (Debrecen)  Cserkészmozgalom, Szabadművelődési Tanács  Fm.: A magyar észjárás (magy. identitás), A magyar nyelvtan társas-lélektani alapon, Magyar világnézet, Magyarok istene, Magyarok kincse, Ocsúdó magyarság

29

30

31 Idézet  Az ifjúság erkölcsi nevelése akkor eredményes, ha a felnövekvő nemzedék nem zsarol, hanem küzd jogos igényeiért.  Az értékelő tevékenység, a tudományos világosság és a társadalmi feszültségből pattan ki; az eszme, az értékes érték.  A társas együttélés alapvető jellegzetessége a mellérendelő jelleg. Ez a családiasság a magyar szokásrendszernek és nyelvünk grammatikájának is jellegzetessége: magyar identitás!

32 Klebelsberg (1875/1932)  Jogász: Bp., München, Berlin, Párizs  Államtitkár  1921 Belügyminiszter  1920:25 tc. „numerus clausus”  VKM vezetője  Kornis volt az államtitkára (A magyar művelődés eszményei)  Alföld program: 5000 tanyai tanterem (5 km)  Neonacionalizmus, kultúrfölény  Külföldi magyar intézetek Collegium-Hungaricum,

33 Nagy László (1857/1931) + Pedológia  Budai TK., MT(I)TOE főtitkára  A Magyar Gyermektanulmányi Társaság és lapja a Gyermek c. orgánum  Érzéki érdeklődés foka (0-2 év)  Szubjektív(2-7 év)  Objektív(7-10 év)  Állandósult objektív(10-15 év)  Logikai(15-től  Állandósult logikaieszme  1896 Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus  Didaktika Fejlődéslélektani alapon (Domokos Lászlóné Új Iskola: 11-12; évesek játék-munka, problémamegold


Letölteni ppt "Egy Katolikus vallási alapon nyugvó pedagógia:(Garamszegi)Lubrich Ágost  4 kötetes „Neveléstudomány” c. művében a herbarti rendszerrel szemben egy keresztény."

Hasonló előadás


Google Hirdetések