Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806 T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806 T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője,"— Előadás másolata:

1 Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806 T. S. ( ) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője, a magyar Pestalozzi. Pozsony, Debrecen, Erlangen, (Cserhát)Surány, Szarvas: evangélikus lelkész (ágostai hitvallású) A nép elmaradottságának felszámolása; földművelési szakismeretek hiánya, „sötétségben élnek”. Néhány holdon gazdálkodás: Horukker báró Szövés Fonás Ipari selyemhernyó-tenyésztés Falufejlesztési terv Gazdasági-Szorgalmatossági Iskola ( )

2 Ipar, kereskedelem, Mezőgazdaság  Koedukált, három tannyelvű (magyar + szlovák, német)  Gazdálkodással kapcsolatos ismeretek  Földrajz, természetrajz, növénytan  Mezőgazdasági ismeretek: gazdatiszt  64 fő tanító  1000 fő, fele leány (háziipar)  Napóleoni háború keltette mezőgazdasági konjunktúra- állami támogatás  Nemzetközi hírnév

3 Fogadtatása  Az elöljáróság rosszindulata  Paptársai irigysége  A parasztok babonás ellenszegülése  1806 bezárás, Jogutód:Keszthelyi Georgikon- Gr. Festetics György  Nagyváthy János-szakosodás Földműves Halász Vadász Lovász Gazdasszony képzés

4 Gúnyolták:  Bűvös pap  Vakondok  Tudatlan  Bálványimádó Mintagazdaságát birkákkal tapossák össze

5 Művei  12 § a magyar iskolaügyről 1791 Javaslat az országgyűlésnek a szorgalmatossági iskolák országos hálózatának kiépítésére  Utasítások a dékán számára 1791 Az egyházi iskolák reformálása (latinul)  Részletes felvilágosítás1798 Saját iskolájának tapasztalatai  Önéletírás  A falu és az iskola rendezése az ipari és selyemtermelés legrövidebb és legbiztosabb módja

6 Elvárásai  Kedvet kell teremteni a tanuláshoz, a testi és lelki erőkhöz alkalmazkodni  A munka alkalmazkodjék a gyermekhez A községhez A környékhez A kor szükségleteihez Ne legyen egyhangú, unalmas, fárasztó

7 Egyebek  A bothasználat barbár büntetés – iskolaiszony  A lassú tompa emlékezetűeket nem szabad büntetni  Magas követelmények a tanító személyével  Ne legyen koldus  Az ökörpásztort felesketik, a tanítót nem  Könyvtára:42 ált. neveléstan, 27 oktatás és neveléstan, 50 szakképzés, 28 az iskolák javítására, 22 ifjúsági irodalom

8 I-II. Ratio Edukationis  „Az iskolaügy politikum”Mária T. Felvilágosult Abszolutizmus, „Kameralizmus”  Ürményi József (Udvari Kancellária), Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám, Makó Pál  aug. 22. aláírja az uralkodó (Az ún. „0”-ik=Ratio Studiorum 1599)

9 A Ratio tagolódása  Átfogó Nevelési rendszer (A nevelésnek és az egész tanügynek rendje MO-on és a kapcsolt tartományokban)  Részei Az iskolai közigazgatás Tanterv+módszerek Rendtartás Tankerületi központok: Zágráb, Pozsony, Besztercebánya, Nagyvárad, Győr, Buda, Kassa, Ungvár

10 Az iskolarendszer  Anyanyelvi iskolák (alsófok) Egytanítós falusi Kéttanítós mezővárosi Három tanítós városi  Latin iskolák(középfok) 3 éves grammatikai (kisgimnázium) 2 éves gimnázium (poetika, retorika) Fő- és teljes gimnázium  Királyi akadémiák (felsőfok) „Nagyszombat”-i Pázmány Péter Egyetem

11 Protestálók!  1773 A Jezsuita Rend feloszlatása Állami Tanulmányi-és Vallás Alap  Református és evangélikus hitfelekezetek nem fogadták el  Később 1781 az erdélyi Norma Regia 1806 Evangélikus tanrendszer 1807 Álmosdi Ratio (református)

12 Tanterv  Iskolatípusonként, évfolyamonként és tantárgyanként a tananyag részletezése Anyanyelv, számtan erkölcs, állampolgári Latin hegemónia Minden iskolafokozatban kötelező a vallási ismeretek és a német Felbiger: normaiskolai tanítóképzés II. József rendeletei:  Türelmi rendelet 1781  nyelv rendelet 1784.

13 Tanítóképzés  Normaiskolai  1818, Pyrker Szepeskáptalan  1828, Pyrker I. magyar tannyelvű Eger  1868 XXXVIII. Tc.  1877 új tanterv  1881-ben 4 éves  1920-ban 6 éves  1923-ban 5 éves  1938-ban 4 éves líceum+ 2 éves AK.  1887-től tanítóképző intézeti tanárok képzése  1906-tól polgári iskolai TK.  1918-tól Apponyi Kollégium  1928-tól Szegedre költözik  1948-tól államosítva  1959-től felsőfokú

14 A magyarországi tanügyigazgatás  Fogalma: Az iskolarendszer zavartalan műkö- désére irányuló céltudatosan szervezett köz- igazgatási tevékenység; az oktatatási-nevelési intézmények, valamint a különböző szintű igazgatási szervek összehangolt intézkedése a jogszabályok által megadott hatáskörben.  Típusai Centralizált (államhatalmi) Decentralizált (önkormányzati) Angolszász (egyensúlyi modell) Kontinentális (a napóleoni Francia modell)

15 Kialakulása, fejlődése: 1.MO-on a XVI. sz-ig katolikus egyházi közigazgatási keretben (káptalani, esperesi, plébániai, kolostori) 2.A XVI. sz-tól (reformáció) katolikus, protestáns és világi a.Presbiterium b.Iskolaszék 3.„Az iskolaügy politikum”M.T.= Közügy HTT. Tanügyi Hivatala (1780/90;1849/60) I. Ratió(8+1 tanker.) II. Ratió(6+1 II. József) közös népiskolák től protestánsok autonómiája (1806/45 között csak a gimnáziumokra terjedt ki) OPINIÓ (Mednyánszky-Bezerédj-Országgyűlési Bizottsági Javaslat) MO. Elemi Tanodáinak Szabályzata

16 Tanügyigazgatás II III. tc. a VKM központi intézmény 1849 Organisation Entwurf Az ökényuralmi korszakban bécsi kp tól HTT XXXVIII. tc I. Ipartörvény 1879 magyar nyelvű tanítás kötelező 1883 XXX. tc. középiskolai reform (H-R) 1884 II. Ipartörvény 1876 tanügy törvényhatósági koordináció (megyék közötti) 1886 tanügy törvényhatósági koordináció (községekre) 1891 kisdedóvás 1893 tanítói fizetések 1907 államsegély 1908 Lex-Apponyi 1935 VI. Hóman tanker főig.=„fiókminiszter” 1941 XII. megerősíti a centrális és bürokratizált rendszert, antiliberális, etetista

17 A két Ratio egymáshoz való viszonya pozitívumnegatívum Átfogó kp-i szabályozásmaximalizmus NyelvhasználatA nemzetiségiek KorrekcióTankötelezettség Vallási türelemVilági felügyelet Iskolalátogatás szankcionálásBécs és aulikusok  „ Az első az úttörés, a második a beteljesülés”  Mészáros István és Friml Aladár  Fogantatásuk körülményei  A latin anakronizmusa  Függő helyzet Bécstől

18 Eötvös két népoktatási tövénye  1848  XXXVIII. Népoktatási tc. Közös célkitűzései  Kötelező  Általános  Ingyenes népoktatás  1849 Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szerve- zetére vonazkozó tervezet = „Entwurf der Organi- sation der Gimnasien und Realschulen is Oesterreich”  Középfok Gimnázium reáliskola

19 „Organisationsentwurf”  Világosi fegyverletétel Haynau-Bach-korszak Geringer báró-Purifikáció  1849 „Organisationsentwurf”  Középfok Gimnázium, reáliskola Tanárok alkalmazása, ha tud németül Büntetésből lefokozták algimnáziummá Thun Leó osztrák külügyminiszter, magyar kultuszminiszter Herrmann Bonitz (tanterv- és utasítás) Franz Exner (szervezeti rész: éves AK. tagozat)  Jogi, Bölcseleti, teológiai 1851-ben az első érettségi

20 Szakképzés  6 osztályos reáliskola (záróvizsga) Alsó tag.: ipari+kereskedelmi ism. Felső tag.: műszaki felsőokt.-ra elők ben már 26 működött  1857-ben A József Ipartanoda Polytechnykumi rang  Megszűnt az egyetemi autonómia

21 Az eötvösi népoktatási törvény  IX. fejezet 148 §  I. tankötelezettség 6-12 mindennapos ismétlő (Télen heti 5, nyáron 2 ó.)  II. A népoktatás intézményrendszere Alsó elemi népiskola (6-9) Felső elemi népiskola (9-12; lányoknak 2 év ) Ismétlő (12-15) Polgári iskola (L:12-16; F: 12-18) Tanítóképzés 3+1 gyakorló év

22 Az eötvösi népoktatási törvény  A III-VI. fejezetek áttekintik iskolafenntartóként a fenntartó jogait és kötelességeit Hitfelekezetek Magánosok, társulatok Községi népiskolák (ún. közös községi népiskolák) felső népiskolát csak az 5 e lakos felettiek állítanak, egy tanítóra jutó tanulólétszám: 80 fő Az állam mint iskolafenntartó (ingyenesség=szegénységi bizonyítvány)  VII. A tanítóképzés 20 felállítása Gyakorlóiskola Gyakorlókert  VIII. Az Iskolaszék  IX. A tanítók klasszifikációja és javadalmazása  148. § A VKM. miniszter évente köteles a törvény végrehajtásáról beszámolni az Országgyűlésnek

23 EÖTVÖS József intézkedései  Népoktatási Bizottságok  Népnevelési Egyletek  Továbbképzés  Állami tanfelügyelet  Öt nyelven kiadott tanterv, óraterv,  Tankönyv és vezérkönyv  Néptanítók Lapja ingyenes (7 nyelven) rutén,német,szlovák,szerb,tót,román,ukrán  Egységes felvételi és mulasztási napló  Anyakönyv, bizonyítvány,szemléltető eszköz gyűjtés- és gyártás

24 Parlamenti beszámolója 1871-ben  A tankötelesek 50%-a nem jár  1712 községben (15%) nincs iskola  1 tanítóra 120 tanuló jut, de csak 57 jár falun, Városon: fő  nevelőre és tanteremre lenne szükség  Akik járnak; nagyobb kárt szenvednek egészségükben, mint amennyit gyarapodnak tudásukban  17 írástudatlan tanító Zemplénben mennykő=égből aláhulló kocsonyás anyag)

25 Tanítógyűlések  1848Tavasi Lajos  1896Nagy László  1920  1948  1970 V. Nevelésügyi Kongresszus (Aczél György)  1994 Magy Pedagógiai Társaság

26 Táncsics Mihály-Tavasi Lajos  Közös törekvés: az állam és az egyház iskolai szintű szétválasztása  Józan ész-Tanoda és egyház  T.L A fasori ev. Gimn. ig.  Nevelési Emléklapok az első önálló magyar pedagógiai folyóirat  Tanítógyűlés:257 küldött-Petíció Plenáris és Szekció ülések (szakosztályok  Kisdedóvás  Elemi iskolai  Nőnevelési  Tanítóképzős  Gimnáziumi sat.  Állami v. felekezeti köznevelést  A tanítók társadalmi helyzete

27 Táncsics Mihály  Polgári átalakulás radikális plebejus programjának képviselője, a parasztság szószólója  Jobbágycsalád, takács, segédtanító, budai tanítóképző, utána gimnáziumi érettségi, majd jogi és filozófiai egyetem  Főúri udvarnál házitanító  Vasszorgalommal idegen nyelvek  TK.-ek és nyelvészeti munkák Földr., term.rajz, magyar ny (kezdő és haladó) Német, latin, francia grammatika 1842 Népkönyv c. füzet sorozata (pl. A tanító)

28 Tanítóképzési koncepciója  hold Megélhetés A lányokat a feleség htb-re Mintagazdaság Gyakorlókert Nyáron mezőgazdálkodás, télen iskola. (elmélet - gyakorlat egysége.) Szülőket is tanítsa Ügyes-bajos dolgok: biztosítás, tűzoltás Vasárnapi iskola: Újságolvasás 3 éves Tanítóképzés (6000 Ft mecénása) Megtisztelő, de túlméretezett fa.

29 A józan ész; Életpályám(önéletírás)  Józan ész szerinti (megfelelő, helyes)  Fonák nevelés (rossz)  Az osztályellentétek oka a tudatlanság és a magántulajdon  Nagy külföldi utazás:Hamburg, Párizs, London  Szabadságharc: kiszabadítása,  Kossuth népiskolai programjának tovább fejlesztése  Sajtószabadság, antiklerikalizmus, röpiratok, Védegylet stb.  Iskolai társas nevelés:házasság, család, tanító megbecsülése és példamutatásuk

30 Kármán Mór  25 éven át vezeti az egyetem gyakorló gimnáziumát és a Tanárképzési Intézetet  Lipcsében Ziller mellett (Eötvös ösztöndíjas)  Nemcsak követője Herbartnak de tovább is fejleszti és adaptálja rendszerét  Pradoxon  A Ped. önálló tud.= műveltségtudomány  A nevelés célja: az erkölcs kiművelése nemzeti és történeti alapon  A közös nemzeti etikai feladatok végzése érdekében szerzett műveltség elsajátítása révén részesévé válunk a nemzeti közműveltségnek=egységessé válik a nemzet

31 Nevelési feladatok  Értelmi  Erkölcsi  Testi  Az értelmi a vezetés és fegyelmezés egysége  Vezetés a mások általi irányítás követése  A gyermeki cselekvés szabadságának biztosítása  Formális fokozatok: Oktatás=tapasztalás, összehasonlítás, formulázás Az alkalmazás a döntő

32 1879 évi gimnáziumi tanterve  Reform tanterv  A középfok legjobb hazai szakembere  Középpontban a magyar nyelv- és irodalom  Módszertani korszerűsítés (a tanulók bevonása, gondos felkészülés, szilárd bevésés, a szellemi képességek fejlesztése, a magolás ellen

33 1883-as középiskolai alaptörvény  Reál és azzal equivalens Modern nyelvek + matek.és a term. tudományok  Humán gimnázium Klasszikus nyelvek+irodalom  Etikája:cél az erényes élet (Szükséges az akarat lélektani elemzése) Érzékenység-tökéletesség Motiváció-jóság Elhatározás-személyiség Tett-szentség

34 Tisztségei  Közoktatási Tanács Jegyzője  A magyar Tanügy szerkesztője  A Tanárképzési Intézet létrehozója  Egyetemi magántanár Etika Pszichológia Pedagógia előadások (70 szemeszter)

35 A magyar közoktatás 1945 utáni fejlődése  A II. VH vége  1944/45-ös csonka tanév  Battonyától – Nemesmedvesig  A régi tankönyvekből, de új szellemben Nem: fasiszta, irredenta, fajgyűlölő stb. Nem: „Epizódszerű, rövid közjáték” Nemzeti Függetlenségi Front Ideiglenes Nemzeti Kormány Debreceni Tankerületi Főigazgatóság Fő célkitűzés  A tanítás megkezdése  A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése

36 Az oktatás demokratizálása címén  A régi iskola osztályjellegének megszüntetése  A dolgozók iskolájának megalakítása  A tandíjrendszer fokozatos megszüntetése  A szélsőséges sajtótermékek kivonása  A nevelők át- és továbbképzése  A szakoktatás megszervezése  Közösségi nevelés  Egyházi iskolák államosítása  Fakultatív hitoktatás

37 Helyzetelemzés  Hatalmas pusztulás, károk  Az iskolák 1/3-a megsemmisült, 1/3- a megrongálódott (társ.-i összefogás)  Aggasztó szociális helyzet Ruha Lábbeli élelmezés

38 1945. aug. 16.  Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete: „Az egységes 8 osztályos általános és ingyenes iskoláról”  A közoktatás földreformja  Szeptembertől megnyitni az 1. és 5. osztályokat illetve fokozatosan meg kell szüntetni a polgári iskolát és a gimnáziumok alsó 4 osztályát

39 További lépések  November 21.: A dolgozók iskolája  Koalíciós Pártok: MKP SZDP, Nemzeti Paraszt P.,Kisgazda (J-B)  Társadalmi Szervezetek Pedagógus Szakszervezet MNDSZ Függetlenségi Front  Kiküszöbölni a náci mételyt  És a faji, nemzeti gyűlöletet

40 1946-os új tanterv  Egységes műveltségi anyag, egyenlő feltételek  Kötelező mezőgazdasági és ipari ismeretek (választható-politechnika)  Fogyatékossága: Egyes tárgyak korszerűtlen tananyaga Maximalizmus Szovjet típusú, centrális, ideológiai alapú Az „átmenetek” problémája

41 Tárgyi- személyi feltételek  7068 népiskolából 1539 állami  4605 felekezeti, 797 községi  1947-től 3 éves ideológiai és szakmai továbbképzés  1947 az állami tankönyvkiadás  1945-től szakiskolák reformja (szakminisztériumi fennhatóság)  1947:középiskolai reform, 1év vita (Anakronisztikus)  DISZ, Úttörő, Madisz,  Régiek:Diákkaptár, Szívgárda, Mária Kongregáció, Cserkészet, Filléregylet, MEFESz  1946-ban a NÉKOSZ (az 1933-as Győrffy-kollégisták kezdeményezésének felújítása) - falusi népművelés

42 Pedagógiai folyóiratok  Új Szó  Jövendő  Köznevelés  Embernevelés Szovjet Pedagógiai szakirodalom: Makarenko Szűkkörű nyomdai kapacitás, papírhiány

43 Államosítás1948. június 16.  A történelem folyamán először a tanítóképzés is  9274 iskolát (2/3-uk) és 20 e nevelőt ebből 18 e volt felekezeti, továbbá 639 e tanulót (61 %-uk) érintett  1948 a fordulat éve volt a közokta- tásban, pl iskola is épült

44 IV. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus július 20.  Lukács Sándor Ped. Szaksz. Főtitk.  19 szakosztály  1948 ősze a NÉKOSZ fordulata  1948 SZMK  1949 VKM megyei tankerületek  1949-ben fel is oszlatják  1950 DISZ  1950 megyei művelődési osztályok  1951 VKM megszűnése Állam – és egyházügyi hivatal Közoktatásügyi Minisztérium  1952 szakérettségi 2 év, heti 40 ó „gyorstalpaló” év közöttiekkb 20 e fő

45 Tantervek és rendtartások TantervekRendtartások

46 Jellemzőik  Központi  Voluntarista  Ideológiai alapú  Maximalista  Az 1951-es pl. bevezetette az osztályvizsgát  1956-ban új gimnáziumi tanterv

47 Oktatási Törvények  évi III.-as tc. Ipari, keresk.-i és mzg-i ismeretek 16 évre emelt tankötelezettség Iskola és az élet kapcsolatának szorossá tétele Politechnikai nevelés 5+1, a szocialista eszmeiség biztosítása  1985-ös Áttérés a centralizált oktatásirányításról a decentralizáltra A helyi társadalmi autonómia biztosítása Rendtartás helyett, SZMSZ

48 Egyéb adatok  1961 Felsőfokú Technikumok  1962 OPI Magyar Pedagógiai Társaság  1964 ITV  1970 V. Nevelésügyi Kongresszus  1972 „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” c. párthatározat  Oktatási tc.  NAT-1989, 1992, 1995.okt. 05-én Egerben elfogadva  Oktatási törvény LXXIX 1995-CXXI, 1996-LXII, 1999-LXVIII-ben módosítva


Letölteni ppt "Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806 T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések