Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Konfliktusfelismerés, -kezelés Irodalom Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó.Thomas Gordon: T.E.T. A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Konfliktusfelismerés, -kezelés Irodalom Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó.Thomas Gordon: T.E.T. A."— Előadás másolata:

1 Konfliktusfelismerés, -kezelés Irodalom Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó.Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó. Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. 1995, IFA–Magyar ENCORE.Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. 1995, IFA–Magyar ENCORE. Hunyady Györgyné – Szekszárdi Júlia: Konfliktusok az iskolában. Esetelemző gyakorlatok. 1998, BTF.Hunyady Györgyné – Szekszárdi Júlia: Konfliktusok az iskolában. Esetelemző gyakorlatok. 1998, BTF.

2 Irodalom (folytatás) Szekszárdi Júlia: Útvesztők bennünk, köztünk, körülöttünk. Tankönyv a 6. évfolyam számára, 1998, Calibra– Műszaki Kiadó.Szekszárdi Júlia: Útvesztők bennünk, köztünk, körülöttünk. Tankönyv a 6. évfolyam számára, 1998, Calibra– Műszaki Kiadó. Horváth-Szabó Katalin (1997): Az iskolai konfliktusokról. In Mészáros A. (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 209. o.Horváth-Szabó Katalin (1997): Az iskolai konfliktusokról. In Mészáros A. (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 209. o.

3 A konfliktus A konfliktus (

4 Mikor alakul ki konfliktus? A konfliktusban álló felek egymástólA konfliktusban álló felek egymástól kölcsönösen függő kapcsolatban állnak. Az egyik cselekedete befolyásolja a másik helyzetét és fordítva. A felek úgy vélik, hogy egymást kölcsönösen kizáró célokat szeretnének megvalósítani.A felek úgy vélik, hogy egymást kölcsönösen kizáró célokat szeretnének megvalósítani. Konfliktushelyzet akkor alakul ki, ha a két fél szándéka különbözőnek látszik.Konfliktushelyzet akkor alakul ki, ha a két fél szándéka különbözőnek látszik.

5 Lehet: interperszonális intrapszichikus társadalmi

6 Eredete latin > confligere, fegyveres összeütközéslatin > confligere, fegyveres összeütközés gyakran társítanak hozzá negatív tartalmakat, értelmezéseket, érzéseket, és mint nem kívánatos eseményt tartják számongyakran társítanak hozzá negatív tartalmakat, értelmezéseket, érzéseket, és mint nem kívánatos eseményt tartják számon

7 A konfliktusok azonban lehetnek fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói

8 Érzelmi színezet amely nem minden esetben arányos a konfliktus tétjévelamely nem minden esetben arányos a konfliktus tétjével befolyásolja a konfliktusban részt vevő szubjektum személyisége, mentálhigiénés állapota befolyásolja a konfliktusban részt vevő szubjektum személyisége, mentálhigiénés állapota

9 A konfliktusok gyakorisága Befolyásolja:Befolyásolja: a szervezet légköre, értékrendje, szellemisége, klímája, kohéziójaa szervezet légköre, értékrendje, szellemisége, klímája, kohéziója csoporttagok empátiás, kommunikációs, kapcsolatteremtő képességei és toleranciájacsoporttagok empátiás, kommunikációs, kapcsolatteremtő képességei és toleranciája

10 Képzeljük el a tanár-diák kapcsolatot A diák összes lehetséges viselkedése

11 Elfogadható és nem elfogadható magatartások A diák utasításokat követ A diák kérdez, rendet rak a munka után. A diák csendben dolgozik A diák segít egy társának A diák hangoskodik, ami zavarja a többieket A diák megüt egy másik diákot A diák nem pakolja vissza az eszközöket a helyükre A diák félbeszakítja a beszélőt Elfogadható viselkedés Elfogadhatatlan viselkedés

12 Elfogadható magatartások Nem elfogadható magatartások

13 Elfogadható magatartások Nem elfogadható magatartások

14 Student Owns The Problem No-Problem Teacher Owns the Problem A diák haragot, csalódottságot fejez ki A diák nyugodtan, örömmel dolgozik A diák a padra firkál Elfogadási vonal KIÉ A PROBLÉMA? A diáké a probléma Nincs probléma A tanáré a probléma

15 Elkerülhető? azonosíthatóak az olyan konfliktusok, amelyek elkerülhetőek és ajánlatos is elkerülni őket (megfélemlítésből, frusztrációból, diszkriminációból adódó feszültségek, agressziók, túlérzékenységből, személyeskedésből, adódó ellentétek, visszafojtott feszültségből, lappangó indulatból fakadó robbanások). Ugyanakkor vannak kívánatos konfliktusok, mint a saját vélemény vállalásából, érdekérvényesítésből vagy az igazságért való kiállásból adódó konfliktusok.

16 Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái és a konfliktus együttműködés és a versengésegyüttműködés és a versengés A konfliktusok szempontjából mindkettő igen nagy jelentőségű. A konfliktusok szempontjából mindkettő igen nagy jelentőségű. A versengés: konfliktust előidéző tényezőA versengés: konfliktust előidéző tényező Az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő.Az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő. A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és tisztességtelen formát. A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és tisztességtelen formát. A tisztességes versenyhelyzet a szociális összehasonlítás egyik eszköze, általa kiválasztható a legjobb teljesítmény.A tisztességes versenyhelyzet a szociális összehasonlítás egyik eszköze, általa kiválasztható a legjobb teljesítmény.

17 A konstruktív konfliktus A konstruktív konfliktus (tisztességes verseny)A konstruktív konfliktus (tisztességes verseny) a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Tisztességtelen versenyhelyzet (destruktív konfliktus)Tisztességtelen versenyhelyzet (destruktív konfliktus) akkor alakul ki, amikor a verseny egyenlőtlen felek között zajlikakkor alakul ki, amikor a verseny egyenlőtlen felek között zajlik amikor alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetőenamikor alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően Kölcsönös bizalom hiányaKölcsönös bizalom hiánya

18 Konfliktuskezelési paradigmák a pedagógiai tevékenységben A pedagógiai tevékenység résztvevői nap mint nap konfliktusok szereplői.A pedagógiai tevékenység résztvevői nap mint nap konfliktusok szereplői. A pedagógus és a tanuló ellentétes oldalon álló felekA pedagógus és a tanuló ellentétes oldalon álló felek önmagát beteljesítő jóslatként fölösleges konfliktusokat generálhat a pedagógiai tevékenységbenönmagát beteljesítő jóslatként fölösleges konfliktusokat generálhat a pedagógiai tevékenységben ÁtértelmezésÁtértelmezés

19 Típusok Szerencsésebb, ha nem tipizáljuk, standardizáljuk a pedagógiai tevékenységben jelentkező konfliktusokat (nyomatékosítás)Szerencsésebb, ha nem tipizáljuk, standardizáljuk a pedagógiai tevékenységben jelentkező konfliktusokat (nyomatékosítás) fontos, hogy a konfliktust a pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható részének tekintsük: konstruktív konfliktusszemléletfontos, hogy a konfliktust a pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható részének tekintsük: konstruktív konfliktusszemlélet A megoldás típusai:A megoldás típusai: alapvetően győzelemre törekvő, alapvetően ráhagyó és kompromisszumkereső szemlélet szerint (Gordon)alapvetően győzelemre törekvő, alapvetően ráhagyó és kompromisszumkereső szemlélet szerint (Gordon)

20 A konfliktusok kezelése SzemélyiségdimenziókSzemélyiségdimenziók Az önérvényesítő személyAz önérvényesítő személy Az önalávető emberAz önalávető ember Az eredményorientáltságAz eredményorientáltság A kapcsolatorientáltságA kapcsolatorientáltság

21 Konfliktusmegoldó stratégiák és módszerek Győztes/vesztes stratégiaGyőztes/vesztes stratégia Alkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégiaAlkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégia Elkerülő konfliktusmegoldási stratégiaElkerülő konfliktusmegoldási stratégia Kompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégiaKompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégia Problémamegoldó – győztes/győztes – stratégiaProblémamegoldó – győztes/győztes – stratégia

22 Problémamegoldó – győztes/győztes – stratégia olyan megoldásra törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek.olyan megoldásra törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. E stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka.E stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka. A problémamegoldó stratégia együttműködést feltételez.A problémamegoldó stratégia együttműködést feltételez.

23 A problémamegoldás: folyamat a probléma meghatározása;a probléma meghatározása; azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettekazoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettek a megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése;a megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése; a legjobb megoldás kiválasztása; a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés;a legjobb megoldás kiválasztása; a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés; a megoldás kivitelezése;a megoldás kivitelezése; ellenőrzés.ellenőrzés.

24 A konstruktív problémakezelés a következő képességek kialakítását igényli stabil személyiség, identitástudat, pozitív énkép, döntésképességstabil személyiség, identitástudat, pozitív énkép, döntésképesség mások, a „másság” elfogadása, empátia, kongruenciamások, a „másság” elfogadása, empátia, kongruencia eredményes verbális és nonverbális kommunikációeredményes verbális és nonverbális kommunikáció egészséges önérvényesítés, a másik fél szükségleteit mérlegelni képes asszertivitásegészséges önérvényesítés, a másik fél szükségleteit mérlegelni képes asszertivitás kooperativitás, szabályok alkotása, működtetése, „fair” magatartáskooperativitás, szabályok alkotása, működtetése, „fair” magatartás kompromisszumkészség, kreativitás, igény a konszenzusrakompromisszumkészség, kreativitás, igény a konszenzusra

25 Konfliktuskezelési módszerek Minimális hatékonyságú módszerekMinimális hatékonyságú módszerek Közepes hatékonyságú módszerekKözepes hatékonyságú módszerek Leghatékonyabb módszerekLeghatékonyabb módszerek

26 Konfliktusok a mai magyar iskolákban Az iskola alapkapcsolatának számító tanár-diák viszony gyökeres átalakulásaAz iskola alapkapcsolatának számító tanár-diák viszony gyökeres átalakulása A pedagógus pozíciójából eredő tekintélye sem működött a régi formábanA pedagógus pozíciójából eredő tekintélye sem működött a régi formában A plurális demokrácia pedagógiai konzekvenciáinak levonásáraA plurális demokrácia pedagógiai konzekvenciáinak levonására A tantestületeken belüli nézeteltérések, összecsapásokA tantestületeken belüli nézeteltérések, összecsapások

27 Fegyelem, fegyelmezés (Sárosdy Anna: Fegyelem fegyelmezés nélkül. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Eötvös, Bp., 2002.) Kutatások szerint a tanárok egyik leggyakoribb problémája a tanítás során. Jelentős időveszteség a tanulás, tanítás rovására.Kutatások szerint a tanárok egyik leggyakoribb problémája a tanítás során. Jelentős időveszteség a tanulás, tanítás rovására. A pedagógusok zöme úgy érzi, hogy az eltelt évek során a helyzet romlik, s ez világszintű tendenciának tűnik.A pedagógusok zöme úgy érzi, hogy az eltelt évek során a helyzet romlik, s ez világszintű tendenciának tűnik. Növekvő tudományos érdeklődés.Növekvő tudományos érdeklődés.

28 Mit is értünk fegyelem alatt? Nem egyértelműen pozitív fogalom.Nem egyértelműen pozitív fogalom. Jelenthet kívülről az egyénre kényszerített fegyelmet, vagy belső szükségletek vezérelte önfegyelmet.Jelenthet kívülről az egyénre kényszerített fegyelmet, vagy belső szükségletek vezérelte önfegyelmet. „Kétarcú”„Kétarcú”

29 A Pedagógiai Lexikon szerint Hagyományos értelemben a engedelmeskedés, az utasítás- és normakövetés szinonímája. Az egyéntől megköveteli, hogy önmagát valamilyen előírásnak vesse alá.(…) Ugyanakkor más felfogásban: az erőösszpontosítás képessége; a személy vagy csoport olyan állapota, amelyben képes megfelelő időben és kellő intenzitással mozgósítani erőit valamely szükségesnek ítélt feladat végrehajtására.Hagyományos értelemben a engedelmeskedés, az utasítás- és normakövetés szinonímája. Az egyéntől megköveteli, hogy önmagát valamilyen előírásnak vesse alá.(…) Ugyanakkor más felfogásban: az erőösszpontosítás képessége; a személy vagy csoport olyan állapota, amelyben képes megfelelő időben és kellő intenzitással mozgósítani erőit valamely szükségesnek ítélt feladat végrehajtására.

30 Elkülönítés szükséges: gyakran a viselkedészavarokat, figyelemzavarokat is fegyelmezési problémaként azonosítják – ezek kezelése nem minden esetben tartozik a pedagógus hatáskörébe.Elkülönítés szükséges: gyakran a viselkedészavarokat, figyelemzavarokat is fegyelmezési problémaként azonosítják – ezek kezelése nem minden esetben tartozik a pedagógus hatáskörébe. A fegyelem eszköz és cél is egyben.A fegyelem eszköz és cél is egyben. Nem más, mint a zavaró viselkedés minimalizálását és a tanulást elősegítő egyszerű szabályok betartása (Cotton, 2001).Nem más, mint a zavaró viselkedés minimalizálását és a tanulást elősegítő egyszerű szabályok betartása (Cotton, 2001).

31 A fegyelmezett légkör kialakításának és fenntartásának lehetőségei Nem vezethető vissza egyetlen okra, legalább 3 tényező:Nem vezethető vissza egyetlen okra, legalább 3 tényező: az iskolai közeg hatásaiaz iskolai közeg hatásai a tanár személyiségéből, készségeiből, az óravezetésből fakadó hatásoka tanár személyiségéből, készségeiből, az óravezetésből fakadó hatások a gyermek egyéni jellemzői, körülményeia gyermek egyéni jellemzői, körülményei

32 A hatás színtere IskolaCsoport (osztály)Egyén (gyermek) Preventív  Egyértelmű (a diákokkal közösen létrehozott) szabályok  A megfelelő viselkedés elsajátítását segítő tréningek, programok  Tanár-diák kommunikációs helyzet  Óraszervezés  Szabályok alkotása  Ellenőrzés  Pozitív visszajelzés  A csoport együttműködésének erősítése  Egyéni szükségleteken alapuló motiválás  Kedvező viselkedés megerősítése (dicséret)  Egyéni segítségnyújtás Reaktív  Egységes fegyelmezési eljárások  Következetesen érvényesített szabályok  Tanácsadás  Kooperáció  Osztály-megbeszélések  Tanácsadás, terápia  Figyelmeztetés  Büntetés  Logikus következmények

33 A tanári tekintélyA tanári tekintély Az elvárások megfogalmazása, a szabályalkotás szabályaiAz elvárások megfogalmazása, a szabályalkotás szabályai Az órai munka hatékony szervezéseAz órai munka hatékony szervezése A nem kívánatos viselkedés megelőzése visszajelzésekkelA nem kívánatos viselkedés megelőzése visszajelzésekkel

34 A tanári tekintély A vezetői hatalom forrásaiA vezetői hatalom forrásai Egyenlőtlen viszony, fölé- alárendeltségi reláció.Egyenlőtlen viszony, fölé- alárendeltségi reláció. Pozicionális hatalom (legitim, jutalmazó, büntető hatalmi források)  tekintély ??Pozicionális hatalom (legitim, jutalmazó, büntető hatalmi források)  tekintély ?? Nem automatikus!Nem automatikus! Az interakció mintázata, szabályai a találkozás első időszakában alakulnak ki.Az interakció mintázata, szabályai a találkozás első időszakában alakulnak ki. Dominanciaharc. Kimenetele meghatározza az osztály a tanár későbbi viszonyát.Dominanciaharc. Kimenetele meghatározza az osztály a tanár későbbi viszonyát. porondmester nélküli cirkuszporondmester nélküli cirkusz Karácsonyig ne mosolyogj!Karácsonyig ne mosolyogj!

35 Metakommunikáció A kommunikációs helyzet irányításának praktikus technikáiA kommunikációs helyzet irányításának praktikus technikái oFókusztartás oHangerő oSzemkontaktus oBarátságos vagy domináns testbeszéd? oTerritoriális jelzések

36 A megfelelő órai viselkedést vezérlő szabályok.A megfelelő órai viselkedést vezérlő szabályok. Az órai munka hatékony szervezéseAz órai munka hatékony szervezése A nem kívánatos viselkedések megelőzése motiváló visszajelzésekkelA nem kívánatos viselkedések megelőzése motiváló visszajelzésekkel A legsikeresebben az a tanár fegyelmez, aki alig fegyelmez.A legsikeresebben az a tanár fegyelmez, aki alig fegyelmez.


Letölteni ppt "Konfliktusfelismerés, -kezelés Irodalom Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó.Thomas Gordon: T.E.T. A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések