Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fogalom 1. A tananyag címe A zene története. Fogalom 2. Mottó „Lehet élni zene nélkül. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fogalom 1. A tananyag címe A zene története. Fogalom 2. Mottó „Lehet élni zene nélkül. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden."— Előadás másolata:

1 Fogalom 1. A tananyag címe A zene története

2 Fogalom 2. Mottó „Lehet élni zene nélkül. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyerek kezébe kapja a jó zene kulcsát s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken.” „Lehet élni zene nélkül. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyerek kezébe kapja a jó zene kulcsát s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken.” /Kodály Zoltán/ /Kodály Zoltán/

3 Fogalom 3. Használat ● Figyelmesen olvassuk végig a szöveget! ● Értelmezzük, és jegyezzük meg az olvasottakat! ● Érdeklődéssel hallgassuk, és rögzítsük emlékezetünkben a hallott zenerészleteket!

4 Fogalom 4. A tananyag tagozódása I. CélCél I.1. Követelmények, kompetenciákKövetelmények, kompetenciák II. Tartalmi leírásTartalmi leírás III.TananyagtartalomTananyagtartalom 1. Motiváció 2. Korábbi ismeretek aktivizálásaKorábbi ismeretek aktivizálása 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 3. Új ismeretek feldolgozásaÚj ismeretek feldolgozása 3.1. EllenőrzésEllenőrzés 4. Összefoglalás, a leckék összegzéseÖsszefoglalás, a leckék összegzése 5. Értékelés (vázlat, feleletterv) 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatokÖsszefoglaló kérdések, feladatok 5.2. PróbavizsgaPróbavizsga IV.EgyébEgyéb IV.1. FogalmakFogalmak IV.2. ForrásokForrások

5 Fogalom I. Célkitűzés A zenei nevelés célja a muzsikáló közösség-, és a zeneszerető, zeneértő közönségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a zenekultúra megismerése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Kiemelten fontos zenei ízlésünk formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását, a kritikai képesség kialakítását. A zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják zenei esztétikai érzékünket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke.

6 Fogalom I.1. Követelmények, kompetenciák 5. osztály Ismerjük fel részleteik alapján a többször hallgatott reneszánsz és barokk műveket! Sajátítsuk el a reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezését! 6. osztály Ismerjük fel témáik alapján a többször meghallgatott klasszikus zeneműveket! Nevezzük meg a szimfonikus zenekar hangszercsoportjait! Soroljuk fel a bécsi klasszicizmus zeneszerzőit és néhány művüket! 7. osztály Nevezzük meg a 19. századi zeneművek szerzőit, címét, többször hallott részleteik alapján. Fogalmazzuk meg szóban a romantika stílusjegyeit! Soroljuk fel a romantika jellegzetes műfajait! 8. osztály A többször hallott zeneműveket helyezzük el a megfelelő zenetörténeti korszakokban!

7 Fogalom II. Tartalmi leírás 1. Az európai zene legrégibb írásos emlékei az ókorból maradtak ránk. A görögök az ábécé betűivel rögzítették dallamaikat. Éneküket színielőadásokon, vallásos szertartá­sokon hangszerrel is kísérték. Zeneelméletükből máig is élnek szakkifejezések, pl. a görög törzsekről elnevezett hangsorok: dór, fríg stb. Az európai zene legrégibb írásos emlékei az ókorból maradtak ránk. A görögök az ábécé betűivel rögzítették dallamaikat. Éneküket színielőadásokon, vallásos szertartá­sokon hangszerrel is kísérték. Zeneelméletükből máig is élnek szakkifejezések, pl. a görög törzsekről elnevezett hangsorok: dór, fríg stb. Pannóniában, a mai Dunántúlon már a Római Birodalom előtti időkből is tanúskodnak leletek a zenei életről (jánoshidai avar kettős síp). Az aquincumi víziorgona a rómaiak fejlett zenekultúráját mutatja. Pannóniában, a mai Dunántúlon már a Római Birodalom előtti időkből is tanúskodnak leletek a zenei életről (jánoshidai avar kettős síp). Az aquincumi víziorgona a rómaiak fejlett zenekultúráját mutatja.

8 Fogalom Tartalmi leírás 2. A középkor latin nyelvű egyszólamúsága a „gregorián ének". Dallamai az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint az irodalom remekeivel egységes művészeti stílust alkottak. Ebben a korban keletkezett a hangjegyírás, a többszólamúság és a szolmizáció. A középkor latin nyelvű egyszólamúsága a „gregorián ének". Dallamai az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint az irodalom remekeivel egységes művészeti stílust alkottak. Ebben a korban keletkezett a hangjegyírás, a többszólamúság és a szolmizáció. A század a reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet aranykora. Az olasz, német, francia, angol és flamand mesterek sorából kiemelkedik a stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a zene fejedelmének is neveztek (Musicae princeps). A század a reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet aranykora. Az olasz, német, francia, angol és flamand mesterek sorából kiemelkedik a stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a zene fejedelmének is neveztek (Musicae princeps).

9 Fogalom III. Tananyagtartalom Zenehallgatásaink során hallgatunk gregorián éneket (az első önálló európai műzene) és néhány madrigált a reneszánsz korból. Zenehallgatásaink során hallgatunk gregorián éneket (az első önálló európai műzene) és néhány madrigált a reneszánsz korból. Ezek mellett a barokk zene legnagyobb mestereinek (Bach, Händel, Vivaldi, Purcell, Marcello) alkotásából hallgatunk egy-egy szép részletet. Ennek során megismerjük a barokk zene legjellemzőbb műformáit (opera, oratórium, kantáta, szvit, fúga, concerto, versenymű). Ezek mellett a barokk zene legnagyobb mestereinek (Bach, Händel, Vivaldi, Purcell, Marcello) alkotásából hallgatunk egy-egy szép részletet. Ennek során megismerjük a barokk zene legjellemzőbb műformáit (opera, oratórium, kantáta, szvit, fúga, concerto, versenymű). Bepillantunk a bécsi klasszicizmus korába, megismerkedünk a kor legnagyobb zenei alakjaival (Haydn, Mozart, Beethoven) és műveikkel. Bepillantunk a bécsi klasszicizmus korába, megismerkedünk a kor legnagyobb zenei alakjaival (Haydn, Mozart, Beethoven) és műveikkel. Gyönyörködhetünk a 19. század romantikus zeneszerzőinek (Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, Wagner, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Smetana) újszerű, szenvedélyes zenéjében. Gyönyörködhetünk a 19. század romantikus zeneszerzőinek (Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, Wagner, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Smetana) újszerű, szenvedélyes zenéjében. Megismerjük a 20. századi zene nagy mestereit és mesterműveit. Megismerjük a 20. századi zene nagy mestereit és mesterműveit.

10 Fogalom 1. Motiváció „Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek." (Babits Mihály: A második ének)

11 Fogalom 2. Korábbi ismeretek aktivizálása 1. Az emberiség életében már az ősközösségben és a rabszolgatartó társadalmakban is fontos szerepe volt a zenének. Ezek az első dallamok egyszerű ritmusú, két-három hangnyi dallamok voltak. Tartalmuk szerint: harci, munka-, varázsló- és szertartásdalok, ringatók, siratók. Az év során mi is megismerkedtünk már a volgai hajóvontatók énekével, a sámándallal, a regösénekkel. Az emberiség életében már az ősközösségben és a rabszolgatartó társadalmakban is fontos szerepe volt a zenének. Ezek az első dallamok egyszerű ritmusú, két-három hangnyi dallamok voltak. Tartalmuk szerint: harci, munka-, varázsló- és szertartásdalok, ringatók, siratók. Az év során mi is megismerkedtünk már a volgai hajóvontatók énekével, a sámándallal, a regösénekkel.

12 Fogalom 2. Korábbi ismeretek aktivizálása 2. A regölés régi népszokás, a téli napforduló zenés néphagyománya. Ideje a karácsonytól, újévig terjedő időszak. A regölés régi népszokás, a téli napforduló zenés néphagyománya. Ideje a karácsonytól, újévig terjedő időszak. A köszöntők sorában a regölés őrzi a legősibb hagyományokat. Szövegében pogány és keresztény elemek keverednek. A „regő rejtem” a varázsigékhez tartozik, mely a hajdani sámánok „révülésével” függ össze. A sámánok a pogány szertartások vezetői voltak. A köszöntők sorában a regölés őrzi a legősibb hagyományokat. Szövegében pogány és keresztény elemek keverednek. A „regő rejtem” a varázsigékhez tartozik, mely a hajdani sámánok „révülésével” függ össze. A sámánok a pogány szertartások vezetői voltak.

13 Fogalom 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás Kérdés (Döntsd el az alábbi állítások helyességét!) a) A sámánok ősi harcosok voltak. b) A sámánok pogány szertartások vezetői voltak. c) A sámánok keresztény papok voltak. Helyes b)

14 Fogalom 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 2. 2.Kérdés (Döntsd el az alábbi állítások helyességét!) a)A regölés a farsang hagyománya. b)A regölés a húsvéti ünnepek hagyománya. c) A regölés a karácsony ünnepéhez fűződő hagyomány. Helyes c)

15 Fogalom 3. Új ismeretek feldolgozása 3. Új ismeretek feldolgozása ● Régi muzsika kertje A gregorián A gregorián ● A reneszánsz kor zenéje ● A barokk zene ● A bécsi klasszicizmus ● A romantikus zene története ● A XX. század zenéje ● Zenei fogalomtár ● Ábrák és zenék jegyzéke

16 Fogalom 1.1. A gregorián A gregorián Az első önálló európai műzene a gregorián ének volt. Elnevezését I. Gergely (Gregorius) pápáról kapta, aki a VI. század végén elrendelte a szertartásénekek összegyűjtését, válogatását és rendszerezését. Ő alapította meg az első énekiskolát is, a Scola Cantorumot. Tanítványai elterjesztették a gregorián éneket egész Európában. A gregorián ének latin nyelvű. Az első önálló európai műzene a gregorián ének volt. Elnevezését I. Gergely (Gregorius) pápáról kapta, aki a VI. század végén elrendelte a szertartásénekek összegyűjtését, válogatását és rendszerezését. Ő alapította meg az első énekiskolát is, a Scola Cantorumot. Tanítványai elterjesztették a gregorián éneket egész Európában. A gregorián ének latin nyelvű. A gregorián ének talajából táplálkozott a XI-XIII. században fejlődésnek indult énekes többszólamúság is. A dél-európai népek kolostoraiban a gregorián dallamot tiszta kvint és kvart távolságú párhuzamos dallamokkal kísérték. Ezt a technikát organumnak nevezték. A gregorián ének talajából táplálkozott a XI-XIII. században fejlődésnek indult énekes többszólamúság is. A dél-európai népek kolostoraiban a gregorián dallamot tiszta kvint és kvart távolságú párhuzamos dallamokkal kísérték. Ezt a technikát organumnak nevezték.

17 Fogalom Az európai népek között mindenütt élt a világi muzsikálás ősi hagyománya is. Az énekmondók húros hangszerkísérettel énekeltek a hősi tettekről és a napi élet eseményeiről. A világi zene jellemzői: az eleven lüktetésű táncritmus, a füzérforma és a refrénes szerkezet. Az európai népek között mindenütt élt a világi muzsikálás ősi hagyománya is. Az énekmondók húros hangszerkísérettel énekeltek a hősi tettekről és a napi élet eseményeiről. A világi zene jellemzői: az eleven lüktetésű táncritmus, a füzérforma és a refrénes szerkezet. A középkori világi zene Franciaországban, Olaszországban és Németországban virágzott. A középkori világi zene Franciaországban, Olaszországban és Németországban virágzott.

18 Fogalom1.3. A reneszánsz kor zenéje A reneszánsz kor zenéje A „reneszánsz” szó újjászületést jelent. A XV-XVI. Században Európában a cappella, a hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusművészet alakult ki. A templomokban és a főúri udvarokban 8-12 főből álló énekkarok működtek. Az élükön álló karnagyok, a korszak híres zeneszerzői voltak. A leghíresebbek: Josquin de Prés (zsoszken dö pré), Palestrina és Lassus. A reneszánsz zene Itáliában, a Németalföldön, Angliában, Francia- és Németországban volt nagy jelentőségű. A reneszánsz kor legfontosabb zenei műfajai: a mise, a motetta, a madrigál és a chanson. A „reneszánsz” szó újjászületést jelent. A XV-XVI. Században Európában a cappella, a hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusművészet alakult ki. A templomokban és a főúri udvarokban 8-12 főből álló énekkarok működtek. Az élükön álló karnagyok, a korszak híres zeneszerzői voltak. A leghíresebbek: Josquin de Prés (zsoszken dö pré), Palestrina és Lassus. A reneszánsz zene Itáliában, a Németalföldön, Angliában, Francia- és Németországban volt nagy jelentőségű. A reneszánsz kor legfontosabb zenei műfajai: a mise, a motetta, a madrigál és a chanson. A reneszánsz műfajok szerkesztésmódja az utánzáson (imitáción) alapult. A legpontosabb imitáció a kánon, melyben a később belépő szólamok hangról hangra ismétlik a kezdő dallamot. Máskor az imitáló szólam tiszta kvint, vagy kvart távolságban vagy más hangközmenetben hangoztatja a fődallamot. Ha a belépő szólamok egyenrangúak, akkor polifon szerkesztésről beszélünk. Ha egy fődallamot a többi szólam egyidejű szövegmondással, akkordikusan kísér, a szerkesztésmód homofon. A reneszánsz műfajok szerkesztésmódja az utánzáson (imitáción) alapult. A legpontosabb imitáció a kánon, melyben a később belépő szólamok hangról hangra ismétlik a kezdő dallamot. Máskor az imitáló szólam tiszta kvint, vagy kvart távolságban vagy más hangközmenetben hangoztatja a fődallamot. Ha a belépő szólamok egyenrangúak, akkor polifon szerkesztésről beszélünk. Ha egy fődallamot a többi szólam egyidejű szövegmondással, akkordikusan kísér, a szerkesztésmód homofon.

19 Fogalom1.4. Giovanni Pierluigi da Palestrina a reneszánsz legjelentősebb, stílusteremtő egyénisége. Énekes fiúból lett a pápa énekkarának vezetője.Olasz származású, Rómában élt. Műveiben megteremtette a dallam, a szöveg és a harmónia egységét, megújította az egyházi zenét. Több mint 600 művet írt: miséket, motettákat, madrigálokat, himhuszokat. Kortársai a zene fejedelmének nevezték. Giovanni Pierluigi da Palestrina a reneszánsz legjelentősebb, stílusteremtő egyénisége. Énekes fiúból lett a pápa énekkarának vezetője.Olasz származású, Rómában élt. Műveiben megteremtette a dallam, a szöveg és a harmónia egységét, megújította az egyházi zenét. Több mint 600 művet írt: miséket, motettákat, madrigálokat, himhuszokat. Kortársai a zene fejedelmének nevezték. (A „palestrinai stílus” a katolikus egyházzene hivatalosan elismert mintaképévé vált.) (A „palestrinai stílus” a katolikus egyházzene hivatalosan elismert mintaképévé vált.) G. P. Palestrina

20 Fogalom1.5. Orlandus Lassus németalföldi zeneszerző és karmester volt. Beutazta egész Európát, több nyelven beszélt. 25 éves korától a bajor herceg szolgálatában állott Münchenben, udvari muzsikusként. Jelszava: „Ne legyen nap alkotómunka nélkül!” Több mint kétezer művet írt: motettákat, madrigálokat, chansonokat (dal), zsoltárokat. Művészete a németalföldi többszólamú kórusmuzsika csúcspontja; Stílusa a németalföldi hagyományokat az itáliai zene elemeivel ötvözi. Munkássága összefoglaló jellegű. Orlandus Lassus németalföldi zeneszerző és karmester volt. Beutazta egész Európát, több nyelven beszélt. 25 éves korától a bajor herceg szolgálatában állott Münchenben, udvari muzsikusként. Jelszava: „Ne legyen nap alkotómunka nélkül!” Több mint kétezer művet írt: motettákat, madrigálokat, chansonokat (dal), zsoltárokat. Művészete a németalföldi többszólamú kórusmuzsika csúcspontja; Stílusa a németalföldi hagyományokat az itáliai zene elemeivel ötvözi. Munkássága összefoglaló jellegű. O. Lassus

21 Fogalom2.1. A barokk zene Hallgassunk hangszeres zenét olyan zeneszerzők műveiből, akik az 1600-as, 1700-as években (a XVII., XVIII. Században) éltek! Ez a zeneművészet egyik nagy virágkora. Előtérbe kerül a hangszeres muzsika, hangszeres együttesek, zenekarok alakulnak. Megjelennek az önálló zenekari darabok concertók (koncsertók), versenyművek. Kedvelt zenei forma a szvit. Hallgassunk hangszeres zenét olyan zeneszerzők műveiből, akik az 1600-as, 1700-as években (a XVII., XVIII. Században) éltek! Ez a zeneművészet egyik nagy virágkora. Előtérbe kerül a hangszeres muzsika, hangszeres együttesek, zenekarok alakulnak. Megjelennek az önálló zenekari darabok concertók (koncsertók), versenyművek. Kedvelt zenei forma a szvit. Ekkor alakult ki a nagy énekes és hangszeres együttest megszólaltató opera, oratórium, kantáta műfaja is. Ekkor alakult ki a nagy énekes és hangszeres együttest megszólaltató opera, oratórium, kantáta műfaja is. Gazdag díszítés, csillogó hangzás jellemzi ezt a stílust, melyet a barokk zene korszakának nevezünk. A kor legnagyobb zeneszerzői: Bach, Händel, Vivaldi, Purcell. Gazdag díszítés, csillogó hangzás jellemzi ezt a stílust, melyet a barokk zene korszakának nevezünk. A kor legnagyobb zeneszerzői: Bach, Händel, Vivaldi, Purcell.

22 Fogalom2.2. Angol zeneszerző. 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és – javítóként működik, majd elnyeri a „királyi hegedűsök házi zeneszerzője” posztot. Korai korszakát az egyházzene hangsúlyos volta jellemezte. Kinevezik udvari zeneszerzőnek. Legszebb egyházzenei alkotása a Te Deum and Jubilate. Angol zeneszerző. 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és – javítóként működik, majd elnyeri a „királyi hegedűsök házi zeneszerzője” posztot. Korai korszakát az egyházzene hangsúlyos volta jellemezte. Kinevezik udvari zeneszerzőnek. Legszebb egyházzenei alkotása a Te Deum and Jubilate. H. Purcell

23 Fogalom2.3. A barokk kor neves itáliai zeneszerzője és hegedűművésze: Antonio Vivaldi. ‘114-től a velencei San Marco- templom karnagya, s egyúttal a konzervatórium tanára volt ban Mantovában udvari karmester, körül Bécsben és Prágában is működött. A kései barokk legnagyobb mestereinek egyike. A barokk kor neves itáliai zeneszerzője és hegedűművésze: Antonio Vivaldi. ‘114-től a velencei San Marco- templom karnagya, s egyúttal a konzervatórium tanára volt ban Mantovában udvari karmester, körül Bécsben és Prágában is működött. A kései barokk legnagyobb mestereinek egyike. A. Vivaldi

24 Fogalom2.4. Német zeneszerző, a barokk zene legnagyobb mestere. Zenére először édesapja, majd bátyja, később híres mesterek oktatták. Tanulmányai befejeztével kisebb német városokban tevékenykedett. Kiváló orgonista, hegedűs és zeneszerző. Német zeneszerző, a barokk zene legnagyobb mestere. Zenére először édesapja, majd bátyja, később híres mesterek oktatták. Tanulmányai befejeztével kisebb német városokban tevékenykedett. Kiváló orgonista, hegedűs és zeneszerző. Életének nagy részét Lipcsében töltötte a Tamás- templom karnagyaként. Tanítványai éves fiúk – énekelték itt komponált műveinek kórusszólamait. Életének nagy részét Lipcsében töltötte a Tamás- templom karnagyaként. Tanítványai éves fiúk – énekelték itt komponált műveinek kórusszólamait. Hatalmas életműve zenekari művei, ének zenekari kompozíciói és a legkülönbözőbb hangszerekre írt darabjai – máig is példaszerűek minden zeneszerző, zenét szerető és tanuló ember számára. Hatalmas életműve zenekari művei, ének zenekari kompozíciói és a legkülönbözőbb hangszerekre írt darabjai – máig is példaszerűek minden zeneszerző, zenét szerető és tanuló ember számára. J. S. Bach

25 Fogalom2.5 Bach kortársa, a zenetörténet legnagyobb oratóriumszerzője. Ifjúkorában csembaló- és orgonaművészként sokat utazott. Bejárta egész Itáliát, ott ismerkedett meg az opera műfajával, és később ő maga is nagyon sok operát írt. Élete legnagyobb részét Angliában töltötte, ahol siker és hírnév övezte. Händel 30 oratóriuma közül a legismertebbek a Messiás, a Júdás Makkabeus, a Saul. Hangszeres művei közül kiemelkedők concerto grossói, orgonaversenyei és zenekari szvitjei. Legkedveltebbek a Vízi zene és a Tűzijáték szvit. Bach kortársa, a zenetörténet legnagyobb oratóriumszerzője. Ifjúkorában csembaló- és orgonaművészként sokat utazott. Bejárta egész Itáliát, ott ismerkedett meg az opera műfajával, és később ő maga is nagyon sok operát írt. Élete legnagyobb részét Angliában töltötte, ahol siker és hírnév övezte. Händel 30 oratóriuma közül a legismertebbek a Messiás, a Júdás Makkabeus, a Saul. Hangszeres művei közül kiemelkedők concerto grossói, orgonaversenyei és zenekari szvitjei. Legkedveltebbek a Vízi zene és a Tűzijáték szvit. G. F. Händel

26 Fogalom3.1. A bécsi klasszicizmus A bécsi klasszicizmus Az európai zenei életben 1750 körül új stílus kezd kialakulni. Ez a kor a régimódinak, dagályosnak tartott barokk zenével ellentétben egyszerűségre, változatos ritmusra, dallamosságra, táncos tempók alkalmazására törekszik. Új formákat, új műfajokat hoz létre, a fúvósok bevonásával gazdagítja a zenekari hangzást. Az európai zenei életben 1750 körül új stílus kezd kialakulni. Ez a kor a régimódinak, dagályosnak tartott barokk zenével ellentétben egyszerűségre, változatos ritmusra, dallamosságra, táncos tempók alkalmazására törekszik. Új formákat, új műfajokat hoz létre, a fúvósok bevonásával gazdagítja a zenekari hangzást. Az új zene központja Bécs, az új stílus három nagy mestere az itt élő Haydn, Mozart és Beethoven. Őket nevezzük összefoglaló névvel bécsi klasszikusoknak. Az új zene központja Bécs, az új stílus három nagy mestere az itt élő Haydn, Mozart és Beethoven. Őket nevezzük összefoglaló névvel bécsi klasszikusoknak. A XVIII. Század második és a XIX. Század első felében a klasszikus zene egyik legfontosabb műfaja a klasszikus szimfónia, amely négytételes zenekarra írott mű. Első tétele rendszerint gyors, a második lassú, a harmadik többnyire menüett, a negyedik pedig ismét gyors tempójú. Első nagy mestere Haydn, aki 104 szimfóniát írt. Mozart 47, Beethoven 9 szimfóniát alkotott. A XVIII. Század második és a XIX. Század első felében a klasszikus zene egyik legfontosabb műfaja a klasszikus szimfónia, amely négytételes zenekarra írott mű. Első tétele rendszerint gyors, a második lassú, a harmadik többnyire menüett, a negyedik pedig ismét gyors tempójú. Első nagy mestere Haydn, aki 104 szimfóniát írt. Mozart 47, Beethoven 9 szimfóniát alkotott.

27 Fogalom3.2. A szonátaforma a klasszikus hangszeres zene valamennyi műfajára jellemző. Általában többtételes művek első és utolsó tételében jelenik meg. Lényege, hogy három nagy szakaszból áll: A szonátaforma a klasszikus hangszeres zene valamennyi műfajára jellemző. Általában többtételes művek első és utolsó tételében jelenik meg. Lényege, hogy három nagy szakaszból áll: - Az expozíció bemutatja a tétel fő- és melléktémáit (zárótémát), - Az expozíció bemutatja a tétel fő- és melléktémáit (zárótémát), - a kidolgozás a témákat feldolgozza, variálja, - a kidolgozás a témákat feldolgozza, variálja, - a visszatérésben (repríz) újra az expozíció témáit halljuk. - a visszatérésben (repríz) újra az expozíció témáit halljuk. Formája: A A B A, mert az expozíció ismétlődik. Formája: A A B A, mert az expozíció ismétlődik. Haydn, a szonátaforma megalkotója több mint 50 zongoraszonátát írt, Mozart hegedű-zongoraszonátákat, Beethoven a hegedű mellett gordonkára (cselló) és kürtre is komponált szonátákat. Haydn, a szonátaforma megalkotója több mint 50 zongoraszonátát írt, Mozart hegedű-zongoraszonátákat, Beethoven a hegedű mellett gordonkára (cselló) és kürtre is komponált szonátákat.

28 Fogalom3.3. A tehetséges gyermeket szülei a közeli városba adják, ahol iskolamester rokonuk énekelni, zongorázni, hegedülni tanítja. Nyolcévesen felveszik a templomi énekesek kollégiumába. Tizenhét éves korában kiteszik a kórusból. Alkalmi munkákból él, kottát másol, orgonál, hegedül. Népies daljátékot, szórakoztató zenét, „divertimentót” komponál ben az Esterházy hercegek szolgálatába lép, mint udvari zeneszerző és karmester. Kismartonban, és hazánkban Eszterházán (ma Fertőd) saját zenekara és operatársulata élén adja elő messze földön híres műveit. Vonósnégyeseit és szimfóniáit az osztrák népzene dallam- és ritmusvilága hatja át, Haydn e műfajok megteremtője. Híres művei a Teremtés és az Évszakok. A tehetséges gyermeket szülei a közeli városba adják, ahol iskolamester rokonuk énekelni, zongorázni, hegedülni tanítja. Nyolcévesen felveszik a templomi énekesek kollégiumába. Tizenhét éves korában kiteszik a kórusból. Alkalmi munkákból él, kottát másol, orgonál, hegedül. Népies daljátékot, szórakoztató zenét, „divertimentót” komponál ben az Esterházy hercegek szolgálatába lép, mint udvari zeneszerző és karmester. Kismartonban, és hazánkban Eszterházán (ma Fertőd) saját zenekara és operatársulata élén adja elő messze földön híres műveit. Vonósnégyeseit és szimfóniáit az osztrák népzene dallam- és ritmusvilága hatja át, Haydn e műfajok megteremtője. Híres művei a Teremtés és az Évszakok. J. Haydn

29 Fogalom3.4. Mozart a klasszikus stílus egyik legnagyobb mestere. Négyéves korától tanul hegedülni és zongorázni, ötévesen ákombákom kottafejekkel zongoraversenyt ír. A gyermek Mozart hallgatóságát mindenütt ámulatba ejti, útját sikerek, elismerések és kitüntetések követik. Tizenhét éves korában a salzburgi érsek zenekarának hangversenymestere lesz ben Bécsbe menekül. 10 évi nélkülözésekkel teli, de rendkívül termékeny alkotómunka kö­vetkezik. II. József császár pártfogását kéri. Udvari zeneszerzőként való alkalmazására csak később kerül sor tól hangversenyezésből, művei eladásából él. Mozart a klasszikus stílus egyik legnagyobb mestere. Négyéves korától tanul hegedülni és zongorázni, ötévesen ákombákom kottafejekkel zongoraversenyt ír. A gyermek Mozart hallgatóságát mindenütt ámulatba ejti, útját sikerek, elismerések és kitüntetések követik. Tizenhét éves korában a salzburgi érsek zenekarának hangversenymestere lesz ben Bécsbe menekül. 10 évi nélkülözésekkel teli, de rendkívül termékeny alkotómunka kö­vetkezik. II. József császár pártfogását kéri. Udvari zeneszerzőként való alkalmazására csak később kerül sor tól hangversenyezésből, művei eladásából él. Szimfóniákat, divertimentókat, zongoraversenyeket és más hangszerekre írt versenyműveket komponált. Kamarazené­ jének legfontosabb műfajai: zongoraszonáták, vonósnégyesek, vonósötösök. Operáit ma is állandóan műsoron tartják a világ operaszínpadain. Legismertebbek: Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Jüan, Varázsfuvola. Megrendítő utolsó műve & Rekviem (gyászmise). Szimfóniákat, divertimentókat, zongoraversenyeket és más hangszerekre írt versenyműveket komponált. Kamarazené­ jének legfontosabb műfajai: zongoraszonáták, vonósnégyesek, vonósötösök. Operáit ma is állandóan műsoron tartják a világ operaszínpadain. Legismertebbek: Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Jüan, Varázsfuvola. Megrendítő utolsó műve & Rekviem (gyászmise). W. A. Mozart

30 Fogalom3.5. Német zeneszerző, muzsikus család gyermeke. Már négyéves korában kitűnik zenei tehetségével. Tízéves korától már a bonni udvari zenekar tagja. Tizenhét éves korában tanulmányútra indul Bécsbe eszményképéhez: Mozarthoz. Zeneszerzői ismereteit Haydnnál is gazdagítja. Beethoven ekkor már híres zongoraművész. Sok zenekedvelő főúri családdal áll kapcsolatban, közülük többtől évjáradékot kap, ez lehetővé teszi, hogy szolgai kötöttségek nélkül éljen. Harmincéves korában kezd elhatalmasodni fülbaja, s ez később hallása teljes elvesztéséhez vezetett. Beethoven a bécsi klasszicizmus stílusának betetőzője. Minden műfajban jelentőset alkotott. Művészete a zongoraszonáta, a szimfónia és a vonósnégyes területén a legkiemelkedőbb. Jelentősebb művei: 9 szimfónia, egy opera (Fidélio), a Hegedűverseny és a Missa Solemnis. Német zeneszerző, muzsikus család gyermeke. Már négyéves korában kitűnik zenei tehetségével. Tízéves korától már a bonni udvari zenekar tagja. Tizenhét éves korában tanulmányútra indul Bécsbe eszményképéhez: Mozarthoz. Zeneszerzői ismereteit Haydnnál is gazdagítja. Beethoven ekkor már híres zongoraművész. Sok zenekedvelő főúri családdal áll kapcsolatban, közülük többtől évjáradékot kap, ez lehetővé teszi, hogy szolgai kötöttségek nélkül éljen. Harmincéves korában kezd elhatalmasodni fülbaja, s ez később hallása teljes elvesztéséhez vezetett. Beethoven a bécsi klasszicizmus stílusának betetőzője. Minden műfajban jelentőset alkotott. Művészete a zongoraszonáta, a szimfónia és a vonósnégyes területén a legkiemelkedőbb. Jelentősebb művei: 9 szimfónia, egy opera (Fidélio), a Hegedűverseny és a Missa Solemnis. L. Beethoven

31 Fogalom4.1. A romantikus zene története A romantikus zene története F. Schubert R. Schumann Osztrák romantikus zeneszerző. Tanulmányait a híres Wiener Sängerknaben (Bécsi énekes fiúk) iskolájában végezte. A zeneirodalom legnagyobb dalköltője nál több dalában a versek a zongorakíséret művészi köntösében új életre kelnek. Szimfóniák, zongoraművek, kamarazene, kórusok jelzik rövid életének gazdag termését. Német romantikus zeneszerző, zongoraművek, szimfóniák, dalok alkotója.

32 Fogalom4.2. Német romantikus zeneszerző. Szimfóniái, versenyművei, dalai, kórusművei mellett legnépszerűbb műve Shakespeare Szentivánéji álom c. színművéhez írt kísérőzenéje. Ebből később szvitet komponált. Szimfóniáiban az úti élmények jelennek meg.Karmesterként is ismert volt. Közel százéves feledés után ő adta elő újra J. S. Bach Máté-passióját. F. Mendelssohn A lengyel zeneszerző és zongoraművész Párizsban élt és működött. A romantika legszemélyesebb hangú zongoradarabjainak szerzője. Szonátákat, balladákat, etűdöket, polonézeket, mazurkákat és más zongoraműveket írt. F. Chopin

33 Fogalom4.3. Olasz zeneszerző, az operaszínpad történetének egyik legkimagaslóbb alakja. Művészetével is küzdött az idegen elnyomás ellen, az Egységes Olaszországért (Unita Italia 1861). Legismertebb operái: a Nabucco, a Rigoletto, a Trubadúr, a Traviata, az Álarcosbál, az Aida, a Don Carlos, az Otello és a Falstaff. Jelentős műve a Requiem (gyászmise). Olasz zeneszerző, az operaszínpad történetének egyik legkimagaslóbb alakja. Művészetével is küzdött az idegen elnyomás ellen, az Egységes Olaszországért (Unita Italia 1861). Legismertebb operái: a Nabucco, a Rigoletto, a Trubadúr, a Traviata, az Álarcosbál, az Aida, a Don Carlos, az Otello és a Falstaff. Jelentős műve a Requiem (gyászmise). G. Verdi

34 Fogalom4.4. Német zeneszerző, a romantikus zenedráma megteremtője. Operaszövegeit maga írta, a díszleteket, jelmezeket is nagy részben maga tervezte. Főbb művei: a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, a Nürnbergi mesterdalnokok, a Niebelung gyűrűje és a parsifal. R. Wagner. M. P. Muszorgszkij Orosz zeneszerző. Operáiban (Borisz Godunov, Hovanscsina) az orosz történelem drámai eseményeit vitte színpadra, helyet adva bennük a nép forradalmi lendületének. Zenekari műve (Egy éj a kopár hegyen) és zongorasorozata (Egy kiállítás képei) nagy erejű zenei képekben ábrázolja témáit. Dalaiban az orosz nyelv rejtett dallamosságát tárta fel

35 Fogalom4.5. P. I. Csajkovszkij B. Smetana Orosz zeneszerző, a romantikus színpadi és szimfonikus zene, a dal és a balettzene mestere. Legismertebb művei: 6 szimfónia, hegedű- és zongoraverseny, Diótörő, Csipkerózsika, Hattyúk tava, Anyegin, Pique Dame, 1812 nyitány, Rómeó és Júlia nyitányfantázia. Zeneszerző, zongoraművész. A cseh zene kezdeményező alakja, aki sokoldalú kulturális tevékenységet folytatott. Legnépszerűbb operája Az eladott menyasszony, nagyszabású szimfonikus műve a Hazám ciklus zenekarra.

36 Fogalom5.1. A XX. század zenéje A XX. század zenéje C. Debussy A századforduló nagy francia zeneszerzője. Fő művei: zongoraművek, szimfonikus költemények (A tenger, Egy faun délutánja) opera, dalok, kórusok. „Legyűrnek izmos, új melódiák, Mert vak erőkként küzdenek a hangok, És ahány hangszer, annyi nyers világ, Jajdul a mű, mint félrevert harangok.”

37 Fogalom5.2. A. Honegger I. Sztravinszkij Svájci származású francia zeneszerző. Bibliai és történelmi ihletésű oratóriumai (Dávid király, Johanna a máglyán) mellett a 20. század mozgalmas világa is tükröződik műveiben. Vonós zenekarra írt II. szimfóniája a második világháború megrázó élményeinek hatására született. Orosz zeneszerző, a 20. századzenéjének egyik forradalmi megújítója. Élete nagy részét Svájcban, Franciaországban és az USA-ban töltötte. Az „oroszos” kezdetektől a legmodernebb technikáig a zene minden területén érdekes műveket hozott létre. Fő művei: operák (A csalogány, A léhaság útja), mesejátékok (a róka, A katona története), balettek (Tűzmadár, Petruska, Tavaszi

38 Fogalom5.3. Sz. Prokofjev Az orosz zeneművészet kimagasló alakja. Szentpétervári tanulóévei után Európa és Amerika hangversenytermeiben aratta sikereit mint zongoraművész és zeneszerző. Élete utolsó két évtizedében a Szovjetunióban élt és alkotott. Fő művei: operák (Háború és béke, Három narancs szerelmese), balett (Rómeó és Júlia), kantáta (Alekszander Nyevszkij), szimfóniák, kórusművek, szimfonikus mese (Péter és a farkas).

39 Fogalom5.4. B. Britten Világhírű angol zeneszerző. Műveit elsősorban énekhangra írta. Számos operája közül Magyarországon is bemutatták a Péter Grimes, Albert Herring és a Szentivánéji álom címűeket. Elhangzottak az ifjúság számára írott daljátékai is, A kis kéményseprő, Noé bárkája, Az Arany Hiúság. A második világháborúban lebombázott coventryi székesegyház mellett emelt új templom avatására írta Háborús requiemjét melynek budapesti előadását maga vezényelte. Ifjúsági zenei életünkkel kötött barátságának emléke az Iker-variációk című fuvolára, hegedűre és zongora négykezesre írott kamaraműve.

40 Fogalom5.5. G. Gershwin A. Dvořák Amerikai zeneszerező és zongoraművész. Alkotásaiban a szórakoztató és a komolyzene ötvözésére törekedett. Jellegzetesen amerikai stílusára nagy hatással volt a néger népzene és a dzsessz. Legismertebb művei: a Rhapsody in Blue, az Egy amerikai Párizsban és a Zongoraverseny. A cseh romantikus zene egyik legjelentősebb képviselője. Néhány évet Amerikában töltött, ennek emlékét őrzi IX. e- moll Újvilág szimfóniája, melyben a cseh, valamint az észak- amerikai néger és indián népzene hatása is kimutatható.

41 Fogalom 3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás 1. Illesszük a megfelelő zenetörténeti korba a zeneszerzőket! A reneszánsz kor zenéje A barokk zene A bécsi klasszicizmus A romantikus zene A XX. század zenéje

42 Fogalom 3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás 2. A reneszánsz kor zenéje A reneszánsz kor zenéje A barokk zene A barokk zene A bécsi klasszicizmus A bécsi klasszicizmus A romantikus zene A romantikus zene A XX. század zenéje A XX. század zenéje opera, oratórium, kantáta opera, oratórium, kantáta dzsessz dzsessz szimfónia, szonáta, versenymű, vonósnégyes szimfónia, szonáta, versenymű, vonósnégyes gregorián, mise, motetta gregorián, mise, motetta versenymű, szvit, fúga versenymű, szvit, fúga Párosítsuk a zenei műfajokat a zezei korokkal!

43 Fogalom 4. Összefoglalás A lecke összegzése 1. A középkor latin nyelvű egyszólamúsága a „gregorián ének". Dallamai az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint az irodalom remekeivel egységes művészeti stílust alkottak. Ebben a korban keletkezett a hangjegyírás, a többszólamúság és a szolmizá- ció. A század a reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet aranykora. Az olasz, német, francia, angol és flamand mesterek sorából kiemelkedik a stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a zene fejedelmének is neveztek (Musicae princeps).

44 Fogalom 4. Összefoglalás A lecke összegzése 2. A barokk zene kora kb tól 1750-ig, Bach haláláig tartott. Fő jellemzői: a nagy formák (opera, oratórium), a gazdag díszítés, a kontraszthatások (forte- piano), a fejlett hangszerkultúra. Máig is élő zenei műfajok sokasága született ebben a korban (versenymű, szvit, fúga stb.). Legnagyobb mesterei német földön Bach és Händel, Angliában Purcell, Olaszországban Vivaldi. A barokk korban hatalmas lendületet vett a hangszerek és a hangszeres műfajok fejlődése. Emellett azonban virágzanak az énekes műfajok is. Az opera megteremtője az olasz Monteverdi, továbbfejlesztői Purcell és Händel. A barokk oratórium legnagyobb mesterei Bach és Händel.

45 Fogalom 4. Összefoglalás A lecke összegzése 3. A bécsi klasszikus zene kora kb től 1827-ig, Beethoven haláláig tartott. Legnagyobb alakjai: Haydn, Mozart és Beethoven, életük java részét Bécsben élték le. Munkásságuk nyomán alakult ki a szonáta, a szimfónia és a vonósnégyes; a barokk műfajok közül továbbfejlesztették a versenyművet és az operát. A 19. század zenéjét romantikusnak nevezzük. A szó jelentése: regényes. A romantika a művészet minden ágában: az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében a szenvedélyes nagy érzelmek ábrázolására törekedett, a hazaszeretet, a szabadságvágy és a szerelem érzéseinek forradalmian új kifejezésére. A klasszikus formák új tartalommal telítődte, és új, kötetlenebb zenei formák keletkeztek. A dal a szervesen hozzá tartozó zongorakísérettel új szerephez jutott. A század legnagyobb zeneszerzői mind komponáltak dalokat, dalciklusokat, így elsősorban Schubert, majd Schumann, Mendelssohn. Az énekes műfajok közül az opera indult hatalmas fellendülésnek ebben a korban. A nemzetek szabadságvágya ebben a műfajban szólalt meg a leghatásosabban. Az operákban a nép történelemformáló erőként vonult be az operaszínpadra. Az opera szülőföldjén, Itáliában Verdi, Németországban pedig Wagner gazdagította legtöbb remekművel a színpadi zene irodalmát.

46 Fogalom 5. Értékelés Vázlat, feleletterv A reneszánsz kor zenéje A reneszánsz kor zenéje A barokk zene A barokk zene A bécsi klasszicizmus A bécsi klasszicizmus A romantikus zene A romantikus zene A XX. század zenéje A XX. század zenéje Palestrina, Lassus Palestrina, Lassus Purcell, Vivaldi, Bach, Händel Purcell, Vivaldi, Bach, Händel Haydn, Mozart, Beethoven Haydn, Mozart, Beethoven Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Britten, Gershwin Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Britten, Gershwin

47 Fogalom 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok opera 2. versenymű (concerto = koncsertó) (concerto = koncsertó) 3. szvit 4. szonáta 5. szimfónia a) Tánctételek sorozata. b) Nagyzenekarra írott négytételes mű. c) Szólóhangszerre és zenekarra írott többtételes mű. d) Nagy terjedelmű, szólóhangokra, ének- és zenekarra írt drámai műfaj. e) Egy vagy két hangszerre írt többtételes mű. Mely műfajhoz mely fogalom tartozik? Párosítsd!

48 Fogalom 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok Mi volt az első önálló európai műzene, melyek a jellemzői? 2. Mely művészeti korban alakult ki, és virágzott a kórusművészet? Ki volt a műfaj nagy összefoglalója? 3. Mi jellemezte a barokk zene korát? Kik voltak a kor híres zeneszerzői? 4. Melyek voltak a barokk kor énekes és hangszeres zenei műfajai? 5. Kik voltak a bécsi klasszikus zene legnagyobb alakjai? 6. Mi a jelentősége a bécsi klasszikusok munkásságának? 7. Minek a kifejezésére törekedett a 19. század romantikus zenéje? 8. Kik voltak a század legnagyobb zeneszerzői? 9. Mely zenei műfaj indult hatalmas fejlődésnek ebben a korban? 10. Kik voltak a 20. század nagy zeneszerzői?

49 Fogalom 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok megoldása opera: nagy terjedelmű, szólóhangokra, ének- és zenekarra írt drámai műfaj. drámai műfaj. 2. versenymű : szólóhangszerre és zenekarra írott többtételes mű. (concerto = koncsertó) (concerto = koncsertó) 3. szvit: tánctételek sorozata. 4. szonáta: egy vagy két hangszerre írt többtételes mű. 5. szimfónia: nagyzenekarra írott négytételes mű.

50 Fogalom 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok megoldása A latin nyelvű egyszólamú gregorián ének. 2. A 2. A reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet aranykora. A A stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a zene fejedelmének is neveztek. 3. A 3. A nagy formák (opera, oratórium), a gazdag díszítés, a kontraszthatások (forte-piano), a fejlett hangszerkultúra. Bach, Händel, Purcell,Vivaldi. 4. Énekes műfajok: opera, oratórium, kantáta. Hangszeres műfajok: versenymű, szvit, fúga Haydn, Mozart és Beethoven Munkásságuk nyomán alakult ki a szonáta, a szimfónia és a vonósnégyes; a barokk műfajok közül továbbfejlesztették a versenyművet és az operát A romantika a művészet minden ágában a szenvedélyes nagy érzelmek ábrázolására törekedett, a hazaszeretet, a szabadságvágy és a szerelem érzéseinek forradalmian új kifejezésére. 8. Chopin, Verdi, 8. Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, 9. Az opera. 10. Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Britten, Gershwin

51 Fogalom 5.2. Próbavizsga Próbáld ki tudásod! A következőkben 12 db tesztkérdést válaszolhatsz meg. 1. Feleletválasztás 2. Eldöntendő kérdések 3. Párosítások Feleletválasztásos kérdések értéke egyenként 3 pont, összesen 12 pont Feleletválasztásos kérdések értéke egyenként 3 pont, összesen 12 pont Az eldöntendő kérdések értéke egyenként 2 pont, összesen 8 pont Az eldöntendő kérdések értéke egyenként 2 pont, összesen 8 pont A párosításosnak egyenként 2 pont az értéke, azaz összesen 8 pont A párosításosnak egyenként 2 pont az értéke, azaz összesen 8 pont Összesen 28 pontot érhetsz el. Nyisd meg a tudáspróba fájlt!

52 Fogalom IV. Egyéb Balassa Imre-Gál György Sándor: Operakalauz, Zeneműkiadó, Barabás Tibor: Örök dallamok, Zeneműkiadó, 1958 Gál György Sándor: Ismerkedés a zenetörténettel, Móra F. Kiadó, Gál Zsuzsa: Mozart (Az én zeneszerzőm sorozat), Holnap Kiadó, Bp Kari Geringer: Joseph Haydn, Gondolat Kiadó, Operaismertető - Mozart: A varázsfuvola, Tentor zeneműkiadó, Debrecen, Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához Tankönyvkiadó, Péter Smith: Ismerkedjünk a zenekarral, Zeneműkiadó, H. C. Robinson: Mozart utolsó éve, Corvina, Péterffy Ida: Kis történetek nagy zeneszerzőkről, Móra F. Kiadó, Petzoldt, Richárd: Joseph Haydn élete képekben, Zeneműkiadó, Petzoldt, Richárd: Wolfgang Amadeus Mozart élete képekben, Zeneműkiadó, Petzoldt, Richárd: Beethoven élete képekben, Zeneműkiadó, 1957.

53 Fogalom IV.1. Fogalmak gregorián: latin nyelvű egyszólamú ének, a középkor énekes műfaja. mise, motetta: vallásos tárgyú, latin nyelvű, reneszánsz zenei műfaj. madrigál, chanson: világi témájú és népnyelvű reneszánsz műfaj. opera: nagy terjedelmű, szólóhangokra, ének- és zenekarra írt drámai műfaj. drámai műfaj. versenymű : szólóhangszerre és zenekarra írott többtételes mű. (concerto = koncsertó) (concerto = koncsertó) szvit: tánctételek sorozata. szonáta: egy vagy két hangszerre írt többtételes mű. szimfónia: nagyzenekarra írott négytételes mű.

54 Fogalom IV.2. Források Riznerné Kékesi Mária – Ördög László: Ének – zene Általános iskola 5. és 6. évfolyam Általános iskola 5. és 6. évfolyam Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Lukin László – Lukin Lászlóné: Ének – zene Általános iskola 7. és 8. évfolyam Általános iskola 7. és 8. évfolyam Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Orfeusz Hangzó Zenetörténet 1. Középkor és reneszánsz 2. Barokk 3. Bécsi klasszika 4. Romantika 5. Késő – romantika és a XX. század Irodalomjegyzék:

55 Fogalom IV.2. Források Képek: 1. Giovanni Pierluigi Palestrina 2. Orlandus Lassus 3. Henry Purcell 4. Antonio Vivaldi 5. Johann Sebastian Bach 6. Georg Friedrich Händel 7. Joseph Haydn 8. Wolfgang Amadeus Mozart 9. Ludwig van Beethoven 10. Franz Schubert 11. Robert Schumann 12. Felix Mendelssohn 13. Frédéric Chopin 14. Giuseppe Verdi 15. Richard Wagner 16. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij 17. Pjotr Iljics Csajkovszkij 18. Bed 18. Bedřich Smetana 19. Claude Debussy 20. Arthur Honegger 21. Igor Sztravinszkij 22. Szergej Prokofjev 23. Benjamin Britten 24. George GershwinZenék: Mongol sámánénekek: A gonosz szellem ráküldése az ellenségre Palestrina: Drága fény Purcell: Trombitafanfár Vivaldi: A négy évszakból A tavasz első tétele Hándel: Halleluja a Messiás c. oratóriumból Bach: V. Brandenburgi verseny I. tétel (részlet) Haydn: Évszakok I. rész, No 2. (Tavasz-kórus) Mozart: Kis éji zene K Allegro Beethoven: c-moll hegedű-zongora szonáta (Op. 30. No 2. Sherzo-Allegro) Beethoven: D-dúr hegedűverseny I. tétel - részlet Pastorale I. tétel - részlet Schubert: A-dúr zongoraötös IV. variációs tétel Mendelssohn: Szentivánéji álom szvit - Scherzo, Nászinduló Hegedűverseny I. tétel – részlet 13. Chopin: g-moll mazurka c-moll „Forradalmi" etűd 14. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa 15. Wagner: Bolygó hollandi Nyitány - részlet 16. Muszorgszkij: Forradalmi kórus 17. Csajkovszkij: IV. szimfónia IV. tétel - részlet 18. Smetana: Moldva - részletek 19. Debussy: Children's corner - Az elefánt bölcsődala A néger baba tánca 20. Honegger: II. szimfónia - részlet 21. Sztravinszkij: Petruska - Orosz tánc 22. Prokofjev: Klasszikus szimfónia III. tétel 23. Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára 24. Gershwin: Porgy és Bess - részletek Illusztációjegyzék

56 Fogalom Vége, további jó tanulást kívánok! Előkészületben: A magyar zene története Liszt Ferenc Kodály Zoltán Bartók Béla

57 Fogalom Áldott és szeretetteljes ünnepeket kívánok!


Letölteni ppt "Fogalom 1. A tananyag címe A zene története. Fogalom 2. Mottó „Lehet élni zene nélkül. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden."

Hasonló előadás


Google Hirdetések