Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A nemzetgazdaság innovációs stratégiája vállalati szemszögből Előadás a GTTSZ Hogyan tovább Magyarországon az EU-ban? tárgyú konferenciáján 2007. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A nemzetgazdaság innovációs stratégiája vállalati szemszögből Előadás a GTTSZ Hogyan tovább Magyarországon az EU-ban? tárgyú konferenciáján 2007. november."— Előadás másolata:

1 1 A nemzetgazdaság innovációs stratégiája vállalati szemszögből Előadás a GTTSZ Hogyan tovább Magyarországon az EU-ban? tárgyú konferenciáján november 6.-án Dr. Papanek Gábor

2 2 „ Az előadás-sorozat célja, hogy a résztvevők ne csak … általános elvekről informálódjanak, hanem … a bekövetkező változásokkal, és az ezekhez való adaptációt segítő technikákkal ismerkedjenek meg.” Elméleti bevezető: ki az illetékes? A ProAct projektről Lehetőségek a regionális innovációs politika kidolgozásának javítására A stratégia hatékonyabb megvalósításának módjai Zárszó: Van innovációs stratégiánk? S lehetne javítani?

3 3 Elméleti bevezető I. Az USA versenyképességét az 1970-es évektől (újabb) alapvető változások alapozták meg: - A felgyorsult műszaki haladás nyomán a rugalmasság számos szektorban a versenyképes- ség meghatározó tényezőjévé vált (mérsékelve a nagyságrendi megtakarítások jelentőségét). - Ennek nyomán jelentősen nőtt egyes kisvállalatok versenyképessége (az érintett nagyoké rovására), s az alkalmazkodás során a nagyok körében is gyakorivá vált az outsourcing (melyből Kína és India különösen sokat profitál). - S kulcs-szerephez jutottak a kkv-szféra – többsé- gükben regionális - hálózatai, az értékláncok, klaszterek. Forrás: P. Drucker, M. Porter

4 4 A versenyképesség alakulását sokban befolyásolták a gazdaság tér-szerkezetének változásai. O A kisvállalati hálózatok kialakulása következtében a gazdasági fejlődésnek általában is fontos tényezőivé váltak a régiók (gazdaságilag szorosabban összefüggő térségek). O Erősödött a régiók közti specializáció és verseny. o A gazdasági régiókban mindenütt nőtt a fejlődés támogatására hivatott szolgáltatásokat nyújtó cégeket befogadó centrumnak a szerepköre és jelentősége. o A high-tech régiók központjába jelentős kutatóhelyek települtek, s ezek „ipar-egyetem” kapcsolatokat létesítettek. o A műszaki haladást gyakran térségi erőfeszítések viszik előre. Példa: a Szilícium völgy és a Stanford University. Forrás: P. Krugman, M. Porter.

5 5 Elméleti bevezető II. Az Európai Unió vontatottan követi a vázolt trendeket. A régiók (ellentétben az USA-val, ahol a gazdaság területi egységeit határolták körül) adminisztratív módon, megyék összevonásával kerültek kialakításra. Az ipar-egyetem kapcsolatok lazák. Forrás: Kok Report A magyar Nemzeti Innovációs Rendszerben a régiók szintén gyengék, legtöbbjük centruma fejletlen. A központi irányító szervezetek kapcsolata szabályozatlan (ábra). Forrás: Rechnitzer J., Lengyel I.

6 6 Vállalatok Régiók?

7 7 A ProAct kutatás A ProAct közt megvalósuló uniós projekt. Célja a regionális innovációs politikák gyakorlatának benchmarkingja (nemzetközi összehasonlítása). Résztvevő országok: 4 fejlett: AT, DK, NL, UK. 4 közép-európai: CZ, HU, PL, SK. A következőkben a kutatásnak a regionális politika „best practice”-ára vonatkozó most formálódó következtetései kerülnek bemutatásra.

8 8 A térségi innovációs politika kialakítása I. Az innovációs politika összeállítását az EU – és Magyarország – fejlett, illetve felzárkózó régióiban egyaránt számos vizsgálat alapozza meg. Az elemzések gyakran figyelmen kívül hagyják azonban, hogy a régiók adminisztratív egységek, s így mind a gazdasági folyamatok áttekintésénél, mind befolyásolásánál számolni kell(ene) a régió- határokon átnyúló összefüggésekkel – kiemelten a valós gazdasági tér egységeiben kialakult egyező, vagy eltérő érdekekkel. Hiszen ha nem tesszük, stratégiánk megalapozatlan lesz. Forrás:

9 9

10 A térségi innovációs politika kialakítása II. A felzárkózók körében a regionális stratégia túl sok és túl általános célt (prioritást) határoz meg, a deklarációk ellenére a gyakorlatban nem az innovációt helyezi a fejlesztési törekvések középpontjába, s gyakran nem számol egyes érdekeltek lehetőségeivel, igényeivel, törekvéseivel. Valamennyi vizsgált régió célul tűzi ki például az info- kommunikációs technika fejlesztését, a többség a turizmusét és több a biotechnológiáét is. A konkrétumok azonban hiányoznak. Forrás: 10

11 Nem elég például, ha a stratégia azt rögzíti, hogy a cél az elektronikai fejlesztések támogatása. Világossá kell tenni, hogy mely érdekeltek támogatásával, mely meglévő képességek (capabilities) alapján, melyik iparágban („résben”), térségben, milyen ütemezésben stb. Az elmúlt években olykor a high-tech (híradástechnikai, jármű- gyártási) fejlesztések, Olaszországban egyes lemaradó ágak (textilipar) elektronizálása is sikeres volt. Nagy dinamizmus azonban elsősorban a szolgáltatások terén volt elérhető, s a jövőben is itt várható. A számítógéppel irányított cégek, az e-kereskedelem, az e- banking, az e-government Közép-Európában is dinamikus szférákat alkothatnak. Az előrehaladáshoz azonban a kutatások szerint nélkülözhetetlen a cél pontosabb kijelölése és megvalósíthatóságának a (helyi) érdekeltek bevonásával való elemzése. Csak így tisztázható, melyek a legfontosabb – s valós eredményt ígérő - stratégiai tennivalók. 11

12 12 A térségi innovációs politika kialakítása III. Össz-európai „módszertani” gond, hogy a legtöbb térségi politika rugalmatlan, nem támogatja elég határozottan a sikeres szférákat (térségeket, cégeket stb.) és különböző dokumentumai közt nincs összhang. Például: bár a vizsgált közép-európai régiók többsége high- tech fejlesztésekre törekszik, nincs versenyképes (a kritikus tömeget elérő) gazdasági – így tudományos - centruma, s a térség-fejlesztési stratégiában nem irányoznak elő elég erőfeszítést e hiány felszámolására. A centrum és a perifériák közti közlekedés is hiányos. Forrás:

13 13 A magyar városok (a főváros kivételével) aligha lehetnek innovatív régiók centrumai komplex fejlesztés nélkül.

14 14 A politika megvalósítása I. Az európai versenyképességet rontja, hogy a térség-fejlesztés (a megvalósítás) a jelentős ráfordítások ellenére legtöbbször nem gyorsította a felzárkózást. Feltehetően az okok egyike, hogy a régiók többségében nincsenek összhangban a kitűzött fejlesztési célok és a megvalósítás eszközei. A célok nem ritkán általános politikai állásfoglalások, azt pedig többnyire nem is vizsgálják, hogy az igénybe vett eszközökkel (például: a K+F „intézményi” támogatásával, inkubáció, ipari park fejlesztés stb. megvalósításával) segíthető-e a célkitűzések elérése. Forrás:

15 15 Versenyképes kutatóhelyek Közép-Európában Forrás: network.net

16 16 A politika megvalósítása II. Európában olykor, Közép-Európában gyakran növeli a költségeket, hogy /1/ a megvalósítást szolgáló projekt- megbízásokért indított verseny korlátozott (mert például a megvalósításról döntést hozók csak az érdekeltek egy csoportját vonják be a munkába), /2/ a rugalmas megvalósításra nincs mód, és /3/ a projekt finanszírozás nem rendszeres (olykor túlzott, máskor elégtelen). Mindhárom tényező hatékonyság rontó. Forrás:

17 17 Bár a regionális fejlesztés munkáit Európa egészében pályázatok révén osztják szét, Közép-Európában a stratégia gondjait az is súlyosbítja, hogy a pályázatok gyakran nincsenek összhangban a stratégiával és a pályázók versenyeztetése is formális. Forrás: Számos (például sajtó-) információ szerint az uniós pénzek elosztásánál a nehézségeket a korrupció is növeli.

18 18 A politika megvalósítása III. Közép-Európában a stratégia megvalósulásának monitoringja ritka, s a munka tapasztalatait nem eléggé hasznosítják a további erőfeszítéseknél. A monitoring hiánya a megvalósítás rugalmas adaptációját, s így közvetetten a hatékonyságot is rontja. A tapasztalatok hasznosításának elmulasztása közvetlenül is veszteségek forrása. Forrás:

19 19 Van innovációs stratégiánk? A (gazdasági) stratégia – a helyzet és a perspektívák elemzését követően – a készítő intézmény céljait és az ezek elérése érdekében felhasználni kívánt eszközöket rögzíti. Forrás: P. Drucker, M. Porter Innovációs stratégiánk van is, nincs is. Több ilyen című dokumentumunk van, de tartalmuk gyakran nem összehangolt. Sok, túl sok célt és prioritást jelölünk ki, s ezek gyakran ütköznek. Az írott stratégiák és a tényleges erőfeszítések gyakran (például az innovációs járulék esetében) eltérő irányúak.

20 20 Néhány javaslat A ProAct tapasztalatai szerint egyes (eddig nem tárgyalt) „puha” közép-európai elemzések kisebbnek mutatják a gazdasági lemaradást, mint a számszerű nemzetközi összehasonlítások. Gyakori a problémákkal való szembenézés kerülése. Így a reális helyzet-értékelés is jelentősen növelhetné a felzárkózás esélyeit. További kulcs-kérdés, hogy mind a fejlesztési stratégia kimunkálásánál, mind a megvalósításánál valamely mechanizmus keretében valamennyi (fontos) érdekelt motivációi áttekintésre kerüljenek, hogy teljes körűen hasznosítható legyen a potenciális szövetségesek együttműködési készsége, s feltárhatók legyenek a potenciális ellenzők körében lehetséges kompromisszumok.

21 21 Széles körben kívánatos a regionális politika kimunkálásánál és megvalósításánál használt módszerek fejlesztése is. A legtöbb európai regionális politika hatékonyságát emelné, ha (a ráfordításokkal való takarékosság érdekében) a stratégia kijelölését megvalósíthatósági tanulmányokkal is alátámasztanák. Közép-Európában a versenyképesség a „tanulási folyamatok erősítésével, azaz a térségi fejlesztések monitoringjának a meghonosításával (erősítésével), valamint a ráfordítások, illetve eredmények rendszeres egybevetésével (és jelentős teljesítmény-hiány esetén az okok feltárásával majd elhárításával, valamint olykor a felelős szankcionálásával) is nagy mértékben javítható.

22 22 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "1 A nemzetgazdaság innovációs stratégiája vállalati szemszögből Előadás a GTTSZ Hogyan tovább Magyarországon az EU-ban? tárgyú konferenciáján 2007. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések