Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ornitológia előadás definíció és történelem. Ornitológia tudománya ornitológia (Ornithology), ornitológus, ornitoszkópia (jóslás),

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ornitológia előadás definíció és történelem. Ornitológia tudománya ornitológia (Ornithology), ornitológus, ornitoszkópia (jóslás),"— Előadás másolata:

1 Ornitológia előadás definíció és történelem

2 Ornitológia tudománya ornitológia (Ornithology), ornitológus, ornitoszkópia (jóslás),

3 Ornitológia hazai története tudományos madártan hazai megalapítója Petényi János Salamon ( ), aki gerinces állatokkal foglalkozó zoológusként 1834-ben a Nemzeti Múzeum alkalmazásába került; a madarak életmódjának kutatását is elkezdte azok természetes élőhelyén; 1879: Országos Erdészeti Egyesület székesfehérvári évi közgyűlésén szorgalmazták egy madártani törvény megalkotását; 19. század utolsó évtizedeiben a magyar madártan a világ élvonalába került;

4 Ornitológia hazai története az első Nemzetközi Madártani Kongresszust éppen Bécsben rendezték 1885-ben, ennek folytatásaként, a másodikat Budapesten rendezték meg 1891-ben; 1906: nemzetközi madártani egyezményt törvénybe iktatják; 1906: miniszteri rendelet a Madarak és Fák Napja megünnepléséről;

5 Ornitológia hazai története 19. század végén a magyar madártan hazai kutatásainak fő mozgatója Herman Ottó ( ) volt, a nemzetközi munka terén pedig Madarász Gyula ( ), a Nemzeti Múzeum Madárgyűjteményének akkori vezetője; Herman Ottó 1893-ban megalapíthatta a Magyar Madártani Intézetet is, akkor még Magyar Ornitológiai Központ néven. Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében, a világon elsőként Magyarországon alakult;

6 Ornitológia hazai története Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely azóta is folyamatosan megjelenik; Chernel István ( ) még a 19. század utolsó éveiben megírta, azóta is fontos tudományos forrást képező munkáját, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre-t; 1919-ben a kormány megbízásából tervezetet készített a madarak nemzetközi védelmének ügyében;

7 Ornitológia hazai története 20. század első feléből Csörgey Titusz és Schenk Jakab neve érdemel említést. Csörgey a gyakorlati madárvédelem megalapozója hazánkban, Schenk viszont sok más mellett a madárvonulás kutatásban szerzett hallatlan érdemeket; II. világháború éveiben, Budapest ostroma során a Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos anyaga is mind elégett; Beretzk Péter 1963-ban az országban elsőként madártani szakkört szervez a köréje gyűlt fiatalokból;

8 Ornitológia hazai története 1971-ben az 1961-es kormányrendeletet módosítják, nemzetközi elismerést kiváltó intézkedése 319 madárfaj védetté nyilvánítása; Radetzky Jenő Agárdon létrehozta a Chernel István Madárvártát, mint középiskolai tanár, később, mint nyugdíjas, hosszú évtizedeken keresztül az ifjúság madárvédelmi és természetvédelmi nevelésében játszott jelentős szerepet; jelenleg a hazai madártani kutatások elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeumban, a Madártani Intézetben, egyes egyetemeken, s a nemzeti park igazgatóságokon folynak;

9 Ornitológia hazai története - MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet; aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadást nyújt; együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel; Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete, 6800 tagdíjfizető, belépett tag;

10 Ornitológia hazai története - MME MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykednek; teljes a lefedettség; Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%- a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a természetvédelem ügyét; Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve az első, a résztvevők számát tekintve a második helyen végzett az európai országok között;

11 Ornitológia hazai története - MME MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapítottak - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik; egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni; egyesület tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják;

12 Ornitológia gyakorlat gyakorlati madárvédelem

13 Madárvédelem gyakorlati madárvédelem a leghasznosabb madárfajokat fészkelési lehetőségek, (mesterséges fészekodúk kihelyezése, fészkelésre alkalmas bokrok, cserjék ültetése, azok nyesése, vadmenedékek, ún. remizek létesítése stb.) biztosításával, nyáron vízszegény vidéken madáritatók, télen pedig a téli etetés rendszeresítésével az erdő, gazdaság, park vagy gyümölcsös területén megtelepíti

14 Madárvédelem madártelepítés legfontosabb eszközei a mesterséges fészekodúk, amelyek elsősorban a természetes harkályodúk utánzatai, különböző odúlakók testnagyságának és fészkelési igényeinek megfelelően, különféle nagyságban és formában fatönkből, újabban eternitből, gyári úton készülnek; kihelyezésükkel, majd időszakos ellenőrzésükkel a rovarirtó, hasznos fajok megtelepíthetők a rovarkárok megelőzhetők;

15 Mivel etessünk? etetőket szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet közelében helyezzük ki, hogy a madarak a ragadozók elől menedéket találjanak, a hideg idők beálltával meg kell kezdeni az etetést, amelyet a nagy hidegek és a hótakaró teljes megszűntéig kell folytatni; madáreleség magas kalória tartalmú legyen, tehát olajos magvak (tökmag, napraforgó), bőrös, sótlan szalonnahulladék, marhafaggyú, v. ún. madárkalács (olajos magvak és olvasztott faggyú keveréke).

16 Mivel etessünk? kertben kendermaggal és lisztes magvakkal ne etessünk, mert az a verebeket szaporítja, fekete rigónak, vörösbegynek konyhahulladék adható (főtt hús, zöldség, krumpli stb.), a maradékokat hótól tisztán tartott helyre, a földre kell szórni, kenyeret, egyéb tésztafélét csak annyit kell adni, amennyi egy nap alatt elfogy, mert megsavanyodva bélhurutot okoz

17 Odúprogram fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek ellensúlyozására kezdték meg az odú és láda programot, az Egyesület leginkább a kék vércse, vörös vércse, szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki ládákat, odúkat, 2002-ben és 2003-ban összesen több mint 350 odú kihelyezésével segítették e ritkuló fészkelőket, 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban, odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péteri- erdő);

18 Odú típusok méret szerint: A, B, C, D;

19 Madáretető Fatörzs -dróthálós erdeifenyő teteje levehető, az oldalára vágott három etetőnyíláson férnek a madarak az eleséghez. A belsejében drótháló tekercs biztosítja, hogy a mag ne potyogjon ki! A drótháló szembősége napraforgómaghoz tervezett

20 Madáretető-Ablak Ablakpárkányokba helyezhető etető, kisebb mennyiségű mag tárolására, napi feltöltésre

21 Madáretető-Dúc Impozáns megjelenésű nagyméretű madáretető! Kertekbe, parkokba, iskolák-óvodák, közintézmények kertjébe ajánlott! Az alsó részén elhelyezett négy bebúvója galamb- és verébmentessé teszi, mely az elhúzható oldalüvegek használatával módosítható.

22 Madáretető-Önetető Kertekbe, üdülőkbe, iskolák-óvodák udvarába ajánljuk! Kb. 2-heti mag fér a tárolójába (20 kg mag). Ennek az újabb verziónak plexiből van az oldalfala, így a magszint látható benne

23 részvétel egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és természetszerű kezelése mellett külön intézkedésekkel is segítenek, önkéntesek (tagok) részt vehetnek az állományok számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében, mesterséges fészkelő helyek elkészítésében és adott fajt veszélyeztető tényezők meghatározásában és elhárításában;

24 Túzok program 1996-ban beindított program keretében a déli pusztákon hektár lucerna és hektár repce telepítéséhez ingyenesen biztosítják a vetőmagot a gazdálkodóknak, a vetés a javasolt túzokos élőhelyen történjen, továbbá a művelést és a betakarítást szigorú szabályok mellett, a túzok élettevékenységének figyelembe vételével végezzék el;

25 Túzok program hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi években, igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó eltakarításról és további táplálék (káposztalevél) kihelyezésével is segítik a túzokokat;

26 Kis lilik program a megmaradt európai populáció jelentős hányada tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során, 1993-tól minden évben felmérik pontos hortobágyi állományát (jelenleg kb. 60 példány), eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti- halastó), a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak;

27 Kis lilik program kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek hajtásai, ezért 1996-ban egy hektáros árasztást készítettek a faj számára Cserepes-pusztán, majd 1999-ben létrehozták a Dinnyés-lapos élőhely- rehabilitációt a védett területen belül, hogy a madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem eső területrészekre táplálkozni;

28 Ragadozómadár-védelmi program 2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban (Körszín) állandó kiállítással hívják fel a figyelmet a ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartanak, télen főleg réti sas etetését végzik; Darassán létrehoztak egy egész évben működő etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára, mesterséges fészkeket, fészkelő ládákat stb. helyeznek ki;

29 HTE címermadara, a csíkosfejű nádiposzáta csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon, nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak, újabb költőhelyét találták a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzik a potenciális fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás) korlátozni kell;

30 Madarak (Aves) testfelépítése és élettana

31 Madarak (Aves): –meszes héjú tojással szaporodó gerinces állatok –testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó –mellső végtagjaik szárnyakká módosultak –testüket tolltakaró borítja, melyek bonyolult felépítésű, könnyű szaruképletek ← vízhatlan, jól szigetelő + lehetővé teszi a repülést

32 Madarak (Aves): –csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak –fogak nincsenek, a szájnyílást az arccsontokhoz és az alsó állkapocshoz kapcsolódó szaruképletek, a csőrkávák veszik körül –nagy, négyüregű szív + tüdejükhöz légzsákrendszer kapcsolódik –a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert

33 madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát Csontváz

34 általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre

35 a futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak. a mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust. Csontváz

36 A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra. A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.

37 a madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást. Izomzat Kültakaró külső hámréteg és az irha gyengén fejlett irha alatt változó mértékben zsírszövet ← hőszigetelő, táplálékdepó a kültakaró mirigyekben szegény, csak a farktőmirigy fejlett (tollazat impregnálása)

38 tollszár (scapus) + zászló (vexillum) cséve (calamus) + tolltüsző gerinc (rachis) + tollágak (rami) + sugarak (radii – proximális és disztális) horgok (humuli) Kültakaró

39 A tollak színanyaga kétféle lehet: 1.lipokróm (karotinoid, xantofill), amelyet a toll sejtjei termelnek, és 2.melanin (fekete és barna), amely szemcséket alkot. Ez utóbbiakat a melanofór (kromatofór) sejtek termelik. fedő- vagy kontúrtollakevező- és kormánytollak pehelytollakmódosult és dísztollak tollas pászták és tollatlan mezsgyék

40 repülés energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony anyagcsere, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges fejlett légzőapparátus tüdő + 5 pár légzsák (kulcscsonti – páratlan; nyaki, elülső és hátulsó mellkasi, illetve hasi légzsákok – párosak) légcső → főhörgő → faágszerű háti és hasi hörgőcsoportok → két hálózat között párhuzamos futó tüdősípok (parabronchi) futnak, ezek falában történik meg a gázcsere = PALEOPULMO háti és hasi hörgőket egyes madaraknál egy oldalsó hörgőcsoport is összeköti, önálló parabronchus hálózattal = NEOPULMO Légzés

41 Keringési rendszer Fokozott anyagcsere folyamatainak alapja a tökéletesen elkülönült kettős vérkeringés. Központja a szív (cor), amelynek munkavégzése rendkívül gyors.

42 Keringési rendszer Szív anatómiája hasonló az emlősökéhez, azonban a jobb kamra térfogata jóval nagyobb, csaknem körülöleli a bal kamrát, Ugyanakkor a bal kamra falának izomzata rendkívül erős. Gyors anyagcserével összefügg a madarak magas testhőmérséklete (40-44 C fok), amely az állatvilágban csaknem egyedülálló. A kisebb testű madarak szíve percenként még nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi veréb szíve stressz állapotban akár 850-szer is összehúzódhat percenként!!!

43 Emésztőrendszer felépítése jelentősen eltér más gerincesekétől, illetve nagy különbségek vannak az egyes táplálkozási típusok között is előbél: csőr → szájüreg → nyelőcső → begy → gyomor (mirigyes gyomor és zúzógyomor)

44 -középbél: epésbél (hasnyálmirigy, epe) – emésztés fő helyszíne, itt történik meg a felszívás is, a további vékonybél-szakaszok a felszívásban nem vesznek részt -középbél és utóbél határán: fajonként eltérő fejlettségű vakbél ← növényevőknél cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok élnek itt óriási mennyiségben -utóbél: vastagbél → végbél → kloáka (húgyvezetők, ondóvezetők, pete- és tojásvezeték, Fabricius-féle tömlő) Emésztőrendszer

45 páros utóvese a kiválasztott vizelet a két húgycsövön keresztül a kloáka középső részébe kerül a vesékben zajló rendkívül hatékony visszaszívás miatt a vizelet napi mennyisége minimális, s ez a húgyhólyag visszafejlődéséhez vezetett speciális sókiválasztás: egyes tengeri fajok páros orrmirigyeiben Kiválasztás

46 hím madarak ivarmirigyei (herék) a testüregben rögzülnek a vesék közelében a spermiumok az ondóvezetőkön keresztül jutnak a kloákába némely fajnál ondótartó található lúdalakúak rendjénél a kloákában kifordítható párzószerv (halcsontú récéknél meghaladhatja az 1 métert!) Ivarszervek

47 Tojóknál a vesék alatt, hasi légzsáknál rögzülő petefészek (általában csak a bal oldali fejlett, a jobb embrionális korban visszafejlődik): elsődleges petesejt (1. neutrális zsírok beépülése, 2. fehér szik berakódása, 3. sárga szik berakódása) → érett petesejt → ovuláció → petevezető tölcsér (megtermékenyítés) → petevezető öböl (fehérjék berakódása) → petevezető → szűkület v. isthmus (lágy héjhártya képzése) → méh (mészhéj képzése) → hüvely (kutikula termelése) → kloáka

48 Szaporodás Madarak párkapcsolatai: - Promiszkuitás – nincs társas kapcsolat, szexuális partner gyakori váltogatása (pl. siketfajd) - Monogámia (szezonális, pl. cinegék; tartós, pl. fehér gólya; valódi tartós, pl. csuszka) - Poligámia = többnejűség (poligínia = hím több nősténnyel párosodik egyetlenegy szaporodási ciklusban, pl. fácán; poliandria = felcserélt nemi szerep, pl. egyes lilefajok) Kikelő fiókák fejlettség alapján: fészekhagyó vagy fészeklakó (illetve e kettő átmenetei)

49 Madárvilágra leselkedő veszélyek Ornitológia előadás

50 Mérgezések az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak hazánkban a madárvilágot ért szándékos vagy hanyagság miatt bekövetkezett mérgezések; ezen esetek döntő többsége a madár pusztulásával jár együtt; rengeteg olyan méreg felelős az esetekért, melyeket nem is lehetne már alkalmazni; mindent meg kell tenni, hogy az esetek számát minimalizáljuk, az észlelt esetekről pedig azonnal bejelentést kell tenni;

51 Mérgezések Elharapóztak a madármérgezések!! utóbbi tíz évben közel 700 védett, illetve fokozottan védett madár esett bizonyítottan mérgezés áldozatául; Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása szerint, az elmúlt 10 évben: 71 mérgezett sas (31 parlagi-, 39 réti- és 1 szirti sas). Emellett mérgezés áldozatául esett további 19 fokozottan védett és 645 védett madár, így összesen több mint 90 millió Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk

52 Mérgezések Az elmúlt 2 évben: 53 mérgezett sas. A 29 parlagi sas, 23 rétisas és 1 szirti sas természetvédelmi értéke 52,5 millió Ft. Közülük mindössze tíz példányt lehetett gyógyultan szabadon engedni, kettő még jelenleg is kezelés alatt áll. Az 53 példány nagy valószínűséggel 25 különböző mérgezéses eset során került kézre országszerte, így az ilyen esetek száma az elmúlt két évben sokszorozódott meg.

53 Mérgezések Az elmúlt 2 hónapban (2008 március 6 -i állapot szerint!): 20 mérgezett sas. A 9 parlagi sas és 11 rétisas (példányonként 1 millió Ft eszmei értékben) feltehetően 10 különböző eset során mérgeződött meg, amely közül 8 esetet szándékos mérgezés okozott. Így az elmúlt két hónapban történt az eddig valaha regisztrált legnagyobb mértékű pusztulás 2006 áprilisa óta 23 parlagi, 16 réti, 1 szirti sas, valamint egy vándor- és egy kerecsensólyom is mérgezéses tünetekkel került elő. A madarak természetvédelmi értéke 41 millió forint

54 Mérgezések A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről sosem szereznek a szakemberek tudomást; mindkét érintett faj fokozottan védett, országos állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek hatására lassan emelkedett, de még mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas esetében. az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 29 parlagi sas példány az ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10 százaléka!!

55 Mérgezések A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan növényvédő szerek okozták, amely típusok forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént, vagy folyamatban van. A sasmérgezéses esetek között egyelőre nincs arra utaló nyom, hogy bármikor is növényvédelmi célra nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták volna véletlenül a pusztulást. Az eddig felderített mérgezési források, néhány kivétellel, szándékosan emlős vagy madár ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik voltak.

56 Mérgezések Magyar Madártani Egyesület, a többi természetvédelmi civil szervezet és a nemzeti park igazgatóságok szakemberei, a rendőrséggel, a növényvédelmi és vadászati hatóságokkal együttműködve fokozott figyelmet fordítanak a mérgezéses esetek felderítésére, és mindent megtesznek azért, hogy megállítsák ezeket a bűncselekményeket, és az elkövetők megkapják méltó büntetésüket, mely a pénzbüntetés mellett letöltendő börtönbüntetés is lehet

57 Mérgezések az egyre több mérgezés egyik oka a felderítés, hogy ezekről most többet hallunk. Korábban is voltak ilyen esetek csak nem beszéltek róla. A 70-es évekig engedélyezett rovarirtó szerek voltak. Ezek súlyos, és nem szelektív mérgek. A 80-as években betiltották, attól kezdve szelektív vagy szuperszelektív mérgező anyagokat használtak; Elsősorban a szarka vagy a dolmányos varjú ellen használták, de a védett terülten, amennyire lehetett tiltották. Mert akármennyire szelektív, a hollót azért elpusztította

58 Mérgezések vadásztársadalom többsége elítéli a mérgezést. a rendőrség sem kezeli megfelelően. Valahogy elsikkadtak idáig ezek az esetek rétisas hallal, haldögökkel, elhullott állatokkal táplálkozik. Elhullott őzbe, kóbor kutyába rejtik a mérget, ami eleve illegális, hiszen ezek a mérgező anyagok nem erre lettek kitalálva. Ezek rovarölő, talajfertőtlenítő szerek, és ha ebből fogyaszt az állat, akkor rövid időn belül elpusztul. azonnali állatorvosi beavatkozás segít. Ezeknek a mérgeknek van ellenszere, infúziót kapnak, és a szervezetük semlegesíti a mérgek hatását

59 Mérgezések Tímár mellett 2 mérgezett egerészölyvet találtak a madarászok (2008 február eleje). A húsba helyezett méreg annyira erős lehetett, hogy a madarak szinte azonnal, még a táplálkozásuk közben elpusztultak, a táplálék egy részét már le se tudták nyelni. A mérgezett húst feltehetően szándékosan helyeztek ki az elkövetők. A környéken végzett keresés során újabb mérgezett egerészölyvek kerültek elő.

60 Mérgezések Két réti és három parlagi sas tetemére leltek a Jászságban egy hét leforgása alatt (2008 január eleje); Tavaly december 28-án Jásztelek határában feltehetően egy lelőtt kutyába helyezték a mérget ismeretlen tettesek. A tetemből két réti sas evett és el is pusztult. Idén január harmadikán Jászárokszállás határában került elő húsz fácán teteme. Ezekből három parlagi sas és három egerészölyv evett, közülük csak az egyik parlagi sas maradt életben, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai kezeltek

61 Mérgezések Több mint száz darumadár tetemét találták meg Örménykút külterületén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai (2005 március vége); madarak heveny mérgezésben pusztultak el, s az elsődleges adatok szerint a tömeges elhullás nem természetes úton következett be; település térségében megtalált nyolc, még élő madarat azonnali kezelésre a Szegedi Vadasparkba szállították; a mérgezés a máj- és vékonybél elváltozását eredményezte;

62 Mérgezések Hortobágyon találtak mérgezett vadmadarat (2008 február eleje). A hat kilós rétisas az út szélén imbolygott, gyenge volt, repülni sem tudott. Most a helyi madárkórházban kezelik, injekciókat, és vitaminokat kap; Húsz nap alatt (2008 jan. - feb.) négy, látszólag egymástól független bűncselekmény során összesen tizenegy mérgezett sas (5 parlagi és 6 rétisas) került kézre, amelyek közül hét még életben volt, amikor a Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei legyengülve rájuk találtak. Három példány már menthetetlen állapotban volt, és a kezelések ellenére elpusztult. A négy túlélő a Fővárosi Állat- és Növénykertben lábadozik;

63 Mérgezések az öt, Bács-Kiskunban talált ragadozómadár-tetem toxikológiai vizsgálata kiderítette:minden madárral a karbofurán nevű rovarirtó szer végzett. A hatóanyag emberre is veszélyes, néhány gramm már halált okozhat. Ezt a mérget találták meg a madárcsalinak kitett dögökben is. a Kiskunsági Nemzeti Park területén (2008 január- február hónapokban) eddig két kékes rétihéja, hat egerészölyv és egy kerecsensólyom tetemét találták meg;

64 Mérgezések Egy karbofurán nevű rovarölő szer miatt pusztultak el 2006 júniusában a parlagi sasok Füzesabony környékén. A toxikológiai vizsgálat a mérget az egyik fióka tetemében, és a fészekben talált fácánban is kimutatta; egy egész sascsalád, két szülő, és három fióka tetemét találták meg az MME munkatársai Füzesabony mellett egy ellenőrzés során áprilisában egy parlagisas-pár pusztult el a Zempléni-hegységben (fiókáik az elhagyott tojásokban pusztultak el). Májusban egy legyengült rétisas került meg a Jászságban, a Fővárosi Állat és Növény-kertben pusztult el másnapra.

65 Mérgezések A karbofurán egy reverzibilis kolinészteráz-inhibitor! Tünetek: orrvérzés, fejfájás, nyálfolyás, homályos látás, görcs, remegés, kóma. A por a szem nyálkahártyájára enyhén irritatív lehet Tilos a készítményt élővízbe, vízfolyásokba és a talajba juttatni. Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat;

66 Mérgezések belélegezve: verejtékezés. pupilla szűkület, izomgörcs, erős nyálfolyás. szédülés. hányás. nehézlégzés. eszméletlenség. lenyeléssel hasi görcsök. hasmenés, fejfájás, hányinger, hányás;

67 Mérgezések Rendkívül veszélyesek ezek a mérgezések az emberre is. Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt) elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet; célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat

68 Mérgezések Eddig egy ügy zárult le ítélettel, amikor is egy gazdát, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os kártérítésre ítélték; Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok szakemberei a legveszélyeztetettebb területek folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket, és felszámolni a méreg-forrást; jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha a mérgezések veszélyességéről széleskörű felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a veszélyes szerek végleg eltűnnek

69 Áramütés Évente több tízezer védett és fokozottan védett madarunk pusztul el áramütés következtében rengeteg elpusztult madárról nincs is tudomásunk, nincsenek feltérképezve mindenhol a távvezetékek; Az áramütés problémája már több mint 20 éve ismert hazánkban is, azonban eddig viszonylag kevés információval rendelkeztünk a madárpusztulás pontos mértékét illetően, a korábbi felmérések egy- egy kisebb területre korlátozódtak;

70 Áramütés A célzott adatgyűjtés érdekében november 6-7-én az MME országos elektromos oszlop felmérést szervezett, melyben mintegy 100 önkéntes vett részt. A felmérők 2737 oszlopot ellenőriztek le, és összesen 41 madárfaj 578 elpusztult példányát találták meg, melyek között számos védett és fokozottan védett faj is volt (pl. kerecsensólyom, szalakóta, parlagi sas). A megtalált áramütött madarak eszmei értéke összesen Ft.

71 Áramütés felmérés során megtalált madarak száma és az ellenőrzött oszlopok arányából úgy becsülik, hogy évente minimálisan mintegy madár szenved áramütést Magyarországon, melyek 80-90% védett vagy fokozottan védett, így eszmei értékük akár a 2 milliárd forintot is meghaladhatja. Az MME álláspontja szerint akkor születhet végleges megoldás, ha – Németországhoz és Szlovákiához hasonlóan – hazánkban is jogszabály kötelezi majd az áramszolgáltatókat madárbarát szerkezetek alkalmazására.

72 Áramütés oszlopok – különösen nyílt élőhelyeken – kedvelt kiülőhelyek a madarak számára, azonban le- vagy felszálláskor gyakran éri áramütés őket. Ehhez elég, ha egy madár egyszerre érint meg két vezetéket, vagy egy vezetéket és az oszlopfej valamely fém részét. A hatalmas természetvédelmi kár mellett, a madarak által okozott zárlatok és áramkimaradások közvetlen anyagi károkat okoznak az áramszolgáltatóknak és a fogyasztóknak is

73 Áramütés MME már a 90-es évek elején kifejlesztett egy műanyag szigetelő burkolatot („szigetelő papucs”), amely a leggyakoribb oszloptípusnál megfelelő védelmet nyújt a madarak számára. Azóta a KvVM anyagi támogatásával és az áramszolgáltató vállalatokkal együttműködve több mint veszélyes oszlop szigetelésére került sor. A szigetelő program mindenképpen sikeresnek tekinthető, ám a szigetelésre váró oszlopok száma az országban több százezer, ill. az MME szigetelő papucsa nem minden oszloptípus esetében nyújt védelmet a madarak számára

74 Áramütés Nagy veszteségeket okoz a gólyák állományaiban, különösen amióta a költő madarak jelentős része (mintegy 80%-a) a falusi villanyoszlopokra helyezte át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára; elmúlt évtizedekben az MME szakemberei az áramszolgáltatókkal és a Nemzeti Park Igazgatóságokkal közösen több ezer gólyafészeknél helyezett el fészektartó állványokat, melyek alkalmazásával csökkenthető az áramütés közvetlen veszélye, ami egyúttal az áramszolgáltatás biztonságát is növeli.

75 Áramütés állami és civil természetvédelem, illetve a hazai áramszolgáltatók több évtizedes együttműködésének kíván konkrét működési keretet és kiszámítható ütemtervet adni az „Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodás, amelyet közel egyéves szakmai előkészítés után február 26-án írtak alá az érintett szervezetek vezetői.„Akadálymentes Égbolt” A megállapodás részét képezi a településeken fészkelő gólyák pusztulását okozó veszélyes oszlopok szigetelése és az áramütések lehetőségének megszüntetése is.

76 Áramütés Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodást Olajos Péter Európa Parlamenti képviselő kezdeményezésére, közel egyéves szakmai előkészítés után írták alá; megállapodás szerint januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá. A munkálatok finanszírozását elsősorban természetvédelmi, uniós illetve hazai keretekből végzik, de várhatóan az áramszolgáltatók is hozzájárulnak a költségekhez

77 Áramütés fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben. Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége akár százszorosa is lehet a száraz tollénak. Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél megégtek

78 Áramütés villanypásztoros leszoktató módszert júniusa óta használják Hortobágyon. Minden elengedés előtt álló madarat pár napig, vagy hétig bent tartunk a 25 méter átmérőjű nagy sasröpdében, ahol a természetes zsákmányejtés gyakorlásán túl, mintegy túlélő táborban, olyan hatásoknak tesszük ki, melyekkel felkészülhet a külvilágban leselkedő veszélyek elhárítására; Ezek egyik eleme az elektromosság. Két egymással szemben, 15 m-re felállított Voltos valódi villanyoszlop és közöttük feszülő vezeték látványa teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne veszélyes áram.

79 Áramütés oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére alkalmas villanypásztorral látták el, ugyanígy a légvezetéket is. Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv ráül az oszlopra, vagy hozzáér a légvezetékhez, enyhe áramütést szenved el, melynek semmilyen káros hatását nem észlelni. A madarak észrevették, olyannyira, hogy nem szállnak rá többet! Az állattartásban ezt a módszert fél évszázada használják, a lúdtartásban is több évtizede, bármilyen káros hatás nélkül. Alkalmazása megfelel az uniós állatvédelmi előírásoknak

80 Utódgondozási stratégiák

81 I. Utódgondozás; definíció Robert Trivers: Az utódgondozás olyan viselkedés, ami növeli az adott utód túlélési esélyeit, de csökkenti a szülõ késõbbi reprodukciós kilátásait (Magyarázat: a szülőknek nincs lehetősége korlátlan idő és energia megszerzésére, így minden egyes utód segítése csökkenti a szülő későbbi szaporodási esélyeit) Akkor alakulhat ki fejlett ivadékgondozás, ha a gondozás miatt megnövekedett szaporodási siker nagyobb, mint a gondozás miatti késõbbi reprodukcióssiker-csökkenés.

82 I. Utódgondozás; definíció egyed szintű rátermettség egész élet során produkált utódok relatív száma, helyette: a fitnessz kialakításában fontos jellegek (pl. testméret, növekedési ráta, évenkénti utódszám stb.) utódgondozás lehet: »egyszülős = uniparental »vagy kétszülős = biparental; »madaraknál a monogámia párzási rendszer a leggyakoribb!!

83 II. Előfordulás Példák: Gerincteleneknél (ritka) (temetőbogarak, ásódarázs, cselőpók, euszociális rovarok…stb.) Gerinceseknél Halak: bölcsõszájú hal, sziámi harcoshal, és a paradicsomhal habfészke. Kétéltûek: dajkabéka. Madarak: fészeklakók, fészekhagyók.

84 II. Előfordulás utódgondozás inkább a K-stratégista állatokra jellemző; r-stratégista állatok neve a „ráta” szóból ered, ami tisztán mutatja, hogy a stratégiájuk alapja az, hogy rengeteg, apró termetű utódot hoznak létre, amelyeket nem nevelnek, mert nem az neveléssel biztosítják azt, hogy fenn maradjon a genetikai információ, hanem a nagy számú utóddal. Ezek az utódok nem élnek sokáig, de hamarabb válnak ivaréretté, mint a K-stratégista állatok utódai

85 Kapcsolat az életmenet stratégiájával

86 Utódgondozás fürj és sok más földön fészkelő madár fiókái a tojásban elkezdenek beszélgetni egymással; kattogó hangokat adnak; fióka beledöfi a csőrét a héj és a belső membrán közötti térbe; kattanások száma száz is lehet/ 1 másodperc; amely fiókák előrébb tartanak, lassabban kattognak, így sarkallják a többi fiókát, hogy felgyorsítsák fejlődésüket;

87 Utódgondozás fürj tojó 24 óránként rakott le egy-egy tojást, de mindannyian egyszerre érkeznek a kibújás pillanatához; így a szülők a már feltűnővé vált fészekből az összes fiókát egyszerre tudják elmenekíteni; kikelésnél a fiókák erősen nyomják kifelé a tojás belsejét; fiókák csőrén van egy tüske = tojásfog; felső csőrkáva csúcsán, kissé hátrébb a csőr végétől; különleges izom is van a tarkójukon;

88 Utódgondozás fürjtojás bőséges mennyiségű szikanyagot tartalmaz; így a fiókák szinte teljesen kifejlődnek benne, ehhez a tojónak sokáig kell kotlania; szemük nyitva lesz, pelyhes bundájuk van, hamarosan már saját testhőmérsékletüket tudják szabályozni; nincsenek mellizmaik és repülésre alkalmas tollaik; izmos lábaikkal viszont jól futnak;

89 Utódgondozás a tojó segít a táplálék keresésében, ha a kaparás során tápláló növényi részt talál, leteszi a fióka elé és rábök a csőrével; veszély esetén a szülők figyelmeztető hangot adnak, vagy mozdulatlanná merevednek a fiókák, vagy a szülői szárnyak alá menekülnek; darvak fiókái kevésbé tudnak magukról gondoskodni, így őket etetni kell; kivi és sok parti madár fióka teljesen egyedül is képes élelmet keresni;

90 Utódgondozás vízimadarak fiókái is hamar elhagyják a fészket; levéljárók felkapják fiókáikat, bedugják szárnyaik alá őket és új rejtett helyre szállítják őket; vöcsökszülők a hátukon szállítják a kicsiket; rengeteg pehelytollal etetik őket, ennek szerepe a bélrendszerük védelme; tollak kis gombócokba állnak, melyekbe pl. a halszálkák beleakadnak;

91 Utódgondozás törpebúvárcsibéknek van a legkülönösebb fiókaszállítása; hím testének mindkét oldalán szárnyai alatt erszények vannak, két fiókája már nap kotlás után kikel; alulfejlettek, vakok, csupaszok; valahogy belekerülnek a hím erszényébe; még a levegőbe is feltud velük emelkedni;

92 Utódgondozás récék, ludak fiókái még önállóbbak; apácalúdak a sziklákon kikelő fiókáikat kezdik hívogatni; lemásznak önállóan a sziklákon, szüleik után iramodnak a patakhoz; örvényrécék még drámaiabban hagyják el a fészket, kigurulnak a fészekből és belezuhannak a gyors sodrású patakokba; hamar felszínre bukkannak és soha nem sodorja el őket az ár;

93 Utódgondozás az anyához való kötődés nagyon hamar kialakul náluk, hívóhangjára azonnal odasietnek a fiókák; a tojásból való kikelés előtt elkezdődhet a függőség kialakulása; tojásban hallani lehet a fiókát körülvevő zajokat; kikelés után pár órával már a fiókák megtanulják alakról és hangról felismerni szüleiket; a fiókák önálló táplálkozásához gyakran a szülők védelmezése szükséges, őrsége; pl. az ásóludak a sirályoktól védik a kicsiket;

94 Utódgondozás királypingvin-kolónia állandó zsivajában a szülők és fiókáik minden gond nélkül felismerik egymást; bár a fiókák gyakran letámadnak egy másik táplálékot hozó felnőttet; ez a szándék általában sikertelen; struccfiókákat is csapatba terelik a szülők, de ők azért, mert minden felnőtt magára akarja venni a gondozási felelősséget; két pár találkozásánál egyik pár elűzi a másikat, fiókáit beterelik a saját csapatukba; erősebb pár különböző korú fiókákból akár több százat is a magáénak tudhat;

95 Utódgondozás földön fészkelő madarak közül az ásótyúk fióka válik leghamarabb önállóvá; kelési idő igen hosszú: nap; tojó földhalomba temeti a tojást, igen vékony a héja; az ásótyúkcsibe az egyetlen madár, mely képes tojásfog nélkül kijutni a tojásból; felette viszont fél méter föld van; hátán fekve rúgkapál, és nagy lábaival lazzítja a földet; jó néhány napig küzd, mire felér; addigra már evezőtollai vannak és önálló;

96 Utódgondozás fákon vagy üregekben fészkelő madarak kicsinyeiket máshogy nevelik; kevésbé fejlettek a fiókák, lábaik gyengék; legjobban fejlett szerveik a belük, májuk és zúzájuk; a tojásban a korai kikelés miatt kevés a sárgája; szülők táplálják őket, így gyorsabban növekednek, mint az önálló, szárazföldi csibék; néhány szülő előre megemésztett táplálékkal látja el kicsinyeit; gödény-halleves; vészmadár-olaj;

97 Utódgondozás galambok begytejjel táplálnak: fehérjében és zsírban gazdag; mind a tojó, mind a hím termeli; a fiókák tátott csőrének belseje általában élénk, csőrzuguk duzzadt és nagyon érzékeny; Gould-amandina pinty érzékeny a színekre (üregben fészkelnek), fiókák szájának mindkét sarkában opálzöld-kék göbök vannak, melyek visszaverik az üregbe szűrődő fényt; piros torok a szülőnek azt is elárulja, melyik fiókát etette meg utoljára; a fészekparaziták fiókái jól utánozzák a torokfoltjukkal is a gazdát;

98 Utódgondozás a legtöbb madár azonos bánásmódban részesíti a fiókáit, még ha nagy időkülönbséggel is keltek ki; pl. rozellapapagáj vagy a szárcsa; szárcsák az erőszakos fiókákat megbüntetik, gyakran nem is térnek vissza a fiókák; fehérfarkú szárcsa szülők viszont az élénkebb fejdíszű fiókákat etetik, mert őket tartják életrevalóbbnak; differenciált etetési stratégia jellemző szulákra: két- három tojást raknak, de a halbőség függvénye a felnevelési arány;

99 Utódgondozás a ragadozómadarak is általában több tojást raknak, mint amennyit fel tudnak nevelni; gyakran a szülők csak a nagyobbat etetik és hagyják a kisebb zaklatását; a nagyobb fióka gyakran megeszi az elpusztult testvérét; a legtöbb fióka általában megküzd egymással; kékszakállú gyurgyalag fiókák 17-en is lehetnek, csőr végén lefele görbülő kampó van, mellyel egymás testét hasogatják;

100 Utódgondozás monogámia csüllő (Ryssa tridactyla) párok éveken keresztül együtt maradnak, ennek előnye, hogy ismerik egymást, nem kell pl. párválasztásba évente újra fektetni, biztosak lehetnek a partner minőségében, és a régebbi párok fiókáinak nagyobb a túlélése;

101 Dezertálás mag- és gyümölcsevők: poligámia itt gyakori a táplálékbőség miatt; egyszülős gondozás, a ♂ dezertál, mert a dezertálásból fakadó nyeresége nagyobb, mint a tojóé: előbb távozhat (tojásrakás), utódainak száma jobban függ a párosodásainak számától, elegendő táplálék szükséges ahhoz, hogy egy szülő képes legyen ellátni a fiókákat

102 A fejlett utódgondozás kialakulását elősegítő tényezők Nagy predációs nyomás Ritka és specializált források (nagytestű ragadozó madarak) Extrém körülmények (császárpingvin)

103 Függőcinege utódgondozása szaporodási rendszere egyedülálló és ez idáig feltáratlan, mivel sem a párválasztás, sem az utódgondozás szempontjai nem ismertek. A tojásrakás után mindkét szülő elhagyhatja fészkét (dezertálhat): így vagy a másik szülőre hárul az utódgondozás, vagy az esetek több mint 30%-ban mindkét szülő pusztulni hagyja a fészakaljat. A dezertáló szülők gyakran újrapárosodnak

104 Függőcinege utódgondozása párbaállt hímek közül a gyakrabban éneklő egyedek rövidebb idő alatt találtak párt, mint ritkábban éneklő társaik. Az ének hossza és a hívóhang gyakorisága nem volt hatással a párbaállási időre. Sem az ének gyakorisága és hossza, sem a hívóhang gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a hím vagy tojó vagy mindkét szülő által elhagyott fészekaljak között. hím énekének szerepe lehet a függőcinege párválasztásában

105 Utód-diszkrimináció Saját utód elkülönítése mások utódjaitól Olyan fajoknál, ahol lehetőség van arra, hogy a szülő másik szülő utódját gondozza (pl. telepesen költő madarak) Példa: parti fecske – durva szárnyú fecske Ellenpélda: Pelikánoknál nincs utód- megkülönböztetés, de a fiókák megosztják egymás között a kapott táplálékot.

106 A szigetek madárvilága Ornitológia előadás

107 Új-Zéland Új -Zéland Földünk egyik olyan kivételes vidéke, melyet az ember a legutolsók között népesített be. 80 millió évvel ezelőtt szakadt le az őskontinensről, a Gondwana-ról, és messzire sodródott. ezt követően kifejlődött emlősök már nem értek el a szigetekig, így az ott élő növény és állatfajok tökéletes elszigeteltségben fejlődtek; sziget szelekció;

108 Új-Zéland Az új - zélandi madarak 25% -a endemikus faj, ami azt jelenti, hogy a világon egyedül csak ott találhatóak. Az állatok, köztük főleg a madarak, szokatlan irányba kezdtek el fejlődni, melyet nagyban befolyásolt az a tény, hogy a szigeten egyáltalán nem voltak emlősök, két denevér fajt leszámítva. Az egyetlen ragadozó egy óriás sasféle pedig nagyon régen kipusztult. egy pár faj alkalmazkodva a predator- free körülményekhez, röpképtelenné vált.

109 Új-Zéland Egyesek pedig óriásira nőttek, ami ugyancsak az izoláció eredménye, gondoljunk csak a galapagoszi óriás teknősökre. Rendkívüli sebezhetőségük szelídségükben rejlett. Új- Zélandon a madarak töltötték be az emlősök helyét is. ember kb évvel ezelőtt érkezett Új -Zélandra és a környező szigetekre. Az első telepesek a maorik voltak, akik több hullámban érkeztek. Az európaiak jóval később léptek színre: a szigeteket decemberében Abel Tasman fedezte fel. James Cook tette először a lábát az új földre, melyet később brit tulajdonná nyilvánított. Az európai bevándorlás 1839-től indult meg

110 Új-Zéland a beérkező telepesek nagy pusztításokat végeztek új otthonukban. erdők jelentős részét kiirtották, új növény és állatfajokat hurcoltak be, melyek lassan kiszorították az őshonos flórát és faunát. új jövevények közül, minden bizonnyal a patkányok voltak a legveszélyesebbek; patkány pártól évente patkány születhet, ugyanis kölykeik kölykei is tovább szaporodhatnak még abban az évben. Új -Zélandon jelenleg három patkányfaj található: egyik még a maori telepesekkel érkezett - - polinéz patkány (Rattus exulans), másnéven, kiore.

111 Új-Zéland A vándorpatkány (Rattus norvegicus) Cook kapitány segédletével hajózott be ben; házi patkány (Rattus rattus), az ban, a Cape sziget közelében elsüllyedt hajóról menekült Új -Zéland partjaira; patkányok Új -Zélandot ökológiai nicekre osztották fel től beáramló telepesek, az angol életmódot követték, sokat vadásztak; mezei nyulak (Lepus europaeus), a gímszarvasok és a rókák betelepítése; re a nyulak nagyon elszaporodtak, olyannyira, hogy már irtani kellett őket;

112 Új-Zéland emlős ragadozókat telepítettek be a szapora nyulak megfékezésére; vadászgörény (Mustela putorius), a hermelin (Mustela erminea) és a menyét (Mustela nivalis); gímszarvasok (Cervus elaphus) is nagy károkat okoztak azzal, hogy lelegelték a friss hajtásokat; erdők nem tudtak regenerálódni, eltűnt az aljnövényzet, a növényevő állatok nagyon kevés eleséghez jutottak; háziállatok, mint a kuri, azaz a kutya, amit még a maorik hoztak magukkal, és az európaiak kedvencei a macskák is felkerültek a kártevők listájára

113 Új-Zéland német darazsat (Paravespula germanica) egy amerikai repülő vitte be az országba 1940 körül, nem sokkal később pedig megérkezett a kecskedarázs (Paravespula vulgaris) is; természetes ellenségek hiányában nagyon gyorsan elszaporodtak; mohó fogyasztói a mézharmatnak. Ezt az anyagot két helyi rovar lárvája termeli; egyik faj lárvája a fekete (Nothofagus solandri), a másik a vörös bükkfák (N. fusca) kérge alatt él;

114 Új-Zéland Új -Zéland erdeiben a fák lombja erősen kopaszodik. A tettes az ausztráliai erszényes róka (Trichosurus vulpecula); elmúlt 15 év alatt teljesen elterjedt, tönkre téve a fákat, mivel táplálékának nagy részét a zöld levél teszi ki; Új -Zélandra a szörmekereskedelem miatt kerültek az első egyedek, később a szőrmevállalkozás tönkrement, az erszényes rókákat pedig szabadon engedték; állat körülbelül 300g levelet eszik meg esténként; kifosztja a madárfészkeket is, felfalja a tojásokat és a fiókákat;

115 Új-Zéland napjainkra az eredeti madárfaunának a 46%-a kipusztult. Az őshonos madárvilág végveszélybe került; hatalmas nemzeti összefogás; Új -Zéland partjait körülbelül 220 (5 hektárnál nagyobb) sziget veszi körül: 21 szigetcsoport (pl: Poor Knights szigetcsoport, Mercury - szigetek, Chetwode -szigetek, Auckland -szigetek (délen); 11 sziget melyeknek egy része védett terület (pl: D'Urville - sziget, Kapiti -sziget, Great Barrier -sziget);

116 Új-Zéland 8 belső édes vízi sziget, melyek védettek (pl: Mou Tapu és Mou Waho szigetek a Wanaka tavon); part menti szigeteket körülvevő víz úgy működik, mint egy várárok; szigeteket megtisztítják a kártevőktől, gyakorlatilag teljesen érintetlen területek születnek, át lehet menekíteni az állatokat; a DOC (Department of Conservation) dolgozói vállalták fel; lépésről lépésre megkezdték a szigetek tisztítását;

117 Új-Zéland Little- és Great Barrier -szigetekről ban teljesen kiirtották a kiorét. 2,2 tonna talon mérget dobtak le a levegőből, helikopterek segítségével; Mostanra az ilyen, megtisztított szigetek 42%-a védett; DOC munkatársai állandó jelleggel járják a szigeteket, csapdákat és mérgeket helyeznek el; nagy gyakorlatra tettek szert, hogyan irtsák ki a kártevőket a kisebb szigetekről, mint például a Burgess- szigetről ( 159 ha) vagy a Tiritiri matangi- szigetről;

118 Új-Zéland már képesek olyan nagy szigetek megtisztítására is, mint a Codfish- sziget (1396ha), szigetek legtöbbjét tilos látogatni; látogathatók esetében szigorú előírások: csak nappal lehet őket megközelíteni, hiszen a patkányok és egyéb ragadozók éjjel aktívak és felszökhetnek az oda tartó hajókra, látogatók teljes felszerelését patkányoktól mentes konténerekbe zárják, szigetre belépők cipőit, bakancsait teljesen megtisztítják, nehogy valamilyen gyomnövényt hurcoljanak be

119 Új-Zéland utolsó új -zélandi kihalt madárfaj a huia (Heteralocha acutirostris), amit ben láttak utoljára; egyes fajok csodálatos módon menekültek meg. Ilyen például a tieke (Philesturnus carunculatus), ami az ban történt hajótörés miatt került veszélybe; süllyedő hajót elhagyó patkányok kiúsztak a Big South Cape- szigetre és onnan gyorsan tovább terjedtek; szükségessé vált a tieke mindkét alfajának (északi és déli) kimentése egy predator -free szigetre; mára az északi alfaj mintegy 7000 hektáron, a déli alfaj pedig 500 hektárnyi védett területen él

120 Új-Zéland hihi (Notiomystis cincta) a világ legritkább nektárevő madara ugyancsak a túlélésért küzd; egykor a főszigeteken mindenhol megtalálható volt, onnan ra pusztult ki; egyetlen túlélő populációt ben találták meg a Little Barrier -szigeten; azóta onnan kisebb csapatokat szállítottak a Kapiti-, Tiritiri Matangi-, és a Mokoia -szigetekre;

121 Új-Zéland kokako (Callaeas cinerea wilsoni és cinerea) egyike azon kevés madárnak, ami a főszigeteken még megtalálható. Északi és déli alfajra oszlanak; a DOC programjának köszönhetően számuk megduplázódott 1995 óta, jelenleg a Northland-, Auckland-, Waikato szigeteken élnek populációi;

122 Új-Zéland takahe (Porphyrio [Notornis] mantelli) Új -Zéland kipusztult madarainak a névsorát hosszabbította egészen, november 20-ig; ekkor a Murchison -hegyen, Fiordland-ben újra felfedezték a fajt; ott alakítottak ki egy speciálisan védett területet, ahol békében élhettek volna; sajnos re a számuk mégis 118 -ra csökkent a szarvasok megjelenése miatt; tól megindult egy tenyésztési program, melynek keretében fogságban keltették ki a takahe tojásokat és szigetekre szállították őket;

123 Új-Zéland összes madár közül minden bizonnyal a legveszélyeztetettebb, a kakapo (Strigops habroptilus), éjjeli röpképtelen papagáj; kakapok száma az első ragadozók megjelenésétől folyamatosan csökkent; aktívan vadászták ízletes húsáért; 1949 és 1973 között 60 expedíciót indítottak melyeknek köszönhetően befogtak 6 madarat, de mindegyik hím volt, ben végül találtak egy körülbelül 200 madarat számláló populációt a Stewart -sziget rejtett erdeinek legmélyén; 61 et szállítottak át a Whenua Hou- Maud- és a Little Barrier -szigetekre;

124 Új-Zéland Stewart -szigeten maradt példányok legtöbbje elpusztult, számuk a menedék szigeteken re olyannyira megcsappant, hogy már csak 51 madár létezéséről tudtak beszámolni, mert 18 év alatt összesen csak 12 csibe látott napvilágot; megalakult a National Kakapo Team és elkészült egy 10 éves terv is, Kakapo Recovery Program néven; kormány évente majdnem egy millió dollárt szán a kakapok megmentésére; jelenleg 62 kakapo él a szigeteken;

125 Galapagos - szigetek szigetcsoportot március 10-én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt; 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot; szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök, leguánok, galápagosi medvefóka, tengeri és varacskosfejű leguánok; 1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett;

126 Galapagos - szigetek partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót; nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő; Sarah Darwin botanikus, aki egyben a Galapagos Természetvédő Alapítvány elnöke (Galapagos Conservation Trust) véli, hogy legalább 20 őshonos növény áll a kihalás szélén;

127 Galapagos - szigetek sziget növényvilága 700 fajból áll és 40%-uk csak itt található; szigetre betelepített növények és állatok – így például a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen elnyomják az őshonos növényvilágot; az Isabelle szigeten kecske él, akik szinte teljesen lelegelték a szigetet, probléma az is, hogy idegen növények betelepítésével számos betegség ütötte fel fejét a szigeteken;

128 Galapagos - szigetek Charles Darwin 1835-ben érkezett Beagle nevű hajójával a szigetekre, ahol éveket töltött az élővilág tanulmányozásával; kutatásait könyvbe foglalta, amely 1859-ben jelent meg, s számos vitát gerjesztett tudományos és vallási körökben; A fajok eredete c. munkája a Bibliában leírt teremtéstörténetet cáfolta meg;

129 Galapagos - szigetek Darwin főként a szigetek madár- és hüllővilágát vizsgálta; egyik csoport fajszáma sem kiemelkedő, alkalmazkodásuk és változékonyságuk figyelemre méltó; emlősök közül csupán egyetlen bennszülött egérfajt feltételezett, a többit betelepített fajként kezelte; rovarvilágot rendkívül szegénynek találta, míg a növényvilág számtalan érdekességet mutatott; élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve, úszva vagy fatörzseken sodródva jutott el Galápagos-ra;

130 Galapagos - szigetek alacsonyan fekvő szigetek, de vannak 1500 méter magasságba emelkedő vulkáni csúcsok is; ahogy múltak az évszázadok, a pintyek különböző populációi egyre ügyesebben alkalmazkodtak lakókörnyezetük körülményeihez; módosították az élelemgyűjtés szerszámát – a csőrüket. Ma egyetlen szigeten tíz különböző pintyfaj él; testük nagysága és alakja, tollaik színe nagyjából azonos, csőrük és viselkedésük azonban jellegzetesen eltér egymástól;

131 Galapagos - szigetek híres a madárvilága is, amelyek közül kiemelkednek a Darwin pintyek (Geospiza sp.), ahol a táplálkozásnak megfelelően igen sok alfajt írtak le; 13 olyan, teljesen különálló fajt képviselnek, amelyek egymás között nem is tudnak szaporodni; galapagosi ölyv (Buteo galapagoensis), a galapagosi albatrosz (Diomedea irrorata), kócsag (Ardea herodias), álarcos szula (Sula dactylatra granti), és a galpagosi pingvin (Spheniscus mendiculus), amelyek a tenger gazdag állatvilágából élnek;

132 Galapagos - szigetek galapagosi pintyek történetének egyik legszebb mozzanata, hogy nemcsak az evolúció ihletői voltak, de ma is talán az egyik legjobb szemléltetői; Peter és Rosemary Grant, a Princeton egyetem két kutatója hosszú évtizedek óta vizsgálja ezeket a madarakat; szárazabb és nedvesebb periódusok követték egymást a szigeteken, és a pintyek test- valamint csőr mérete ezek függvényében változott; 1977-es szárazságot követően a szigeteken csak nagy és kemény magok fordultak elő, egyesek éhenhaltak;

133 Galapagos - szigetek Darwin-pintyek csőre a fenotipikus jelleg természetes szelekció hatására bekövetkező változásának tankönyvi példája lett; a Geospiza fortis és a Geospiza magnirostris közti versengés: Daphne Major nevű aprócska szigeten sanyarú körülményei között él a G. fortis, főként kisebb méretű magvakkal táplálkoznak, ám a populáció nagyobb csőrű példányai más magokat is esznek; 1982-ben azonban a szigetre érkezett a nagyobb méretű G. magnirostris néhány példánya, és a populáció azóta komoly versenytársává vált a G. fortis nagyobb csőrű példányainak;

134 Galapagos - szigetek két faj évekig megfért egymás mellett, ám két tényező éles versengésbe sodorta őket; nagyobb testű G. magnirostris populációja addig nőtt, míg annyian lettek, hogy már akadályozták a kisebb csőrű faj tagjait a Tribulus-magok megszerzésében; ezt követő két szűkös esztendőben ben - drámaian csökkent a táplálék mennyisége, mindkét faj populációját éhínség sújtotta; a kisebb csőrű G. fortis-példányok előnybe kerültek a nagyobb csőrűekkel szemben; előnyös jelleg pedig tovább is adódott a következő generációnak;

135 Galapagos - szigetek az egyik vizsgált pintyfaj (G. fortis) populációinak csőrmérete módosult és robusztusabb lett, alkalmasabb a kemény magok feltörésére; néhány évvel később azonban a kedvező esők miatt sok apró mag és kevesebb nagyobb volt fellelhető a szigeteken; ekkor az előbbiek fogyasztására alkalmasabb kisebb csőr jelentette az evolúciós előnyt


Letölteni ppt "Ornitológia előadás definíció és történelem. Ornitológia tudománya ornitológia (Ornithology), ornitológus, ornitoszkópia (jóslás),"

Hasonló előadás


Google Hirdetések