Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

J. F. Herbart !!! 1776/1841 A tekintélyelvű pedagógia atyja A második rendszeralkotó! Porosz igazságügyi tanácsos fia, apja igen nagy gondot fordít nevelésére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "J. F. Herbart !!! 1776/1841 A tekintélyelvű pedagógia atyja A második rendszeralkotó! Porosz igazságügyi tanácsos fia, apja igen nagy gondot fordít nevelésére."— Előadás másolata:

1 J. F. Herbart !!! 1776/1841 A tekintélyelvű pedagógia atyja A második rendszeralkotó! Porosz igazságügyi tanácsos fia, apja igen nagy gondot fordít nevelésére. 12 évesen jó nevű latin iskolába jár. Kiváló képességű, különösen filozófiából (alapos klasszikus műveltséget szerez) Jenai Egyetem: Kant és Fichte 1797 Svájc-arisztokrata család házitanítója találkozása Pestalozzival (mély benyomás)

2 Egyetemi tanársága 1802-től  Göttinga: 1806-tól rendes tanár  Kőnigsberg: Kant megüresedő katedrája (korának legnagyobb elismerése)  Művek 1.Általános pedagógia a nevelés céljából levezetve 2.Általános gyakorlati filozófia 3.A metafizika fő pontjai Tankönyv

3 Művek II.  5. A pszichológia, mint a tapaszta- latra, a metafizikára és a matemati- kára alapított tudomány1825  Összefoglaló neveléstani mű1833  Fő műve: A pedagógiai előadások vázlata 1835 (szintetizáló mű, egyetemi előadásainak anyaga)

4 Filozófiai-pszichológiai nézetei 1  Filozófiai: a világ változatlan örök, abszolút létező, reálék végtelen soka- sága, melyet az értelem fel sem fog- hat; változatlanok, csupán egymás- hoz való viszonyuk kelti a változé- konyság látszatát (Platon). Csoda, hogy a kortársak és Hegel dialektiká- ja nem hat rá. Tkp. a fejl. változás tagadása ez, holott az anyag attributuma a mozgás!

5 Filozófiai-pszichológiai nézetei 2  Ugyanakkor a tapasztalatokat, mint a megismerés alapját fontosnak: „minden igazság forrása”-nak tartja  Lélektana: metafizikába hajló = a dialektikával ellentétes  A pszichológia= képzetek keletkezé- sének, eltűnésének és kapcsolódásá- nak tudománya(Asszociációs lélektan)

6 Lélektana  Tudatalatti, tudatküszöb és appercipió  Az érdeklődés tana Empirikus-érintkezéses viszony Spekulatív-gondolkodás Szociális-egymás segítése Esztétikai-szemlélődés

7 Erkölcsi nevelése intellektuális  Az az erényes ember, akit erkölcsi eszmék, képzetek vezetnek  Az etika eszmék rendszere Belső szabadság Tökéletesség Jóakarat (méltányosság) Jog Igazságosság

8 Vezetés=erkölcsi nevelés Belső szabadság eszméje (lehetőségek) Az akarat-értelem összhangja (harmónia) Tökéletesség(hatásfok) Akaraterő és energia sokoldalúsága Jóakarat (méltányosság) Önzetlenség, jó cselekedet Jog Erkölcsi ítéletek Igazságosság Jutalmazás-büntetés 1-2 az egyén; 3-5 mások akaratának ütközése

9 A vezetés célja= jellemformálás 1.A növ. határozottságának kialakítása 2.Magatartása elveinek kialakítása 3.Lelki életének, nyugalmának 4.A világos látás képességének kifejl. 5.A pszichikus erők dicsérettel és korholással való mozgásba hozatala 6.A belső fegyelem intéssel való kialak.

10 Vallás  Az erkölcsi nevelés feladata a vallási érdeklődés kialakítása Minél korábban Minél mélyebben  A vallásos képzés feltételezi az erkölcsit  Az erkölcsi csak az esztétikai után

11 Pedagógiai nézetei  Megkülönbözteti egymástól: a pedagógiát mint tudományt és a nevelést mint gyakorlatot  Pedagógiai rendszerét az etikára és a pszihológiára építi

12 Célok: (Céltételezés) I.  Feltételes: hivatásra nevelés A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely  Feltétlen: a jellem kialakítása Erényes ember Az öt erkölcsi eszme kialakítása Vezetés

13 Célok: (Céltételezés) II.  Oktatási cél: a tárgy iránti érdeklődés felkeltése  Didaktikája is az asszociációs lélektanra épül Képzetek kialakítása (Ismeret)  Világosság foka  Képzettársítás (asszociáció) foka  Rendszer foka  Módszer foka

14 A formális fokozatok  Az oktatás nevelés egységes folyamata három szakaszra tagolódik Kormányzás jelenre irányul fenyegetés, felügyelet, Parancs,tiltás büntetés OktatásVezetés VilágosságBelső szabads. KépzettársításTökéletesség RendszerJóakarat MódszerJog Nyugvó és haladó elmélkedés, eszmélkedés. A jövőre irányul: az oktatás és a vezetés is. Igazságosság

15 Érdeklődés tana  A tárgy iránt keltett érdeklődés Pozitív (+) Negatív (-) Önkéntes Önkéntelen  A nevelés célja erkölcsi normák  A nevelés eszköze lélektani kategóriák kialakítása A pedagógus képzésben: az elméleti tudományos előzze meg a gyakorlati nevelőit

16 Összegzett jellemzők  A gyermek szilaj, („ heveskedés”) makacs természetének megtörése  Karcer, testi fenyítés (Macchiavelli)  Rideg, porosz kaszárnya szellem  Aszimmetrikus tanár-diák viszony  A gyermek passzív, receptív tényező  Túlzott intellektuális jelleg (oktató isk.)  A tekintélyelv, autokratizmus

17 Hatása  Igen jelentős  MO-on különösen erős, évszázados  A pedagógia tudomány volta tőle ered  Aktualizálás Kormányzás (fegyelem) nélkül torzó Comenius: „Az iskola fegyelem nélkül…” Vezetés= erkölcsi intellektualizmus  Munkatársai, követői Rein, Ziller, Wilmann, Kármán, Fináczy

18 Vázlat: kulcskifejezések,hívószavak alapján  Élete, munkássága, fő műve tükrében  Rendszeralkotás  Pedagógiai időszámítás kezdete  Okt-nev. egységes folyamata Kormányzás-Oktatás-Vezetés egysége  Fegyelem  Világosság, asszociáció, rendszer, módszer  B. szab.,tökéletess., jóakarat, jog, igazság

19 VázlatII:  Célok Feltételes Feltétlen Oktatás nevelés  Érdeklődés tana  Figyelem  Asszociációs lélektan  Hatása, jelentősége

20 „B” tételek 1.Nőnevelés 2.A termelőmunka és az oktatás összekapcsolására irányuló törekvése 3.A szervezeti formák kialakulása és változásai 4.Koronkénti filozófiai- és egyéb ideológiai, ill. eszmeáramlatok 5.Empirizmus és racionalizmus: Bacon és Descartes 6.A skolasztika és a skolasztikus bizonyítás

21 „B” tételek II. 7.Heurisztikus v. kérdve-kifejtő módszer, indukció 8.A didaktikai formalizmus, alaki és formális ill. anyagi, materiális képzés 9. Az általános és szakképzés viszonya 10.A neveléstudomány kialakulása, differenciálódása 11.A pedagógia első rendszerezői

22 „B” tételsor III.  12.A Nyelvoktatás fejlődési csomópontjai, képviselőikkel  13.Az utilitarizmus és értelmezése példák segítségével, időrendben  14.A nevelés módszereinek alakulása, azon belül a jutalmazás-büntetés gyakorlatának történeti trendje  15.A tankötelezettség történeti aspektusban  16.A nevelés céljának összefüggése a társadalmi szükségletekkel  17.A cél- és feladatrendszer összefüggésének igazolása példák segítségével  18.Írásrendszerek, tanügyi törvények, az állam-és egyház viszonya, tantervi változások, reform törekvések, a kato- licizmus és protestantizmus küzdelme, hatásuk az iskola- rendszerre, az egyetemes és a magyar neveléstörténet kongruenciája, tantervelméleti tendenciák

23 17. A XIX/XX. sz. fordulóján létre- jött ún. konzervatív- és reform pedagógiai törekvések!!!  Közös gyökerük A herbarti rendszer bírálata Rousseaui hatás  Különbözőségük Reformmerész radikalizmus Konzervatívóvatos korrekció

24 Pedológia=Gyermektanulmányozás  A testi-leki tulajdonságokra vonatko- zó összes ismeretek rendszere Fiziológiai Antropológiai Pedagógiai Pszichológiai Szociológiai aspektusok Interdiszciplináris megközelítés MO-on Nagy László, Weszely Ödön

25 Felosztásuk Konzervatív pedagógiák: 1.Kultúr~ 2.Morál~ 3.Szociál~ 4.Személyiség~ Jelmagyarázat: ~ = pedagógia

26 Reformpedagógiák 1.Naturalista 2.Funkcionális 3.Pragmatista 4.Individualizáló 5.Érdeklődési körök köré szervezett 6.Munka-iskola 7.Kísérleti pedagógia

27 Kultúr pedagógia  W. Dilthey, E. Spranger  A nevelés feladata= a kulturális életben való tevékeny, alkotó részvételre való felkészítés  Össztársadalmi kultúrába történő beillesztés, szubkultúra helyett Tapasztalati Tevékenység Érték-és norma rendszer Hiányoznak a szociális hatások (tagadásuk) MO-on Prohászka Lajos, Zsolnai József-ÉKP

28 Morál pedagógia  Foerster, Maritain  Túl kell lépni a herbarti erkölcsi intellektualizmus szintjén, a pozitív erkölcsi magatartásban megnyilvánuló erkölcsi nevelés kell!  „Recept”: Akarat-fejlesztés:tanulói aktivitásra épülő erkölcsi igazságok gyakorlása üres moralizálás helyett Közösségek fejlesztése (tanulói ÖK-kontroll)

29 Személyiség pedagógia  Ernst Linde, Theodor Litt  Élmények és tettek iskolája, érzelmek és nemcsak ismeretek „Oktatási Paralelizmus”  Az eredmény nem a módszeren, hanem a ped. személyiségén és a növ. megbecsülésén múlik  Hugó Gaudig:Németnek lenni annyi…  MO.on Schneller István

30 Szociál pedagógia  Paul Natorp: a polgári társadalom ellentmondásai nem a tulajdon viszo- nyokban, hanem az emberek tudatá- ban vannak.  Az eddigi kettős neveléssel szemben egységes társadalmi nev. szükséges  MO-on Imre Sándor-Nemzetnevelés

31 Reform-pedagógiák  Naturalisták: E. Key, Montessori  E. Key-A gyermek évszázada 1900, programadó mű;szülő-megválasztása  Az autonómia szélsőséges értelmezé- se, „Leborulnak a GY. Őfelsége előtt”  Nem szabad kényszert alkalmazni! pl.:az előre meghatározott tananyag  Azt tanítani, ami az élethez szükséges

32 M. Montessori, Ferrière  Értelmi fogyatékos gyerekek  Gy-léptékű óvoda, iskola  „Fel kell szabadítani Őket a felnőttek uralma alól”!  Önállóság-látszat önállóság, eszközök  Nemzetközi hálózat-drága  Ferrière:a tananyagot maga állítsa ö.

33 Funkcionális pedagógia  Eduard Claparède (Genfi-Rousseau Intézet)  Funkcionalizmus: a gy.-re és a leendő felnőttre egyaránt tekintettel lenni  Funkció-Szükséglet-Érdeklődés (egysége)  A ~ tíz törvényét alkotja meg, legmagasabb szintű az autonómia törvénye  Központi szerepet szán az érdeklődésnek  A nevelés célját és anyagát is a Gy-hez kell méretezni,  Az iskola túlbecsüli a tudást,leértékeli a gondolkodást

34 Pragmatizmus  John Dewey (pragma=cselekvés a gondolkodás is)amerikai utilitarizmus Pragmatista: fil, pszich, ped.  Az iskola és az élet kapcsolata”Szlöjd”  Komplex-projekt (tantervi egységek)  Fa, fém, textil, papír munka  Laboratóriumi keretek, egyéni- és csoport munka

35 Individualizáló pedagógia  Dalton-terv:-Helen Parkhurst  Winnetka-terv: -Wasburne  A szorgalom és képességek szerinti egyéni ütemű előrehaladás  A Winnetka a Dalton-plan korrekciója Év elején szerződés a tanárral Együttes előrehaladás (tanulás,vallástan,erkölcs,ének, testn.) Kettőben maximált osztályugrás

36 Érdeklődési körök köré szervezett pedagógia-Decroly-Globalizációs m.  Képesség és szorgalom szerinti fős homogén tanulócsoportok  Az ismeretek összefüggő egészként való feldolgozása  Komplex-projekt  Időjárás elleni védekezés  Növény- és Állatvilág stb.  Táplálkozás  Veszélyek és ellenségek elleni küzd.

37 Munkaiskola- G.Kerschensteiner  A nevelés célja „jó állampolgár „ Ismeri jogait-teljesíti kötelességeit Eszköze: a munkaiskola  A nevelés külső és belső feltételei K.: a társadalmi viszonyok B.: az egoizmus-altruizmus egysége Belátás, autonóm nevelés, oktatás,szoktatás és munka révén „Rétegspecifikus jelleg” A szellemi-fizikai munka különböző arányai

38 Kísérleti pedagógia  Meumann, Simon, Binet (1920)  A pedagógiát át kell alakítani tisztán kísérleti tudománnyá, mint a pszich-t! IQ-tesztek Tantárgytesztek, SPSS programcsomag Ma már könyvtárnyi irodalma van a teszt készítésnek, de a pedagógusok nem ismerik és alkalmazzák Közel 100 év óta alig változott a helyzet


Letölteni ppt "J. F. Herbart !!! 1776/1841 A tekintélyelvű pedagógia atyja A második rendszeralkotó! Porosz igazságügyi tanácsos fia, apja igen nagy gondot fordít nevelésére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések