Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Informatikai alapismeretek Varga Tamás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Informatikai alapismeretek Varga Tamás"— Előadás másolata:

1 Informatikai alapismeretek Varga Tamás

2 Miért kell ezt nekünk tanulni? Kötelező, ezért járunk ide Mert felvettük ezt a tárgyat Mert a tanulmányaink és életünk során megkerülhetetlen az informatika (ha eddig az volt, mostantól nem lesz az) Két példa a szemléltetés kedvéért (azaz mi történne ha nem foglalkoznánk az informatikával):

3 EKF szerverpark 2002-napjainkig

4 EKF új szerverpark 2010 – 1. fázis

5 Mi a számítástechnika jelentése? Az automatizált információfeldolgozás eszközeivel (számítógépek, számítógép- rendszerek) és különböző szakterületen való használatukkal (programozás) foglalkozó tudományág. Körébe tartozik a hardver és a szoftver elemek összessége, a működésüket segítő szervezési, alkalmazási, szolgáltatási összetevők rendszere. Fejlődés: egyedi megoldások > sok felhasználót kiszolgáló intelligens számítógép- hálózati rendszerek

6 Mi a számítógép (computer)? Olyan elektronikus berendezés, amely képes adatok fogadására, tárolására, az adatok egy csoportja (program utasításai) által meghatározott módon az adatok egy másik csoportjának feldolgozására (műveletek), illetve az eredmény kivitelére. A vezérlés alapadatai (program utasításai) és a szükséges egyéb adatok működés közben a számítógép belső tárában vannak, azaz belső vezérelt.

7 A számítógép erőforrásai A hardver és szoftver együttesével dolgozni képes ember SzoftverHardver

8 Hardver (hardware) Mi ez? A számítógép elektronikus-, elektromechanikus- és mechanikus egységeinek az összessége. Miért számít? A hardvertől alapvetően függ: - a végrehajtás sebessége, - a tárhely mérete, - a használható programok köre.

9 Szoftver (software) Mi ez? Egy adott számítógépcsaládot működtetni képes programok, a programokhoz tartozó adatok és felhasználói dokumentációk összefoglaló neve. Miért számít? A szoftvertől alapvetően függ: - a végrehajtható tevékenységek köre - a felhasználói felület.

10 A program szerepéről… A programozók szellemi terméke, a számítógép működtetését teszi lehetővé. A program gépi szintű (kódú) utasítások sorozata A gépi szintű utasítás jellemzői: olyan elemi művelet (utasításkód), amelyet a processzor közvetlenül végre tud hajtani.

11 Adat, Információ A számítógép alkatrészei számára – a gondolkodás hiánya miatt– minden kapott adat információ is egyben. Az információ észlelt, érzékelt felfogott és a fogadó számára szükséges, az adott időben újdonságot jelentő adat, amit megszerzett ismereteinktől függően értelmezünk.

12 Digitális információ Digit = szám Digitális információ = számokká alakított információ 2-es számrendszer (0,1) Ma a digitális információ elengedhetetlen része az életünknek.

13 Digitális mértékegységek Bit (BInary DigiT) – Két különböző állapot tárolására alkalmas egység ( 0, 1 ) Byte – 8 bitnyi információ – Pl: – Variációk száma: 2 8

14 Adatmennyiség mérése

15 A Neumann elvű számítógép

16 Neumann-gép (1945. tavasz) Program, adat egy belső tárban > memória – A szükséges adatokat (és részeredményeket) a gép a memóriájában, digitálisan, logikailag számjegyként tárolja. A tárolás alapja a kettes számrendszer (bináris tárolás). – A gép belső programvezérlésű legyen, vagyis a működéséhez nélkülözhetetlen programot is tárolja. Általános célú számítógép > központi vezérlőegység – Az így tárolt utasítássorozatot (a programot) a megfelelő körülmények között elindítva, a gép vezérlőegysége az eredeti sorrendben (szekvenciálisan) hajtsa végre az utasításokat, de legyen mód a végrehajtási sorrend valamely feltételtől függő megváltoztatására is (elágazás, ciklus). Szükséges egy számolómű > központi aritmetikai egység – A számítási, logikai műveletek végrehajtására szolgál, ugyanis a vezérlőegységnek az utasítások „értelmezése” a feladata. Szükséges beviteli (input) és kiviteli (output) egység.

17 A Neumann-féle processzor centrikus számítógép vázlata Neumann-elvek (1946): A számítógép legyen teljesen elektronikus Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen Kettes számrendszert használjon Az adatok és programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek A számítógép legyen univerzális Turing-gép Neumann-elvek (1946): A számítógép legyen teljesen elektronikus Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen Kettes számrendszert használjon Az adatok és programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek A számítógép legyen univerzális Turing-gép

18 Az elektronikus számítógépek generációi 1. generációs számítógépek 2. generációs számítógépek 3. generációs számítógépek 4. generációs számítógépek

19 Elektronikus, digitális számítógépek A háború és a háborús kutatások elősegítették a számítógépek fejlesztését, ami nagy lendületet adott a tudósoknak A számítógépek első generációi közé az elektroncsöves digitális számítógépeket soroljuk Ez az időszak hozzávetőleg 1940 és 1959 közé tehető, de pontosan nem határozható meg

20 1. generáció ( ) fő építőelem: elektroncső (vákuumcső) műveleti sebesség: 1000 összeadó művelet/sec. jellemzők: – gyakori meghibásodás – hatalmas méret (terem), költséges előállítás – nagy fogyasztás ismert számítógépek – Colossus (első titkosított, elektronikus, digitális) – ENIAC (első nyilvános, elektronikus, digitális) – IAS, EDVAC (univerzális, tárolt programú) – UNIVAC (ipari gyártás) – Whirlwind (USA, első valós idejű) – IBM 701, IBM 704, IBM 709

21 Colossus december készült el (összesen 10 db) A neve: Colossus Alan Turing csoportja alkotta meg Anglia, Bletchley Parkban (Londontól északra) teljesen elektronikus digitális számítógép volt. paraméterei: – elektroncső: kb db-ot tartalmazott. – kvarcvezérlésű volt (5 kHz-s órajellel) – feldolgozási sebessége: karaktert/sec. Feladata: rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtése, ezzel fejtették meg a németek ENIGMA nevű kódoló gép rejtjelét. A II. világháborús helyzet miatt csak a XX. század végén hozták nyilvánosságra létezését (50 évig titkosították). Forrás:

22 ENIAC 1945–47 között készült el ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Calculator) Machly és Eckert villamosmérnökök készítették el USA, University of Pennsylvania jellemzői: – viszonylag megbízhatóan működött – külső kapcsolótábla segítségével programozható – elődeinél közelítőleg 2000-szer volt gyorsabb paraméterei: – előállítási költsége (akkori áron): 10 millió dollár – mérete: 30 m × 3 m × 1 m – tömege: 30 tonna fölötti – elektroncső: kb db-ot tartalmazott Érdekes: az első számítási feladatot atomfizikából kapta, amivel két óra alatt végzett, amivel egy ember papírral, ceruzával kb. 200 év alatt végezne. Forrás:

23 2. generáció ( ) fő építőelem: tranzisztor – 1948-ban találták fel: J. Bardeen, W. Brattain, W. Shockley (Bell Labs) műveleti sebesség: 10 ezer összeadó művelet/sec. jellemzők: – hosszabb élettartam – csökkenő méret – adatok rögzítése részben mágneses elven történik ismert számítógépek – 1956-ban az első: TX-0, majd TX-2 (USA - MIT) – IBM 7090, IBM 7094 (IBM - International Business Machine) – PDP-1, PDP-8 (DEC – Digital Equipment Corporation) – CDC 6600 (Control Data Corporation) – B5000 (Borroughs)

24 3. generáció ( ) fő építőelem: integrált áramkör – az IC-t 1958-ban J. S. Kilby találta fel műveleti sebeség: 500 ezer összeadó művelet/sec. jellemzők: – mágneses háttértároló – több felhasználós – multiprogramozás (több program) ismert számítógépek – IBM 360 (1964), – PDP-11 (DEC – Digital Equipment Corporation)

25 4. generáció (1980-tól) fő építőelem: mikroprocesszor (1969. M.E.Ted Hoff) – első mikroprocesszor: Intel 4004 (japán számológéphez) műveleti sebeség: 10 millió összeadó művelet/sec. (napjainkban több 100 millió) jellemzők: – számítógépek az egyéni felhasználóknak (személyi számítógépek) – szuperkaláris CPU (több utasítás egy időben, 1990-) mikroszámítógépek (személyi): – Apple Machintosh (Motorola), IBM PC XT és AT (Intel) – Amiga, Atari 8800, Commodore 64, ZX-81, ABC 80, HT1080Z (magyar) miniszámítógépek: – VAX (DEC), Alpha (DEC), AS/400 (IBM) mainframe rendszerek: – IBM (ESZR), Unisys, NCR, CDC, Borroughs [USA], Fjitsu, NEC, Hitachi [Japán], Siemens-Nixdorf [Németország] szuperszámítógépek: – Cray-1, DECmpp12000, CM2, Paragon XP/S, CYBER (CDC), RS6000 (IBM), System 3000 és Modell 3600 (NCR)

26 A személyi számítógép

27 Mi a személyi számítógép (PC)? Nagy tömegben, személyes használatra gyártott számítógép. Az angol personal computer (személyi számítógép) kifejezés kezdőbetűiből alakult ki a gyakran használt PC elnevezés. Először 1976-ban használták az Amerikai Egyesült Államokban (Apple I.).

28 Személyi számítógépek kialakulása I APPLE I. – az első PC Steven Jobs, Steve Wozniak készítette el az első, személyes használatra szánt számítógépet.

29 Személyi számítógépek kialakulása II – Commodore háziszámítógép 1978 – Atari háziszámítógép 1978 – INTEL 8086, INTEL 8088 processzorok megjelenése, az első IBM PC-hez

30 Személyi számítógépek kialakulása III – az első IBM PC: INTEL 8088 processzor, MS-DOS operációs rendszer

31 Mi az IBM kompatibilis PC? Egy számítógép akkor IBM kompatibilis, ha minden egyező körülmény esetén bármely program ugyanazon bemeneti adatok mellett az eredeti IBM PC-vel azonos kimeneti adatokat szolgáltat. A kompatibilis számítógépek nem márkás gépek, ún. NONAME (névtelen) PC-k, amelyeket legtöbb esetben az összeillő alkatrészek összeszerelésével kap a meg felhasználó az eladótól. IBM > Lenovo

32 Miért sikeres az IBM kompatibilis PC? Nyitott architektúra: ez azt jelenti, hogy a számítógép modulárisan építhető össze, vagyis a felhasználó igényei szerint bővítheti a saját számítógépét. Kompatibilitás a régi és az új típusok között, így a régi programok (általában) az újabb számítógép típuson is használhatók. Ár: a gépcsalád nagy mennyiségű előállításának, tömeges gyártásának következménye a számítógépek árának csökkenése.

33 Más PC-k Apple Macintosh pl.: iMac G5 Amiga Sun Sparcstation NeXT...

34 Számítógépek csoportosítása napjainkban Szuperszámítógépek: tudományos, katonai munkákhoz nagy teljesítményű számítógépek Számítógép-farm: személyi számítógépek speciális összeköttetésével elért kimagasló teljesítmény. Személyi számítógépek: kisebb kutatómunkához, cégek számára, otthoni használatra: – nem hordozható (desktop) – hordozható (laptop, notebook) – mobil eszközök (tablet pc, PDA, mobiltelefon+PDA, Pentop) Beépített speciális számítógépek (mobiltelefon, mikrohullámú sütő, mosógép, mosogatógép, intelligens hűtő, intelligens porszívó, stb.)

35 nem hordozható – hordozható: laptop, notebook mobil eszközök: – tablet pc, – PDA, – mobiltelefon+PDA – Pentop A személyi számítógépek csoportosítása

36 desktop (asztali) – fekvő – torony – barbone – speciális (modding) A nem hordozható PC kiépítése fekvő háztorony házbarbone ház speciális házak

37 Picotux 100/112 (2005) – 3,3V – Linux – 3,5 cm×1,9 cm×1,9 cm – RJ45 csatlakozónyi – 8 MB SDRAM – 2 MB flash ROM A Shimafuji SEMC5701 – 5V – Linux – 5cm x 5 cm x 4 cm – CPU: NEC VR5701 (333Mhz) – 64MB SDRAM – 16MB flash ROM – video- és hangkártya – billentyűzet, egér – CF kártya olvasó, LAN – USB portok A világ legkisebb PC-i (Ultra Compact PC) Jack PC (2006) Windows CE kb. 7cm x 7 cm x 1 cm 128MB SDRAM 64MB flash ROM video- és hangkártya billentyűzet, egér USB portok

38 Az IBM kompatibilis személyi számítógép (PC) hardverismeretei Központi egység és az alaplap Processzor (CPU) Belső tárak (RAM, EEPROM-BIOS)

39 A Neumann elvű számítógépek logikai felépítése Központi egység – processzor – operatív tár Perifériák – bemeneti egységek – kimeneti egységek – háttértárak bemeneti egységek (input) kimeneti egységek (output)

40 IBM kompatibilis PC-k logikai felépítése ma Alaplap – processzor – operatív tár... Perifériák – bemeneti egység – kimeneti egység – háttértárak – kommunikációs eszközök –... bemeneti egységek (input) kimeneti egységek (output)

41 Az alaplap szerepe Integrált áramkörökből álló lap, egy nyomtatott áramkör, amely tartalmazza a számítógép központi egységének részeit, valamint a perifériákkal való kapcsolattartás elemeit, azaz a számítógép működése és vezérlése szempontjából meghatározó egységek csaknem mindegyikét. Az alaplaphoz adott füzet tartalmazza a rajta elhelyezhető eszközöket, illetve az elhelyezés módját, valamint a beállítások (konfigurálás) lehetőségeit.

42 Az alaplap főbb részei Processzor (CPU) Operatív memória – belső tár Órajelgenerátor I/O vezérlő Sínrendszer – buszrendszer, periféria csatlakozók (pl.: slot, port, …) Tápegység...

43 I/O vezérlő vagy perifériavezérlő (I-input-bemenet, O-output-kimenet) az operatív tár és egyes perifériák közötti adatbeviteli és -kiviteli műveleteket vezérlő speciális processzor, amely a CPU felügyelete alatt, de attól függetlenül működik.

44 Sínrendszer (buszrendszer) Egy számítógéprendszer funkcionális elemei között kapcsolatot teremtő vezetékek összessége, amelyek segítségével valósul meg a különféle jelek átvitele. A jelek által hordozott kódolt adat természete alapján 3 sínt különböztetünk meg: adatsín, címsín, vezérlő sín.

45 Periféria csatlakozók Az alaplappal a perifériák kapcsolata lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli. A vezetékes kapcsolathoz az alaplapra helyezett csatlakozókat (pl.: a billentyűzet esetén), vagy az alaplap egyik bővítőhelyébe (slot) illesztett bővítőkártya csatlakozóját kell használni. A vezeték nélküli kapcsolathoz is szükség van egy berendezésre ami az alaplap felé továbbítja az adott jelet, illetve a adatokat elküldi a periféria számára.

46 Az alaplap funkcionális egységei A processzor (CPU)

47 A processzor helye az alaplapon

48 A processzor (CPU) fő feladata A rendszer egészének vezérlése: a program utasításainak dekódolása után biztosítja a számítógép egyéb részeinek, illetve a csatlakozó perifériáknak a vezérlését. Meghatározó jellemzői: típusnév busz mérete (bit) műveleti sebesség (MHz) tokozás

49 A processzor (CPU) jellemzői Gyártó: AMD/Intel/Via Típusnév: a fejlesztők vagy a gyártók által adott egyedi elnevezés (Pl.: Phenom, Core 2 Duo, Centrino) Órajel frekvencia (Hz): az órajelet az alaplapon található órajel-generátor állítja elő. A mai GHz (gigahertz) mértékegység azt mutatja meg, hogy másodpercenként hány milliárd műveletet kezdhet el a processzor. Vezetékvastagság

50 Az alaplap funkcionális egységei Operatív memória (belső tár) Várjon Fennség! Fél év múlva úgyis csak a felébe kerül! A legújabb számítógép 16 színű, egy merev lemezen, sőt még egér is van hozzá!

51 Az operatív memória (belső tár) feladata A számítógép működése közben a végrehajtáshoz szükséges, valamint a végrehajtás alatt keletkező adatok tárolása. A belső tárakat a központi vezérlőegység közvetlenül eléri, ezért tartalmazza a végrehajtás alatt a program(ok) utasításait, és az ahhoz kapcsolódó adatokat.

52 A belső tárak csoportosítása Adatfelejtő tárak – Dinamikus RAM – DRAM (felhasználó adatai) – Statikus RAM – SRAM Adatőrző tárak – ROM – EPROM – EEPROM – EEPROM-Flash (az alaplapon BIOS)

53 A belső tárak helye az alaplapon

54 Az adatfelejtő operatív tár (RAM) A felhasználó írhatja olvashatja, ide kerül a számítógépes munkavégzés során minden elindított program utasítása, valamint adat, részadat. Műveletek: írás, olvasás. Angol elnevezéssel RAM (Random Acces Memory), azaz véletlen elérésű memória. a gép kikapcsolásakor elveszti tartalmát Típusai: SD, DDR, DDR2, DDR3 + spec., egyedi típusok (pl.: Sony notebookokban)

55 Az adatőrző belső tárak jellemzése (ROM) Olyan véletlen elérésű operatív tár, ahová a felhasználó soha (ROM –Read Only Memory – azaz csak olvasható memória) vagy csak speciális körülmények esetén írhat (EPROM, EEPROM, Flash – speciális EEPROM). Mérete állandó, tartalma ritkán változhat Az adatokat a számítógép kikapcsolt állapotában is megőrzi. Az alaplapon lévő, azzal együtt forgalmazott kiemelten fontos ilyen tár: BIOS (basic input output system - alapvető bemeneti/kimeneti rendszer)

56 A BIOS feladatai hardverelemek ellenőrzése az operációs rendszer kulcselemeinek betöltése az adatfelejtő tárba (dinamikus RAM)

57 A számítógép kikapcsolt állapotban

58 Bekapcsoláskor az első program betöltődése

59 A felhasználó munka közben…

60 Perifériák csatlakoztatása az alaplaphoz Az alaplappal a perifériák kapcsolata lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli. A vezetékes kapcsolathoz az alaplapra helyezett csatlakozókat (pl.: a billentyűzet esetén), vagy az alaplap egyik bővítőhelyébe (slot) illesztett bővítőkártya csatlakozóját kell használni. A vezeték nélküli kapcsolathoz szükség van egy berendezésre ami az alaplap felé továbbítja az adott jelet, illetve a adatokat elküldi a periféria számára. slot bővítő- kártya Az alaplap csatlakozói

61 PERIFÉRIÁK PC Bemeneti egységek HáttértárakEgyéb perifériák Kimeneti egységek

62 GUI (graphical user interface)Grafikus Felhasználói Felület) Az, hogy miként használhatjuk az operációs rendszerünket, azon belül a felhasználói programokat, vagyis a felület kezelhetősége, felhasználó barát volta jelentősen befolyásolja a számítógép használatának tanulási idejét és a későbbi munkavégzés minőségét; ez a felület a felhasználói (user) interfész. Manapság a legtöbb operációs rendszer és program a grafikus felhasználói felületet támogatja, melynek alapelemei az objektumok (ablakok, ikonok...).

63 Bemeneti (input) perifériák olyan eszközök, melyekkel a felhasználó adatokat juttathat a számítógéphez tartozó adattárba. Jellemző eszközök: – billentyűzet – mutatóeszközök egér érintőpad (touchpad) érintőképernyő (touchscreen) – szkenner – mikrofon – (web)kamera – vonalkód-olvasó berendezés... -Apádnak sikerült egeret szereznie. Most hogy kell használni?

64 Billentyűzet A vezetékes és a vezeték nélküli kapcsolat is elképzelhető az alaplappal. Ma már létezik mosható és a padra vetített billentyűzet is. Ergonomikus tervezésű billentyűzet

65 Mutatóeszközök - egér az emberi mutogatást kódolhatjuk vele, azaz mutatóeszköz, így a grafikus felületű rendszerek kiemelten fontos adatbeviteli eszköze Fajtái: – görgős (optomechanikus) egér – lézeres egér – optikai egér – hanyattegér (trackball) Egyéb mutatóeszközök: – tollegér (penmouse) – érintőpad (touchpad) – érintőképernyő (touchscreen)

66 Mutatóeszközök - optomechanikus egér az elmozdulást egy golyó forgása segítségével érzékeli golyó elforgatható gyűrű

67 Mutatóeszközök - az egér működése 1. A golyó fordul 2. A golyó fordítja a rudakat 3. A lyukas tárcsa elfordul 4. A LED fénye segít érzékelni az elmozdulást és az irányt 5. Az érzékelők az elmozdulás adatait továbbküldik Az ábra forrása:

68 Mutatóeszközök – különféle „egerek” érintőképernyő (touchscreen) érintőpad (touchpad) tollegér (penmouse) optikai egér hanyattegér (trackball)

69 Szkenner síklapdigitalizáló eszköz, ismertebb típusok: – lapszkenner – kézi szkenner – diaszkenner – mikrofilmszkenner

70 Szkenner - digitalizálás a fény segítségével a fényérzékeny diódák érzékelik a síklapról visszaverődő fényt a fény intenzitásától függően egy kódot rendel az adott ponthoz tárolja a kódokat, így a számítógép képes az adatok feldolgozására az inchenként felismert pontok száma mindkét irányban igen fontos mutatója a szkennernek. pl. 600x600 dpi, azaz 600 képpontot ismer fel vízszintesen és függőlegesen is. (1 inch kb. 2,54 cm) Egy-egy képpont kóddá alakítsa jelenti a digitalizálást

71 Kimeneti (output) perifériák olyan eszközök, melyekkel általában a felhasználó számára is értelmezhető módon kapjuk meg az adatokat a számítógép valamely adattárából. Jellemző eszközök: – monitor, projektor – nyomtató – hangszóró – rajzgép...

72 Monitor a belső tárban lévő adatok megjelenítésére alkalmas eszköz, szükséges hozzá egy ún. monitorvezérlő kártya vagy grafikus kártya is, amit manapság az alaplapra integrálnak. A mai monitorok fajtái: – katódsugárcsöves (CRT) – LCD (lapos – Liquid Crystal Display) – TFT (lapos – Thin Film Transistor/vékonyfilm tranzisztor) – PDP (lapos – plazma/gázzal töltött)

73 CRT monitor A katódsugárcsőben (Cathode Ray Tube) az elektronsugarat eltérítő elektromágnesek „mozgatják” a képernyő adott pontja felé. Az elektron a képernyő belső felületén lévő foszforba ütközve világítani kezd, ami egy képpontnak felel meg, azaz képalkotása mátrix elvű.

74 Monitor - TFT A TFT (Thin Film Transistor Technology) magyarul vékonyfilm- tranzisztoros monitor, vagy „lapos” monitor a folyadékkristályos (LCD – Liquid Crystal Display) monitor előállításának legújabb gyártási technológiája. Az ergonómiai szempontoknak jobban megfelelnek a CRT monitorokhoz képest (kevésbé károsítják az emberi szervezetet), kisebb helyet foglalnak el, és jelentősen kisebb a fogyasztásuk.

75 Monitor - PDP A plazma monitorok előnye, hogy színeik élethűbbek, főleg a fekete – bár az LCD-ket is nagyon rohamosan fejlesztik. Hátránya, hogy többet fogyaszt, jobban melegszik és sérülékenyebb, mint LCD-s társai.

76 Monitor – főbb jellemzők Méretarány: 4:3, 16:10, 16:9 grafikus felbontóképesség, pl.: 1024x768, 1280*800, 1366*768 (HD Ready), 1920*1080 (Full HD) képernyőátló mérete (inch, coll, hüvelyk) pl.: 15", 17", 19”, 21”, 24”, stb. 1"=2,54 cm (kerekítve) színmélység, pl.: 256 szín, 16,7 millió vagy 4,29 milliárd a készüléknek van-e káros sugárzása (leginkább CRT-re jellemző)

77 Nyomtató karakternyomtató: csak karaktereket nyomtat – karos – margarétafejes – íróláncos – íróhengeres mátrixnyomtatók: pontokat jelenít meg – tűs nyomtató – tintasugaras nyomtató – hőnyomtató elektrosztatikus nyomtatók: festékport éget – lézernyomtató – LED-es nyomtató

78 Tintasugaras nyomtató

79 Lézernyomtató

80 Háttértárak olyan adattár, amely képes (nagy mennyiségű), felhasználói adat (hosszú távú) tárolására. Akkor is tárol, amikor a számítógép nem üzemel. Jellemző eszközök: – papíralapú: lyukkártya, lyukszalag – mágneses elvű: mágnesdob mágnesszalag mágneslemez (hajlékonylemez, merevlemez) – optikai: csak olvasható, egyszer írható – ennek jelölése: -R vagy +R, újraírható – ennek jelölése RW. (Pl.: CD, DVD, Blu-Ray Disc – elektronikus: PenDrive memoriakártyák...

81 Hajlékonylemez - flopi A flopi írásvédetté tehető

82 Merevlemez – winchester/HDD A winchesternél az adathordozó lemezeket egybeépítették a meghajtó egységgel, a lemezek nem cserélhetőek. A merevlemezes tárolók több, egymás fölött elhelyezkedő fémből – általában alumíniumból – készült, vékony mágneses rétegű lemezből állnak. Jellemző a beépítési méretük is: 2.5” (notebook), 3.5” asztali PC

83 Optikai tárak – Az adattárolás elve Az optikai háttértárak mindegyike lézerfény segítségével olvasható és írható. Az optikai háttértárak többségénél a lemez felülete (land), illetve az azon létrehozott apró gödör (pit) hordozza a digitális adat két állapotát. A lemez felületéről az adatok olvasása lézersugárral történik. A visszavert lézerfény intenzitása eltérő a land és a pit esetén, amit egy fotódióda alakít át a számítógép számára feldolgozható elektromos jellé. Az optikai tárolók legtöbbjénél az adattárolás elve lényegében ilyen egyszerű. Az optikai elvű tárolók – az írhatóság alapján – három csoportra oszthatók: a felhasználó által nem írható (csak olvasható), egyszer írható és többször írható lemezekre.

84 Optikai tárak – CD/DVD CD (Compact Disc – kompaktlemez) A CD használatának három módja ismert: az adathordozó lemez kézzel megfogható, ez kerül a meghajtóból kigördülő tálcára, vagy a lemezt egy műanyag tokba (caddy) kell tenni, és így tolható a meghajtóba, vagy a lemezt eleve a tokkal gyártják, és ezt helyezzük a meghajtóba. A CD-lemez egy 12 cm (ritkán 8 cm) átmérőjű műanyag korong. A CD tárkapacitása: 650 MB vagy 700 MB DVD (Digital Video Disc) A DVD lehet egyoldalas, ill. kétoldalas. Az utóbbi esetben az egyik oldal lejátszása után a lemezt meg kell fordítani. A tárolókapacitás növelhető úgy is, hogy az összeragasztandó lemezen egymás fölött, két rétegben találhatók az adatok. A rétegek és a oldalak számának függvényében a DVD-ROM kapacitása 4,7 GBájt és 17 GBájt közötti lehet.

85 Optikai tárak - Csak olvasható (ROM) A felhasználó számára csak olvasható tárak, olvasásához egy meghajtó egység is szükséges a DVD meghajtó képes olvasni a CD formátumokat is CD-ROM, DVD-ROM pl.: újságmellékletek, jogtár, játék

86 Optikai tárak - egyszer írható A felhasználó számára csak egyszer írható tárak, az íráshoz egy író egység és egy speciális program is szükséges. Ez az egység képes olvasni is a CD, ill. a DVD lemezeket. CD-R, DVD-R, DVD+R land pit

87 Optikai tárak - újraírható Elnevezései: törölhető, újraírható, többször írható Törölhető, majd ismételten írható tárak, amihez egy speciális újraíró berendezés szükséges és a program. Az újraíró berendezés az egyszer írható eszközöket is tudja írni és tudja olvasni az adatokat. CD-RW DVD-RW DVD+RW DVD-RAM

88 USB tár/PenDrive/USBKey Angol neve: PenDrive vagy FlashDrive, USBKey, magyarul USB meghajtó, Flash meghajtó, USB tár, USB kulcs A tároló egy apró kulcstartóra hasonlít, de gyakorlatilag flopiként kezelhető, hiszen az USB csatlakozóra helyezve az adatok úgy írhatók rá, mint a mágneses adathordozókra, csak kicsit lassabban, azaz adatok igen sokszor letörölhetőek róla, majd újraírhatók. A tárolókapacitása a 32 gigabájtot is túllépheti. Előnye továbbá, hogy az adatok parányi helyen elférnek és külső ártalmakra sem érzékeny.

89 Memóriakártyák (CompactFlash) elektronikus elven működő hordozható tárak digitális fényképezőgépek, kamerák, MP3-lejátszók (tömörített formájú zenei adatot lejátszó eszköz), illetve a PDA-k (kézi számítógépek) elengedhetetlen tartozéka Fajtái: – CompactFlash (CF) Type I és CF Type II. – xD Picture Card – SmartMedia (SM) – Secure Digital (SD) – MultiMediaCard (MMC) – Memory Stick (MS) – Memory Stick PRO (MS PRO)

90 Egyéb perifériák Kommunikációs perifériák: a számítógépek összeköttetésére szolgálnak – modem – hálózati kártya... Több funkciós perifériák – webkamerás, hangszórós monitor – mágneskártya olvasót tartalmazó nyomtató – nyomtató, fax és szkenner egy eszközben – USB tár, diktafon, zenelejátszó, rádió egyben – mobil telefon – robotok, háztartási gépek...

91 Felhasznált irodalom Abonyi Zsolt: PC hardver kézikönyv. ComputerBooks, 1998, Bp. Antal Péter - Bóta László - Szabó Bálint: Informatikai alapismeretek. Médiainformatikai kiadványok. EKF Líceum, Eger, Boér László-Dóra Gyula-Fenyő László-Seres Attila: Az IBM PC-k belső feláépítése. LSI, 1989, Bp. Dichschus, Arthur: Egyszerűen PC-ismeretek. Hardver 1. Panem, 1998, Bp. Ila László – Sághi Balázs: Megjelenítők, háttértárolók, soros és párhuzamos interfész. PC-Műhely 2. Panem, 1996, Bp. Ila László : PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. PC-Műhely 3. Panem, 1996, Bp. Markó Imre: PC Hardver. Konfigurálás és installálás. LSI, 2000, Bp. Racskó Péter: Bevezetés a számítástechnikába. LSI, Raffai Mária: Az informatika fél évszázada. Springer, 1997, Bp. Sághi Balázs: Alaplapok, sínrendszerek, konfigurálás. PC-Műhely 1. Panem, 1996, Bp. Tanenbaum, Andrew S.: Számítógép-architektúrák. Panem, 2001, Bp.


Letölteni ppt "Informatikai alapismeretek Varga Tamás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések