School Bullying in the USA –

Az előadások a következő témára: "School Bullying in the USA –"— Előadás másolata:

1 School Bullying in the USA –
Problems, Research, Results in the 1990s and 2000s ATTILA KŐSZEGHY senior lecturer TESOL Kölcsey Ferenc Reformed Teacher Training College Debrecen, Hungary

2 BULLYING Aggressive behaviours Proactive (instrumental) aggression
Reactive aggression Proactive (instrumental) aggression Directed at a victim as a result of an aversive event that elicited anger or frustration in the perpetrator. Directed at a victim to obtain a desired outcome (eg. property, power, etc.) BULLYING

3 put to negative actions
What is bullying? A person is bullied/victimized if he/she is repeatedly, through a period of time put to negative actions The victim cannot defend him/herself in the power structure of the community The victim is not provoking (the bully is not ”reacting” to sg previously done).

4 Roles in a bully situation
* bullies assistant, reenforcer C O N T I U M bully * aggressive bullies by-stander * bully-victims victim * victims OF ROLES outsider, on-looker, not involved defender, sympathizer

5 Types of bullying pushing shoving kicking Physical hitting
Direct (overt) aggression threatening name-calling teasing Verbal Indirect (covert) aggression ignoring Relational excluding gossiping

6 How did research on bullying start?
Daniel Olweus (Norway) coined the term ”mobbing” in 1972 an individual or a group of individuals harassing, teasing, pestering their peers 1982 three 14-year-old boys committed suicide for being extremely harassed by classmates The Ministry of Education in Norway launched a national campaign against bullying in 1984

7 How did research on bullying start in the USA?
First research on school bullying in the USA --- late 1980s, early 1990s 1999 >>> school shooting at Columbine High School, Colorado US Secret Service report on school shooters (between ): Registers one commonality among 41 school shooters 71% had been a target of a bully earlier in their lives. early 2000s --- a proliferation of research in the field of school bullying

8 How much is bullying pervasive in American schools?
J.H. Hoover, R. Oliver, R.J. Hazler (1992) ”Bullying: Perceptions of adolescent victims in the Midwestern USA” [School Psychology International.13, 5-16.] Junior high and high school students 88% > reported to have observed bullying 77% > reported to have been a victim of bullying

9 G.M. Batsche and H.M. Knoff (1994)
“Bullies and their victims:Understanding a pervasive problem in the school” [School Psychology Review, 23, ] * bullying is a pervasive form of violence in schools; * research has to find out about the relationship between bullying and School climate Academic performance

10 25% of students in Grade 4 through 6
S.P.Limber et al.(1997) „Bullying among school children: preliminary findings from a school/based intervention program” [Fifth Annual International Family Violence Research Conference, 1997 June, Durham, NH] 25% of students in Grade 4 through 6 admitted to bullying another student in the preceding 3 months.

11 T.R.Nansel et al. (2001) „Bullying behaviors among US youth: Prevalance and association with psychosocial adjustment” [Journal of American Medical Association, 285, ] surveyed students in Grade 6 through 10 across the US 29,9% reported frequent involvement in bullying 13% as a bully 10,6% as a victim 6,3% as a bully-victim

12 74% respectful to the bully 23% respectful to the victim
W.M. Craig, D.J. Pepler (1997) “Observations of bullying and victimization in the schoolyard” [Canadian Journal of School Psychology, ] Videotaped aggressive and socially competent children in Grade 1 through 6 on the playground of a Canadian school 85% were involved in bully episodes 30% active participation 23% observing the interaction 12% intervening 74% respectful to the bully 23% respectful to the victim

13 Bully-victim continuum
What are the major observations of American research? Bully-victim continuum “Bully” and “victim” are not static groups of roles of a dyadic pattern ( The problem is much more complex than the categorical, dichotomous, bully or victim dyadic pattern. ) (( Relevant for understanding the motivations of students involved, and for prevention programs.))

14 Definition of bullying
> Subset of aggression > Proactive form of aggression > Direct and indirect forms of bullying > Repeated exposure to negative action > Different position of participants in the power structure of the community (Mind-theory?)

15 Assessment of bullying
> Self-report > Peer nomination > Teacher nomination > Behavioral observation

16 Viewing bullying from a Social-Ecological Perspective
> Bullying is not an individual deviant behavior >Bullying is the result of a complex interplay between the individual and his/her environment (peers, family, school atmosphere, society, etc)

17 Thank you for your attention

18

19 Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásban az Amerikai Egyesült Államokban
Kőszeghy Attila KFRTKF Debrecen

20 Az iskolai zaklatás fogalma
„Egy tanulóval zaklatás történik, illetve annak áldozata, ha ismételten, hosszú időn át negatív cselekményeknek van kitéve, amelyet egy vagy több más tanuló csinál(tat) vele.” (Olweus,20001) A zaklató és áldozata között nincs hatalmi egyensúly, és a zaklatás ismétlődően történik. (Olweus,20001)

21 Az iskolai zaklatás kutatások megindulása az USA-ban
1990-es évek eleje >>>>>>iskolai zaklatás kutatások megindulása 1999 Columbine High School (Littleton, Colorado Állam) Media fókusz 2000-es évek>>>>>>>>>> iskolai zaklatás kutatások számának robbanásszerű megnövekedése

22

23 Az iskolai zaklatás kutatása az USA-ban
[A zaklató és az áldozat nem statikus ellentétpárok, hanem – ahogy azt az amerikai kutatás már bizonyította (Espelage, Bosworth, Simon, 2000.) – egy tengely olyan két szélsőértéke, amely mentén számos szerep képzelhető el, melyek közül más-más szituációkban más-más szerep jut - gyakran ugyan annak a személynek is.] Egyes becslések szerint a mai amerikai iskolások közül ezen szerepek valamelyike – zaklató, áldozat, zaklató-áldozat - a tanulók közel 30%-át érinthetik (Nansel, Overpeck, Pilla, Ruan, Simmons-Morton, Scheidt, 2001.)

24 Észreveszik-e a tanárok a zaklatást?
egy svájci óvodában készült vizsgálat szerint összhang figyelhető meg a gyerekek és a pedagógusok által megfigyelt zaklatások száma között (Alsaker és Valkanover, 2001.) a kutatások nagyobbik hányada azonban úgy találja, hogy a tanárok a zaklatás kisebb elterjedtségéről számolnak be, mint a diákok, pl. 939 amerikai vidéki általános iskolással és 37 tanárral végzett vizsgálat szerint (Stockdale et al., 2002.) egy (bel)városi brit középiskolákban készült felmérés szerint a diákok a 26% jelentette ki, hogy vele már történt hasonló, míg a tanárok ezt az értéket 5-10% körűlinek itélték. (Pervin és Turner,1994)

25 Jelentik-e a tanárok a zaklatást?
amerikai iskolákban a tanárok nem jelentették a zaklatásos eseteket,(még a 90-es években sem) mert 1999 előtt (lövöldözés a Columbine középiskolában) ez a probléma nem került a a Média érdeklődésének homlokterébe; a diákok nem hajlandók beszámolni olyan esetekről, amikor a tanár nem volt jelen - félve a zaklató megtorlásától; a tanárok – még akkor is, ha felismerik mértékét és jelentőségét – hezitálnak, hogy jelentsék-e, attól való félelmükben, hogy ez saját szakmai megitélésüket rontja; (Alsakev és Valkanover, 2001.)

26 A tanárok zaklatás-fogalma
a tanárok zaklatás fogalma gyakran szűkebb, mint amit a kutatás indokolna, mert * 138 brit pedagógus (óvodától a középiskoláig) között végzett vizsgálat azt mutatja, hogy bár a zaklatás fizikai és verbális formáival tisztában voltak, nem tekintették viszont a zaklatás fajtájának a kiközösítést (Boulton, 1997.) * 116 kanadai pedagógusjelölt között végzett vizsgálat szerint inkább a fizikai támadást tekintik zaklatásnak, mint a szóbeli összetűzést, a kiközösítést pedig még kevésbé érzik a zaklatáshoz tartozónak, mint a szóbeli összetűzést;(Craig, Henderson és Murphy, 2000.) * 71 brit középiskolai tanár között végzett felmérés szerint a megkérdezettek értették a résztvevők hatalmi helyzetében való eltérés jelentőségét a zaklatásban, ismerték a zaklatás különböző fajtáit (fizikai, érzelmi,stb), de nem említették az ismétlődést mint döntő tényezőt. (Siann, Callaghan és Lockhart, 1993)

27 A tanári személyiség és a zaklatás
a tanárok személyisége befolyásoló tényező a zaklatás felismerésében: + Borg és Falzon(1989) kutatásai alapján a férfi tanárok hajlamosabbak komolynak tekinteni a zaklatást; + Boulton (1997) szerint a női tanárok negatívabban állnak a zaklatátó viselkedéséhez; + Craig és szerzőtársai (2000) úgy találták a 116 kanadai pedagógusjelölt között, hogy a több empátiával rendelkezők között nagyobb a valószínűsége, hogy azonosítják a zaklatásos helyzeteket és be is avatkoznak;

28 A zaklatók sajátosságai és felismerhetőségük
a zaklatók életkori, etnikai sajátosságai is befolyásolhatják a zaklatás felismerhetőségét + Leff és szerzőtársai (1999) úgy találták, hogy a kisiskolás korú zaklatók jobban felismerhetők, mint (a mi fogalmaink szerinti) a felsős zaklatók; + ugyanezen tanulmányból kitűnik, hogy az amerikai tanároknak könnyebb felismerni az afro-amerikai zaklatókat;

29 Az attitűd vizsgálatok szerepe
Egy iskolai személyzet attitűdjeinek megértése nem jelenti automatikusan, hogy értjük viselkedésüket is; az attitűdök vizsgálata és értékelése egy szükséges első lépés a megelőző programok megtervezésében. (Holt és Keyes, 2004)

30 Egy Wisconsin állambeli felmérés
A vizsgálat 18 Wisconsin állambeli iskola tanáraira és teljes személyzetére terjedt ki. *A vizsgálat céljai: - zaklatással kapcsolatos-iskolai klímát befolyásoló- attitűdök felmérése; - a nyílt rosszindulattal kapcsolatos attitűdök felmérése; - a sokszínű értékek elfogadásának mértéke; - az iskolai szabályok megállapításának gyakorlata; Wisconsin

31 Egy Wisconsin állambeli felmérés
Résztvevők összetétele: (összesen: 797 fő pedagógus és pedagógus asszisztens) nemek szerint: * 605 nő [76%], * 181 férfi [23%], (11 fő nem adta meg a nemét); etnikai hovatartozás szerint: 95,4% fehér, 1% ázsiai, 0,6% latin eredetű [Hispanic], 0,3% kevert etnikumú, 0,1% afro-amerikai, 2,6% [21 fő] nem jelezte etnikai hovatartozását. végzettség szerint: > érettségi: 4% > valamennyi középiskola utáni iskola diploma nélkül: 8% > community college: 4% > (4 éves) főiskolai diploma: 11% > egyetemi félévek, diploma nélkül: 36% > egyetemi diploma: 34% > doktori fokozat: 1% > nem adta meg a végzettségét: 2%

32 A szekálás nem ártalmas 2% 25% 51% 22%
Erősen egyetért. Egyetért. Nem ért egyet Nagyon nem ért egyet A szekálás nem ártalmas 2% 25% 51% 22% Ha egy diákot szekálnak, a többiek ezt leállitják. 3% 40% 53% 4% A diákokat ebben az iskolában bevonják a szabályok megalkotásába és a problémák megoldásába 17% 59% A felnőttek itt rendszerint leállítják azt a diákot, aki a másik diákra sértő megjegyzéseket tesz 6% 1% Ennek az iskolának a tanári kara ki van arra képezve, hogy szakszerűen beavatkozzon, ha diák diákot zaklat. 13% 52% 33% Én leállítom, ha valaki viccelődve vagy más módon tesz etnikai alapú megjegyzést. 21% Szisztematikus módon vezettük be a multikulturális oktatást. 61% 23% Elfogadnám a biszexuális, homoszexuális fiú és lány tanulókat ebben az iskolában. 55% Az iskolai adminisztrátorok támogatják a tanárokat abban, hogy zaklatás mentes legyen az iskola. 44% Láttam olyan tanárokat, akik viccet csináltak abból, ahogy egy diák jár, vagy kinéz, vagy csinál dolgokat. <1% 48% 27%

33 A Wisconsin-i felmérés néhány eredménye
27% gondolja, hogy „egy kis szekálás nem árt” 57% hiszi azt, hogy a diákok nem avatkoznak be a zaklatásokba 93% véli, hogy a felnőttek beavatkoznának az etnikai alapú sértegetésekbe; 74% mondja, hogy ő maga állítana le etnikai tartalmú viccet; 95% fogadná el biszexuális és homoszexuális diákok jelenlétét az iskolában; bár korábban 26% állította, hogy vannak olyan tanárok, akik viccet csinálnak diákok kinézetéből, stb.

34 A Wisconsin-i felmérés néhány eredménye
* négy attitűd fajtát állapítottak meg a vizsgálatok eredményeképpen: 1/ „Igazságos” a vizsgálat 11 pontja vonatkozott az igazságosságra (pl „a tanárok igazságosan ítélnek”), vagy szabály alkotásra (pl. „a diákokat bevonják az iskolai szabályok megállapításába”) 2/ „Ellenséges” a vizsgálat 10 pontja vonatkozott ellenséges motívumokra (pl. „a tanárok kigúnyolják a homoszexuális tanulókat”) 3/ „Nyitott a sokféleségre” a vizsgálat 5 pontja vonatkozott a diák sokszínűség elfogadására (pl. „a fogyatékkal élő diákok gyakran tehetségesek”) 4/ „Hajlandó a beavatkozásra” a vizsgálat 2 pontja vonatkozott arra, hogy a tanárok beavatkoznának-e, hogy megakadályozzák, hogy sértő viccek elhangozzanak.

35 A Wisconsin-i felmérés néhány eredménye
*Az attitűd fajták korrelációja a különböző iskolatipusokkal, (ahol a pedagógusok dolgoztak) 1\ ált.isk. alsó tagozat (óvodától az 5 osztályig) [elementary school] 2\ ált.isk. felső tagozat (6.-8. osztályig) [middle school] 3\ középiskola (9-12. osztályig) [high school] Jelentős a különbség: az „Igazságos” és a „ Hajlandó a beavatkozásra” kategóriákban az intézmény tipusok között mutatkozott. Különbségek az „Igazságos”, „Ellenséges”, „Nyitott a sokféleségre” és a „ Hajlandó a beavatkozásra” kategóriákban az egyes intézmény tipusokon belül mutatkoznak. (?)

36 A Wisconsin-i felmérés néhány eredménye
*Az attitűd fajtákat korrelációja a pedagógusok nemével Nincs jelentős különbség: Az attitűd fajták között a különböző nemű pedagógusok esetében(!)

37 Köszönöm a figyelmet! Kőszeghy Attila KFRTKF Debrecen
Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásban az Amerikai Egyesült Államokban Köszönöm a figyelmet! Kőszeghy Attila KFRTKF Debrecen

38 Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásban az Amerikai Egyesült Államokban
Felhasznált irodalom Alsaker, F.D.,& Valkanover,S. (2001), Early diagnosis and prevention of victimization in kindergarten. In J.Juvonen & S. Graham (Eds.), Peer harassment in schools: The plight of the vulnerable and victimized (pp ), New York: The Guilford Press. Borg, M.G. & Falzon, J.M.(1989). Primary school teachers’ perception of pupils’ undesirable behaviours. Educational Studies, Boulton, M.J. (1997). Teachers’ views on bullying:Definitions, attitudes, and ability to cope. British Journal of Educational Psychology, Craig, W. M., Henderson, K. & Murphy, J. G.(2000). Prospective teachers’ attitudes toward bullying and victimization, School Psychology International, Espelage, D.L., Bosworth,K. & Simon,T.R.(2000). Examining the context of bullying behavior in early adolescence. Journal of Counseling and Development,78. Holt, M.K. & Keyes, M.A.(2004). Teachers’ Attitudes Toward Bullying. In D.L. Espelage, & S.M.Swearer (Eds.) Bullying in American Schools.Mahwah,N.J. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers.

39 Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásban az Amerikai Egyesült Államokban
Felhasznált irodalom(folyt.) Leff, S.S., Kupersmidt, J.B., Patterson, C.J., & Power, T.J. (1999) Factors influencing teacher identification of peer bullies and victims. School Psychology Review, Nansel, T.R., Overpeck, M., Pilla, R.S., Ruan, W.J. Simons-Morton, B. & Scheidt, P. (2001). Bullying behaviors among among US youth: Prevalence and association with psychosocial adjustment. Journal of the American Medical Association, Olweus, D. (2001). Peer Harassment:A critical analysis and some important issues. In J.Juvonen & S. Graham (Eds.), Peer harassment in schools: The plight of the vulnerable and the victimized (pp.3-20). New York: The Guilford Press. Pervin, K. & Turner, A. (1994).An investigation into staff and pupil knowledge, attitudes and beliefs about bullying in an inner city school. Pastoral Care in Education, 12, Siann,G., Callaghan, M., & Lockhart, R. (1993). Bullying: Teachers’ views and school effects. Educational Studies, 19, Stockdale, M.S. et al.(2002). Rural elementary students’, parents’, and teachers’ perception of bullying. American Journal of Health Behavior, 26,

40

41

42

43

44

45 Az iskolai zaklatás kutatása az Amerikai Egyesült Államokban
Kőszeghy Attila KFRTKF

46 1972 Daniel Olweus alapkutatásai az iskolai zaklatásokról Három norvég tizenéves öngyilkosságot követ el az őket ért iskolai zaklatások miatt 1982 A norvég kormány elindít egy olyan iskolai zaklatást megelőző programot, amelyben minden általános- és középiskola részt vesz 1982 Az iskolai zaklatás tárgykörében végzett amerikai (US) kutatások megindulása 1990-es évek Amerikai titkosszolgálati jelentés: 1974 és 2000 közötti iskolai lövöldözők 71 %-a volt áldozata iskolai zaklatásnak 2000 Az iskolai zaklatás tárgykörében végzett amerikai (US) kutatások száma egy nagyságrenddel megnő 2000-es évek

47 Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban
1992: J.H. Hoover, R. Oliver, R.J. Hazler „Iskolai zaklatás: tizenéves áldozatok a közép-nyugati államokban” [School Psychology International.13, 5-16.] * A megkérdezett tizenéves diákok (ált. iskolai felsős- és középiskolai osztályokból) = 88%-a látott már zaklatást iskolai pályafutása során; = 77%-a nyilatkozott úgy, hogy áldozata volt már ilyen zaklatásnak.

48 Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban
1994: G.M. Batsche és H.M. Knoff „Zaklatók és áldozataik: egy kiterjedt iskolai probléma megértéséhez” [School Psychology Review, 23, ] * Az iskolai zaklatás az erőszak kiterjedt fajtája az iskolákban; * A kutatásnak fel kell tárnia a kapcsolatot az iskolai zaklatás és - az iskola atmoszférája - a diákok tanulmányi teljesítménye között.

49 Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban
1997: S.P.Limber et al. „Zaklatás az iskolások között: egy prevenciós program kutatását megelőző állapotok” [Fifth Annual International Family Violence Research Conference, 1997 June, Durham, NH] >> a megkérdezett 4-6. osztályos tanulók 25%-a vett részt egy másik tanuló zaklatásában a megkérdezést megelőző három hónapban;

50 Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban
2001: T.R.Nansel et al. „Iskolai zaklatás és erőszak összefüggései az amerikai fiataloknál” [Journal of American Medical Association, 285, ] >> a megkérdezett tizenéves diák 29,9%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakran részese ilyen cselekményeknek; 13% zaklatóként (bully), 10,6% áldozatként(victim), míg 6,3% mindkét szerepben(bully-victim);

51 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
1. Definíciók A zaklatás >>> Hosszabb időszakon át, ismétlődően folyik olyan valaki ellen aki nem tudja megvédeni magát az adott szituációban; [E. Roland, E. Munthe (eds.), A zaklatásról: nemzetközi kitekintés, London: David Fulton Publishers, 1989.] >>> Az agresszió proaktív formája, amelyben az elkövetőnek nincs szüksége olyan előzményre, amellyel az áldozat „kiprovokálja” („kiérdemli”) azt, ami vele történik; [K.A. Dodge, A reaktív és proaktív agresszió szerkezete és funkciói, in Pepler és Rubin (eds.) A gyermekkori agresszió kialakulása és kezelése, Hillsdale,NJ: Erlbaum, 1991.]

52 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
>>> lehet az agresszió közvetlen és\vagy közvetett fajtája; a közvetlen agresszió zaklató és áldozata közötti közvetlen fizikai (pl. ütés, rúgás, lökdösés, stb.) és\vagy verbális (pl. csúfolás, bosszantás,stb.) kontaktus; a közvetett agresszió magában foglal egy (vagy több) harmadik személyt, akin keresztül a zaklató pletyka, csúfnév, stb. terjesztésével követi el a zaklatást. [N.R. Crick, Kapcsolati agresszió: a szándék felismerés, a depresszió, és a provokatív típus szerepe, Development and Psychopathology,7,(1995) ]

53 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
2. A zaklató-áldozat kontinuum → A jelenséget nem a zaklató – áldozat statikus ellentét-párja képezi, hanem e két szélsőérték közötti haladvány mentén számos lehetséges variáció feltételezhető. → Jelentősen el kell távolodni a korábbi felfogástól, mely szerint a diákok egy része rendszeresen áldozatává teszi diáktársait, mint „zaklató”, míg mások, ennek kárvallottaiként „áldozatok”. →Vagyis megkülönböztethetünk „zaklatót”(bully), „agresszív zaklatót” (aggressive bully), „zaklató-áldozatot”(bully-victim), „áldozatot” (victim) és még számos egyéb verziót.

54 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
3. A zaklatás vizsgálatának módszerei a\ Önbeszámoló 1. A diákok közvetlen megkérdezésével (egy listából kell kiválasztani azokat a viselkedésformákat, amelyek a zaklatót jellemzik). 2. A diákok kapnak egy leírást a zaklatásról, ezután kell kitölteniük a kérdőívet.

55 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
b\ A tanár\diák-társ által meghatározott zaklató Valójában az ált. isk. alsó osztályaiban alkalmazható, ahol a tanár szorosabb kapcsolatban van a diákokkal, a diákok nem cserélnek csoportot és tanárt, a megfigyelés lehetősége a tanár számára folyamatos,stb.; [M.J. Boulton, Tanári nézetek a zaklatásról – a megbirkózás képessége: definíciók és attitűdök, British Journal of Educational Psychology,67,(1997) ] - Személyiségjogi és etikai problémákat implikál.

56 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
c\ A zaklató meghatározása megfigyelt viselkedés alapján - pl. videóval játszótéren, osztályteremben (stb.) rögzített viselkedés; # Kanadai gyermekek iskolaudvari viselkedését 6 éven át követő vizsgálatokból kiderült pl. hogy * 85% vett részt zaklatásos jelenetekben, * 30% aktív résztvevőként, * 23% megfigyelőként, * 12% beavatkozóként, A megkérdezettek 74%-a elismerően vélekedett zaklatóról, 23%-a együttérzett az áldozattal. W.M. Craig, D.J. Pepler. Zaklatás és viktimizáció megfigyelése egy iskolaudvaron. [Canadian Journal of School Psychology, 13. (1997) ]

57 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
4. A kapcsolati agresszió → hagyományosan a férfi nemet tekintik az agresszívebb nemnek; az iskolás fiúk több agresszivitást mutatnak a vizsgálatok szerint; [J.D. Coie és K.A. Dodge. „Agresszió és antiszociális magatartás”, in N. Eisenberg. Handbook of Child Psychology, Vol.3. New York: Wiley, ] → az indirekt/kapcsolati agresszió olyan „társadalmi manipuláció, amely célpontját áttételes módon támadja” [ K. Oesterman et al. „A női indirekt agresszió kultúraközi bizonyítékai”, Aggressive Behavior, 24 (1998) 1-8.] →a kapcsolati agresszió olyan „viselkedési formákat jelent, amelyek szándékosan törekednek egy gyermek barátságait tönkretenni, a közösségbe tartozás érzését lerombolni.” [N.R. Crick és J.K.Grotpeter. „Kapcsolati agresszió és a nemek: szociálpszichológiai pontosítás.” Child Development, 66. (1995) 71ö-722. ]

58 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
→ osztályos tanulót vizsgáltak egy 19 tételből álló kérdősorral, a tanulók ítéletei alapján négy csoportot állítottak fel, amelyekre jellemző a(z) : * Nyílt agresszió * Kapcsolati agresszió * Mindkettő * Agresszíó hiánya Nincs szignifikáns különbség a fiúk 15,6%-a a lányok 4%-a a fiúk 2%-a a lányok 17,4%-a [N.R. Crick és J.K.Grotpeter. „Kapcsolati agresszió és a nemek: szociálpszichológiai pontosítás.” Child Development, 66. (1995) 71ö-722. ]

59 Az amerikai kutatások főbb irányai és felismerései
A jövőbeli kutatások (lehetséges) irányai A kutatás módszertanának sokoldalúvá tétele A jelenség fogalmainak további pontosítása A fejlődéslélektani különbségek fokozottabb figyelembevétele; A gyermekek viselkedését befolyásoló rendszerek (család, korcsoport, iskola) vizsgálatának továbbfejlesztése

60 Köszönöm a figyelmet! Kőszeghy Attila

61 Esetében – egy hatékony megelőző program az iskolák számára” in
Bosworth et al. „Zaklatásos viselkedéssel kapcsolatos tényezők a felső tagozatos diákok esetében”. [Journal of Early Adolescence, 19. (1999) ] D. Olweus. ”Zaklatás az iskolában: hosszútávú következmények az áldozat Esetében – egy hatékony megelőző program az iskolák számára” in L. Huesmann (ed.), Aggressive Behavior: Current Perspectives, New York: Plenum, 1994. Swartz et al. „Az iskolai zaklatások agresszív áldozatainak korai szocializációja” [Child Development 68. (1997) ] P.T. Slee. „A kortárs viktimizáció és kapcsolata a depresszióval az ausztráliai általános iskolások körében” [Personality and Individual Differences, 18. (1995) ] Solberg és Olweus Az iskolai zaklatás elterjedtségének vizsgálata az Olweus- féle Zaklató-áldozat kérdőív segítségével. [ Aggressive Behavior, 26, (2003) ]

62 Kőszeghy Attila Szirmai Erika KFRTKF Debrecen
Az iskolai zaklatás kutatása Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban Kőszeghy Attila Szirmai Erika KFRTKF Debrecen

63 A zaklatás fogalma „az az erőszakos cselekedet, amelynek során az egyén ismétlődően, hosszabb időn át tárgya egy másik személy vagy személyek negatív cselekedeteinek, szándékos testi vagy lelki bántalmazásának fizikailag, szavakkal vagy más módon”. (Olweus: Peer harassment 2001:5-6). „szisztematikus hatalmi abúzus” (Smith és Sharp: School bullying. Insights and perspectives. Routledge, 1994:2) mindenütt megtalálható elem a bántás szándéka, az ismétlődés és az interperszonális kapcsolatokat jellemző egyenlőtlen hatalmi viszonyok a résztvevők között.

64 I. Kezdeti kutatások Nagy-Britanniában
Fő irányok: 1. 1 A jelenség vizsgálata a zaklatás gyakorisága: eltérő kategóriák (gyakoriság, áttekintett időtartam) a zaklatások fajtái: leginkább direkt, fizikai zaklatás ábrázolódik a szereplők típusai: zaklató- áldozat-néző

65 Kezdeti kutatások Hatáselemzések: negatív hatás az áldozat önértékelésére (Boulton, M. J., Smith, P. K.: Zaklató-áldozat problémák felsőtagozatosok körében. British Journal of Developmental Psychology, 12, (1994), p., a koncentrációra és a tanulásra (Sharp, S., Smith, P.K.:A zaklatás kezelése az iskolában. London: Routledge (1994); stresszel kapcsolatos szimptómák (fejfájás, rémálmok), iskolafóbia (Sharp és Smith 1994)

66 Kezdeti kutatások - hatáselemzések
hosszú távon: alacsony önbecsülés, depresszió, öngyilkosság (Slee, P.T.:Kortársi viktimizációs szorongás szituációs és interperszonális összefüggései. Child Psychiatry and Human Development, 25, (1994) p. A zaklatótól való elmenekülés az áldozat részéről visszahúzódó deviáns szerepre szocializál: az ilyen fiúk felnőttkori kapcsolataikban is gyakran küzdenek szégyellősséggel, kapcsolatkialakítási problémákkal (Gilmartin, B. G.: Férfiak súlyos szégyellős viselkedésének kortárs csoportbeli előzményei. Journal of Personality, 55/3, (1987) p.1987)

67 Kezdeti kutatások Nagy-Britanniában
1.2. intervenciós lehetőségek, problémakezelés intézkedések a tanulói / iskolai biztonság érdekében állami intézkedések törvényi szabályozás: 1999-től minden iskolának rendelkeznie kell zaklatásellenes politikával, melyet évente legalább egyszer a teljes iskolaközösség számára közzé kell tenni. problémakezelő csomagok kifejlesztése (DfES Anti-Bullying Pack 1994) a kidolgozott anyagok használatbavétele, értékelése (DfES Anti-Bullying Pack 1997 Survey)

68 Kezdeti kutatások – intervenciós törekvések
1.2 szakmai és társadalmi szervezetek, szövetségek létrejötte és elterjedése 1.2.1 Anti-Bullying Association, Kidscape, Bullying Online, Childline: saját felmérések, kutatások és problémakezelő eljárások kifejlesztése, rendezvények: Anti-Bullying Week, ifjúsági konferenciák 1.2.2 rendőrségi tevékenység 1.2.3 önkormányzati intézkedések: helyi konferencia, családsegítő programok

69 II. Későbbi kutatások A kutatások irányainak kiterjesztése
1. a korábbi kategóriák kiegészítése: 1.1 szereplők: a zaklató/áldozat (bully/victim) kategóriája (a brit oktatási minisztérium (DfES 1997) adata: az áldozatok 20%-a zaklató áldozat) 1.2 zaklatási típusok: verbális és kapcsolati –társas zaklatás, homofób zaklatás, cyberbullying / elektronikus zaklatás

70 Későbbi kutatások: a kutatások irányainak kiterjesztése
2. A zaklatások összefüggéseinek vizsgálata: 2.1 A zaklatás és az érzelmek kapcsolatában két nézet: 1. a zaklatás oka a szociális információfeldolgozás deficitje (pl. az áldozatokból hiányzik az asszertivitás szociális készsége, kevéssé tapasztaltak a szociális interakcióban) (Dodge, K.A.: Szociális kogníció és gyermekkori agresszív viselkedés. Child Development, 51, (1980) p. 1980) 2. a bántalmazók gyakorlott manipulátorok, felismerik mások érzéseit, de nem hajlandóak / képtelenek együttérzésre (Sutton J., Smith. P.K. , Swettenham J.: Szociális kogníció és a zaklatás:szociális elégtelenség vagy gyakorlott manipulálás? British Journal of Developmental Psychology, 17, (1999) p )

71 A zaklatások összefüggéseinek vizsgálata 2.
2.2 Életkor és a zaklatás típusa: kisebb gyerekek inkább fizikai zaklatásban vesznek részt idősebbek már verbális és kapcsolati zaklatásban mutatnak nagyobb arányokat (fejlettebb szociális készségek). és a zaklatás gyakorisága: a viktimizáció az életkor előrehaladtával csökken, a zaklatás gyakorisága nem változik (Whitney, I., Smith, P.K.: A zaklatás természetének és elterjedtségének vizsgálata általános és középiskolában. Educational Research, 35, 3-25 p. (1993); nincs semmilyen változás (Johnson, H. R., Thompson, M. J. J., Wilkonson, S., Walsh, L., Balding, J., Wright, V.: Zaklatásnak kitéve: Tanári jelentések általános iskolás gyerekek proszociális viselkedésében jelentkező érzelmi problémáiról, hiperaktivitásáról, kapcsolati nehézségeiről. Educational Psychology, 22, (2002), p.

72 A zaklatások összefüggéseinek vizsgálata 3.
2.3 Nem: fiúk körében gyakoribb a fizikai bántalmazás (Wolke, D., Stanford,K.: Iskolai zaklatás. D. Messer és S.Millar (szerk.) Fejlődéslélektan. London:Arnold. 1999) a lányokra inkább a verbális és kapcsolati bántalmazás jellemző általában gyakoribb a nemen belüli bántalmazás 2.4 Szociális háttér: általában alacsony a korreláció a zaklató és társadalmi háttere között, ugyanakkor valószínűbb az alacsonyabb jövedelmű családi hátterű gyerekek zaklatása (Woods, S., Wolke, D.: és Direkt és kapcsolati zaklatás általános iskolások között és a tanulmányi eredmény. Journal of School Psychology, Volume 42, Issue 2, March-April 2004, p.:149), ugyanakkor ok lehet a zaklatásra az is, ha egy gyerek drága holmit birtokol (márkás mobiltelefon, stb.) (DfES Survey 1997)

73 A zaklatások összefüggéseinek vizsgálata 4
2.5 Családi háttér, szülői magatartás: a szülői figyelemhiány jelentősen hozzájárul zaklató viselkedés kialakulásához – fiúk és lányok között egyaránt (Flouri, E., Buchanan A.: Az anyai és apai figyelem szerepe a serdülőkorúak zaklató viselkedésében. Journal of Interpersonal Violence 18 (6): Jun 2003) eltúlzott anyai védelmező magatartás gyakran fordul elő az áldozat családjában (Hawker, D. S. J., Boulton, M. J.: A kortárs zaklatás és pszichoszociális beilleszkedési zavarok húsz évnyi kutatása. Journal of Child Psychiatry and Psychiatry, 41, p. (2000)

74 A zaklatások összefüggéseinek vizsgálata 5
2.6 Iskolai teljesítmény: 2. osztályosoknál nem volt kimutatható kapcsolat a tanulmányi teljesítmény és a direkt zaklatás között. Negyedik osztályosoknál a kapcsolati zaklatók szignifikánsan jobban teljesítettek tanulmányi munkájukban „jó képességű gyerekek rendelkeznek olyan szociális készségekkel, melyekkel kapcsolatokat tudnak manipulálni”(Woods és Wolke 2004:149)

75 A zaklatások összefüggéseinek vizsgálata 6
2.7 Iskolai környezet: kis létszámú osztályokban és kisebb iskolákban gyakoribb a zaklatás (Wolke, D., Woods, S., Bloomfield, L. and Karstadt, L.:általános iskolai zaklatás és gyakori egészségügyi problémák. Archives of Disease in Childhood 85, (2001) p.) 2.8 Lakóhely: vidéki iskolákban több a zaklatási eset (Wolke et al. 2001) 2.9 Másság: 2.9.1 Rivers 2004-es retrospektív vizsgálatában szereplő 60 leszbikus, homoszexuális, biszexuális megkérdezett állította, hogy szexuális orientációja miatt bántalmazták (Rivers, I.: Visszatekintés iskolai zaklatásra és hosszú távú hatásuk leszbikusok, homoszexuális férfiak és biszexuálisok életére. Crisis 25 (2004) p.)

76 A zaklatások összefüggéseinek vizsgálata 7
2.9.2 Hugh-Jones és Smith (1999) vizsgálata dadogókon: 276 résztvevő retrospektív vizsgálata: gyakori bántalmazás, kapcsolati nehézségek a dadogás miatt iskoláskorban; rövid- és hosszútávú negatív hatások a tanulmányi előmenetelre, de elsődlegesen a személyes kapcsolatok, az önbecsülés és a depresszió területein. (Hugh-Jones, S. & Smith, P.K.: Dadogó gyerekek önbeszámolói a zaklatás rövid- és hosszútávú hatásairól. British Journal of Educational Psychology, 69, (1999) p.)

77 3. A zaklatás rövidebb és hosszabb távú hatásainak vizsgálata
A munkahelyi és az iskolai zaklatás kapcsolata A munkahelyi zaklatás legnagyobb kockázatának az iskolai zaklató-áldozatok vannak kitéve, őket követik az áldozati szerepűek. (Smith, P.K., Singer M., Hoel H., Cooper C.l.. Viktimizáció az iskolában és a munkahelyen: Van kapcsolat? British Journal of Psychology 94 (2003) p.

78 4. Kutatási módszerek fejlesztése, finomítása, kiterjesztése
4.1 A kérdőívek pontosítása 4.1.1 a fogalom értelmezésének kutatása: tanárok: átfogóbb értelmezés gyerekek: inkább csak a fizikai és verbális bántalmazást értik alatta, a fogalom értelmezésébe alig veszik be a kiközösítést, a hatalmi egyenlőtlenséget, valamint a bántás szándékát sem. (Naylor, P., Cowie, H., Cossin, F., De Bettencourt, R., Lemme, F.: Tanárok és diákok zaklatás-meghatározásai. British Journal of Educational Psychology; Sep 2006, Vol 76 Issue 3, p.)

79 Kutatási módszerek fejlesztése, finomítása, kiterjesztése
kérdőív –fejlesztési ajánlások: fogalmi tisztázás, példák megadása, a gyakorisági kategóriák egységesítése (Ortega, R.; Mora-Merchán, J.A.; Singer, M.; Smith, P.K.; Pereira, B.& Menesini, E.: A zaklatást vizsgáló kérdőívek és nominációs módszer munkacsoport zárójelentése. Seville meeting: TMR Network Project (2000) 4.2 Más kutatási módszerekkel való kiegészítés: interjúk, jelentés más személyről, megfigyelés

80 5. Nemzetközi komparatív vizsgálatok
Kutatócsoportok alakítása TMR Network: brit, spanyol, portugál és német kutatók részvételével vizsgálatok több területen, eseti együttműködések, mérések Kultúrák közötti összehasonlítások Woods, S., Wolke, D.: és Direkt és kapcsolati zaklatás általános iskolások között és a tanulmányi eredmény. Journal of School Psychology, Volume 42, Issue 2, March-April 2004, p. Eslea, M., Menesini, E., Morita, Y., O’Moore, M., Mora-Merchán, J. A., Pereira, B., Smith, P.K.: Barátság és magányosság zaklatók és áldozatok körében: Adatok hét országból. Agressive Behaviour, Vol 30, p. (2003)

81

82

83 Köszönjük a figyelmet! Szirmai Erika (szirmai@kfrtkf.hu)
Kőszeghy Attila