Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században."— Előadás másolata:

1 XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században

2 Franciaország a XVI-XVII. században

3 A reformáció hatása Franciaországban→vallásháború ( A reformáció hatása Franciaországban→vallásháború ( ) » A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban hugenották: francia protestánsok (10%- D-Fr.) főleg a városi lakosok és parasztok körében katolikusok↔hugenották (vallási, politikai↔) 1572 Párizs - Szt.Bertalan éjjele /Bourbon-Valois/ → 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok → vallási és polgárháború ( ) IV. (Bourbon) Henrik IV. (Bourbon) Henrik a király ( ) „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus)

4 A Szent Bertalan-éj Párizsban A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois festménye)

5 A francia abszolutizmus kiépítése IV. Henrik 1598 nantes-i ediktum → szabad vallásgyakorlás belső béke megteremtése paraszti adóterhek csökkentése gazdaság fejlesztése → királyi manufaktúrák (luxus) támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet XIII. Lajos ( ) » (Dumas:Három testőr) Richelieu bíboros – államminiszter (hatalom) hugenottaüldözés (La Rochelle elfoglalása) 1614 után nem hív össze rendi gyűlést királytól függő hivatalnokszervezet és zsoldos haderő

6 XIV Lajos előtt Richelieu bíboros célul tűzte ki az egységes és erős Franciaország létrehozását (15mill. lakos) rendeletekkel kormányoz » 1614-től nem hívják össze az országgyűlést, a király rendeletekkel kormányoz hugenotta: francia protestánsok gallikán egyház: franciák katolikus egyháza kiűzi a hugenottákat Franciaországból folytatja az állam központosító törekvéseit a királyi manufaktúrák és a külker. erősítése polgári származású hivatalnokok (taláros nemesek)

7 A 30 éves háború ( ) » az első európai háború ami vallási okokból is zajlott (1608. Protestáns Unió, Katolikus Liga) cseh felkelésselI. szakasz: cseh felkeléssel kezdődik, Prágában a huszita cseh nemesség a császári biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I. Mátyás) - vallásháború, fehérhegyi vereség, cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása, Csehország örökös tartomány lett, kötelező német nyelv dán háborúII. szakasz: dán háború (szászokkal a Habsburgok ellen) zsoldoshadseregek, Albrecht Wallenstein győztes előretörése, Lübeck - békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem avatkozik a német ügyekbe svéd háborúIII. szakasz: svéd háború a választófejedelmek érik el, mert a császár túl hatalmas kezd lenni, II. Gusztáv Adolf, svéd király áll a protestáns szövetség élére, előretörnek - visszahívják a végveszélyben Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de a csatában meghal a svéd király ben megölik Wallensteint, de megbomlik a protestáns egység. franciaháborúIV. szakasz: francia (svéd) háború Richelieu beavatkozik, a vallási érdek teljesen elmosódik: katolikus, francia és a protestáns svédek a Habsburg-hatalom ellen, győzelmek, a Habsburgok kimerülőben

8 Ellentétek és szövetségek a harmincéves háborúban Ellentétek és szövetségek a harmincéves háborúban ( )

9 1648. Westfáliai béke augsburgi vallásbéke visszaállítása Németország széttagoltságát szentesíti Svájc függetlensége Hollandia függetlensége Svédország megkapja Elő-Pomerániát, Wismart, Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget (birodalmi rendek sorába lép) Franciaország megkapja Elzászt, Tourt, Metz és Verdun püspökségeket

10 Az abszolutizmus létrehozása » Az uralkodó egyre nagyobb jövedelmeire támaszkodva kiépíti: a tőle függő állami hivatalszervezetet zsoldossereget Az ügyek intézésben az uralkodóé a döntő szó » az állampolgárok jogait nem védi semmi sem (lásd Lettre de cahcet)

11 A francia abszolutizmus felépítése

12 Összefoglalás Franciaországban a kálvini reformáció hódított teret (hugenották: D-Fr.o; 10%). A katolikusok és a hugenották harca vallási és politikai szinezettel is bírt, kölcsönös kegyetlenséggel ben Szt.Bertalan éjszakáján 3000 hugenottát gyilkoltak le a katolikusok IV.Henrik esküvőjén. IV.Bourbon Henrik ( ) hatalma megszilárdítása érdekében katolizált, és az 1598-as nantes-i ediktummal korlátozottan szabad vallásgyakorlatot biztosított. Királyi manufaktúrákat alapított (luxuscikkek) és csökkentette az adóterheket. XIII.Lajos ( ) gyakorlatilag bábkirály volt államminisztere, Richelieu bíboros mellett. Cél: egységes abszolutista állam -Elfoglalja La Rochelle-t, a hugenotta központot -királytól függő hivatalszervezet kiépítése -központi zsoldoshadsereg fenntartása (  emelkedő jövedelmek) -30 éves háború ( ): német tartományok megszerzése 1614-től nincs rendi gyűlés1614-től nincs rendi gyűlés

13 XIV. Lajos ( ) a „Napkirály” miniszterei: ColbertColbert – gazdaságügy → merkantilizmus MazarinMazarin – államminiszter → rendi ellenállás felszám. LouvoisLouvois – hadügyminiszter → reguláris hadsereg

14 „Az állam én vagyok…”

15 A merkantilista gazdaságpolitika XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere együttesen alakította ki cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte → ezért még több manufaktúrát hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet – ezeket pénzzel, és a közlekedés (utak) javításával is támogatta Egységes mértékegység és pénz bevezetése az országban » magas vámokkal kell kiszorítani az idegen termékeket az országból

16 Erős hivatalszervezet Államtitkárok segítik munkáját a rendeleti kormányzásban A főhivatalnokok rendszeresen beszámolnak munkájukról a királynak Vidéken az intendánsok teljhatalommal képviselték az uralkodót. „Mindezen okoknál fogva eme aláírásunkkal ellátott levéllel Önt igazság-, közbiztonság- és pénzügyi […] megbízással rendeltük és küldtük ki, illetve rendeljük és küldjük ki említett Champagne tartományunkba, hogy ott ezen minőségében és az ezzel járó tiszteletadás, tekintély, előjogok, kiváltságok és illetmény [birtokában] gondoskodjék az igazságszolgáltatás megfelelő működéséről, valamint minden bűntény és vétség rendeleteinknek megfelelő szigorúsággal történő megbüntetéséről és megtorlásáról.” (Intendánsi megbízólevél, 1642)

17 A nantes-i ediktum visszavonása, (1685) az egységes állam érdekében „Jelenleg úgy látjuk, hogy (...) fáradozásainkkal elértük a magunk elé kitűzött célt, mivel az úgymond reformált vallást követő alattvalóink jobb és nagyobb része katolikus hitre tért. S mivel ennek következtében a nantes-i ediktum (...) feleslegessé vált, úgy ítéljük meg, hogy királyságunkban e hamis vallás terjedése által okozott zűrzavarok, felfordulás és bajok emlékének eltörlése érdekében semmi jobbat nem tehetünk, mint (...) a nantes-i ediktum teljes visszavonását.” (XIV.Lajos rendelete, 1685)  A protestánsok tömegei hagyják el Fr.o-t.

18 A hadsereg fejlesztése Louvois hadügyminiszter Reguláris hads. Tisztképzés Folyamatos toborzás Egységes szervezeti felépítés Fegyverzet és egyenruha Kaszárnyákban történő állomásoztatás Terjeszkedés: Rajna felé: Elzász, Lille, Strassburg, Luxemburg

19 Spanyol örökösödési háború ( ) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713) majd a rastatti béke (1714) zárta le. Részt vettek benne: Ausztria és szövetségesei: Anglia, Hollandia, Savoya, Portugália  osztrák Habsburg-jelölt mellé álltak félve a francia hegemóniától Franciaország és szövetségesei: Spanyolo., Bajoro., (és Erdély)  II.Károly végrendelete szerint XIV.Lajos unokája, Fülöp az örökös A harcok főleg Spanyolország, Spanyol-Németalföld, a Német-római Birodalom és Észak-Itália földjén folytakSpanyolországSpanyol-NémetalföldNémet-római BirodalomItália végeredmény: Katonailag a franciaellenes erők győztek, de a Habsburgok túlzott megerősödésétől tartó tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) végül a diplomácia útjára terelték a megoldást, és a spanyol trónra a francia Bourbonok kerültek.  Fülöp a spanyol király, de Sp.o. és Fr.o. egyesítése tiltott.

20 A spanyol örökösödési háború menete

21 Összefoglalás XIV. Lajos Versailles-ban megépítette királyi rezidenciáját. Megerősítette a hivatalszervezetet: államtitkárok, vidéken az intendánsok segítették, képviselték az uralkodót. Colbert magas vámokkal igyekezett kiszorítani az idegen termékeket, támogatta a manufaktúrákat. Louvois megszervezte a reguláris hadsereget. XIV. Lajos erős hadseregével jelentős sikereket ért el, azonban vetélytársai a spanyol örökösödési háborúban vereséget mértek Franciaországra.

22 A versailles-i kastély parkja

23 A versailles-i kastély


Letölteni ppt "XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században."

Hasonló előadás


Google Hirdetések