Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Centre for Philosophy Az ókori kínai filozófia Centre for Philosophy A kínai kultúrkör: -az indiai mellett a másik, ahonnan a filozófiai gondolkodás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Centre for Philosophy Az ókori kínai filozófia Centre for Philosophy A kínai kultúrkör: -az indiai mellett a másik, ahonnan a filozófiai gondolkodás."— Előadás másolata:

1

2 Centre for Philosophy Az ókori kínai filozófia

3 Centre for Philosophy A kínai kultúrkör: -az indiai mellett a másik, ahonnan a filozófiai gondolkodás hasonló korú nyomaival találkozunk; -szintén külön világ, Európa egészével vethető össze. Földrajzi elszigeteltsége és csak nemrég áttört kulturális zártsága következtében évezredekig megőrizte a szellemi és a vallási hagyomány, valamint a társadalmi viszonyok állandóságát, és egységes kultúra benyomását kelti; -kulturális eredmények: talajművelés, folyószabályozás, találmányok (porcelán, puskapor, iránytű, papírpénz), kifinomult és stabil államszervezet és társadalmi berendezkedés, képzőművészetek (festészet, kerámia), irodalom (lírai költészet);

4 Centre for Philosophy -az emberi civilizáció sok évezredes töretlen fejlődése. A feljegyzett történelem is Kr. e. harmadik évezred mitikus császáraiig nyúlik vissza: a hagyomány ezeknek tulajdonítja az írás feltalálását, a házasság bevezetését, a zene kialakulását, az evőpálcikát stb., amelyeknek a fokozatos térhódításához alighanem évezredekre volt szükség. Kínai nyelv és írás: -A nyelv struktúrája igen távol áll az európai nyelvekétől: izoláló vagy egyszótagos +minden szótagot négyféleképpen lehet hangsúlyozni (egyenletesen magas; emelkedő; emelkedő, majd eső; eső); +a mindenkori jelentés a szó mondatban betöltött szerepéből adódik vagy segédszavak segítségével;

5 Centre for Philosophy -Az írás képírásból alakult ki. Nemcsak a beszélt nyelv hangjait, hanem mindenekelőtt a szavakban kifejezett fogalmakat vetik papírra. +a tárgyakat stilizált ábrázolásukkal jelölik, +az elvont fogalmakat olyan jelekkel írják le, amelyek ezáltal elvont értelmet nyernek, +előnyei: i.) egyesítő kötelék az egyes kínai nyelvjárások között; ii.) a beszélt nyelv változás mellett is változatlanul maradva lehetővé teszi a régi szövegek nehézség nélküli olvasását; +hátrányai: i.) nehéz megtanulni, ii.) tudományos logika nem alakulhatott ki, iii.) fordítása óriási nehézségekbe ütközik; + a pinjin.

6 Centre for Philosophy -A kínai filozófia korszakolása: I.szakasz ( Kr.e. 6. század – 2. század): konfucianizmus, taoizmus, motizmus kialalakulása, valamint a szofizmus, legizmus, neo-motizmus fellépése, illetve a „száz iskola”; II. szakasz (Kr.e. 2. század – Kr.u ): a korábbi motívumok összefonódnak, ellenpont az Indiából odaszármazó buddhizmus; III. szakasz (1000 – máig): a különböző elemek szintézise az újkonfucianizmus dominanciájával; IV. ma? (Lényegében az első fő periódusra szorítkozunk.)

7 Department of Philosophy I.Konfuciusz II.Lao-ce III. A motizmus és néhány egyéb irányzat IV. Konfuciusz nagy tanítványai V. Kitekintés a további fejleményekre és előzetes értékelés

8 I.Konfuciusz 1.Konfuciusz élete 2.A kilenc klasszikus könyv 3.A konfuciánus filozófia sajátos jellege 4.Állam és társadalom 1.Konfuciusz élete Kung Fu-ce („a Kung nemzetségből származó mester”) (Kr.e. 551, Lu hercegség – 479) A legnagyobb hatású a kínai, sőt minden filozófusok között. -Tanítói működése: már fiatal korában iskolának rendezte be a házát (történelem, költészettan, illemtan; mintegy 3000 tanítvány). -Állami pozíciója: igazságügy-miniszter ötvenévesen -13 esztendei vándorélet -Utolsó évei: régi írások gyűjtése és kiadása, megírta hazája krónikáját. Csalódottan távozott az élők sorából. Centre for Philosophy

9 2. A kilenc klasszikus könyv Saját filozófiáját mindig csak a régi idők legendás császáraitól tanultak továbbadásának tekintette, s nem eredeti alkotásnak. Összegyűjtötte és az utókor számára megőrizte a kínai kultúrkör legrégibb emlékeit. Az így keletkezett öt King, azaz a kanonikus könyvek közül négy majdnem biztosan tőle származik, s legalább részben az ötödik is. 1.) Ji king („Változások könyve”). Meglehet, a filozófiai gondolkodás legrégibb dokumentuma a világon. A hagyomány szerint egy Kr.e évvel uralkodott császártól származik. Konfuciusz kiadta és kommentálta. Department of Philosophy

10 A könyv magva: a nyolc trigramma. Három, egymással párhuzamos és részben folyamatos, részben szaggatott vonalból álló rajz. Minden trigramma egy- egy természeti erőt és egyidejűleg szimbolikus értelemben az emberi élet egy-egy meghatározott elemét jelképezi (pl. három folyamatos vonal: k’ien- ég-erő; három szaggatott vonal: k’un-föld- engedelmesség). Egymással kombinálva a jelek száma megsokszorozódhat. A folyamatos vonalak a világosság egy-egy elemét –fény, mozgás, élet- (jang), a szaggatottak a sötétség egy-egy elemét – nyugalom, anyag- (jin) ábrázolják. A kínaiak a legmélyebb bölcsesség jövendőmondás céljaira is használt kézikönyvét látják benne. Centre for Philosophy

11

12 2.) Si-king („Dalok könyve”): száz jóval korábbi ének természetről és szerelemről, valamint áldozati és politikai dalok. 3.)Su-king („Írások könyve”): az addig ismert mintegy kétezer éves kínai történelem feljegyzéseinek (törvények, uralkodói rendeletek) gyűjteménye. 4.) Tavaszok és őszök: Konfuciusz krónikája hazája, Lu Kr.e. 722-től 480-ig tartó történetéről. 5.)Li-ki („Szertartások könyve”): Konfuciusz után keletkezett, bizonyos részeit azonban neki tulajdonítják. A Kínában különösen fontos illem, erkölcs, és szokások előírásait tartalmazza, így pl. az ősök kultuszáról és az udvari viselkedésről. Centre for Philosophy

13 A négy „klasszikus könyv”: nem Konfuciusz írta és adta ki, de az ő vagy legkiválóbb tanítványai tanításait tartalmazzák. Tekintélyük szerint egyenrangúak a kanonikus könyvekkel. 1.) Lun-jü („Beszélgetések és mondások könyve”): Konfuciusz szóbeli tanításait tartalmazza. Az emberiség sok más nagy tanítójához (pl. Buddha, Jézus, Szókratész) hasonlóan ő is csak szóban tanított, így gondolatait csak tanítványai feljegyzéseiből ismerjük. 2.) Ta-hszüe („Nagy tanítás”): első része talán Konfuciusztól származó hiteles kijelentéseket tartalmaz 3.) Csung-jung („A közép mozdulatlansága”): Konfuciusz egyik unokájától származik, aki saját fejtegetéseihez gyakran fűzi hozzá a mester kijelentéseit. 4.) Az utolsó könyv Menciusztól, Konfuciusz legnagyobb tanítványától származik (nála lesz róla szó). Centre for Philosophy

14 A Kilenc klasszikus könyv tiszteletreméltó kora és jelentős tartalma miatt a Tao Tö king kivételével túlszárnyalja a kínai filozófiai irodalom összes többi termékét és a mai napig a konfuciánus hagyomány alapját alkotja. 3.) A konfuciánus filozófia sajátos jellege Humanizmus: szembeötlő vonása az emberre és a gyakorlati életre való irányultsága. Ezért nincs is kidolgozott és zárt logikai, etikai és metafizikai rendszere. Tanítványait nem a gondolkodás általános szabályaira oktatta, hanem szakadatlan ráhatással önálló és helyes gondolkodásra akarta késztetni őket. Centre for Philosophy

15 Nem szeretett elvont metafizikai kérdésekben nyilatkozni: „Aki még az életet sem ismeri, hogyan ismerhetné meg a halál?” Ezért általános vélemény, hogy agnosztikus volt, olyasvalaki, aki meg van győződve arról, hogy a metafizikus kérdésekről és a túlvilágról semmit sem tudhatunk meg. Az eget (mint személytelen hatalmat, nem mint isteni személyt), a szellemeket és az ősök man-jait tisztelő hagyományos kínai államvallás ellen nem volt kifogása – nyitott kérdés, hogy vallásos meggyőződésből-e vagy egészében konzervatív, mindvégig a hagyomány megőrzésére irányuló alapállása miatt. Feltétlenül első helyre teszi az emberek boldogulását. Tanítása lényegében: etika és társadalomelmélet/politika. Centre for Philosophy

16 4.) Az erkölcsi eszmény „Humanista” –az emberre vonatkozó- jellegéből adódóan az eszménykép nem a világtól elforduló aszketikus szent, hanem a tapasztalt, a világot és az embereket jól ismerő és a helyes mértéket mindenben megtartó bölcs. Szakadatlan önnevelés, erkölcsi komolyság minden téren és az emberekkel szembeni őszinteség teszi a nemes jellemet. Nem veti meg a hivatalt és az anyagi javakat, de bármikor kész feladni őket erkölcsi elvei kedvéért. A jóért jóval fizet, a rosszal törvényesen jár el. Miközben saját jellemét formálja, másokat is hozzásegít ehhez. A tökéletes erény kérdésére Konfuciusz a felebaráti szeretet keresztény eszméjével közvetlenül rokon mondattal felelt, amely az emberi viselkedés „aranyszabálya”, és sok népnél felbukkan: „Amit magadnak nem kívánsz, ne tedd meg másokkal se!” Konfuciusz nagymértékben megvalósította saját életében ezt az eszményt. Centre for Philosophy

17 5.) Állam és társadalom 5.) Állam és társadalom Konfuciusz mind az egyén, mind a közösség életében igazságosságot, komolyságot, az uralmon lévők példás viselkedését, a hagyományos kötelékek fenntartását követeli meg. Tevékenységét közvetlenül a morális kötelékek szétfoszlásának, az erkölcsök lazulásának és a szabad szellem térhódításának kora előzte meg. Olyan tanítók, morális kötődés nélküli, csavaros eszű szofisták léptek színre, akik bírálták mind az ősi vallást, mind pedig a kormányokat. Ebben a korban hívta fel népét és az uralkodókat arra, hogy térjenek vissza a társadalmi rend megőrzött ősi alapelveihez: „A régiek, amikor világossá akarták tenni a fényes erényt az egész égalattiban, először rendet tettek a fejedelemségükben. Amikor rendet akartak tenni a fejedelemségükben, először rendbe tették a családjuk ügyeit. Rendbe akarván tenni családjuk ügyeit, először tökéletesítették saját magukat. Tökéletesíteni akarván saját magukat, először egyenessé tették a szívüket. Egyenessé akarván tenni a szívüket, először tisztává tették a gondolataikat. Tisztává akarván tenni a gondolataikat, először fejlesztették a tudásukat.” Centre for Philosophy

18 Fokozottan érvényes ez az uralkodókra, akiktől elvárható, hogy ne erőszakkal vagy sok törvénnyel, hanem példájuk kisugárzó erejével vezessék a népet és tartsák meg bizalmát, mely az állam legszilárdabb alapja. Ahhoz, hogy először az emberek fejében és szívében legyen rend, az kell, hogy a dolgokat a maguk egyszerű és helyes nevén nevezzék meg. Konfuciusz szerint kevés dolog árt annyira a békének, igazságnak és jólétnek, mint a nevek és fogalmak összekeverése. Az apa legyen apa, a fiú fiú, a fejedelem fejedelem. Ennyi a helyes kormányzás titka. Centre for Philosophy

19 Döntő jelentőségű a nevelés. Konfuciusz a mindenki számára egyaránt hozzáférhető közoktatás kiterjesztését és javítását követeli. Ez irányú gondolatai halála után valóban a kínai nevelési rendszer alapjává lettek. A puszta tudásnál jobban hangsúlyozza a művészi érzék kifejlesztésének és a tisztességre és erkölcsre való nevelésnek a fontosságát. Ez utóbbiak szabályai formálják legalábbis a külső jellemet és a nép számára védőfalként szolgálnak a veszélyes kihágások ellen. Centre for Philosophy

20 II. Lao-ce 1.Lao-ce élete 2.A tao és a világ – a tao mint elv 3.A tao mint a bölcs útja 4.Állam és társadalom 1.) Lao-ce élete Kr.e. kb. 600 (609?) - 517?) „Lao-ce Csu ország, Ku kerülete Li járásának Csüzsen nevű falvába való volt; személyneve Er, az adott neve Tan, családneve pedig Li. … Csou fejedelmének könyvtárában volt hivatalnok.” (Kong- ce) Lao-ce („az idős mester”) ragadványnév. Minden életrajzi adata legendás, ezért bizonytalan. (Az is vitatott, hogy valóban élt.) Centre for Philosophy

21 Akárcsak Görögországban Platón és Arisztotelész, Kínában is majdnem egyidejűleg élt a kínai szellem egész későbbi fejlődésére nézve irányadó két gondolkodó. Nem lehet azonban egyiket a másik tanítványának nevezni. A hagyomány szerint egyszer találkoztak. Lao-ce tökéletesítette magát az út és erény ismeretében, de tudományát elrejtette, névtelen igyekezett maradni. Hosszú ideje élt már Csouban, s látta, hogy az ország hanyatlik, elhatározta hát, hogy elmegy. A nyugati határra érvén a határkapu őre megörült neki, s így szólt: Uram, ha már el akarsz vonulni a világtól, kérlek, írj nekem egy könyvet. Lao-ce akkor megírta könyvét két részben az Útról és Erényről, több mint ötezer szóban, és elment. Senki sem tudja, hol végezte. Tao Tö king – a legnagyszerűbb könyvek egyike, két könyvben és 81 fejezetben, szigorú rend nélkül tartalmazza Lao-ce metafizikai, etikai és politikai nézeteit. Centre for Philosophy

22 2.) A tao és a világ – a tao mint elv tao: 1.) „út”; 2.) „értelem” Taoizmus: A Lao-ce tanítása és az őt követő filozófiai (és vallási) irányzat. Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. Minden törvények törvénye, minden mértékek mértéke. Lao- ce gondolkodása eltérően Konfuciuszétól metafizikus irányt vesz. „Az ember a föld mértékéhez igazodik, a föld az ég mértékéhez, az ég a tao mértékéhez, a tao pedig önmagához.” Abszolút, felfoghatatlan és megnevezhetetlen. „A tao rejtett és nincsen neve. …Nem tudom a valódi nevét, kisebbik nevén szólítva nevezem a tao-nak.” A legtöbb, amit a megismerésben elérhetünk, nem- tudásunk bizonyossága. „A tudást nem-tudásnak tartani: a legmagasabb fok.” Mégis részesei lehetünk a tao-nak, ha alázatosan és odaadóan átérezzük uralmát a természet és a világ folyásának törvényeiben, s emberi Centre for Philosophy

23 életünknek is mércéjévé tesszük. Előfeltétele, hogy bensőleg megszabaduljunk mindattól, ami eltérít a tao útjáról. 3.) A tao és a bölcs útja Aki felismerte a tao-n kívül minden dolgok értéktelenségét, nem taníthat cselekvés- vagy sikerközpontú etikát. Lao-ce viszont világmegvetést és aszkézist sem tanít. A helyes középútra törekszik és ez minden kínai gondolkodás alapvonása. „Szíve, s ne szeme függjön a Szent Birodalmon.”) A taoizmus mélyen rokon az indiai vallás és filozófia gondolataival. A „karmajóga” indiai fogalma ugyanazt mondja ki, mint Lao-ce követelménye: tétlenül cselekedni. A mindenben és bennünk is fellelhető brahmáról szóló indiai tanítás, miszerint fel kell oldódnunk benne, hogy megtaláljuk a békét és megváltást, ugyancsak összevethető a tao tanával. Centre for Philosophy

24 Gyakorlati etikájában keresztény párhuzam: „Aki nem viszálykodik, azzal senki sem viszálykodhat… Fizess erénnyel a barátságért!... A jóra jóval felelek, s a nem-jóra is jóval felelek, amitől az megjavul. Az igazra igazzal felelek, s a nem-igazra is igazzal felelek, ami által az megigazul…” Továbbmegy egy lépéssel Konfuciusznál, aki a jóért szintén jóval akar fizetni, a rosszért azonban nem jóval, hanem „törvényességgel”. Etikájának kulcsszava az egyszerűség. Az egyszerű élet elutasítja a nyereséget, okosságot, affektálást, önzést és nagyralátó vágyakat. A csendben és a természeti folyamatok odaadó megfigyelésében, amely a tao külső oldala, elérhetjük a nyugalmat és megvilágosodást, ha az belsővé válik. A megvilágosodott elfogulatlan és gyermekien egyszerű lesz. Feloldódott, lágy, és éppen ezáltal mindent el tud viselni. A víz oly közel van a taohoz. Centre for Philosophy

25 Akinek a cselekedetei összhangban vannak a tao-val, az egy lesz vele. Aki eléri a legmagasztosabb célt és teljes önmegtagadásban feloldódik a tao-ban, az ebben az értelemben halhatatlan lesz. Önmaga megtagadásáról, énjének elvesztéséről ismerszik meg az igazán nemes. „Ha művedet véghezvitted, nyomban vonulj vissza, mert az az ég tao-ja. „Aki másokat legyőz, az erős; aki önmagát legyőzi, az hatalmas.” „Ugyanígy a bölcs ember önmagát a háttérbe helyezi, s így kerül előre, önmagával nem törődik, s így őrzi meg énjét.” (Keresztény párhuzam.) A tao-ban vándorolva a tökéletest egykedvűségében már semmiféle külső veszély vagy csábítás nem rázhatja meg. 4.) Állam és társadalom 4.) Állam és társadalom Tétlenséggel, fáradalomtól mentes oldott nyugvással hatni a tao-ban nemcsak a bölcs, hanem az uralkodó számára is parancs. Sok szó, törvény, parancs és tilalom nélkül, csakis saját nyugalmas és erényes lényének kisugárzásával kormányozzon az uralkodó. Centre for Philosophy

26 Eltér a konfucianizmustól a tudás és a képzés megítélésében. Nem a sok tudás, hanem az egyszerűség és a jámborság teszi boldoggá az embert. Elutasítja a zenét, valamint a külső erkölcs és szokások előírásait. „A régi időkben azok, akik tudták, hogyan kell gyakorolni a tao-t, nem arra törekedtek, hogy felvilágosítsák a népet, hanem arra, hogy (ismét) ostobává tegyék. A népet akkor nehéz kormányozni, ha sokat tud.” Ahogyan a bölcsnek saját személyében, úgy kell a fejedelemnek az egész birodalomban uralomra juttatnia a tao-t. „Akkor az ég és a föld harmóniában csengene össze…a nép pedig parancs nélkül, magától megnyugodna.” Béke uralkodik, ahol tao uralkodik. Mert a bölcs utálja a fegyvert és a háborút. Ha kénytelen fegyverhez nyúlni, nem szívesen teszi, csak a szükség kényszeríti. Örömmel tenni annyit jelent, mint embereket örömmel gyilkolni. „Az igazán jó (hadvezér) …célhoz ér, de nem alkalmaz erőszakot.” Centre for Philosophy

27 A társadalomnak a tao uralma alatt elérhető eszményi állapotában a nép egyszerűségben, jámborságban, békében élhetne. 5.) A taoizmus későbbi fejlődése A Tao Tö king tiszta tanának alig akadt követője. Amikor későbbi gondolkodók ismét felfedezték, továbbfejlesztették, majd népszerűsítették, egyre inkább felhígult, sok tanítását meghamisították. Széles körben elterjedt ugyan, de annyira átitatva babonával, a szellemimádás és a mágia praktikáival, hogy az Idős Mester tiszta tanával már csak a taoizmus név köti össze. Centre for Philosophy

28 III. A motizmus és néhány egyéb irányzat 1.Mo Ti 2.A szofisták 3.Az új-motizmus 4.A legisták Centre for Philosophy

29 1.) Mo Ti Kr.e. 500 – 396 A motizmus a kínai filozófia harmadik meghatározó irányzata. „Az általános jólétet előmozdítani és a rosszat leküzdeni.” – ez a mozgalom jelmondata. Tisztán a gyakorlati hasznosság filozófiája. Mi kell az általános jóléthez? A régi uralkodók, mondja, két dologra törekedtek a birodalom kormányzásakor: az ország gazdagságára és a népesség gyarapítására. Minden elméletet és minden gyakorlati intézkedést azzal kell mérni, hogy gátolja-e vagy előmozdítja a népesség jólétét és növekedését. Gátolja elsősorban a háború, mely elpusztítja a gazdagságot, szétszakítja a családokat és csökkenti a népességet. Centre for Philosophy

30 Ezért Mo Ti valamennyi követője a legélesebben elítéli a háborút; szabályos leszerelési hadjáratokat vezettek. Ez okból ítélte el a zene és a művészetek konfuciánus dicsőítését is. Mo Ti nem dogmatikus, minden a tényleges élettapasztalathoz van kötve. Szerinte minden filozófiai elmélet három követelménynek köteles eleget tenni: rendelkezzen szilárd alapokkal (harmonizáljon a bölcs öreg uralkodók tetteivel), állja ki a kritikus vizsgálatot (mércéje a tényleges emberi tapasztalás, az, amit az emberek látnak és hallanak), és fel lehessen használni a gyakorlatban (bevezetve a törvényhozásban és az igazgatásban előnyösek-e a hatásai az általános jólétre. Centre for Philosophy

31 Mo TI filozófiájának ismeretelméleti része némileg talán primitívnek tűnik, etikai követelményeiben azonban figyelemre méltó magaslatokra emelkedik. Krisztus előtt négyszáz évvel állítja fel az általános emberszeretetről szóló híres elvét: mindenki „úgy bánjon más országokkal, mint a magáéval, más családokkal, mint a magáéval, más emberekkel, mint önmagával”. Ha mindenki követné ezt a parancsolatot, béke lenne és általános jólét, de ha nem tartják be, az minden társadalmi rendetlenség okozója. Felfogása nem mentes a hasznossági szemponttól: „Akik másokat szeretnek, szeretetben lesz részük.” Centre for Philosophy

32 A hagyományos kínai valláshoz valló viszonya pozitív. Konfuciusznál nyomatékosabban védi, ismét csak gyakorlati okokból. „Ha mindenki hisz a szellemek hatalmában, hogy a jó elnyeri jutalmát, s a rossz elkárhozik, akkor nem lesz rendetlenség.” Az ősi valláshoz és hithez való viszonyában Lao-ce a „legbalosabb”, tehát kritikus vagy elutasító; Mo Ti a leginkább „jobboldali”, amennyiben a vallás fő védelmezője lett az ókori Kínában, míg Konfuciusz ebben is, mint mindenben, az arany középutat keresi. Centre for Philosophy

33 2.) A szofisták A szofisták erőszakkal való letörése Konfuciusz idején semmi esetre sem nyomta el tartósan ezt a szellemi irányzatot. A Mo mester halála utáni évszázadban ismét felléptek: Hui-si és Kung-szun a leghíresebbek. Logikai szőrszálhasogatásaik („Egy barna ló és egy sötét ökör összesen hármat tesz ki”), fogalmi játszadozásaik és azok paradox következményeinek hangsúlyozása jórészt előre megfontolt túlzások, hiszen a szofista akkor tud kibontakozni, ha először beszédbe elegyedik partnerével, erre pedig ellentmondásokra ingerlő állításokkal hívja fel őt. Centre for Philosophy

34 3.) Az új.motizmus A konfucianizmus, taoizmus és a motizmus, amelyek, ha más-más módon is, de mind a helyes életvitelre, nem pedig logikai fejtegetésekre irányultak hadat üzent a szofistáknak. Különösen a motista filozófia fejlődése zajlott az újraéledő szofista tanokkal folytatott vita jegyében. Az új-motisták tanításukat ezért igyekeztek logikailag-ismeretelméletileg szilárdan megalapozni, s így védelmezni a szofisták bíráló megjegyzéseivel szemben. A tudás egyetlen funkciója azonban náluk is az, hogy lehetővé tegye a helyes döntéseket. A helyes döntés pedig az, ami „az általános jólétet és a rossz leküzdését” a legjobban szolgálja – mint Mo mesternél. Centre for Philosophy

35 4.) A legisták Elégtelennek tekintik a Konfuciusz és mások által tanított kormányzási alapelvet, miszerint a népet legjobb fentről, jó példával irányítani, egyébként pedig rá kell bízni a hagyományos erkölcs és szokásrend útmutatásaira. Ehelyett a kidolgozott, részletes törvényhozás szükségességét hangsúlyozzák a helyes alapelvek követésének biztosítására. Alapelveik egyébként lényegileg megegyeznek a konfucianizmuséival. A gyakorlatban mégis súlyos harcok bontakoztak ki közöttük. Így lettek a legisták a Krisztus előtti 213-as év nagy könyvégetésének (konfucianista, motista) fő szorgalmazói. Centre for Philosophy

36 IV. Konfuciusz nagy tanítványai 1.Menciusz 2.Hszün-ce 3.A Csung Jung könyv Centre for Philosophy

37 1.) Menciusz Meng-ce (Kr.e. 371 – 289) Konfuciusz tanítványai közül ő tett szert a legnagyobb tekintélyre. Két vonatkozásban egészítette ki és fejlesztette tovább mestere tanításait. i.) Az emberi jellemről alkotott nézetek kidolgozásával pszichológiailag megalapozni: „Az ember jó.” Mindnyájan magunkkal hordozzuk a harmonikus élet kulcsát, mely megvalósítva magától elhozza a helyes társadalmi rendet. Ha a valóságos életben az emberek semmi esetre sem viselkednek mindig ennek a belső törvénynek megfelelően, ennek oka nem az ő természetükben, hanem a külső körülményekben rejlik, a társadalmi rend és a hatalmon lévők tökéletlenségeiben. Centre for Philosophy

38 ii.) másrészt jelentős mint politikai gondolkodó, mint a „fejedelmek tanácsadója”. A fenti gondolattal Menciusz érdeklődése a politikaelmélet felé fordul; az emberben rejlő jó hívő igenlőjéből a társadalom bírálója és csaknem forradalmár lesz. Mint mestere elveti a háborút („Sosem létezett igazságos háború.”), a pompát és a harcol a közvagyon pazarlása ellen. Megkülönbözteti Konfuciusztól a nép és az uralkodó viszonyáról vallott nézete. Ő is előnyben részesíti a monarchiát a demokráciával szemben, mert ott csak magát a fejedelmet kell a helyes útra terelni ahhoz, hogy a közösség megfelelő állapotba kerüljön. Nála azonban a nép java a lényeg, az uralkodó nem fontos. Ebből vonja le azt a radikális következtetést, hogy a népnek mindenkori joga és feladata félreállítani, vagy egyenesen megölni, a kötelességeit nem a köz javára teljesítő uralkodót. Centre for Philosophy

39 2.) Hszün-ce Kr.e. 355 – 288. „Az ember természete rossz, ami jó benne, az mesterséges. Mert az embernek születésétől fogva természete a haszonvágy. Ha követi, ellentét és viszály támad, s oda az engedékenység és a barátság. Születésétől megvan benne a szem és a fül sóvárgása a hangok és a színek öröme után, ha követi, szemérmetlenség és rendetlenség támad, s oda az erkölcs és a a jog. Tehát ha az ember enged természetének és kiéli szenvedélyeit, az viszályhoz és ellenségeskedéshez, túlkapásokhoz vezet, felborul a rend, és vadság váltja fel. Ezért van szükség a nevelés hatására, a jog és az erkölcs útjára, hogy engedékenység, barátság, rend legyen és a szabályok betartassanak. Innen nézve minden további nélkül világos, hogy az ember természete rossz, és ami jó benne, az mesterséges.” Centre for Philosophy

40 Menciusz szerint alig kell figyelnünk a külső természetre, hanem befelé kell fülelnünk, Hszün-ce ezzel szemben azt igényli, hogy az ember hajtsa tevékenyen uralma alá a természetet. 3.) A Csung Jung könyv Kr.e. 355 – 288. A mester egyik unokájának könyve. Benne a „mérték és közép”, az „arany közép” tanának gondolata metafizikus fordulatot vesz. Nemcsak a nemes és a bölcs cselekedetének mércéje, hanem minden lét átfogó elvévé lesz. A harmónia itt univerzális törvényként jelenik meg. A mindent átfogó harmónia, melynek törvénye a világ alapja, nekünk embereknek önmagunkban kell megvalósítanunk. Az önmagához való hűség az ég törvénye, az önmagához való hűség kísérlete az ember törvénye. Centre for Philosophy

41 „A nemes mindig úgy mozog, hogy fellépése mindenkor általános példaként szolgálhat; úgy viselkedik, hogy az mindenkor általános törvényként szolgálhat; és úgy beszél, hogy szava mindenkor általános mérceként szolgálhat.” (Ez majdnem szó szerint megegyezik Immanuel Kant kategorikus imperatívuszával.) Centre for Philosophy

42 V. Kitekintés a további fejleményekre és előzetes értékelés 1.A kínai középkor filozófiája 2.A buddhizmus Kínában 3.Az új-konfucianizmus kora 4.A kínai filozófia általános jellege és jelentősége Centre for Philosophy

43 A tanítványok által továbbvitt konfucianizmus az a filozófiai irány, amely egészen a jelenig uralja a kínai gondolkodás egész fejlődését. 1.) A kínai középkor filozófiája Kr.e. 200 – Kr.u A kínai filozófia sötét korszaka. A konfucianizmus állami kultusszá merevedett, a taoizmus alkímiává és babonává fajult. Mégsem szünetelt teljesen a filozofikus gondolkodás. A konfucianizmusban és kisebb mértékben a taoizmusban is fel-feltűntek olyan gondolkodók, akik megpróbáltak kapcsolódni a klasszikus kínai filozófiai hagyományhoz. A motizmus nem heverte ki a nagy könyvégetést és kiátkozást. Így a konfucianizmus és a taoizmus lettek a középkor uralkodó irányzatai, és harmadikként hozzájuk csatlakozott az Indiából származó és kínai földön ekkoriban terjedő buddhizmus. Centre for Philosophy

44 Az összfejlődés három lényeges mozzanata: a középkori babonával élesen szembenálló kritikai irányzat (Vang Csung); a jin-jang-tan növekvő jelentősége és az iskolák ezzel összefüggő kölcsönös egymásrahatása és keveredése; s végül a buddhizmus kínai területen végbement átalakulása. A buddhizmushoz: Kr.u. I. századtól kezdődően (Ming-ti császár idején) jelent meg. Először minden iskoláját bevezették, klasszikus irodalmát lefordították. Aztán egy kiválogatódás ment végbe: a bármi módon radikális vagy szélsőséges irányzatok nem tudtak fennmaradni. Így a Kínában máig fennmaradó öt fő buddhista iskola is idegenkedik minden szélsőségtől. A legjellegzetesebb a már említett zen-buddhizmus, amely már kínai fejlemény. Centre for Philosophy

45 2.) Az új-konfucianizmus kora Láttuk, hogy Indiában a buddhizmus és más nem-ortodox rendszerek megjelenése a régi védikus hagyományokon alapuló brahmanikus vallás és filozófia új virágzásához vezetett. Tudjuk, hogy Európában a reformáció vallási átalakulása a katolicizmus önvizsgálatát és újbóli megerősödését vonta maga után. Hasonlóképpen hatott Kínában a buddhizmus megjelenése. Nemcsak a kínai nép jelleme volt elég szilárd ahhoz, hogy ezt a tőle idegen vallást önmagához hasonítsa és kultúrájába beépítse, hanem a konfucianizmus is olyan ellencsapásra szánta el magát, amely a buddhizmus éles bírálatával kezdődött, és saját alapvető tartalmának állandó, a 20. századig tartó élénk továbbfejlesztéséhez vezetett. Centre for Philosophy

46 A buddhizmus elleni érvek: i.) a lemondás buddhista tana tarthatatlan, mert ha egy ember széttépi is a családi kötelékeket, mégsem menekülhet az emberi társadalomtól, amíg lába a földet éri. Ha a buddhisták cserben is hagyják hazájukat és rokonságukat, kolostoraikban, rendjeikben mégis új társadalmi rendet hoznak létre, és új viszony alakul ki mester és tanítvány között. II.) a buddhisták születéstől és haláltól való félelme önzésről árulkodik, gyáva és méltatlan dolog kivonni magunkat a társadalmi felelősség alól. iii.) értelmetlen tagadni a kézzelfogható valóságot; a buddhisták jelentéktelennek nyilvánítják a táplálkozást, ruházkodást, és más életszükségleteket, mégis nap mint nap rá vannak utalva. Centre for Philosophy

47 iv.) a minden létező semmisségéről szóló buddhista elmélet egyébként is arról tanúskodik, hogy nem értik a világ igazi lényegét. Az új-konfucianizmus történetének három fő szakasza van, s ezek mindegyike egybeesik egy-egy kínai dinasztia uralkodásával; ezért nevét is innen kapta. Szung-kor és az értelem-iskola. Legkiemelkedőbb gondolkodója és egyben az új- konfucianizmus legjelentősebb filozófusa Csu Hszi (1130 – 1200). Átdolgozta és újból kiadta a konfucianizmus klasszikus szövegeit és újabb fejleményeivel egyesítette egy azóta is az új- konfucianizmus alapjául szolgáló gondolatrendszerben (párhuzamok: Sankara Indiában, Aquinói Szent Tamás nyugaton). Centre for Philosophy

48 Filozófiájának két alapfogalma a Li, az átfogó világértelem és az anyag. Szerinte ez egybeesik a jin és jang ellentétével. Mindkettő elválaszthatatlanul összetartozik. „Az értelem a jelenségek felső, az anyag pedig az alsó vonatkozása. … Ha nem volna anyag, az értelem sem tudna mihez igazodni. … Ha van értelem, akkor anyag is van, mely minden dolgot megjelenít és megtart.” Ming-kor és az idealista-iskola (1368 – 1644). Vang Jang-ming (1473 – 1529) emelkedik ki mint vezető gondolkodó és Csu Hszi ellenlábasa. Csing-kor és az empirikus-iskola (1644 – 1911). Tai Tug-jüan (1723 – 1777) megkísérli az ókori klasszikus, a középkori és az addigi új-konfucianizmust egyetlen szintézisben egyesíteni. Különös értéket tulajdonít a tapasztalatnak, innen az iskola neve. Centre for Philosophy

49 3.) A kínai filozófia általános jellege és jelentősége 1.harmóniára való törekvés; 2.az ember és a mindenség összhangjának gondolata; 3.ember és természet összhangja; 4.idegenkedés minden egyoldalúságtól és szélsőségtől; 5.két elv kölcsönhatásának gondolata; 6.tolerancia a világnézet terén; 7.világi jelleg; 8.humanizmus; Centre for Philosophy

50 9.Igénytelenség, mértéktartás, belső kiegyensúlyozottság és a lelki béke mint a boldogság kínai felfogás szerinti nélkülözhetetlen elemei; 10.Az ember jó. 11.alapvetően az etikában látja végcélját; 12.minden kínai filozófia politika- és társadalomelmélet; 13.magánakvalóság. (Mindenesetre, legalábbis a kínai nép bizonyos rétegei, a nyugati eszmék betörése után nagyon is fogékonyan reagáltak, és a nyugati országokban élő kínaiak figyelemreméltó alkalmazkodókészségről tettek tanúbizonyságot.) Centre for Philosophy

51 A Nyugat és Kína: Marco Polo (13.sz. vége); Leibniz (17.sz.vége): „ha egy bölcset … a népek kiválóságának bírájává tennénk, az aranyalmát a kínaiaknak nyújtaná”. 18. század. Christian Wolff hallei filozófus, Diderot, Voltaire, Goethe. 20. század. Hermann Keyserling: „Kína dolgozta ki az eddig legtökéletesebb emberséget mint természetes jelenséget … Ahogy a modern Nyugat megalkotta a technikai tudásnak, az ókori Kína az általános lét kultúrájának eddigi legmagasabb fokát…” Centre for Philosophy

52


Letölteni ppt "Centre for Philosophy Az ókori kínai filozófia Centre for Philosophy A kínai kultúrkör: -az indiai mellett a másik, ahonnan a filozófiai gondolkodás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések