Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 a latin classis ’osztály’ szóból ered első osztályú szerzők  olyan művészeti irányzat, amely az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló szabályokat,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " a latin classis ’osztály’ szóból ered első osztályú szerzők  olyan művészeti irányzat, amely az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló szabályokat,"— Előadás másolata:

1

2  a latin classis ’osztály’ szóból ered első osztályú szerzők  olyan művészeti irányzat, amely az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának  az ókori klasszikus műveket mintául választó újkori alkotásokat nevezzük klasszicistának

3  18. század második felétől a 19. század közepéig  18. század – felerősödött az érdeklődés az ókori kultúra iránt  1748-ban kezdődnek az ásatások Pompejiben és Herculaneumban  Igazán uralkodóvá Franciaországban válik – az abszolút uralkodó kora kedvező volt a normatív művészetfelfogás számára

4  Johann Joachim Winckelmann Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról › csak egyetlen művészi szépség van, amit már az ókori művészet is elért: a mérték, a szimmetria, a rend és az egyszerűség › ez az arányos emberi alakban rejlik  A klasszicisták fennkölt és harmonikus szépségideálja szembeszegült a barokk és rokokó nyugtalanságával.

5

6  A klasszicizmus legjelentősebb területe – az ókort vette alapul  19. század első fele – meginduló kapitalista gazdasági fejlődés új feladatok  Polgári megrendelők: puritánság, könnyen áttekinthető alaprajz, térosztás  Jellemzők: › egyenes vonalak, › tiszta és egyszerű alaprajz, › vízszintes tagoltság, › szigorú arányok, › antik jellegű díszítmények, oszlopok, timpanon.  A legfontosabb feladat az új igényeknek megfelelő lakások építése – soklakásos városi bérház.  Hivalkodástól mentes, szerényebb díszítés, fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.

7  legjellemzőbb homlokzati eleme a háromszögű oromzattal fedett oszlopsor, a motívum neve: portikusz  A nyugtalan, lendületes vonalak helyébe a nyugalom, a mozdulatlanság és az egyenes vonalak uralma lépett.  A tömeg egyszerű mértani test : kocka, téglatest, henger, félgömb.  A portikuszhoz magas lépcsőzet visz fel

8  A bejárat és az ablakok egyenes vonallal záródnak, felettük egy-egy háromszögű timpanon látható.  Az egyes szinteket már nem kezelik eltérően: az ablaksorok minden emeleten általában egyformák.  Az első emeletről gyakran a földszintre kerültek a lakóhelyiségek. Így a kertből közvetlenül a lakószobába lehet belépni, azaz a természettel való kapcsolat szorosabb, mint korábban.  Mértéktartással kezelték a díszítéseket. Legtöbbször csak az épületet lezáró párkány alatti sávban és a portikuszok orommezejében láthatunk figurális díszt.

9  A belső tér is más mint a barokknál. A termek a klasszicista épületben zárt, önálló egységek.  Alapformájuk négyszögletes vagy kör alakú.  A belsők díszítése is szándékosan egyszerű, a barokk mennyezetfestés nem divat többé.  A díszítőformák nagy része antik eredetű.  A lépcsőházak egyszerűek, de tágasak.

10

11

12

13

14

15  Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek.  Fő témájuk: › görög-római mitológia › művészek, politikusok mellszobrainak készítése római mintára  A szobrokat hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesül.

16

17  Nincs antik minta, a szobrokat veszik alapul  A festmények szerkezete áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását, az élénk színeket.  A festészettel szemben sokszor előnyben részesítették a rajzot, mely precíz és tiszta vonalú.  A szín másodrangúvá válik, a színeket általában csak harmonikus, telítetlen tónusok, egyenletes, vékony rétegek formájában alkalmazzák.  Nincs sötét-világos kontraszt sem, nincs semmi, ami megzavarná a nyugalmat és valamilyen érzést fejezne ki.  Mivel az antik szobrokat vette alapul, a kompozíció fríz alakú és előtere hangsúlyos.

18

19

20  Minták: › Euripidész (tragédia) › Vergilius (eposz) „ma” is érvényesek › Horatius (óda)  Racine: „ a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan”  A szenvedélyt és képzeletet támadják, a rendet és mértéktartást hirdetik

21 A klasszicista dráma szabályai  Érzelmeket ébresszen  Figyelmet lekötő fordulatok  A téma felvázolása a mű elején  A szín helye pontos, határozott  „történjék egy eset, egy helyen, egy napon”  Hihető cselekmény  A láthatatlan cselekményt elbeszélés tudassa  A szereplőknek legyenek apróbb hibái  A szerző ismerje a korok, tájak szokásait

22  Vallási népünnepélyek kardalaiból fejlődött ki a tragédiához hasonlóan  Arisztotelész: „…hitványabbak utánzása, nem a rosszaságé, hanem a csúfságé, melyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és kárt nem okozó csúfság.”

23 helyzetvígjáték helyzetkomikum Származhat félreértésekből, véletlenek összjátékából Nem jellemhiba miatt lesz valaki nevetséges, hanem nevetséges helyzetbe kerül jellemvígjáték jellemkomikum A hős jellemző (eltúlzott) tulajdonságából, hibájából fakad Egy komikus alak köré szerveződik cselvígjáték Cselekmény valamelyik szereplő cselszövése, intrikái nyomán bontakozik ki.


Letölteni ppt " a latin classis ’osztály’ szóból ered első osztályú szerzők  olyan művészeti irányzat, amely az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló szabályokat,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések