Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

  A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai  Saját kultúra, vallás és nyelv  A három civilizáció hamarosan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "  A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai  Saját kultúra, vallás és nyelv  A három civilizáció hamarosan."— Előadás másolata:

1

2   A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai  Saját kultúra, vallás és nyelv  A három civilizáció hamarosan rivális lesz  Az emberi civilizáció új korszaka kezdődik El ő zmények

3

4   5. század-1453  A Római birodalom keleti részéből alakult ki  Fővárosa: Konstantinápoly  Nyelve: görög  Római hagyományok és az ortodox kereszténység egyesülése  Ez terjed el Kelet-Európában és Oroszországban Bizánci civilizáció

5  A bizánci birodalom

6

7   7. század-1500  Mohamed próféta alapította  Nyelve: arab  Dinamikusan terjedő új vallás  Közel-Kelet, a Földközi-tenger afrikai partjai, az indiai szubkontinens Iszlám civilizáció

8  Az iszlám terjedése

9   6. század-1500  Nyelve:  latin (a tanultak és a papság számára)  a laikusok valamelyik latin vagy germán utódnyelven beszéltek  Gyenge gazdasági és politikai struktúrák – idővel erősödnek a kereszténység segítségével  Dinamikus, terjeszkedő és kreatív a virágzó középkorban Nyugati keresztény civilizáció

10

11   1000 esztendő – századig Középkor fogalma

12   1000 esztendő – századig  Korai középkor (5-11. sz.)  Virágzó középkor ( sz.)  A középkor alkonya ( sz.) Középkor szakaszolása

13   század  népvándorlás korának lezárulása  a hajdani Nyugat-Római Birodalom területén létrejöttek az első feudális államok (Nyugati- és Keleti Gót Királyság, Frank állam, Longobárd Királyság), hűbériség létrejötte  kereszténység megszilárdulása, intézményrendszerének kiépülése, a feudális világi hatalommal való szoros összefonódása  egyházi műveltség, egyházi irodalom, Cluny reform  román stílus  8. század a középkor első technikai forradalma: két- és háromnyomásos gazdálkodás, csoroszlya, borona, szügyhám feltalálása  keresztes háborúk Korai középkor

14

15

16   század  klasszikus lovagkor  a széteső Frank Birodalom nyomán kialakuló Nyugat- európai királyságok (Nyugati- és Keleti Frank állam, Burgundia, Itáliai Királyság)  normann törzsek kalandozásai  pápai hatalom megerősödése  világi műveltség: eposz, lovagregény, trubadúrok, Minnesängerek  gótikus építészet  arisztotelészi bölcselet  racionalizmus Virágzó középkor

17   század  műalkotásokban szegényebb  jelentős eredményeket ér el a természettudomány  Franciaország és Anglia közt százéves háború ( ),  Az oszmán birodalom fokozódó terjeszkedése  Az egyház is válságokba került:  a pápák avignoni fogsága ( )  a nagy nyugati egyházszakadás ( )  huszitizmus A középkor alkonya

18   első keresztes hadjárat tengeri kereskedelem, ipar, árucsere fejlődése életszínvonal nő kulturális igény növekszik  12. század: polgárság jelentősége változás tudata  Az iskolákban rendszeresen olvassák a latin auktorokat (személyi szabadság, magántulajdon – római jog; természeti jelenségek vizsgálata a vallás előírásaitól függetlenül)  Polgári értelmiség kialakulása vándordiákok (carmina Burana)

19  Társadalmi háttér Műveltség Ókori műveltség Egyházi műveltség Barbár népek műveltsége A megélhetés alapja Mezőgazdaság Természettől függő ember Ember és természet egysége Földművelés Évszakok váltakozása Változás, fejlődés gondolata ismeretlen

20

21   A polgárság a középkorban nem volt jelentős társadalmi réteg. A századi városiasodással tudott megerősödni, és vagy a manufakturális körzetekben (Flandria és Anglia) vagy a kisebb feudális elnyomást felvonultató térségekben (Észak- Itália, Svájc) játszott szerepet a történelmi folyamatokban.  A középkor embere számára döntő volt egyházához való tartozása, és a kor társadalmában elfoglalt helye (nemes, polgár, jobbágy) az, hogy milyen joghatóság alá tartozik, milyen kiváltságai vannak.

22  Lakás  Parasztság (90-95%)  nyomorúságos viskók (vályog és fa kalyibák),  szabad tűzhely, kémények csak a 11. századra v  ablakokban nem voltak üvegtáblák (csak juhhártya védett az időjárás ellen)  világítás fáklyával, mécsessel  egy váltás ruha, köpönyeg (fehérnemű sokáig ismeretlen volt)  Nemesség (5-10%)  kővárak  a 11. századtól itt is megjelent a kémény  főnemesi családok hölgytagjai számára a külön szoba  a várlakók többsége egyetlen nagy közös teremben evett és aludt, ahol a padlót szalmával szórták fel  bútorok: ágy, pad, asztal és karosszék, ingóságaikat ládákban tartották, amik egyben ülőalkalmatosságként is szolgáltak. Mindennapi élet

23  Étkezés  Jómódúak – hús  Jobbágyok – gabonából készült ételek  közös tálból ettek  csak a kést használtak Mindennapi élet

24  Középkori mez ő gazdaság

25

26   Feudalizmus – a fölbirtokon alapul  városból vidékre indul a vándorlás  A földesúr, a családja, a szolgái és a csatlósai a földbirtok (uradalom) jövedelméből éltek.  Az uradalom különböző méretű volt a földbirtokos gazdagságától függően  A gazdagabb nemeseknek több birtoka is lehetett az ország különböző részein  A király is birtokaiból tudta fenntartani az udvart. Vidéki élet – az uradalom

27

28   A föld egy részét a földesúr saját használatára megtartotta  A maradékot bérbe adta jobbágyainak  A jobbágyok közösen művelték ezeket  A földek kisebb parcellákra voltak osztva, így biztosították, hogy mindenkinek jusson jobb és rosszabb föld is  A birtok így sakktáblához hasonlított A szántóföld

29   Nem szántóföldek voltak  Minden jobbágynak voltak bizonyos jogai ezekkel kapcsolatban:  Adott mennyiségű szénát véghatott a réten  Kihajthatta állatait (szarvasmarha, disznó, lúd) a legelőkre  Fát vághatott az erdőben fűtéshez és építkezéshez  Ehhez járult a ház a faluban, így teljes önellátásra rendezkedhettek be Közös földek

30   Háromnyomásos gazdálkodás  Nem ismerték a trágyázást, így csak két harmadát művelték a földnek, a többi ugar maradt  Egy harmad őszi vetés  Egy harmad tavaszi vetés  Egy harmad műveletlen  Az állatok kicsik voltak A földm ű velés módszerei

31   Nagyon kezdetlegesek voltak  A faeke például csak megkarcolta a földet  Farrowing was done with a hand implement little better than a large rake. Grain was cut with a sickle, and grass was mown with a scythe. It took five men a day to reap and bind the harvest of two acres. Az eszközök

32

33 Fejsze Axe Favágásra és állatok leölésére használták. Először fejbe vágták, utána véreztették ki. Slaughtering the Pig (c. 1250)

34 Cséplés és rostálás Flail and winnowing Basket Cséphadaró segítségével verték ki a gabonaszemeket a kalászból, majd a rosta segítségével a magot és a pelyvát szétválasztották. A terményt feldobálták, a szél pedig kifújta a pelyvát. Separating Wheat from the Chaff (c. 1460)

35 Borona A rögök elaprózására és az elvetett magok befedésére használták. Harrowing, Duke du Berry, Books of Hours (c. 1410)

36 Szénagy ű jt ő villa Haymaking forks Fából készült szerszám két- három vas foggal Farm workers using rakes, forks and scythes (Duke du Berry, Books of Hours, c. 1410)

37 Forgató eke Moulboard Plough Az eke segítségével mélyebben lehetett forgatni a földet. Ekevas segített a szántásban, főleg kemény, agyagos talajon használták. Moulboard Plough, Geoffrey Luttrell Psalter(1325)

38 Gereblye Rake A gereblye segítségével terítették és gyűjtötték a szénát. Akiknek nem telt boronára, gereblyét használt. Harvesting (c. 1190)

39 Sarló Sickle Gabona levágására használták. A penge lehetett fűrészfogas vagy egyenes élű. Queen Mary's Psalter (c. 1320)

40 Kasza Scythe A hosszú nyél lehetővé tette, hogy az ember állva maradjon, mikor használja. Fastolf Mater's Book of Hours (c. 1250)

41 Nyes ő olló Shears Főleg birkanyírásra használták. A birkát évente egyszer nyírták. Sheep Shearing, Duke du Berry, Books of Hours (c. 1410)

42 Ásó Spade Fából készült, vas éllel A föld előkészítésére használták, különösen a ház körül. Harvesting (c. 1190)

43 Kerekes eke The Wheeled Plough Az eke mélyebben bevágta és kifordította a földet. A kerekes eke segítségével a szántás mélysége ellenőrizhető volt. Inkább homokos talajon használták. Wheeled Plough, Duke du Berry Book of Hours (c. 1410)

44   Az európai város születése század  A város kereskedők és kézművesek autonóm közössége, a környező területekről, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással.  Európa két leginkább urbanizált (városiasodott) vidéke Flandria és Észak-Itália volt.  A század között biztosan csak Párizs lakossága haladta meg a 100 ezer főt, s talán a 200 ezret. A többi város ennél kevesebb lakosból állt ( )  Polgárjoggal csak az rendelkezett, aki saját ingatlannal bírt a városban. Eleinte a polgárjoggal nem rendelkezőknek nem volt beleszólásuk a város ügyeibe. Középkori városok

45  Tipikus középkori város

46  Carcassone, Franciaország

47  Középkori város

48  Középkori városi utca

49  Középkori városi tevékenységek

50  Ház, Frankfurt-am-Main

51   mezőváros (pl. Debrecen)  földesúri joghatóság alatt állt,  adóját egy összegben fizethette ki,  lakossága mezőgazdasági tevékenységből élt  vásártartási jog  szabad királyi város (pl. Pozsony, Buda és Kassa)  a király gyakorolta a földesúri jogokat is  legtöbb kiváltság: szabad elöljáró (bíró, pap) választás joga, vásártartási jog, árumegállító jog  városfal övezte  bányászváros (pl. Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya)  bányatevékenységük folytán jelentős kiváltságokkal rendelkeztek. Magyarországi várostípusok

52  Középkori orvoslás

53  Középkori kocsma

54   Élet-halál kérdése, a halál a mindennapi élet velejárója volt.  Nagy gyermekhalandóság  a gyermekek fele meghalt 5 éves kor alatt,  az asszonyok tekintélyes része nem élte túl az első szülést,  minden társadalmi rétegben alacsony volt a várható élettartam.  Gyógyíthatatlan betegségek, járványok  Éhezés  Gyenge higiéniai viszonyok  Gyógyítás :  az egyház kezében volt a betegápolás  szinte minden betegségre az "érvágást" alkalmazták Betegségek, gyógyítás

55

56   12–13. század gazdasági fellendülés – új találmányok jelennek meg: a vízimalmok, szélmalmok, kallómalmok, lábítós szövőszék és rokka  ennek nyomán a terméshozamok jelentősen megnövekedtek  Az általános felmelegedés segítette a gazdálkodást, újabb területeket lehetett művelés alá venni, így a népesség száma is megnövekedett.  Aktív kereskedelmi tevékenység. Kereskedelem

57  Középkori piac

58   Levantei (Földközi-tenger  Ázsiából vezetett a föníciai partokra, ahonnan az itáliai kereskedővárosok (Velence, Genova) hajósai biztosították az áruk továbbszállítását Európa kikötővárosaiba.  Keresztes hadjáratok: megismerték Ázsia luxustermékeit (fűszereket, kínai selymet és porcelánt, a föníciai festékeket, az üvegtermékeket, a drágaköveket )  Hanza (Balti-tenger)  A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak Kereskedelmi útvonalak

59

60   Levantei (Földközi-tenger  Hanza (Balti-tenger)  a skandinávok már a 9. századtól kiépítették a tengeri kereskedelmi útvonalakat s a kapcsolatokat a bizánci és az arab Kelettel, Oroszországon keresztül.  12. század a német kereskedők vették át az északi kereskedelem irányítását.  Lübeck lett a központ  század: Hanza-városok szövetsége (200 város).  A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak Kereskedelmi útvonalak

61   Levantei (Földközi-tenger)  Hanza (Balti-tenger)  A kettőt összekötő szárazföldi útvonalak  A belső – nagyrészt francia területeken észak-dél irányban húzódó – országúton az itáliai kereskedők nemcsak az északi régió termékeiért (prémek, méz, viasz, borostyánkő) mentek Flandriába, hanem az ott nagy tömegben gyártott nyers posztóért, amelyet azután odahaza – főleg Firenzében – finomítottak és színeztek, majd vittek a keleti piacokra.  Észak-Itália és Flandria között félúton, Champagne-ban alakult ki a 12. században a középkori Európa legjelentősebb vására. Kereskedelmi útvonalak

62  Középkori kultúra  11. században – Európa első egyeteme Bolognában (1088)  Később újabbak (Párizsban (Sorbonne) Oxfordban, Cambridge- ben és Padovában.)

63  Oktatás a középkorban

64  Septem artes liberales TRIVIUM  grammatica = nyelvtan (latin)  rethorica = szónoklattan, a gondolatok szabatos kifejezése  dialectica = dialektika, a gondolatok logikus kifejtése QUADRIVIUM  musica = zene (a zene matematikai, fizikai viszonyai)  arithmetica = számtan  geometria = mértan  astronomia = csillagászat

65   Milyen logika kapcsolja össze az első három és a második négy elemet?  A trivium szóval, szöveggel foglalkozik  A quadrivium számokkal, számviszonyokkal foglalkozik  Miért nevezi a középkor művészetnek ( artes ) ezeket a tudományokat? (A zene például nem művészeti, hanem matematikai, fizikai vizsgálódás tárgya.)  a kifejezés az antikvitásból származik, azokat a mesterségeket jelöli, melyek a szabad emberhez méltó foglalkozások megalapozását jelentik  a felvilágosodásig nem válik el egymástól ars és tekhné, művészet és tudomány  Milyen tárgyak, attribútumok határoznak meg egy-egy allegorikus nőalakot?

66  Babilon tornyának építése

67 A középkori egyetem szerkezete A párizsi egyetemnek – ez tekinthető a középkori egyetemek „prototípusának” – négy kara (fakultása) volt: három felsőbb (teológiai, jogi, orvosi) és egy alsóbb, a facultas artium, a filozófiai kar. Ez utóbbi előkészítő szerepet töltött be, itt sajátították el a hallgatók az alapvető tudományos műveltséget. Szükség is volt erre, mivel az Európa különféle országaiból egybesereglett tanulni vágyó fiatalok nem rendelkeztek egységes tudásanyaggal. A középkori egyetemek nem kizárólag felsőoktatási intézmények voltak. Az egyetem ellenőrzése alatt történt az alsó- és középfokú oktatás jelentős része. A kollégiumokban a gyerekek már nyolcéves koruktól tanulhattak. A párizsi egyetemen a facultas artium hat esztendeig tartott, általában tizennégytől húszéves korig. Két fokozat tartozott ide: a baccalaureatus a második év végén és a doctoratus az oktatási szakasz befejezése után. Minden bizonnyal ezután kerülhetett sor orvosi vagy jogi stúdiumokra húsztól mintegy huszonöt éves korig. A teológia nyolc évet vett igénybe, a teológiai doktorátus megszerzésének korhatára harmincöt év volt. A középkori egyetemek polgárai általában 6-10 esztendei szaktudományos stúdium után nyerték el a doktori címet. A fakultás élén – akárcsak ma – a dékán állott, a négy fakultás, tehát az egész egyetem vezetője pedig a rektor volt. Párizsban a rektort a legnépesebb fakultás, a bölcsészeti kar oktatói választották maguk közül. Az egyetemek általában különféle jogokra, kiváltságokra tettek szert, s viszonylagosan függetlenítették magukat az egyházi és a világi hatalomtól. (mek.oszk.hu/01800/01893/html/03.htm)

68  Lovagi kultúra

69   A század sajátos udvari kultúrája a lovagi kultúra lett.  Hűség és hősiesség, áldozatkészség és jámborság,  Hírnév és becsület  A kereszténység bajnoka  Elesettek és gyengék védelme

70   5-7 éves kor – apródként megtanulták a lovagi szolgálat szabályait és a fegyverforgatást.  évesen fegyverhordozók lettek, akik ekkor sajátították el a lóháton való harc fortélyait.  20 éves koruk után válhattak lovaggá  Ekkorra elsajátították a hat lovagi művészetet:  lovaglás  úszás  Ökölvívás  sólyommal való vadászat  Sakk  versírás. Lovagok nevelése

71

72   Két formája volt:  felövezés: a lovag megkapta övét, kardját és arany sarkantyúit  lovaggá ütés: egy idősebb lovag megérintette a térdelő lovag jobb vállát.  Ezután a lovagnak egész életében be kellett tartania a lovagi kódex szabályait:  védelmezni a nőket  védelmezni az elesetteket  védelmezni a keresztény egyházat  szolgálni a hűbérurat. Lovaggá avatás

73

74   A lovag teljes fegyverzete kg-ot nyomott  láncing 12 kg,  lánccsuklya 3 kg,  láncharisnya 6 kg,  sisak 4 kg  Legbecsesebb fegyverük az egyenes, kétélű kard volt.  Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost.  Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést.  A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét. Lovagi fegyverek

75  Herold  A herold a címerek nyilvántartásával, megrajzolásával, elbírálásával foglalkozó tisztségviselő.  A címertan idegen neve, a heraldika is róluk kapta a nevét.

76   Minden látható (és változó) mögött van valami láthatatlan és örök (3 = szellemi; 4 = anyagi világ; 3+4=7 ember)  Természeti világ változatlansága társadalom változatlansága  Általános, jelképes láttatása nincs egyénítés  Kollektivitás (ismeretlen szerző)  Vallásosság  Hagyományos minták követése

77   Gregorián  katolikus egyház egyszólamú énekkincse  keletkezését, elterjedését homály fedi  oka: szájhagyomány útján terjedt  Trubadúr  IX. Aquitániai Vilmos  Magasabb rangú a nő  Az úrnő ábrázolása átmegy Máriára is  Minnesängerek: Wolfram von Eschenbach, Gottfried von Strassburg, Walter von der Vogelweide Zene

78   Román  Templomok (egyedüli kőépületek)  zömök pillérek,  félköríves boltozat,  kevés dísz,  erődítményszerű ablak  Festészet  kódex miniatúrák  merev alakok – nincs egyedítés  Gótika Képz ő m ű vészet (1)

79   Román  Gótika  Észak-Franciaországban  félköríves boltozat csúcsív  pillérek  nagy ablakok  Szobrok (nyúlt, kissé merev alakok, kis egyedítés) Képz ő m ű vészet (2)


Letölteni ppt "  A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai  Saját kultúra, vallás és nyelv  A három civilizáció hamarosan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések