Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az."— Előadás másolata:

1 „Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.” (Illyés Gyula)

2 1. Stilisztika 2. Stílus 3. Stílusosság – a jó stílus követelményei

3 Stilisztika Fogalma A nyelvtudománynak az irodalomtudománnyal érintkező ága, amely a nyelvi elemek (szavak, toldalékok, mondatok stb.) stilisztikai (közlő, kifejező, hatáskeltő stb.) értékeit vizsgálja. Ágai nyelvi elemek célszerű és hatásos felhasználásának vizsgálta, mik az egyes stílusrétegeknek és stílusárnyalatoknak a jellemző, tipikus eszközei – stíluselmélet egyes nyelvi elemek, valamint stílusrétegek és stílusárnyalatok fejlődésének története – stílustörténet írók, költők egyéni stílusának elemzése – stíluskritika

4 Stílus görög eredetű szó – egy csontból vagy fémből készített, egyik végén hegyes, a másikon lapos íróeszköz (már akkor is használták az írás, kifejezés módjára, vö. „jó tollú”) a nyelvi kifejezés módja, az a sajátos mód, ahogyan közölnivalónkat (gondolatainkat, érzéseinket stb.) megfelelően kiválasztott és elrendezett nyelvi elemek segítségével kifejezzük

5 Stílus Nyelvi stílus (köznapi nyelvhasználat stilisztikai sajátosságai) Szépirodalmi, művészi stílus

6 József Attila: Altató alszik – közömbös stílusminősítésű aluszik – az előbbivel azonos fogalmi tartalmú, de népies, irodalmi ízű elalszik – az alvás kezdete szundít – rövidebb ideig alvás szendereg – nem mély alvás szunnyadozik – huzamosabb idejű, csendes alvás

7 Stílus kibővült jelentése Nyelvi kifejezésmód Az írói megformálás egyes korokra, irodalmi törekvésekre jellemző módja Az írói megformálás egyes irodalmi művekre jellemző módja Művészetek: bizonyos korok, közösségek, irányzatok, alkotók kifejezésmódja, formanyelve Egyénre jellemző viselkedésmód, modor (életstílus Valamely sportágban alkalmazott jellemző mozgásforma (játékstílus) Egyéni munkamódszer

8 A stílus alakulását befolyásoló tényezők a megnyilatkozás tárgya a megnyilatkozás célja tudományos munkák célja elsősorban a kifejtés, a megértés, ezekre tehát az értelmi jellegű nyelvi elemek használata a jellemző; szépirodalmi művek célja az érzelmekre hatni – szóképek, festői erejű szavak stb. a gyakoriak. kommunikációs helyzet, az alkalom, kinek szól a mondanivalónk stb. az alkotó egyénisége (Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem – Vörösmarty Mihály Ábránd; Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel – Ady Endre A magyar Ugaron)

9 A stílust a gondolatnak olyan nyelvi megvalósításaként értelmezhetjük, amely függ a kifejezett érzelmektől, hangulattól, a beszédhelyzettől és a kontextustól. A szöveg alkotója a gondolatnak megfelelő nyelvi elemeket választja ki és kapcsolja össze, így jön létre a szöveg stílusa mint globális struktúra. Ezt a szöveg értelmezője többletjelentésként, másodlagos üzenetként fogja fel, miközben a szövegben a nyelvi elemek gyakoriságából információkat állapít meg: a társadalmilag érvényes nyelvi és szemantikai normától való eltérések stilisztikai hatását tárja fel.

10 A jó stílus követelményei (hagyományos stilisztika) Helyesség MagyarosságVilágosságTömörségSzabatosság Szépség SzemléletességÉlénkségJóhangzásTermészetességVálasztékosságVáltozatosságKöltőiségHangulatosság

11 A jó stílus követelményei (modern stilisztika) A modern stilisztika ezeket elfogadja, de hozzáteszi a stiláris adekvátság követelményét. Összhang a tartalommal, beszédhelyzettel, a közlés céljával és a közlemény műfajával.

12 1. Stíluselem 2. Stílusérték 3. Stílusminősítés 4. Stílusréteg 5. Stílusárnyalat

13 Stíluselem (stiléma) Stílusértékkel bíró nyelvi elem, amely a szövegbe kerülve az eredeti jelentés mellett többletjelentést nyer. Minden nyelvi elem stíluselemmé válhat: hang, szó, mondat.

14 Stílusérték Egy nyelvi elemnek az adott szövegben érvényesülő sajátos jelentéstöbblete. 2 típusa: Alkalmi: a szónak az eredetitől eltérő, másodlagos (konnotatív) jelentése csak az adott szövegben érvényesül (pl. Petőfinél a lánc ’rabság’). Állandósult: a szó és jelentése elválaszthatatlan egymástól, az elsődleges (denotatív) jelentés, meghatározó a felhasználás szempontjából (pl. spiné – durva).

15 Stílusminősítés A nyelvi elemeknek az érzelemmentes, közömbös színezettől eltérő, állandósult stílusértéke. A szótárakban alkalmazott stílusminősítések sokféle szempontból értékelik a nyelvi elemeket: használati kör (táj, argó stb.); sajátos érzelmi árnyalata (udvarias, durva stb.); képes vagy átvitt jelentés; ritka, elavult stb.

16 Példák (Magyar Értelmező Kéziszótár, 2003) durva (= sértően, megalázóan nyers), – ez az, pl: muff ’nő, lány’ argó (= argó, argotikus szó, kifejezés) – ez nem az, inkább a nyelvváltozatot adja meg, stílusminősítése pl. a fenti lenne biz (= a bizalmas, közvetlen, fesztelen hangú társalgásra jellemző, a választékosabb v. a hiv. érintkezésben nem haszn.), pl: kakukk ’vmely csoport tagjai közé (feltűnően) nem illő személy’ elav pl: klepszidra ’az időt víz lefolyásával, lecsepegtetésével mérő szerkezet’, rég biz ’kezdetleges, rossz óra’, táj tréf: vén ~: vén banya gúny – ez inkább stílusalakzat, pl: kóceráj biz, gúny ’gyatra, elhanyagolt kis műhely v. bolt’

17 irod (= csak a szépirodalomban, a költészetben haszn., gyak. könyvnyelvi) kedvesk nem hiv (hivatalosan nem használt, nem szakszerű) nép (országszerte ismert népi, népnyelvi, népies stílusban), pl. korc ’gatya, szoknya stb. derekán bevarrott és befűzött madzaggal, gumival stb. ráncba szedett szegély’ pejor rosszalló, elítélő, lekicsinylő, pl. klán sajtó pejor: azonos (politikai) célok szolgálatában álló rokonok összessége. rég (régiesen): klapancia kissé rég: kínrím, kezdetleges vers szépítő (szépítően, körülíróan eufemisztikusan – gyak. durva v. illetlen szavak helyett) táj (csak tájszóként él, nem azonos a népivel, azt mindenki ismeri a szótár szerint) léhó~léjó: Hordóra való tölcsér, tőtike.

18 Stílusréteg a társadalmi érintkezés meghatározott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere, illetve az ezek használatát szabályozó törvényszerűségek összessége egy-egy csoport nyelvi kifejezésmódját többé-kevésbé azonos vonások jellemzik

19 Főbb stílusrétegek I. Írott nyelvi stílusok: 1. Tudományos stílus 2. Publicisztikai stílus 3. Hivatalos stílus 4. Szépirodalmi vagy művészi stílus 5. Levélstílus II. Beszélt nyelvi stílusok: 1. Társalgási stílus 2. Szónoki stílus 3. Elõadói stílus

20 Stílusárnyalatok (1) A stílusrétegeken belül stílusárnyalatokat (hangnem) különböztetünk meg. I. A kommunikáció tényezőit figyelembe véve utalhat a lelkiállapotra: élénk, kedélyes, tréfás, fennkölt, emelkedett, gúnyos, humoros; a beszélő-hallgató viszonyára: bizalmas, családias, fesztelen, durva, közönséges; a témára: világos, logikus, homályos, szemléletes, széteső; a beszédhelyzetre: választékos, ünnepélyes, patetikus II. A felhasznált nyelvváltozat alapján: irodalmi, köznyelvi, népi-népies, szaknyelvi, zsargon(argó) stílust.

21 Stílusárnyalatok (2) III. A nyelvi igényesség foka szerint: egyszerű, választékos, finomkodó, emelkedett; közönséges, durva, bizalmas, szóvirágos stb. stílus. IV. Érzelmi hatáskeltő elemek alapján: világos, logikus, homályos, nehézkes, száraz V. Az értelmi hatáskeltő elemek aránya és milyensége alapján: ünnepélyes, patetikus, kedveskedő, tréfás, gúnyos, másrészt szemléletes, régies, modoros, élénk stb. VI. Az alkalmazott műfaj alapján: epikai, lírai, drámai stílus, ezeken belül regény- vagy novellastílusról, ódai, balladai, továbbá vígjátéki stb. stílusról.

22 Példa „Itt a juss, kölök, ne mondd, hogy ki nem adtam.” (Arany János: Toldi) „A kis kölyök, ki voltam, ma is él.” (József Attila: Kirakják a fát) Kölyök: gyakran pejoratív, József Attilánál alkalmilag kedveskedő színezet Kölök: népies változat, Aranynál a népi ízhez a tudatos becsmérlés szándéka társul


Letölteni ppt "„Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések