Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KULTURÁLIS PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT III. MODUL A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS 2. A projektek létrehozása 2.2. Tervezési szakasz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KULTURÁLIS PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT III. MODUL A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS 2. A projektek létrehozása 2.2. Tervezési szakasz."— Előadás másolata:

1

2 KULTURÁLIS PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT III. MODUL A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS 2. A projektek létrehozása 2.2. Tervezési szakasz

3 Miről lesz szó? 2. A projektek létrehozása 2.1. Elemzési szakasz Projekt tervezési technikák SWOT analízis A projekt érintettjeinek elemzése (stakeholder analízis) Stratégia-elemzés 2.2. Tervezési szakasz Logikai kerettervezés (LKM) Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása Előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása Indikátorok meghatározása

4 2.2. Tervezési szakasz Logikai kerettervezés (LKM) a SWOT elemzés szervezetünk, célcsoportunk vagy településünk jelenlegi helyzetét jeleníti meg táblázatos formában, a logikai keretmátrix egy projektet vagy programot ábrázol; az LKM magát a fejlesztési projektet vizsgálja

5 A logikai keretmátrix MICSODA? –Egy 4x5-ös táblázat (4 oszlop, 5 sor), mely egy konkrét projektet tesz áttekinthetővé mind a tervező, mind a pályázat elbírálója számára –Szintén pályázati melléklet lehet MIRE JÓ? –Átlátható, logikus módon mutatja meg az összefüggéseket a tervezett tevékenységek és elérendő célok között –Bizonyítja, hogy a várt eredmények mérhetőek, és bemutatja, hogy hogyan –Segít felmérni és megfogalmazni a pályázat kockázati tényezőit (külső feltételeit)

6 Az LKM tartalma Miért jött létre a projekt (beavatkozási logika) Mit kíván elérni (beavatkozási logika, indikátorok) Hogyan kívánja elérni (tevékenységek, eszközök) Milyen külső tényezők fontosak a sikerhez (feltételezések) Hol találhatók a projekt méréséhez szükséges információk (indikátorok forrása) Milyen eszközök szükségesek (eszközök) Mennyibe kerül a projekt (költségek) Milyen előfeltételeket kell teljesíteni, mielőtt a projekt elindul (előfeltételek)

7 A projekt logikai lépései A projekt készítésnek logikai lépései 1.A projekt hátterének és általános céljának vázlatos ismertetése 2.A projekt megvitatása és indoklása a szervezeten belül és mindazokkal, akiknek a projekthez érdeke fűződik 3.A projekthez kapcsolódó politikákat tartalmazó legfontosabb dokumentumok meghatározása (nemzeti / EU rendeletek és programok) 4.A projekt konkrét céljainak és eredményeinek meghatározása 5.A projekt kimenetének, bemenetének és előfeltevéseinek meghatározása 6.Előzetes projektismertetés készítése 7.A projekt költségeinek és forrásainak előzetes becslése 8.Kapcsolatfelvétel a potenciális támogatókkal

8 Fontos projekt kérdések Mit akarunk elérni a projekttel? Mely társadalmi, gazdasági területeken szeretnénk változásokat elérni? Melyek a projekt megvalósításának fő akadályai? Milyen mérhető feltételeknek kell megfelelni? Milyen tevékenységeket kell elvégeznünk és mikor? Célmeghatározás Beavatkozás Kockázati tényezők Jelzőszámok Tervezés, idő

9 ? Mi a logikai keretmátrix? Összevontan tartalmazza a projekt céljait, a hozzárendelt mutatókat, a megvalósítás kockázatát, a szükséges erőforrásokat és a lehetséges eredményeket. azaz a teljes program egy oldalban (A4)

10 A logikai keretmátrix TÁGABB CÉLOK (IMPACTS) KÖZVETLEN CÉLOK (OUTCOMES) EREDMÉNYEK (OUTPUTS) TEVÉKENYSÉ GEK (INPUTS) intervenciós logika objektíven mérhető teljesítés-indikátorok ESZKÖZÖK az információ forrása az indikátorokhoz KÖLTSÉGEK feltételezések ELŐFELTÉTELE K

11 A LOGIKAI KERETMÁTRIX KIDOLGOZÁSA 2. a) BEAVATKOZÁSI LOGIKA A probléma-, cél- és stratégia elemzésből adódik A stratégiai cél biztosítja a programhoz való kapcsolódást Projekt-cél lehetőleg csak egy legyen Specifikus cél Átfogó cél Intézkedések Prioritások Program Operatív cél eredmények

12 TÁGABB CÉLOK (IMPACTS) KÖZVETLEN CÉLOK (OUTCOMES) EREDMÉNYEK (OUTPUTS) TEVÉKENYSÉGEK (INPUTS) ESZKÖZÖK A tevékenységek megvalósításához szükséges materiális és egyéb eszközök Ez a projekt lényege: fenntartható előnyöket biztosítani a célcsoport számára Magas szintű célok, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul A projekt célja (általában az eredmények „működtetése” kell hozzá) A tevékenységek eredményei, Amelyek révén megvalósulnak a közvetlen célok A projekt keretében megvalósított feladatok

13 Átfogó/ strat. cél Projekt cél Ered- mények Tevékeny -ségek A beavatkozási logika magasabb szintű célkitűzések, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul; a célfa csúcsán lévő, a pályázati kiírásban szereplő céllal megegyező megfogalmazás adja. a célfából a stratégiai célt szolgáló konkrét, az eredmény következményeként előálló célmegfogalmazást emeljük ki. a projekt kézzelfogható hozadéka, az elvégzett tevékenységek „termékei”, közvetlen outputjai. a projekt végrehajtása során az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatokat soroljuk fel. Eszközök A tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai és nem fizikai eszközök

14 BEAVATKOZÁSI LOGIKA LogikaDefinícióJelentés Célkitűzés Társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul Miért fontos a projekt a régiónak? Cél Konkrét, kézzelfogható előnyök a kedvezményezetteknek Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre? Output (eredmények) Minden, amit a kedvezményezettek rendelkezésére áll a tevékenységek levégzése UTÁN A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit használhatnak, működtethetnek? Tevékeny- ségek A projekt során elvégzett tevékenységek (lista) Mit kell tenni hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz?

15 BEAVATKOZÁSI LOGIKA- konkrét példa LogikaDefiníció CélkitűzésA térség foglalkoztatottsági helyzete javul CélKevesebb munkanélküli kistérségi lakos Output (eredmények) Több munkalehetőség Tevékenységek Ösztönzők kidolgozása és bevezetése vállalkozók számára, új munkahelyek teremtése érdekében

16 Feltételek/feltételezések KÜLSŐ Feltételek: a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni. Feltételek szintjei: a beavatkozási logikával összhangban Feltételek meghatározásának célja: a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét veszélyeztető kockázatokat. a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.

17 A KÜLSŐ FELTÉTELEK MÁTRIXA Fontos a külső feltétel? NEM Ne vegye figyelembe a logikai keretmátrixban ! IGEN A projekten kívüli testületek megvalósítják a projektet? IGEN Ne vegye figyelembe a logikai keretmátrixban ! TA- LÁN Vegye figyelembe, mint feltételezést a logikai keretmátrixban! NEM Megva- lósítható a projek- ten belül? IGEN Írja újra a projektet ennek figyelembe vételével ! NEM FIGYELEM! Gyilkos feltétel!

18 FELTÉTELEZÉSEK SZERKEZETE CÉLKITŰZÉS CÉL EREDMÉNY TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEZÉSEK ELŐFELTÉTELEK

19 FELTÉTELEZÉSEK (PÉLDA) A térség kulturális helyzete javul A térség kulturális helyzete javul Megújult könyvtár Képzett könyvtárosok Korszerű eszközök Képzett könyvtárosok Korszerű eszközök IT Oktatás- képzés, HW fejlesztés IT Oktatás- képzés, HW fejlesztés FejlődőgazdaságFejlődőgazdaság Lakossági igény Profi oktatók Igény, összefogás

20 A logikai keretmátrix olvasása

21 LOGIKAI KERETMÁTRIX LOGIKAI KERETMÁTRIX LOGIKAJELZŐSZÁMOK FORRÁ- SOK FELTÉTELEZÉSEK CÉLKITŰZÉS CÉL OUTPUT eredmények TEVÉKENY- SÉG Megújult könyvtár A térség kulturális helyzete javul Z % olvasó H óra idő M % letöltés Stat. Iroda X% HDI index növekedés A gazdaság élénkül; Jogi keretek nem változnak Képzett dolgozók Korszerű infra. X fő végzett K db eszköz Bizonyítv.Szállítólev. Lakossági igény nő; Erős PR IT Oktatás, HW fejlesztés Költségek Y Ft Z Ft Profi oktatók; Megbízható szállítók Eszközök 3 fő menedzs Erős önkorm. Pénz, támogatottság, Igény, összefogás adott Éves beszám.

22 1. Tervezés 2. Építés 1.Tervező, kivitelező 2. Építési anyagok 1.Tervdokumentáció 2.Építési napló Valamennyi ható- sági engedélyt megkapjuk A térség hűtőháza elkészül hűtő-tároló kapacitás (m3) Használatbavételi engedély alapján A beszállítói kör a tervek szerint használatba veszi a hűtőházat A térség zöldségtermelői számára megfelelő hűtőkapacitás áll rendelkezésre 2o12-ben Z fő termelő, Y m3/nap hűtött termék Gazdasági beszámolók A zöldségek iránti kereslet fennmarad A zöldségtermelés biztonságossá válik X megtartott, Y új munkahely Munkaügyi Központ adatai A projekt nyer a pályázaton…(!) Eszközök Igazoló dokumentumok Projekt célja Átfogó célok Eredmények Tevékeny- ségek Intervenciós logika A mérések forrásai Feltételezések Objektív módon mérhető mutatók Előfeltételek LKM - példa

23 Ha az előfeltételek teljesülnek, akkor el lehet kezdeni a projekt végrehajtását Ha a tevékenységeket teljesítették, és a feltételek ebben a sorban igaznak bizonyultak, akkor elérhetjük a célokat Ha ezeket az eredményeket és feltételezéseket ezen a szinten kielégítettük, akkor a projekt közvetlen célja teljesül Ha már teljesítettük a projekt célját, akkor a projekt átfogó célkitűzéseihez hozzájárul a mi projektünk is. Az oszlopokban a kapcsolat az alábbi módon alakul

24 FENNTARTHATÓSÁG Az intervenciós logika és a feltételezések meghatározása után KIEMELT KÉRDÉS Minden lehetséges módon vizsgálni kell A projekt fenntarthatónak minősíthető, ha a célcsoport akkor is élvezni tudja a projektnek a közvetlen célokból eredő hasznát, miután a projekt pénzügyi támogatása megszűnt vagy lecsökkent.

25

26 Az LKM módszer erősségei Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák világos megfogalmazásához Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési eszköze Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a projekt sikerét befolyásoló felvetések és kockázatok megfogalmazásakor A teljesítménymutatók és a haladásmérés eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.

27 Az LKM „gyengeségei” Csak tervezési eszköz, önmagában nem garantálja a projekt sikerét Szisztematizálja a gondolkodást, de nem helyettesíti Az adott pillanatban meglévő tudást és feltételezéseket tükrözi –A körülmények változásához kell igazítani Nem lehet „kötelező gyakorlatként” mechanikusan alkalmazni

28 Az LKM elemzési folyamatának fázisai: 1. lépés: Érintett érdekcsoportok elemzése Célcsoportok azonosítása Kulcsproblémáik, lehetőségeik és korlátaik azonosítása 2. lépés: Problémaelemzés Problémák meghatározása Ok-okozati összefüggések meghatározása, problémafa készítése 3. lépés: Célkitűzés-elemzés: célkitűzések meghatározása a beazonosított problémák alapján; eszköz- eredmény összefüggések meghatározása; célkitűzés- csoportok azonosítása és a projektstratégia meghatározása

29 Az LKM tervezési folyamatának fázisai: Miután elemeztük a helyzetet, tervezzük meg a projektet részletesen: 4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása: a projektelemek meghatározása (célkitűzések, eredmények, tevékenységek), a projekt belső logikájának ellenőrzése, mérhető célkitűzések megfogalmazása. A 3. lépésben meghatározott célkitűzéseket mérhető, konkrét formába öntjük, ellenőrizzük egymáshoz viszonyított logikájukat. Most már beírhatjuk őket a mátrixba. 5. lépés: az előfeltevések és a kockázati tényezők (rizikófaktorok) meghatározása: projekt végrehajtását befolyásoló külső, a projektmenedzsment hatókörén kívül eső tényezők meghatározása a korábban leírtak szerint. Beírhatók a mátrixba. 6. lépés: az indikátorok azonosítása: A mutatók és forrásaik azonosítása a korábban leírtak szerint. Töltsük ki a mátrix második és harmadik oszlopát (kivéve a tevékenységek sorát).

30 Az LKM tervezési folyamatának fázisai: 7. lépés: tevékenységütemezés készítése:  a tevékenységek sorrendjének és összefüggéseinek meghatározása;  a tevékenységek időtartamának megtervezése; mérföldkövek meghatározása és a felelősök kijelölése A mérföldkő, olyan belső mutató, amely már a végrehajtás során segíti az elért részeredmények mérését, valamint mutatja a döntéshozatal várható időpontjait. Ha elkészültünk, véglegesítsük a mátrix negyedik sorának első rubrikáját. 8. lépés: költségvetés készítése: a szükséges erőforrások (nem csak anyagi!) meghatározása; a költségek felmerülésének ütemezése; részletes költségvetés készítése. Fejezzük be a mátrix kitöltését a negyedik sor második és harmadik rubrikájával.

31 A logikai keretmátrix rubrikái kitöltésének sorrendje A beavatkozás területei Az elért eredmények mutatói A mutatók forrásai Feltételezések és kockázatok

32 Kiragadjuk a LKM lépései közül: 2. lépés + 4.lépés= Problémaelemzés+célkitűzések meghatározása 5. lépés: előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása 6. lépés: az indikátorok azonosítása

33 Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása A projekttervezés feltételezi, hogy az adott területre már rendelkezünk fejlesztési koncepcióval, ami magába foglalja a részletes helyzetelemzést és az átfogó jövőképet A projekttel megvalósított beavatkozás meghatározásához ki kell emelnünk azt a problémát, melynek megoldásához a projekttel közelebb kívánunk kerülni. Kiemelésünket természetesen meghatározzák a már kész fejlesztési programban vagy a pályázati kiírásban megadott prioritások

34 Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása A projekttervezés során sokan hanyagolják a probléma- és célkitűzés-elemzést, feleslegesnek, időrablónak tartják, hiszen egyrészt „úgyis tudjuk mi a probléma”, másrészt „a célkitűzést úgyis alulról felfelé, vagyis a tervezett, szervezetünk érdekeit szolgáló tevékenységekből határozzuk meg”. A projekttervezés logikájával mindkét gondolatmenet homlokegyenest ellenkezik. A projekt legfontosabb, egyes számú ismérve, hogy egy adott célkitűzés megvalósítását szolgálja, nem pedig a tervezett tevékenységek fölé rendel önkényesen valamilyen mondvacsinált, hangzatos célt. Jó célkitűzést meghatározni azonban csak a megoldani kívánt probléma alapos és logikus feltárása után tudunk.

35 Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása A problémaelemzés során a lehető legpontosabban igyekszünk megfogalmazni azokat a problémákat, amelyek jelentkezése miatt a projektet elkezdtük tervezni. Célszerű, ha először itt is előre meghatározott idejű szabad ötletelés (brainstorming) keretében gyűjtjük össze a problémákat, majd közösen pontosítjuk azok megfogalmazását. A problémákat cédulákra írjuk fel. Kezdődhet az ok-okozati összefüggések feltárása. Az ok-okozati összefüggések feltárásából probléma-fát kapunk Ha az A probléma B probléma oka, akkor B alá helyezzük, ha következménye, akkor B fölé helyezzük, ha pedig sem nem oka, sem nem következménye, akkor egyelőre melléhelyezzük, annak reményében, hogy a problémafa ágainak „bokrosodása” során egyszer csak megtaláljuk alsóbb vagy felsőbb szinten az összekapcsolódást. A gyakorlat eredménye egy ágakra bomló fastruktúra, amely világosan mutatja a területen jelentkező problémák ok-okozati összefüggéseit.

36 Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása A problémafa birtokában kezdődhet a célképzés. A célkitűzés nem tevékenységek összessége, hanem annak a jövőbeli, pozitív állapotnak a leírása, melynek elérését szolgálják projekttevékenységeink. Mi alapján képezzük a célkitűzéseket? Pontosan ezt a célt szolgálja a problémafa. A probléma annak a negatív állapotnak a leírása, amin változtatni szeretnénk, a célkitűzés egy jövőbeli, pozitív állapot. Nincs más dolgunk tehát, mint a problémafa tükörképeként, a negatívumok pozitív eredménnyé történő átfordításával elkészíteni a célkitűzés-fát, amely az ok-okozati logika helyett eszköz-eredmény összefüggésben ábrázolja a problémák megoldását célzó fejlesztési utakat. A célkitűzést úgy fogalmazzuk meg, hogy konkrét, mérhető, pontos, reális és megfogható legyen.

37 Problémaelemzés és a célkitűzések meghatározása Ezek után a logikai kerettervezés negyedik lépése, a beavatkozási logika meghatározása során tulajdonképpen azt döntjük el - az érintettek, de mindenképpen legalább a leendő együttműködő partnerek bevonásával-, hogy a fa melyik részletét valósítjuk meg, azaz kiválasztjuk azt a konkrét célkitűzést, amelynek eléréséért reálisan a legtöbbet tudunk tenni.A konkrét célkitűzés felett közvetlenül szereplő cél lesz az átfogó célunk, míg a konkrét célkitűzéshez alulról kapcsolódó célok lesznek az eredményeink, amelyek megvalósításához a tevékenységeket rendelni kell.

38 Problémafa Elvándorlás Munkanélküliség Elöregedés

39 Problémafa - példa Értékesítési nehézségek Korszerűtlen termék Gyenge marketing Elavult termelőeszköz Alulképzett munkaerő Információ- hiány Szakember- hiány ok okozat Specifikus cél

40 Célfa Helybenmaradás Munkalehetőség Fiatalok vonzása

41 Célelemzés Meghatározandó célok:  Átfogó, globális célok  Specifikus (konkrét) célok  Operatív célok A felállított problémafa minden egyes ablakát átfogalmazzuk céllá Kapcsolódó feladat: célcsoportok definiálása

42 Példa kész célfára Központi probléma: Értékesítési nehézségek Átfogó cél: Kedvező piaci részesedés

43 Célfa - példa Kedvező piaci részesedés Jól működő információs csatorna Jól képzett munkaerő Korszerű termelőeszköz Korszerű Termék-előállítás Hatékony marketingtevékenység Szakemberek alkalmazása, képzése Eredmény Feltétel Átfogó cél Specifikus célok Operatív célok

44 KKVk gyenge versenyképessége Méretgazdaságossági probléma Elszigeteltség Szűkös anyagi források Elégtelen kapacitás Magas fajlagos ktségek Elégtelen fejlesztési lehetőségek Likviditási gondok Kevés piaci infó Kihasználatlan piaci lehetőségek Ok Okozat Elavult technológia Informatikai infra- struktúra szűkössége Kevés vállalkozási ismeret Nem találkozik a kínálat és a kereslet Hitelképtelen vállalkozások Működési nehézségek a rossz forgótőke ellátottság miatt Versenyképtelen árak Alacsony kooperációs hajlandóság Gazdaságtalan termelés Probléma-fa

45 Versenyképesség növelése Méretgazdaságosság javítása hálózati együttműködéssel Együttműködés létesítése Forrásellátás javítása Növekvő kapacitás Csökkenő fajlagos ktségek Fejlesztési lehetőségek javítása Nagyobb bevétel Szervezett Információ- csere Piaci lehető- ségek jobb kihasználása Feltétel Eredmény Technológia fejlesztése Közös informatikai rendszer Vállalkozási ismeretek bővülése Kínálat-kereslet jobb egyensúlya Hitelképesebb vállalkozások Jobb forgótőke ellátottság Versenyképesebb árak Együttműködés javulása Gazdaságosabb termelés Cél-fa

46 Előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása 5. lépés: előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása Az előfeltevések meghatározása kényes feladat. Gondosan mérlegelnünk kell valamennyi külső körülményt. Miután meghatároztuk a projekt beavatkozási logikáját (átfogó és konkrét célkitűzések, eredmények, tevékenységek), induljunk el a keretmátrix legalsó szintjéről, és játsszuk el az „ördög ügyvédjét”. Próbáljuk külsős szemmel nézni a projektet, és a lehető legrosszabb helyzetek bekövetkezését feltételezni. Mi történhet, amitől el sem tudjuk indítani a projektet? Nem folyósítják időben az előleget? A választások után az új polgármester nem támogatja a projektet? Elveszíthetjük a célcsoport támogatását, mert a kimaradók ellenünk hangolják a többieket? Vizsgáljuk meg, mi az ezek közül, amit már most a tervezés időszakában tudunk biztosítani. Keressük meg például az ellenzéki polgármester-jelöltet is, győzzük meg a projekt szükségességéről, szerezzük meg az ő támogatását is. A már most, a tervezési időszakban elvégzett kockázatmegelőző lépéseinkről számoljunk be a helyzetfelmérésben.

47 Előfeltevések és kockázati tényezők meghatározása Mit tehetünk a projektvégrehajtás időszakában a kockázatok megelőzéséért, a külső körülmények pozitív alakulásának biztosításáért? Tájékoztassuk például rendszeresen a célcsoport projektből kimaradt tagjait, hogy milyen eredményeket értünk el, végezzünk forrásteremtő tevékenységet azért, hogy a jelenleg 15 fővel futó képzési-foglalkoztatási programunkat a jövőben újabb résztvevőkkel tudjuk folytatni. Emeljük ki a pozitívumait annak, hogy a következő csoport már egy kipróbált, letesztelt, továbbfejlesztett képzésen vehet részt. A projektvégrehajtás időszakára tervezett lépéseknek (például rendszeres tájékoztatás, forrásteremtés a folytatás érdekében) a tevékenységek között van a helye a projekttervben, a keretmátrixban.

48 Indikátorok meghatározása Az indikátorok a projekt eredményességét a beavatkozási logika különböző szintjein igazoló mérőszámok:  átfogó és konkrét célkitűzések  eredmények  tevékenységek. A tervezés során vállalásokat kell tennünk, azaz konkrét mérőszámok teljesítését tűzzük ki célul. Nem elég a mérőszám megjelölése, azt is meg kell tudnunk előre mondanunk, hogy a mérőszámot, adatot milyen dokumentumból fogjuk „kinyerni”, illetve ha nincs megfelelő dokumentum, akkor milyen más módon fogjuk mérni, a teljesülését igazolni.

49 Indikátorok meghatározása Az indikátorok definíciója: A megfogalmazott célok elérésének mértéke. Az indikátorok a komplex valóság egyszerűsített leképzését segítő mutatószámok. Az átfogó célok, a specifikus célok és az operatív célok indikátorai együttesen adják a program célok indikátorait. Segítenek: Kommunikációban Tárgyalásnál Döntéshozatalban

50 Indikátorok meghatározása Az indikátor a komplex valóság egyszerűsített leképzését segítő mutatószám. Jellemzője, hogy mindig van -mérőszáma -mértékegysége (dimenziója): pl. 3 km -reláció jele: pl. több mint 70% -időfakor: 2 év alatt 2%-kal nő a munkanélküliség Tehát az eredmények: Mennyiségi (db, fő, tonna, km. Ft, %…) Minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző) Időbeni (állandó, időszakos, …évi) meghatározását adják

51 Indikátorok A mutató lehet úgynevezett „puha” adat, azaz szubjektív vélemény, vélekedés, amely eredeti formájában általában nem számszerűsített. Az ilyen adatot is számszerűsítjük, pl. elégedettségmérés esetén kérjük, hogy a különböző szempontok szöveges véleményezése mellett az ügyfél értékelje ötös skálán számokban kifejezve is az elégedettségét. Minden számhoz rendeljünk szöveges értelmezést (például a kettes azt jelenti, hogy kissé elégedetlen). Elégedettség-vizsgálatot végezhetünk kérdőívezéssel, interjúzással, vagy esetleg csoportbeszélgetés formájában. Hasonlóan nehéz feladatot jelent az oktatások, képzések sikerességének mérése is.

52 Indikátorok Ha egy mutató javulását vállaljuk, akkor ne feledkezzünk meg a bázisadatok fontosságáról, különben nem lesz mihez hasonlítani a fejlesztés utáni adatokat. Sokszor nem áll rendelkezésre megfelelő adat, hiszen különösen a humánterületen az indikátorok fontosságát és szükségességét csak az utóbbi években ismertük fel. Ilyen esetekben a méréseket magunknak kell elvégeznünk, gyakran kutató, illetve szociológus alvállalkozó bevonásával. Ennek költségeit állítsuk be a projekt költségvetésébe. Létezik kifejezetten olyan projekt is, melynek célja az indikátorképzés, a megfelelő mérési módszertan kidolgozása és tesztelése.

53 Indikátor-típusok A projekt beavatkozási logikájának különböző szintjein különböző típusú indikátorokról beszélünk. 1.A tevékenységekhez tartozó emberi és dologi erőforrások mérőszámai a bemeneti mutatók (=inputindikátorok). Pl. az egy főállású projektmenedzser vagy a 300 szakértői embernap (embernapnak a pályázati szaknyelvben az egy ember egynapi munkavégzését nevezzük). 2. Az eredmények szintjéhez tartoznak a kimeneti mutatók (outputindikátorok). Ezen tevékenységek következtében konkrétan létrejövő, kézzelfogható eredmények; pl. minimum 150 db fizikailag és/vagy kommunikációs szempontból akadálymentesített önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő középület.

54 Indikátor-típusok 3. A konkrét célkitűzés szintjén (terminológiailag kissé zavaró módon) eredményindikátorokról beszélünk. Ezek a tevékenységek következtében létrejövő, de azokon túlmutató eredmények. Például az előző példához kapcsolódóan: ötvenezer fogyatékossággal élő ember közszolgáltatásokhoz való hozzáférése önállóan, segítség nélkül is lehetővé válik. 4. Az átfogó célkitűzéshez hatásindikátorok tartoznak. Ezek hosszú távon mérhető, gyakran statisztikai indikátorok, melyek összetett, fejlődési folyamatot mérnek. Pl. a korábbi példák folytatása ezen a szinten: a fogyatékossággal élő emberek közszolgáltatásokkal való elégedettsége 30%-kal nő.

55 Az indikátorok meghatározását, annak eldöntését, hogy mit merünk bevállalni, vegyük nagyon komolyan, mert ezek teljesítése a projektpályázatok esetében szerződéses kötelezettségünk. A monitorozás során a támogató megbízottai elsősorban ezek teljesülését vizsgálják. Ha az eredetileg vállaltnál kevesebbet tudunk csak teljesíteni, többnyire szerződésmódosítást kell kérnünk, amit a támogató gondosan mérlegel, és nem minden esetben engedélyez. Ha az eredetileg vállalt mutatókhoz képest jelentősen kevesebbet teljesítünk, leállítathatják a projektünket, és visszakövetelhetik a támogatást. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai esetében például, ha nem teljesítjük a számszerűsített eredeti vállalás minimum 75%-át bármely mutató esetében, visszafizettethetik velünk a támogatást.

56 Tevékenységek Eredmények Eredmény- mutatók A mutatók forrásai Program/ projekt célja Cél- mutatók A mutatók forrásai Átfogó/ Stratégiai célok Hatás- mutatók A mutatók forrásai Eszközök Költségek Beavatkozási logika A mutatók forrásai Objektív módon mérhető mutatók Az indikátorok típusai I.

57 Az indikátorok típusai II. Eredmény: magát a támogatott fejlesztést vagy tevékenységet írja le. Pl.: megépített út hossza (km), x óra képzés. Cél: a program keretében létrejött kimenetek közvetlen eredményei Pl. utazási idő csökkenése, képesítést megszerzők száma Hatás: A végrehajtott tevékenységek milyen mértékben járulnak hozzá az intézkedés, prioritás vagy program átfogó céljainak teljesüléséhez. Pl.: Létrehozott/megőrzött munkahelyek száma, képzést elvégzők közül azoknak az aránya, akik egy éven belül állást találnak.

58 Indikátorok kiválasztása A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez : QQTTP- kritérium  mennyiségi - quantity (mennyit?),  minőségi - quality (milyen jól?),  célcsoport - target group (kinek?),  idő - time (mikor?),  hely - place (hol?). A mutatók legyenek (SMART-kritérium) » Specific (specifikusak) » Measurable (mérhetők) » Achievable (elérhetők) » Realistic (reálisak) és » Time-based (idő-alapúak)

59 Eredmények: kimeneti/outputindikátorok –A tevékenységek következtében konkrétan létrejövő eredmények –Pl. min. 15 db fizikailag és/vagy kommunikációs szempontból akadálymentesített önkormányzati középület Konkrét célkitűzés: eredményindikátorok –Tevékenységek következtében létrejövő, de azokon túlmutató eredmények –Pl fogyatékossággal élő ember közszolgáltatásokhoz való hozzáférése önállóan, segítség nélkül is lehetővé válik Átfogó célkitűzés: hatásindikátorok –Hosszú távon, általában statisztikai indikátorok –Összetett, fejlődési folyamatot mér –Pl. a fogyatékossággal élő emberek közszolgáltatásokkal való elégedettsége minimum 30%-kal nő Az indikátorok szintjei

60 Feladat – Indikátorok keresése

61

62 Indikátorok szintjei

63 Következtetések - indikátorok Minél egyszerűbb, annál jobb” (nem könnyű!) Sok esetben a pályázati útmutató része! Amit vállalunk azt „illik” teljesíteni!

64 A helytelenül megválasztott indikátor, az egyébként kiválóan megvalósított projektből is tud igen negatív képet mutatni az értékelőknek!!! FONTOS


Letölteni ppt "KULTURÁLIS PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT III. MODUL A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS 2. A projektek létrehozása 2.2. Tervezési szakasz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések