Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története A mítosztól a valóságig Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045 „Építő közösségek”,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története A mítosztól a valóságig Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045 „Építő közösségek”,"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története A mítosztól a valóságig Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP / „Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában A TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSA Kedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE Zoltai Márta, okl. EU szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011.

2 ‘Csak az ostoba ember büszkélkedik avval, ami a szerencsén múlik…’ avagy hány Európánk is van? Europe, Kadmos nővére a görög mitológiában Agenor főníciai király és Telephassa leánya volt, és persze gyönyörű. A mindig tilosban járó Zeusz a tengerben fürdőző szépséges lány láttán beleszeretett és hófehér bikává változva csalogatta szép szóval, kedvességgel hátára, hogy Kréta szigetére úszhasson vele. A hódító szerelem gyümölcseként született meg Minotaurus, a szörnyeteg, Rhadamanthys, a nemes és a hős Sarpedon. Zeusz Talost a bronzembert rendelte Europe és Kréta védelmére, egy kutyával, amely sohasem tévesztette el a zsákmányt és adott egy lándzsát, amely mindig célba talált. A krétaiak tiszteletét, a termékenység istennővé avanzsálását igazán avval vívta ki, hogy a krétai király, Asterion hitvese lett. A király halála után fiai uralkodtak a szigeten és Ellotis néven az isteni tisztelet ma is kijár neki. Zeusz Talost a bronzembert rendelte Europe és Kréta védelmére, egy kutyával, amely sohasem tévesztette el a zsákmányt és adott egy lándzsát, amely mindig célba talált. A krétaiak tiszteletét, a termékenység istennővé avanzsálását igazán avval vívta ki, hogy a krétai király, Asterion hitvese lett. A király halála után fiai uralkodtak a szigeten és Ellotis néven az isteni tisztelet ma is kijár neki.

3 Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη, ejtsd: európé) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül kr.e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Antonio Carracci: Európé elrablása

4 A Jupiter második bolygója A csillagásznak a Jupiter második mellékbolygója jut eszébe Európa hallatán, a vegyésznek a 63-as atomszámú elem, az antropológusnak a világos bőrű ember, a nyelvésznek a sokféle nyelv kultúrahordozó szerepe, a népzenekutatónak az egy tőről fakadó dallamvilág, az elvándorlóknak a nosztalgikus az ó-vi- lág. Mértéket emlegetünk akkor, amikor az europeer-t jelzőként használjuk, ami leginkább a mély műveltségű, széles látókörű, érzékeny lelkű, kalandor természetű, tapasztalatokért (és per- sze megfogható földi javakért) nagy utakat bejárni képes, de azért többnyire a szülőföldhöz ragaszkodó, kicsit ellentmondá- sos, de jó stílusérzékenységgel megáldott embert örökíti. A közgazdásznak azt a száraz tényt, ahogy nyugat felöl közép vagy kelet felé haladunk a gazdasági fejlettség érzékelhetően alacsonyabb Jean Monnet, az európai integrációs törekvések közismert szorgalmazója és alapítója szerint „…ha most kezdeném el az európai egység építését, a kultúrával indítanám. Ott semmit nem sem kell feladni, ellenkezőleg, a különbözőség az érték…”

5 Europa - bioszféra magnetoszférából? A Jupiter Europa nevű holdja már évek óta a legesélyesebb jelöltje a Földön kívüli élet utáni kutatásoknak. Ezzel kapcsolatban a leg- több kérdés még megválaszolásra vár, de lehetséges, hogy a fel- tételezett biológiai folyamatokhoz szükséges energia forrását meg- találták. A legújabb kutatási eredmények a Nature tavalyi számában láttak napvilágot, melyek szerint a Jupiter mágneses terében mozgó hold testén átfolyó " áram" elegendő energiát szolgáltathat a szerves élet kialakulásához és fenntartásához. Nature Az Europa egy vastag, összetöredezett jégkéreggel borított égitest, -125° C körüli felszíni hőmérséklettel. Ám e jeges külső alatt valószínűleg egy folyékony vízóceán található, amiben hasonlóan a földi vizekhez, akár mikroorganizmusok is élhetnek. Az Europa egy vastag, összetöredezett jégkéreggel borított égitest, -125° C körüli felszíni hőmérséklettel. Ám e jeges külső alatt valószínűleg egy folyékony vízóceán található, amiben hasonlóan a földi vizekhez, akár mikroorganizmusok is élhetnek.

6 Egy kontinens, ami nem is kontinens…. Egy kontinens, ami nem is kontinens….

7 De mi is alakította Európát Európává? Abban nagy az egyetértés, hogy a görögök, a római állam és a keresztény vallás, - na, és a felvilágosodás. A gyámkodás vége – a felvilágosodás A földi, a világi élet igenlése, az egyház megreformálásáért foly- tatott állandó lázadás, a meggazdagodás vágya, a gyors gyarapodás, a földrajzi felfedezésekkor szerzett „ismeretlen ismeretek” garmadája törvényszerűen alakította át az európai népek világképét. Az európai politikai hatalmak pedig új kolóniákra terjedtek ki, így az emberi tudás, a soha nem látott tapasztalatszerzés, ennek függvényében a tudomány nagy léptékű felfedezései viszont egyre több konfliktus eredőjévé vált. Annak érzése, hogy az ember még a természetet is képes megszelídíteni, legyőzni (az óceánokat, a hegyeket, képes az ásványkincsekért a föld alá bújni) fontos volt, mert a népesség nőttőn nőtt és a kereskedelem soha nem ismert módon fejlődött a gazdasággal együtt.

8 Az újkori népvándorlások A volt gyarmatok szétesése után ellentétes irányú vándorlás kez- dődött. Családok, a megélhetést keresők milliói települtek be és le az európai országokba, ami a háború utáni évtizedek európai kon- szolidációjához a lehető legjobbkor jött segítségnek bizonyult. De beilleszkedésük egyáltalán nem zökkenőmentesek, különösen a 70’-es években kezdődött, azóta többször és megélt dekonjunktúra- hullám is felszínre hozta az együttélés minden hátrányát a haszná- val együtt természetesen. Vendégmunkások. Újfajta, ellentmondásos fogalom. a megkönnyí- tett utazással bárhol lehet, így országról országra lehet „cipelni” az égető problémákat is. Van egy másik, igaz sokkal békésebbnek tűnő népvándorlás. Ez általában nyaranta söpör végig Európán. Az északiak meleg tengerre vágynak a déliek a síparadicsomokba, a kevés pénzűek egyszerűen „csak el valahová”. Az áhított kulturturizmusra – avagy egymás megismerésére, az alapos tájékozódásra vajon elég-e a szabadságra „kicsikart” néhány nap vagy hét?

9 Az elméletek első szintézise Hugo Grotius (eredeti nevén Huig de Groot) (Delft, április 10. – Rostock, augusztus 28. ) németalföldi államférfi, jogász, a modern nemzetközi jog előfutára. Delft1583április 10.Rostock1645augusztus 28.nemzetközi jogDelft1583április 10.Rostock1645augusztus 28.nemzetközi jog Legfontosabb műve az 1625-ban megjelent, XIII. Lajosnak ajánlott, a háború és béke jogáról szóló munkája (De iure belli ac pacis libri tres), melyet száműzetésben írt. Ezt a munkáját a modern nemzet- közi jog első rendszeres műveként tisztelik Grotiusról tudni lehet, hogy ő az, aki a modern természetjogi fel- fogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, illetve ő fekteti le a természetjogi felfogáson alapuló nemzetközi jog alapjait. De Grotius nem pusztán a jog és a politikaelmélet területén alkotott olyasmit, ami meghatározta az elkövetkezendő évszázadok gondolkodását. Korának aktív politikai szereplőjeként nem csak Holland tartomány politikai életét, de a tágabb világpolitikai eseményeket is befolyásolta.

10 Victor-Marie Hugo (Besançon, február 26. – Párizs, május 22.) francia költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus. Besançon1802február 26.Párizs1885 május 22.Besançon1802február 26.Párizs1885 május 22. Felszólalásainak és írásainak gyakran visszatérő motívuma volt egy jövőbeni Európai Egyesült Államok gondolata. Kortársai lehetetlen- nek tartották ezt az elképzelést, mert Franciaországot és Németor- szágot örökös ellenségnek tartották és pedig az idők végezetéig. A 20. század második felének kellett eljönnie, hogy ezt a gondolatot újra elővegyék és elfogadják. A Szerbiáért (1876) című írásában ezt olvashatjuk:...„A szerbiai események bizonyítják, hogy szükség van egy Európai Egyesült Államokra. Az egyes kormányok helyére lépjen a népek e- gyesülése. Le a gyilkos birodalmakkal!...Európának európai nem- zetiségre, egyetlen kormányra, egy hatalmas testvéries bíróságra, önmagával megbékélt demokráciára van szüksége...” …”eljön majd a nap, amikor megéljük, hogy két hatalmas csoporto- sulás, az Amerikai Egyesület Államok és az Európai Egyesült Álla- mok kezet nyújt egymásnak az őket elválasztó Óceán fölött, és ezen keresztül termékek cserélnek gazdát, a kereskedelem és ipar virágzik”

11 A nagy terv Sully ( Béthune Miksa, Rosny báró, S. herceg, francia államférfiu, szül. rosnyban (Nantes mellett) 1560 dec. 13., megh dec. 21-én. A református hitben neveltetett fel s együtt tanult Navarrai Henrikkel, kihez kezdettől fogva a legbensőbb barátság kötelékei fűzték. A hugenotta háborukban Navarrai Henrik oldala mellett küzdött. terve Európa újjárendezésére A 17–18. század folyamán számtalan szörnyű háború rázta meg Európát, s ezeket többnyire a kontinens kisebb-nagyobb része fölötti hegemónia megszerzése, illetve az egyensúly helyreállítása érdekében vívták. Nem véletlen, hogy ugyan- ebben az időszakban egy sor tervezet látott napvilágot, melyek mind-mind azt kutatták, miként lehetne biztosítani az egyetemes és örök békét, hogyan le- hetne létrehozni egy új európai rendet, egy egységes európai államot, mely garantálhatná a világbékét. Új államrendszer A tervezet szerint Európát tizenöt, nagyjából egyenlő kiterjedésű államra kellett volna felosztani. (Magyarországot Sully a keresztény Európa védőbástyájának tekintette, s úgy vélte, hogy minél jobban meg kell erősíteni az új európai rend biztosítása érdekében. Ezért, legalábbis a „nagy terv” egyik variánsa szerint, a Habsburgoktól megszabadítandónak deklarált osztrák tartományokat is a Magyar Királysághoz kellett volna csatolni) Az örök béke őrei Az így kialakítandó, méltányosnak és igazságosnak nevezett egyensúlyi állapot az örök európai béke korszakának eljövetelét ígérte, mivel a továbbiakban fel- merülő vitás kérdéseket csakis békés úton, valamennyi érintett fél megegyezé- sével kellett volna megoldani. Erre egy közösen felállított tanács felügyelt volna

12 A páneurópai eszme megszületése A Nemzetközi Páneurópa Unió az egyik legrégibb euró- pai egyesítési mozgalom, ami 1923-ban vette kezdetét, amikor Richard Coudenhove-Kalergi gróf felvázolta egy egyesült európai állam képét Paneuropa című kiáltványában. Richard Coudenhove-KalergigrófRichard Coudenhove-Kalergigróf „A középkor keresztes háborúinak vörös keresztje a szupranacionális európai unió legrégibb szimbóluma. Ma a nemzetközi humanizmus jelképe. A NAP az egész világot besugárzó európai szellemet jelképezi.”– Richard Coudenhove-Kalergi a mozgalom szimbólumáról a napkeresztről (1923)

13 Kalergi gróf lendülete és hite a demokratikus és egységes Európá- ban egy új háború elkerülését szolgálta. A béke megvédése, a bal- oldali eszmék kordában tartása, az európai népek gazdasági, poli- tikai összefogása vámok megszüntetése, a közös kereskedelmi po- litika, a szociális egyenlőtlenségek mérséklése a politikai nézetkü- lönbségek békés rendezése, az európai államhatárok jelentőségé- nek csökkentése a mai Európai Unió joggal tartott előfutára. Bécsben létrejött a Páneurópai Unió, központi tanáccsal, elnökség- gel, bizottságokkal. A gróf haláláig elnök maradt. Az Anschluss után a székhely Bernbe költözött, Kalergi pedig az Államokba emigrált. New Yorkban tanított az egyetemen, és létrehozta az „Amerikai Bizottságot a Szabad és Egyesült Európáért” William Fulbright szenátor elnökletével. A második világháború után létrejött 1947 júniusában az európai Interparlamentáris Unió, ami további szélesedését jelentette a Pán- európai Mozgalomnak. A sajtó visszhangja jó volt, bár sokak utó- pisztikus törekvésnek tekintették.

14 A PÁNEURÓPAI MOZGALOM 1926 „KORUNK" KIADÁSA CLUJ-KOLOZSVÁR „Egyik oldalon a nemzeti elkülönülés jelszava. A másik oldalon azon- ban mindinkább erősödik a nemzetek összefogásának eszméje. Ez utóbbinak valósággá válása a Népszövetség alakulatában tükröződik vissza. A Népszövetség azonban még ma, Németország felvétele elle- nére sem az az ideális alakulat, amely feleslegessé tenné az európai békeszándékra irányuló többi alakulatokat. A nem hivatalos jellegű népszövetségi ligák, az interparlamentáris unió, az International Law Association, a békeegyesületek egész sora, a Pen-klub, az Intellek- tuális összeműködés és más hasoncélu társadalmi képletek sietnek a genfi népszövetség segítségére, hogy közrehassanak annak egyol- dalúsága és merevsége megváltoztatásában. Nem üres pacifizmus mozgatja” „Az Európát megsemmisítéssel fenyegető háború elkerülése végett páneurópai döntőbírósági szerződésre van szükség. Az orosz expanzív törekvések elkerülése végett páneurópai védelmi szerződésre van szükség. A gazdasági összeomlás elkerülése végett páneurópai vámunióra van szükség."

15 Páneurópai Unió A szervezet célja a keresztény Európa egysége, ami mentes a "nihilizmustól, ateizmustól és erkölcstelen konzumizmustól". "A kiemelt nemzeti érzületű emberek konfliktushoz, az háborúhoz, az pedig káoszhoz vezetnek." Politikai pártoktól független, de négy alapvető elve (szabad akarat, kereszténység, szociális felelősség- vállalás és az európai integráció iránti elkötelezettség) alapján értékel politikusokat, pártokat és intézményeket. kereszténynihilizmustólateizmustólkonzumizmustóleurópai integrációkereszténynihilizmustólateizmustólkonzumizmustóleurópai integráció A Páneurópa Unió híres tagjai között voltak Thomas Mann, Franz Werfel, Salvador de Madariaga, Charles de Gaulle, Aristide Briand, Konrad Adenauer, Franz Josef Strauß, Bruno Kreisky és Georges Pompidou. A náci Németország 1933-ban betiltotta a mozgalmat, a második világháború után azonban újjáalakult. Thomas MannFranz WerfelSalvador de MadariagaCharles de GaulleAristide Briand Konrad AdenauerFranz Josef StraußBruno KreiskyGeorges PompidouThomas MannFranz WerfelSalvador de MadariagaCharles de GaulleAristide Briand Konrad AdenauerFranz Josef StraußBruno KreiskyGeorges Pompidou Jelenlegi elnöke 2004 óta Alain Terrenoire, a mozgalom francia ágának igazgatója. Tiszteletbeli elnöke 1973 óta Habsburg Ottó, aki Couden- hove-Kalergi grófnak, a szervezet megálmodójának és első elnökének halála óta töltiötte be a tisztséget. A Páneurópai Unió mozgalom sok európai országban jelen van, központi titkársága Münchenben talál- ható. 2004Habsburg OttóMünchenben2004Habsburg OttóMünchenben

16 1946: Churchill beszéde A második világháborút követő időszak Európában az útkeresés jegyében zajlott. A régió politikai valósága továbbra sem tette lehetővé egy demokratikus államszövetség, nép-közösség létrehozását. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a fasizmus pusztításait és az általa okozott megrázkódtatásokat feledni tudják az emberek. Ennek az időszaknak fontos mérföldkövei Winston Churchill 1946-os beszédei. A francia-német ellentét megoldása és Németország visszaintegrálása az euró- pai közösségbe nagyon nehéz feladatnak bizonyult. Az Európai Unió számára a fő kihívás változatlanul az volt, hogy hogyan lehet nemzetállami típusú jog- államok, jogállami-mintájú nemzetközi közösségét, konföderációját illetve föderációját megszervezni, mely égető fontosságúvá vált, hogyan lehet a nemzetállami ambíciókat az európaiság felé terelni. Ebben a kérdéskörben központi szerepet játszott W. Churchill szeptem- ber. 19-i, Zürichi beszéde, melyben az Európai Egyesült Államok létrehozásá- nak szükségességét hangsúlyozta. Beszédében Briand és Coudenhove-Kalergi ez irányú érdemeire hivatkozott, szorgalmazta a francia-német kibékülést és az Európai Tanács létrehozását. Az Európai Egyesült Államokat az ENSZ égisze alatt képzelte el, kihangsúlyozta, hogy a Brit Nemzetközösség, Amerika és a Szovjetunió az újonnan létrejövő állam szövetségesei, kell, legyenek, de Nagy- Britannia szerepvállalását az európai föderációban nem részletezte. Az Európai Egyesült Államok egy laza szövetsége lett volna szuverenitásuk megtartása mellett, számos vitatott kérdés merült fel, mint a gazdasági együttműködést alá kell-e rendelni a politikainak, a nemzeti szuverenitás és a kollektív szolidaritás egyensúlyának megteremtése.

17 Az Európa-mozgalom Az Európa mozgalom egy szabad és demokratikus egyesületet hozott létre, de a hozzá csatlakozók különböző nézeteket vallottak az unió megteremtésének kérdésében. A szuverenitás elvének limitálása szempontjából a mozgalom két táborra oszlik, a föderalistákra és az. Előbbiek a nem- zeti szuverenitás abszolút feladása és egy nemzetek fölötti hatóság létrehozása mellett érveltek, míg az utóbbiak a nemzeti szuverenitás és függetlenség fenntartását hangoztatták. Nem fogalmaztak meg egy alkotmányt, amely egy föderális kormányzat létrejöttét jelentené, mint ahogy az Amerikai Egyesült Államok esetében történt, az európai államok e helyett, egy Európa Tanácsot hoznak létre, mely a közösen elfogadott statútum alapján működik. A szuverenitás elvének limitálása szempontjából a mozgalom két táborra oszlik, a föderalistákra és az unionistákra. Előbbiek a nem- zeti szuverenitás abszolút feladása és egy nemzetek fölötti hatóság létrehozása mellett érveltek, míg az utóbbiak a nemzeti szuverenitás és függetlenség fenntartását hangoztatták. Nem fogalmaztak meg egy alkotmányt, amely egy föderális kormányzat létrejöttét jelentené, mint ahogy az Amerikai Egyesült Államok esetében történt, az európai államok e helyett, egy Európa Tanácsot hoznak létre, mely a közösen elfogadott statútum alapján működik. A szövetséget a béke megőrzésének érdekében kötik, elfogadják a jog uralmát, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosí- tását, közös céljuk a tagállamok közötti szövetség elmélyítése, a gazdasági, szociális, kulturális haladás biztosítása.

18 Az Európa Tanács 1949-ben Londonban megalakult az Európa Tanács, az általános hatáskörű, nemzet- és kormányközi szervezet. Az állandó székhelye Strasbourgban van, az Európa Palotában. Minden igazi demokrácia alapját képező elvnek, a szabadságnak, a törvényességnek, azok érvényesülésének őrzőjévé vált. Az európai indentitás tudatosítása éppúgy feladata, mint a gazdasági, kulturális, szociális, tudományos, emberjogi kérdésekben a közös megálla- podások szorgalmazása. Bármely európai ország taggá válhat az Európa Tanácsban avval a feltétellel, hogy a jogállamiságot érvényre juttatja a joghatóság alatt élő állampolgárainak biztosítja az emberi jogokat és természetesen az emberi szabadságot. Az alapító tíz országú mára 41 tagországos tömörülés, Magyaror- szág 1990-ben csatlakozhatott hozzá.

19 Az Európa Tanács fő fórumai Nem szabad összetéveszteni az Európa Tanácsot az Európai Unió irányító szervezetével az Európai Tanáccsal!!! Igaz ugyan, hogy az Unió eddigi tagjai kivétel nélkül tagjai az Európa Tanácsnak is, a- zonban teljesen két különböző intézményesült szervezetről van szó. Az Európa Tanács három fő fóruma: a Miniszteri Bizottság, a Parla- menti Közgyűlés és az Európai Helyi és Regionális Önkormány- zatok Kongresszusa. Az Európa Tanács a nemzetvédelmi kérdése- ken kívül minden olyan társadalmi kérdéssel foglalkozik - emberi jogok, média, szociális, gazdasági, ifjúsági, oktatási, sport, egész- ségügyi, önkormányzati, környezetvédelmi, regionális fejlesztési - amely a tagállamok törvényeinek összehangolásában, a közös akarat kinyilvánításában fontos. Konzultatív statust kínál 400 nem kormányzati, civil szervezetnek, az NGO-knak, (Non-govornmental organizations), így biztosítván a „köznapi” ember képviseletét. Konzultatív statust kínál 400 nem kormányzati, civil szervezetnek, az NGO-knak, (Non-govornmental organizations), így biztosítván a „köznapi” ember képviseletét.

20 Döntéshozás-tanácskozás Döntéshozó szerve a Miniszteri Bizottság, amely 41 tagállam kül- ügyminisztereiből, vagy azok állandó képviselőiből áll. A Miniszteri Bizottság döntései „ajánlások”, „egyezmények” és „megállapodások” formájában kerülnek a tagállamok kormányai elé. Ilyenek például az ’Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről’, ’Egyezmény az egyén védelméről a személyes adatok gépi feldol- gozása során (Adatvédelmi Egyezmény)’, ’A regionális vagy kisebb- ségi nyelvek Európai Kartája’, ’Egyezmény az európai vadon élő növények és állatok védelméről’ stb. A tanácskozó szerv a Parlamenti Közgyűlés azaz „Európa demok- ratikus lelkiismerete”. A Közgyűlés 291 tagját és ugyanannyi pót- tagját a nemzeti parlamentek választják vagy nevezik ki. A Közgyű- lésben öt politikai párt alakult, a nemzeti parlamenteknek minden politikai pártban képviseltetnie kell magát. (A Szocialista Csoport, az Európai Néppárt Csoport, az Európai Demokrata Csoport, a Libe- rális, Demokrata és Reformer Csoport és az Európai Egyesült Baloldal csoportja.)

21 Az emberi jogok Az Európa Tanács alapvető küldetése az emberi jogok védelme, a méltóságot fenyegető új veszélyek felismerése, azonosítása, tudatosítása a közvéleményben. Nagy jelentőségű vívmánya az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Ez a nemzetközi szerződés 1953-ban lépett hatályba. A legutóbbi időkben jelentősen megnőtt a panaszügyek száma, amelyek szélesebb körű sérelmeket tartalmaz- nak. Ilyen például a testi fenyítés, az elmebetegekkel való bánás- mód helytelensége, a bebörtönzöttek jogainak sérülései, az igaz- ság-szolgáltatáshoz való jog sérelmei – a tárgyalások tisztasága, elhúzódása, a gyermekek feletti gyámkodás, a bevándorlás, a ki- utasítás, a szexuális zaklatás, a szexuális megkülönböztetés, a tu- lajdonjog csorbulása, a kártalanítás elmaradása….és lehetne sorolni a köznapi megkülönböztetések „végeláthatatlanságát”. Az Európa Tanács olyan törekvések elemzésével és feltárásával is foglalkozik, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek néhány év múlva a kontinensre. Ilyen lehet a környezeti és természeti károkozások, a televízióadások agresszivitása, a fajgyűlölet erősödése, a kábító- szerek használata, a kirekesztés, nemi megkülönböztetés, a rasz- szizmus, a szexuális kizsákmányolás. A Budapesti Központot a régióban először az Európa Tanács és a Magyar Országgyűlés közösen hívta életre. A Budapesti Központ az Országgyűlési Könyvtár területén önálló intézményként működik.

22 1948 Marschall-terv A Marshall-terv egy ismert nemzetközi segélyprogram volt a második világ- háború után, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. Marshall június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépí- tésben hajlandó volt az Amerikai Egyesült Államokkal (USA) együttműködni. George C. Marshall1947június 5-énGeorge C. Marshall1947június 5-én április 3. és 1952 június 30. között a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott – elsősorban amerikai áru formá- jában. Mai szemmel a 14 milliárd dollár nem tűnik soknak egy világháború pusztította kontinens gazdaságának életre keltésére, az összeg valódi nagy- ságának megítéléséhez azonban érdemes figyelembe venni, hogy 1946 őszén egy amerikai dollár 11 forint 70 fillért ért. A szovjet érdekszférával szembenálló országokat támogató Marshall-terv elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát. A szovjet érdekszférával szembenálló országokat támogató Marshall-terv elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát. Az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A szovjet érdekszférával szembenálló országokat támogató Marshall-terv elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát. VilágbankNemzetközi ValutaalapVilágbankNemzetközi Valutaalap

23 Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Co-operation and Development – OECD néven ismert nemzetközi szervezet A Marshall-terv kivitelezésére OEEC, Európai Gazdasági Együtt- működési Szervezet névvel jött létre. Az 1950-es évek végére úgy tűnt, hogy a Marshall-terv – és ezzel a szervezet be is töltötte feladatát. A tagországok azonban felismerték, hogy az európai gazdasági és társadalmi struktúrák másfél évtizedes újjászervezése révén hatalmas tudás és szakértelem halmozódott fel, mely további hasznosításra és továbbfejlesztésre érdemes. Így került sor az OECD megalakítására 1961-ben, tizennyolc ország részvételével Párizsban. Új neve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet lett. A szervezethez később csatlakozott az USA, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Japán. Székhelye: Párizs; A szervezetnek Magyarország 1996 óta a tagja.

24 OECD Az OECD évi kiadványából a legjelentősebbek: OECD Economic OutlookOECD Economic Outlook, évente kétszer jelenik meg. OECD Economic Outlook Main Economic IndicatorsMain Economic Indicators, havonta megjelenik; tartalmazza friss statisztikákat. Main Economic Indicators The OECD Factbook, évkönyv - statisztika, évkönyv. OECD FactbookstatisztikaOECD Factbookstatisztika OECD ObserverOECD Observer, díjnyertes magazin; évente 6 száma jelenik meg. OECD Observer OECD Communications OutlookOECD Communications Outlook és OECD Information Tech- nology Outlook, amelyek évente rotációs rendszerben váltakoznak. OECD Information Tech- nology Outlook OECD Communications OutlookOECD Information Tech- nology Outlook OECDOECD:Modernising Government: The Way Forward Angol és francia nyelven 2005-ben megjelent kötet a közigazgatás és a kormányzás átalakításáról. Modernising Government: The Way Forward OECDModernising Government: The Way Forward A kötet spanyol, japán, koreai, illetőleg 2009-ben magyar nyelven is megjelent.

25 Az OECD hazánkról Magyarország foglalkoztatási aránya a harmadik évezred első évtizedében az egyik legalacsonyabb az OECD tagországai között, és ez egyik fő oka a magyar gazdaság problémáinak, amelyeket a gazdasági növekedéslelassulása, az Eu- rópai Unió országaihoz illetve főképp az új EU-tagállamokhoz viszonyított fejlődési lemaradás fémjelez. foglalkoztatási aránya egyik legalacsonyabbfoglalkoztatási aránya egyik legalacsonyabb „Magyarország viszonylag alacsony életszínvonala az alacsony foglalkoztatási rátához is kötődik” - írták Reforms for Stability and Sustainable Growth („Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért”) című,2008 április- ban publikált Magyarországról szóló tanulmánykötetükben az OECD szakértői. Az alacsony foglalkoztatottság azért jelent problémát, mert azt jelenti, hogy az állami feladatok, a szociális-, egészségügyi és oktatási rendszer finanszíro- zására használt adókat és járulékokat a népességnek jóval kisebb része állítja elő az egész társadalom számára, mint más országokban. Ez az igazságtalan eloszlás felfelé hajtja az adóterhelést, különösen akkor, ha az állam rosszul gazdálkodik. A helytelen gazdaságpolitika következményeit az adózók viselik, miközben a társadalom jelentős része nem adózik, ugyanakkor a gyermekek kivételével a politika befolyásolására alkalmas szavazati joggal rendelkezik, illetve az adók elkerülése révén tömegesen jut ellenszolgáltatás nélkül gazda- sági előnyökhöz. Az OECD tanulmánya szerint a magas magyar adóterhelés csökkenti a munka- erő iránti keresletet, adóelkerülésre és be nem jelentett foglalkoztatásra ösztön- zi a gazdasági szereplőket. Az alacsony foglalkoztatottság oka az is, hogy szociális ellátások rendszere nem ösztönzi a bejelentett munkavállalást, hanem éppen ellenkezőleg. Ez a probléma részben az 1990-es évek elejéig vezethető vissza, amikor a gazdasági átmenet munkanélküliek tömegét produkálta volna, ehelyett azonban utak nyíltak a rokkantnyugdíba és a korai nyugdíjba vonulás előtt és ezzel tömegével éltek az aktív korú magyarok - nem csak ekkor, hanem azóta is. munka- erőkeresletetadóelkerülésremunka- erőkeresletetadóelkerülésre

26 Robert Schuman ( ) luxemburgiszületésű német-francia kereszténydemokrata politikus. Az Európai Unió alapítóinak egyike május május 9-én a nemzetek feletti demokratikus intézmény elveit be- jelentették Paul Reuter, jogi tanácsadó által előkészített külügyminisz- tériumi nyilatkozattal, a csapat tagjai Bernard Clappier és Jean Monnet voltak. A francia kormány elfogadta a Schuman-nyilatkozatot, mely felkérte a németeket és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan Európa első nemzetek feletti közösségében végezzék április 18-án hat ala- pító tag aláírta a Párizsi szerződést, mely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget. Jean Monnet1951Párizsi szerződéstEurópai Szén- és Acélközösséget 1950Jean Monnet1951Párizsi szerződéstEurópai Szén- és Acélközösséget Miniszterelnökként és külügyminiszterként Schuman fontos szerepet játszott a NATO megteremtésében. Ennek azonban erősen ellenálltak a kommunisták, ultranacionalisták és a gaullisták. NATO Schuman később igazságügyminiszterként tevékenykedett, mielőtt az Európai Nemzetgyűlés (francia és olasz nyelven az Európai Parlamen- tetNemzetgyűlésnek nevezték) első elnöke lett ban megkapta a Karlspreis-t, Aachen német városának egy díját, melyet olyan embereknek adnak, akik hozzájárultak az európai eszméhez és az európai békéhez. Nőtlen, szerény és nem hivalkodó emberként ismerték. Robert Schuman mélyen vallásos ember és bibliatudós volt. Erősen befolyásolták XII. Piusz pápa, Aquinói Szent Tamás és Jacques Maritain írásai. Aquinói Szent Tamás és Jacques Maritain írásai.

27 Jean Monnet (1888–1979) – közismert nevén Európa Atyja Egyszerre volt üzletember, politikus, közgazdász, tisztségvise- lő, de igazán egyik sem. Monnet alapvetően az együtt cselek- vésben látta a jövő politikájának és gazdaságának útját: „ahol szervezettség van, ott van valódi teljesítmény” – írta memoár- jaiban. Egyik javaslata méltán lett híres és gyakran idézett: „Ahelyett, hogy szemtől-szemben összecsapnak, inkább hagyják magukat kölcsönösen befolyásolni. Így – a másik segítségével – felfedezhetik azt is, amit maguktól nem tudtak, s magától értetődően eljutnak a dialógushoz, a közös cselekvéshez.” Monnet tehetsége igazán csak a második világháború után bontakozott ki a francia és az európai újjáépítésben, majd az Európai Szén- és Acélközösség és a további Európai Közössé- gek létrehozásában. A világháborút követő időszakban a nagyhatalmak nem tudták Németország sorsát megnyugtatóan rendezni, miközben a Szovjetunió közvetlen fenyegetést jelentett Nyugat-Európára nézve. Monnet ekkor állt elő a régóta érlelt tervvel, amely Schuman-terv néven ismert. amely Schuman-terv néven ismert.Schuman-terv Ebben Európa egységét a szén- és acélter- melés szupranacionális összevonásával melés szupranacionális összevonásával próbálták meg elérni. próbálták meg elérni.

28 Híresebb mondásai Semmi sem veszélyesebb, mint a győzelem. Minden válság egy újabb lehetőség. Amit Ön mond, túl világos ahhoz, hogy igaz legyen. Miért kellene lennie egy vonalnak, amelyen túl másképp tekintek az emberekre, mint azokra, akik az én oldalamon állnak? A történelem mankó azoknak, akik nem akarnak maguk gondolkodni. Némi összevisszaság nélkül sosincs haladás. Vannak, akik „valakik” akarnak lenni, és vannak, akik tenni szeretnének valamit. Nem államszövetségeket hozunk létre, hanem az hozunk létre, hanem az embereket egyesítjük. embereket egyesítjük.

29 Európai integráció-kutatás világszerte: Jean Monnet - konferenciák

30 Huszadik alkalommal rendezték meg 2009-ben a Jean Monnet-konferenciát Brüsszelben. Az esemény témája az utóbbi 20 év oktatási és képzési tevékenységének értékelése volt. A találkozón több neves külföldi egyetemi előadó mellett részt vett Prof. Dr. Palánkai Tibor, egyetemi tanár. Palánkai Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora érdemelte ki a 2010-es Jean Monnet-díjat az európai integrációval kapcsolatos kutatásaiért, és az ahhoz kapcsolódó ismeretek oktatásában vállalt munkájáért. Palánkai professzor tevékenységének köszönhetően mára több mint 250-en oktatják szerte az országban az európai integrációs ismereteket - hangsúlyozta ki Andrulla Vasziliu oktatási-kulturális EU-biztos, Brüsszelben. „Az európai integrációs tanulmányok támogatása 20 éve: a Jean Monnet- akciótól a Jean Monnet-programig”. Az évenként összeülő konferencián az Európai Unió egyik alapító atyjáról, Jean Monnet-ról elnevezett hálózatban részt vevő egyetemek, Európa- tanulmányokat oktató professzorai vettek részt. A korábbi konferenciák olyan témákkal foglalkoztak, mint például a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a globalizáció és az állampolgárság. Az évenként összeülő konferencián az Európai Unió egyik alapító atyjáról, Jean Monnet-ról elnevezett hálózatban részt vevő egyetemek, Európa- tanulmányokat oktató professzorai vettek részt. A korábbi konferenciák olyan témákkal foglalkoztak, mint például a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a globalizáció és az állampolgárság. A professzorok tapasztalatai kerültek előtérbe, különös tekintettel a közép- és kelet-európai, valamint a tagjelölt országok egyetemi oktatóinak eszmecseréjére. Az 1989-ben útjára indított Jean Monnet-akció célja az volt, hogy az európai integrációt, az általa létrehozott közösség politikáját és intézményrendszerének működését nemzetközi szinten is megismertesse és népszerűsítse ig csak európai országok vettek részt a programban (Magyarország tól), amely aztán kibővült világméretűre. Jelenleg a program 62 országban van jelen, s a közel 2000 professzort magába foglaló hálózat évente negyedmillió egyetemi hallgatót tud elérni től a Jean Monnet-program az „Egész életen át tartó tanulás” program keretein belül működik, s ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a közismert Erasmus- illetve a Leonardo da Vinci-program. Ezeken a találkozókon fogant meg az európai szomszédságpolitika gondolata, valamint (az Európai Bizottság által is gyakorolt) kultúrák közötti párbeszéd szemlélete.

31 A NATO Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után április 4-én alapí-tottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia. II. világháború1949április 4-énWashingtonban angolfranciaII. világháború1949április 4-énWashingtonban angolfrancia A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik. hidegháborús MagyarországMagyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává. CsehországgalLengyelországgal 1999 MagyarországCsehországgalLengyelországgal 1999 Észak-atlanti Tanács (egyik legfontosabb intézménye) Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügy- nagyköveti („állandó képviselők”), külügy- miniszteri vagy állam- és kormányfői szinten miniszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. ülésezik.

32 Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK, European Coal and Steel Community, ECSC) más néven Montánunio ben alapította Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén, hogy megelőzzenek egy újabb háborút (párizsi szerződés). A szén- és acélipar központi ellenőrzése ugyanis lehetetlenné teszi az egyes államok önálló háborús felkészülését. A terv Jean Monnet francia közgazdász ötletén alapult, amelyet felkarolt a német származású francia külügyminiszter, Robert Schuman. Az Egyesült Államok is támogatta a kezdeményezést. FranciaországNSZKOlaszországBelgium LuxemburgHollandiaacélszénkészletekpárizsi szerződésJean MonnetRobert SchumanEgyesült Államok 1951FranciaországNSZKOlaszországBelgium LuxemburgHollandiaacélszénkészletekpárizsi szerződésJean MonnetRobert SchumanEgyesült Államok Az ESZAK lett az Európai Gazdasági Közösség (később Európai Közösség), és az Európai Unió alapja. Politikai szerepén túl fontos gazdasági előnyökkel is járt, mivel az 1940-es – 50-es években a megnövekedett igények miatt mindkét fontos ipari alapanyagból hiány keletkezett és az együttműködés keretein belül lehetőség nyílt a készletek koordinált felhasználására. Európai Gazdasági KözösségEurópai KözösségEurópai Unió1940-es50-es évekbenEurópai Gazdasági KözösségEurópai KözösségEurópai Unió1940-es50-es években A Párizsi Szerződés július 23-án lépett életbe, 1952július július 23 de csak 50 évre szólt. Az ESZAK július 23-án de csak 50 évre szólt. Az ESZAK július 23-án2002július július 23 megszűnt, kötelezettségei és jogai az megszűnt, kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak. Európai Közösségre szálltak.Európai KözösségreEurópai Közösségre

33 1957. március 25. Róma A hat ország a szén- és acélközösséget létrehozó szerződés sikerén felbuzdul- va együttműködését egyéb gazdasági ágazatokra is kiterjeszti. Aláírták a Római Szerződést, és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot. Az elgondolás lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül. szén- és acélközösséget létrehozó szerződés Közös Piacotszén- és acélközösséget létrehozó szerződés Közös Piacot 1955 Június 1-2 Messinában gyűltek össze hogy megvitassák a gazdasági in- tegráció szélesebb területekre történő kiterjesztését.(atomenergiaügyi és ál- talános közös piaci együttmüködés) ban létrehozott Spaak bizottság javaslata volt az európai közös piac létrehozása,a vámhatárok lebontása és hogy a mezőgazdaságot is be kell vonni a Közös Piacba. Az alapitó 6-ok 1957 március 25-én Rómában aláirták ez Európai Gazdasági Közösséget (EGK,angolul EEC) és az Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM) magába foglaló szerződéseket. (EURATOM) magába foglaló szerződéseket. A Római szerződés: Mintegy 248 szakaszban állapitották meg az EGK céljait. Megvalósitandó főbb intézkedések: – Tagállamok között az áruk behozatalánál és kivitelénél a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetése; – Közös vámtarifa; – Személyek,szolgáltatások és a töke szabad forgalma; – Közös politika a mezőgazdaság és a közlekedés területén; – Gazdasági verseny feltételeinek fenntartása; – Jogszabályok harmonizációja; – Munkalehetőségek javítása; – Európai beruházási bank létesítése;

34 Az első közösségi politika (KAP=CAP) Közös agrárpolitika kialakítását 1960-ban az Európai Bizottság indítványozta, a Közös Piacot megalakító római szerződés aláírása után. A hat tagállamban jelentős állami beavatkozás volt különösen a termelés tárgya, felvásárlási árak és birtokszerkezet meghatározásában. 1960Európai Bizottság Közös Piacotrómai szerződéstagállamban1960Európai Bizottság Közös Piacotrómai szerződéstagállamban Néhány tagállam, különösen Franciaország, és minden gazdaszervezet sze- retett volna erős állami beavatkozást a mezőgazdaság területén, azonban a jo- gok egy részét az Európai Közösségnek adták át. FranciaországEurópai KözösségnekFranciaországEurópai Közösségnek ben a KAP alapvető céljait három fő elv mentén tűzték ki: 1962 egységes piac egységes piac közösségi prioritás közösségi prioritás pénzügyi szolidaritás pénzügyi szolidaritás A KAP az európai intézményrendszer központi elemévé vált. A római szerződés 39. cikkelye szerinti kezdeti célok: római szerződésrómai szerződés a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával; a mezőgazdasági közösség számára elfogadható életszínvonal biztosítása; a piacok stabilizálása; az élelmiszer - ellátás biztosítása; a fogyasztókat megfizethető árú élelmiszerhez juttatni; A KAP felismerte a mezőgazdaság szociális szerkezetének és a különböző mezőgazdasági területek közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségek figyelembe vételének és fokozatos kiigazításának szükségességét.

35 A KAP A KAP egy összetett rendszer az árucikkek árszintjének fenntartására és a termelés támogatására. Három fontos mechanizmusa van: VámokatVámokat vetnek ki bizonyos EU-ba importált árukra. Ezeket olyan szinten tartják, hogy a vámmal növelt ár világpiaci ár az EU-s termékek célként meghatározott ára fölé kerüljön. importált Vámokatimportált Egy belső intervenciós árat állapítanak meg. Ha a belső piaci árak az intervenciós ár alá esnek, az EU felvásárolja a terméket az intervenciós áron. Ez az ár alacsonyabb az EU-s termékek célként kitűzött áránál. A termelési támogatások rendszere. Történelmi okokból a különböző termények után különböző összegű támogatás jár, de egy átalányt vezetnek be a megművelt föld területe alapján. Ezen kívül még pótlólagos támogatást adnak a környezeti szempontból előnyös földművelési módokra.

36 KAP mint közösségi politika A mezőgazdasági szektor az EU bizonyos területein nagyobb, mint például Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában, így ezek a területek több pénzt kapnak a KAP révén. Más országok nagyobb összegekkel járulnak hozzá a közös költségvetéshez és sokkal kevesebbet kapnak vissza, például Németország, Hollandia (a legnagyobb befizető). A rendes szabályok alapján az Egyesült Királyságnak is jóval többet kéne befizetnie, de 1984-ben, amikor még az EU harmadik legszegényebb állama volt, Margaret Thatcher kialkudta a rendkívüli visszatérítést (ennek összege jelenleg 5,2 milliárd euró). FranciaországbanSpanyolországbanPortugáliában NémetországHollandia Egyesült Királyságnak1984Margaret Thatcher FranciaországbanSpanyolországbanPortugáliában NémetországHollandia Egyesült Királyságnak1984Margaret Thatcher Sok közgazdász szerint a KAP fenntarthatatlan a kibővített EU-ban. A május 1-jén csatlakozott 10 állam miatt csökkenteni kellett a KAP kiadásait. Lengyelország a legnagyobb új tagállam és 2 millió kisbirtokos gazdája van. A reform nehéznek bizonyul az erős mezőgazdasági lobbi miatt. kibővített EU2004 május 1-jén Lengyelországkibővített EU2004 május 1-jén Lengyelország Az Európai Unió 2004-es bővítéseAz Európai Unió 2004-es bővítése a gazdák számát 7-ről 11 millióra növelte. A megművelt földterület 30%-kal, a növénytermés 10-20%-kal nőtt. Az új csatlakozók azonnal hozzáfértek az exporttámogatáshoz és az intervenciós felvásárláshoz. A közvetlen támogatásoknak kezdetben csak a 25%-át kapták meg, 10 éven keresztül növekszik a teljes összegre (eleinte 5, után 10 százalékponttal nő). Az újonnan belépők is kapnak vidékfejlesztési támogatást az 5 milliárd eurós büdzséből. Az Európai Unió 2004-es bővítése Jelenleg a KAP következő területein van szükség reformokra: árak csökken- tése, élelmiszerbiztonság és minőség, a gazdák jövedelmének biztonsága. Fontos a környezetszennyezés csökkentése, az állategészségügy, és a gazdák alternatív bevételi forrásainak biztosítása.

37 A Luxemburgi kompromisszum január 1-jétől a Római Szerződés értelmében az EGK Tanácsa az egyhangú határozathozatalról át- tért volna a többségi döntésekre. Ezt a de Gaulle ve- zette Franciaország nem akarta elfogadni. Amikor július 1-jén nem sikerült a mezőgazdasági fi- nanszírozásról megállapodni, Franciaország vissza- hívta a Tanácsból képviselőjét. (Ez volt az "üres szék politikája".) januárjában Luxemburgban az a kompromisszumos állásfoglalás született, hogy bár a többségi döntési eljárás elfogadható, amennyiben egy ország "nagyon fontos érdeke" forog kockán, kérheti, hogy döntést csak egyhangúlag hozzanak. (Azt nem határozták meg pontosan, hogy mi tekinthető "nagyon fontos érdek"-nek.) Az Egységes Európai Okmány újrasza- bályozta a döntési eljárásokat, és elfogadása óta senki nem akadályozott meg többségi döntést a luxemburgi kompromisszumra való hivatkozással.

38 A három közösség, az első bővítés Viszonylag gyorsan megtörtént a belső vámok lebontása és a külsö vámok kiépitése is.A tervezett (1970) helyett már 1968 közepére.A tagállamok közötti kereskedelem is jelentősen bővült = vámunió. A sikeren felbuzdulva a pénzügyi unio bevezetését tervezték júliusára összevonták az ESZAK,az EGK és az EURATOM addig párhuzamosan működö szerveit. Ettől az időponttól él az Európai Közösségek (EK-vagy angolul EC) elnevezés is. A közösség megőrizte önálló nemzetközi jogalanyiságát csak az intézmények váltak közössé. Az elmélyítés mellett fontos irányzat volt a kibővülés is. A belépésnek szigorú feltételei voltak. Pl a közösségi vívmányok,melynek része az alapitó szerződések (elsődleges jog) és az erre épülő jogforrás (másodlagos jog). Az első kibővítésre 1973 január 1-én került sor:Dánia,Anglia és Irország. A 70-es években jelentős hátráltató tényezők is voltak pl. az elhúzódó recesszió amely az integráció szorosabbra fűzését a közös piac megvalósulását akadályozta.1979-ben felállították az Európai Monetáris Rendszert (EMS) amely megteremtette a pénzügyi stabilitást és az első nagy lépést a gazdasági unió felé.

39 A ’70-es évek Az 1970-es években a környezetszennyezés elleni küzdelem is megélénkül. Az EU „a szennyező fizet” elvét első alkalommal bevezetve jogszabályokat fogad el a környezet védelmére Megalakul a Greenpeace és más hasonló környezet védelmérekörnyezet védelmére lobbicsoportok. lobbicsoportok. Az októberi arab–izraeli háborút követően a közel-keleti olajtermelő országok jelentősen megemelik az árakat, valamint korlátozzák az egyes európai országokba irányuló értékesítést. Ez a lépés az EU egész területén gazdasági problémákat okoz..

40 Loméi konvenciók (1975) az EK-nak afrikai, csendes-óceáni és karibi fejlődő (ACP) országokkal kötött társulási szerződései, amelyben ez utóbbiaknak egyoldalúan kedvezmé- nyeket ad az EU piacaira való bejutáshoz, és emellett még segélyekben is részesíti ezeket az országokat. A Loméi Konvenciók képezik az EU fejlődő orszá- gokkal szembeni politikájának a magját. A konvenciókat 1975 óta mindig ötéves időtartamra kötötték. A legutóbbi, az 1990-ben aláírt IV. viszont már tíz évre szólt. Ez 2000-ben járt le, folytatásaként kötötték az ACP-EK Partnerségi Egyezményt.

41 EFTA és az EGK Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, European Free Trade Association, rövidítve EFTA egy, az január 4-én aláírt stockholmi egyezményen alapuló szabadkereskedelmi övezet, alternatíva azon országok számára, amelyek nem kívántak csatlakozni az akkori Európai Közösséghez Eredetileg hét EFTA-tagállam volt: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság (UK), Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Az egyezmény január 4-én lépett hatályba. Ez az alakulat a Hetek integrációjaként vált ismertté, szemben a római szerződéseket aláíró Hatokkal. 1960január 4-énstockholmi egyezményen Európai KözösséghezAusztria DániaEgyesült KirályságNorvégiaPortugáliaSvájc Svédország1960január 4-énrómai szerződéseket1960január 4-énstockholmi egyezményen Európai KözösséghezAusztria DániaEgyesült KirályságNorvégiaPortugáliaSvájc Svédország1960január 4-énrómai szerződéseket Az EGK-tól eltérően olyan integrációs szervezet, amely az ipari termékek szabad forgalmát kívánta megvalósítani. A tagállamok közötti importkontingensek és vámok eltörlésének folyamata 1966-ra befejeződött (nyolc lépcsőben). Az EGK-val ellentétben azonban az EFTA-tagok még csak az ipari termékekre vonatkozóan sem egységesítették vámjaikat és kereskedelmi politikájukat. A szerződés nem vonatkozott a mezőgazdaságra, bár teret engedett a tagországok közötti külön-megállapodásoknak. EGKimportkontingensekvámok1966kereskedelmi politikájukatmezőgazdaságraEGKimportkontingensekvámok1966kereskedelmi politikájukatmezőgazdaságra július 22.Szabadkereskedelmi megállapodásokat írtak alá az EFTA azon államaival, akik nem kérték felvételüket az EK-ba (Ausztria, Izland, Portugália, Svédország és Svájc) szeptember 25.Norvégia népszavazással elutasítja az EK-tagságot május 14.Norvégia szabadkereskedelmi megállapodást köt az EK-val.

42 1979: Európai valuták stabilitása (EMR=EMS), első EP választás European Monetary System, EMS - Az EU-tagállamok pénzügyi (elsősorban valutáris) együttműködésének rendszere ben alapították. Fő célja a valutaárfolyamok ingadozásának szűk keretek között tartása. Lényeges elemei az európai valuta egység (European Currency Unit, ECU), az árfolyamrendszer (ERM), valamint az annak működését támogató pénzalapok. European Currency Unit, Európai Valuta Egység - az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös (ún. kosár-) valuta, amely széles körben számítási pénzként működött január 1.-én felváltotta az euró. Az EU-állampolgárok első alkalommal választják közvetlenül az európai parlamenti képviselőket, ezt megelőzően ugyanis a képviselőket a nemzeti parlamentek delegálták. A Parlamentben a képviselők nem nemzeti küldöttségekbe tömörülnek, hanem páneurópai politikai csoportok (szocialista, konzervatív, liberális, zöldek stb.) szerint foglaltak helyet. A Parlament befolyása folyamatosan növekszik. európai parlamentiképviselőketpolitikai csoportok európai parlamentiképviselőketpolitikai csoportok

43 Koncentrikus körök Európája az 1980-as évek végének európai politikai változásai hívták életre a koncentrikus körök Európájának modelljét. Eszerint a legbelső kör a gazdasági és politikai tekintetben egyaránt integrált, egységes belső piacot képező, politikai, gazdasági és pénzügyi uniót alkotó EU, amelyben a nemzetállamok aláren- delt szerepet játszanak. Ezt fogják körbe az EFTA- államok, amelyek bár szorosan kötődnek az EU-hoz, nem minden integrációs lépést hajtanak végre. A harmadik koncentrikus kört a demokratizálódó közép- és kelet-európai országok alkotják. Az egész rendszert - negyedik körként - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (ma már Szervezet, vagyis az EBESZ) struktúrája fogja körbe.

44 Az EBESZ Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, Organization for Security and Co- operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 56 résztvevő államát fogja össze. EurópaÉszak-AmerikaKözép-ÁzsiaállamátEurópaÉszak-AmerikaKözép-Ázsiaállamát Eredetileg 1972-ben értekezletként hozták létre, an- nak érdekében, hogy a Helsinki Záróokmány értel- mében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1972Helsinki Záróokmány1972Helsinki Záróokmány ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét budapesti budapesti A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmez- tetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció. bécsi

45 Újabb bővítés (mediterránum) 1981-ben Görögország 1986-ban Spanyolország és Portugália Az egységes belső piac rendszerében a nem vámjellegű korlátok felszámolása is fontos feladat volt. Jacques Delors az 1985-ben kinevezett bizottság elnöke is ezen koncep- ció képviselője volt ben készült a Fehér Könyv mely az egységes piac 1992-re megvalósítandó terveit tartalmazta (300 jogalkotás)

46 Egységes Európai Okmány (kötelezettség: egységes európai piac 1993 január 1-ig) Annak ellenére, hogy 1968-ban megszűntek a vámkezelési illetékek, még mindig nem volt akadálytalan az EU belső határain átnyúló kereskedelem. kereskedelem A legfőbb korlátokat a nemzeti szabályozásokban rejlő különbségek jelentették. Az 1986-os Egységes Európai Okmány bevezetésével hatéves, széles körű program indult az akadályok felszámolására. Az Okmány egyben nagyobb beleszólást biztosít az Európai Parlamentnek, valamint bővíti az EU hatáskörét a környezetvédelem területén. környezetvédelem

47 1987 Az EU elindítja az Erasmus-programot azoknak az egyetemi hallgatóknak a támogatására, akik legfeljebb egy évig egy másik európai országban kívánnak tanulmányokat folytatni. Erasmus-programot Azóta több mint 2 millió fiatal élt az Erasmus és az ahhoz hasonló programok nyújtotta programok nyújtotta lehetőségekkel. lehetőségekkel.

48 Munkavállalók alapvető szociális jogainak közösségi chartája A különböző országok dolgozói bizonyos, a különbö- ző nemzetközi megállapodásokból következő közös minimális jogokat élveznek. Az EU-nak is meg- vannak a maga minimumokra vonatkozó előírásai. Az Alapvető Jogok Chartáját az Európai Tanács, az egységes piac szociális vonatkozásainak hang- súlyozása céljából, 1989 decemberében fogadta el. A charta megállapítja azokat a főbb elveket, amelyeken az európai munkaügyi törvények modellje alapul, és általában a munka szerepét a társadalomban. Nem szabad összetéveszteni az Európai Tanács Európai Szociális Chartájával. Európai Tanács Európai Szociális ChartájávalEurópai Tanács Európai Szociális Chartájával

49 Az Európai Gazdasági Térség Európai Gazdasági Tér(ség) (EGT); European Economic Area, EEA - az EK és az EFTA-országok 1992-ben a négy alapszabadságot megvalósító közös piacot hoztak létre (ami azonban nem foglalta magában a mezőgazdaságot). E megállapodás keretében az EFTA-országok átvették az EK egységes belső piacára vonatkozó szabályok mintegy 80%-át, így az Európai Gazdasági Térség akkor a világ legnagyobb népességű szabad- kereskedelmi övezete lett. Tagjai a 15 EK-tagállam, illetve Izland, Norvégia és Liechtenstein. (Svájcban népszavazás vetette el az aláírt szerződés hatály- balépését.)

50

51 A Maastrichti szerződés A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) február 7-én írták alá Maastrichtban az Európai Közösség (EK) tagjai és november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete. 1992február 7-énMaastrichtbanEurópai Közösség1993november 1-jénEurópai Unióeuró1992február 7-énMaastrichtbanEurópai Közösség1993november 1-jénEurópai Unióeuró Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. A Szerződés kiemelkedő mérföldkövet jelent az EU történetében, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit, és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttmű Európai Unióról szóló szerződéstvalutára vonatkozóankül- és biztonságpolitikabel- és igazságügyEurópai Unióról szóló szerződéstvalutára vonatkozóankül- és biztonságpolitikabel- és igazságügy ködés kereteit. A Szerződés értelmében az ködés kereteit. A Szerződés értelmében az „Európai Közösség” elnevezés helyébe „Európai Közösség” elnevezés helyébe hivatalosan „Európai Unió” lép. hivatalosan „Európai Unió” lép.

52 Az Európai Unió három pillére Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek (European Communities), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). 1. Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. 2. A második pillér alapja az Európai Politikai Együtt- működés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. 3. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását.

53 1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. A 15 tagország területe immáron Nyugat - Európa csak- nem egész területét magában foglalja októberében Németország újra- egyesülésével a volt Kelet - Német- ország az EU részévé vált.

54 Az Amszterdami Szerződés október 2-án aláírt amszterdami szerződés az európai integráció alapvető szerződéseinek egyike. október 2-án 1997október 2-án A Európai Unió (EU) tagállamai 1996-ban kormányközi konferenciát hívtak össze a maastrichti szerződés felülvizsgálására. Az EU megteremtésével túlsá- gosan nagy lépést tett az európai integráció, és szükség volt az intézmény- rendszer hatékonyságának és demokratikus működésének újragondolására. Az EU keleti bővítése akár új tagot jelenthetett. Európai Unió1996maastrichti szerződés EU keleti bővítéseEurópai Unió1996maastrichti szerződés EU keleti bővítése Az amszterdami szerződés fontos előrelépéseket hozott a közös kül- és biztonságpolitika területén (közös stratégiák, konstruktív tartózkodás). A legje- lentősebb haladást a bel- és igazságügyi együttműködés közösségiesítésében érték el. A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellen- őrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az Unió három pillére közül a harmadikból az elsőbe. A schengeni egyezményt beemelték az EU intézményi keretébe. A harmadik pillér fenn- maradó részében pedig megerősítették a rendőri és bűnügyi együttműködést. Szintén említésre méltó, hogy Amszterdamban sikerült elérni a foglalkoztatási politika közösségi szintre emelését. A döntéshozatali és intézményi reformok területén azonban a szerződés csalódást keltett, a lényeges döntéseket ezen a területen lényegében véve elnapolták – ez az ún. „amszterdami maradék” (később egy kormányközi konferencia, a nizzai szerződés, az Európai Konvent és egy újabb kormányközi konferencia foglalkoztak még a kérdéssel). Unió három pilléreschengeni egyezménytAmszterdambannizzai szerződésEurópai KonventUnió három pilléreschengeni egyezménytAmszterdambannizzai szerződésEurópai Konvent

55 A schengeni megállapodás A luxemburgi Schengenben június 14-én az EGK öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – által a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás mindössze a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokoza- tos megszüntetéséről szólt. luxemburgiSchengenben1985június 14-énBelgiumHollandiaLuxemburgFranciaországNémet Szövetségi KöztársaságPrincesse Marie-Astrid államokluxemburgiSchengenben1985június 14-énBelgiumHollandiaLuxemburgFranciaországNémet Szövetségi KöztársaságPrincesse Marie-Astrid államok A megállapodást június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapo- dás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belső országhatárokon történő ellen- őrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket. 1990június 19-én1990június 19-én A schengeni megállapodást és a schengeni vívmányokat az amszterdami szerződés emelte az EU keretébe. amszterdami szerződésEU amszterdami szerződésEU Az Egyesült Királyság és Írország az amszterdami szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenőrzési rendsze- rét. Dánia is szabadon dönthet, hogy alkalmazza-e a későbbiek- ben születő schengeni acquis-t. Az EU-hoz később csatlakozott és csatlakozni kívánó országok számára ugyanakkor kötelező a schengeni szabályok átvétele és alkalmazása. Egyesült KirályságÍrországDániaacquisEgyesült KirályságÍrországDániaacquis

56 1999. január 1. Tizenegy országban (majd 2001-ben Görögországban is) bevezetik az eurót, egyelőre csak számlapénzként, keres- kedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításánál. Az euro- készpénz csak később kerül forgalomba. Az euro-zónába tartozó országok: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság egyelőre úgy dönt, hogy nem vesz részt a valutaunióban. eurót Forgalomba kerülnek az euro-bankjegyek és -érmék. Igazi szervezési bravúrt jelent az új készpénz gyártása és terjesztése tizenkét országban. Több mint 80 milliárd euro-érmét vernek. A bankjegyek minden országban azonosak, míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép látható.

57 2004. május 1. Nyolc közép- és kelet-európai ország – Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia – csatlakozik az EU- hoz, s ezzel véget ér Európának a nagyhatalmak jaltai, hatvan évvel korábbi megállapodása nyomán előállt megosztott- sága. Ciprus és Málta is EU-taggá válik, Bulgária és Románia pedig 2007-ben. További tagjelöltek még Horvátország és Törökország.

58 Az Európai Alkotmány A 25 EU-tagország aláírta az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az Alkotmányszerződés célja a huszonöt, később még több tagországot számláló EU-n belül a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, illetve korszerű- sítése. Emellett egy új tisztség, az európai külügyminiszteri poszt létrehozását is tartal- mazza. Az Alkotmányszerződés hatálybalépéséhez azt mind a huszonöt országnak meg a huszonöt országnak meg kell(ett) volna erősítenie. kell(ett) volna erősítenie.

59 Szerződés a 21. századi Európa számára a Lisszaboni Szerződés Teljes nevén a „Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módo- sításáról, amelyet Lisszabonban, december 13-án írtak alá”, az Európai Unió működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatai módosításával. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy „lezárják az Amszterdami szerződéssel és a Nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését Európai UnióAmszterdami szerződésselNizzai szerződéssel Európai UnióAmszterdami szerződésselNizzai szerződéssel Az Európai Unió intézményeinek módosításáról szóló tárgyalások 2001-ben kezdődtek, és először az Európai Alkotmányt eredményez- ték, mely elbukott a francia és holland népszavazásokon. A lisszaboni szerződést december 13-án írták alá Lisszabonban (miután Portugália volt a Tanács soros elnöke), és a tervek szerint 2008 végéig minden tagállamban ratifikálni kellett volna, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokig – január 1-jén – életbe léphessen. (Az életbe lépés, csúszás esetén, az összes ratifikációs okmány Rómában való elhelyezése utáni hónap első napján vált lehetővé.) Európai Alkotmányt2007december 13-ánLisszabonban Portugália2009-es európai parlamenti választásokigjanuár 1-jénEurópai Alkotmányt2007december 13-ánLisszabonban Portugália2009-es európai parlamenti választásokigjanuár 1-jén

60 Harc a globális felmelegedés ellen februárban hatályba lép a globális felmelegedés korlátozását és az üvegház- hatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó nemzetközi egyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv. Az EU mindvégig következetes és vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére irányuló törekvésekben. Az Egyesült Államok nem írja alá a Államok nem írja alá a Jegyzőkönyvet. Jegyzőkönyvet.

61

62 Európai Tanácsnak soros elnöke A 2011 első felében Magyarország látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Tanács- nak a soros elnöki feladatait. A fél évig tartó magyar EU-elnökség lebonyolítása a második Orbán-kor- mány feladata volt. A magyar elnökség a harmadik elnöki trojka utolsó tagja, a belga elnökség előzi meg és egy új trió első tagjaként a lengyel elnökség követte 2011 második felében. A soros elnökséget első alkalommal ellátó Magyarország nem csak a trió tagjaival, hanem a lengyel adminisztrációval is összehangolta elnökségi prioritásait. 2011MagyarországEurópai UnióEurópai Tanács- naksoros elnöki feladataitmásodik Orbán-kor- mány elnöki trojkabelga elnökséglengyel elnökség2011MagyarországEurópai UnióEurópai Tanács- naksoros elnöki feladataitmásodik Orbán-kor- mány elnöki trojkabelga elnökséglengyel elnökség Az elnökségre való felkészülést a Külügyminisz- térium EU-ügyekért felelős államtitkársága irányította, melyet Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője vezetett. Külügyminisz- tériumGyőri EnikőFideszKülügyminisz- tériumGyőri EnikőFidesz

63 Prioritások A magyar EU-elnökség alatt megkezdődhet ett az érdemi vita a től érvényes uniós költségvetési keretről, aláírták Horvátország csatlakozási szerződését. A félév kiemelt rendezvényei közé tartozott a Keleti Partnerség állam- és kormányfői csúcstalálkozója, a magyar kormány és a Bizottság, a magyar EU-elnökség és az Európai Parlamenti Elnökök Konferenciájának találkozója, fontos rendezvény az ASEM (az ASEAN- és az EU-országok külügy-miniszteri találkozója), valamint a 17 informális miniszteri találkozó is. Ezeknek a magas szintű találkozóknak a túlnyomó többségét Gödöllőn rendezték meg. 2014Horvátország Keleti PartnerségBizottságASEANGödöllőn2014Horvátország Keleti PartnerségBizottságASEANGödöllőn Az elnökség fő prioritásai négy csoportra oszthatók: A munkahelyteremtés kérdése, a romastratégia, illetve az EU 2020, az Európai Unió versenyképességről szóló tervezete; EU 2020EU 2020 A közösségi politikák megerősítése: a belső kohézió megerősítése, az energiabiztonság megteremtése, a vízpolitika és a Duna-stratégia ; kohézióvízpolitikaDuna-stratégiakohézióvízpolitikaDuna-stratégia A polgárközeli Európa gondolata: a schengeni övezet bővítése (2011 márciusában Románia és Bulgária schengeni csatlakozását vitatják meg), a kulturális sokszínűség támogatása; schengeni övezetRomániaBulgáriaschengeni övezetRomániaBulgária az EU felelősségteljes bővítése (Horvátország esetleges csatlakozása, az izlandi tárgyalások megkezdése) és a globális felelősségvállalás. HorvátországizlandiHorvátországizlandi

64 A helyszínek A rendezvények többsége vidéken zajlott, hogy a delegációk mozgása ne bénítsa meg Budapest közlekedését; a fő helyszín a gödöllői királyi kastély lovardája és barokk istállója. Budapestgödöllői királyi kastélyBudapestgödöllői királyi kastély Az alacsonyabb szintű rendezvényeket tartották budapesti helyszíneken, például a Néprajzi Múzeum aulájában és díszter- mében, a Vidékfejlesztési Minisztérium Színháztermében, a Belügyminisztérium Márvány aulájában, a Honvédelmi Miniszté- rium Stefánia Palotájában, illetve a Budapesti Gazdasági Főiskola Markó utcai épületében. Néprajzi MúzeumHonvédelmi Miniszté- riumStefánia PalotájábanNéprajzi MúzeumHonvédelmi Miniszté- riumStefánia Palotájában A szakértői találkozók kb. negyedét vidéken tartották, pl. Debre- cenben (agrárminiszteri ülés), Balatonfüreden (távközlési miniszterek konferenciája, területi és kohéziós ügyekért felelős tárcavezetők találkozója), néhány nem miniszteri szintű rendez- vény is vidéken került megrendezésre – például Siófokon, Visegrádon, Pápán, Egerben, Szarvason. Debre- cenbenBalatonfüredenSiófokon VisegrádonPápánEgerbenSzarvasonDebre- cenbenBalatonfüredenSiófokon VisegrádonPápánEgerbenSzarvason Egy csúcsértekezlet, egy külügyminiszteri értekezlet, a kormány és az Európai Bizottság találkozója mellett 17 informális miniszteri találkozó és 217 miniszteri szintnél ala- csonyabb, de magas szintű rendezvény volt. Összesen ezer külföldi résztvevő érkezésére számítottak. Európai BizottságEurópai Bizottság

65

66 „Európai Évek” Az Európai Unió 1983 óta rendezi meg a különféle témákra koncentráló „Európai Éveket”. Minden évre megjelöl egy tevékenységi területet, mely kapcsán - Európa szerte egységes megközelítést alkalmazó kampánnyal - igyekszik az állampolgárok tájékozott- ságát növelni és a nemzeti kormányok figyelmét a témakörre irányítani. A Tanács 2010/37/EK számú határozata alapján a 2011-es tematikus évet az önkéntesség témájának szenteli az Unió. A 2011-es dátum szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen 2001 az önkéntesség nemzetközi éve volt, az európai intézmények pedig most - a nemzetközi év tízedik évfordulóján – ismételten szeretnék felhívni a figyelmet erre az Európa szerte milliókat megmozgató tevékenységre.

67 Az önkéntesség Az önkéntesség az EU egyik alapelve, Hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, mindemellett az önkéntes tevékenységek fejlesztik a szociális készségeket és kompetenciákat, segítik a társadalmi szolidaritást, valamint sokoldalú tapasztalatot nyújtanak. Az önkéntes tevékenységek - kifejezés a bármilyen formában végzett, formális, nem formális vagy informális önkéntes tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénz- ügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez. Az önkéntes tevékenységek mind az önkéntesnek, mind a közösségeknek és a társadalom egészének a javára szolgálnak. Emellett az emberi, társadalmi, generációs vagy környezetvédelmi szükségle- tek és problémák kezelésének eszközei is az egyének és a szervezetek számá- ra, és gyakran egy nonprofit szervezetet vagy közösségi alapú kezdeményezést támogatnak.

68

69 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az európai integráció története A mítosztól a valóságig Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045 „Építő közösségek”,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések