Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU kulturális politikája

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU kulturális politikája"— Előadás másolata:

1 Az EU kulturális politikája

2 Történet, felépítés, működés
Az EK csupán az 1970-es években "vett tudomást" először a kultúráról: az 1973-as Koppenhágai Konferencián az állam- és kormányfők a kultúrát az "európai identi-tás" alapvető elemeként ismerték el. Alapszerződésben pedig csak 20 évvel ké-sőbb jelent meg a kultúra: az 1992-es Maastrichti Szerződés IX. cím 128. cikke kifejezetten a kultúrával foglalkozik (az Amszterdami, majd Nizzai Szerződésben ugyanez a cikk 151. sorszámmal szerepel).

3 Ma a kultúra többszörösen jelen van az EU intézményrendszerében
az Európai Parlamentben az állandó bizottságok egyike a Kulturális és Oktatási Bizottság az Európai Bizottságban 1981 óta külön biztos foglalkozik a kultúrával illetve a Bizottságon belül működik az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság, mely a kultúra területének operatív történéseit felügyeli. A konkrét tevékenységek, pl. a kulturális javak védelme továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak, de európai szinten is születnek velük kapcsolatos jogszabályok.

4 A kulturális politika Az Európai Unió által a kultúra területén folytatott tevékenységek számos területen kiegészítik a tagállamok kulturális politikáját. Idetartozik például az európai kulturális örökség védelme, a külön-böző országok kulturális intézményei közötti együttműködés, valamint a művészek és a gyűjtemények mobilitása. A kulturális ágazatot az EK-Szerződés azon rendelkezései is érintik, amelyek nem kifejezetten a kultúrát szabályozzák JOGALAP Az EK-Szerződés 151. cikke, 3. és 30. cikke, 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 133. cikke. A Római Szerződésben nem rendelkezik külön bekezdés a kulturális politikáról. A kulturális politika csak a Maastrichti Szerződés elfo-gadása óta rendelkezik külön jogalappal. A Nizzai Szerződés 151. cikke megteremti az alapját azoknak a fellépéseknek, amelyek a tagállamok tevékenységeinek ösztönzésére, támogatására és szük-ség esetén kiegészítésére irányulnak, tiszteletben tartva a nemzeti és regionális sokszínűséget, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az EU által a kultúra területén végzett tevékenységekre a szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elve érvényes. A 151. cikk alkalmazási köréből minden, a tagállamok jogi és szabályozási rendelkezéseinek harmonizálására irányuló jogi aktust kizárnak. Az intézkedéseket az együttdöntési eljárás kere-tében az Európai Parlament és a Tanács hozza meg, a Tanácsban pedig egyelőre egyhangúságra van szükség.

5 EK szerződés A 151. cikk lehetővé teszi a tagállamok tevékenységének támogatását és kiegészítését a következő területeken: az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és ter-jesztésének javítása, az európai jelentőségű kulturális örök-ség megőrzése és védelme, nem kereskedelmi jellegű kul-turális cserék, valamint a művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális ágazatot is. E cikk arról is rendelkezik, hogy a Közösség a Szerződés egyéb rendelkezései szerinti tevékenysége során figye-lembe vegye a kulturális szempontokat is. Ezenkívül erősí-teni kell az együttműködést a harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. Az Alapjogi Charta 13. cikke úgy rendelkezik, hogy „A művészet és a tudományos kutatás szabad.” A 22. cikk előírja, hogy „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.”

6 Miről szólt a Lisszaboni Stratégia?
2000. március én Lisszabonban üléseztek Európa állam- és kormányfői, akik ez alkalommal hívták életre a Lisszaboni Stratégia című dokumentumot. A stratégia egy átfogó reformprogram volt, mely fő célként tűzte ki, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudás-alapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére. Ezt 2001-ben a Göteborgi csúcstalálkozón kiegészítették a környezet iránti tisztelet kívánalmával (a fenntartható fejlődés stratégiájával), amelynek lényege, hogy az EU jövőstratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni.

7 A felülvizsgálat A Lisszaboni Stratégia végrehajtása azonban néhány év alatt túl-ságosan bürokratikussá vált. A 28 fő célkitűzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérő évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást. A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette magas szintű csoport és az általa 2004-ben elkészített jelenés mutatott rá. A Barroso-bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta, és 2005-ben újraindította a stratégiát. A tagállamok eljuttatták a Bizottsághoz nemzeti reform-programjaikat, melyek részletes értékelését a Bizottság 2006-ban kezdte meg, lehetőséget biztosítva az ígéretes elképzelések széles körű megvitatására, a felfedett hiányos-ságok kiküszöbölésére pedig cselekvési javaslatokat fogal-mazott meg. A Bizottság emellett megkezdte a stratégia mind közösségi, mind pedig nemzeti szintű alkalmazásával elért előrehaladás elemzését, és konkrét javaslatokat fogalmazott meg a stratégia folytatását illetően.

8 Az EU 25 tagállamából mindössze kilenc - köztük Magyaror-szág - adta be a megszabott határidőre a gazdaság élénkíté-sére kidolgozott lisszaboni akcióterveket. A cél a foglalkoztatási arány 2010-ig 70%-ra történő növelése, illetve a 2005-ig egy 67%-os rövidtávú növekedés elérése volt, ám mindkét cél elérése jelenleg túl nehéznek tűnik. Mindezek ellenére 1999 óta, több mint hatmillió munkahelyet létesítettek, és a foglalkoztatottsági arány 1999-es 62,5%-ról 2002-ben 64,3%-ra emelkedett. A tartós munkanélküliség az 1999-es 4%-ról 2002-re 3%-ra csökkent. A Parlament számos állásfoglalásában annak a nézetének adott hangot, miszerint több erőfeszítésre van szükség, különösen a munka és családi élet összehangolása terén elősegítve ezzel több nő munkavállalási lehetőségét. Ezzel összhangban Lisszabonban kiegészítő célként a női foglalkoztatottság 1999-es 51%-ról (férfiak foglalkoztatásának 61%-val összehasonlítva) 60%-ra történő emelésében fogalmazódott meg. A nők ténylegesen jobb helyzetben vannak a munkaerőpiaci érvényesülés terén. Ugyanez nem mondható el az idősebb munkavállalókról (amely kategória az 55 és 64 év közöttieket jelenti). A 2010-re célként megfogalmazott foglalkoz-tatottsági arány 50% volt a népesség ezen kategóriájára, de 2002-ben csak 40,1%-uk dolgozott.

9 Az információs társadalom
A lisszaboni stratégia másik fő eleme az információs társa-dalom fejlesztése volt, amely a tudásalapú gazdaság megvalósulását, valamint a komoly növe-kedési potenciállal rendelkező területeken a munka-helyteremtést segítené elő. A jelenlegi helyzet már most előnyös, mivel a Bizottság tanulmányai szerint az európai telekommunikációs iparban a termelé-kenység már most is körülbelül 15%-al meghaladja az Egyesült Államokét. Ebből kifolyólag az internet hozzáférés árát is csökken-teni kellene. További intézkedéseket fogadtak el az internethasználat bővítéséről, amely magában foglalja egy .eu domain név létrehozását, a spam probléma megoldását, és az interneten való vásárlás megkönnyítését szorgalmazó lépéseket.

10 Kutatás és oktatás Az oktatás és kutatás jelentős befolyással van a növe-kedésre és a foglalkoztatottságra. Lisszabonban az EU vezetői egyetértettek abban, hogy „az emberi erőforrásokba invesztálás és egy aktív és dinamikus jóléti társadalom fejlesztése” kulcsszerepet játszanak a tudásalapú gazdaságban. A Parlament jóváhagyta a tagállamok által elfogadott célt, miszerint a GDP 3%-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, de a képviselőknek nem állt módjukban ezen cél betartatása. A gyakorlatban keveset értek el: a kutatásra fordított pénzek csak az uniós GDP-nek 1,9%-át teszik ki az Egyesült Államok 2,9%-val, és Japán 3%-val összehasonlítva.

11 Az Európa 2020 stratégia kidolgozásának előzményei
Az Európa 2020 stratégia a 2000 és 2010 közötti időszakra vonatkozó lisszaboni stratégiát váltja fel, amely fő célkitű-zése az volt, hogy 2010-ig az EU-t a világ legversenyké-pesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegye, amely képes a fenntartható fejlődésre, valamint a társa-dalmi kohézió erősítésére, több és jobb munkahely teremtésére. A Bizottság 2009 novemberében kezdeményezett nyilvános konzultációt az akkor még 'EU2020' stratégiaként ismert jövőbeli tervekről. Ezt tudomásul véve az Európai Tanács decemberi ülése tavaszig adott időt, hogy meghatározzák a 2020-ig tartó stratégia elemeit. A következtetéseiben foglalt főbb aspektusokat - mint az államháztartások egyensúlyának visszaállítása, a befogadó munkaerő-piacok támogatása - a későbbi stratégia is átvette.

12 Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást határozott meg:
Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A prioritások alapján a Bizottság az alábbi kiemelt uniós célok megvalósítását javasolta 2020-ig: A éves korosztály foglalkoztatási rátáját 75 százalékra kell növelni. Az EU GDP-jének 3 százalékát kutatás-fejlesztésre (K+F) kell fordítani. Teljesíteni kell a „20/20/20" éghajlat-változási/ener-giaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 százalékkal történő csökkentését). Az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

13 A Bizottság kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasolt
Az „Innovatív Unió" kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatára és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. A „Mozgásban az ifjúság" az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének meg-könnyítését szolgálja. Az „Európai digitális menetrend" a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. Az „Erőforrás-hatékony Európa" a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználá-sának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. Az „Iparpolitika a globalizáció korában" a vállalkozások (különösen a közepes és kisvállalkozások) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje" a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és - többek között a munkavállalók mobilitása révén - közeledjen egymáshoz a munkaerő-piaci kínálat és kereslet. A „Szegénység elleni európai platform" célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

14 „Európai kulturális program a globalizálódó világban”
Az EK-Szerződés meghatározása szerint a Közösség hozzá-járul a tagállamok kultúrájának kibontakoztatásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. 2007 májusában az Európai Bizottság fontos közleményt fogadott el „Európai kulturális program a globalizálódó világban” (COM(2007) 242) címmel. E közlemény új stratégiai célokat fogalmazott meg az Unió kulturális tevékenységei számára. A fő célok: – a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása; – a kultúra mint a kreativitás katalizátorának támogatása; – az Unió nemzetközi kapcsolatainak lényeges elemeként a kultúra támogatása.

15 Cselekvési programok A Maastrichti Szerződés hatálybalépése előtt a Közösség kis összegű finan-szírozást nyújtott kulturális tevékenységeknek az Európai Szociális Alapon és az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, valamint ad hoc kezdemé-nyezések keretében. Tevékenysége a kulturális örökség megőrzése, a művé-szeknek nyújtott támogatások, a műfordítások és kulturális események támogatása terén tett intézkedésekre összpontosultak. A kulturális programok első generációja A Maastrichti Szerződésben a kultúra jogalapjának bevezetésével az EU kulturális tevékenységei jóval módszeresebben, három kulturális program keretében szerveződtek: – A Kaleidoscope programot 1996-ban hozták létre, célja pedig a művészi alkotások támogatása, valamint az európai népek kultúrájának terjesztése. – Az Ariane programot 1997-ben fogadták el a könyvek és az olvasás terén a tagállamok közötti együttműködés fokozása; illetve a fordítás révén az európai népek irodalmi műveinek és történelmének szélesebb körben való megismertetése érdekében. Az ezen a területen végrehajtott szakképzési programok szintén a finanszírozott intézkedések körébe tartoztak. – A Raphael programot 1997-ben fogadták el azzal a céllal, hogy ösztönöz-zék a tagállamok közötti együttműködést az európai jelentőségű kulturális örökség terén.

16 Kultúra 2000 A programok első szakasza során szerzett tapaszta-latok alapján 2000-ben javaslatot tettek az EU kultúrát támogató első keretprogramjának létrehozására, amelynek teljes költségvetése az ötéves időszakra (2000–2004) 167 millió euró volt. A keretprogram célja az volt, hogy a kulturális együttműkö-dés finanszírozása és programozása terén egy egységes eszköz alkalmazásával egyszerűsítse a cselekvéseket. A program céljai közé tartoztak: a kulturális párbeszéd elő-mozdítása és az európai népek történelmének és kultúrá-jának kölcsönös megismerése, a kulturális tevékenységek és a kultúra transznacionális terjesztése, a művészek és a kultúra terén kreatívan vagy más módon tevékenykedő emberek és alkotásaik cseréje, a kulturális sokszínűség előmozdítása és a kulturális önkifejezés új formáinak kialakítása.

17 Az új Kultúra program (2007–2013)
Mivel a Kultúra 2000 program rendkívül sikeres volt, 2004-ben a Bizottság javaslatot terjesztett elő a 2007–2013-as időszakra szóló új Kultúra program létrehozására (COM(2004) 469). Átfogó értékelésekből és konzultációkból kiindulva a program folytatja a fent említett kulturális tevékeny-ségeket. A pénzügyi tervről folytatott hosszú tárgyalá-sokat követően, amelynek során a Parlament a finan-szírozás jelentős megemelését kérte, a költségvetést 400 millió euróban rögzítették (1855/2006/EK határozat). A program célja a kulturális ágazatban dolgozó személyek mobilitásának támogatása, a mű-vészi és kulturális alkotások és termékek forgalmazá-sának előmozdítása, valamint az interkulturális párbeszéd ösztönzése.

18 A művészek helyzete Európában
Az EU-ban mintegy 7 millió ember dolgozik hivatásszerűen a kulturális ágazatban. A művészek olyan uniós programokon keresz-tül megvalósított puszta támogatásán túl, mint például a Kultúra és a Média, az EK-Szerződés számos rendelkezése határozza meg ezen emberek életét és szakmai te-vékenységét. Így például az Unió irányelve-ket fogadott el a szerzői jogról, a szellemi tulajdonjogról, továbbá rendelkezett a vi-szonteladási jogokról, a bérleti és kölcsön-zési jogokról.

19 Az Európai Bizottság útjára indította Az Önkéntesség Európai Éve programot az alábbi szlogennel: "Legyen önkéntes! Tegyen a változásért!" Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy egy-egy témakör egy egész éven keresztül a figyelem középpontjában áll az EU-ban - ilyen akció volt pl. a fogyatékkal élők éve 2003-ban, a munkavállalók mobilitásának éve 2006-ban, a Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év; kulturális szempontból pedig kiemelkedő volt 2008, a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve ben az Unió a kreativitást és az innovációt állította a középpontba.

20 A kulturális iparágak A kulturális iparágak, például a mozi, az audiovizuális média, a kiadók, a kézművesipar vagy a zeneipar hozzájárul a munka-helyteremtéshez és a gazdasági jóléthez Európában, amit egy, nemrégiben a Bizottság számára készített tanulmány is megerősített. A kultúra és a gazdaság közötti feszültségeket figyelembe véve a kulturális sokszínűség védelme érdekében a kulturális iparágakra bizonyos esetekben más szabályokat kell kidolgozni, mint más iparágakra. Így az Európai Unió a kulturális iparágak sajátos természete miatt a WTO kereskedelmi tárgyalásai során mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy egyes kulturális és audiovizuális alágazatokat nem szabad liberalizálni (ez az úgynevezett kulturális kivétel). Hasonlóképpen a közös piacon is bizonyos mértékben mentesíteni kell a kultúrát az állami támogatások tilalma alól (a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja), több audiovizuális ágazatot pedig kivontak a 2006 decemberében elfogadott, szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/123/EK irányelv) alkalmazási köréből;

21 A kulturális javak Az EK-Szerződés 30. cikke szerint a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek behoza-talára, kivitelére vagy tranzitjára vonatkozó tilalmak vagy korlátozások megengedettek, amennyiben e tilalmak és korlátozások nem jelentenek megkülönböztetést, illetve nem képezik a tagállamok közötti kereskedelem korláto-zásának eszközeit. A belső piac megerősítésével összefüggésben a határ-ellenőrzések eltörlésének következményeit figyelembe véve szabályozni kellett a kulturális javak védelmét. Ezért az EU elfogadta a 3911/92/EGK rendeletet, amely a kulturális javak exportját kiviteli engedélyhez köti, amely a Közösség egész területén érvényes, és amelyet a külső határokon ellenőriznek ban elfogadták a 93/7/EGK tanácsi irányelvet, amelynek célja a tagállamok területéről jogellenesen elszállított, művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának szavatolása.

22 Lehetőségek az oktatás és a képzés területén
Az egész életen át tartó tanulás ügyét zászlajára tűző program-ra az EU 2007 és 2013 között hétmilliárd eurót fordít. A prog-ram az alábbi fontosabb alprogramokból áll: Leonardo da Vinci:A Leonardo da Vinci program a szakképzést támogatja, főleg fiatal munkavállalók és szakoktatók külföldi vállalatokhoz szervezett kiküldetésén, valamint a képzési intézmények és az vállalkozói szféra közötti együttműködési projektek ösztönzésén keresztül. Erasmus:A program célja a hallgatói mobilitás és az egyetemek közötti együttműködés támogatása es indulása óta a programban 1,5 millió tanuló vett részt. Egy újabb kezde-ményezés, az Erasmus Mundus a világ minden tájáról érkező posztgraduális hallgatók és oktatók számára lehetővé teszi, hogy olyan mesterfokú képesítést szerezzenek, amelyben legalább három európai egyetem működik közre. A Grundtvig felnőttképzési programokat, különösképpen tagállamok közötti partnerségeket, hálózatokat és mobilitási lehetőségeket finanszíroz. A Comenius program az iskolák és tanáraik közötti együtt-működést támogatja. Az oktatás területén mindezeken kívül a szakpolitikai együtt-működést, a nyelvtanulást, az e-tanulást és a bevált módszerek cseréjét és terjesztését is ösztönzi az EU.

23 Képesítés határok nélkül
Az EU bevezetett egy ún. Europass dossziét, amely-ben az egyén által a megszerzett képesítések egysé-ges formátumban rögzíthetők. A munkavállalók így jobban megismerhetik a más országokban szerzett képesítéseket, míg a munkavállalók könnyebben is-mertethetik el ezeket. Az Europass tehát megkönnyíti a külföldi munkavállalást. A dosszié a következő dokumentumokból áll: Europass önéletrajz Europass nyelvi útlevél Europass mobilitási igazolvány (amely a külföl-dön tanulással töltött időtartamot rögzíti) Oklevél melléklet Bizonyítvány-kiegészítő

24 Mindenhol elismert képesítések
Az EU nem csupán a képesítések elismerését könnyíti meg (amelynek eszköze az Europass dosszié), hanem össze-hasonlíthatóbbá is kívánja tenni a tagállami oktatási rendszereket. Ennek módja nem az oktatási rendszerek harmonizációja, hanem az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszének (EQF) létrehozása re az uniós országokban kiadott minden új képesítés hozzárendelhető lesz az EQF nyolc referenciaszintjének egyikéhez. Az EQF az úgynevezett „koppenhágai folyamat” eredménye. A folyamat keretében 32 ország (köztük EU-tagállamok) szakemberei találkoznak rendszere-sen, hogy véleményt cseréljenek a szakoktatás és képzés aktuális kérdéseiről. A fórum keretében történik az európai szakoktatási és képzési kredit-rendszer, illetve a szakoktatási és képzési minőség-biztosítási hálózat kialakítása is.

25 KultúrPont Iroda Kulturális munkavállalás az Európai Unióban

26 A Kultúra program Az Európai Unió által indított kezdeményezések sorá-ból kiemelkedik a ma már széles körben ismert Kul-túra program. Jelenlegi formájában futamideje 2007-től 2013-ig tart, teljes költségvetése ezen időszak során hozzávetőleg 400 millió eurót tesz ki. A program az audio-vizuális tevékenységek kivételével minden kulturális tevé-kenységet támogat. Az aktuális Kultúra program konkrét célkitűzései közé tartozik, hogy: elősegítse az európai jelentőségű kulturális értékek megismerését és megőrzését; ösztönözze a kulturális ágazatban dolgozók tagállamok közötti mobilitását; elősegítse a kulturális és művészeti alkotások és termékek határokon átívelő terjesztését; ösztönözze a kultúrák közötti párbeszédet.

27 A kulturális fővárosok
A program keretében minden évben megválasztják azt az egy vagy két várost, mely az Európa kulturális fővá-rosa cím birtokában pénzügyi támogatásban részesülhet a Kultúra program költségvetéséből. Ebből a pénzből a város és a környező régió kulturális örökségét bemutató kiállításokat és eseményeket szerveznek, továbbá egy sor olyan előadást, koncertet és más látványosságot, mely fellépési lehetőséget biztosít az Unió legkülönbö-zőbb részeiből származó művészek részére. A tapasz-talat azt mutatja, hogy a program hosszú időre lendüle-tet ad a kiválasztott városok kulturális és turisztikai fejlődésének. Az eredeti elképzelések szerint a program 2004-ben lezárult volna, de az elsöprő sikerre való tekintettel futamidejét további tizenöt évre meghosszabbították. 2008-at az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította annak érdekében, hogy ösztönözze a különböző kultúrák közötti gondolatcserét az iskolai és munkahelyi életben éppúgy, mint a sza-badidős és sporttevékenységek vonatkozásában.

28 Pécs: változatos, színes programok 2011-ben is!
2010 nagyon sikeres, különleges esztendő volt Pécs életében, hiszen egész évben egymásba értek a rendezvények a legkülön-félébb művészeti ágakban. Bár az esztendő véget ért, s ezzel sok egész éven átívelő eseménysor is, több olyan program akad, amelyek befejezése áthúzódik a jövő évre. Ilyen a Cézanne és Matisse bűvöletében – a Nyolcak – cente-náriumi kiállítás, amely március végéig látogatható a Papnö-velde utcai Nagy Kiállítótérben. A Pécsi Galéria új, Zsolnay Negyedben lévő kiállítótere már megnyitott Pinczehelyi Sándor képzőművész életműkiállításával, amely január 23-ig megtekinthető ben a Zsolnay Kulturális Negyedben megnyílt (és rövid idő alatt már több mint 10 000 látogatót vonzó) Gyugyi-gyűjtemény természetesen idén is megtekinthe-tő lesz A Zsolnay Kulturális Negyed koncepciójának lényege, hogy a számos beköltöző kulturális intézmény révén a város folya-matosan alakuló, egyik legmeghatározóbb kulturális centru-mává váljon, és önálló egységeként az egész esztendőben vonzó programsorozatot kínáljon minden korosztály számára. A jövőben hármasság jellemzi majd a kulturális évadokat: a tavasz a koncerttermi, zárt termi programok időszaka lesz, nyáron a szabadtéri fesztiválok kerülnek terítékre, az őszt pedig a hagyományos fesztiválok uralják majd.

29 Gelsenkirchenben zárult a Ruhr-vidéki EKF rendezvénysorozat
Látványos showműsorral, tűzijátékkal, konfettiesővel zárult Gelsenkirchenben az Európa Kulturális Fővárosa németországi rendezvénysorozata, amelyet 2010-ben első ízben nem egy város, hanem a patinás német iparbázis, a Ruhr-vidék (benne olyan városok, mint Essen, Bochum, Duisburg, Dortmund, Gelsenkirchen) mondhatott a magáénak. A Ruhr.2010 eseményeit több mint 10,5 millióan te-kintették meg, ez új csúcsot jelent az EKF történeté-ben. A német sajtó egybehangzó vélekedése szerint a rendezvénysorozat új öntudatot és bátorságot adott a hátrányos helyzetű és gyakran alábecsült térségnek.

30 A magyar kultúra napján avatják újra a kolozsvári Mátyás-szobrot
Január 22-én adják át hivatalosan Kolozs-várott Fadrusz János felújított alkotását, a város főterén álló Mátyás-szoborcsoportot. A Kolozsvár főterén álló, Fadrusz János által alkotott, 1902-ben leleplezett szoborcso-port eredeti felújítási határideje július 22-e volt. A restaurálás költségeit fele-fele részben a román és a magyar állam viselte.

31 Nyelvi gazdagság A nyelvi sokszínűséget az Európai Unió kulturális és demokrati-kus alapértéknek tekinti. A nyelvek révén feltárulnak előttünk más népek kultúrái. Nyelvtudásunk ugyanakkor fontos gyakor-lati segítséget is jelent abban, hogy a tagországokba tett kül-földi utazások és az uniós munkavállalás során kialakuló kultu-rális kapcsolatok gyarapodásunkat, fejlődésünket szolgálják. Az EU arra ösztönzi állampolgárait, hogy anyanyelvükön felül két idegen nyelvet is megtanuljanak. Ennek megvalósítása az Unió hosszú távú célja. Az EU működését meghatározó alapelvek egyike épp a nyelvi sokszínűség védelme. A 2004-ben és 2007-ben végbement bővítés eredményeképpen az Unió a korábbi 11 helyett ma már 23 hivatalos nyelvvel rendelkezik. Az uniós követelmények ér-telmében biztosítani kell, hogy az EU jogszabályai az Unió összes hivatalos nyelvén, s ezáltal minden állampolgár részére hozzáférhetőek legyenek. Az Unió azt is lehetővé teszi továbbá, hogy az állampolgárok anyanyelvükön írhassanak a közösségi intézményeknek és szerveknek, s levelükre anyanyelvükön kapjanak választ. Az Európai Parlament képviselőit ehhez hasonlóan pedig megilleti az a jog, hogy választópolgáraikat felszólalásaik alkalmával anyanyelvükön képviseljék.

32 A támogatások odaítélési feltételei
mennyire képes a projekt valódi európai hozzáadott értéket teremteni; a tevékenységek relevanciája a program konkrét célkitűzései szempontjából; a javasolt tevékenységeket mennyire magas színvonalon tervezték meg, és mennyire sikeresen lehet kivitelezni; a partnerség minősége; mennyire képesek a tevékenységek olyan eredményeket előállítani, amelyek megvalósítják a program célkitűzéseit; a javasolt tevékenységek eredményeit mennyire fogják megfelelően kommunikálni és terjeszteni; a hosszú távú hatás – fenntarthatóság; nemzetközi együttműködési dimenzió (kulturális együttműködési projektek harmadik országokkal);

33 A Tanács következtetései a kultúra fejlődéshez való hozzájárulásáról
Az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió Hivatalos Lapjának május 26-i C 135-ös számában tette közzé következ-tetéseit a kultúrának a helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulásáról. A Tanács a dokumentumban a kultúra helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulásának ösztönzésére öt prioritást közöl, amelyek a következők: a kultúra beépítése a helyi és regionális fejlesztési politikákba; helyi és regio-nális szinten a kulturális és kreatív ágazatok, különö-sen a kulturális és kreatív iparágak erőteljesebb fej-lődéséhez szükséges kedvező környezet kialakítá-sának ösztönzése; a kultúra hozzájárulásának erő-sítése a fenntartható turizmushoz; a kreativitás ösz-tönzése az oktatás és képzés területén új készségek kifejlesztése, a humán tőke erősítése és a társadalmi kohézió elősegítése céljából; és a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti kulturális együttműködés megerősítése.

34 A Bizottság ajánlása a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatásról
Az Európai Unió Hivatalos Lapjának április 28-i, L 106-os számában jelent meg az Európai Bizottság ajánlása a Kulturális örökség és globális változás: új kihívás Európa számára című közös kutatási programozási kezdeményezésről. A dokumentumban a Bizottság ajánlja többek között, hogy a tagállamok dolgozzanak ki közös elképzelést arra vonatkozóan, hogy a kutatás területén folytatott együttműködés hogyan segíthet a kulturális örökség minden formájának megőrzésében; és hozzanak létre a kulturális örökség és a globális változás területén közös irányítási struktúrát.

35 KultúrPont Iroda; 1072 Budapest Rákóczi út 20
KultúrPont Iroda; 1072 Budapest Rákóczi út Kovács Imre E: T: F:

36 Szakértői tanulmányutak oktatási és képzési szakemberek számára
Pályázhatnak: helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselői; oktatási és szakképző intézmények, képzőközpontok, képzési szolgáltatók, igazgatói tanácsadó intézetek igazgatói; értékelési és akkreditációs központok vezetői; munkaközösség-vezetők; vezető tanárok és tanárképzésben részt vevő oktatók; oktatási és képzési hálózatok és szövetségek vezetői; pedagógiai és pályaválasztási tanácsadók; oktatási szolgálatok, munkaügyi központok és tanácsadók képviselői; humán erőforrás menedzserek; vállalatok oktatásért és képzésért felelős munkatársai; kereskedelmi és iparkamarák képviselői, munkaadói szervezetek képviselői, szakszervezetek képviselői; kis- és középvállalatok vezetői és tulajdonosai; kutatók.  Kiíró: Európai Bizottság Pályázatkezelő: Tempus Közalapítvány Beadási határidő: március 31.; október 14. További, és a pályázat benyújtásának módjáról szóló részletes információk: Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31. Infóvonal: (06 1) Web: >> Pályázatok >> Egész életen át tartó tanulás program >> Szakértői tanulmányutak

37 A magyarországi meghallgatásról a zenekarba került:
rendes tagként: Nagy Ákos (nagybőgő), Mohai Bálint Döme (fagott), Szűcs Marietta (fuvola), és Standi Hajnalka (hegedű) tartalékosként: Farkas Tamás (kürt), Íde Ní Chonaill (fagott), Kovács Balázs (harsona), Makkos Noémi (trombita), Maros Ádám (ütősök) , Molnár Eszter Éva (oboa) és Zétényi Tamás (gordonka) Páll Erzsébetet (fuvola) a zsűri a következő évben való jelentkezésre bátorította.

38 Másfél millió euró ifjúsági programokra
Elfogadta az Európai Parlament a 2011-es évi uniós költségvetést, a-mely biztosítja az EU működését. A költségvetésben magyar javaslatra másfél millió euró áll rendelkezésre olyan ifjúsági programokra, amelyek a Duna-menti népek közötti megbé-kélést és a közös regionális identitás kialakulását szolgálják.

39 Fiatalok lendületben: 2011-es prioritások
Magyar nyelven is elérhetők az Európai Unió Fiatalok len-dületben programjának 2011-es prioritásai. Az Európai Bi-zottság által meghatározott prioritások Magyarországra is érvényesek, a nemzeti prioritások 2010-hez képest nem változtak. Központilag meghatározott prioritások a 2011-es évre: - az önkéntesség európai éve; - a fiatalok munkanélkülisége; - inkluzív (minden társadalmi rétegre kiterjedő) növekedés; - globális környezeti problémák és a klímaváltozás; - kreativitás és vállalkozókészség; - EU-Kína ifjúsági év 2011 (csak a 2. és a 3.2 alprogramok esetében).

40 „Igen sok pályázatnál alapkövetelmény egy vagy több part-ner-szervezet megléte. A hozzánk érkező kérdések alapján úgy tűnik, a magyar szervezeteknek időnként gondot okoz a pályázati partnerek "beszerzése". A kezdő partnerkere-sőknek igyekszünk segíteni új összeállításunkkal, melyben az elinduláshoz adunk tippeket.”

41 Kulturális projektmenedzsment képzés
A Marcel Hicter Alapítvány az Európai diploma a kulturális projektmenedzsmentben című képzési programjának következő két szemeszterét május 20. és 27. között Torinóban és Firenzében (Olaszország), 2011 októberében pedig Lengyel-országban tartja. A képzésre kulturális és művészeti projektek szervezésében részt vevő, legalább kétéves tapasztalattal rendelkező kulturális menedzsereket várnak. A 14 napos kurzus munkanyelve az angol és a francia. A programot az Európa Tanács támogatja. Jelentkezési határidő: január 15.(volt)

42 Művészeti projekthez társszervezőt keresnek
A HausDrei németországi szervezet társszervezőt keres az Európai Unió Kultúra programja keretében benyújtandó pályázatához. Az Artistic Expressions on Site-Specific European Outdoor Spectacles: Analogy, Exchange, Fusion and Action (Művészeti kifejezések helyspecifikus szabadtéri nézőpontból: analógia, csere, fúzió és cselekvés, ARTEUS) című projektben eddig hat ország hét partnerszervezete vesz részt. A projekt várhatóan 2017 augusztusáig foly-tatódik; célja egyebek mellett egy művészeti adatbázis felépítése, művészeti csereprogramok megszervezése, valamint az utcaművészeti ismeretek fejlesztése. HausDrei ; - Fritz Gleiss E: I: T:

43 A magyar kultúrát emeli ki az elnökségi dekoráció
A hagyományoknak megfelelően a soros elnökség díszíti fel az Európai Unió Tanácsának brüsszeli székhelyét, így a Justus Lipsius épület januárban magyar installációkat kap. A kultúrtörténeti szőnyeg, a zenélő fotel és az egyéb kreatív elemek nem pusztán a dekorációt szolgálják, hanem aktivitásra ösztönzik a látogatót. (forrás: eu2011.hu) Hatalmas, 202 négyzetméteres szőnyeget terítenek le januárban az Európai Unió Tanácsa brüsszeli székházában a magyar EU-elnökség idejére. A hagyomány szerint a soros elnöki tisztet ellátó ország feladata, hogy a Justus Lipsius németalföldi humanistáról ( ) elnevezett épületet feldíszítse. A magyar tervezők az épületben zenélő fotelt helyeznek el, melyből – a 2011-es Liszt-év tiszteletére - Liszt művei csendülnek fel. A földszinti hallban alakítják ki az Olvasóligetet, ahol ma-gyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapoz-gatni. A magyar innovációt reprezentálja az Olvasóligetben kihelyezett Rubik-kocka alakú könyvespolc, de itt kapnak helyet újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságok is, amelye-ken a magyar „tulipános” motívum látható – ez egyébként a Magyarországra érkező vendégek ajándéktárgyain (sálain, nyakkendőin) is feltűnik.

44 „Kultúrfolyam" kíséri a magyar uniós elnökséget Bécsben
A Cities On The River (Folyóparti városok) című vándorkiállítás megnyitójával megkezdődött a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvénysorozat, a Kultúrfolyam Bécsben. A február 4-ig látogatható tárlat címe is utal a bécsi Kultúrfolyam programsorozat egyik köz-ponti motívumára, a dunai országok kulturális együttmű-ködésére. A bécsi Collegium Hungaricum egy kulturális klaszter megalapítását kezdeményezi a Duna-stratégia keretében. Egy olyan hálózat létrehozását javasolja, amely a regionális vonatkozású témákban összeköti a Duna menti országokban működő intézményeket, és segíti az együttmű-ködést a művészet, a kultúra, a kulturális turizmus és az úgynevezett kreatív ipar területén. A bécsi programok másik központi témája Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója lesz. A Liszt-emlékév nyi-tányaként január 22-én a bécsi Szent István-székesegyház-ban (Stephansdom) felhangzik a Krisztus oratórium a Pannon Filharmonikusok előadásában.

45 Liszt Ferenc a magyar EU-elnökség "márkaneve"
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója 2011-ben az egész világon a klasszikus zene kiemelt ünnepe. Az emlékév első fele egybeesik Magyarország európai uniós elnökségével, amely így lehetőséget kínál arra, hogy Európa-szerte bemutassák a zeneszerző munkásságát. A Liszt-év egyik kiemelkedő eseménye a Klassz Zenei Iroda és a Magyar Zenei Tanács kezdeményezésére életre hívott World Liszt Day lesz, amelynek kereté-ben október 22-én, Liszt születésnapján Párizstól Szöulig a világ számos koncerttermében csendül majd fel Liszt Ferenc grandiózus Krisztus oratóriuma.

46

47 "Üzenem Európának" - rajzpályázat gyerekeknek
Külügyminisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága levélben kereste meg az ország általános iskoláinak igazgatóit és tanárait, hogy az irányí-tásuk alatt lévő iskolákban, osztályokban a gyerekek készít-senek rajzos vagy rövid, szöveges üzenetet Európának. A ceruzával, krétával vagy filctollal készült A/5-ös méretű rajzokban, rövid, idegen nyelvű üzenetekben a gyerekeknek azt kell megjeleníteniük, hogy mit várnak a 2011 első felében sorra kerülő magyar EU-elnökség idején hazánkba látogató uniós szakértőktől, politikusoktól. A beérkező "üzenetek" közül 50-et kisorsolnak, időkapszu-lába zárják, s 2016-ban, az akkor soros elnök Hollandiát kérik meg, nyissa fel e zárt dobozt, hadd láthassa minden-ki: Európa jövője úgy alakult-e, ahogyan azt a magyar gyermekek elképzelték. Ezen kívül 100 üzenetet sorsolnak ki, melyeket digitalizálva megjelentetnek a magyar elnökség hivatalos honlapján.  

48 Világunk, Európa címmel
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Nemzeti Kulturális Alap feletti rendelkezési jogot gyakorló nemzeti erőforrás miniszter nevében és jogkörében eljárva a kultúráért felelős államtitkár közös pályázatot hirdet az Európai Unió egységét, történetét, értékeit bemutató művelődéstörténeti mű megírására. A sikeres pályaműnek célja láttatni az olvasóval, mely értékek köré szerveződött és szerveződik az Európai Unió, történeti összefüggéseiben mutatni meg az országok és népek egymásra utaltságát, a szolidaritását erősítő alapokat, és mindazt, ami meghatározza a tagországok közös értékrendjét, politikáját, életét, gazdaságát és legfőképpen életérzését. A oldalnál nem terjedelmesebb, történeti tényeken alapuló, tör-téneti-művelődéstörténeti esszé tudományos hitelességgel mu-tatja be, hogy milyen erők segítettek az Európai Unió létrejötté ben, milyen történelmi, gazdasági, szellemi folyamatok vezet-tek el megszületéséhez. A pályázat fődíja eurónak megfelelő forint, beadási határideje április 10. A kiírók a díjazott pályaművet magyar, angol, francia és német nyelven is megjelentetik. A pályázat részletei megtalálhatóak az MTA ITI, valamint a minisztérium honlapján (

49 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az EU kulturális politikája"

Hasonló előadás


Google Hirdetések