Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU kulturális politikája. Történet, felépítés, működés  Az EK csupán az 1970-es években "vett tudomást" először a kultúráról: az 1973-as Koppenhágai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU kulturális politikája. Történet, felépítés, működés  Az EK csupán az 1970-es években "vett tudomást" először a kultúráról: az 1973-as Koppenhágai."— Előadás másolata:

1 Az EU kulturális politikája

2 Történet, felépítés, működés  Az EK csupán az 1970-es években "vett tudomást" először a kultúráról: az 1973-as Koppenhágai Konferencián az állam- és kormányfők a kultúrát az "európai identi- tás" alapvető elemeként ismerték el.  Alapszerződésben pedig csak 20 évvel ké- sőbb jelent meg a kultúra: az 1992-es Maastrichti Szerződés IX. cím 128. cikke kifejezetten a kultúrával foglalkozik (az Amszterdami, majd Nizzai Szerződésben ugyanez a cikk 151. sorszámmal szerepel).

3 Ma a kultúra többszörösen jelen van az EU intézményrendszerében  az Európai Parlamentben az állandó bizottságok egyike a Kulturális és Oktatási BizottságKulturális és Oktatási Bizottság  az Európai Bizottságban 1981 óta külön biztos foglalkozik a kultúrával illetve akülön biztos foglalkozik a kultúrával  Bizottságon belül működik az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság, mely a kultúra területének operatív történéseit felügyeli.Oktatási és Kulturális Főigazgatóság  A konkrét tevékenységek, pl. a kulturális javak védelme továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak, de európai szinten is születnek velük kapcsolatos jogszabályok.kulturális javak védelme

4 A kulturális politika  Az Európai Unió által a kultúra területén folytatott tevékenységek számos területen kiegészítik a tagállamok kulturális politikáját. Idetartozik például az európai kulturális örökség védelme, a külön- böző országok kulturális intézményei közötti együttműködés, valamint a művészek és a gyűjtemények mobilitása. A kulturális ágazatot az EK-Szerződés azon rendelkezései is érintik, amelyek nem kifejezetten a kultúrát szabályozzák  JOGALAP Az EK-Szerződés 151. cikke, 3. és 30. cikke, 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 133. cikke.  A Római Szerződésben nem rendelkezik külön bekezdés a kulturális politikáról. A kulturális politika csak a Maastrichti Szerződés elfo- gadása óta rendelkezik külön jogalappal. A Nizzai Szerződés 151. cikke megteremti az alapját azoknak a fellépéseknek, amelyek a tagállamok tevékenységeinek ösztönzésére, támogatására és szük- ség esetén kiegészítésére irányulnak, tiszteletben tartva a nemzeti és regionális sokszínűséget, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az EU által a kultúra területén végzett tevékenységekre a szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elve érvényes. A 151. cikk alkalmazási köréből minden, a tagállamok jogi és szabályozási rendelkezéseinek harmonizálására irányuló jogi aktust kizárnak. Az intézkedéseket az együttdöntési eljárás kere- tében az Európai Parlament és a Tanács hozza meg, a Tanácsban pedig egyelőre egyhangúságra van szükség.

5 EK szerződés  A 151. cikk lehetővé teszi a tagállamok tevékenységének támogatását és kiegészítését a következő területeken: az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és ter- jesztésének javítása, az európai jelentőségű kulturális örök- ség megőrzése és védelme, nem kereskedelmi jellegű kul- turális cserék, valamint a művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális ágazatot is.  E cikk arról is rendelkezik, hogy a Közösség a Szerződés egyéb rendelkezései szerinti tevékenysége során figye- lembe vegye a kulturális szempontokat is. Ezenkívül erősí- teni kell az együttműködést a harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.  Az Alapjogi Charta 13. cikke úgy rendelkezik, hogy „A művészet és a tudományos kutatás szabad.” A 22. cikk előírja, hogy „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.”

6 Miről szólt a Lisszaboni Stratégia?  2000. március 23-24-én Lisszabonban üléseztek Európa állam- és kormányfői, akik ez alkalommal hívták életre a Lisszaboni Stratégia című dokumentumot. A stratégia egy átfogó reformprogram volt, mely fő célként tűzte ki, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudás-alapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére.  Ezt 2001-ben a Göteborgi csúcstalálkozón kiegészítették a környezet iránti tisztelet kívánalmával (a fenntartható fejlődés stratégiájával), amelynek lényege, hogy az EU jövőstratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni.

7 A felülvizsgálat  A Lisszaboni Stratégia végrehajtása azonban néhány év alatt túl-ságosan bürokratikussá vált. A 28 fő célkitűzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérő évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást. A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette magas szintű csoport és az általa 2004-ben elkészített jelenés mutatott rá. A Barroso- bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta, és 2005-ben újraindította a stratégiát.  A tagállamok eljuttatták a Bizottsághoz nemzeti reform- programjaikat, melyek részletes értékelését a Bizottság 2006-ban kezdte meg, lehetőséget biztosítva az ígéretes elképzelések széles körű megvitatására, a felfedett hiányos- ságok kiküszöbölésére pedig cselekvési javaslatokat fogal- mazott meg. A Bizottság emellett megkezdte a stratégia mind közösségi, mind pedig nemzeti szintű alkalmazásával elért előrehaladás elemzését, és konkrét javaslatokat fogalmazott meg a stratégia folytatását illetően.

8 Az EU 25 tagállamából mindössze kilenc - köztük Magyaror- szág - adta be a megszabott határidőre a gazdaság élénkíté- sére kidolgozott lisszaboni akcióterveket.  A cél a foglalkoztatási arány 2010-ig 70%-ra történő növelése, illetve a 2005-ig egy 67%-os rövidtávú növekedés elérése volt, ám  mindkét cél elérése jelenleg túl nehéznek tűnik. Mindezek ellenére 1999 óta, több mint hatmillió munkahelyet létesítettek, és a foglalkoztatottsági arány 1999-es 62,5%-ról 2002-ben 64,3%-ra emelkedett.  A tartós munkanélküliség az 1999-es 4%-ról 2002-re 3%-ra csökkent. A Parlament számos állásfoglalásában annak a nézetének adott hangot, miszerint több erőfeszítésre van szükség, különösen a munka és családi élet összehangolása terén elősegítve ezzel több nő munkavállalási lehetőségét.  Ezzel összhangban Lisszabonban kiegészítő célként a női foglalkoztatottság 1999-es 51%-ról (férfiak foglalkoztatásának 61%-val összehasonlítva) 60%-ra történő emelésében fogalmazódott meg. A nők ténylegesen jobb helyzetben vannak a munkaerőpiaci érvényesülés terén. Ugyanez nem mondható el az idősebb munkavállalókról (amely kategória az 55 és 64 év közöttieket jelenti). A 2010-re célként megfogalmazott foglalkoz- tatottsági arány 50% volt a népesség ezen kategóriájára, de 2002- ben csak 40,1%-uk dolgozott.

9 Az információs társadalom  A lisszaboni stratégia másik fő eleme az információs társa-dalom fejlesztése volt, amely a tudásalapú gazdaság megvalósulását, valamint a komoly növe- kedési potenciállal rendelkező területeken a munka- helyteremtést segítené elő. A jelenlegi helyzet már most előnyös, mivel a Bizottság tanulmányai szerint az európai telekommunikációs iparban a termelé- kenység már most is körülbelül 15%-al meghaladja az Egyesült Államokét.  Ebből kifolyólag az internet hozzáférés árát is csökken-teni kellene. További intézkedéseket fogadtak el az internethasználat bővítéséről, amely magában foglalja egy.eu domain név létrehozását, a spam probléma megoldását, és az interneten való vásárlás megkönnyítését szorgalmazó lépéseket.

10 Kutatás és oktatás  Az oktatás és kutatás jelentős befolyással van a növe-kedésre és a foglalkoztatottságra. Lisszabonban az EU vezetői egyetértettek abban, hogy „az emberi erőforrásokba invesztálás és egy aktív és dinamikus jóléti társadalom fejlesztése” kulcsszerepet játszanak a tudásalapú gazdaságban.  A Parlament jóváhagyta a tagállamok által elfogadott célt, miszerint a GDP 3%-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, de a képviselőknek nem állt módjukban ezen cél betartatása.  A gyakorlatban keveset értek el: a kutatásra fordított pénzek csak az uniós GDP-nek 1,9%-át teszik ki az Egyesült Államok 2,9%-val, és Japán 3%-val összehasonlítva.

11 Az Európa 2020 stratégia kidolgozásának előzményei  Az Európa 2020 stratégia a 2000 és 2010 közötti időszakra vonatkozó lisszaboni stratégiát váltja fel, amely fő célkitű- zése az volt, hogy 2010-ig az EU-t a világ legversenyké- pesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegye, amely képes a fenntartható fejlődésre, valamint a társa- dalmi kohézió erősítésére, több és jobb munkahely teremtésére.  A Bizottság 2009 novemberében kezdeményezett nyilvános konzultációt az akkor még 'EU2020' stratégiaként ismert jövőbeli tervekről. Ezt tudomásul véve az Európai Tanács 2009. decemberi ülése 2010. tavaszig adott időt, hogy meghatározzák a 2020-ig tartó stratégia elemeit. A következtetéseiben foglalt főbb aspektusokat - mint az államháztartások egyensúlyának visszaállítása, a befogadó munkaerő-piacok támogatása - a későbbi stratégia is átvette.

12 Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást határozott meg:  Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.  Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.  Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.  A prioritások alapján a Bizottság az alábbi kiemelt uniós célok megvalósítását javasolta 2020-ig:  A 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátáját 75 százalékra kell növelni.  Az EU GDP-jének 3 százalékát kutatás-fejlesztésre (K+F) kell fordítani.  Teljesíteni kell a „20/20/20" éghajlat-változási/ener- giaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 százalékkal történő csökkentését).  Az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.  20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

13 A Bizottság kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasolt 1.Az „Innovatív Unió" kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatára és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. 2.A „Mozgásban az ifjúság" az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének meg-könnyítését szolgálja. 3.Az „Európai digitális menetrend" a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. 4.Az „Erőforrás-hatékony Európa" a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználá- sának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. 5.Az „Iparpolitika a globalizáció korában" a vállalkozások (különösen a közepes és kisvállalkozások) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. 6.Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje" a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és - többek között a munkavállalók mobilitása révén - közeledjen egymáshoz a munkaerő-piaci kínálat és kereslet. 7.A „Szegénység elleni európai platform" célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

14 „Európai kulturális program a globalizálódó világban”  Az EK-Szerződés meghatározása szerint a Közösség hozzá- járul a tagállamok kultúrájának kibontakoztatásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.  2007 májusában az Európai Bizottság fontos közleményt fogadott el „Európai kulturális program a globalizálódó világban” (COM(2007) 242) címmel. E közlemény új stratégiai célokat fogalmazott meg az Unió kulturális tevékenységei számára.  A fő célok: – a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása; – a kultúra mint a kreativitás katalizátorának támogatása; – az Unió nemzetközi kapcsolatainak lényeges elemeként a kultúra támogatása.

15 Cselekvési programok  A Maastrichti Szerződés hatálybalépése előtt a Közösség kis összegű finan- szírozást nyújtott kulturális tevékenységeknek az Európai Szociális Alapon és az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, valamint ad hoc kezdemé- nyezések keretében. Tevékenysége a kulturális örökség megőrzése, a művé- szeknek nyújtott támogatások, a műfordítások és kulturális események támogatása terén tett intézkedésekre összpontosultak. A kulturális programok első generációja  A Maastrichti Szerződésben a kultúra jogalapjának bevezetésével az EU kulturális tevékenységei jóval módszeresebben, három kulturális program keretében szerveződtek:  – A Kaleidoscope programot 1996-ban hozták létre, célja pedig a művészi alkotások támogatása, valamint az európai népek kultúrájának terjesztése.  – Az Ariane programot 1997-ben fogadták el a könyvek és az olvasás terén a tagállamok közötti együttműködés fokozása; illetve a fordítás révén az európai népek irodalmi műveinek és történelmének szélesebb körben való megismertetése érdekében. Az ezen a területen végrehajtott szakképzési programok szintén a finanszírozott intézkedések körébe tartoztak.  – A Raphael programot 1997-ben fogadták el azzal a céllal, hogy ösztönöz-zék a tagállamok közötti együttműködést az európai jelentőségű kulturális örökség terén.

16 Kultúra 2000  A programok első szakasza során szerzett tapaszta- latok alapján 2000-ben javaslatot tettek az EU kultúrát támogató első keretprogramjának létrehozására, amelynek teljes költségvetése az ötéves időszakra (2000–2004) 167 millió euró volt.  A keretprogram célja az volt, hogy a kulturális együttműkö- dés finanszírozása és programozása terén egy egységes eszköz alkalmazásával egyszerűsítse a cselekvéseket. A program céljai közé tartoztak: a kulturális párbeszéd elő- mozdítása és az európai népek történelmének és kultúrá- jának kölcsönös megismerése, a kulturális tevékenységek és a kultúra transznacionális terjesztése, a művészek és a kultúra terén kreatívan vagy más módon tevékenykedő emberek és alkotásaik cseréje, a kulturális sokszínűség előmozdítása és a kulturális önkifejezés új formáinak kialakítása.

17 Az új Kultúra program (2007–2013)  Mivel a Kultúra 2000 program rendkívül sikeres volt, 2004-ben a Bizottság javaslatot terjesztett elő a 2007–2013-as időszakra szóló új Kultúra program létrehozására (COM(2004) 469).  Átfogó értékelésekből és konzultációkból kiindulva a program folytatja a fent említett kulturális tevékeny- ségeket. A pénzügyi tervről folytatott hosszú tárgyalá- sokat követően, amelynek során a Parlament a finan- szírozás jelentős megemelését kérte, a költségvetést 400 millió euróban rögzítették (1855/2006/EK határozat). A program célja a kulturális ágazatban dolgozó személyek mobilitásának támogatása, a mű- vészi és kulturális alkotások és termékek forgalmazá- sának előmozdítása, valamint az interkulturális párbeszéd ösztönzése.

18 A művészek helyzete Európában  Az EU-ban mintegy 7 millió ember dolgozik hivatásszerűen a kulturális ágazatban. A művészek olyan uniós programokon keresz- tül megvalósított puszta támogatásán túl, mint például a Kultúra és a Média, az EK- Szerződés számos rendelkezése határozza meg ezen emberek életét és szakmai te- vékenységét. Így például az Unió irányelve- ket fogadott el a szerzői jogról, a szellemi tulajdonjogról, továbbá rendelkezett a vi- szonteladási jogokról, a bérleti és kölcsön- zési jogokról.

19 Az Európai Bizottság útjára indította Az Önkéntesség Európai Éve - 2011 programot az alábbi szlogennel: "Legyen önkéntes! Tegyen a változásért!"  Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy egy-egy témakör egy egész éven keresztül a figyelem középpontjában áll az EU-ban - ilyen akció volt pl. a fogyatékkal élők éve 2003-ban, a munkavállalók mobilitásának éve 2006-ban, a 2007 - Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év; kulturális szempontból pedig kiemelkedő volt 2008, a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve. 2009-ben az Unió a kreativitást és az innovációt állította a középpontba.2007 - Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve.a kreativitást és az innovációt

20 A kulturális iparágak  A kulturális iparágak, például a mozi, az audiovizuális média, a kiadók, a kézművesipar vagy a zeneipar hozzájárul a munka-helyteremtéshez és a gazdasági jóléthez Európában, amit egy, nemrégiben a Bizottság számára készített tanulmány is megerősített.  A kultúra és a gazdaság közötti feszültségeket figyelembe véve a kulturális sokszínűség védelme érdekében a kulturális iparágakra bizonyos esetekben más szabályokat kell kidolgozni, mint más iparágakra. Így az Európai Unió a kulturális iparágak sajátos természete miatt a WTO kereskedelmi tárgyalásai során mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy egyes kulturális és audiovizuális alágazatokat nem szabad liberalizálni (ez az úgynevezett kulturális kivétel). Hasonlóképpen a közös piacon is bizonyos mértékben mentesíteni kell a kultúrát az állami támogatások tilalma alól (a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja), több audiovizuális ágazatot pedig kivontak a 2006 decemberében elfogadott, szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/123/EK irányelv) alkalmazási köréből;

21 A kulturális javak  Az EK-Szerződés 30. cikke szerint a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek behoza-talára, kivitelére vagy tranzitjára vonatkozó tilalmak vagy korlátozások megengedettek, amennyiben e tilalmak és korlátozások nem jelentenek megkülönböztetést, illetve nem képezik a tagállamok közötti kereskedelem korláto-zásának eszközeit.  A belső piac megerősítésével összefüggésben a határ- ellenőrzések eltörlésének következményeit figyelembe véve szabályozni kellett a kulturális javak védelmét. Ezért az EU elfogadta a 3911/92/EGK rendeletet, amely a kulturális javak exportját kiviteli engedélyhez köti, amely a Közösség egész területén érvényes, és amelyet a külső határokon ellenőriznek. 1993-ban elfogadták a 93/7/EGK tanácsi irányelvet, amelynek célja a tagállamok területéről jogellenesen elszállított, művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának szavatolása.

22 Lehetőségek az oktatás és a képzés területén  Az egész életen át tartó tanulás ügyét zászlajára tűző program- ra az EU 2007 és 2013 között hétmilliárd eurót fordít. A prog- ram az alábbi fontosabb alprogramokból áll:  Leonardo da Vinci:A Leonardo da Vinci program a szakképzést támogatja, főleg fiatal munkavállalók és szakoktatók külföldi vállalatokhoz szervezett kiküldetésén, valamint a képzési intézmények és az vállalkozói szféra közötti együttműködési projektek ösztönzésén keresztül.  Erasmus:A program célja a hallgatói mobilitás és az egyetemek közötti együttműködés támogatása. 1987-es indulása óta a programban 1,5 millió tanuló vett részt. Egy újabb kezde- ményezés, az Erasmus Mundus a világ minden tájáról érkező posztgraduális hallgatók és oktatók számára lehetővé teszi, hogy olyan mesterfokú képesítést szerezzenek, amelyben legalább három európai egyetem működik közre.  A Grundtvig felnőttképzési programokat, különösképpen tagállamok közötti partnerségeket, hálózatokat és mobilitási lehetőségeket finanszíroz.  A Comenius program az iskolák és tanáraik közötti együtt- működést támogatja.  Az oktatás területén mindezeken kívül a szakpolitikai együtt- működést, a nyelvtanulást, az e-tanulást és a bevált módszerek cseréjét és terjesztését is ösztönzi az EU.

23 Képesítés határok nélkül  Az EU bevezetett egy ún. Europass dossziét, amely- ben az egyén által a megszerzett képesítések egysé- ges formátumban rögzíthetők. A munkavállalók így jobban megismerhetik a más országokban szerzett képesítéseket, míg a munkavállalók könnyebben is- mertethetik el ezeket. Az Europass tehát megkönnyíti a külföldi munkavállalást. A dosszié a következő dokumentumokból áll:  Europass önéletrajz  Europass nyelvi útlevél  Europass mobilitási igazolvány (amely a külföl- dön tanulással töltött időtartamot rögzíti)  Oklevél melléklet  Bizonyítvány-kiegészítő

24 Mindenhol elismert képesítések  Az EU nem csupán a képesítések elismerését könnyíti meg (amelynek eszköze az Europass dosszié), hanem össze-hasonlíthatóbbá is kívánja tenni a tagállami oktatási rendszereket. Ennek módja nem az oktatási rendszerek harmonizációja, hanem az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszének (EQF) létrehozása. 2012-re az uniós országokban kiadott minden új képesítés hozzárendelhető lesz az EQF nyolc referenciaszintjének egyikéhez.  Az EQF az úgynevezett „koppenhágai folyamat” eredménye. A folyamat keretében 32 ország (köztük EU-tagállamok) szakemberei találkoznak rendszere- sen, hogy véleményt cseréljenek a szakoktatás és képzés aktuális kérdéseiről. A fórum keretében történik az európai szakoktatási és képzési kredit- rendszer, illetve a szakoktatási és képzési minőség- biztosítási hálózat kialakítása is.

25 KultúrPont Iroda Kulturális munkavállalás az Európai Unióban

26 A Kultúra program  Az Európai Unió által indított kezdeményezések sorá- ból kiemelkedik a ma már széles körben ismert Kul- túra program. Jelenlegi formájában futamideje 2007- től 2013-ig tart, teljes költségvetése ezen időszak során hozzávetőleg 400 millió eurót tesz ki. A program az audio- vizuális tevékenységek kivételével minden kulturális tevé- kenységet támogat.  Az aktuális Kultúra program konkrét célkitűzései közé tartozik, hogy:  elősegítse az európai jelentőségű kulturális értékek megismerését és megőrzését;  ösztönözze a kulturális ágazatban dolgozók tagállamok közötti mobilitását;  elősegítse a kulturális és művészeti alkotások és termékek határokon átívelő terjesztését;  ösztönözze a kultúrák közötti párbeszédet.

27 A kulturális fővárosok  A program keretében minden évben megválasztják azt az egy vagy két várost, mely az Európa kulturális fővá- rosa cím birtokában pénzügyi támogatásban részesülhet a Kultúra program költségvetéséből. Ebből a pénzből a város és a környező régió kulturális örökségét bemutató kiállításokat és eseményeket szerveznek, továbbá egy sor olyan előadást, koncertet és más látványosságot, mely fellépési lehetőséget biztosít az Unió legkülönbö- zőbb részeiből származó művészek részére. A tapasz- talat azt mutatja, hogy a program hosszú időre lendüle- tet ad a kiválasztott városok kulturális és turisztikai fejlődésének.  Az eredeti elképzelések szerint a program 2004-ben lezárult volna, de az elsöprő sikerre való tekintettel futamidejét további tizenöt évre meghosszabbították.  2008-at az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította annak érdekében, hogy ösztönözze a különböző kultúrák közötti gondolatcserét az iskolai és munkahelyi életben éppúgy, mint a sza- badidős és sporttevékenységek vonatkozásában.

28 Pécs: változatos, színes programok 2011-ben is!  2010 nagyon sikeres, különleges esztendő volt Pécs életében, hiszen egész évben egymásba értek a rendezvények a legkülön- félébb művészeti ágakban. Bár az esztendő véget ért, s ezzel sok egész éven átívelő eseménysor is, több olyan program akad, amelyek befejezése áthúzódik a jövő évre.  Ilyen a Cézanne és Matisse bűvöletében – a Nyolcak – cente- náriumi kiállítás, amely március végéig látogatható a Papnö- velde utcai Nagy Kiállítótérben. A Pécsi Galéria új, Zsolnay Negyedben lévő kiállítótere már megnyitott Pinczehelyi Sándor képzőművész életműkiállításával, amely január 23-ig megtekinthető. 2010-ben a Zsolnay Kulturális Negyedben megnyílt (és rövid idő alatt már több mint 10 000 látogatót vonzó) Gyugyi-gyűjtemény természetesen idén is megtekinthe- tő lesz  A Zsolnay Kulturális Negyed koncepciójának lényege, hogy a számos beköltöző kulturális intézmény révén a város folya- matosan alakuló, egyik legmeghatározóbb kulturális centru- mává váljon, és önálló egységeként az egész esztendőben vonzó programsorozatot kínáljon minden korosztály számára. A jövőben hármasság jellemzi majd a kulturális évadokat: a tavasz a koncerttermi, zárt termi programok időszaka lesz, nyáron a szabadtéri fesztiválok kerülnek terítékre, az őszt pedig a hagyományos fesztiválok uralják majd.

29 Gelsenkirchenben zárult a Ruhr-vidéki EKF rendezvénysorozat  Látványos showműsorral, tűzijátékkal, konfettiesővel zárult Gelsenkirchenben az Európa Kulturális Fővárosa németországi rendezvénysorozata, amelyet 2010-ben első ízben nem egy város, hanem a patinás német iparbázis, a Ruhr-vidék (benne olyan városok, mint Essen, Bochum, Duisburg, Dortmund, Gelsenkirchen) mondhatott a magáénak.  A Ruhr.2010 eseményeit több mint 10,5 millióan te- kintették meg, ez új csúcsot jelent az EKF történeté- ben. A német sajtó egybehangzó vélekedése szerint a rendezvénysorozat új öntudatot és bátorságot adott a hátrányos helyzetű és gyakran alábecsült térségnek.

30 A magyar kultúra napján avatják újra a kolozsvári Mátyás-szobrot  Január 22-én adják át hivatalosan Kolozs- várott Fadrusz János felújított alkotását, a város főterén álló Mátyás-szoborcsoportot.  A Kolozsvár főterén álló, Fadrusz János által alkotott, 1902-ben leleplezett szoborcso- port eredeti felújítási határideje 2010. július 22-e volt. A restaurálás költségeit fele-fele részben a román és a magyar állam viselte.

31 Nyelvi gazdagság  A nyelvi sokszínűséget az Európai Unió kulturális és demokrati- kus alapértéknek tekinti. A nyelvek révén feltárulnak előttünk más népek kultúrái. Nyelvtudásunk ugyanakkor fontos gyakor- lati segítséget is jelent abban, hogy a tagországokba tett kül- földi utazások és az uniós munkavállalás során kialakuló kultu- rális kapcsolatok gyarapodásunkat, fejlődésünket szolgálják. Az EU arra ösztönzi állampolgárait, hogy anyanyelvükön felül két idegen nyelvet is megtanuljanak. Ennek megvalósítása az Unió hosszú távú célja.  Az EU működését meghatározó alapelvek egyike épp a nyelvi sokszínűség védelme. A 2004-ben és 2007-ben végbement bővítés eredményeképpen az Unió a korábbi 11 helyett ma már 23 hivatalos nyelvvel rendelkezik. Az uniós követelmények ér- telmében biztosítani kell, hogy az EU jogszabályai az Unió összes hivatalos nyelvén, s ezáltal minden állampolgár részére hozzáférhetőek legyenek.  Az Unió azt is lehetővé teszi továbbá, hogy az állampolgárok anyanyelvükön írhassanak a közösségi intézményeknek és szerveknek, s levelükre anyanyelvükön kapjanak választ. Az Európai Parlament képviselőit ehhez hasonlóan pedig megilleti az a jog, hogy választópolgáraikat felszólalásaik alkalmával anyanyelvükön képviseljék.

32 A támogatások odaítélési feltételei mennyire képes a projekt valódi európai hozzáadott értéket teremteni; a tevékenységek relevanciája a program konkrét célkitűzései szempontjából; a javasolt tevékenységeket mennyire magas színvonalon tervezték meg, és mennyire sikeresen lehet kivitelezni; a partnerség minősége; mennyire képesek a tevékenységek olyan eredményeket előállítani, amelyek megvalósítják a program célkitűzéseit; a javasolt tevékenységek eredményeit mennyire fogják megfelelően kommunikálni és terjeszteni; a hosszú távú hatás – fenntarthatóság; nemzetközi együttműködési dimenzió (kulturális együttműködési projektek harmadik országokkal);

33 A Tanács következtetései a kultúra fejlődéshez való hozzájárulásáról  Az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2010. május 26-i C 135-ös számában tette közzé következ- tetéseit a kultúrának a helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulásáról.  A Tanács a dokumentumban a kultúra helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulásának ösztönzésére öt prioritást közöl, amelyek a következők: a kultúra beépítése a helyi és regionális fejlesztési politikákba; helyi és regio- nális szinten a kulturális és kreatív ágazatok, különö- sen a kulturális és kreatív iparágak erőteljesebb fej- lődéséhez szükséges kedvező környezet kialakítá- sának ösztönzése; a kultúra hozzájárulásának erő- sítése a fenntartható turizmushoz; a kreativitás ösz- tönzése az oktatás és képzés területén új készségek kifejlesztése, a humán tőke erősítése és a társadalmi kohézió elősegítése céljából; és a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti kulturális együttműködés megerősítése.

34 A Bizottság ajánlása a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatásról  Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2010. április 28-i, L 106-os számában jelent meg az Európai Bizottság ajánlása a Kulturális örökség és globális változás: új kihívás Európa számára című közös kutatási programozási kezdeményezésről.  A dokumentumban a Bizottság ajánlja többek között, hogy a tagállamok dolgozzanak ki közös elképzelést arra vonatkozóan, hogy a kutatás területén folytatott együttműködés hogyan segíthet a kulturális örökség minden formájának megőrzésében; és hozzanak létre a kulturális örökség és a globális változás területén közös irányítási struktúrát.

35  KultúrPont Iroda; 1072 Budapest Rákóczi út 20. - Kovács Imre E: kovacs@kulturpont.hu T: 0612662837 F: 0612665972kovacs@kulturpont.hu

36 Szakértői tanulmányutak oktatási és képzési szakemberek számára  Pályázhatnak: helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselői; oktatási és szakképző intézmények, képzőközpontok, képzési szolgáltatók, igazgatói tanácsadó intézetek igazgatói; értékelési és akkreditációs központok vezetői; munkaközösség-vezetők; vezető tanárok és tanárképzésben részt vevő oktatók; oktatási és képzési hálózatok és szövetségek vezetői; pedagógiai és pályaválasztási tanácsadók; oktatási szolgálatok, munkaügyi központok és tanácsadók képviselői; humán erőforrás menedzserek; vállalatok oktatásért és képzésért felelős munkatársai; kereskedelmi és iparkamarák képviselői, munkaadói szervezetek képviselői, szakszervezetek képviselői; kis- és középvállalatok vezetői és tulajdonosai; kutatók.  Kiíró: Európai Bizottság  Pályázatkezelő: Tempus Közalapítvány  Beadási határidő: 2011. március 31.; október 14.  További, és a pályázat benyújtásának módjáról szóló részletes információk:  Tempus Közalapítvány  1093 Budapest, Lónyay u. 31.  Infóvonal: (06 1) 237 13 20  E-mail: info@tpf.huinfo@tpf.hu  Web: www.tka.hu >> Pályázatok >> Egész életen át tartó tanulás program >> Szakértői tanulmányutakwww.tka.hu

37  A magyarországi meghallgatásról a zenekarba került:  rendes tagként: Nagy Ákos (nagybőgő), Mohai Bálint Döme (fagott), Szűcs Marietta (fuvola), és Standi Hajnalka (hegedű)  tartalékosként: Farkas Tamás (kürt), Íde Ní Chonaill (fagott), Kovács Balázs (harsona), Makkos Noémi (trombita), Maros Ádám (ütősök), Molnár Eszter Éva (oboa) és Zétényi Tamás (gordonka)  Páll Erzsébetet (fuvola) a zsűri a következő évben való jelentkezésre bátorította.

38 Másfél millió euró ifjúsági programokra  Elfogadta az Európai Parlament a 2011-es évi uniós költségvetést, a- mely biztosítja az EU működését.  A költségvetésben magyar javaslatra másfél millió euró áll rendelkezésre olyan ifjúsági programokra, amelyek a Duna-menti népek közötti megbé- kélést és a közös regionális identitás kialakulását szolgálják.

39 Fiatalok lendületben: 2011-es prioritások Magyar nyelven is elérhetők az Európai Unió Fiatalok len- dületben programjának 2011-es prioritásai. Az Európai Bi- zottság által meghatározott prioritások Magyarországra is érvényesek, a nemzeti prioritások 2010-hez képest nem változtak. Központilag meghatározott prioritások a 2011-es évre: - az önkéntesség európai éve; - a fiatalok munkanélkülisége; - inkluzív (minden társadalmi rétegre kiterjedő) növekedés; - globális környezeti problémák és a klímaváltozás; - kreativitás és vállalkozókészség; - EU-Kína ifjúsági év 2011 (csak a 2. és a 3.2 alprogramok esetében).

40 „Igen sok pályázatnál alapkövetelmény egy vagy több part- ner-szervezet megléte. A hozzánk érkező kérdések alapján úgy tűnik, a magyar szervezeteknek időnként gondot okoz a pályázati partnerek "beszerzése". A kezdő partnerkere- sőknek igyekszünk segíteni új összeállításunkkal, melyben az elinduláshoz adunk tippeket.”

41 Kulturális projektmenedzsment képzés  A Marcel Hicter Alapítvány az Európai diploma a kulturális projektmenedzsmentben című képzési programjának következő két szemeszterét 2011. május 20. és 27. között Torinóban és Firenzében (Olaszország), 2011 októberében pedig Lengyel- országban tartja. A képzésre kulturális és művészeti projektek szervezésében részt vevő, legalább kétéves tapasztalattal rendelkező kulturális menedzsereket várnak. A 14 napos kurzus munkanyelve az angol és a francia. A programot az Európa Tanács támogatja. Jelentkezési határidő: 2011. január 15.(volt)

42 Művészeti projekthez társszervezőt keresnek  A HausDrei németországi szervezet társszervezőt keres az Európai Unió Kultúra programja keretében benyújtandó pályázatához. Az Artistic Expressions on Site-Specific European Outdoor Spectacles: Analogy, Exchange, Fusion and Action (Művészeti kifejezések helyspecifikus szabadtéri nézőpontból: analógia, csere, fúzió és cselekvés, ARTEUS) című projektben eddig hat ország hét partnerszervezete vesz részt. A projekt várhatóan 2017 augusztusáig foly- tatódik; célja egyebek mellett egy művészeti adatbázis felépítése, művészeti csereprogramok megszervezése, valamint az utcaművészeti ismeretek fejlesztése.  HausDrei ; - Fritz Gleiss E: fritzgleiss@haus-drei.de I: www.haus-drei.de T: +49 403-861-4106fritzgleiss@haus-drei.dewww.haus-drei.de

43 A magyar kultúrát emeli ki az elnökségi dekoráció  A hagyományoknak megfelelően a soros elnökség díszíti fel az Európai Unió Tanácsának brüsszeli székhelyét, így a Justus Lipsius épület januárban magyar installációkat kap. A kultúrtörténeti szőnyeg, a zenélő fotel és az egyéb kreatív elemek nem pusztán a dekorációt szolgálják, hanem aktivitásra ösztönzik a látogatót. (forrás: eu2011.hu)  Hatalmas, 202 négyzetméteres szőnyeget terítenek le januárban az Európai Unió Tanácsa brüsszeli székházában a magyar EU-elnökség idejére. A hagyomány szerint a soros elnöki tisztet ellátó ország feladata, hogy a Justus Lipsius németalföldi humanistáról (1547-1606) elnevezett épületet feldíszítse. A magyar tervezők az épületben zenélő fotelt helyeznek el, melyből – a 2011-es Liszt-év tiszteletére - Liszt művei csendülnek fel.  A földszinti hallban alakítják ki az Olvasóligetet, ahol ma- gyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapoz- gatni. A magyar innovációt reprezentálja az Olvasóligetben kihelyezett Rubik-kocka alakú könyvespolc, de itt kapnak helyet újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságok is, amelye- ken a magyar „tulipános” motívum látható – ez egyébként a Magyarországra érkező vendégek ajándéktárgyain (sálain, nyakkendőin) is feltűnik.

44 „Kultúrfolyam" kíséri a magyar uniós elnökséget Bécsben  A Cities On The River (Folyóparti városok) című vándorkiállítás megnyitójával megkezdődött a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvénysorozat, a Kultúrfolyam Bécsben. A február 4-ig látogatható tárlat címe is utal a bécsi Kultúrfolyam programsorozat egyik köz- ponti motívumára, a dunai országok kulturális együttmű- ködésére. A bécsi Collegium Hungaricum egy kulturális klaszter megalapítását kezdeményezi a Duna-stratégia keretében. Egy olyan hálózat létrehozását javasolja, amely a regionális vonatkozású témákban összeköti a Duna menti országokban működő intézményeket, és segíti az együttmű- ködést a művészet, a kultúra, a kulturális turizmus és az úgynevezett kreatív ipar területén.  A bécsi programok másik központi témája Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója lesz. A Liszt-emlékév nyi- tányaként január 22-én a bécsi Szent István-székesegyház- ban (Stephansdom) felhangzik a Krisztus oratórium a Pannon Filharmonikusok előadásában.

45 Liszt Ferenc a magyar EU-elnökség "márkaneve"  Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója 2011-ben az egész világon a klasszikus zene kiemelt ünnepe. Az emlékév első fele egybeesik Magyarország európai uniós elnökségével, amely így lehetőséget kínál arra, hogy Európa-szerte bemutassák a zeneszerző munkásságát.  A Liszt-év egyik kiemelkedő eseménye a Klassz Zenei Iroda és a Magyar Zenei Tanács kezdeményezésére életre hívott World Liszt Day lesz, amelynek kereté- ben 2011. október 22-én, Liszt születésnapján Párizstól Szöulig a világ számos koncerttermében csendül majd fel Liszt Ferenc grandiózus Krisztus oratóriuma.

46

47 "Üzenem Európának" - rajzpályázat gyerekeknek  Külügyminisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága levélben kereste meg az ország általános iskoláinak igazgatóit és tanárait, hogy az irányí- tásuk alatt lévő iskolákban, osztályokban a gyerekek készít- senek rajzos vagy rövid, szöveges üzenetet Európának.  A ceruzával, krétával vagy filctollal készült A/5-ös méretű rajzokban, rövid, idegen nyelvű üzenetekben a gyerekeknek azt kell megjeleníteniük, hogy mit várnak a 2011 első felében sorra kerülő magyar EU-elnökség idején hazánkba látogató uniós szakértőktől, politikusoktól.  A beérkező "üzenetek" közül 50-et kisorsolnak, időkapszu- lába zárják, s 2016-ban, az akkor soros elnök Hollandiát kérik meg, nyissa fel e zárt dobozt, hadd láthassa minden- ki: Európa jövője úgy alakult-e, ahogyan azt a magyar gyermekek elképzelték.  Ezen kívül 100 üzenetet sorsolnak ki, melyeket digitalizálva megjelentetnek a magyar elnökség hivatalos honlapján.

48 Világunk, Európa címmel  A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Nemzeti Kulturális Alap feletti rendelkezési jogot gyakorló nemzeti erőforrás miniszter nevében és jogkörében eljárva a kultúráért felelős államtitkár közös pályázatot hirdet az Európai Unió egységét, történetét, értékeit bemutató művelődéstörténeti mű megírására.  A sikeres pályaműnek célja láttatni az olvasóval, mely értékek köré szerveződött és szerveződik az Európai Unió, történeti összefüggéseiben mutatni meg az országok és népek egymásra utaltságát, a szolidaritását erősítő alapokat, és mindazt, ami meghatározza a tagországok közös értékrendjét, politikáját, életét, gazdaságát és legfőképpen életérzését. A 250-300 oldalnál nem terjedelmesebb, történeti tényeken alapuló, tör- téneti-művelődéstörténeti esszé tudományos hitelességgel mu- tatja be, hogy milyen erők segítettek az Európai Unió létrejötté ben, milyen történelmi, gazdasági, szellemi folyamatok vezet- tek el megszületéséhez.  A pályázat fődíja 20 000 eurónak megfelelő forint, beadási határideje 2011. április 10.  A kiírók a díjazott pályaművet magyar, angol, francia és német nyelven is megjelentetik.  A pályázat részletei megtalálhatóak az MTA ITI, valamint a minisztérium honlapján (www.iti.mta.hu, www.nefmi.gov.hu).www.iti.mta.hu

49 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az EU kulturális politikája. Történet, felépítés, működés  Az EK csupán az 1970-es években "vett tudomást" először a kultúráról: az 1973-as Koppenhágai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések