Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon. Minden gyerek számít Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékezem rá, lehessek részese, és megtanulom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon. Minden gyerek számít Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékezem rá, lehessek részese, és megtanulom."— Előadás másolata:

1 A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon

2 Minden gyerek számít Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékezem rá, lehessek részese, és megtanulom. (Kínai bölcsesség)

3 Ismeretátadás Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés Tanárközpontú, egységes módszertan Tanulóközpontú, differenciált módszertan Passzív tanulói magatartásTevékeny tanulói magatartás Szegregáció és szelekcióIntegráció és inklúzió A modernizáció sarkalatos pontjai Eljut-e a tanuló a jó válaszig? Hogyan jut el a tanuló a jó válaszig? Termékközpontúság Folyamat-központúság

4 Miért kell(ene) mást (is) és máshogyan tanulni az iskolában? változó környezet, változó szükségletek Információs társadalom Élethosszig tartó tanulás Tudatosabb életpálya építés Olvasási szokások (és beállítódások) megváltozása Kognitív forradalom → új pedagógiai paradigmák (pl. a konstruktív pedagógia) eredményei → tanulás, tudás, információfeldolgozás és -tárolás újraértelmezése Nemzetközi és hazai vizsgálatok, mérések tapasztalatai (Nem azt vizsgálják, mit tanítottak, a modern társadalom szükségleteiből indulnak ki)

5 INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM SZÜKSÉGLETE KOMPETENCIÁK SZÜKSÉGESSÉGE NEM KÖTHETŐK AZ ISKOLAI TANÍTÁS HAGYOMÁNYOS TERÜLETEIHEZ

6 A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK I. 1.RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG 2.AZ ÖNÁLLÓ ÉS TÁRSAS TANULÁSRA VALÓ KÉPESSÉG 3.PROBLÉMAMEGOLDÓKÉPESSÉG, KREATIVITÁS 4.A BIZONYTALANSÁG KEZELÉSÉNEK KÉPESSÉGE 5.MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KISZÁMÍTHATÓSÁG

7 A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK II. 6. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG 7. AZ ÍROTT KOMMUNIKÁCIÓ ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE 8. IDEGEN NYELVŰ ÉS KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ 9. AZ INFORMÁCIÓS ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA

8 Tananyagközpontúság helyett kompetenciaalapú oktatás Visszaszorul az ismeretek számonkérése Előtérbe kerül a megértés, felhasználás mérése Individualizáció és kooperáció, verseny és esélyegyenlőség szempontjainak együttes megjelenése Kognitív képességek (kritikai gondolkodás) és szociális készségek (érzelmi-kapcsolati intelligencia) felértékelődése Reflektív, metakognitív gondolkodás felértékelődése Változó iskola

9 Gondolkodás – intelligencia – kompetencia

10 Kompetencia-fejlesztés Kompetencia: olyan, készségekből és képességekből, valamint a hozzájuk társuló, velük rendszert alkotó ismeretekből, ismeretrendszerekből szerveződő tudás, amely értékes, érvényes és a mindennapi élet számos területén felhasználható Azonosításukra és csoportosításukra több elképzelés született (Csapó, Nagy József, OECD-kutatások) A fejlesztésének követelménye minden tantárgyban előtérbe került az új típusú érettségi vizsgával

11 Kulcskompetenciák Változatos élethelyzetekben és összefüggésekben felhasználható, a sikeres életpálya építését támogató ismeret-, képesség- és készségrendszerek. Multifunkcionális természetűek: számos cél elérésében különféle problémák megoldásában különböző feladatok végrehajtásában

12 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás megtanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Kulturális kifejezőkészség Vállalkozói kompetencia

13 Cél Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése

14 Cél DE! Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése - a hazai vizsgálatok alapján - elsősorban a magyar és a matematika műveltségi területeken indokolt. (Szövegértés-szövegalkotás; gondolkodási képességek)

15 Jogi keretek A 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 százalékát éri el.

16 OKM nyilatkozat 2008 szeptemberétől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a felső tagozatos diákoknak az iskolákban, E célra az intézményeknek a tanítási időkeret százalékát kell fordítaniuk Ezeken az órákon az írás, olvasás, matematikai alapkészségek megerősítése, pótlása történik majd.

17 A nem szakrendszerű képzés végrehajtása Szervezeti keretek Képzési modellek A tartalom tervezése A személyi feltételek tervezése A tárgyi feltételek megtervezése A forgatókönyv kidolgozása

18 Tartalmi szabályozása Az iskola szintjén  helyi tanterv A tanulócsoport (tanár) szintjén  oktatási programok adaptációja, saját készítésű program  tanmenet  projekt-tervek stb. Az egyén szintjén  egyéni tanulási, fejlesztési programok

19 A differenciálás feltétele a tanulók egyéni sajátosságainak megismerése Képességeik Előzetes ismereteik Tanulási stílusuk Motiválhatóságuk Együttműködési képességeik Fejlődési ütemük Szociális képességeik

20 A tanulók megismerésére alkalmazott módszerek  Megfigyelés az órán  Megfigyelés az órán kívül  Beszélgetés a tanulóval  Beszélgetés a szülőkkel, családlátogatás  Beszélgetés a kollegákkal  Beszélgetés az osztálytársakkal  Teljesítménymérés  Pszichológiai tesztek  Szociometria Tanuló-követő regisztrációs rendszer

21 A pedagógus szerepe âTervezés, szervezés âKészenlét: szükség esetén segít âMegfigyelés: diagnosztizálás âBeavatkozás: ha a tanulók megakadnak, vagy nem a célnak megfelelően dolgoznak âRegisztrálás, értékelés, elemzés

22 A pedagógus attitűdje â tanácsot ad â tárgyszerű, a teljesítményt minősíti, nem a személyt â bírálata a hibák kiküszöbölésére irányul

23 A helyi tanterv módosítása âAz olvasási és gondolkodási képességek fejlesztése âTananyagba ágyazva âKövetelmények: képességek fejlődése A módosítás nem igényel szakértői vizsgálatot

24 A tartalmi szabályozás szintjei NAT Kerettantervek Helyi tanterv Tanmenet/tematikus terv Óraterv

25 Pedagógiai eljárások és módszerek Módszerek âHagyományos (előadás, megbeszélés, szemléltetés, kérdve kifejtés, stb.) âA tanulók aktivizálására épülő: kísérlet, páros, csoport, kooperatív, projekt) Munkaformák âEgyéni munka âPáros munka âCsoportmunka âKooperatív technikák âProjekt-módszer

26 Páros munka A feladat jellege: komplex, vagy egyik tanuló megoldja, másik ellenőrzi, majd csere Az együttműködés kényszere: ellenőrzés: bármelyik tanulótól számon kérhető Értékelés: a párosra vonatkozik

27 Csoportmunka A csoportképzés elvei: homogén heterogén spontán (önkéntes) irányított

28 A csoportmunka változatai azonos feladatokkal való egyidejű foglalkozás azonos feladatok forgószínpad-szerű megoldása a feladat azonos, de a megoldás módszere csoportonként eltérő a csoportmunka ciklikusan változik más módszerekkel a feladat azonos, de csoportonként eltérő kiegészítések vannak a csoportok ugyanannak a témának más-más részeivel foglalkoznak a csoport a kapott feladatot tovább bontja

29 Kooperatív technikák Jellemzői: Kölcsönös függés Kölcsönös jutalom Kölcsönös szerep: jegyző, csendfelelős, időfelelős, szóvivő, eszközfelelős, stb. Identitás Feladatok: egyszerűek, vagy komplexek; lényeg: a csoportból bárki tudjon válaszolni

30 Projekt-módszer A pedagógiai projekt komplex, alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység Valóságos (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált) folyamata Mindig komplex Tanárok és diákok partneri együttműködése A differenciálás eszköze

31 Projekt-típusok A témaválasztás módja szerint Téma szerint Interdiszciplinaritás alapján A tanítási időhöz való viszony szerint Időtartam alapján A projektben résztvevők száma alapján Produktuma alapján

32 Multidiszciplinárisprojekt Biológia Képzőművészet Zene Irodalom Történelem Vallás Földrajz Technika KémiaFizika Matematika

33 A projekt gyakorlata A projekt tervezése – hálóterv A projekt megvalósítása -ráhangolódás, előkészítés, konkrét tervezés, dokumentálás, feldolgozás A projekt eredményeinek bemutatása – prezentáció, produktum bemutatása A projekt zárása – értékelés: produktum, tanulás folyamata, társas kapcsolatok alakulása

34 Résztvevők Pedagógus szerepe Szülők, szakértők bevonása A projekt integrálása az iskolai munkába

35 Szövegértési deficitek Szóolvasási nehézségek Szókincsismeret hiánya Az adott világdarabra vonatkozó háttérismeret hiánya Ismeretlen szó miatti elakadás A kellő olvasástempó hiánya (a hosszabb szerkezetek, mondatok nem állnak össze a lassú olvasás miatt) Kötőszó-ismereti deficit Többszörösen összetett mondatok meg nem értése A szövegben ki nem mondott általánosítások megfogalmazásában mutatkozó deficit A szöveg által sugallt, de ki nem mondott következtetés megfogalmazásában mutatkozó deficit A szövegrészek közötti logikai viszonyok fel nem ismerése Általánosítási nehézségek

36 Módszerek Differenciált tanulásszervezés Kooperatív A kritikai gondolkodás fejlesztése  ráhangolódás  jelentésteremtés  reflektálás

37 Ráhangolódás Minden maradandó tudás a már meglévő és megértett ismeretek rendszerébe ágyazódik beMinden maradandó tudás a már meglévő és megértett ismeretek rendszerébe ágyazódik be A témáról való tudásfelidézés –előzetes ismeretek, élmények, tapasztalatok –gondolkodás a témáról Az új tudás megértéséhez, hosszú távú tárolásához, későbbi előhívásához „Láthatóvá teszi” a félreértéseket, ellentmondásokat, tévedéseket, amelyek gátolják a hatékony megértést Tervezhetővé teszi a fejlesztésre irányuló tanári- tanulói tevékenységet

38 Jelentésteremtés Új információk és gondolatok értelmezése Célja: –fenntartsa a ráhangolódás alatt kialakult figyelmet, –segítse a tanulókat személyes jelentéseik megteremtésében,segítse a tanulókat személyes jelentéseik megteremtésében, –a bennük lezajló megértési folyamatok nyomon követésében, –célirányosan kapcsolják össze az újat a már meglévő ismerettelcélirányosan kapcsolják össze az újat a már meglévő ismerettel –hidat építenek a már meglévő ismereteik, olvasói tapasztalataik és az új ismeretek, új olvasói tapasztalatok közötthidat építenek a már meglévő ismereteik, olvasói tapasztalataik és az új ismeretek, új olvasói tapasztalatok között

39 Reflektálás Megszilárdítják az újonnan tanult ismereteket. Az új gondolatok beágyazódásához aktívan alakítják személyes értelmezői kereteiket. Az új tudás „lehorgonyzása”, rögzülése a tartós memóriában Tanulási folyamat: változunk, más emberekké válunk, új gondolkodásmódban nyilvánul meg Célja: –saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat és információkat, –új gondolati sémák, –arra emlékszik leginkább, amit saját kontextusába helyezve értett meg,arra emlékszik leginkább, amit saját kontextusába helyezve értett meg, –intenzív gondolatcserét – eszmecserét, vitát – generálunk a tanulók között, –kifejezőkészségük fejlődik, –saját gondolatrendszerük építése közben másokéival is megismerkednek, –intellektuális természetű: mélyebb ön- és világértést eredményez.

40 A gondolkodás szintjei Nevezd meg...! Sorold fel...! Határozd meg...! Válaszd ki...! Jelöld meg...! Húzd alá...! ISMERET tények fogalmak módszerek szabályok Ki, mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Képzeld el...! Meséld el a saját szavaiddal...! Mondj példát...! Különböztesd meg...! Magyarázd el...! Egészítsd ki...! Rajzold le...! MEGÉRTÉS Megérti és fel tudja használni anélkül, hogy más tartalommal hozná kapcsolatba. Mi az ötleted...? Milyennek képzeled? Mit gondolsz...? Hogyan foglalnád össze...? Miért...?

41 A gondolkodás szintjei Használd fel...! Változtasd meg...! Számítsd ki...! Módosítsd...! Találd meg...! Mutasd be...! ALKALMAZÁS elméleti ismeretek, szabályok, módszerek használata konkrét, sajátos esetekben Hogyan áll kapcsolatban...? Hogyan példázza...? Oszd fel...! Vázold fel...! Bontsd részeire...! Vizsgáld meg...! Hasonlítsd össze...! Következtesd ki...! ELEMZÉS adott tartalom részekre bontása Milyen részekből áll? Melyek a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítanád…? Miben hasonlít...? Miben különbözik...? Mi az oka...? Mivel tudod bizonyítani…?

42 A gondolkodás szintjei Csoportosítsd...! Kapcsold össze...! Párosítsd...! Tervezd meg...! Csináld meg...! Javasolj megoldást...! EGYBEFOGLALÁS adott elemek, részek felhasználása, ezek összeillesztése többféle módon és szempont szerint Mire következtetsz...? Mit fűznél hozzá...? Hogyan terveznél, készítenél...? Mi történne, ha...? Milyen megoldást javasolnál...? Döntsd el...! Ítéld meg...! Értékeld...! Becsüld fel...! Bizonyítsd be...! Rangsorold...! ÉRTÉKELÉS mennyiségi és minőségi ítéletek alkotása Egyetértesz-e...? Mit gondolsz...? Mi a legfontosabb...? Hogyan raknád sorrendbe...? Hogy döntenél vagy döntenéd el...? Mi a feltétele...?

43 Szövegértési stratégiákKorrekciós stratégiák Rápillantás a képekre, címekre Korábbi ismeretek mozgósítása Olvasási célok felállítása Kifejleti jóslatok készítése Kifejleti jóslatok igazolása/helyesbítése Új ismeret összekapcsolása régi ismerettel A szöveg összefoglalása olvasás közben Saját megértésünk kérdőre vonása Kiemelés vagy marginális jegyzet Következtetések levonása A szöveg átfutása A szöveg újraolvasása Előreolvasás a szövegben Kérdésekkel való önellenőrzés Mások kérdezése Másokkal való megbeszélés Egy lehetséges „stratégiatárház” ”

44 Jelöléstábla Az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe √ – + ? *

45 Jóslás Miről fog szólni a szöveg? Miről szólt valójában? I. rész Mi erre a bizonyíték? II. rész Mi erre a bizonyíték? Miről szólt valójában? Miről fog szólni a szöveg?

46 Fogalomtábla kétkerekűnégykerekű motor hajtja pedál hajtja autó bicikli motorbicikli tricikli

47 Jelentés írása különféle források alapján tankönyvújságcikk órai jegyzet interjú Hol helyezkednek el a gleccserek? Hogyan alakulnak ki a gleccserek? Hogyan vándorolnak a gleccserek?

48 A szó ismeretlenségéből fakadó megértési deficit felszámolásának lehetséges stratégiája Ismerem – nem ismerem Jelentése ismereteim szerint Jelentése a szövegkörnyezetből való következtetésem szerint Jelentése hasonló (analógiás), számomra ismert szavak alapján Jelentése(i) a szótár szerint Rokon értelmű megfelelői szerintem Rokon értelmű megfelelői a szótár szerint

49 Az értékelés formái Diagnosztikus Formatív: fejlesztő, folyamat Szummatív

50 Az értékelés funkciói FeltáróSegítő, formálóÖsszegző A folyamat elején, és végén A folyamat közbenA folyamat végén A tudáselemek feltárása A fejlődés orientálása Minősítés, rangsorolás JövőJelenMúlt TesztekFelelet, röpdolgozat, órai munka Témazáró, vizsga, érettségi

51 Összegzés A kompetencia fejleszthető A kompetenciafejlesztés hosszú folyamat Fontos szerepe van a rendszeres ismétlődésnek Személyes természetű folyamat Rendkívüli tudatosságot, tanári szerepváltást igényel Segíti a tanuló kognitív önszabályozásának kialakulását Felkészít az élethosszig tartó tanulásra

52 KÖSZÖNÖM A FIGYELMETEKET! Parázsóné Adamecz Andrea

53 Fekete Gabriella (Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum) előadásanyagának felhasználásával


Letölteni ppt "A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon. Minden gyerek számít Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékezem rá, lehessek részese, és megtanulom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések