Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Nap és a bolygók távolsága. A Nap egy csillag, amely 150 millió km-re van a Földtől. Ezt a távolságot mértékegységként is használják a Naprendszerben:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Nap és a bolygók távolsága. A Nap egy csillag, amely 150 millió km-re van a Földtől. Ezt a távolságot mértékegységként is használják a Naprendszerben:"— Előadás másolata:

1 A Nap és a bolygók távolsága

2 A Nap egy csillag, amely 150 millió km-re van a Földtől. Ezt a távolságot mértékegységként is használják a Naprendszerben: 150 millió km = 1 csillagászati egységgel.(CSE) Átmérője km = 109 földátmérő Térfogata földtérfogat Tömege földtömeg Hőmérséklete: 1. Centrumban 2. Felszínén 1.15 millió °C °C A Nap anyaga tulajdonképpen gáz halmazállapotú plazma. Plazmának nevezik az elektromos áramot jól vezető forró gázokat. A Napot 70%-ban hidrogén, és 28%-ban hélium Alkotja. A többi elemre mindössze 2% jut. A Nap szerkezete napkorona mag sugárzási öv áramlási öv fotoszféra kromoszféra A Nap légkörének legfeltűnőbb jelenségei a napfoltok. A Nap légkörének legkülső része a napkorona. A Nap felületéről folyamatosan gázrészecskék távoznak a világűrbe. Ez a részecskesugárzás a napszél. Hatására keletkezik a Föld pólusainak környékén a sarki fény.

3 A Nap és a bolygók távolsága A Merkúr felszíne a Holdéhoz hasonló. A Merkúr a Nap legközelebbi, a Naprendszer nyolcadik legnagyobb bolygója. A római mitológiában Merkúr a kereskedelem, az utazás és az ékszerészek istene, görög "társa" Hermész, aki az Istenek hírmondója volt. A bolygó valószínûleg gyors mozgása miatt kapta ezt a nevet. A Naphoz való közelsége miatt ritkán látható.Felszíne a Holdéhoz hasonló: meteorbecsapódások krátereivel, medencéivel. Hőmérséklete a nappali oldalon igen magas, míg az éjszakain nagyon hideg. Létezhet-e víz a Merkúron? A régi feltételezések szerint a Merkúron víz semmilyen formában nem létezhet. A bolygónak nagyon gyenge, ritka légköre van, a felszínen pedig, mint ahogy arról már volt szó, akkora a hõmérsékleti ingadozás, hogy teljesen kizártnak látszott a víz jelenléte. A földi Caltech radarmegfigyelések az 1991-ben mégis arra az eredményre vezettek, hogy a Merkúr pólusai hósapkával fedettek, esetleg a felszín alatt jég formájában található víz. E képzõdmények nem túl nagyok, és anyaguk csak foltokban borítja a sarkok környékét. A megfigyelések szerint vízjég a 80 foknál magasabb szélességeken elhelyezkedõ mély kráterek alján található, eredete egyelõre ismeretlen.

4 A Nap és a bolygók távolsága Tengelyforgása különös, egy fordulat idõtartama rendkívül hosszú: 243 nap A Vénusz a Naptól távolodva a második bolygó, melyet bizonyos hasonlóságok alapján hosszú ideig a Föld ikertestvérének tartottak. Esthajnalcsillagnak is nevezik, mivel – akárcsak a Merkúr, ám sokkal feltûnõbben – egyszer az esti, máskor pedig a hajnali égen tûnik fel. Talán csodálatos fehér fénye ihlette az ókor emberét, hogy a szépség istennõjérõl nevezze el. Belseje differenciálódott, magjának sugara 3000 km, köpenye ugyancsak 3000 km körüli vastagságú lehet, melyet néhányszor 10 km-es kéreg borít. Ezen kísérteties hasonlóságok miatt sokáig azt hitték, hogy földszerû felszínén élet rejtõzködik. Ezzel szemben már a bolygót meglátogató elsõ ûrszondák mérései is azt mutatták, hogy a Vénusz maga a pokol. Fõ összetevõje a széndioxid, ezenkívül kevés nitrogén, kéndioxid, vízgõz és oxigén található benne. Felhõzete és légköre annyira átlátszatlan, hogy felszínét közvetlenül soha nem lehet megpillantani. Felhõi km-es magasság között helyezkednek el, fõ alkotói kénsavban gazdag vízcseppek. A felhõkbõl folyamatosan savas esõ hull alá, ez azonban a magas hõmérséklet miatt fokozatosan elpárolog, és soha nem éri el a felszínt. A párolgás és a disszociációs folyamatok révén vízgõz, kéndioxid, molekuláris oxigén és számos kénvegyület keletkezik. Ezek a légkörzéssel ismét feljutnak a felhõk tetejére, ahol a Nap ultraibolya sugárzásának hatására kénsav és kén keletkezik belõlük - így kénsav körforgás jön létre a légkörben. Az atmoszférában nagy erejû szelek fújnak. A felhõréteg tetején 100 m/s-os állandó szél van.

5 A Nap és a bolygók távolsága A Mars külsõ bolygószomszédunk, a Naptól számítva a negyedik bolygó. Valószínûleg feltûnõ vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenrõl nevezze el. Sok Földhöz hasonló tulajdonsága van:  tengelyforgásának ideje  tengelyferdesége  Éghajlati öveinek kialakulása A bolygó forgástengelyének dõlésszöge a földihez hasonló, így a Marson is erõs évszakos változások vannak. Amikor a bolygó napközelben tartózkodik, a déli féltekén van nyár, a déli tavasz és nyár rövid forró, az õsz és a tél hosszú, hideg. A maximális nyári hõmérséklet délben az egyenlítõ környékén +20 C körüli, de erõs az éjszakai lehûlés, a legalacsonyabb eddig mért hõmérséklet -113 C. A marsi télnek elég sajátos megnyilvánulási formái vannak. Ahogyan csökken a hõmérséklet, a légköri széndioxidnak és vízgõznek mind nagyobb része fagy ki az atmoszférából, és a felszínt vékony fehér lepellel borítja be. Ennek következtében a napi átlaghõmérséklettel párhuzamosan a légnyomás is csökken, és a leghidegebb hetekben a légkör össztömegének 30%-a is kicsapódhat dér formájában. A felszín lapos, szögletes sziklákból és homokdûnékbõl álló kietlen vidék. A bolygó általános vöröses színezetét az itt található vastartalmú anyagok, fõleg vasoxid okozzák. A Mars északi és déli pólusát sarki sapka fedi, ezek vízjég és szárazjég keverékébõl állnak. A hósapkák mérete évszakos ingadozást mutat, a helyi nyár idején anyaguk részben a légkörbe párolog. Télen a légkör egy része kifagy a sapkákra.. Ha a sapkákban lévõ vizet elolvasztanánk, az néhány méter mély óceánnal boríthatná be a bolygó felszínét.

6 A Nap és a bolygók távolsága A Jupiter a Naprendszere legnagyobb bolygója. Az Óriásbolygók csoportjába tartozik.A Jupiter nagyjából másfélszer annyi hõt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap, tehát saját hõtermeléssel rendelkezik. A Jupiter plusz hõtermelése az égitest rendkívül lassú globális összehúzódásából származik, a bolygó sugara évenként nagyjából 1 milliméterrel csökkenhet. A légkör nagy hõkapacitása miatt nincsen napi hõingás. A bolygó atmoszférájában a hidrogén és a hélium a leggyakoribb elem. Az égitest légköre dif-ferenciálisan rotál, azaz az egyenlítõ környékén gyorsabban fordul körbe, mint a sarkoknál. A légkör rendkívül színgazdag, a különféle árnyalatok különbözõ magasságokban elhelyezkedõ, különbözõ összetételû felhõket jelentenek. A heves légmozgások miatt sok örvény alakul ki a légkörben, amelyek rövidebb-hosszabb élettartamúak, legismertebb közülük a Nagy Vörös Folt. Ez a képzõdmény a déli félteke 22 fokos szélességén található. Mérete változékony, hossza az eddigi megfigyelések alapján ezer km, szélessége ezer km között változott - azaz légköri örvény létére nagyobb, mint a Föld.. A Jupiter rendkívül gazdag holdrendszerrel rendelkezik, jelenleg nyilvántartott holdjainak száma 16.Ezek közül a legjelentősebbek:  Io  Európa  Callisto

7 A Nap és a bolygók távolsága A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb, a Nap hatodik bolygója. A távcsõ feltalálása elõtt ez volt a legtávolabbi ismert planéta. Talán a Naprendszer legcsodásabb égitestje : gyönyörû sárga korongja, kis távcsõvel is látható, látványos gyûrûje mindenki által könnyen megjegyezhetõvé teszi az égitestet. Középpontjában egy 12 ezer km sugarú, fõleg kõzetekbõl, ammóniából, metánból és vízbõl álló mag lehet. Ezt veszi körül egy 17 ezer km vastag fémes folyékony hidrogén köpeny, ezt pedig egy 30 ezer km vastag folyékony hidrogén réteg. A légkör vastagsága nagyjából ezer km. Ez a bolygó is több energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. A plusz energia forrása a hélium és hidrogén lassú, fajsúly szerinti átrendezõdése lehet.A Szaturnuszt is vastag felhõzet borítja, akárcsak a Jupitert, légköri képzõdményei azonban kevésbé látványosak. A Szaturnusz eddig ismert holdjainak a száma 17, holdrendszere rendkívül változatos. Több kettõs illetve hármas hold is kering a Szaturnusz körül, ahol ugyanazon a pályán több égitest található, a bolygóról nézve egymástól 60 fok távolságban mozogva. Két olyan égitest is létezik, melyek pályáit mindössze 50 km választja el, és minden alkalommal, amikor egymás közelébe érnek (kb. 4 évenként), helyet, azaz pályát cserélnek. A Szaturnusz legnagyobb kísérõje a Titán, a Naprendszer második legnagyobb holdja, melynek mérete a Merkúr bolygóét is meghaladja. A holdat nagy tömegû, sûrû, élénk narancssárga színû légkör borítja.

8


Letölteni ppt "A Nap és a bolygók távolsága. A Nap egy csillag, amely 150 millió km-re van a Földtől. Ezt a távolságot mértékegységként is használják a Naprendszerben:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések