Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1434-1472 Janus Pannonius. Az első európai rangú magyar költő János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta! Megmondom, ha netán, tudni kivánod okát.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1434-1472 Janus Pannonius. Az első európai rangú magyar költő János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta! Megmondom, ha netán, tudni kivánod okát."— Előadás másolata:

1 Janus Pannonius

2 Az első európai rangú magyar költő János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta! Megmondom, ha netán, tudni kivánod okát. Nem buta gőgből hagytam cserben a régi nevem, nem! Tudna-e bárki különb s szebb nevet adni nekem? Ezt hittem magam is s lásd, Janus lettem, amint a Múzsa magához emelt s megkoszorúzta fejem. (Epigramma a névváltoztatásról) Humanista költővé válás

3 „Vele jelent meg irodalmunkban a reneszánsz tematika: az egyén, a magánember testi-lelki problémáival; a családi összetartozás érzése; az édesanya iránti szeretet; a családnál szélesebb közösség: a haza, a hazai táj, az ember átlelkesítette természet és a humanista értelmiségi legnagyobb élménye és ihletforrása: a kultúra, a tudomány, a művészet és főképp a költészet kultusza.” (Gerézdi Rabán)

4

5 Körös megyében (Szlavóni) született Csezmiczei János néven Szláv eredetű, elmagyarosodott nemesi család. Családja a gyakorlati jogászrend vagy jogtudó nemesség tagja volt Latin nyelv ismerete innen Tiszta latinság – nem keveredett a népnyelvvel, mint az olaszok, a spanyolok, a franciák esetében. Apját korán elvesztette.

6 Vitéz János Édesanyja, Zrednai Borbála rokonsága meghatározó volt életében: anyai nagybátyja, Zrednai János (Vitéz János) váradi püspök egyengette pályáját. A nepotizmus, a rokonpártolás a korban bevett támogatási forma volt.

7 Janus valószínűleg a váradi káptalani iskolában kezdte tanulmányait. Tizenhárom éves, mikor nagybátyja Itáliába küldi tanulni. A legkorszerűbb műveltséget az olasz iskolák adták, s mindazok, akik a budai nagyobb kancelláriába kerültek vagy akartak kerülni, egészen Mohácsig Itáliában tanultak.

8 Iskolái Ferrara, Guarino da Verona iskolája – itt ért humanistává, majd poétává Guarino ajánlólevele Francesco Barbarónak: „Ezt a Janust, házi növendékemet, aki nemzetségére nézve magyar, erkölcseiben olasz, tudományában csodálatos, sőt inkább bámulatot keltő, neked ajánlom, fogadd őt tieid közé.” Padovába ment jogot tanulni Magyarország – pályafutása biztató, mégis honvágy gyötri Itália után. Költői vénája szinte teljesen elapadt.

9 Pályája követ Itáliába – megtalálja régi alkotó kedvét. közéleti pályája megtorpan:  Az új pápáról írt maró epigrammák a király haragja (?)  Inkább politikai ellentét (török vagy osztrák ellenfél?) Visszavonultan él, betegsége kiújul Ezek az évek munkássága legjelentősebb évei:  Plotinosz, Homérosz, Plutarkhosz tanulmányozása  Versei csődbe jutott életéről, testi-lelki elesettségéről, halálfélelméről vallanak után nincs lírai mű Mátyás-ellenes összeesküvés, Janus Itáliába szökne, de megbetegszik, Zágráb mellett, Medvenicében hal meg.

10 JANUS PANNONIUS KÉPEI Ki volt Janus Pannonius?

11 Janus arcképei A kutatók két adatra támaszkodva gondolják azt, hogy Janus Pannoniusról készült egykor ábrázolás.  Janus Mantegnát dicsőítő versében elmondta, hogy lefestette őt Galeotto Marzióval együtt a híres padovai mester.  Giorgo Vasarinak (1511–1574) az olasz művészek életrajzait tartalmazó művében Mantegna pádovai freskója kapcsán írta: „Ott [a padovai Szent Kristóf freskón] lefestette messer Bonramino lovagot, és egy bizonyos püspököt Magyarországból, egy teljesen hóbortos embert, aki egész nap Rómában kószált, és azután éjszaka az istállókba húzódott vissza aludni, mint a barmok.” Sokan úgy gondolják, hogy az a bizonyos magyar püspök nem lehetett más, mint maga Janus Pannonius.

12 Mantegna padovai festő dicsérete (1458) Mint ahogy Appelles csodaszép képén a királlyal, Nagy Sándorral együtt ott van a régi barát, Úgy van Janusszal most egy táblán Galeotto, Szét nem tépheti már semmi erő frigyüket. Mantegnám, kegyedet meghálálhatja-e Múzsánk, Érdemeid teljét éneke zengheti-e? Képeden élni fog arcunk sok-sok századon által, Bár testünket a föld mély öle nyelte be rég. Képeden, álljon bár a világ roppant tere köztünk, Mégis szomszédok, mégis együtt lehetünk. Más-e vajon festmény-arcunk és más a valódi? Egy a különbség csak: néma a kép ajaka. Képmásunk a tükör hívebben vissza nem adja, Sem kristálypatakok hártyaszerű üvege... (részlet, Kálnoky László fordítása)

13 Apelles Nagy Sándort barátjával, Hephaistionnal együtt festette le. Hephaistion és Nagy Sándor is Arisztotelész tanítványai voltak, Galeotto és Janus pedig a veronai Guarinoé.

14 Mantegna: Szent Kristóf legendája, 1457 (Padova, Eremitani templom, Ovetari kápolna) Az 1930-as évek elején Balogh Jolán művészettörténész, választotta ki a freskón azt az ifjút, akiben Janus alakját vélte felfedezni. Ez a hipotézis lett a leginkább elfogadott, hiszen a későbbiekben ezt a padovai arcot közölték a legtöbbször Janus arcmásaként.

15 Mantegna: Férfi képmása, 1470 (Washington, The National Gallery Of Art)

16 Egy ifjú miniatúrán, Plautus-kódex (Bécs, Österreichische Nationalbibliothek)

17 Egy ifjú táblaképen, 15. sz. (J. Paul Getty Museum, Malibu)

18 Püspökfej homokkőből, közt (Pécs. Dómmúzeum)

19 Kárpáti Gábor régész 1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában végzett ásatásokat. Egy szurkos koporsó nyomai között II. Pál pápa bullájával együtt találták meg azt a csontvázat, amelyről joggal hihető, hogy Janus Pannonius holttestének maradványa. A koponyáról számítógépes arcrekonstrukció készült.

20 Janus Pannonius koponyája

21 Janus-arcrekonstrukció (Kustár Ágnes, Pécs, június 5.)

22

23 Janus síremléke a pécsi székesegyházban Itt nyugszik Janus, aki a honi Dunához elsőként vezette a Helikonról a babérkoszorús istenasszonyokat [= a Múzsákat]. Irigység, legalább ezt a megnevezést engedd meg az eltemetettnek! Gyűlöletnek síremléken nincs helye.

24 A költői életmű

25 Alkotói korszakok Ferrarai Fő műfaja: epigramma Padovai Fő műfaja: panegyricus Hazai Fő műfaja: elégia

26 1. Ferrarai korszak ( ) Fő műfaj az epigramma (a többi – elégia, panegyricus – csak retorikus versgyakorlatok közepes színvonalon) Guarino da Verona

27

28 Epigramma szerkezete Gondolati előkészítésCsattanó

29 Epigramma fajtái

30 A költő Martialishoz Költők csillaga-dísze, Martialis, tréfák atyja, finomka élceké is, játszó rigmusoké, csufolkodóké, ki mellett Plautus is aféle bunkó: úgy, ahogy tehetem, követni foglak...

31 Prosperhez Tátod a szád, Prosper, Toszkána szülötte, hogy engem Barbár föld szült, és ostoba mégse vagyok. Bár buta is származhat e földön akármi vidékről, És olyan is, kiben ég s lángol a nagyszerü szív. Démokritoszt Abdéra ökörlegelői nevelték, S Mantua zsírján nőtt - halkszavu Vergilius. Vagy ha az egykori példák nem győznek meg eléggé: Nézd, hol szült meg anyánk - nézd, ki vagy, és ki vagyok.

32 Gryllushoz Megrágalmaztál, hogy medvetejen növekedtem Otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én. Hát jó, nősténymedve a dajkám: néked azonban Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka. medvetej szuka Romulus és Remus – (korabeli haszn. ’kurva’)

33 Gryllusra Gryllus, amíg te zenegsz, hallgatnak a tücskök a pusztán Némulnál te el és zengene künn a tücsök! GRYLLUSRA Írni nem írsz sem jót s igazán sem, Gryllus, azért így nem jó, ámde igaz: fűzfapoéta neved.

34 Gryllusra Szókratész arcát fitymálta le Zópyrosz egykor, mert nem látta sosem, Gryllus, a ronda pofád. Gryllus: tücsök, disznófejű, szörnyeteg, görbeorrú Nevek állatszimbolikája (Lupus = farkas, Ovillus = birkás, Ornitus = disznó nevelte, Vitus = ökör) Boethius: Filozófia vigasztalása Iskolatársak: Prosper, Rufus, Severus, Marcus stb. ellen barbárság, fanyalgás jó költészet

35 Pálhoz Verseidet, Pálom, melyeket kijavítani küldtél, Megjegyzés nélkül visszaadom teneked. Hopp! Ne örülj, magadat hiu ábrándokba ne ringasd: Kell-e javítani, hol csapnivaló az egész?

36 Dénesre Szinte ijesztően piszkos vagy, Dénes, örökké, S úgy véled: szentként tisztel a nép emiatt. Hogyha a mocskosság az erényt gyarapítja, a disznót Szentség dolgában senki se múlja felül.

37 Rufushoz Ámulsz, Rufus, hogy könyvecském mennyire "kurta". Ám ami csapnivaló, kurta hogyan lehet az?

38 Hugóra Barbara volt az anyám. - Barbár anya szült – csúfolódol. Istenek anyja ki volt? Nemde a Frügiai? Anyja: Barbara – fia: Barbarus

39 Költeményeinek tolvajára Látom, Vallinus, kötetedben túl sok a versem. Célod: utánzómnak adni ki önmagadat. Annyit másoltál te le szóról szóra müvemből, Hogy már-már azonos lett szövegem s szöveged. Nem vagy utánzóm, nem, nagyon is megtisztel e jelző, Könyved az én kötetem új kiadása csupán.

40 Philiticusra Pöffeszkedni minek, Philiticusom? Értjük a fajtád. Tudjuk, mily nemesek s mily finomak szüleid: Édesanyád csakis ágybamenéskor fújja ki orrát, S ritka-nagy ünnepkor köp csak a földre apád.

41 Szilviáról Azt mondod gyereked van tőlem s jársz a nyakamra. Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás!

42 Miért nem vizsgálják mostanság, mint hajdanában, a pápák heréjét? Egykor trónusodat, Szent Péter, nő bitorolta, s éppúgy tisztelték, mint az elődeit is. Tán sohasem derül is fény erre a furcsa titokra, hogyha babát nem szül, s leplezi ő le magát. Ettől fogva sokáig - félve, hogy újra becsapják -, Róma alánézett a reverenda alá. Nem kaphatta meg addig senki a mennyei kulcsot, míg bizonyos nem lett, hogy here birtokosa. Mért hagyták el e régi szokást? Nyilván csak azért, mert mostanság a jelölt már azelőtt bizonyít.

43 A nőpápa legendája Johannes Anglicus (Angliai János) vagy Johanna papissa – 13. századi legenda IV. Leó (855) és III. Benedek (858) között uralkodott Lelepleződése: egy Lateránban tartott körmenet során gyermeket szült. A legenda minden történeti alapot nélkülöz. Egyes motívumai azonban megmagyarázhatóak a pápaság korabeli kül- és belpolitikai viszonyaival, illetve egy lateráni szoborhoz kapcsolódó mondával.

44 A nőpápa létezésére utaló történelmi adatok „Ez után a Leó után uralkodott Johannes Anglicus Mainzból, 2 év 7 hónap 4 nap (…) Ez a Johannes, mint megbizonyosodtunk, egy nő volt, aki (…) különböző tudományágakban oly módon tündökölt, hogy senkihez nem volt mérhető. (…) Pápaként egy bizalmasa teherbe ejtette. A születés időpontjáról mit sem tudva megszült, amikor a Szent Péterből [a mai székesegyház elődjére utalhat] a Lateránba tartott, egy szűk utcácskában a Colosseum és a Szent Kelemen templom között, és halála után, mint mondják, itt lelt örök nyugodalmat.” (Martinus Polonus krónikájából, 1274)

45 További „bizonyítékok” „Sella stercoraria” Szent János-bazilika, Laterán Állítólagos célja a pápa nemének meghatározása Mások szerint kasztrált, és körülmetélt (zsidó) férfiak kiszűrése. „habet” (van neki) „Mas nobis nominus est” (választottunk férfi).

46 További „bizonyítékok” Anya-gyermek szobor a Colosseum és a Szent Kelemen templom közötti sikátorban, ahol állítólag a pápai menet megtorpant és a nőpápa világra hozta gyermekét. A későbbi körmenetek elkerülték ezt a helyet a szégyen miatt, amit az eset a pápaság intézményére hozott.

47 További „bizonyítékok” A sienai katedrálisban a pápák mellszobrai között több mint kétszáz évig látható volt egy szobor ezzel a felirattal: Johannes VII, Femina ex Anglia, azaz "VIII. János pápa, egy nő Angliából". VIII. Kelemen pápa rendeletére 1601-ben a szobrot Zakariás pápa képére alakították át. Korai egyházi dokumentumokban szerepel ugyan július 17. mint IV. Leó halálának dátuma, de az évszám hiányzik, elképzelhető hogy mesterségesen meghosszabbították regnálásának időpontját a krónikákban.

48 Johanna pápanő freskója a San Silvestro kápolnában

49 Pál pápáról Róma, ne fürkészgesd, hogy a pápa heréje hogy is van! Itt ez a lány - kiköpött apja - mutatja nemét. Ugyanarról Szentatya? - Szentnek aligha, de joggal hívlak atyának, mert atya nyilván vagy, Pál, hisz e lány a tiéd.

50 Ószövetségi jubileumok Jubileum (héber Jóbél ’kos szarvából készült kürt’) Mózesi törvény: megfújni minden ötvenedik évben a szentév, vagyis a teljesen az Úrnak szentelt év kezdetének jeleként. Ószövetség: minden hetedik év munkaszüneti év  a földek ugaron maradtak,  az addig be nem hajtott adósságok elvesztették érvényüket. Még szentebb a hétszer hetes számon alapuló, a 49. évet követő 50. év, a Jóbél („ujjongás éve”)

51 1450 – jubileumi szentév 1300 óta a pápák felújították az ószövetségi jubileumok szokását Kereszténység megalapításának emléke örömünnep: bűnök bocsánata, egyetemes megtisztulás Ehelyett zarándokok pénzadományai pápaság anyagi helyzetének javítása Eleinte 100 évente tervezték, majd 50, később 33 év

52 1450 – jubileumi szentév 7 epigrammából álló ciklus csattanós felépítés 10 olympiasi év = 50 év (pánhellén játékok 5 évenként) Álláspontja azonos Hunyadi Jánoséval és Vitéz Jánoséval, akik kivívták, hogy a magyar hívőknek nem kellett Rómába zarándokolniuk, de lefizethették utazási költségeik felét a török ellenes küzdelem céljaira a váradi vagy fehérvári templomok egyikében.

53 1450 – jubileumi szentév 1. Kikacagja a római búcsúsokat Nem tudom én azt, vajjon e vakhitből van-e hasznuk? Ám hogy a pápának haszna van, én tudom azt. 2. Ugyanarról 3. Ugyanarról 4. Kocsmáros a jubileum évében 5. Ugyanarról 6. Ugyanarról 7. Kigúnyolja Galeotto zarándokútját

54 1450 – jubileumi szentév 1. Kikacagja a római búcsúsokat 2. Ugyanarról Mért töritek magatok gazdaggá tenni a taljánt? Hát a hazájában senki sem üdvözül-e? 3. Ugyanarról 4. Kocsmáros a jubileum évében 5. Ugyanarról 6. Ugyanarról 7. Kigúnyolja Galeotto zarándokútját

55 1450 – jubileumi szentév 1. Kikacagja a római búcsúsokat 2. Ugyanarról 3. Ugyanarról Hogyha jövőre is így megy majd a csaposnak a boltja, Oly dúsgazdag lesz, mint Cosimo Medici. A Medici-ház kezelte a pápai jövedelmet 4. Kocsmáros a jubileum évében 5. Ugyanarról 6. Ugyanarról 7. Kigúnyolja Galeotto zarándokútját

56 1450 – jubileumi szentév 1. Kikacagja a római búcsúsokat 2. Ugyanarról 3. Ugyanarról 4. Kocsmáros a jubileum évében Ámde a kocsmáros minden időbe' keres. 5. Ugyanarról Kocsmárosra vagyok most irigy én, a Sovány. 6. Ugyanarról Kocsmárosok ellen 7. Kigúnyolja Galeotto zarándokútját

57 1450 – jubileumi szentév 1. Kikacagja a római búcsúsokat 2. Ugyanarról 3. Ugyanarról 4. Kocsmáros a jubileum évében 5. Ugyanarról 6. Ugyanarról 7. Kigúnyolja Galeotto zarándokútját Mert hívő soha nem lehet poéta.

58 Búcsú Váradtól (1451, 1458/9?) Korai versei közül kiemelkedik Eredeti címe: Az elmenő üdvözli a szent királyokat Váradon 7 strófa refrénnel – 7 felvillanó kép Versforma – hendekasyllabus epigramma? líraibb, dalszerűbb elégia Keletkezése: 1451 elején, Váradi látogatása alkalmával írta, midőn nagybátyja Budára hívatta. Szánon vágott neki a télnek.

59 Utalások feloldása (1) Ister: Duna (Váradról Budára tart) Zephürosz: langyos, enyhe, esőt hozó nyugati szél Hőforrások: Nagyvárad már a középkorban is ismert gyógyforrásai Vitéz János könyvtára – antik utalások sokasága  Phoibosz = Apollón: tudomány, művészet  Múzsák  Kasztalia: forrás a Parnasszosz hegyén

60 Utalások feloldása (2) Szent királyok (a Kolozsvári testvérek aranyozott művei)  Szent István  Szent Imre „gyalogos” szobrok a székesegyház előtt  Szent László Lovas király – Szent László A legenda szerint 1345-ben a magyar-tatár harcokban László felkelt sírjából, kezében bárddal megjelent a csatában, és eldöntötte a küzdelmet később bebalzsamozott testét verejtékben fürödve találták koporsójában.

61 A vers szerkezete Táj A téli pompába öltözött Várad környékének rajza 1-3. versszak Búcsúzás Várad hírességeitől forrás – könyvtár – királyszobrok 4-6. versszak Könyörgés Várad patrónusához 7. versszak

62 A vers műfaja propemticon (’útravaló’) búcsúzkodó vers tudós humanista munka: kiforrott mesterségbeli fogásokkal, rafinált műgonddal készült:  zárt kompozíció  a hendekasyllabus gyors, pattogó üteme  az indulást sürgető, türelmetlen refrén „Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!” látszólag alkalmi költemény, elutazás előtti készülődés szerkesztési elve: felsorolás

63 2. Padovai korszak ( ) Kedvelt műfaja a panegyricus (egy-egy élő közéleti személyiség politikai tendenciák vezette dicsőítése, mértéktelen felmagasztalása) Marcello-panegyricus, Guarino-dicsének

64 3. Hazai korszak ( ) Fő műfaja elégia Humanista poétika ide sorolt minden:  szubjektívebb hangú,  az epigrammánál hosszabb,  disztichonokban írt költeményt. Meghasonlottság: elmagányosodás, otthontalanság, betegség, itáliai élettől való elszakadás Janusnál mindig maga a tárgy szomorú Janus minta-humanista, sajátos tehetségű, memóriazseni, csodagyerek

65 Itáliai elégiákHazai elégiák A korabeli humanista költészet szabályai szerint készültek – retorikai sablonok Belülről jövő, személyes érdekű mondanivaló Konkrét feladó, konkrét címzett (Andrea Mantegna… dicsérete) Témamegjelölés (Midőn beteg volt a táborban) Allegorikus, mitologikus alakok Rögtönzés, versgyakorlat

66 Mikor a táborban megbetegedett, 1464 súlyosbodó betegség és halálfélelem alapséma Mars és Minerva, illetve a katona és a költő egymást kizáró szembeállítása – tipikus humanista eszköz feleleveníti az aranykort, melyben az ember még nem ismerte a szenvedést szinte természettudományos pontossággal írja le a betegség szimptómáit

67 Saját lelkéhez, 1466 Megszólító és megszólított. Mitologizált dialógus Toposz: Lélek – fény és tűz karaktere, halhatatlan isteni eredete Test – agyag, sár, börtön, koporsó Ellentétek: Fény – sötétség (test) Víz – lélek fény-tűz karaktere

68 1-16. sor Neoplatonista asztrológiai lélekmítosz A lélek eredetét, alászállását, testbe költözését meséli el ÉN mens (lélek) ÓDAI HANGVÉTEL sor Hagyományos toposzrendszer A földi lét története ÉN test Két retorikai kérdés a lélekhez; lélek és test össze- nem-egyezése ELÉGIKUS HANG Válasz – az egyetlen E/1 megszólalás sor Felsőbb hatalmaktól irányítottság, ciklikusság A visszatérést vetíti előre, az út tanulságait összegzi

69 Neoplatonikus hagyomány 1-8. sor: az alászállás első szakasza – a hét planéta feletti szférán át tett utazást írja le. A léleknek meg kell merítkeznie a Léthe vizében, hogy elfelejtse saját isteni létét és égi hazáját Janus eltér a hagyománytól – lehetőség a párbeszédre, a 3. részhez szükséges az előtörténetre emlékezés test lélek sor sor

70 Neoplatonikus hagyomány 1-8. sor: az alászállás első szakasza – a hét planéta feletti szférán át tett utazást írja le sor: a lélek a 7 planéta szféráján átsuhanva mindegyikük szubsztanciájában részesül 13. sor: a Hold vonja meg élet és halál határát – a lélek testbe szállása halálát jelenti az ezt követő rész a földi létet tényleg a betegség, halál világaként jeleníti meg sor

71 Neoplatonikus hagyomány 1-8. sor: az alászállás első szakasza – a hét planéta feletti szférán át tett utazást írja le sor: a lélek a 7 planéta szféráján átsuhanva mindegyikük szubsztanciájában részesül sor: nem a szerző kórképének naturalista részletezése, hanem a 4 alapminőség, hideg, meleg, száraz, nedves egyensúlyának megbomlása (Alkmaiosz: a betegséget ez az egyensúlybomlás okozza) A szervek maguk is szimbolikusak. (Macrobius: agy – lélek, gyomor – életet fenntartó fő szerv, a rosszkedv lakhelye, máj – tiszta vér, harag, szenvedély stb.)

72 HOGYAN ELEMEZZÜNK VERSET? Egy dunántúli mandulafára

73 A verselemzés menete Expozíció (bevezetés) A vers témája (globális behatárolás) Műfaja (műfaji jellegzetességei) Címe Szerkezete (a gondolatmenet kiinduló és végpontja, belső egységek) Dikciója (versbeszéde: nyelvi eszközök, retorikus vagy metaforikus versbeszéd) Stílusa (korstílus) Modalitása (hangneme) Prozódiája (verselése: időmérték, hangsúly, gondolatritmus) Konklúzió (befejezés)

74 Egy dunántúli mandulafáról Mandula: Nyugat-Ázsiában őshonos, ma már a világ minden szubmediterrán éghajlatú táján elterjedt. Hazánk a mandula elterjedésének északi határa. Pécs már a török időktől híres mandulatermesztéséről. A mecseki oldalakon gyakran már februárban is virágzó mandulafák ihlették Janus Pannoniust Egy dunántúli mandulafáról című verse megírására.

75 Expozíció Koruk szellemisége előtt járó „korán jött” emberek, akiket meg nem értés övez, emberi, költői magány az osztályrészük. Költők sora: Csokonai Vitéz Mihály, Reviczky Gyula, Vajda János, Ady Endre ír majd ugyanerről.

76 Ady Endre: Mátyás bolond diákja 1. „Diák, írj magyar éneket, Diák, a Földön Dante is élt.” Kacagott, kacagott a diák. 2. Latin ütemben szállt a dal, Nem magyarul, sohse magyarul. Vergődött, vergődött a diák. 3. Lelkében Petrarca dalolt S keltek újféle magyar zenék. Álmodott, álmodott a diák. 4. De néha, titkos éjeken Írt s eltépte, ha magyarul írt. Zokogott, zokogott a diák.

77 Téma Fogalmak:  gondolati vers,  létösszegző vers,  elemző, lélektani vers,  lírai önportré,  önreflexió,  látomásvers, vallomásvers,  tájfestő vers,  filozofikus tájvers,  ars poetica,  istenes vers,  szerelmes vers

78 Szimbolikus önportré: a versbeli beszélő természetszimbolikában rejti el saját sorsát. Távolságtartás: külső tárgyba kivetített saját létélmény. Saját magányát kívülről szemléli.

79 Cím Címfajták:  Témamegjelölő – Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban  Metaforikus (szimbolikus) – Arany János: Kertben (kert = választott magatartás); Ady: Mag hó alatt (mag = én, hó = a kor)  Metonimikus (a szöveg egy részletét emeli ki, címzett nevét, részt az egészből, helyszínt, amely önmagában nem utal a témára) – József Attila: Tiszazug  Műfajmegjelölő – József Attila: Óda  Üzenő cím – Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz  Idézet cím (a szövegből vett idézet) – Babits Mihály: Csak posta voltál  Evokatív (felidéző, pl. más mű átvett címe) – Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Az Egy dunántúli mandulafáról cím témamegjelölő és metaforikus – a mandulafa önszimbólum.

80 Szerkezet Meditációs: kérdések válaszok láncolata Szimbolikus: szimbolikus vershelyzettel indul, a konkrét képi síknak van egy mélyebb, elvont jelentése Retorikus: expozíció (a tárgy megjelölése), argumentáció (érvek – ellenérvek), konklúzió (összegzés) Asszociációs: konkrét nyitókép, melyből asszociációs lánc bomlik ki Ellenpontozó: szervezőelv az ellentét Keretes: első versszakot az utolsó (variálva) megismétli Leíró: logikája a perspektívaváltás (távolról közelre, majd újra távolodás) Önmegszólító: a lírai én megkettőződése, önmagával dialogizál Refrénes: versszakok végé ismétlődő sor – dalszerűvé teszi a verset. A Janus-vers két egyenlő gondolati egységre osztható: 1-4. sor az antik világ szépségeinek felidézése, 5-8. sor a mitizált mandulafa története

81 Dikció / Poétika (költői eszközök) Metaforikus versbeszéd – a festőiség és zeneiség eszközeivel él Retorikus versbeszéd – a szónoki megnyilvánulás eszközeivel a hallgató értelmére akar hatni Klasszicizáló versbeszéd – egyszerű, lényegre törő, kerüli a stilizálást Minimalista versbeszéd- az élőbeszéd természetességét imitálja, hiányos mondatokat használ

82 Felszín – konkrét képi sík, egy szokatlan természeti jelenség leírása Metaforikus többletjelentés – természetszimbolika, mitológiai elemek, évszakok toposza Az évszakszimbolika módosulása: a tél és tavasz szokásos jelentése észak-dél ellentétévé módosul – ÉRTÉKSZEMBESÍTÉS! Mandulafa – önszimbólum: a versbeli én igazi világa a szellem, a kultúra világa, sorsa azonban oda köti, ahol a fejlett kultúra feltételei még nem teremtődtek meg.

83 Profetikus sor „Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd” – Janus korai halálát vetíti előre. Ez az önértelmezés nem olvasható ki közvetlenül a versből, a magyar éghajlat kedvezőtlen hatásáról más verseiben is panaszkodik (A narni Galeottóhoz, Midőn beteg volt a táborban)

84 Modalitás (hangnem) Fogalmak: pátosz, irónia, gúny, szatíra, groteszk, humoros, bensőséges, didaktikus, elégikus, rezignált, melankolikus Janus Pannonius versének első része patetikus, a vége elégikus, szomorúság érezhető benne.

85 Stílus és stílusirányzat Reneszánsz stílusjegyek:  Az ókori művészet imitációja, görög-római minták alkalmazása  Formai tökély, harmónia, mely a művek arányos kompozíciójában rejlik.  A reneszánsz művészet eszményít, idealizál – a humanista mű a szépség jegyében fogan. A harmónia a természet alapelve,, ezt kell a műveknek is tükrözni.  A természet mint költői téma, természetszimbolika, természeti jelenségek metaforikus használata.  Antik műfajok, időmértékes verselés

86 Prozódia Időmértékes verselés Hangsúlyos verselés Gondolatritmusos verselés A vers klasszikus epigramma disztichonban írva. A műfaj tartalmi követelménye, hogy a verszárlat csattanót, frappáns gondolatot tartalmazzon. Ez itt a retorikus kérdés.

87 Konklúzió (befejezés) Például összevetés a Pannónia dicséretével. Önnön „emlékműve” és a magányos költő fájdalmas önportréja, tragikus szemlélete ellentétben állnak egymással.


Letölteni ppt "1434-1472 Janus Pannonius. Az első európai rangú magyar költő János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta! Megmondom, ha netán, tudni kivánod okát."

Hasonló előadás


Google Hirdetések