Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

33 MA program 2012, tavaszi szemeszter. 3. előadás A liberalizmus világa három érték világa, a szabadságé, a tulajdoné és a jogegyenlőségé, s a feltételezésé,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "33 MA program 2012, tavaszi szemeszter. 3. előadás A liberalizmus világa három érték világa, a szabadságé, a tulajdoné és a jogegyenlőségé, s a feltételezésé,"— Előadás másolata:

1 33 MA program 2012, tavaszi szemeszter

2 3. előadás A liberalizmus világa három érték világa, a szabadságé, a tulajdoné és a jogegyenlőségé, s a feltételezésé, hogy az ember és társadalma korlátlanul tökéletesíthető.

3 Irodalom Múltunk, sz. Székely Gábor: A liberalizmus világa o. Gergely Jenő: Katolicizmus és liberalizmus o. Barta Róbert: Az angol liberalizmus… o. Harsányi Iván: A spanyol liberalizmus… o. Pankovics József: Liberalizmus olasz… o. Sz.Bíró Zoltán: Liberalizmus a századelő Oroszországában o.

4 A liberalizmus egy feltörekvő osztály, a polgárság bontakozó világát állította szembe a császárok, királyok, fejedelmek feudális világával. Az új világ a rációt, a világ logikai-matematikai ésszerűségének feltételezését, majd az ebből születő hatalmas filozófiai és társadalmi mozgalmat, a felvilágosodást és a politikai gazdaságtant hívta segítségül a privilégiumok legitimálta hatalom megtörésére.

5 Stanford Encyclopedia of Philosophy - a liberalizmus három minőségként értelmezhető: - politikai hagyományként - politikai filozófiaként - általános filozófiai elméletként

6 Aliberalizmus megjelenésében és tartalmában függ a hagyományoktól, a történelmi területi különbségektől: az angol tradíciót a vallási tolerancia, a konszenzuson alapuló kormányzás, a személyi és a gazdasági szabadság kiegyensúlyozott hangsúlyozása, a franciákét az egyház és az állam szigorú elválasztása és a demokrácia hangsúlyozása jellemzi, míg az amerikai és a vele rokon ausztráliai tradíció is eltér egymástól, mindenekelőtt viszonyukban a személyi szabadsághoz, amelynek lelkes támogatását az amerikai antikapitalista ellenszenvvel párosít, az ausztrál viszont fordítva, az egyén szabadságjogokkal szemben szkeptikusabb.

7 I. Előtörténet A modern politikai ideológiák közül a liberalizmus genezise és fogalmának meghatározása a legbizonytalanabb. John Milton ( ) Milton részt vett a forradalomban, az államtanács külügyi titkára, a vallásszabadság és a politikai szabadságjogok mellett érvelt

8 I. Károly ( ) kivégzéséről… „Ehhez foghatót még nem hallott a világ. Királyok akárhányszor legyilkolták egymást idáig is, az apagyilkosság, testvérgyilkosság és az orgyilkosság fejedelmi előjog volt mindig, de hogy a nép egy rétege feltámadjon s királyát esküszegő és ünnepélyes szertartások kíséretében hűtlenség, árulás és gonosztettek miatt vád alá helyezze, elítélje és megölje, borzalommal töltött el minden fejedelmi udvart Európában. ” I. Károly és felesége ünnepi lakomája A király pere kapcsán új alkotmányos rend bevezetését sürgették, amelyben az abszolút hatalom a népszuverenitást megtestesítő alsóházé lenne. Az angol polgári forradalmat a költségvetési hiány vezette be és a tengeri uralom megszilárdításával, a hollandok leverésével és a franciák meghátrálásra kényszerítésével ért véget.

9 Thomas Hobbes ( ) A szuverenitás alapja nem isten és nem is a természet, hanem az egyén joga arra, hogy békében éljen. A természeti állapotot úgy jellemzi, mint „mindenki háborúját mindenki ellen”, s a vallásoknak is a viszálykeltést, a békétlenséget rója fel. Ezekkel szemben az egyén, félelmében az erőszakos haláltól védőpajzsként maga fölé emeli a békét jelentő szuverént, s adja kezébe fegyvereként a jogot.

10 John Locke ( A tulajdon védelmével összefüggésben magyarázta a politikai intézményrendszert, amit két részre bontott: a törvényhozó hatalomra és az általa elsőnek elkülönített végrehajtó hatalomra. A törvényhozó hatalom az egyének politikai képviseletén alapuló testület. Egyben az érdekek sokszínűségét megjelenítő többségi döntéseket hozó hatalom Ennek alárendeltje a végrehajtó hatalom, ennek jellemzője az egységes cselekvés.

11 II. A klasszikus liberalizmus A klasszikus liberalizmus világa olyan univerzális jövőkép, amelyben az egyének egymással szabadon versengenek, versengésük azonban az ésszerűségre, a felismert kölcsönös előnyökre épül. E világ legfőbb (egyben a liberalizmus első számú és máig legmaradandóbbnak bizonyult) értéke a szabadság. A szabadság a tolerancián át vezet az egyenlőséghez, amely a jogegyenlőséggel volt azonos. Fontos eleme az igazságosság, amely feltételez egy olyan intézményrendszert, amelynek fő funkciója, hogy védelmet biztosítson az egyén számára.

12 A klasszikus liberalizmus kora az ipari forradalom és a társadalmi forradalmak kora, helyszíne pedig Anglia és Franciaország, valamint az óceánon túl az Amerikai Egyesült Államok. Míg Franciaországban a liberalizmus összeforrott a felvilágosodással, amely az abszolút monarchia valamint a katolikus egyház politikai erejével szemben jutott el a forradalom támogatásához, az amerikai liberalizmus az angol gyarmati uralom ellenében nyúlt a forradalom fegyvereihez.

13 ) „Ma a világban kétféle kormányzati forma létezik. Az első a választáson és a képviseleten alapuló kormányzat, a másik pedig az örökösödésen. Az elsőt köztársaságnak, a másodikat királyságnak és arisztokráciának hívják. Ez a két eltérő és ellentétes forma az értelem, illetve a tudatlanság eltérő és ellentétes alapján áll.” Thomas Paine ( ) „ Két forradalom filozófusa számára sem a régi, sem az új világ nem adott hazát…””

14 Charles Secondat, Baron de Montesquieu ( ) A rómaiak nagysága és hanyatlása (1734) A törvények szelleme (1748) -Mindkettő az igazságos és a jól működő társadalom politikai rendszerének elméleti és gyakorlati elemzése. -Az előbbi egy szűkebb történelmi szakaszból egyértelmű következtetéseket levonva, - az utóbbi a múlt, a jelen és a jővő képeinek enciklopédikus tárháza és a velük kapcsolatos gondolatok sajátos módon rendszerezett gyűjteménye.

15 A törvények szellemének értelmezése napjainkig a filozófiatörténet és a liberális gondolat nagy témája: kezdve az első elemzőtől, a kortárs Jean le Rons d`Alambertől ( ), aki az enciklopedisták közül elsőnek értékelte nagyra Montesquieu művét, egészen Theodor Mommsenen át, aki a hatalommegosztás kapcsán a Montesquieu által több, mint ajánlott (de kevesebb, mint parancsolt) bírói hatalmat emelte ki, egészen John Gray-ig, aki szintén a hatalmi ágak elválasztását, illetve az egyén szabadságában vetett bizalmát hangsúlyozta.

16 III. A modern liberalizmus A modern liberalizmus már nem a társadalom forradalmi megváltoztatására, hanem reformjára, sőt a kialakult formák fenntartására törekedett. Bentham válaszai közül talán a legjelentősebb, hogy a különféle hatalmi szférák közül a törvényhozás feladatai közé elsőnek sorolta az emberek biztonságát és a jólétét, illetve a minimális ellátáshoz való jogot, nyitva ezzel a liberlaizmus számára eddig közömbös, azonban 19. század első felének társadalma számára mind érzékelhetőbb szociális problémákra. Jeremy Bentham ( )

17 I „Legyenek az uralkodók tényleg felelősek a nemzetnek, legyenek könnyen leválthatóak, s ez esetben a nemzet bátran adhat hatalmat nekik, hisz maga szabhatja meg, hogyan használják fel. Az uralkodók hatalma így nem más, mint a nemzet összpontosított, s a felhasználás szempontjából alkalmas formába öntött hatalma. Ez a gondolkodásmód … jellemezte az európai liberálisok előző nemzedékét, s a kontinens liberálisai közt láthatóan ma is ez uralkodik.” John Stuart Mill ( ) A szabadságról. (1859)

18 …„körülbelül egy nemzedéknyi haladék áll rendelkezésünkre: ennek helyes felhasználásától függ, vajon az az eljárás, amellyel társadalmi intézményeinket az emberi társadalom megváltozott viszonyaihoz igazítjuk, a bölcs előrelátás műve lesz-e, vagy az egymással szembenálló előítéletek összeütközésének következménye. Komolyan veszélyezteti az emberiség jövőjét, ha hagyjuk, hogy nagy kérdések felett az elvakult változtatni akarás és az elvakult maradiság csatározzon.” John Stuart Mill, A szabadságról. (1859) A múzsa és feleség: Harriet Taylor

19 „All men created equal” – minden ember egyenlőnek teremtetik, a demokratikus ember nem ismerhet el semmiféle kiváltságokat, ez a francia de Tocqueville crédója angolul, s szólt ezzel az amerikai demokráciáról, ahol az emberek egyenlők és szabadok "születésüktől fogva". De la démocratie en Amerique, 1835, (Democracy in America and Effects on Meaning – 1839, trans. Henry Reeve), Az amerikai demokrácia, Európa Könyvkiadó, Budapest 1993.) Alexis Charles Henri Maurice Clérel de Tocqueville ( )

20 „Tocqueville történelmi diagnózisa különbözik Comte-étól, vagy Marxétól. Ahelyett, hogy prioritásban részesítette volna az ipari valóságot (industrial reality), amint azt Comte tette, vagy a tőkés valóságot (capitalist reality), ahogyan az Marxnál található, ő a demokrácia valóságának (democrativ reality) biztosított prioritást.” (Raymond Aron: Main Currents in Sociological Though. I. (Basic Books, New York, London o.) Raymond Aron ( ) Kézfogás Henry Kissingerrel és Jean Paul Sartre-al

21 IV. A politikai liberalizmus fénykora William Ewart Gladstone ( ) Liberal Party - a történelemben elsőnek alakít liberális kabinetet A német az 1848-as forradalmak eredményeképpen – a fejedelmek liberális minisztereket neveztek ki, majd a frankfurti Pál-templomban összeült alkotmányozó nemzetgyűlés megalkotta az első össznémet alkotmányt: ennek alapvető jogokat soroló része azóta is megtalálható a német alkotmányokban, s amelyek mintája a francia és az amerikai alkotmány volt.

22 1862 és 1866 között a német történelem Otto von Bismarck kancellárnak liberális többségű parlamenttel szemben kellett megvalósítani a német egység fegyveres tervét. E konfliktusban vált meghatározó erővé az 1861-ben, a német történelem első politikai pártjaként alapított liberális Deutsche Fortschrittpartei. Rudolf Ludwig Karl Virchow A párt alapító- és elnökségi tagja „Die Medizin ist eine soziale Wissenschaft, und die Politik ist nichts weiter als Medizin im Großen.“ Otto vonBismarck

23 Liberalizmus kontra nacionalizmus… John Acton ( ) Liberális filozófus–történész, a liberális katolicizmus legtekintélyesebb képviselője: „Három fontosabb ilyenfajta elmélet van, amely vitatja a hatalom-, a tulajdon- és a területi elosztás módját, és ennek megfelelően az arisztokráciát, a középosztályt, illetve a birodalmi uralkodási formát támadja. Ezek: az egyenlőség, a kommunizmus és a nacionalizmus elmélete… Rousseau hirdette meg az elsőt, Babeuf a másodikat, Mazzini a harmadikat. Megjelenését tekintve a harmadik a legújabb, jelenleg is ez a legvonzóbb, és a jövő hatalmát illetőleg is a legígéretesebb.”

24 Liberális szövetségek A liberális politikai szövetségek első, igen széles példája volt a francia választási Liberális Unió (L'Union Libérale) ban alakult a liberálisok különféle csoportjai, mindenekelőtt a republikánusok, az orleánisták és a mérsékelt legitmisták összefogásával, III. Napoleon sajátos politikai rendszerében és a császár ellen.


Letölteni ppt "33 MA program 2012, tavaszi szemeszter. 3. előadás A liberalizmus világa három érték világa, a szabadságé, a tulajdoné és a jogegyenlőségé, s a feltételezésé,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések