Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a közgazdaságtanba

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a közgazdaságtanba"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a közgazdaságtanba

2 Gazdaság Önkéntes cserefolyamat Racionalitás Információ Csere
gazdaságteremtő akadályok Növekedés Racionalitás Információ

3 Csere Cél: értéknövelés Költség: a feláldozott jószág értéke Termelés
Szabadidő Termelés Kibocsátás, értékesebb mint a bevitt input Csere A megszerzett jószág értékesebb, mint a feláldozott jószág

4 Mi a közgazdaságtan? Elméleti Mikroökonómia, Makroökonómia,
Nemzetközi gazdaságtan (Világgazdaságtan) Politika Gazdaságtan Elmélettörténet Összehasonlító gazdaságtan Stb.

5 Mi a közgazdaságtan? Alkalmazott, (Gyakorlati) Vállalatgazdaságtan,
Stratégiai menedzsment, Pénzügy, Számvitel, Marketing Logisztika Vezetés és szervezetfejlesztés Fogyasztói magatartás Stb.

6 Gazdaság Komparatív előny, Abszolút előny Árak kialakulása
Korlát, szűkösség Termelési tényezők A,L,K,P,I Tranzakciós Költség Racionalitás Pareto-javítás, Pareto-optimum Komparatív előny, Abszolút előny Árak kialakulása Kinek milyen erőforrás felett milyen joga van

7 Fogyasztáselmélet A cserével nem jelenik meg semmi új a „piacon”, de a szereplők hasznossága javul. Preferenciák Fogyasztó képes Megkülönböztetni, Összehasonlítani, Kiválasztani (dönteni), Optimális döntést hozni Reflexív, Tranzitív, Szimmetrikus Két termék (jószágkosár) lehet: A~B Közömbös A>=B; A<=B Gyengén A>B; A<B Erősen

8 Fogyasztáselmélet Közömbösségi görbe, hasznosság
MRS Fogyasztó költségvetési korlátja Választás PCC, ICC Rugalmasság jószágok osztályozása (kompenzáció)

9 Fogyasztói döntés Közömbösségi Preferenciák térkép Y U(3) U(2) U(1) X
Közömbösségi görbék: - Negatív meredekségűek (mert mindkét termék értékes számomra) - Minél távolabb vannak az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képviselnek. - Konvexek (csökkenő hely. határráta) U(3) U(2) U(1) Határhaszon (MU): adott jószág fogyasztásának egységnyi növelése által kiváltott összhaszon-növekmény. Az összhaszon-görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége X

10 egy bizonyos mennyiség
Hasznosság-függvény Helyettesítő javak közömbösségi görbéi Telítődés: a jószág egy bizonyos mennyiség után károssá válik Kiegészítő javak közömbösségi görbéi Személygépkocsi - karosszéria Fagylalt (gombóc) Y 9 6 3 3 2 1 hasznos káros kerék Jégkrém (db) X 4 8 12 Telítődési pont (x)-ből Néhány Különleges közömbösségi görbe

11 MRS Fogyasztói döntés Költségvetési egyenes Hasznossági görbe Y U(3)
X Y U(1) U(2) MRS

12 Helyettesítési határráta:
Megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy közben hasznossága változatlan maradjon. Y X U Helyettesítési arány (RS): a köz. görbe két pontja közti szelő meredeksége. RS= Δy / Δx Δy Δx

13 Költségvetési egyenes
X Y I2 I1 I3 Y a drágább Y X Y termék X termék Ezeket nem tudom megvenni X drágult Y X Ezeket meg tudom venni úgy, hogy minden pénzem elköltöm Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem

14 de az árarányok változatlanok
Választás Y X Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok Y X Optimális választás: az az X-Y kombináció, amelynél a költségvetési egyenes éppen érint egy közömbösségi görbét. E görbe által képviselt hasznossági szint a maximum, amit adott jövedelemszint és árarányok mellett el tudunk érni. Az optimális választás kritériuma: érintési pontban az árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával: Y* X*

15 ICC, (Inverz) Engel görbe
U(1) (m’) U(0) (m) X Y U(2) (m’’) m’’<m<m’ ICC m m’ m m’’ x’’ x x’ X

16 PCC, (Inverz) Egyéni keresleti görbe
p’<p<p’’ PCC U(1) (p’) U(0) (p) U(2) (p’’) p p’’ p p’ X x’’ x x’ X

17 Jószágok osztályozása
Változik a jövedelem Nő a jövedelem, nő a keresett mennyiség Normál Nő a jövedelem, de nagyobb mértékben nő a keresett mennyiségLuxus Nő a jövedelem, de kisebb mértékben nő a keresett mennyiségLétszükségleti Nő a jövedelem, csökken a keresett mennyiség Inferior Változik a termék saját ára Nő az ár, nő a keresett mennyiség Giffen Nő a ár, csökken a keresett mennyiség Közönséges Változik egy másik termék ára Nő a másik termék ára, csökken a keresett mennyiség Kiegészítő (tökéletes) Nő a másik termék ára, nő a keresett mennyiség Helyettesítő (tökéletes) Nő a másik termék ára, nem változik a keresett mennyiség Semleges (Közömbös)

18 Piac Piaci kereslet Piaci kínálat Egyensúly Keresleti görbe FT; FHTV
Kínálati görbe TT; THTV Egyensúly S(Q)=D(Q) HTV; Rugalmasság Adó, Támogatás

19 Kereslet, Keresleti fügvény
Dinnye kereslete

20 Keresleti görbe Jószág: végtelen mennyiségben osztható
Ár: végtelen mennyiségben osztható Keresleti görbe: a termék keresletét adja meg az ár függvényében. (többi jószág, jövedelem, egyéb tényezők) Inverz keresleti görbe: a termék árát adja meg a mindenkori optimális fogyasztás függvényében. A közgazdászok körében (Marshall óta) az a konvenció, hogy amikor keresleti görbéről beszélnek, a grafikus ábrázolásokban voltaképpen nem azt, hanem annak inverzét szokták felrajzolni. (Kertesi)

21 Mozdul vagy tolódik? Mozdul Változik a keresett mennyiség D Q(2) p(2)

22 Mozdul vagy tolódik? Balra - Jobbra Q p Változik a kereslet

23 Csirke kereslet olcsóbb lett a pulykahús félelem a kergemarha-kórtól
drágább lett a csirkehús Nőtt a fogyasztók jövedelme Növekvő népszerűségű vegetáriánus-mozgalom Thai-föld belép az Eu-ba Q

24 Csirke kereslet Csirkehús piaca: olcsóbb lett a pulykahús
Csirkehús piaca: drágább lett a csirkehús p Csirkehús piaca: félelem a kergemarha-kórtól p p D’ D’ D D D Q Q Q Csirkehús piaca: nőtt a fogyasztók jövedelme Csirkehús piaca: növekvő népszerűségű vegetáriánus-mozgalom p p D’ D’ D D Q Q

25 Fogyasztói többlet D Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg,
amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. Fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. p D Q

26 Kínálati oldal Döntéshelyzet Költségek becslése
Alternatív költségek figyelembe vétele Haszon figyelembe vétele Stb. Költségek becslése Előállítási (termelési) – Eladási (értékesítési) Könnyebb pénzesíteni? Sunk Cost Kifizetett ár

27 SC Miért fontos felismerni az elsüllyedt költségeket egy projekt értékelésénél? Hiba !  Megtérülés Rossz profitbecslés Rossz költségkalkuláció Áthárítás lehetetlensége (?)  gazdasági döntések SC = Nincs lehetőség jövőbeni választáshoz! Határköltségek Jövőben felmerülő költségtöbblet

28 OC Termék előállítása Határ alternatív költség
Felhasznált inputok lehetőségköltsége Határ alternatív költség OC: cselekvés által feláldozott lehetőség Határköltség: jelenlegi helyzethez viszonyított változás

29 Mennyi a kukorica ára? Szója Kukorica Kukorica OC 14,5 13,5 1 12,4 2
13,5 1 12,4 2 1,1 11,2 3 1,2 9,9 4 1,3 8,5 5 1,4 7 6 1,5 5,4 1,6 3,7 8 1,7 1,9 9 1,8 10

30 Kínálat változása Csirkehús piaca: olcsóbb lett a csirketáp S S’
Q p S S’ Csirkehús piaca: az állam új adót vetett ki az összes baromfi - tenyésztőre Q p Csirkehús piaca: növekedett a csirkehús-forgalmazók száma S’ S Q p S’ S

31 Kínálat változása Adó Támogatás Kvóta Vám
Mennyiségi adó (quantity tax) Érték adó (value tax; ad valorem) Forgalmi adó (sales tax) Egyösszegű (lump sum)  ADAGOLÁS (rationing) Támogatás Mennyiségi támogatás (quantity subsidy) Ártámogatás (price subsidy) Kvóta Vám

32 Termelői többlet p S p Termelői (kínálati) rezervációs ár: az a minimális ár, amiért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Termelői többlet: a mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége. Q

33 Keresleti függvény – Kínálati függvény
Legyen adott m fogyasztó és n jószág, ekkor az i-edik jószág kereslete függ: p: a jószágok árraitól I: a fogyasztók átlagos jövedelmétől t: a fogyasztók ízlésétől e: a várakozásoktól Legyen adott m vállalat, amit n inputtényezőből állítunk elő, ekkor a jószág kínálata függ: p: inputok áraitól tch: a technológiától e: a termelői várakozásoktól t (tau): adóktól, szubvenciótól, vámtól

34 Rugalmasság Idő Jószágra költött pénzmennyiség
Annál rugalmasabb a kereslet minél több idő van a reagálásra Jószágra költött pénzmennyiség Minél kisebb az elköltött összeg annál kevésbé érzékenyek az árváltozásra Helyettesítő termékek elérhetősége Minél több, minél könnyebben elérhető annál rugalmasabb

35 Kereslet rugalmassága

36 Mit jelent a rugalmasság?
p A |ε|>1 B |ε| =1 C D 0<|ε|<1 Q Lehet az |ε| =∞? Lehet az |ε| =0?

37 Rugalmatlan? Rugalmas? ? Teljesen rugalmatlan kereslet
Rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet Q p Q p Q p D D D Teljesen rugalmas kínálat Rugalmas kínálat Végtelenül rugalmas kínálat Q p Q p ? Q p S S S

38 Ez a tag a keresleti görbe meredeksége, tehát értéke a
ΔQ Q Δp p ΔQ Δp p Q = : * p Q D Ez a tag a keresleti görbe meredeksége, tehát értéke a görbe mentén végig változatlan. Ez a tag végig csökken a keresleti görbe mentén

39 Árbevétel (TR) TR=p*Q Δp ΔQ |ε| Rugalmas +5% -10% Rugalmatlan -3% 0,6
2 Rugalmatlan -3% 0,6 Egységnyi -5% 1 p B p(2) A p(1) D Q Q(2) Q(1)

40 Piac Információ, tudás Megállapodások sorozata Pénz? Pénz! Szűkösség
Torzulás Megállapodások sorozata Tranzakciós költségek Tulajdonjog, intézmény Pénz? Barter Pénz! Tranzakciós költség csökkenés  Mert? Miért és kik kötnek mégis bartereket? Oszthatatlan javak 0. Barterügylet: azonos devizaösszegű export és importügylet szerződésben történő összekapcsolása Elszámolás bruttó módon (beszerzés – értékesítés), majd beszámítás Értékelés azonos árfolyamon Beszerzés értékelése Ha 1. ügylet Ha 2. ügylet év végi értékelésbe nem kell bevonni Nem tévesztendő össze a kompenzálással (Deák István) 0. b A barterügylet klasszikus formájában lényegében naturális árucsere, melynek lényeges jellemzője, hogy az ügylet mindig két fél között realizálódik és a pénz az ügyletben semmilyen formában nincs jelen. Az ügyletbe harmadik fél nem kapcsolható be, azaz sem a szállítási kötelezettség, sem a vásárlási jogosultság harmadik üzletfélre át nem ruházható. A másik jellemző, hogy a külkereskedelmi szerződésben az árukat nem értékben, hanem fizikai mennyiségben állítják szembe egymással. ( A mai gyakorlati szóhasználatban a barterügylet nagyon gyakran valamennyi csereügyletet takarja, miután klasszikus formájában viszonylag ritkán jelenik meg.) - A nemzetközi csereügyletek legtipikusabb formája, ma már ez a klasszikus forma igen ritka. - Lényege: árut áruért (nem jár pénzmozgással). - Az ügylet feltétele: a partnerek éppen annak az árunak a megszerzésében legyenek érdekeltek, amivel a másik fél rendelkezik. - Két fél szerződik, a szerződés tárgya nemcsak áru, hanem szolgáltatás is lehet. - A partnerek szállítási kötelezettségüket a szerződésben természetes mennyiségben rögzítik pl. tonna. - A vásárlási kötelezettség nem ruházható át. - Kereskedelmi számla kiállítására csak vámolási célokból kerülhet sor. (Szente Andrea) Bank Hitel, betét Állam Búza-kőolaj TNC NEMZETKÖZI BARTERÜGYLET UTÁNA „kagyló” veszi át a Totalt Dátum: március 19. péntek, 05:33 Rovat: Halasi Tükör A teljes magyarországi hálózattal együtt a halasi Total-benzinkút is új gazdát kap(ott) egy tavaly év eleji tranzakció eredményeként: az 53-ason eztán Shell-üzemanyagot tankolhatunk. A brit és francia érdekeltség között, úgy tudni, a 2003-as év elején köttetett meg az a több országot érintõ barter-megállapodás, amelynek keretében több kelet-európai államban, illetve Franciaországban több, addig a Totalhoz tartozó töltõállomás a Shell tulajdonába megy át. Hazánkban ez 70 kutat jelent, köztük a halasit is, amelyet 1995-ben épített fel a francia TotalFinalElf-csoporthoz tartozó multicég hazai képviselete. A tavalyi „csereberében” a Total 133 németországi állomásra tesz szert. Az üzemanyagpiacon nem szokatlan tranzakciót követõen a Kárpát és Széchenyi utcák keresztezõdésében is a kagylómintás, sárga-piros színek válnak dominánssá. 4. Ebayen barter can you send cash in euro ? total is 8.5 euro , if you send coins wrap them well in cardboard or send a 10 euro note and i will send change in euro , or if its easier for you you could send me a 50 gram packet of drum mild (or other brand - must be mild) tobacco in exchange - let me know Fish… 

41 Piaci koordináció Q(D) Q(S) Q(D) ? Q(S) Piaci egyensúly Hiány Többlet
Egyensúlyi ár (p*) Piacra vitt mennyiség (Q*)

42 Egyensúly p S p* D Q* Q

43 Kínálati verseny p többlet S p(1) p* D Q(D) Q* Q(S) Q

44 Keresleti verseny p S p* p(2) hiány D Q(S) Q(D) Q

45 Hiány vagy többlet? Q(D)=120-2p ( p=60-Q/2) Q(S)=-120+4p (p=30+Q/4)
2. p=35 (Q(D)=50 Q(S)=20 Q(S)<Q(D)?) 3. p=40 4. p=50 (Q(D)=20 Q(S)=80 Q(D)<Q(S)?) 5. p=60 6. p=70

46 Egyensúly Hiány emelkedik az ár vagy Emelkedik az ár  hiány
Q(D) = Q(S) Egyensúly Piactisztító ár  rezervációs ár  piacra lépő ár Sem hiány, sem többlet nincs a piacon

47 Mi történik, ha 10 egységnyi adót vetünk ki minden egyes vásárolt termékre?

48 Mi történik, ha maximalizáljuk az árat 55 majd 43 egységben?

49 ? ? Mikor lesz hatása a piactisztító árnak? Miért?

50 Tényleg?

51 Rögzített ár hatása Pénzbeli költségek Nem pénzbeli költségek
Sorban állás Egyéb juttatás Kapcsolódó szolgáltatások Pl.: Lakáspiac Benzinkút Pék Stb. SZŰKÖSSÉG Alternatív lehetőség

52 HTV p S p(1) p* D Q(1) Q* Q

53 HTV (DWL) Külső beavatkozás Piacszerkezetek különbsége Állam
Adó Szubvenció (!) Vám Kvóta Piacszerkezetek különbsége piactípusok

54 Feladat Q(D)=120-2p ( p=60-Q/2) Q(S)=-120+4p (p=30+Q/4) HTV=?
(Piactisztító ár p*=40) p(1)=45 HTV=? Q(D)=30 p(S)=37,5

55 HTV p 1. S 45 40 p(S)=37,5 3. D 2. Q(D)=30 40 Q

56 HTV p S 45 40 p(S)=37,5 D Q(D)=30 40 Q

57 Termeléselmélet Időtáv Termelési függvény MRTS, TRS Költségek Profit
RTTFV Mérethozadék és a munka rugalmassága MRTS, TRS Költségek Inputtényezők alapján Termeléshez kapcsolódó ktgek Profit elsőrendű feltétel, másodrendű feltétel Fedezeti pont, Üzembezárási pont

58 Sowell: Knowledge and Decisions
Hatékonyság: kibocsátás/erőforrás ami csak akkor mérhető, ha szubjektív értéket adunk az inputoknak és az outputoknak. Technológiai hatékonyság Minden rendelkezésre álló input felhasználása Gazdasági hatékonyság Legkisebb költséggel

59 Optimális tényezőkombináció:
Vállalati döntés Q K L Q(K,L) Termelési függvény Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: K L Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (pL/pK) K L Technikai helyettesítés határrátája: Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot a másikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlan maradjon. MRTS= ΔK / ΔL, vagy MRTS = dK / dL Optimális tényezőkombináció: az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal. Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL K K L Q Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  —ΔK / ΔL ΔK K Q L ΔL L

60 Vállalati döntés Optimális tényezőkombináció:
az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal. Technikai hatékonyság Gazdasági hatékonyság K L

61 Alapfeladat (y≥0 ) Költség függvény Termelési függvény

62 Isoquant K Q(3) Q(2) Q(1) L Isoquant - görbe:
olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. K L Q(3) Q(2) Q(1)

63 Isocost Isocost-egyenes:
olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (wL/wK) K L

64 Isoprofit p Y X Q

65 Termelési függvény Időtáv Nagyon rövid Rövid Hosszú Nagyon hosszú

66 Mi történik rövid távon?
L Q Q(L) A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék I G A MPL APL

67 Miért fontos az AM? AP (Average Product) MP (Marginal Product)
Mérethozadék

68 Vállalati döntés Hol? Mennyit? Mikor? Kinek? Miért? Profit
Összbevétel és összköltség különbsége Π=TR-TC Optimalizálás Profitmaximum Költségminimum

69 Vállalati döntés Erőforrások díja Időpreferencia
Bér (dolgozó szabadideje) Bérleti díj (használati díj) Kamat (fogyasztás a jelenben) Időpreferencia Jelenérték Diszkontfaktor Jövőérték Örökjáradék Annuitás Annuitásfaktor

70 Vállalati döntés Kockázat Infláció Valószínűség Részvény portfólió
Reálkamat Nominálkamat

71 Vállalati döntés Árbevétel Gazdasági költség Gazdasági profit Explicit
Implicit Értékcsökkenés Normál profit Számviteli költség Számviteli profit

72 Vállalati döntés Költség
bérleti díj kifizetés „elmulasztott bér” Mi a különbség a számviteli és a gazdasági profit között? Bizonytalanság garancia, profitlehetőség patikaliberalizáció

73 Költségfüggvények TC (FC; VC) AC (AFC; AVC) MC

74 Költséggörbék AFC p AC MC AVC MC=ACmin MC=AVCmin Q

75 Profit TR(y)-TC(y) (p*f(K;L)-w(K)*K-w(L)*L)
TR(Q)-TC(Q) (p*Q-VC(Q)-FC(Q)) Elsőrendű feltétel MR-MC=0 Másodrendű feltétel MR’-MC’<0

76

77 Feladat Mekkora az MRTS?

78 Feladat Mekkora a Profit?

79 Feladat Mi történik, ha több vállalat tevékenykedik?
Keresleti függvény összegzés Kínálati függvény MC invertálása

80 Piac szerkezetek TV (Extertnáliák) Monopólium jellemzők
Profit és veszteség TV Iparági kínálat Monopólium Profit és veszteség M Árdiszkrimináció (Extertnáliák)

81 Piacszerkezet (szereplők)
Vevő Termelő 1 sok TV Monopólium Sok Monopszónia néhány Oligopólium néhány nagy, sok kicsi Monopolisztikus verseny

82 TV Sok szereplő (sok vevő sok eladó) Ár adott (árelfogadó)
Információ adott Homogén termék Transzfer=0 (költségmentesen szállítható erőforrások) K+F Profit

83 TV

84 (ISM.)

85 TV

86 TV

87 TV

88 TV

89 Piaci hatalom Részesedés Herfindahl Lerner (Abba P. Lerner) index

90 Monopólium: termelési mennyiség, ár, profit
ár, költségek MC AC p Profit AC D MR Q

91 Monopólium: termelési mennyiség, ár, veszteség
ár, költségek MC AC Veszteség p AC D MR Q

92 Árképzés Árpolitikai cél Árazási eljárás Ármegállapítás Visszacsatolás
Költségplusz (haszonkulcs rugalmasságból1/(1-(1/ABS(ε(q)))) Diszkont Scontó Rabatt Pszichológiai Célárazás Keresletbázisú Kompetitív (versenytársbázisú árképzés) Szezonális Stb. Ármegállapítás Visszacsatolás

93 Árképzés Milyen legyen az árrés? Kinek adjunk diszkontot?
Árdiszkriminálás? AVC- AC- alatt?

94 Profitmaximum? Ed Sike Keresleti görbe Határprofit
TC= FC  MC=0, de itt is MR=0  profitmax TC= VC+FC  MC=MR Határprofit mΠ=MR-MC

95 Jószágok TERMÉKDIVERZIFIKÁCIÓ: a termék működési alapelvei nem változnak, de valamilyen többletfunkció valósul meg, amely növeli a termék használati értékét. TERMÉKVARIÁCIÓ: Különböző vevőcsoportok számára a termékek különböző változatait fejlesztik ki.

96 Vevők megkülönböztetése
Vevőcsoport Jövedelem Rugalmasság Csomagolás Termék Üzlet Idő Kupon (visszatérítés) Betét (visszaváltjuk vagy újra megvesszük?)

97 Árdiszkrimináció Siker záloga Elsőfokú (tökéletes)
Rezervációs ár Másodfokú (nem-lineáris) Mennyiségi Minőségi Harmadfokú „Beazonosíthatóság”

98 Árdiszkrimináció Étterem Légitársaság Üzemanyag
Ebéd, vacsora, hétvége Légitársaság Business class Üzemanyag Oktánszám Felsőfokú oktatási intézmények Ösztöndíj Állami szolgáltatók Támogatás

99 Makrogazdaság Stabilitás és növekedés SNA mutatók Nyitott gazdaság

100 Mi a makroökonómia? Az egyes gazdasági szereplők helyett a gazdaság egészére koncentrál. John M. Keynes Főbb vizsgált területei: - gazdaság összteljesítménye (GDP) - foglalkoztatottság / munkanélküliség - infláció - Külkereskedelmi mérleg, Fizetési mérleg, Valutaárfolyamok

101 Deviza árfolyamok (USD=1; KSH)

102 Gazdaságpolitika Állam makroökonómiai politikájának
(gazdaságpolitika) fő céljai: Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése STABILIZÁCIÓS POLITIKA GDP NÖVEKEDÉSI POLITIKA Potenciális kibocs. Tényleges kibocs. t

103 Gazdaságpolitika Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás
növekedésének elősegítése NÖVEKEDÉSI POLITIKA Fő eszközei: - oktatás fejlesztése (HR) - S és I ösztönzése (Fiz. Tőkeáll.) - K+F ösztönzése (tech. fejlődés) - jogi és pol. stabilitás megteremtése

104 Forrás: KSH

105 Forrás: KSH

106 Forrás: KSH

107 a gazdasági ingadozások STABILIZÁCIÓS POLITIKA
Gazdaságpolitika Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése STABILIZÁCIÓS POLITIKA Fő eszközei: Monetáris politika: döntések a hazai pénzmennyiségről (M) és a kamatlábról (i vagy r) - Expanzív mon. pol.: +M és/vagy - i (gazdaságélénkítés) - Restriktív mon. pol.: -M és/vagy +i (a gazdaság visszafogása) Fiskális politika: döntések a G és a T nagyságáról - Expanzív fisk. pol.: +G és/vagy -T (gazdaságélénkítés) - Restriktív fisk. pol.: -G és/vagy +T (a gazdaság visszafogása)

108 Makro-piacok Árupiac. A megtermelt termékek és szolgáltatások piaca (jövedelem, árszínvonal). Tőkepiac. A megtakarítások keresletének és kínálatának piaca (kamatláb). Pénzpiac. A likvid (azonnal kicserélhető) pénzállomány keresletének és kínálatának piaca (kamatláb, árszínvonal). Munkapiac. A vállalati szektornak felkínált és az általa keresett munkamennyiség piaca (reálbér, foglalkoztatottság, munkanélküliség). Valutapiac. A külföldi valuták keresletét és kínálatát összehozó intézményrendszer (fizetési mérleg egyenleg rögzített árfolyamrendszerben, valutaárfolyam lebegő árfolyamrendszerben).

109 MUNKAPIAC munka HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK - náluk van a munka (L)
- munkát vásárolnak munkabér Állam, mint harmadik szereplő: - munkát vásárol és bért fizet érte (pl. állami alkalmazott egy minisztériumban)

110 TŐKEPIAC bank tőke HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK bank kamat osztalék
Közvetlen tőkebefektetés: (saját váll.alapítása, vagy részvényvásárlás) bank tőke HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK - náluk van a tőke (magán-megtakarítások : S) - (ők a vállalatok tulajdonosai is). - tőkét vásárolnak - (tulajdonosaik a háztartások) bank kamat osztalék (Megjegyzés: a fenn vázolt alapeseteken túl a természetesen a vállalatok is lehetnek hitelezők, hiszen szabad pénztőkéjüket ők is bankban tartják, valamint a háztatások is ehetnek hitel-felvevők, hiszen léteznek lakossági kölcsönök is. Állam, mint harmadik szereplő: - hitelt vehet fel a háztartásoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt vehet fel a vállalatoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt nyújthat a háztartásoknak (pl. lakásépítési kölcsön) - hitelt nyújthat a vállalatoknak (pl. beruházási kölcsön kölcsön)

111 ÁRUPIAC VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK - ŐK TERMELNEK áru
- náluk van a munka (L) pénz Állam, mint harmadik szereplő: - a vállalattól árut vásárol és fizet érte (pl. útépítési szolgáltatást vásárol egy építővállalattól)

112 Nemzetgazdaságok összehasonlítása
Melyik gazdaság teljesít jobban? SNA, (GNP (nemzeti hovatartozás)) új SNA (GDP (területi hovatartozás)) SEEA HDI Emberi fejlődés mutatója GPI Valódi fejlőség mutatója (Hosszú táv) NEW (Nettó Gazdasági Jólét) Közérdekű adatok Adatszolgáltatás KSH, EUROSTAT, ECOSTAT Statisztikai hibák, kritikák Sen: Bruttó hazai termék nem egyenlő a jóléttel Hayek: Túlzott aggrregáltság „pásztor esete”

113 GDP Petty 1665, King 1668, Smith munkássága
Simon Kuznetz (1932): "egy nemzet jólétére nemigen következtethetünk a nemzeti jövedelem fentiekben meghatározott mércéjéből" Marshall: "a hasznosság és nem pedig a fizikai megtestesülés a termelés és a gazdaság igazi normája"

114 Korrekció Kiigazítások Infláció PPP purchasing power parity)
(purchasing power standards – pps (egy főre jutó vásárlóerő-egységben)) Infláció Nem növeli a megélhetési költségeket Növeli a bizonytalanságot GDP-deflátor CPI (Consumer Price Index) Fogyasztói kosár pénzbeli árváltozása

115 Egy magyar kritika Dabóczi Kálmán: A mérhetõ balgaság, avagy miért nincs olaj a közgazdaságtan lámpásában? (KOVÁSZ II. évfolyam, 2. szám Nyár ( oldal)) Piaci alap Szürke- vagy a feketegazdaság Pénzforgalom közjavak haszna Minőségi vagy tartalmi mutatók? Növekedés versus Államadósság

116 GDP (Gross Domestic Product)
Egy országban egy bizonyos időszak alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke. 3 megközelítés: a GDP = a különböző ágazatok bruttó hozzáadott értékének összegével a gazdaságban keletkezett jövedelmek összegével a hazai termelésű javakra irányuló kiadások („megvalósult keresletek”) összegével

117 GDP (hozzáadott értékek összege:)
Hozzáadott érték = Megtermelt javak értéke — Folyó termelőfelhasználás Folyó termelőfelhasználás: nyersanyagok segédanyagok energiahordozók alkatrészek, félkésztermékek Hogyan lesz bruttó hazai termékből nettó hazai termék? (GDP-ből NDP?) NDP = GDP - amortizáció A termeléshez felhasznált tőkejavak értékcsökkenését azért kell levonni, mert a tőkejavak értékét régebben (a megtermeléskor) számításba vettük.

118 GDP (a gazdaságban keletkezett jövedelmek összege)
„Elsődleges” jövedelmek: GDP, Ha a megtermelt jövedelem-értékből kivonjuk a folyó termelő-felhasználást, akkor a maradékból mit kell még kifizetnünk? 1.) A béreket a közterheikkel (pl. TB-járulék) együtt. 2.) A felvett hitelek kamatát,a bérelt eszközök bérleti díját 3.)Ha még ezután is marad, az már nyereség, amiből osztalékot fizethetünk a tulajdonosoknak 4.)Maradékként eltehetjük a fel nem osztott profitot. Munkavállalói jövedelem Munkavállalói jövedelem Tulajdonosi jövedelmek Bruttó működési eredmény (profitjellegű kategória) Fel nem osztott profit Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income): A hazai gazdasági szereplők összes elsődleges jövedelme. GNI = GDP + külföldről kapott (els.) jövedelmek — külföldre utalt (els.) jövedelmek

119 GDP (végső felhasználásra kerülő javakra irányuló kiadások értéke: (kiadás: realizált / megvalósult kereslet) Kik támaszthatnak keresletet a megtermelt javakra?: Háztartások — Fogyasztási kereslet (C : Consumption) Vállalatok — Beruházási kereslet (I : Investments) (Az új lakásokat, épületeket is ide soroljuk, akárki is építtette). Kormányzat — Kormányzati kereslet (G : Governmental expenditures) Nettó export — Exportkereslet — Importkereslet ( X — IM ) E = C + I + G + X — IM

120

121 Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján
KSH

122 Makrogazdasági mutatók
Levontuk, amit külföldre utaltunk és hozzáadtuk, amit külföldről kaptunk. Hazai termék Nemzeti jövedelem Bruttó GDP GNI Levontuk az amortizációt Nettó NDP NNI GNDI NNDI

123 SNA Bruttó Kibocsátás: (Gross Output= GO)
Bruttó Hazai Termék ( Gross Domestic Product = GDP ) : Egy országban adott évben előállított , végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. (C+I+G+(X-IM) Nettó Hazai Termék (Net Domestic Product = NDP ) : Az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege. Bruttó Nemzeti Jövedelem ( Gross National Income = GNI ) : Az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Nettó Nemzeti Jövedelem ( Net National Income = NNI ) : A Bruttó Nemzeti Jövedelem amortizációval csökkentett része. Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Gross National Disposable Income = GNDI ) GNDI = GNI + transzferek be –transzferek ki (C+I+G+CA) Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Net National Disposable Income = NNDI ) NNDI = GNDI – amortizáció

124 SNA GO - termelő felhasználás GDP – amortizáció NDP
GDP + belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme - külföldiek belföldről kapott elsődleges jövedelme GNI – amortizáció NNI GNI + külföldről kapott transzfer - külföldre utalt transzfer GNDI – amortizáció NNDI

125 Forrás:www.mnb.hu

126 Likviditás „Melyik tőke a leglikvidebb?” Likviditási mutatók Készpénz
Látra szóló betét Lekötött betét Humántőke Likviditási mutatók Elérési idő Ráta, gyorsráta

127 M3 M2 Repó Pénzpiaci alapok befektetési jegyei (monetáris pénzügyi intézményeken kívüli belföldieknél) Legfeljebb két éves lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok M1 Legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek Monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz Látra szóló és folyószámla-betétek

128 Gazdasági likviditás Monetáris rendszer A gazdaság teljes likviditása
Monetáris hatóságok-központi bank Kereskedelmi bankok A gazdaság teljes likviditása Nem monetáris pénzintézetek Nincs, vagy korlátozott a hitelezési tevékenység Bankszerűen működő intézmények (takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank) Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)

129 Infláció GINO: …”Nagyon sok a veszedelem…nem itt jelenleg, amilyen infláció folyik itt ebben a rendszerben…” Friedman: Mindig és mindenhol monetáris jelenség (A monetary history of the United States ) Empirikus feltételezés M2 növekedése és a GDP-deflátor közötti pozitív korrelációígy a pénzmennyiség gyors növekedése inflációt okoz

130 Seigniorage Állami kiadás fedezete: (Fisher-hatás Adó
Kölcsönfelvétel (más gazdasági szereplő, külföld) Pénzt bocsát ki Kibocsátás haszna inflációs adó (infláció=pénztartás adója) (Fisher-hatás r(reál)=r(nominál)+i)

131 Infláció társadalmi költségei
Várt infláció Cipőtalpköltség Étlapköltség Rendszertelen árváltoztatás Adórendelkezések Pl.: eszünk egy ÉP reálÁFon. Egy év múlva eladjuk, a nyereséget az állam megadóztatja, de nem a nominális hanem a reálnyereséget Bizonytalanság (pénzügyi tervezés)

132 Infláció társadalmi költségei
Nem várt infláció Hosszú távú hitelekmásképp alakul az infláció ex post fizetik az adósok Reálkamatláb Ex ante megkötéskor várt klb Ex post tényleges klb Fix nyugdíjak esete Miért nominál és nem reál Változékony inflációjú gazdaság Stabilabb fizetőeszközök Kiigazítása fogyasztói árindexhez igazítják a juttatásokat

133 Hiperinfláció 50%/hó 2 sör rendelése Bolívia(*) Évente (100X)
Háromévente (200000X) 2 sör rendelése Bolívia(*) Egy hónap alatt (1985) 38000% A peso óránként (!) veszít az értékéből reálárak Első számú túlélési szabály Valutaspekulánsok (Izrael 370%, Argentin 1100%) *forrás: WSJ 1985/08/13 p1

134 Hiperinfláció Pénzkínálat túlzott emelkedése
Kp-i bank pénzt nyomtat Megoldás: kevesebb pénzt nyomtatni Miért nyomtatnak mégis? Bevétel-kiadás deficitbankóprés Kulcs a reálpénz-állomány növelése

135 Gazdasági növekedés : Gazdasági növekedés: a potenciális kibocsátás (Yp) folyamatos bővülése. Gazdasági növekedés üteme = reál GDP változása reál GDP ΔY Y = A gazdasági növekedés forrásai: (Csupa kínálati tényező): - a termelésben foglalkoztatott munkamennyiség növekedése - a felhasznált fizikai tőkeállomány bővülése - a felhasznált természeti erőforrások (megújíthatók, vagy nem-megújíthatók) növekedése - az emberi tőke bővülése - technikai haladás. Növekedési politika fő eszközei: - oktatás fejlesztése (HR) - S és I ösztönzése (Fiz. Tőkeáll.) - K+F ösztönzése (tech. fejlődés) - szabadkereskedelmi pol. (nemzetközi verseny, mint a termelékenység serkentője - külföldi tőkeberuházások ösztönzése (Fiz. Tőkeáll. és tech. fejlődés) - jogi és pol. stabilitás megteremtése Munka termelékenysége: Y / L A gazdasági növekedés folyamata a termelékenységi görbén: B A és ennek hatására ennyit nőtt a termelékenység A termelékenység-növekedésének ez a része pedig a technikai haladásból és az emberi tőke növekedéséből származik. A K / L arány ennyit emelkedett . . . Egy főre jutó tőkeállomány: K / L

136 Nemzetközi gazdaságtan
Autachia Smith Ricardo Heckscher-Ohlin Transzformációs görbe (TLH)

137 Lehetőség, felismerés Autarchia

138 Transzformációs görbe
X termék Y Transzformációs görbe (=termelési lehetőségek határa görbe): két termék megtermelhető kombinációit mutatja a rendelkezésre álló termelési tényezők teljes kihasználása és a legjobb technológia mellett. 60 A transzformációs görbék negatív meredekségűek. A transzformációs görbék meredeksége a termelés alternatív költségét fejezi ki. Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől. Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik. +10 40 -20 20 10 20 30 Y termék +1 -0.4 +1 -1.4 X termék

139 Komparatív előnyök lehetséges forrásai:
A munka termelékenységének országok közötti eltérései Adam Smith: abszolút előnyök David Ricardo: ha minden abszolút előny az egyik országban koncentrálódik is, mégis lehet komp. előnyök alapján kereskedni, ha a termelékenységi előnyök nem azonos arányúak a két termékben. (így az alternatív költségek különbözőek). Az országok eltérő relatív tényezőellátottsága (Heckscher - Ohlin modell) Fogyasztói preferenciák eltérése az egyes országokban.

140 KOMPARATÍV ELŐNYÖK / 1 Magyarország Dél-Afrikai Közt.
Magyarországon olcsóbban lehet -t termelni, mint Dél-Afrikában,tehát Magyarországnak komparatív előnye van a termelésen Dél-Afrikával szemben. Egy mázsa előállításának alternatív költsége három mázsa . Egy mázsa előállításának alternatív költsége két mázsa . Dél-Afrikában olcsóbban lehet -t termelni, mint Magyarországon,tehát Dél-Afrikának komparatív előnye van a termelésen Magyarországgal szemben. Egy mázsa előállításának alternatív költsége fél mázsa . Egy mázsa előállításának alternatív költsége 1/3 mázsa . Tehát a magyar piacokon két mázsa fehérrépát kérnek egy mázsa sárgarépáért. Ha nincs kereskedelem, vagyis autarchia (önellátás) van, akkor egy kompetitív gazdaságban a hazai termelés alternatív költsége fogja meghatározni a termékek árarányát. Tehát a dél-afrikai piacokon három mázsa fehérrépát kérnek egy mázsa sárgarépáért. Országok között akkor léteznek komparatív előnyök, ha az egyes termékek alternatív költsége autarch állapotban eltérő. Tehát a magyarok mostantól csak sárgarépát termelnek, exportálnak is belőle Dél-Afrikának, fehérrépát pedig onnan importálnak. Komparatív előnyök megléte esetén az egyes országok az általuk komp. előnnyel termelhető termékre szakosodnak, és ezt a terméket exportálják a másik országba. Tehát a dél-afrikaiak mostantól csak fehérrépát termelnek, exportálnak is belőle Magyarországnak, sárgarépát pedig onnan importálnak.

141 KOMPARATÍV ELŐNYÖK / 2 (példa)
Magyarország Dél-Afrikai Közt. Egy mázsa előállításának alternatív költsége két mázsa . Egy mázsa előállításának alternatív költsége három mázsa . A magyar nyulak termelnek plusz 100 mázsa sárgarépát eközben a fehérrépa-termésük 200 mázsával csökken. A dél-afrikai nyulak 100 mázsával csökkentik sárgarépát-termelésüket és így 300 mázsával növelik a fehérrépa-termésüket. A szakosodás következtében 100 mázsával nőtt a világ nyulainak fehérrépa-termelése, miközben a világ sárgarépa-termelése változatlan maradt. A 100 mázsás fehérrépa-többleten a kereskedelem révén osztozkodhat a két ország: Ha egy mázsa -ért 2,5 mázsa -t adnak a nemzetközi kereskedelemben: A magyar nyulak a plusz 100 mázsa sárgarépát exportálják Dél-Afrikába, akkor cserébe 250 mázsa fehérrépát kapnak importként. A dél-afrikai nyulak a 100 mázsa hiányzó sárgarépájukat importálják Magyarországról és cserébe 250 mázsa fehérrépát kell adniuk exportként. 50 mázsával több fehérrépát kaptak, mint amit előzőleg beáldoztak. 50 mázsa fehérrépa- többletük megmaradt otthon. De ha egy mázsa -ért 2,8 mázsa -t adnak a nemzetközi kereskedelemben: A magyar nyulak a plusz 100 mázsa sárgarépát exportálják Dél-Afrikába, akkor cserébe 280 mázsa fehérrépát kapnak importként. A dél-afrikai nyulak a 100 mázsa hiányzó sárgarépájukat importálják Magyarországról és cserébe 280 mázsa fehérrépát kell adniuk exportként. 80 mázsával több fehérrépát kaptak, mint amit előzőleg beáldoztak. 20 mázsa fehérrépa- többletük megmaradt otthon.

142 Autarchia Kereskedelem
Y termék Autarchia és kereskedelem állandó alternatív költségek mellett Autarchia 60 (Mivel az alternatív költségek állandóak, ezért a fogyasztói preferenciák nincsenek hatással az alternatív költségekre, így a termékek árarányára sem.) Termelési és fogyasztási pont. 40 X termék 40 120 Y termék Kereskedelem Állandó alternatív költségek esetén a komparatív előnyök kihasználásával teljes specializáció (szakosodás) alakul ki: 120 Isoincome egyenes Fogyasztási pont. - Isoincome (egyenlőjövedelem) egyenes: az ország kereskedelmi lehetőségeit fejezi ki. Az ország költségvetési egyenese, meredeksége a világpiaci cserearányt mutatja. 60 40 Termelési pont. X termék 40 120

143 A komparatív előnyök ricardoi modellje / 1
Ha Magyarországon növelem 1 egységgel X termelését: akkor 10 munkaórát vonok el az Y termeléséből ezáltal 2 egységgel csökken Y termelése. 1 X termelésének alternatív költsége tehát 2Y. Ez relatíve drágább, mint Csehországban. Ha Csehországban növelem 1 egységgel X termelését: akkor 15 munkaórát vonok el az Y termeléséből ezáltal 1,5 egységgel csökken Y termelése. 1 X termelésének alternatív költsége tehát 1,5Y. Ez relatíve olcsóbb, mint Magyarországon. Csehországnak komparatív előnye van X termékből. Magyarországnak komparatív előnye van Y termékből. Ha Magyarországon növelem 1 egységgel Y termelését: akkor 5 munkaórát vonok el az X termeléséből ezáltal 1/2 egységgel csökken X termelése. 1 Y termelésének alternatív költsége tehát 1/2X. Ez relatíve olcsóbb, mint Csehországban. Ha Csehországban növelem 1 egységgel Y termelését: akkor 10 munkaórát vonok el az X termeléséből ezáltal 2/3 egységgel csökken X termelése. 1 Y termelésének alternatív költsége tehát 2/3 X. Ez relatíve drágább, mint Magyarországon. (A példán látható, hogy mindkét termék termeléséből Magyarországnak van abszolút előnye, mivel mindkét terméket alacsonyabb munkaráfordítással állította elő. Így tehát a Smith-féle abszolút termékenységi mindkét termék esetében Magyarországon vannak. Ricardo viszont hosszas gondolkodás után arra a felfedezésre jutott, hogy mégis létezhet kölcsönösen előnyös kereskedelem a két ország között, mivel Magyarország termelékenységi előnyei nem azonosak a két termék esetében. Azt, hogy a komparatív előnyök mely termékből mely országnál vannak, a fenti példából követhető végig: a módszer lényege, hogy az egyik termék termelését egy egységgel növeljük, akkor ezzel elvonom az ehhez szükséges munkaóra-mennyiséget a másik terméktől. . . A következő ábrán felrajzoltam a két transzformációs görbét is: a példában most mindkét ország mondjuk 30 munkaórával rendelkezik. Ha minden munkaórájukkal csak X terméket termelnek, akkor a magyarok 3 X-et tudnak összehozni, míg a csehek csak 2 X-et. Ha minden erejükkel az Y-ra mennek rá, a magyarok 6 Y-t, míg a csehek 3 Y-t gyártanak. Így jöttek ki a csehek kék, valamint a magyarok piros transzformációs görbéinek X és Y tengelyen mért tengelymetszetei. Látható, hogy a csehek zöld görbéje végig beljebb húzódik, mint a magyarok piros görbéje, tehát akár csak X-et, akár csak Y-t, akár a két termék bármilyen kombinációját gyártják is, a magyarok mindig többet tudnak kihozni azonos mennyiségű munkaórából. A komparatív előnyök meglétét az mutatja, hogy a két ország transzformációs görbéi eltérő meredekségűek.)

144 A komparatív előnyök ricardoi modellje / 2
Magyarország transzformációs görbéje Ha a csehek rendelkezésére álló munkaórákat megnövelnénk és így ugyanannyi X-et tudnának gyártani, mint a magyarok, . . . Ha a csehek rendelkezésére álló munkaórákat megnövelnénk és így ugyanannyi Y-t tudnának gyártani, mint a magyarok, . . . Y Y Y Csehország transzformációs görbéje . . . akkor látszik, hogy Y-ból így is a magyarok alatt teljesítenének, tehát a cseheknek komparatív hátrányuk van Y termék termeléséből. . . . akkor látszik, hogy X-ből többet teljesítenének, mint a magyarok, tehát a cseheknek komparatív előnyük van X termék termeléséből. X X X Y Ha a magyarok rendelkezésére álló munkaórákat lecsökkentenénk és így ugyanannyi X-et gyártanának, mint a csehek, . . . Y Ha a magyarok rendelkezésére álló munkaórákat lecsökkentenénk és így ugyanannyi Y-t gyártanának, mint a csehek, . . . . . . akkor látszik, hogy X-ből kevesebbet teljesítenének, mint a csehek, tehát a magyaroknak komparatív hátrányuk van X termék termeléséből. . . . akkor látszik, hogy Y-ból többet teljesítenének, mint a csehek, tehát a magyaroknak komparatív előnyük van Y termék termeléséből. X X

145 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 1
Vannak munkaigényes, és vannak tőkeigényes termékek. A munkaigényes termékek előállításához relatíve több élőmunkára és kevesebb tőkére van szükség. Munkaigényes termékek pl. a könnyűipari termékek (pl. ruha, cipő). Tőkeigényes termékek pl. a nehézipar termékei: (pl. acéllemezek). Ha egy gazdaságban úgy általában nő a termelés tőkeigényessége (magasabb fokú lesz a gépesítettség, amikor is nem kell annyi munkásember), az egyre automatizáltabb munkaigényes ágazatok továbbra is munkaigényesebbek lesznek az egyre automatizáltabb tőkeigényes ágazatoknál. Vannak munkával relatíve jól ellátott országok. Itt a munka / tőke arány (L/K, Labour / Kapital) nagyobb, mint a világátlag. Vannak tőkével relatíve jól ellátott országok is, ahol pedig a K/L arány nagyobb, mint a világátlag. Tőkeigényes termék isoquant-görbéje Optimális tényezőkombináció a tőkeigényes termék esetében Munkaigényes termék isoquant-görbéje Optimális tényezőkombináció a munkaigényes termék esetében L Isocost egyenes     Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. Itt olcsó a kínai papucs (kézzel varrt).  munkaigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága tőkéből és sok kell hozzá a munkából, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. Itt olcsó az acéllemez.  tőkeigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága munkából és sok kell hozzá a tőkéből, ami viszont olcsó, mert sok van belőle.

146 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 2
Ha drágul a munkaigényes termék ára a tőkeigényes termék árához képest, akkor növekedni fog a munka ára a tőke árához képest. Miért? Ha nő a kézzel varrt papucsok ára az acéllemezhez képest, akkor inkább több papucsot varrunk és kevesebb acéllemezt hengerelünk. De ehhez sok munkáskéz kell, ezért jól megnőtt a munkakeresletünk. Ha pedig nő a munkakereslet, akkor nő a munkabér is. Tőkéből pedig kevesebb kell, mert a tőkeigényes acéllemezt most kevésbé viszik a piacon. Lecsökkent tőkekeresletünk következtében pedig leesik a tőke bérleti díja is (kamat). (A tőkeigényes termék relatív árának növekedésekor persze ugyanígy nő a tőke relatív ára is.) Ha drágul a a munka ára a tőke árához képest, akkor növekedni fog munkaigényes termék ára a tőkeigényes termék árához képest,. Miért? Ha drágul a munkaerő, akkor nőnek a papucsvarrodák költségei, így az eddiginél magasabb áron tudják csak a kézzel varrt papucsokat a piacon kínálni. (A tőke relatív árának növekedésekor persze ugyanígy nő a tőkeigényes termék relatív ára is.) A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Munkaigényes termék relatív ára PX / PY A tőke relatív ára R/W ( rate of interest / wage) Tőkeigényes termék relatív ára PY / PX

147 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 3
A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Tőkegazdag ország autarch állapot:  a tőkéhez viszonyítva kevés a munkáskéz, ezért a munka drága a tőkéhez képest (magas W/R).  ha drága a munka, akkor a munkaigényes termékek is drágák (magas P). ( W/R )2-A A2 ( W/R )w B Munkagazdag ország autarch állapot:  sok a munkás a kevés tőkéhez viszonyítva: a munka ezért olcsó a tőkéhez képest (alacsony W/R).  ha olcsó a munka, akkor a munkaigényes termékek is olcsók (alacsony P). ( W/R )1-A A1 A tényezőár-arányok úgy egyenlítődtek ki, hogy közben sem a tőke, sem a munka nem mozgott az országok között, csupán tőkeigényes, ill. munkaigényes termékekkel kereskedtek. Munkaigényes termék relatív ára (P) P1-A Pw P2-A A kereskedelmi folyamatok eredményeképp előállt állapot:  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a termékár-arányokat  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a tényezőár-arányokat (W/R) Miért? A munkagazdag népi Kínában az önellátás állapotában tehát olcsó a kézzel varrt papucs és drága az acéllemez, alacsony a munkabér és magas a tőke bérleti díja. Ausztrália tőkegazdag, ezért itt autarch állapotban a tőkeigényes acéllemez az olcsó, viszont a kevés munkáskéz miatt igen drága a kézzel varrt papucs, magas a munkabér és olcsó a tőke bérleti díja.A relatív árarányokat tekintve ez úgy néz ki, hogy Kínában az acéllemez olyan drága, hogy 30 papucsot is elkérnek egyetlen négyzetméter acéllemezért, Ausztráliában pedig már 2 papucsért is boldogan odaadják ugyanazt az acéllemezt. (Fordítva ez úgy hangzik, hogy Kínában a papucs olyan olcsó, hogy csak 1/30-ad acéllapot adnak érte, míg Ausztráliában ennek tizenötszörösébe kerül: 15/30-ad, vagyis egy fél acéllap jár érte.) A két ország kereskedni kezd egymással, Kína papucsot exportál az ausztráloknak, azok pedig acéllemezt exportálnak Kínába. A cserearány a két autarch árarány között lesz, mondjuk 13 papucsot adnak egy négyzetméter acéllemezért. Mostantól tehát mindkét országban ezen a cserearányon kereskednek. Nő a papucs iránti kereslet, a papucs ára tehát jócskán megnőtt Kínában. A papucs-üzletág fellendül, mindenki papucsvarrókat keres, ezért a munkások bére emelkedik. Egész Kínában drágul a munkaerő, ezért minden ágazatban próbálják növelni a termelés tőkeigényességét (új gépeket vesznek, hogy ezzel minél több drága munkást kiválthassanak. Minden ágazatban nő tehát a K/L arány. Mindenütt nő tehát a felhasznált tőke mennyisége a munkához képest, ezért a tőke határterméke csökken.  a tőke reál bérleti díja csökken. Mindenütt csökken tehát a felhasznált munka mennyisége a tőkéhez képest, ezért a munka határterméke nő.  a munka reálbére nő. A munkagazdag országban tehát a kereskedelem következtében a munkások gazdagodtak, a tőketulajdonosok szegényedtek. L - ha a K fix vagy K - ha az L fix Q Parciális termelési függvény Csökkenő, de pozitív határtermék

148 Most elkezdünk kereskedni . . .
Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 4 - az eddigiek összefoglalása   Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. Itt olcsó a kínai papucs (kézzel varrt).  munkaigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága tőkéből és sok kell hozzá a munkából, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Drága viszont az acéllemez.   Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. Itt olcsó az acéllemez.  tőkeigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága munkából és sok kell hozzá a tőkéből, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Drága viszont a kézzel varrt papucs. Most elkezdünk kereskedni . . . új, egységes cserearány a két országban az eredeti autarch árarányok között Új kereslet a papucsra - exportálunk - nő a papucs ára Jön be az import acéllemez - csökken az ára A sok export papucs megvarrásához egyre több munkás kell Nő a munkakereslet - nő a munkások bére A dráguló munka miatt minden ágazatban tőkeigényesebb eljárásokat vezetnek be - nő a K/L arány Nő a tőkefelhasználás - csökken a tőke határterméke Csökken a munkafelhasználás - nő a munka határterméke Csökken a tőke határterméke - csökken a tőke reál bérleti díja Nő a munka határterméke - nő a munka reálbére Új kereslet az acéllemezre - exportálunk - nő az acéllemez ára Jön be az import papucs - csökken az ára A sok export acéllemez legyártásához egyre több tőke kell Nő a tőkekereslet - nő a tőke bérleti díja A dráguló tőke miatt minden ágazatban munkaigényesebb eljárásokat vezetnek be - nő az L/K arány Csökken a tőkefelhasználás - nő a tőke határterméke Nő a munkafelhasználás - csökken a munka határterméke Nő a tőke határterméke - nő a tőke reál bérleti díja Csökken a munka határterméke - csökken a munka bérleti díja

149 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 5
- fejlődő országok / fejlett országok Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. A munkagazdag országban a kereskedelem révén tehát nőtt a munkások jövedelme / életszínvonala, a tőkések jövedelme viszont csökkent. A munkagazdag (fejlődő) országok ezért szakosodnak általában a munkaigényes termékek exportjára, hiszen alapvető tényezőellátottságuk (relatíve szűkös tőkeforrások a népes munkakínálathoz képest) ezt determinálja. A tőketulajdonosok számára azonban ez nem előnyös, ezért állami iparvédelmi intézkedések bevezetését szorgalmazzák. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. A tőkegazdag országban a kereskedelem révén tehát nőtt a tőkések jövedelme / életszínvonala, a munkások jövedelme viszont csökkent. A tőkegazdag (fejlett) országok ezért szakosodnak általában a tőkeigényes termékek exportjára, hiszen alapvető tényezőellátottságuk (relatíve bő tőkeforrások a korlátozott munkakínálathoz képest) ezt determinálja. A munkások számára azonban ez nem előnyös, (olcsó külföldi munka versenye) ezért állami kereskedelmi korlátozások bevezetését szorgalmazzák.

150 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 5
Y tőkeigényes termék mennyisége A kereskedelem megindulása után mindkét ország növelte saját komparatív előnnyel termelhető termékének termelését és csökkentette a komparatív hátrányos termékét. A közös isoincome egyenes mentén kereskednek: az egyenes meredeksége mutatja a cserearányt. A fogyasztási pont a megegyező preferenciák miatt közös - az isoincome egyenest érintő közös közömbösségi görbe magasabban helyezkedik el, mint az eredeti: a kereskedelem nyomán kialakult új optimum tehát magasabb jóléti szintet képvisel. Autarchia Tőkegazdag ország transzformációs görbéje Egybevágó közömbösségi görbe: mindkét országban azonos preferenciák Tőkegazdag ország termelési és fogyasztási pontja Munkagazdag ország termelési és fogyasztási pontja Y tőkeigényes termék mennyisége Kereskedelem Munkagazdag ország transzformációs görbéje Tőkegazdag ország termelési és pontja Közös fogyasztási pont X munkaigényes termék mennyisége Autarchiában az egyes országok termelési és fogyasztási pontjai megegyeznek. Bár a fenti ábra azonos preferenciákat szemléltető, közös közömbösségi görbét ábrázol, a két ország mégis eltérő termékösszetételben termel és fogyaszt: a munka- gazdag ország a számára olcsóbb munkaigényes terméket, a tőkegazdag ország a számára olcsóbb tőkeigényes terméket termeli és fogyasztja nagyobb mennyiségben. Munkagazdag ország termelési pontja X munkaigényes termék mennyisége

151 A fogyasztói preferenciák eltérésén alapuló kereskedelem
Autarchia Y A kereskedelem lehetőségének tudatában viszont mindkettő visszafogja az általa preferált termék termelését. E lépésükkel mindketten a transzformációs görbe túl nagy alternatív költségeket mutató szakaszán léptek vissza, így az általuk preferált termékből mindkettő viszonylag kis termelés-visszaesést szenvedett el, míg az általuk diszpreferáltból relatíve nagy kompenzációt nyertek cserébe vissza. A közös isoincome egyenes mentén aztán cserélnek: a nagyobb mennyiségű visszanyert nem-preferált terméket visszacserélik a másiknál is nagyobb mennyiségben visszanyert kedvencükre. Így végül a számukra kedvesebb termékből nyertek többet annál, mint amennyit ugyanebből feláldoztak. A közös isoincome egyenest érintő közömbösségi görbéje így mindkét országnak magasabbra került, mint az eredeti: a kereskedelem nyomán kialakult új optimum tehát magasabb jóléti szintet képvisel. 1. Ország termelési és fogyasztási pontja: ők az Y terméket szeretik jobban 2. Ország termelési és fogyasztási pontja: ők az X terméket szeretik jobban Y Kereskedelem 1. Ország fogyasztási pontja X A fenti ábrán a két ország egybevágó transzformációs görbéjét láthatjuk. A két ország azért termel és fogyaszt autarchiában mégis eltérő szerkezetben, mert mást preferálnak a fogyasztóik: az 1. Országban Y-t kedvelik jobban, a 2-ban pedig X-et. Tekintsük most a 2. Országot! Sok X-et termel, mert azt kedveli jobban. Csakhogy a konkáv transzformációs görbén jobbra haladva az X tengely mentén minél inkább növeljük X termelését, annál nagyobb alternatív költséggel jár az számunkra, annál nagyobb Y-mennyiségekről kell közben lemondanunk. Ha az X-kedvelő 2. Ország visszafogná kicsit az X termelését (és fogyasztását), sokkal olcsóbban tudná azt megtermelni (X termelését jelen helyzete szerint az Y-t kedvelő 1. Ország tudja olcsón megoldani, a 2. Ország pedig pont Y-t tudja komparatív előnnyel, tehát alacsonyabb alternatív költséggel megtermelni.) Miért? Mert saját preferált termékének termelését mindkét ország kissé „túlhajtotta”: a konkáv transzformációs görbe által illusztrált termelési lehetőségeik szerint az egyre növekvő termelési mennyiségeket mát csak egyre drágábban tudják produkálni. Az érintett országok autarchiában mégsem akarnák visszafogni a termelésüket, mert nem kedvező számukra, ha az általuk nem annyira kedvelt termékből nyernének egyre többet vissza, miközben a preferált termék termelését fogják vissza. Közös termelési pont 2. Ország fogyasztási pontja X

152 Ajánlott irodalom Samuelson, P. A. - Nordhaus, W. D. (1990): Közgazdaságtan; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest H.L. Varian – Mikroökonómia középfokon (2003) Aula, Budapest Cobb, C. - Halstead, T. - Rowe, J. (1997): Ha a GDP felmegy, miért megy Amerika lefelé? (gazdasági mutatók) (konvergencia jelentés)

153 Ajánlott irodalom, adatok
Alan Blinder: Hard Hearts, Soft hearts (1987) Stanley Fisher: Seigniorage the Case of National Money (1982) Friedman.Schwarz: A monetary history of the United States (1982) G. Mankiw: Makroökonómia (2002) MNB Internetes honlapján Statisztika


Letölteni ppt "Bevezetés a közgazdaságtanba"

Hasonló előadás


Google Hirdetések