Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a közgazdaságtanba. Gazdaság Önkéntes cserefolyamat Önkéntes cserefolyamat CsereCsere önkéntes önkéntes gazdaságteremtő gazdaságteremtő akadályok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a közgazdaságtanba. Gazdaság Önkéntes cserefolyamat Önkéntes cserefolyamat CsereCsere önkéntes önkéntes gazdaságteremtő gazdaságteremtő akadályok."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a közgazdaságtanba

2 Gazdaság Önkéntes cserefolyamat Önkéntes cserefolyamat CsereCsere önkéntes önkéntes gazdaságteremtő gazdaságteremtő akadályok akadályok NövekedésNövekedés Racionalitás Racionalitás Információ Információ

3 Csere  Cél: értéknövelés  Költség: a feláldozott jószág értéke Szabadidő Szabadidő  Termelés Kibocsátás, értékesebb mint a bevitt input Kibocsátás, értékesebb mint a bevitt input  Csere A megszerzett jószág értékesebb, mint a feláldozott jószág A megszerzett jószág értékesebb, mint a feláldozott jószág

4 Mi a közgazdaságtan? Elméleti Elméleti Mikroökonómia,Mikroökonómia, Makroökonómia,Makroökonómia, Nemzetközi gazdaságtan (Világgazdaságtan)Nemzetközi gazdaságtan (Világgazdaságtan) Politika GazdaságtanPolitika Gazdaságtan ElmélettörténetElmélettörténet Összehasonlító gazdaságtanÖsszehasonlító gazdaságtan Stb.Stb.

5 Mi a közgazdaságtan? Alkalmazott, (Gyakorlati)Alkalmazott, (Gyakorlati) Vállalatgazdaságtan,Vállalatgazdaságtan, Stratégiai menedzsment,Stratégiai menedzsment, Pénzügy,Pénzügy, Számvitel,Számvitel, MarketingMarketing LogisztikaLogisztika Vezetés és szervezetfejlesztésVezetés és szervezetfejlesztés Fogyasztói magatartásFogyasztói magatartás Stb.Stb.

6 Gazdaság Korlát, szűkösségKorlát, szűkösség Termelési tényezők Termelési tényezők A,L,K,P,IA,L,K,P,I Tranzakciós Költség Tranzakciós Költség RacionalitásRacionalitás Pareto-javítás, Pareto-optimumPareto-javítás, Pareto-optimum Komparatív előny, Abszolút előny Komparatív előny, Abszolút előny Árak kialakulása Árak kialakulása Kinek milyen erőforrás felett milyen joga vanKinek milyen erőforrás felett milyen joga van

7 Fogyasztáselmélet A cserével nem jelenik meg semmi új a „piacon”, de a szereplők hasznossága javul. A cserével nem jelenik meg semmi új a „piacon”, de a szereplők hasznossága javul. PreferenciákPreferenciák Fogyasztó képes Fogyasztó képes Megkülönböztetni,Megkülönböztetni, Összehasonlítani,Összehasonlítani, Kiválasztani (dönteni),Kiválasztani (dönteni), Optimális döntést hozniOptimális döntést hozni Reflexív, Tranzitív, Szimmetrikus Reflexív, Tranzitív, Szimmetrikus Két termék (jószágkosár) lehet: Két termék (jószágkosár) lehet: A~B KözömbösA~B Közömbös A>=B; A =B; A<=B Gyengén A>B; A B; A

8 Fogyasztáselmélet Közömbösségi görbe, hasznosságKözömbösségi görbe, hasznosság MRS MRS Fogyasztó költségvetési korlátjaFogyasztó költségvetési korlátja VálasztásVálasztás PCC, ICCPCC, ICC RugalmasságRugalmasság jószágok osztályozása jószágok osztályozása (kompenzáció)(kompenzáció)

9 Fogyasztói döntés X Y U(3) U(1) U(2) Közömbösségi térkép Preferenciák Határhaszon (MU): adott jószág fogyasztásának egységnyi növelése által kiváltott összhaszon-növekmény. Az összhaszon-görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége Közömbösségi görbék: - Negatív meredekségűek (mert mindkét termék értékes számomra) - Minél távolabb vannak az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képviselnek. - Konvexek (csökkenő hely. határráta)

10 Személygépkocsi - karosszéria Y kerék Néhány Különleges közömbösségi görbe Kiegészítő javak közömbösségi görbéi Telítődés: a jószág egy bizonyos mennyiség után károssá válik X Fagylalt (gombóc) Jégkrém (db) Helyettesítő javak közömbösségi görbéi hasznoskáros Telítődési pont (x)-ből Hasznosság-függvény

11 Fogyasztói döntés U(3) X Y U(1) U(2) Költségvetési egyenes Hasznossági görbe MRS

12 Helyettesítési határráta: Megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy közben hasznossága változatlan maradjon. Y X U Helyettesítési arány (RS): a köz. görbe két pontja közti szelő meredeksége. RS= Δy / Δx Δy Δx Y X U

13 X Y I2I2 I1I1 I3I3 Költségvetési egyenes Y a drágább Y X X drágult Y X Y termék X termék Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem Ezeket meg tudom venni úgy, hogy minden pénzem elköltöm Ezeket nem tudom megvenni

14 Y X Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok Y X Optimális választás: az az X-Y kombináció, amelynél a költségvetési egyenes éppen érint egy közömbösségi görbét. E görbe által képviselt hasznossági szint a maximum, amit adott jövedelemszint és árarányok mellett el tudunk érni. Az optimális választás kritériuma: érintési pontban az árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával: X* Y* Választás

15 ICC, (Inverz) Engel görbe U(1) (m’) U(0) (m) X Y U(2) (m’’) m’’

16 PCC, (Inverz) Egyéni keresleti görbe U(1) (p’) U(0) (p) X Y U(2) (p’’) p’

17 Jószágok osztályozása  Változik a jövedelem Nő a jövedelem, nő a keresett mennyiség Nő a jövedelem, nő a keresett mennyiség NormálNormál Nő a jövedelem, de nagyobb mértékben nő a keresett mennyiség  Luxus Nő a jövedelem, de nagyobb mértékben nő a keresett mennyiség  Luxus Nő a jövedelem, de kisebb mértékben nő a keresett mennyiség  Létszükségleti Nő a jövedelem, de kisebb mértékben nő a keresett mennyiség  Létszükségleti Nő a jövedelem, csökken a keresett mennyiség Nő a jövedelem, csökken a keresett mennyiség InferiorInferior  Változik a termék saját ára Nő az ár, nő a keresett mennyiség Nő az ár, nő a keresett mennyiség GiffenGiffen Nő a ár, csökken a keresett mennyiség Nő a ár, csökken a keresett mennyiség KözönségesKözönséges  Változik egy másik termék ára Nő a másik termék ára, csökken a keresett mennyiség Nő a másik termék ára, csökken a keresett mennyiség Kiegészítő (tökéletes)Kiegészítő (tökéletes) Nő a másik termék ára, nő a keresett mennyiség Nő a másik termék ára, nő a keresett mennyiség Helyettesítő (tökéletes)Helyettesítő (tökéletes) Nő a másik termék ára, nem változik a keresett mennyiség Nő a másik termék ára, nem változik a keresett mennyiség Semleges (Közömbös)Semleges (Közömbös)

18 Piac Piaci keresletPiaci kereslet Keresleti görbe Keresleti görbe FT; FHTV FT; FHTV Piaci kínálatPiaci kínálat Kínálati görbe Kínálati görbe TT; THTV TT; THTV EgyensúlyEgyensúly S(Q)=D(Q) S(Q)=D(Q) HTV; Rugalmasság HTV; Rugalmasság Adó, Támogatás Adó, Támogatás

19 Kereslet, Keresleti fügvény  Dinnye kereslete

20 Keresleti görbe  Jószág: végtelen mennyiségben osztható  Ár: végtelen mennyiségben osztható  Keresleti görbe: a termék keresletét adja meg az ár függvényében. (többi jószág, jövedelem, egyéb tényezők)  Inverz keresleti görbe: a termék árát adja meg a mindenkori optimális fogyasztás függvényében. A közgazdászok körében (Marshall óta) az a konvenció, hogy amikor keresleti görbéről beszélnek, a grafikus ábrázolásokban voltaképpen nem azt, hanem annak inverzét szokták felrajzolni. (Kertesi)

21 Q p D  Mozdul p(1) Q(1) Q(2) p(2) Mozdul vagy tolódik? Változik a keresett mennyiség

22 Mozdul vagy tolódik?  Balra - Jobbra Q p Változik a kereslet

23 Q Csirke kereslet   olcsóbb lett a pulykahús   félelem a kergemarha-kórtól   drágább lett a csirkehús   Nőtt a fogyasztók jövedelme   Növekvő népszerűségű vegetáriánus- mozgalom   Thai-föld belép az Eu-ba

24 Q p Q p Q p Q p Csirkehús piaca: félelem a kergemarha-kórtól Csirkehús piaca: drágább lett a csirkehús Csirkehús piaca: nőtt a fogyasztók jövedelme Csirkehús piaca: növekvő népszerűségű vegetáriánus-mozgalom D D D D’ Q p Csirkehús piaca: olcsóbb lett a pulykahús D D’ D Csirke kereslet

25 D p Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. Fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. p Q Fogyasztói többlet

26 Kínálati oldal  Döntéshelyzet Alternatív költségek figyelembe vétele Alternatív költségek figyelembe vétele Haszon figyelembe vétele Haszon figyelembe vétele Stb. Stb.  Költségek becslése Előállítási (termelési) – Eladási (értékesítési) Előállítási (termelési) – Eladási (értékesítési) Könnyebb pénzesíteni? Könnyebb pénzesíteni? Sunk Cost Sunk Cost Kifizetett árKifizetett ár

27 SC  Miért fontos felismerni az elsüllyedt költségeket egy projekt értékelésénél? Hiba ! Hiba !  Megtérülés  Megtérülés Rossz profitbecslésRossz profitbecslés Rossz költségkalkulációRossz költségkalkuláció Áthárítás lehetetlensége (?)  gazdasági döntésekÁthárítás lehetetlensége (?)  gazdasági döntések SC = Nincs lehetőség jövőbeni választáshoz! SC = Nincs lehetőség jövőbeni választáshoz!  Határköltségek Jövőben felmerülő költségtöbbletJövőben felmerülő költségtöbblet

28 OC  Termék előállítása Felhasznált inputok lehetőségköltsége Felhasznált inputok lehetőségköltsége  Határ alternatív költség OC: cselekvés által feláldozott lehetőség OC: cselekvés által feláldozott lehetőség Határköltség: jelenlegi helyzethez viszonyított változás Határköltség: jelenlegi helyzethez viszonyított változás

29 Mennyi a kukorica ára? SzójaKukoricaKukorica OC 14,500 13,511 12,421,1 11,231,2 9,941,3 8,551,4 761,5 5,471,6 3,781,7 1,991,8 0101,9

30 Csirkehús piaca: olcsóbb lett a csirketáp Csirkehús piaca: az állam új adót vetett ki az összes baromfi - tenyésztőre Q p S S’ Q p S Q p Csirkehús piaca: növekedett a csirkehús-forgalmazók száma S’ S Kínálat változása

31  Adó Mennyiségi adó (quantity tax) Mennyiségi adó (quantity tax) Érték adó (value tax; ad valorem) Érték adó (value tax; ad valorem) Forgalmi adó (sales tax)Forgalmi adó (sales tax) Egyösszegű (lump sum) Egyösszegű (lump sum)  ADAGOLÁS (rationing)  Támogatás Mennyiségi támogatás (quantity subsidy) Mennyiségi támogatás (quantity subsidy) Ártámogatás (price subsidy) Ártámogatás (price subsidy)  Kvóta  Vám

32 Termelői többlet S p p Q Termelői (kínálati) rezervációs ár: az a minimális ár, amiért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Termelői többlet: a mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége.

33 Keresleti függvény – Kínálati függvény  Legyen adott m fogyasztó és n jószág, ekkor az i- edik jószág kereslete függ: p: a jószágok árraitól p: a jószágok árraitól I: a fogyasztók átlagos jövedelmétől I: a fogyasztók átlagos jövedelmétől t: a fogyasztók ízlésétől t: a fogyasztók ízlésétől e: a várakozásoktól e: a várakozásoktól  Legyen adott m vállalat, amit n inputtényezőből állítunk elő, ekkor a jószág kínálata függ: p: inputok áraitól tch: a technológiától e: a termelői várakozásoktól t (tau): adóktól, szubvenciótól, vámtól

34 Rugalmasság  Idő Annál rugalmasabb a kereslet minél több idő van a reagálásra Annál rugalmasabb a kereslet minél több idő van a reagálásra  Jószágra költött pénzmennyiség Minél kisebb az elköltött összeg annál kevésbé érzékenyek az árváltozásra Minél kisebb az elköltött összeg annál kevésbé érzékenyek az árváltozásra  Helyettesítő termékek elérhetősége Minél több, minél könnyebben elérhető annál rugalmasabb Minél több, minél könnyebben elérhető annál rugalmasabb

35 Kereslet rugalmassága

36 Q p A B C D |ε|>1 |ε| =1 0<|ε|<1 Mit jelent a rugalmasság? Lehet az |ε| =∞? Lehet az |ε| =0?

37 Q p Q p Q p D D D Rugalmatlan kereslet Teljesen rugalmatlan keresletRugalmas kereslet Rugalmatlan? Rugalmas? ? Q p Q p Q p S S S Rugalmas kínálat Végtelenül rugalmas kínálat Teljesen rugalmas kínálat

38 Ez a tag a keresleti görbe meredeksége, tehát értéke a görbe mentén végig változatlan. ΔQ Q Δp p : = ΔQ Δp p Q * p Q D Ez a tag végig csökken a keresleti görbe mentén

39 Q p D p(1) Q(1) Q(2) p(2) Árbevétel (TR) TR=p*Q ΔpΔpΔpΔp ΔQΔQΔQΔQ |ε||ε||ε||ε| Rugalmas+5%-10%2 Rugalmatlan+5%-3%0,6 Egységnyi+5%-5%1 A B

40 Piac  Információ, tudás Szűkösség Szűkösség Torzulás Torzulás  Megállapodások sorozata Tranzakciós költségek Tranzakciós költségek Tulajdonjog, intézmény Tulajdonjog, intézmény  Pénz? Barter Barter  Pénz! Tranzakciós költség csökkenés Tranzakciós költség csökkenés  Mert?  Mert? Miért és kik kötnek mégis bartereket?Miért és kik kötnek mégis bartereket? Oszthatatlan javak Oszthatatlan javak

41 Piaci koordináció  Q(D)  Q(S)  Q(D) ? Q(S) Hiány Hiány Többlet Többlet Egyensúly Egyensúly  Piaci egyensúly Egyensúlyi ár (p*) Egyensúlyi ár (p*) Piacra vitt mennyiség (Q*) Piacra vitt mennyiség (Q*)

42 Q D S p Q* p* Egyensúly

43 Q D S p Q* p* p(1) Q(D) Q(S) többlet Kínálati verseny

44 Q D S p p* p(2) Q(D) Q(S) hiány Keresleti verseny

45 Hiány vagy többlet?  Q(D)=120-2p ( p=60-Q/2)  Q(S)=-120+4p (p=30+Q/4) 1. p=20 1. p=20 2. p=35 (Q(D)=50 Q(S)=20  Q(S)

46 Egyensúly  Hiány  emelkedik az ár vagy Emelkedik az ár  hiány  Q(D) = Q(S) Egyensúly Egyensúly Piactisztító ár  rezervációs ár  piacra lépő árPiactisztító ár  rezervációs ár  piacra lépő ár Sem hiány, sem többlet nincs a piaconSem hiány, sem többlet nincs a piacon

47 Mi történik, ha 10 egységnyi adót vetünk ki minden egyes vásárolt termékre?

48 Mi történik, ha maximalizáljuk az árat 55 majd 43 egységben?

49 ? ? Mikor lesz hatása a piactisztító árnak? Miért?

50 Tényleg?

51 Rögzített ár hatása  Pénzbeli költségek  Nem pénzbeli költségek Sorban állás Sorban állás Egyéb juttatás Egyéb juttatás Kapcsolódó szolgáltatásokKapcsolódó szolgáltatások Pl.: Pl.: LakáspiacLakáspiac BenzinkútBenzinkút PékPék Stb.Stb. SZŰKÖSSÉG Alternatív lehetőség

52 Q D S p Q* p* HTV Q(1) p(1)

53 HTV (DWL)  Külső beavatkozás Állam Állam AdóAdó Szubvenció (!)Szubvenció (!) VámVám KvótaKvóta  Piacszerkezetek különbsége piactípusok piactípusok

54 Feladat  Q(D)=120-2p ( p=60-Q/2)  Q(S)=-120+4p (p=30+Q/4) (Piactisztító ár p*=40) (Piactisztító ár p*=40) p(1)=45 p(1)=45  HTV=? Q(D)=30  p(S)=37,5 Q(D)=30  p(S)=37,5

55 Q D S p 40 HTV Q(D)=30 45 p(S)=37,

56 Q D S p 40 HTV Q(D)=30 45 p(S)=37,5

57 Termeléselmélet IdőtávIdőtáv Termelési függvényTermelési függvény RTTFV RTTFV Mérethozadék és a munka rugalmassága Mérethozadék és a munka rugalmassága MRTS, TRSMRTS, TRS KöltségekKöltségek Inputtényezők alapján Inputtényezők alapján Termeléshez kapcsolódó ktgek Termeléshez kapcsolódó ktgek ProfitProfit elsőrendű feltétel, másodrendű feltétel elsőrendű feltétel, másodrendű feltétel Fedezeti pont, Üzembezárási pont Fedezeti pont, Üzembezárási pont

58 Sowell: Knowledge and Decisions  Technológiai hatékonyság Minden rendelkezésre álló input felhasználása Minden rendelkezésre álló input felhasználása  Gazdasági hatékonyság Legkisebb költséggel Hatékonyság: kibocsátás/erőforrás  ami csak akkor mérhető, ha szubjektív értéket adunk az inputoknak és az outputoknak.

59 Vállalati döntés Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: Q K L Q(K,L) Termelési függvény K L Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Technikai helyettesítés határrátája: Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot a másikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlan maradjon. MRTS= ΔK / ΔL, vagy MRTS = dK / dL K L Q Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  —ΔK / ΔL  ΔK ΔL K L Q Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL K L K L Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (p L /p K ) Optimális tényezőkombináció: az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal.

60 Vállalati döntés K L Optimális tényezőkombináció: az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal. Technikai hatékonyság Gazdasági hatékonyság

61 Alapfeladat (y≥0 ) Termelési függvény Költség függvény

62 Isoquant K L Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Q(3) Q(1) Q(2)

63 Isocost K L Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (w L /w K )

64 Isoprofit X Y Q p

65 Termelési függvény  Időtáv Nagyon rövid Nagyon rövid Rövid Rövid Hosszú Hosszú Nagyon hosszú Nagyon hosszú

66 Mi történik rövid távon? L Q Q(L) A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék L Q I G A MP L AP L

67 Miért fontos az AM?  AP (Average Product)  MP (Marginal Product)  Mérethozadék

68 Vállalati döntés  Hol? Mennyit? Mikor? Kinek? Miért?  Profit Összbevétel és összköltség különbsége Összbevétel és összköltség különbsége Π=TR-TC Π=TR-TC  Optimalizálás Profitmaximum Profitmaximum Költségminimum Költségminimum

69 Vállalati döntés  Erőforrások díja Bér (dolgozó szabadideje) Bér (dolgozó szabadideje) Bérleti díj (használati díj) Bérleti díj (használati díj) Kamat (fogyasztás a jelenben) Kamat (fogyasztás a jelenben)  Időpreferencia Jelenérték Jelenérték DiszkontfaktorDiszkontfaktor Jövőérték Jövőérték Örökjáradék Örökjáradék AnnuitásAnnuitás Annuitásfaktor Annuitásfaktor

70 Vállalati döntés  Kockázat Valószínűség Valószínűség Részvény portfólió Részvény portfólió  Infláció Reálkamat Reálkamat Nominálkamat Nominálkamat

71 Vállalati döntés Árbevétel Gazdasági költség Gazdasági profit ExplicitImplicit Értékcsökkenés Normál profit Számviteli költség Számviteli profit

72 Vállalati döntés  Költség bérleti díj bérleti díj kifizetés kifizetés „elmulasztott bér” „elmulasztott bér”  Mi a különbség a számviteli és a gazdasági profit között?  Bizonytalanság garancia, profitlehetőség garancia, profitlehetőség patikaliberalizáció patikaliberalizáció

73 Költségfüggvények  TC (FC; VC)  AC (AFC; AVC)  MC

74 Költséggörbék p MC AC AVC AFC MC=AVC min MC=AC min Q

75 Profit TR(y)-TC(y) (p*f(K;L)-w(K)*K-w(L)*L) TR(y)-TC(y) (p*f(K;L)-w(K)*K-w(L)*L) TR(Q)-TC(Q) (p*Q-VC(Q)-FC(Q)) TR(Q)-TC(Q) (p*Q-VC(Q)-FC(Q)) Elsőrendű feltétel Elsőrendű feltétel MR-MC=0MR-MC=0 Másodrendű feltétel Másodrendű feltétel MR’-MC’<0MR’-MC’<0

76

77 Feladat  Mekkora az MRTS?

78 Feladat  Mekkora a Profit?

79 Feladat  Mi történik, ha több vállalat tevékenykedik?  Keresleti függvény összegzés összegzés  Kínálati függvény MC invertálása MC invertálása összegzés összegzés

80 Piac szerkezetek TV TV jellemzők jellemzők Profit és veszteség TV Profit és veszteség TV Iparági kínálat Iparági kínálat MonopóliumMonopólium jellemzők jellemzők Profit és veszteség M Profit és veszteség M Árdiszkrimináció Árdiszkrimináció (Extertnáliák) (Extertnáliák)

81 Piacszerkezet (szereplők) VevőTermelő 11 soksokTV sok1Monopólium 1SokMonopszónia soknéhányOligopólium sok néhány nagy, sok kicsi Monopolisztikus verseny

82 TV  Sok szereplő (sok vevő sok eladó)  Ár adott (árelfogadó)  Információ adott  Homogén termék  Transzfer=0 (költségmentesen szállítható erőforrások)  K+F  Profit

83 TV

84 (ISM.)

85 TV

86 TV

87 TV

88 TV

89 Piaci hatalom  Részesedés  Herfindahl  Lerner (Abba P. Lerner) index

90 D MC AC Q ár, költségek MR p AC Profit Monopólium: termelési mennyiség, ár, profit

91 D MC AC Q ár, költségek MR p AC Veszteség Monopólium: termelési mennyiség, ár, veszteség

92 Árképzés  Árpolitikai cél  Árazási eljárás Költségplusz (haszonkulcs rugalmasságból  1/(1-(1/ABS(ε(q)))) Költségplusz (haszonkulcs rugalmasságból  1/(1-(1/ABS(ε(q)))) Diszkont Diszkont ScontóScontó RabattRabatt Pszichológiai Pszichológiai Célárazás Célárazás Keresletbázisú Keresletbázisú Kompetitív (versenytársbázisú árképzés) Kompetitív (versenytársbázisú árképzés) Szezonális Szezonális Stb. Stb.  Ármegállapítás  Visszacsatolás

93 Árképzés  Milyen legyen az árrés?  Kinek adjunk diszkontot?  Árdiszkriminálás?  AVC- AC- alatt?

94  Ed Sike  Keresleti görbe TC= FC  MC=0, de itt is MR=0  profitmax TC= FC  MC=0, de itt is MR=0  profitmax TC= VC+FC  MC=MR TC= VC+FC  MC=MR  Határprofit mΠ=MR-MC mΠ=MR-MC Profitmaximum?

95 Jószágok TERMÉKDIVERZIFIKÁCIÓ: a termék működési alapelvei nem változnak, de valamilyen többletfunkció valósul meg, amely növeli a termék használati értékét. TERMÉKDIVERZIFIKÁCIÓ: a termék működési alapelvei nem változnak, de valamilyen többletfunkció valósul meg, amely növeli a termék használati értékét. TERMÉKVARIÁCIÓ: Különböző vevőcsoportok számára a termékek különböző változatait fejlesztik ki. TERMÉKVARIÁCIÓ: Különböző vevőcsoportok számára a termékek különböző változatait fejlesztik ki.

96 Vevők megkülönböztetése  Vevőcsoport Jövedelem Jövedelem Rugalmasság Rugalmasság CsomagolásCsomagolás Termék Termék Üzlet Üzlet Idő Idő Kupon (visszatérítés) Kupon (visszatérítés) Betét (visszaváltjuk vagy újra megvesszük?) Betét (visszaváltjuk vagy újra megvesszük?)

97 Árdiszkrimináció  Siker záloga  Elsőfokú (tökéletes) Rezervációs árRezervációs ár  Másodfokú (nem-lineáris) MennyiségiMennyiségi MinőségiMinőségi  Harmadfokú „Beazonosíthatóság”„Beazonosíthatóság”

98 Árdiszkrimináció  Étterem Ebéd, vacsora, hétvége Ebéd, vacsora, hétvége  Légitársaság Business class Business class  Üzemanyag Oktánszám Oktánszám  Felsőfokú oktatási intézmények Ösztöndíj Ösztöndíj  Állami szolgáltatók Támogatás Támogatás

99 Makrogazdaság Stabilitás és növekedésStabilitás és növekedés SNA mutatókSNA mutatók Nyitott gazdaságNyitott gazdaság

100 Mi a makroökonómia?   Az egyes gazdasági szereplők helyett a gazdaság egészére koncentrál.   John M. Keynes   Főbb vizsgált területei: - gazdaság összteljesítménye (GDP) - foglalkoztatottság / munkanélküliség - infláció - Külkereskedelmi mérleg, Fizetési mérleg, Valutaárfolyamok

101 Deviza árfolyamok (USD=1; KSH)

102 Állam makroökonómiai politikájának (gazdaságpolitika) fő céljai: Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése NÖVEKEDÉSI POLITIKA STABILIZÁCIÓS POLITIKA GDP t Potenciális kibocs. Tényleges kibocs. Gazdaságpolitika

103 Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése NÖVEKEDÉSI POLITIKA Fő eszközei: - oktatás fejlesztése (HR  ) - S és I ösztönzése (Fiz. Tőkeáll.  ) - K+F ösztönzése (tech. fejlődés) - jogi és pol. stabilitás megteremtése Gazdaságpolitika

104 Forrás: KSH

105 Forrás: KSH

106 Forrás: KSH

107 Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése Fiskális politika: döntések a G és a T nagyságáról - Expanzív fisk. pol.: +G és/vagy -T (gazdaságélénkítés) - Restriktív fisk. pol.: -G és/vagy +T (a gazdaság visszafogása) Fő eszközei: Monetáris politika: döntések a hazai pénzmennyiségről (M) és a kamatlábról (i vagy r) - Expanzív mon. pol.: +M és/vagy - i (gazdaságélénkítés) - Restriktív mon. pol.: -M és/vagy +i (a gazdaság visszafogása) STABILIZÁCIÓS POLITIKA Gazdaságpolitika

108 Makro-piacok  Árupiac. A megtermelt termékek és szolgáltatások piaca (jövedelem, árszínvonal).  Tőkepiac. A megtakarítások keresletének és kínálatának piaca (kamatláb).  Pénzpiac. A likvid (azonnal kicserélhető) pénzállomány keresletének és kínálatának piaca (kamatláb, árszínvonal).  Munkapiac. A vállalati szektornak felkínált és az általa keresett munkamennyiség piaca (reálbér, foglalkoztatottság, munkanélküliség).  Valutapiac. A külföldi valuták keresletét és kínálatát összehozó intézményrendszer (fizetési mérleg egyenleg rögzített árfolyamrendszerben, valutaárfolyam lebegő árfolyamrendszerben).

109 HÁZTARTÁSOK - náluk van a munka (L) VÁLLALATOK - munkát vásárolnak munka munkabér MUNKAPIAC Állam, mint harmadik szereplő: - munkát vásárol és bért fizet érte (pl. állami alkalmazott egy minisztériumban)

110 HÁZTARTÁSOK - náluk van a tőke (magán-megtakarítások : S) - (ők a vállalatok tulajdonosai is). VÁLLALATOK - tőkét vásárolnak - (tulajdonosaik a háztartások) tőke kamat TŐKEPIAC osztalék Állam, mint harmadik szereplő: - hitelt vehet fel a háztartásoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt vehet fel a vállalatoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt nyújthat a háztartásoknak (pl. lakásépítési kölcsön) - hitelt nyújthat a vállalatoknak (pl. beruházási kölcsön kölcsön) bank Közvetlen tőkebefektetés: (saját váll.alapítása, vagy részvényvásárlás) (Megjegyzés: a fenn vázolt alapeseteken túl a természetesen a vállalatok is lehetnek hitelezők, hiszen szabad pénztőkéjüket ők is bankban tartják, valamint a háztatások is ehetnek hitel-felvevők, hiszen léteznek lakossági kölcsönök is.

111 HÁZTARTÁSOK - náluk van a munka (L) VÁLLALATOK - ŐK TERMELNEK áru pénz ÁRUPIAC Állam, mint harmadik szereplő: - a vállalattól árut vásárol és fizet érte (pl. útépítési szolgáltatást vásárol egy építővállalattól)

112 Nemzetgazdaságok összehasonlítása  Melyik gazdaság teljesít jobban? SNA, (GNP (nemzeti hovatartozás)) SNA, (GNP (nemzeti hovatartozás)) új SNA (GDP (területi hovatartozás)) új SNA (GDP (területi hovatartozás)) SEEASEEA HDI Emberi fejlődés mutatója HDI Emberi fejlődés mutatója GPI Valódi fejlőség mutatója (Hosszú táv) GPI Valódi fejlőség mutatója (Hosszú táv) NEW (Nettó Gazdasági Jólét) NEW (Nettó Gazdasági Jólét)  Közérdekű adatok Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás KSH, EUROSTAT, ECOSTAT KSH, EUROSTAT, ECOSTAT  Statisztikai hibák, kritikák Sen: Bruttó hazai termék nem egyenlő a jóléttel Sen: Bruttó hazai termék nem egyenlő a jóléttel Hayek: Túlzott aggrregáltság Hayek: Túlzott aggrregáltság „pásztor esete” „pásztor esete”

113 GDP Petty 1665, King 1668, Petty 1665, King 1668, Smith munkássága Smith munkássága Simon Kuznetz (1932): "egy nemzet jólétére nemigen következtethetünk a nemzeti jövedelem fentiekben meghatározott mércéjéből" Simon Kuznetz (1932): "egy nemzet jólétére nemigen következtethetünk a nemzeti jövedelem fentiekben meghatározott mércéjéből" Marshall: "a hasznosság és nem pedig a fizikai megtestesülés a termelés és a gazdaság igazi normája" Marshall: "a hasznosság és nem pedig a fizikai megtestesülés a termelés és a gazdaság igazi normája"

114 Korrekció  Kiigazítások PPP purchasing power parity) PPP purchasing power parity) (purchasing power standards – pps (egy főre jutó vásárlóerő-egységben)) (purchasing power standards – pps (egy főre jutó vásárlóerő-egységben))  Infláció Nem növeli a megélhetési költségeket Nem növeli a megélhetési költségeket Növeli a bizonytalanságot Növeli a bizonytalanságot GDP-deflátorGDP-deflátor CPI (Consumer Price Index)CPI (Consumer Price Index) Fogyasztói kosár pénzbeli árváltozása Fogyasztói kosár pénzbeli árváltozása

115 Egy magyar kritika  Dabóczi Kálmán: A mérhetõ balgaság, avagy miért nincs olaj a közgazdaságtan lámpásában? (KOVÁSZ II. évfolyam, 2. szám Nyár ( oldal)) Piaci alap Piaci alap Szürke- vagy a feketegazdaság Szürke- vagy a feketegazdaság Pénzforgalom Pénzforgalom közjavak haszna közjavak haszna Minőségi vagy tartalmi mutatók? Minőségi vagy tartalmi mutatók? Növekedés versus Államadósság Növekedés versus Államadósság

116 GDP (Gross Domestic Product)   Egy országban egy bizonyos időszak alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke.   3 megközelítés: a GDP = a különböző ágazatok bruttó hozzáadott értékének összegével a gazdaságban keletkezett jövedelmek összegével a hazai termelésű javakra irányuló kiadások („megvalósult keresletek”) összegével

117 GDP (hozzáadott értékek összege:)   Hozzáadott érték = Megtermelt javak értéke — Folyó termelőfelhasználás Folyó termelőfelhasználás: nyersanyagok segédanyagok energiahordozók alkatrészek, félkésztermékek   Hogyan lesz bruttó hazai termékből nettó hazai termék? (GDP-ből NDP?) NDP = GDP - amortizáció A termeléshez felhasznált tőkejavak értékcsökkenését azért kell levonni, mert a tőkejavak értékét régebben (a megtermeléskor) számításba vettük.

118 Munkavállalói jövedelem Bruttó működési eredmény (profitjellegű kategória) Tulajdonosi jövedelmek Fel nem osztott profit „Elsődleges” jövedelmek: Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income): A hazai gazdasági szereplők összes elsődleges jövedelme. GNI = GDP + külföldről kapott (els.) jövedelmek — külföldre utalt (els.) jövedelmek Munkavállalói jövedelem GDP GDP (a gazdaságban keletkezett jövedelmek összege)   GDP, Ha a megtermelt jövedelem- értékből kivonjuk a folyó termelő- felhasználást, akkor a maradékból mit kell még kifizetnünk? 1.) A béreket a közterheikkel (pl. TB- járulék) együtt. 2.) A felvett hitelek kamatát,a bérelt eszközök bérleti díját 3.)Ha még ezután is marad, az már nyereség, amiből osztalékot fizethetünk a tulajdonosoknak 4.)Maradékként eltehetjük a fel nem osztott profitot.

119 GDP (végső felhasználásra kerülő javakra irányuló kiadások értéke: (kiadás: realizált / megvalósult kereslet)   Kik támaszthatnak keresletet a megtermelt javakra?: Háztartások — Fogyasztási kereslet (C : Consumption) Vállalatok — Beruházási kereslet (I : Investments) (Az új lakásokat, épületeket is ide soroljuk, akárki is építtette). Kormányzat — Kormányzati kereslet (G : Governmental expenditures) Nettó export — Exportkereslet — Importkereslet ( X — IM )  E = C + I + G + X — IM

120

121 Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján KSH

122 Bruttó Nettó Hazai termék Nemzeti jövedelem NDP GDP NNI GNI Levontuk, amit külföldre utaltunk és hozzáadtuk, amit külföldről kaptunk. Levontuk az amortizációt GNDI NNDI Makrogazdasági mutatók

123 SNA   Bruttó Kibocsátás: (Gross Output= GO)   Bruttó Hazai Termék ( Gross Domestic Product = GDP ) : Egy országban adott évben előállított, végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. (C+I+G+(X-IM)   Nettó Hazai Termék (Net Domestic Product = NDP ) : Az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege.   Bruttó Nemzeti Jövedelem ( Gross National Income = GNI ) : Az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem.   Nettó Nemzeti Jövedelem ( Net National Income = NNI ) : A Bruttó Nemzeti Jövedelem amortizációval csökkentett része.   Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Gross National Disposable Income = GNDI ) GNDI = GNI + transzferek be –transzferek ki (C+I+G+CA)   Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Net National Disposable Income = NNDI ) NNDI = GNDI – amortizáció

124 SNA GDP + belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme - külföldiek belföldről kapott elsődleges jövedelme - külföldiek belföldről kapott elsődleges jövedelme GNI – amortizáció NNI GO - termelő felhasználás GDP – amortizáció NDP GNI + külföldről kapott transzfer - külföldre utalt transzfer GNDI – amortizáció NNDI

125 Forrás:www.mnb.hu

126 Likviditás  „Melyik tőke a leglikvidebb?” Készpénz Készpénz Látra szóló betét Látra szóló betét Lekötött betét Lekötött betét Humántőke Humántőke  Likviditási mutatók Elérési idő Elérési idő Ráta, gyorsráta Ráta, gyorsráta

127 M3 M2 Repó Pénzpiaci alapok befektetési jegyei (monetáris pénzügyi intézményeken kívüli belföldieknél) Legfeljebb két éves lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok M1 Legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek Monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz Látra szóló és folyószámla- betétek

128 Gazdasági likviditás  Monetáris rendszer Monetáris hatóságok-központi bank Monetáris hatóságok-központi bank Kereskedelmi bankok Kereskedelmi bankok  A gazdaság teljes likviditása Nem monetáris pénzintézetek Nem monetáris pénzintézetek Nincs, vagy korlátozott a hitelezési tevékenységNincs, vagy korlátozott a hitelezési tevékenység Bankszerűen működő intézmények (takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank)Bankszerűen működő intézmények (takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank) Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)

129 Infláció  GINO: …”Nagyon sok a veszedelem…nem itt jelenleg, amilyen infláció folyik itt ebben a rendszerben…”  Friedman: Mindig és mindenhol monetáris jelenség (A monetary history of the United States ) Empirikus feltételezés M2 növekedése és a GDP- deflátor közötti pozitív korreláció  így a pénzmennyiség gyors növekedése inflációt okoz Empirikus feltételezés M2 növekedése és a GDP- deflátor közötti pozitív korreláció  így a pénzmennyiség gyors növekedése inflációt okoz

130 Seigniorage  Állami kiadás fedezete: Adó Adó Kölcsönfelvétel (más gazdasági szereplő, külföld) Kölcsönfelvétel (más gazdasági szereplő, külföld) Pénzt bocsát ki Pénzt bocsát ki Kibocsátás hasznaKibocsátás haszna  inflációs adó (  infláció=pénztartás adója)  inflációs adó (  infláció=pénztartás adója)  (Fisher-hatás r(reál)=r(nominál)+i) r(reál)=r(nominál)+i)

131 Infláció társadalmi költségei  Várt infláció Cipőtalpköltség Cipőtalpköltség Étlapköltség Étlapköltség Rendszertelen árváltoztatás Rendszertelen árváltoztatás Adórendelkezések Adórendelkezések Pl.: eszünk egy ÉP reálÁFon. Egy év múlva eladjuk, a nyereséget az állam megadóztatja, de nem a nominális hanem a reálnyereségetPl.: eszünk egy ÉP reálÁFon. Egy év múlva eladjuk, a nyereséget az állam megadóztatja, de nem a nominális hanem a reálnyereséget Bizonytalanság (pénzügyi tervezés) Bizonytalanság (pénzügyi tervezés)

132 Infláció társadalmi költségei  Nem várt infláció Hosszú távú hitelek  másképp alakul az infláció  ex post fizetik az adósok Hosszú távú hitelek  másképp alakul az infláció  ex post fizetik az adósok ReálkamatlábReálkamatláb Ex ante megkötéskor várt klb Ex ante megkötéskor várt klb Ex post tényleges klb Ex post tényleges klb Fix nyugdíjak esete Fix nyugdíjak esete  Miért nominál és nem reál Változékony inflációjú gazdaság Változékony inflációjú gazdaság Stabilabb fizetőeszközökStabilabb fizetőeszközök Kiigazítás  a fogyasztói árindexhez igazítják a juttatásokat Kiigazítás  a fogyasztói árindexhez igazítják a juttatásokat

133 Hiperinfláció  50%/hó Évente (100X) Évente (100X) Háromévente (200000X) Háromévente (200000X)  2 sör rendelése  Bolívia(*) Egy hónap alatt (1985) 38000% Egy hónap alatt (1985) 38000% A peso óránként (!) veszít az értékéből A peso óránként (!) veszít az értékéből reálárakreálárak Első számú túlélési szabály Első számú túlélési szabály Valutaspekulánsok Valutaspekulánsok (Izrael 370%, Argentin 1100%) (Izrael 370%, Argentin 1100%) *forrás: WSJ 1985/08/13 p1

134 Hiperinfláció  Pénzkínálat túlzott emelkedése Kp-i bank pénzt nyomtat Kp-i bank pénzt nyomtat Megoldás: kevesebb pénzt nyomtatni Megoldás: kevesebb pénzt nyomtatni Miért nyomtatnak mégis? Miért nyomtatnak mégis? Bevétel-kiadás  deficit  bankóprésBevétel-kiadás  deficit  bankóprés  Kulcs a reálpénz-állomány növelése

135 Gazdasági növekedés : Gazdasági növekedés: a potenciális kibocsátás (Y p ) folyamatos bővülése. Gazdasági növekedés üteme = reál GDP változása reál GDP ΔY Y = A gazdasági növekedés forrásai: (Csupa kínálati tényező): - a termelésben foglalkoztatott munkamennyiség növekedése - a felhasznált fizikai tőkeállomány bővülése - a felhasznált természeti erőforrások (megújíthatók, vagy nem-megújíthatók) növekedése - az emberi tőke bővülése - technikai haladás. Növekedési politika fő eszközei: - oktatás fejlesztése (HR  ) - S és I ösztönzése (Fiz. Tőkeáll.  ) - K+F ösztönzése (tech. fejlődés) - szabadkereskedelmi pol. (nemzetközi verseny, mint a termelékenység serkentője - külföldi tőkeberuházások ösztönzése (Fiz. Tőkeáll.  és tech. fejlődés) - jogi és pol. stabilitás megteremtése A gazdasági növekedés folyamata a termelékenységi görbén: Munka termelékenysége: Y / L Egy főre jutó tőkeállomány: K / L A B A K / L arány ennyit emelkedett... és ennek hatására ennyit nőtt a termelékenység A termelékenység-növekedésének ez a része pedig a technikai haladásból és az emberi tőke növekedéséből származik.

136 Nemzetközi gazdaságtan  Autachia  Smith  Ricardo  Heckscher-Ohlin  Transzformációs görbe (TLH)

137 Lehetőség, felismerés  Autarchia

138 Transzformációs görbe (=termelési lehetőségek határa görbe): két termék megtermelhető kombinációit mutatja a rendelkezésre álló termelési tényezők teljes kihasználása és a legjobb technológia mellett. X termék Y termék A transzformációs görbék negatív meredekségűek. A transzformációs görbék meredeksége a termelés alternatív költségét fejezi ki. Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől. Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik. X termék Y termék Transzformációs görbe

139 Komparatív előnyök lehetséges forrásai:   A munka termelékenységének országok közötti eltérései Adam Smith: abszolút előnyök David Ricardo: ha minden abszolút előny az egyik országban koncentrálódik is, mégis lehet komp. előnyök alapján kereskedni, ha a termelékenységi előnyök nem azonos arányúak a két termékben. (így az alternatív költségek különbözőek). Az országok eltérő relatív tényezőellátottsága (Heckscher - Ohlin modell) Fogyasztói preferenciák eltérése az egyes országokban.

140 Magyarország Dél-Afrikai Közt. Egy mázsa előállításának alternatív költsége két mázsa. Egy mázsa előállításának alternatív költsége három mázsa. Magyarországon olcsóbban lehet -t termelni, mint Dél-Afrikában,tehát Magyarországnak komparatív előnye van a - termelésen Dél-Afrikával szemben. Egy mázsa előállításának alternatív költsége fél mázsa. Egy mázsa előállításának alternatív költsége 1/3 mázsa. Dél-Afrikában olcsóbban lehet -t termelni, mint Magyarországon,tehát Dél-Afrikának komparatív előnye van a - termelésen Magyarországgal szemben. Ha nincs kereskedelem, vagyis autarchia (önellátás) van, akkor egy kompetitív gazdaságban a hazai termelés alternatív költsége fogja meghatározni a termékek árarányát. Tehát a magyar piacokon két mázsa fehérrépát kérnek egy mázsa sárgarépáért. Tehát a dél-afrikai piacokon három mázsa fehérrépát kérnek egy mázsa sárgarépáért. Országok között akkor léteznek komparatív előnyök, ha az egyes termékek alternatív költsége autarch állapotban eltérő. Komparatív előnyök megléte esetén az egyes országok az általuk komp. előnnyel termelhető termékre szakosodnak, és ezt a terméket exportálják a másik országba. Tehát a magyarok mostantól csak sárgarépát termelnek, exportálnak is belőle Dél-Afrikának, fehérrépát pedig onnan importálnak. Tehát a dél-afrikaiak mostantól csak fehérrépát termelnek, exportálnak is belőle Magyarországnak, sárgarépát pedig onnan importálnak. KOMPARATÍV ELŐNYÖK / 1

141 KOMPARATÍV ELŐNYÖK / 2 (példa) Magyarország Dél-Afrikai Közt. Egy mázsa előállításának alternatív költsége két mázsa. Egy mázsa előállításának alternatív költsége három mázsa. A magyar nyulak termelnek plusz 100 mázsa sárgarépát eközben a fehérrépa-termésük 200 mázsával csökken. A dél-afrikai nyulak 100 mázsával csökkentik sárgarépát-termelésüket és így 300 mázsával növelik a fehérrépa-termésüket. A szakosodás következtében 100 mázsával nőtt a világ nyulainak fehérrépa-termelése, miközben a világ sárgarépa-termelése változatlan maradt. A 100 mázsás fehérrépa-többleten a kereskedelem révén osztozkodhat a két ország: Ha egy mázsa -ért 2,5 mázsa -t adnak a nemzetközi kereskedelemben: A magyar nyulak a plusz 100 mázsa sárgarépát exportálják Dél-Afrikába, akkor cserébe 250 mázsa fehérrépát kapnak importként. A dél-afrikai nyulak a 100 mázsa hiányzó sárgarépájukat importálják Magyarországról és cserébe 250 mázsa fehérrépát kell adniuk exportként. 50 mázsával több fehérrépát kaptak, mint amit előzőleg beáldoztak. 50 mázsa fehérrépa- többletük megmaradt otthon. De ha egy mázsa -ért 2,8 mázsa -t adnak a nemzetközi kereskedelemben: A magyar nyulak a plusz 100 mázsa sárgarépát exportálják Dél-Afrikába, akkor cserébe 280 mázsa fehérrépát kapnak importként. A dél-afrikai nyulak a 100 mázsa hiányzó sárgarépájukat importálják Magyarországról és cserébe 280 mázsa fehérrépát kell adniuk exportként. 80 mázsával több fehérrépát kaptak, mint amit előzőleg beáldoztak. 20 mázsa fehérrépa- többletük megmaradt otthon.

142 - Isoincome (egyenlőjövedelem) egyenes: az ország kereskedelmi lehetőségeit fejezi ki. Az ország költségvetési egyenese, meredeksége a világpiaci cserearányt mutatja. Autarchia és kereskedelem állandó alternatív költségek mellett X termék Y termék Autarchia X termék (Mivel az alternatív költségek állandóak, ezért a fogyasztói preferenciák nincsenek hatással az alternatív költségekre, így a termékek árarányára sem.) Állandó alternatív költségek esetén a komparatív előnyök kihasználásával teljes specializáció (szakosodás) alakul ki: Termelési és fogyasztási pont. Y termék Fogyasztási pont. Termelési pont. Isoincome egyenes Kereskedelem

143 A komparatív előnyök ricardoi modellje / 1 Ha Magyarországon növelem 1 egységgel X termelését: akkor 10 munkaórát vonok el az Y termeléséből ezáltal 2 egységgel csökken Y termelése. 1 X termelésének alternatív költsége tehát 2Y. Ez relatíve drágább, mint Csehországban. Ha Csehországban növelem 1 egységgel X termelését: akkor 15 munkaórát vonok el az Y termeléséből ezáltal 1,5 egységgel csökken Y termelése. 1 X termelésének alternatív költsége tehát 1,5Y. Ez relatíve olcsóbb, mint Magyarországon. Csehországnak komparatív előnye van X termékből. Magyarországnak komparatív előnye van Y termékből. Ha Magyarországon növelem 1 egységgel Y termelését: akkor 5 munkaórát vonok el az X termeléséből ezáltal 1/2 egységgel csökken X termelése. 1 Y termelésének alternatív költsége tehát 1/2X. Ez relatíve olcsóbb, mint Csehországban. Ha Csehországban növelem 1 egységgel Y termelését: akkor 10 munkaórát vonok el az X termeléséből ezáltal 2/3 egységgel csökken X termelése. 1 Y termelésének alternatív költsége tehát 2/3 X. Ez relatíve drágább, mint Magyarországon. (A példán látható, hogy mindkét termék termeléséből Magyarországnak van abszolút előnye, mivel mindkét terméket alacsonyabb munkaráfordítással állította elő. Így tehát a Smith-féle abszolút termékenységi mindkét termék esetében Magyarországon vannak. Ricardo viszont hosszas gondolkodás után arra a felfedezésre jutott, hogy mégis létezhet kölcsönösen előnyös kereskedelem a két ország között, mivel Magyarország termelékenységi előnyei nem azonosak a két termék esetében. Azt, hogy a komparatív előnyök mely termékből mely országnál vannak, a fenti példából követhető végig: a módszer lényege, hogy az egyik termék termelését egy egységgel növeljük, akkor ezzel elvonom az ehhez szükséges munkaóra-mennyiséget a másik terméktől... A következő ábrán felrajzoltam a két transzformációs görbét is: a példában most mindkét ország mondjuk 30 munkaórával rendelkezik. Ha minden munkaórájukkal csak X terméket termelnek, akkor a magyarok 3 X-et tudnak összehozni, míg a csehek csak 2 X-et. Ha minden erejükkel az Y-ra mennek rá, a magyarok 6 Y-t, míg a csehek 3 Y-t gyártanak. Így jöttek ki a csehek kék, valamint a magyarok piros transzformációs görbéinek X és Y tengelyen mért tengelymetszetei. Látható, hogy a csehek zöld görbéje végig beljebb húzódik, mint a magyarok piros görbéje, tehát akár csak X-et, akár csak Y-t, akár a két termék bármilyen kombinációját gyártják is, a magyarok mindig többet tudnak kihozni azonos mennyiségű munkaórából. A komparatív előnyök meglétét az mutatja, hogy a két ország transzformációs görbéi eltérő meredekségűek.)

144 X Y A komparatív előnyök ricardoi modellje / 2 X Y X Y X Y X Y Magyarország transzformációs görbéje Csehország transzformációs görbéje Ha a csehek rendelkezésére álló munkaórákat megnövelnénk és így ugyanannyi X-et tudnának gyártani, mint a magyarok, akkor látszik, hogy Y-ból így is a magyarok alatt teljesítenének, tehát a cseheknek komparatív hátrányuk van Y termék termeléséből. Ha a csehek rendelkezésére álló munkaórákat megnövelnénk és így ugyanannyi Y-t tudnának gyártani, mint a magyarok, akkor látszik, hogy X-ből többet teljesítenének, mint a magyarok, tehát a cseheknek komparatív előnyük van X termék termeléséből. Ha a magyarok rendelkezésére álló munkaórákat lecsökkentenénk és így ugyanannyi X-et gyártanának, mint a csehek,... Ha a magyarok rendelkezésére álló munkaórákat lecsökkentenénk és így ugyanannyi Y-t gyártanának, mint a csehek, akkor látszik, hogy Y-ból többet teljesítenének, mint a csehek, tehát a magyaroknak komparatív előnyük van Y termék termeléséből.... akkor látszik, hogy X-ből kevesebbet teljesítenének, mint a csehek, tehát a magyaroknak komparatív hátrányuk van X termék termeléséből.

145 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 1 Vannak munkaigényes, és vannak tőkeigényes termékek. A munkaigényes termékek előállításához relatíve több élőmunkára és kevesebb tőkére van szükség. Munkaigényes termékek pl. a könnyűipari termékek (pl. ruha, cipő). Tőkeigényes termékek pl. a nehézipar termékei: (pl. acéllemezek). Ha egy gazdaságban úgy általában nő a termelés tőkeigényessége (magasabb fokú lesz a gépesítettség, amikor is nem kell annyi munkásember), az egyre automatizáltabb munkaigényes ágazatok továbbra is munkaigényesebbek lesznek az egyre automatizáltabb tőkeigényes ágazatoknál. Vannak munkával relatíve jól ellátott országok. Itt a munka / tőke arány (L/K, Labour / Kapital) nagyobb, mint a világátlag. Vannak tőkével relatíve jól ellátott országok is, ahol pedig a K/L arány nagyobb, mint a világátlag. K L Isocost egyenes Tőkeigényes termék isoquant-görbéje Munkaigényes termék isoquant-görbéje Optimális tényezőkombináció a tőkeigényes termék esetében Optimális tényezőkombináció a munkaigényes termék esetében Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. Itt olcsó a kínai papucs (kézzel varrt).  munkaigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága tőkéből és sok kell hozzá a munkából, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. Itt olcsó az acéllemez.  tőkeigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága munkából és sok kell hozzá a tőkéből, ami viszont olcsó, mert sok van belőle.      

146 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 2 Ha drágul a munkaigényes termék ára a tőkeigényes termék árához képest, akkor növekedni fog a munka ára a tőke árához képest. Miért? Ha nő a kézzel varrt papucsok ára az acéllemezhez képest, akkor inkább több papucsot varrunk és kevesebb acéllemezt hengerelünk. De ehhez sok munkáskéz kell, ezért jól megnőtt a munkakeresletünk. Ha pedig nő a munkakereslet, akkor nő a munkabér is. Tőkéből pedig kevesebb kell, mert a tőkeigényes acéllemezt most kevésbé viszik a piacon. Lecsökkent tőkekeresletünk következtében pedig leesik a tőke bérleti díja is (kamat). (A tőkeigényes termék relatív árának növekedésekor persze ugyanígy nő a tőke relatív ára is.) Ha drágul a a munka ára a tőke árához képest, akkor növekedni fog munkaigényes termék ára a tőkeigényes termék árához képest,. Miért? Ha drágul a munkaerő, akkor nőnek a papucsvarrodák költségei, így az eddiginél magasabb áron tudják csak a kézzel varrt papucsokat a piacon kínálni. (A tőke relatív árának növekedésekor persze ugyanígy nő a tőkeigényes termék relatív ára is.) A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Munkaigényes termék relatív ára P X / P Y A tőke relatív ára R/W ( rate of interest / wage) Tőkeigényes termék relatív ára P Y / P X

147 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 3 A kereskedelmi folyamatok eredményeképp előállt állapot:  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a termékár-arányokat  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a tényezőár-arányokat (W/R) A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Munkaigényes termék relatív ára (P) P 2-A PwPw P 1-A Tőkegazdag ország autarch állapot:  a tőkéhez viszonyítva kevés a munkáskéz, ezért a munka drága a tőkéhez képest (magas W/R).  ha drága a munka, akkor a munkaigényes termékek is drágák (magas P). Munkagazdag ország autarch állapot:  sok a munkás a kevés tőkéhez viszonyítva: a munka ezért olcsó a tőkéhez képest (alacsony W/R).  ha olcsó a munka, akkor a munkaigényes termékek is olcsók (alacsony P). ( W/R ) 2-A ( W/R ) w ( W/R ) 1-A A2A2 A1A1 B Miért? A munkagazdag népi Kínában az önellátás állapotában tehát olcsó a kézzel varrt papucs és drága az acéllemez, alacsony a munkabér és magas a tőke bérleti díja. Ausztrália tőkegazdag, ezért itt autarch állapotban a tőkeigényes acéllemez az olcsó, viszont a kevés munkáskéz miatt igen drága a kézzel varrt papucs, magas a munkabér és olcsó a tőke bérleti díja.A relatív árarányokat tekintve ez úgy néz ki, hogy Kínában az acéllemez olyan drága, hogy 30 papucsot is elkérnek egyetlen négyzetméter acéllemezért, Ausztráliában pedig már 2 papucsért is boldogan odaadják ugyanazt az acéllemezt. (Fordítva ez úgy hangzik, hogy Kínában a papucs olyan olcsó, hogy csak 1/30-ad acéllapot adnak érte, míg Ausztráliában ennek tizenötszörösébe kerül: 15/30-ad, vagyis egy fél acéllap jár érte.) A két ország kereskedni kezd egymással, Kína papucsot exportál az ausztráloknak, azok pedig acéllemezt exportálnak Kínába. A cserearány a két autarch árarány között lesz, mondjuk 13 papucsot adnak egy négyzetméter acéllemezért. Mostantól tehát mindkét országban ezen a cserearányon kereskednek. Nő a papucs iránti kereslet, a papucs ára tehát jócskán megnőtt Kínában. A papucs-üzletág fellendül, mindenki papucsvarrókat keres, ezért a munkások bére emelkedik. Egész Kínában drágul a munkaerő, ezért minden ágazatban próbálják növelni a termelés tőkeigényességét (új gépeket vesznek, hogy ezzel minél több drága munkást kiválthassanak. Minden ágazatban nő tehát a K/L arány. Mindenütt nő tehát a felhasznált tőke mennyisége a munkához képest, ezért a tőke határterméke csökken.  a tőke reál bérleti díja csökken. Mindenütt csökken tehát a felhasznált munka mennyisége a tőkéhez képest, ezért a munka határterméke nő.  a munka reálbére nő. A munkagazdag országban tehát a kereskedelem következtében a munkások gazdagodtak, a tőketulajdonosok szegényedtek. L - ha a K fix vagy K - ha az L fix Q Parciális termelési függvény Csökkenő, de pozitív határtermék A tényezőár-arányok úgy egyenlítődtek ki, hogy közben sem a tőke, sem a munka nem mozgott az országok között, csupán tőkeigényes, ill. munkaigényes termékekkel kereskedtek.

148 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 4 - az eddigiek összefoglalása Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. Itt olcsó a kínai papucs (kézzel varrt).  munkaigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága tőkéből és sok kell hozzá a munkából, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Drága viszont az acéllemez. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. Itt olcsó az acéllemez.  tőkeigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága munkából és sok kell hozzá a tőkéből, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Drága viszont a kézzel varrt papucs.     Most elkezdünk kereskedni... új, egységes cserearány a két országban az eredeti autarch árarányok között Új kereslet a papucsra - exportálunk - nő a papucs ára Jön be az import acéllemez - csökken az ára A sok export papucs megvarrásához egyre több munkás kell Nő a munkakereslet - nő a munkások bére A dráguló munka miatt minden ágazatban tőkeigényesebb eljárásokat vezetnek be - nő a K/L arány Nő a tőkefelhasználás - csökken a tőke határterméke Csökken a munkafelhasználás - nő a munka határterméke Csökken a tőke határterméke - csökken a tőke reál bérleti díja Nő a munka határterméke - nő a munka reálbére Új kereslet az acéllemezre - exportálunk - nő az acéllemez ára Jön be az import papucs - csökken az ára A sok export acéllemez legyártásához egyre több tőke kell Nő a tőkekereslet - nő a tőke bérleti díja A dráguló tőke miatt minden ágazatban munkaigényesebb eljárásokat vezetnek be - nő az L/K arány Csökken a tőkefelhasználás - nő a tőke határterméke Nő a munkafelhasználás - csökken a munka határterméke Nő a tőke határterméke - nő a tőke reál bérleti díja Csökken a munka határterméke - csökken a munka bérleti díja   

149 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 5 - fejlődő országok / fejlett országok Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. A munkagazdag országban a kereskedelem révén tehát nőtt a munkások jövedelme / életszínvonala, a tőkések jövedelme viszont csökkent. A munkagazdag (fejlődő) országok ezért szakosodnak általában a munkaigényes termékek exportjára, hiszen alapvető tényezőellátottságuk (relatíve szűkös tőkeforrások a népes munkakínálathoz képest) ezt determinálja. A tőketulajdonosok számára azonban ez nem előnyös, ezért állami iparvédelmi intézkedések bevezetését szorgalmazzák. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. A tőkegazdag országban a kereskedelem révén tehát nőtt a tőkések jövedelme / életszínvonala, a munkások jövedelme viszont csökkent. A tőkegazdag (fejlett) országok ezért szakosodnak általában a tőkeigényes termékek exportjára, hiszen alapvető tényezőellátottságuk (relatíve bő tőkeforrások a korlátozott munkakínálathoz képest) ezt determinálja. A munkások számára azonban ez nem előnyös, (olcsó külföldi munka versenye) ezért állami kereskedelmi korlátozások bevezetését szorgalmazzák.

150 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 5 Y tőkeigényes termék mennyisége X munkaigényes termék mennyisége Tőkegazdag ország transzformációs görbéje Egybevágó közömbösségi görbe: mindkét országban azonos preferenciák Tőkegazdag ország termelési és fogyasztási pontja Munkagazdag ország transzformációs görbéje Munkagazdag ország termelési és fogyasztási pontja Autarchia X munkaigényes termék mennyisége Tőkegazdag ország termelési és pontja Munkagazdag ország termelési pontja Kereskedelem Autarchiában az egyes országok termelési és fogyasztási pontjai megegyeznek. Bár a fenti ábra azonos preferenciákat szemléltető, közös közömbösségi görbét ábrázol, a két ország mégis eltérő termékösszetételben termel és fogyaszt: a munka- gazdag ország a számára olcsóbb munkaigényes terméket, a tőkegazdag ország a számára olcsóbb tőkeigényes terméket termeli és fogyasztja nagyobb mennyiségben. Közös fogyasztási pont Y tőkeigényes termék mennyisége A kereskedelem megindulása után mindkét ország növelte saját komparatív előnnyel termelhető termékének termelését és csökkentette a komparatív hátrányos termékét. A közös isoincome egyenes mentén kereskednek: az egyenes meredeksége mutatja a cserearányt. A fogyasztási pont a megegyező preferenciák miatt közös - az isoincome egyenest érintő közös közömbösségi görbe magasabban helyezkedik el, mint az eredeti: a kereskedelem nyomán kialakult új optimum tehát magasabb jóléti szintet képvisel.

151 A fogyasztói preferenciák eltérésén alapuló kereskedelem A fenti ábrán a két ország egybevágó transzformációs görbéjét láthatjuk. A két ország azért termel és fogyaszt autarchiában mégis eltérő szerkezetben, mert mást preferálnak a fogyasztóik: az 1. Országban Y-t kedvelik jobban, a 2-ban pedig X-et. Tekintsük most a 2. Országot! Sok X-et termel, mert azt kedveli jobban. Csakhogy a konkáv transzformációs görbén jobbra haladva az X tengely mentén minél inkább növeljük X termelését, annál nagyobb alternatív költséggel jár az számunkra, annál nagyobb Y-mennyiségekről kell közben lemondanunk. Ha az X-kedvelő 2. Ország visszafogná kicsit az X termelését (és fogyasztását), sokkal olcsóbban tudná azt megtermelni (X termelését jelen helyzete szerint az Y-t kedvelő 1. Ország tudja olcsón megoldani, a 2. Ország pedig pont Y-t tudja komparatív előnnyel, tehát alacsonyabb alternatív költséggel megtermelni.) Miért? Mert saját preferált termékének termelését mindkét ország kissé „túlhajtotta”: a konkáv transzformációs görbe által illusztrált termelési lehetőségeik szerint az egyre növekvő termelési mennyiségeket mát csak egyre drágábban tudják produkálni. Az érintett országok autarchiában mégsem akarnák visszafogni a termelésüket, mert nem kedvező számukra, ha az általuk nem annyira kedvelt termékből nyernének egyre többet vissza, miközben a preferált termék termelését fogják vissza. A kereskedelem lehetőségének tudatában viszont mindkettő visszafogja az általa preferált termék termelését. E lépésükkel mindketten a transzformációs görbe túl nagy alternatív költségeket mutató szakaszán léptek vissza, így az általuk preferált termékből mindkettő viszonylag kis termelés-visszaesést szenvedett el, míg az általuk diszpreferáltból relatíve nagy kompenzációt nyertek cserébe vissza. A közös isoincome egyenes mentén aztán cserélnek: a nagyobb mennyiségű visszanyert nem-preferált terméket visszacserélik a másiknál is nagyobb mennyiségben visszanyert kedvencükre. Így végül a számukra kedvesebb termékből nyertek többet annál, mint amennyit ugyanebből feláldoztak. A közös isoincome egyenest érintő közömbösségi görbéje így mindkét országnak magasabbra került, mint az eredeti: a kereskedelem nyomán kialakult új optimum tehát magasabb jóléti szintet képvisel. Y X 1. Ország termelési és fogyasztási pontja: ők az Y terméket szeretik jobban Autarchia 2. Ország termelési és fogyasztási pontja: ők az X terméket szeretik jobban Y X 1. Ország fogyasztási pontja Kereskedelem 2. Ország fogyasztási pontja Közös termelési pont

152 Ajánlott irodalom   Samuelson, P. A. - Nordhaus, W. D. (1990): Közgazdaságtan; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest   H.L. Varian – Mikroökonómia középfokon (2003) Aula, Budapest   Cobb, C. - Halstead, T. - Rowe, J. (1997): Ha a GDP felmegy, miért megy Amerika lefelé?  (gazdasági mutatók)    (konvergencia jelentés)

153 Ajánlott irodalom, adatok   Alan Blinder: Hard Hearts, Soft hearts (1987)   Stanley Fisher: Seigniorage the Case of National Money (1982)  A monetary history of the United States (1982)  Friedman.Schwarz: A monetary history of the United States (1982)  G. Mankiw: Makroökonómia (2002)   MNB Internetes honlapján =0708_monstatpubl_huxls =0708_monstatpubl_huxls Statisztika


Letölteni ppt "Bevezetés a közgazdaságtanba. Gazdaság Önkéntes cserefolyamat Önkéntes cserefolyamat CsereCsere önkéntes önkéntes gazdaságteremtő gazdaságteremtő akadályok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések