Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A fizetési mérleg és a valutapiac A gazdaság külső kapcsolatai: 1. árupiac: termékek és szolgáltatások exportja, importja 2. pénzpiac: nemzetközi tőkeáramlás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A fizetési mérleg és a valutapiac A gazdaság külső kapcsolatai: 1. árupiac: termékek és szolgáltatások exportja, importja 2. pénzpiac: nemzetközi tőkeáramlás."— Előadás másolata:

1 1 A fizetési mérleg és a valutapiac A gazdaság külső kapcsolatai: 1. árupiac: termékek és szolgáltatások exportja, importja 2. pénzpiac: nemzetközi tőkeáramlás 3. munkapiac: munkaerőmigráció

2 2 A nemzetközi fizetési mérleg:  belföldi gazdi szereplők külfölddel bonyolított összes gazdi ügyletei nyilvántartása  külföldi valuta beáramlása: mérleg követel(+) oldalára  külföldi valuta kiáramlás :mérleg tartozik (-) oldalára 3 fontos része:  folyó fizetési mérleg (termelés, szolg. jövedelem)  tőkemérleg (pénz,értékpapírok,hitelek)  jegybanki tartalékváltozások (valutatartalékok)

3 3 A nemzetközi fizetési mérleg felépítésének vázlata

4 4 Folyó fizetési mérleg egyenlege = Áru és szolgáltatás export - import + tényezőjövedelmek beáramlása - tényezőjövedelmek kiáramlása + beáramló egyoldalú átutalások, - kiáramló egyoldalú átutalások Gazdaságpolitikai cél:  a folyó fizetési mérleg hosszú távú egyensúlyának biztosítása

5 5 Tőkemérleg egyenlege : tőkebeáramlás- tőkekiáramlás Tőkebeáramlás: (tőkeimport)  külföldi hitelt nyújt belf. gazdi szereplőnek (bankhitel, kötvényv.)  belf. váll tulajdonjogát szerzi meg külföldi (részvény,új üzem)  tőkeimport Követel(+) oldalra könyvelendő Tőkekiáramlás: (tőkeexport)  belföldiek hiteleznek külföldre  belföldiek szereznek tulajdonjogot külföldön  tőkeexport külf. valuta kiáramlással jár, Tartozik(-) oldalra könyveljük

6 6 Jegybanki tartalékváltozások  azért tartalékol, hogy a hazai valuta árfolyamát valutapiacon befolyásolni tudja  egyenlegező tétel  tartalékok csökkenése: Követel +oldalra  tartalékok növekedése: Tartozik -oldalra A folyó fizetési mérleg hiányát:  tőkebeáramlás  jegybanki tartalékok csökkenése fedezi

7 7 A folyó fizetési mérleg többlete:  tőkekiáramlásra  jegybanki tartalékok növekedésére vezet Fizetési mérleg egyenleg (közgazdasági):  folyó fizetési mérleg  tőkemérleg egyenlegének összege Fizetési mérleg egyenlege = jegybanki tartalékok változása

8 8 A valutapiac és az árfolyamrendszerek: Konvertibilitás: átválthatóság Valutaárfolyam: Egy ország pénzének piaci ára más valutában kifejezve Ha a külföldi valuta hazai valutában kifejezett ára csökken:  a Ft felértékelődik  ellenkező esetben leértékelődik

9 9 Az árfolyam állami szabályozásának módja szerint:  szabadon lebegő valutaárfolyam (kp-i bank nem avatkozik be)  rögzített árfolyam (kp-i bank az árfolyamot szűk sávon belül tartja)  kiigazíthatóan fix árfolyam: árf. rögzített, de a kp-i bank időnként le v felértékelhet  csúszó árfolyam: árfolyam nem rögzített, folyamatosan előre meghatározott arányban leértékelődik (a leértékelődési ütem rögzített)  menedzselt lebegtetés: az árfolyamot a piaci kereslet ill. kínálat alakítja, a kp-i bank külföldi valuta vételével ill. eladással befolyásolja az árfolyamot.

10 10 Szabadon lebegő árfolyam: A valuta kereslet ill. kínálata alakítja az árfolyamot Mi adja a valutakeresletet:  áruimportőrök  tőkeexportőrök  spekulációs valutakereslet (hazai val. leértékelődésre számító)

11 11 Mi adja a külföldi valuta kínálatát:  áruexportőrök  tőkeimportőrök  spekulációs valutakínálat (a hazai val felértékelődésére számít) Árfolyamot meghatározza:  valutakereslet és kínálat egyensúlya

12 12 A valutapiac és az egyensúlyi árfolyam D$D$ S$S$ e(Ft/$) e0e0 0 Q 0 Q $

13 13 Fizetési mérleg egyensúlyát: A valutaárfolyam változásai biztosítják (szabad lebegtetés) Menedzselt lebegtetés: A piaci viszonyok árfolyamalakító folyamatába a jegybank időnként beavatkozik

14 14 Ha a gazdaságpol. cél a hazai valuta leértékelődése:  a kp-i bank külföldi valutát vásárol  a valutakeresleti görbe jobbra tolódik  egyensúlyi árfolyam nő  fizetési mérleg többlet keletkezik A hazai valuta leértékelődésének gazdasági hatása:  az áruexport ösztönzése

15 15 Ha a hazai valuta felértékelődése a cél:  a kp-i bank külföldi valutát ad el  jobbra tolódik a valutakínálati görbe  a külföldi valuta leértékelődik a hazai valutához képest  a jegybank valutatartalékai csökkennek, a fizetési mérleg deficitessé válik  áruimportra ösztönzi a gazdálkodókat

16 16 A rögzített árfolyam Az aranypénzrendszer: aranystandard-rendszer bankjegy/arany átváltási kulcsok megadják a valuták árfolyamát pl: 1 uncia arany = 35$, USA-ban 1 uncia arany = 7000 Ft M.o.-n 35$ = $ = 200

17 17 Az aranypénzrendszer felbomlása után: A valuták árfolyamát: a vásárlóerő-parítás alapján a jegybankok biztosítják a tényleges árfolyamot: csak szűk sávban engedi eltérni a hivatalos árfolyamtól

18 18 BrettonWoods-i rendszer ( ) Európai Monetáris Rendszer EMS Közös valuta 2001 Rögzített árfolyam: nem aranyalapú rendszerében  állam meghatározza a hivatalos árfolyamot  biztosítja az árfolyam fennmaradását

19 19 A központi bank beavatkozása a hazai valuta leértékelődés elkerülése fix árfolyamrendszerben e(Ft/$) S$S$ D$D$ e max e0e0 0 Q 0 Q 1 Q $ efef e min BP hiány

20 20 Nem kell a jegybanknak beavatkozni:  ha a magán valutakeresleti és kínálati görbék metszéspontja a megengedett árfolyam- ingadozási sávba esik. Be kell a jegybanknak avatkozni:  ha a piaci árfolyam kívül esik az árfolyam- ingadozási sávon (nagyobb mint e max )  túlkereslet mutatkozik a külföldi valuta iránt  a jegybanknak valutát kell eladnia tartalékaiból (túlkereslet nagyságút)  a valuta árfolyama megállapodik az árfolyamsáv felső határán  a jegybank valutatartalékai csökkennek, fizetési mérleg hiány keletkezik

21 21 A központi bank beavatkozása a hazai valuta felértékelődésének elkerülésére fix árfolyamrendszerben e(Ft/$) S$S$ D$D$ e max e0e0 0 Q 0 Q 1 Q $ efef e min BP többlet

22 22 Ha a piaci árfolyam kisebb mint a hivatalos árfolyamsáv alsó határa:  valutatúlkínálat mutatkozik,  a jegybanknak valutát kell vásárolnia (túlkínálat nagyságban)  k valuta árfolyama megállapodik (nem értékelődik le)  jegybanki tartalékok nőnek, fizetési mérleg többlet keletkezik Fix rögzített árfolyamrendszerben:  a fizetési mérleg többlete, vagy hiánya biztosítja a stabil árfolyamot Lebegő árfolyamrendszerben:  nem kell a valutapiacon beavatkozni  a fizetési mérleg automatikusan egyensúlyba kerül

23 23 A reálárfolyam és az árfolyampolitika Az árfolyam alakulás gazdi jelentősége:  befolyásolja a termékek és szolgáltatások exportját és importját Nominális valutaárfolyam:  valuta hazai pénzben kifejezett értéke Reál valutaárfolyam:  a külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya belföldi valutában kifejezve

24 24 ahol r : a reálárfolyam e: a nominális valutaárfolyam P: a hazai Pk. a külföldi árszínvonal A reálárfolyam befolyásolja:  a gazdi szereplők export és importdöntéseit Reálárfolyam = nominális árfolyam x külföldi árszínvonal hazai árszínvonal r = e Pk P

25 25 Reálárfolyam emelkedése:  a nominális árfolyam, vagy külföldi árszínvonal emelkedése miatt  érdemesebb lesz exportálni, mert külföldön nagyobb árbevételhez jutnak  megdrágul az import mert ua. árunak behozatala többe kerül a belföldihez képest A gazdaságpolitikának: a reálárfolyam alakulását kell figyelni. A reál és nominál árfolyam akkor tér el; ha a külföldi és a hazai infláció mértéke eltérő.

26 26 Reálárfolyam %-os változása = nominál árfolyam %-os változása + külföldi inflációs ráta - hazai inflációs ráta Ha a gazdpol. cél a reálárfolyam szinten tartása:  hazai infláció > külföldi infláció  akkor a jegybanknak az inflációs ráták különbözetének megfelelő értékkel kell emelnie (a k valuta nominális árfolyamát) Ha a gazdpol. cél a hazai valuta leértékelése (export ösztönzés):  akkor az inflációs ráták különbözeténél nagyobb arányban kell növelni a nominális árfolyamot

27 27 A hatékony kereslet és a nettó export A nettó exportot meghatározó tényezők: Egyszerűsítő feltételezések:  nyitott gazdaság keresleti oldalát vizsgáljuk,  reálváltozókban gondolkodunk  kis országot vizsgálunk (nem tud hatni a világgazd.ra)

28 28 Nettó export:  az export és az import különbsége  NX = X-IM Exportot befolyásoló tényezők:  valutaárfolyam,  külföldi nemzeti jövedelem,  külföld külgazd.-i politikája  állami exporttámogatás

29 29 Az ország exportja növekszik:  az ország valutája reálisan leértékelődik,  a külföldi nemzeti jövedelem bővül  külker partnerek liberalizálják importjukat, (importvámok, import kvóták)  a kormányzat az exportot pénzügyi támogatásban részesíti Az export csökkenését váltják ki: az ellentétes hatások Nem befolyásolja kis ország exportjának mennyiségét:  saját egyensúlyi jövedelmének alakulása!  export: jövedelemtől független autonóm tényező

30 30 Az export autonóm változó X XX 0Y

31 31 Az importra ható gazdaságpol. tényezők:  valutaárfolyam,  hazai jövedelem alakulása  hazai és külgazdasági politika, Az import emelkedik:  ha az ország valutája reálisan felértékelődik (jövedelmezőbb az import)  az állam enyhíti a protekcionista intézkedéseket  a hazai nemzeti jövedelem bővül

32 32 Az import áll:  autonóm: jövedelemtől független import,(valutaárfolyam, vámpolitika)  jövedelemfüggő import (import határhajlandóság) Import határhajlandóság (m): (0 - 1)  egységnyi jövedelemnövekedés mekkora import növekedést eredményez

33 33 Import határhajlandóság (m) = = import változása jövedelem változás  IM  Y Import a hazai jövedelem függvényében: IM(Y) = IM a + mY ahol: IM a : autonóm import m: import határhajlandóság (0

34 34 Az importfüggvény IM 0Y IM a IM(Y) YY  IM

35 35 Az import függvény:  pozitív meredekségű (növekvő jövedelem növekvő importtal jár)  meredeksége = import határhajlandóság (  IM /  Y) Nettó export egyenlege is függ: a hazai jövedelemtől ( az import függőség miatt) NX(Y) = X-IM(Y) = X-IM a -mY ahol: NX(Y) = a nettó export egyenlege a jövedelem függvényében Növekvő hazai jövedelem: a nettó export egyenlegének csökkenését idézi elő!

36 36 Az export, az importfüggvény és a nettó export függvénye Ye X-IM a 0Y IM(Y) XX 0 NX(Y) NX Y

37 37 Nettó export függvénye:  negatív meredekségű (nő a jöv. nő az import, csökken a NX egyenlege)  meredeksége = import határhajlandóság(m) * -1  Ye jövedelemszinten: X = IM NX(Y) = 0

38 38 A hatékony kereslet és a nettó export Tervezett kiadások:  növekednek az export összegével (zárt gazdasághoz képest)  az import értékével csökken a hazai termékekre irányuló kereslet, tervezett kiad.  E(Y) = C(Y)+I+G+X-IM(Y) E(Y): = tervezett kiadások függvénye C(Y): = a fogyasztási függvény I: = az autonóm beruházási kereslet G: = az autonóm kormányzati kereslet X: = az autonóm export IM(Y): = az import függvény

39 39 Ha a rendelkezésre álló jövedelem = megtermelt jövedelem, A fogyasztási függvény: C(Y)=C a +cY Import függvény: IM(Y)=IM a +mY Behelyettesítve a tervezett kiadások függvényébe: E(Y)=C a + cY+ I + G +X - IM a -mY Egyensúlyban a tervezett kiadások = jövedelem: E(Y) = Y

40 40 Y = C a + cY + I + G + X - IM a - mY (1-c+m)Y = C a +I + G + X - IM a ebből 1-c helyébe s-t (megtakarítási határhajlandóságot) írva, (s+m)-el osztva) Egyensúlyi jövedelem (hatékony kereslet) nyitott gazdaságban: Y = (C a + I +G + X - IM a ) 1 s+m Egyensúlyi jövedelem: = multiplikátor x autonóm kiadások

41 41 A jövedelmi multiplikátor megmutatja:  az autonóm kiadások egységnyi növekedése az egyensúlyi jövedelem mekkora változását eredményezi  nyitott gazdaságban a C a, I, G, X jöv multiplikátora = 1/(s+m), az importé: -1/(s+m)  az IM a növekedése csökkenti az egyensúlyi jövedelmet  zárt gazdaságban: a jöv multiplikátor értéke = a megtakarítási határhajlandóság reciprokával, 1/s  nyitott gazdaság multiplikátora kisebb mint a zárt gazdaságé 1/s+m <1/s  ennek magyarázata: a megtakarított v importra költött jövedelemrész kiesik a hazai jövedelemkörforgásból  a nyitott gazdaság jövedelme nem biztos hogy kisebb a zártnál,mivel az autonóm keresletbe belép (X-IMa)

42 42 NX = X-IM a - (C a +I+G+X-IM a ) m s+m A nettó export (NX) Vizsgáljuk a nettó export nagysága és az egyensúlyi jövedelem közötti összefüggést NX(Y) = X-IM(Y) = X-IM a - mY

43 43 = = =  NX  G  NX  C a  NX  I m s+m A nettó export multiplikátora megmutatja:  egy autonóm tényező egységnyi növelése mekkora NX növekményt idéz elő  értéke negatív (C a, I, G, növekedése csökkenti a NX egyenlegét)  abszolút értéke kisebb 1.nél  hatásmechanizmus: pl. G növelése 1/(s+m) mértékben növeli a hazai jövedelmet, ami az  import határhajlandóságnak megfelelően “m” arányban növeli meg az importot  NX multiplikátor = - m szer 1/(s+m)

44 44 Gazdpol cél: belső kereslet élénkítése Az expanzív fiskális politika hatása a hatékony keresletre és a nettó exportra NX 1 NX 0 NX 0 Y 0 Y 1 Y* Y GG 45 o YY E 1 (Y) E 0 (Y) Y = E NX(Y) Y

45 45 Eredmény:  a teljes foglalkoztatás céljához közelebb kerül  a nettó export, és a folyó fizetési mérleg egyensúlyának céljától távolodik

46 46 Gazdpol. cél: nettó export emelése Az export emelkedésének hatása a hatékony keresletre és a nettó exportra XX NX 0 0 NX 0 Y 0 Y 1 Y* Y XX 45 o YY E 1 (Y) E 0 (Y) Y = E NX 1 (Y) Y NX 0 (Y)

47 47 Eredmény:  az export emelkedés önmagában növeli,  az import bővülés csökkenti a nettó exportot  egyenleg pozitív, NX multiplikátora pozitív Közelebb kerülhetünk 3 gazdpol. célhoz is.:  reáljövedelem bővül  kényszerű munkanélküliség csökken,  nettó export, folyó fizetési mérleg egyenlege javul Ez a magyarázata annak a törekvésnek:  export magas,  az import alacsony szintjét célozzák meg


Letölteni ppt "1 A fizetési mérleg és a valutapiac A gazdaság külső kapcsolatai: 1. árupiac: termékek és szolgáltatások exportja, importja 2. pénzpiac: nemzetközi tőkeáramlás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések