Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi intézmények és szervezetek. Bevezetés Növekvő befolyás Az államok közötti együttműködés fórumai (jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi intézmények és szervezetek. Bevezetés Növekvő befolyás Az államok közötti együttműködés fórumai (jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés)"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi intézmények és szervezetek

2 Bevezetés Növekvő befolyás Az államok közötti együttműködés fórumai (jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés) A szuverenitás egyes elemeinek feladása (EU, NATO, WTO, ENSZ) Út a világkormány felé? Kiegészítő szerep az államok dominanciája mellett

3 Történeti előzmények I.e. XIII. század: egyiptomi–hettita szerződés Görög poliszok: Spárta, Athén 1490: tordesillasi szerződés Keresztény konfederáció (XVII. század, Emeric Cruce, Sully herceg) 1693, William Penn: nemzetközi parlament

4 A vesztfáliai béke (1648 – Münster, Osnabrück) A modern európai államrenszer alapjai A szuverén államok egyenlőségének elve Közvetítés, döntőbíráskodás Kollektív garanciák

5 Az utrechti béke (1713) A szerződő államk érdekeinek kollektív, együttes védelme Az állami főhatalom kiterjed a teljes területre és népességre Az államok szuverén egyenlősége Az államok belső ügyeibe való beavatkozás tilalma

6 A Szent Szövetség Párizsi béke, 1815 A függetlenségi és a demokratikus, alkotmányos törekvésekkel szemben Kialakították a diplomáciai kapcsolatok alapjait A nemzetközi folyókon való szabad hajózás joga

7 Irányzatok Geopolitikai: Alfred Mahan, Halford Mackinder Idealista iskola – nemzeti önkorlátozás Realista iskola – nemzeti érdekek Funkcionalizmus – fokozatos átalakulás, politikai föderalizmus Rezsimelmélet – a szabályok összessége Interdependencia Transznacionalizmus

8 A nemzetközi szervezetek definíciója A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyeket nemzetközi szerződés hoz létre, állandó struktúrával – azaz legalább egy, de inkább több állandó szervvel rendelkeznek – és az alapító okirat nemzetközi jogalanyisággal ruház fel.

9 A nemzetközi szervezetek fogalom mindig kormányközi együttműködést takar Nem-kormányzati szervek: NGO (non-governmental organizations) INGO (internation non-governmental organizations) Az alapító okirat tartalmzza a szervezet működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (konstitucionális elem)

10 Struktúra (institucionális elem) – a működéshez szükséges intézményrendszer Nemzetközi jogalanyiság – korlátozott, csak az alapító okiratban meghatározott területen és mértékben érvényes (EU – lisszaboni szerződés)

11 Fő funkciók: Az államok közötti együttműködés elősegítése Többoldalú kommunikáció biztosítása Konfliktusok lokalizálása A gazdasági, kulturális, kereskedelmi stb. érdekazonosságok intézményesített képviselete

12 Osztályozás 1.Egyetemes (univerzális) és zárt szervezetek 2. Kormányközi és szupranacionális (integrációs) szervezetek

13 Egyetemes szervezetek Tagságuk és széles körű feladataik, felelősségük az egész világra kiterjed (ENSZ)

14 Zárt szervezetek  Regionális szervezetek – Amerikai Államok Szervezete, Arab Államok Ligája, Európa Tanács, Afrikai Egységszervezet  Partikuláris szervezetek – NATO, EU, OECD, Iszlám Államok Konferenciája, ilyen volt a VSZ és a KGST  Speciális zárt szervezetek – OPEC

15 Kormányközi – a határozathozatal az egyes tagállamok kezében van Szupranacionális (integrációs) – a szervezet által meghozott döntések közvetlenül – a tagállamok parlamentjének szentesítése nélkül is – érvényesek az integráció területén

16 Hatáskör Az alapító okirat tartalmazza A szervezet olyan hatáskörrel is rendelkezhet, amelyek nincsenek nevesítve, de amelyeket vélelmezni lehet (beleértett hatáskörök elve) Integrációs szervezetek: a beavatkozás ellen garancia a szerződésekben Szubszidiaritás elve Belső hatáskör: intézményi egyensúly

17 Tagság Államok szerepe: – belső – mint tagállam – külső – mint a szervezet partnere Teljes jogú tagság Részleges jogú tagság Társult tagság Megfigyelők

18 Felépítés Plenáris szerv – döntéshozatal (kiegészítő plenáris szerv: ENSZ BT) Végrehajtó szerv – a meghozott döntések megvalósítása, munkairányítás Apparátus – a plenáris szerv döntéseihez kapcsolódó munka végzése, a végrehajtó szerv irányítása alatt

19 Működési mechanizmus A működési rendet az eljárási szabályok határozzák meg. 1.Alapvető működési szabályok (képviseleti jogosultság, napirend elfogadása, nyelvhasználat) 2.Ügyrendi szabályok (napirendi pontok vitája, felszólalások szabályozása, ülésrend) 3.Döntéshozatali szabályok

20 Döntéshozatal Szavazásos (titkos, nyílt, név szerinti) 1.Egyhangú 2.Egyszerű vagy minősített többségű 3.SúlyozottKonszenzusos szavazás nélküli határozathozatal, amikor egyetlen résztvevő sem utasítja el az elfogadásra váró javaslatot

21 Működési költségek Tagdíjak önkéntes vagy kötelező azonos összegű vagy arányos összegű Egyéb bevételi források (vállalati tevékenység után) A kettőt kombinálják.

22 További jellemzők Állandó székhely A székhelyállam kötelessége a képviselet működésének biztosítása. Kiváltságok (címer, zászló, diplomáciai mentesség) Önálló képviseletek, kirendeltségek tagországokban és azokon kívül Szerződőképesség

23 Alapelvek A szuverén egyenlőség elve – XVI. század – Jean Bodin: Six livres de le République – jogi egyenlőség, amellyel megfér a tényleges egyenlőtlenség

24 A beavatkozás tilalma – jakobinus alkotmány – a nyílt beavatkozás politikája a Szent Szövetség idején A nemzetközi viták békés rendezése – a konfliktusok békés rendezése, a béke veszélyeztetése nélkül – ENSZ-alapokmány: „az igazság ne kerüljön veszélybe” (1938, München – Csehszlovákia feldarabolása)

25 Az erőszak tilalma – korszakunk legfontosabb, kardinális elve – 1928, Briand–Kellog-paktum: a háború első betiltása (a nürnbergi per jogi alapja) – ENSZ-alapokmány: az erőszak minden formájának betiltása – tilos az erőszakkal történő fenyegetés is – az erőszak alkalmazása csak a nemzetközi kapcsolatokban tilos – csak a fegyveres erőszakra vonatkoztatják

26 A nemzetközi szerződések jóhiszemű teljesítése – római jog – pacta sunt servada – jóhiszeműség (bona fides) szükséges az együttműködés és a bizalom megteremtéséhez

27 Az államok közötti együttműködés – egyike a legújabb elveknek – az egyenlőség alapján a jólét növelésére – az együttműködést mindenfajta diszkrimináció nélkül kell megvalósítani – pozitív diszkrimináció

28 A népek önrendelkezésének elve – a francia forradalom hatására – valamennyi népnek joga van szabadon meghatározni belső és külső politikai státusát, saját fejlődésének útját – Wilson 14 pontja: önrendelkezés

29 Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve – a XX. század második feléig ez a kérdés az államok belső joghatóságának körébe tartozott – ENSZ–alapokmány: nem az emberi jogok védelme, hanem az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása – 1948 – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Magyarország, 1976) – Helsinki Záróokmány (1975)

30 A határok sérthetetlenségének és az államok területi épségének elve – mindkettő csak a Helsinki Záróokmányban

31 A beavatkozás tilalma Emberi jogok tiszteletben tartásának elve A „koszovói dilemma”

32 Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Organization of the United Nations (UN)

33 Létrejötte 1941 – Londoni Nyilatkozat: a háború utáni rendezés első említése 1941 – Atlanti Charta: Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt 1942 – Washingtoni Nyilatkozat: az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata

34 1943 – Moszkvai Nyilatkozat: szuverén egyenlőségen alapuló világszervezet 1943 – Teheráni konferencia: feladatként jelöli meg a világszervezet létrejöttét 1944 – Dumbarton Oaks: az Egyesült Nemzetek Alapokmányának kidolgozása 1945 – Jalta: az Egyesült Nemzetek konferenciájának összehívása

35 1945 október 24. – életbe lép az ENSZ Alapokmánya Az Alapokmánynak prioritása van más nemzetközi szerződésekhez képest (1945. június 26-án írták alá San Franciscóban) 50+1 alapító tagállam Tagfelvétel: a Biztonsági Tanács ajánlására, a Közgyűlés határozatával

36 Az ENSZ fő szervei Közgyűlés Biztonsági Tanács Gazdasági és Szociális Tanács Gyámsági Tanács Titkárság Nemzetközi Bíróság (New York, Genf, Bécs)

37

38 Ban Ki Mun

39 A Közgyűlés Bármilyen nemzetközi kérdést megtárgyalhat Vitafórum, évente egyszer ülésezik Határozatai ajánlás jellegűek Ha egy kérdéssel a Biztonsági Tanács már foglalkozik, akkor abban nem tehet javaslatot Ha cselekvést igénylő döntésre van szükség, akkor a BT-hez kell fordulnia

40 A Biztonsági Tanács A legfontosabb operativ döntéshozó testület Hatáskör: viszályok békés rendezése Tagfelvételi javaslat, a főtitkár kinevezésére tett javaslat 1965-től 15 tag: 5 állandó, 10 nem állandó (rotációs alappon 2 évre választják) Egyhangúság (egyet nem értési jog „vétójog”) Állandó tagok: Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország

41 Biztonsági Tanács Ideiglenes rendszabályok – nem korlátozzák az érintettek jogait Kényszerítő rendszabályok – szankciós jellegű intézkedések Fegyveres erő alkalmazása – végső megoldási lehetőség

42 A békefenntartás Peacemaking – béketeremtés Peacekeeping – békefenntartás Nem szerepel az alapokmányban (vélelmezett hatáskör) Az államok közötti konfliktusok mellett egyre inkább kiterjed a belső polgárháborús helyzetekre is (Libanon, Ciprus, Koszovó, Nicaragua, Salvador)

43 Az ENSZ szakosított szervezetei FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agricultural Organisation) UNESCO – United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) International Atomic Energy Agency – IAEA Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour organisation - ILO)

44 Nemzetközi Valutaalap International Monetary Found (IMF) Valutáris együttműködés, konvertábilitás elősegítése Valutastabilitás, a versenyszerű leértékelések megszűntetése Az Alap pénzeszközeinek a tagok rendelkezésére bocsátása megfelelő biztosítékok fejében, annak érdekében, hogy helyreállíthassák a monetáris egyensúlyt

45 Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, IBRD) A tagállamok területi újjáépítésének és fejlesztésének elősegítése termelő célú tőkebefektetések révén Külföldi magántőke befektetések előmozdítása garantált kölcsönök segítségével A nemzetközi tőkeáramlás terelése a fejlődő országok irányába

46 Nemzetközi ValutaalapVilágbank A nemzetközi monetáris rendszert felügyeli Rövid és középlejáratú hiteleket nyújt a fejlett és fejletlen országoknak egyaránt, az ideiglenes fizetésimérleg-problémák megoldására Pénzügyi forrásait zömében a tagállamok befizetései fedezik Kb alkalmazott A fejlődő országok gazdasági fellendülését támogatja Hosszú távú fejlesztési hitelekkel és programokkal segíti csak a fejletlen államokat Pénzügyi forrásait a nemzetközi tőkepiacon szerzi be, kötvény- kibocsátással Kb alkalmazott, fiókintézmények

47 Bírálatok Az IMF túlhangsúlyozza a monetáris politika fontosságát, s a monetáris politika érdekében feláldozza a gazdasági növekedést A rövid távú stabilizációs programok aláássák a hosszú távú fejlesztési programok megvalósíthatóságát

48 Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény – GATT A kereskedelem megkülönböztetés nélküli és a legnagyobb kedvezmény alapján történő folytatása A különböző export-import kvóták, engedélyezési eljárások lebontása, hogy a kereskedelmet kizárólag a vámok szabályozzák Fórum biztosítása a kereskedelmi akadályok lebontását célzó tárgyalások számára

49 WTO – World Trade Organisation Világkereskedelmi Szervezet Vitarendezési mechanizmus: A vitás felek közvetítő nélküli konzultációja Vitarendezési bizottság felállítása Vizsgálat, az érintett felek meghallgatásával Jelentéstétel, fellebbezési lehetőség Végrehajtás, vagy annak hiányában kártérítés Megegyezés illetve végrehajtás hiányában megtorlás kereskedelmi szankciókkal

50 OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Cooperation and Development OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Cooperation and Development) szakértői munka globális kérdésekben: fenntartható fejlődés, a lakosság elöregedése, korrupcióellenes harc, munkahelyek létesítése, oktatás. Célja a lehető legmagasabb gazdasági növekedés, a legmagasabb szintű foglalkoztatottság és a növekvő életszínvonal. a fejlődő országoknak nyújtott segélyek összefogása, adminisztrálása.

51 NATO (North-Atlantic Treaty Organisation) Észak-Atlanti Szerződés Szervezete

52

53

54

55 A NATO intézményei Észak-Atlanti Tanács (legfőbb politikai szerv) Védelmi Tervező Bizottság Atomtervező csoport Titkárság Katonai Bizottság (a NATO legfelső katonai szerve ) (Supreme Headquarters Allied Power Europe, SHAPE, Mons)

56 Anders Fogh Rasmussen

57

58


Letölteni ppt "Nemzetközi intézmények és szervezetek. Bevezetés Növekvő befolyás Az államok közötti együttműködés fórumai (jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések