Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai Unió Külügyek, belügyek. Témavázlat 1.Közös Kül- és Biztonságpolitika 2.Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés 3.Az EK/EU.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai Unió Külügyek, belügyek. Témavázlat 1.Közös Kül- és Biztonságpolitika 2.Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés 3.Az EK/EU."— Előadás másolata:

1 Európai Unió Külügyek, belügyek

2 Témavázlat 1.Közös Kül- és Biztonságpolitika 2.Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés 3.Az EK/EU külkapcsolatai 4.Az Unió keleti bővítése

3 Közös Kül- és Biztonságpolitika 1.Helye az Unió szervezetében 2.Előzményei, kialakulása 3.Szervezete, működése

4 Az Unió pilléres szerkezete E(G)K(ESZAK)EURATOM1 KKBP2B(R)IE3 UNIÓ

5 KKBP előzményei, kialakulása

6 Közös Kül- és Biztonságpolitika előzményei Rendkívül érzékeny terület, sokáig nincs valódi együttműködésRendkívül érzékeny terület, sokáig nincs valódi együttműködés 1949 NATO megalakulása1949 NATO megalakulása tárgyalások egy Európai Védelmi Közösségről és egy Európai Politikai Közösségről – sikertelen tárgyalások egy Európai Védelmi Közösségről és egy Európai Politikai Közösségről – sikertelen 1954 Nyugat-Európai Unió (NYEU/WEU) kölcsönös védelmi klauzula1954 Nyugat-Európai Unió (NYEU/WEU) kölcsönös védelmi klauzula Fouchet-terv: Európai Államok Szövetsége államközi együttműködésen alapuló egységes külpolitika és egyeztetett védelmi politika folytatását javasolja Fouchet-terv: Európai Államok Szövetsége államközi együttműködésen alapuló egységes külpolitika és egyeztetett védelmi politika folytatását javasolja

7 1969, hágai csúcstalálkozón kezdeményezik a külpolitikai egyeztetés intézményesítését1969, hágai csúcstalálkozón kezdeményezik a külpolitikai egyeztetés intézményesítését 1970 Davignon-jelentés külpolitikai téren való együttműködésről (1973-ban fogadják el)1970 Davignon-jelentés külpolitikai téren való együttműködésről (1973-ban fogadják el) 1970-től működik az Európai Politikai Együttműködés:1970-től működik az Európai Politikai Együttműködés: –a közösségi szerződéses rendszeren kívül –de annak intézményeit használva –célja a nemzeti külpolitikák összehangolása –közös fellépések kialakítására tett kísérletek Közös Kül- és Biztonságpolitika előzményei

8 1974-től Európai Tanács (állam- és kormányfők) rendszeres találkozója1974-től Európai Tanács (állam- és kormányfők) rendszeres találkozója 1984 Római Nyilatkozat: Nyugat-Európai Unió célja európai biztonságpolitikai identitás1984 Római Nyilatkozat: Nyugat-Európai Unió célja európai biztonságpolitikai identitás 1986-ban az Egységes Európai Okmány az alapító szerződésekbe emeli az Európai Politikai Együttműködést1986-ban az Egységes Európai Okmány az alapító szerződésekbe emeli az Európai Politikai Együttműködést

9 Maastrichti Szerződés: a Közös Kül- és Biztonságpolitika 1992 Maastrichtban létrejön a KKBP1992 Maastrichtban létrejön a KKBP –nemzetközi helyzet változásai –célszerű is lenne a közös fellépés lehetősége célja az Unió közös értékeinek, érdekeinek, biztonságának erősítése, a béke fenntartása, nemzetközi biztonság és együttműködés, demokrácia, jogállamiság, alapvető jogok védelmecélja az Unió közös értékeinek, érdekeinek, biztonságának erősítése, a béke fenntartása, nemzetközi biztonság és együttműködés, demokrácia, jogállamiság, alapvető jogok védelme

10 Maastricht: intézményrendszer kormányközi együttműködéskormányközi együttműködés döntéseket az Európai Tanácsban (általános irányelvek) vagy az Általános Ügyek Tanácsában (konkrét döntések) hozzák, egyhangúsággal.döntéseket az Európai Tanácsban (általános irányelvek) vagy az Általános Ügyek Tanácsában (konkrét döntések) hozzák, egyhangúsággal. Politikai Bizottság végzi az egyeztető, előkészítő munkát, valamint figyeli a nemzetközi viszonyokat.Politikai Bizottság végzi az egyeztető, előkészítő munkát, valamint figyeli a nemzetközi viszonyokat. Sajátos jogforrások: közös állásfoglalás és közös akcióSajátos jogforrások: közös állásfoglalás és közös akció

11 Maastricht: KKBP működése tagállamoktagállamok –összehangolják tevékenységüket a nemzetközi szervezetekben –tartózkodniuk kell az Unió érdekeivel ellentétes, vagy az Unió nemzetközi erejét rontó tevékenységtől –tagállamok tájékoztatják egymást az általános jelentőségű kül- és biztonságpolitikai kérdésekről –egyeztetik magatartásukat. védelempolitika: a Nyugat-Európai Unió bevonása az Unió fejlődésébe, valamint a közös védelmi politika – közös védelem fejlődési út felvázolásavédelempolitika: a Nyugat-Európai Unió bevonása az Unió fejlődésébe, valamint a közös védelmi politika – közös védelem fejlődési út felvázolása

12 Nyugat-Európai Unió 1990-es évek eleje Spanyolország, Portugália, Görögország is csatlakozik1990-es évek eleje Spanyolország, Portugália, Görögország is csatlakozik 1991 Maastricht: NYEU az Európai Unió védelmi eleme, NATO európai pillére; megfigyelő és társult tagi státuszok létrehozatala (1994-ben társult partneri státusz)1991 Maastricht: NYEU az Európai Unió védelmi eleme, NATO európai pillére; megfigyelő és társult tagi státuszok létrehozatala (1994-ben társult partneri státusz) 1992 Petersbergi Nyilatkozat a NYEU szerepéről (petersbergi feladatok): humanitárius, mentési feladatok, békefenntartás, válságkezelés, béketeremtés1992 Petersbergi Nyilatkozat a NYEU szerepéről (petersbergi feladatok): humanitárius, mentési feladatok, békefenntartás, válságkezelés, béketeremtés

13 Amszterdam: KKBP reformja cél a KKBP hatékonyságának növelésecél a KKBP hatékonyságának növelése új jogforrás, a közös stratégia (Európai Tanács)új jogforrás, a közös stratégia (Európai Tanács) minősített többségi döntés (kivéve, ha egy tagállam nemzeti érdekeire hivatkozik)minősített többségi döntés (kivéve, ha egy tagállam nemzeti érdekeire hivatkozik) konstruktív tartózkodáskonstruktív tartózkodás Politikatervező és Korai Figyelmeztető Egység a válságok megelőzésérePolitikatervező és Korai Figyelmeztető Egység a válságok megelőzésére KKBP működési kiadásaira forrásokat biztosít a közösségi költségvetésKKBP működési kiadásaira forrásokat biztosít a közösségi költségvetés

14 Amszterdam: KKBP reformja Mr/Ms CFSP Mr/Ms CFSP a KKBP Főképviselője, a KKBP Főképviselője, egyben a Tanács Főtitkára is,egyben a Tanács Főtitkára is, egységesen képviseli az Unió külpolitikáját harmadik országok felé.egységesen képviseli az Unió külpolitikáját harmadik országok felé. JAVIER SOLANA

15 1998 Saint Malo – közös európai biztonság- és védelempolitika kezdetei brit-francia tárgyalások eredményeképpen döntés a NYEU bevonásáról a közös védelem megszervezésébe, hadműveleti kapacitások létrehozatalába – a NATO képességeinek megkettőzése nélkülbrit-francia tárgyalások eredményeképpen döntés a NYEU bevonásáról a közös védelem megszervezésébe, hadműveleti kapacitások létrehozatalába – a NATO képességeinek megkettőzése nélkül

16 1999 Európai Tanács, Helsinki 2003-ra fős, gyorsreagálású katonai egység, 60 napon belül aktivizálható, 1 évig fenntartható a működése2003-ra fős, gyorsreagálású katonai egység, 60 napon belül aktivizálható, 1 évig fenntartható a működése Új katonai struktúra:Új katonai struktúra: – Politikai és Biztonsági Bizottság: –Katonai Bizottság –Katonai Törzs

17 2000 Kormányközi Konferencia és Európai Tanács, Nizza Uniós Szerződésből kikerülnek a NYEU-ra vonatkozó szövegek,Uniós Szerződésből kikerülnek a NYEU-ra vonatkozó szövegek, minősített többségi szavazás a különmegbízottak és egyes nemzetközi egyezmények jóváhagyásánál,minősített többségi szavazás a különmegbízottak és egyes nemzetközi egyezmények jóváhagyásánál, megerősített együttműködés lehetősége a második pillérben.megerősített együttműködés lehetősége a második pillérben. Európai Tanács ülésén: a nem-EU tagokkal való kapcsolatokat legkésőbb Laekenben rendezni kell, de az Unió nyitott a részvételükreEurópai Tanács ülésén: a nem-EU tagokkal való kapcsolatokat legkésőbb Laekenben rendezni kell, de az Unió nyitott a részvételükre

18 Alkotmányszerződés Pilléres szerkezet megszűnikPilléres szerkezet megszűnik Uniós külügyminiszterUniós külügyminiszter –Főképviselőt váltja a közös külpolitika képviseletében –mandátumát a tagállamoktól kapja –elnököl a Külügyi Tanács ülésein (napirend, javaslattétel) –Bizottság alelnöke, külügyekért felelős biztos Európai Tanács állandó elnökeEurópai Tanács állandó elnöke –KKBP körében képviseli az Uniót Jogforrások: egységes jogforrási rendszer van, de a KKBP területén korlátozottJogforrások: egységes jogforrási rendszer van, de a KKBP területén korlátozott

19 KKBP működése

20 Céljai: az Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelmeaz Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelme az Unió biztonságának megerősítése minden formában;az Unió biztonságának megerősítése minden formában; a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság megerősítése a nemzetközi együttműködés előmozdítása;a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság megerősítése a nemzetközi együttműködés előmozdítása; a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése,a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásaaz emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

21 Szervezet, működés Európai Tanács – a Tanács javaslatára, egyhangú döntéssel – meghatározza az általános irányvonalakat, elveket; valamint a közös stratégiákat.Európai Tanács – a Tanács javaslatára, egyhangú döntéssel – meghatározza az általános irányvonalakat, elveket; valamint a közös stratégiákat. –Konstruktív tartózkodás lehetősége segíti a döntéseket. Tanács minősített többséggel dönt a közös fellépésekről és közös álláspontokról.Tanács minősített többséggel dönt a közös fellépésekről és közös álláspontokról. –Egy tagállam jelentős érdekére hivatkozva egyhangú döntést kérhet.

22 Szervezet, működés A Főképviselő (Mr/Ms CFSP) képviseli az Uniót kívülállók felé a külpolitika terénA Főképviselő (Mr/Ms CFSP) képviseli az Uniót kívülállók felé a külpolitika terén A katonai és védelmi kiadások kivételével a közösségi költségvetés fedezi a KKBP működésétA katonai és védelmi kiadások kivételével a közösségi költségvetés fedezi a KKBP működését

23 Jogforrások Európai Tanács:Európai Tanács: –általános elvekről és iránymutatásokról szóló határozat –közös stratégia Tanács:Tanács: –együttes fellépés –közös álláspont –állásfoglalás –együttes nyilatkozat

24 Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés (BRIE)

25 1.Kialakulása 2.Szervezet, működése

26 BRIE előzményei: közös piac kialakításához a belső határok felszámolása hozzátartozhat egy fejlettebb stádiumbanközös piac kialakításához a belső határok felszámolása hozzátartozhat egy fejlettebb stádiumban ez biztonsági kockázatokkal jár, szükségessé teszi a bel- és igazságügyi együttműködéstez biztonsági kockázatokkal jár, szükségessé teszi a bel- és igazságügyi együttműködést 1975-től működik a Trevi Csoport1975-től működik a Trevi Csoport 1985: Schengeni Megállapodás1985: Schengeni Megállapodás

27 Maastricht: a harmadik pillér kialakulása Bel- és Igazságügyi Együttműködés (BIE)Bel- és Igazságügyi Együttműködés (BIE) –a menekültpolitika, külső határok ellenőrzése, bevándorlási politika, –kábítószer elleni küzdelem, nemzetközi csalás elleni küzdelem, –igazságügyi együttműködés a polgári és a büntetőjog területén, –vámügyi és rendőrségi együttműködés területein

28 Maastricht: Bel- és Igazságügyi Együttműködés kormányközi együttműködéskormányközi együttműködés Koordinációs Bizottság segíti a Tanács munkájátKoordinációs Bizottság segíti a Tanács munkáját kötelező jogforrások:kötelező jogforrások: –közös álláspont, –közös intézkedés, –egyezmény; nem kötelező jogforrások:nem kötelező jogforrások: –állásfoglalás, –ajánlás, vélemény, következtetés EKSZ-ben közös vízumpolitika alapjaiEKSZ-ben közös vízumpolitika alapjai

29 Amszterdami Szerződés Schengeni Megállapodást az Unióba betagoljákSchengeni Megállapodást az Unióba betagolják Harmadik pillér egy részét (vízum, menekültügy, bevándorlás, személyek szabad mozgása) az EKSZ IV címébe emeli átHarmadik pillér egy részét (vízum, menekültügy, bevándorlás, személyek szabad mozgása) az EKSZ IV címébe emeli át Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés marad a harmadik pillérben;Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés marad a harmadik pillérben; hangsúlyosabb a szervezett bűnözés elleni küzdelem; Europol erősítésehangsúlyosabb a szervezett bűnözés elleni küzdelem; Europol erősítése kötelező jogforrások:kötelező jogforrások: –egyezmény, közös álláspont, kerethatározat, határozat

30 Nizzai Szerződés Eurojust (vádhatóságok együttműködése, szervezett bűnözés elleni vizsgálatok, Európai Bírói Hálózattal együttműködés) beemelése a szerződésekbeEurojust (vádhatóságok együttműködése, szervezett bűnözés elleni vizsgálatok, Európai Bírói Hálózattal együttműködés) beemelése a szerződésekbe megerősített együttműködés lehetősége a harmadik pillérbenmegerősített együttműködés lehetősége a harmadik pillérben

31 Alkotmányszerződés Lisszaboni (Reform)Szerződés Pillérek megszűnésePillérek megszűnése Uniós jogforrási rendszer használata?Uniós jogforrási rendszer használata? Legtöbb területen jelentős előrelépésLegtöbb területen jelentős előrelépés

32 BRIE működése

33 Szabadság, biztonság és a jog térsége (EKSZ IV. címe) a vízum-, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgása teréna vízum-, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgása terén május 01.-ig egységes vízumkiadási, határátlépési eljárást alakítottak ki, menekültügy és bevándorlási politika közösségi szabályai2004. május 01.-ig egységes vízumkiadási, határátlépési eljárást alakítottak ki, menekültügy és bevándorlási politika közösségi szabályai

34 Harmadik pillér (BRIE) tagállami rendőrségek, vám- és más hatóságok együttműködésetagállami rendőrségek, vám- és más hatóságok együttműködése igazságügyi és igazságszolgáltatási szervek együttműködéseigazságügyi és igazságszolgáltatási szervek együttműködése esetenként büntető jogszabályok összehangolásaesetenként büntető jogszabályok összehangolása Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) Igazságszolgáltatási szervek közi együttműködésIgazságszolgáltatási szervek közi együttműködés Eurojust: Európai Igazságszolgáltatási Együttműködési EgységEurojust: Európai Igazságszolgáltatási Együttműködési Egység

35 EUROPOL Feladatai:Feladatai: –információk és adatok megszerzése, egyeztetése, elemzése –a tagállami hatóságok tájékoztatása –számítógépes adatbázis működtetése –szakemberek képzése –tanácsadás Szervezete:Szervezete: –Igazgató Tanács –Igazgató

36 Jogforrások Szabadság, biztonság és a jog térsége:Szabadság, biztonság és a jog térsége: –közösségi jogforrás-rendszer BRIE:BRIE: –közös álláspont, –kerethatározat, –határozat, –egyezmények

37 Az Európai Közösségek külkapcsolatai

38 Közösségek külkapcsolatai 1.Közös kereskedelempolitika 2.Fejlesztési együttműködési politika 3.Külgazdasági kapcsolatok

39 Közös kereskedelempolitika (harmadik országokkal folytatott kereskedelem) vámunió teszi szükségessé (közös vámtarifarendszer)vámunió teszi szükségessé (közös vámtarifarendszer) közös vám- és kereskedelmi megállapodásokközös vám- és kereskedelmi megállapodások egységes liberalizációs intézkedések, exportösztönző politikákegységes liberalizációs intézkedések, exportösztönző politikák 1970-től (vámunió), egyes részei 1975-től működnek; ezután a tagállamok önállóan nem dönthetnek a kereskedelempolitikáról. Nizzai Szerződés kiterjeszti a szolgáltatások és a szellemi tulajdon kereskedelmére.1970-től (vámunió), egyes részei 1975-től működnek; ezután a tagállamok önállóan nem dönthetnek a kereskedelempolitikáról. Nizzai Szerződés kiterjeszti a szolgáltatások és a szellemi tulajdon kereskedelmére.

40 Közös kereskedelempolitika működése Bizottság: végrehajtás, delegált döntéshozatalBizottság: végrehajtás, delegált döntéshozatal –dömpingeljárás indítása, kereskedelmi szerződések tárgyalása a Tanács mandátuma alapján Tanács: döntéshozatal, Bizottság felügyeleteTanács: döntéshozatal, Bizottság felügyelete Parlament: egyes nemzetközi szerződésekhez jóváhagyása kellParlament: egyes nemzetközi szerződésekhez jóváhagyása kell

41 Fejlesztési együttműködési politika fejlődő országok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéséértfejlődő országok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéséért integrálásukért a világgazdaságbaintegrálásukért a világgazdaságba szegénység elleni küzdelemértszegénység elleni küzdelemért Alapelvei:Alapelvei: –komplementaritás (tagállamok és EK tevékenységei), –koordináció (tagállamok és az EK fellépését pl. nemzetközi szervezetekben), –koherencia (más EK-politikákkal), –földrajzi súlyozás (legelmaradottabb országok), –politikai feltétel (demokrácia)

42 Külgazdasági kapcsolatok multilaterálismultilaterális bilaterálisbilaterális

43 Multilaterális kapcsolatok nemzetközi szervezetekben:nemzetközi szervezetekben: –közösségi hatáskörökben a Közösség nevében a Bizottság, –más esetekben a Tanács soros elnöke lép fel, –tagállamok előzetesen egyeztetnek

44 Bilaterális kapcsolatok szerződések társulási szerződések (tagság előzménye, Görögország, Törökország, Ciprus, Málta)társulási szerződések (tagság előzménye, Görögország, Törökország, Ciprus, Málta) Európai Gazdasági Térség (EFTA tagállamokkal együttműködés)Európai Gazdasági Térség (EFTA tagállamokkal együttműködés) Európai Megállapodások (Közép-Kelet-Európa volt szocialista országaival, tagság előzménye)Európai Megállapodások (Közép-Kelet-Európa volt szocialista országaival, tagság előzménye) Euro-Mediterrán Partnerség (nem európai mediterrán országokkal szabadkereskedelmi övezet)Euro-Mediterrán Partnerség (nem európai mediterrán országokkal szabadkereskedelmi övezet) az EK a GATT-nak formálisan nem, de a WTO- nak tagja lettaz EK a GATT-nak formálisan nem, de a WTO- nak tagja lett

45 Bilaterális kapcsolatok szerződések 1975 (és 5 évente megújított) Loméi Konvenciók: 71 afrikai, karibi, csendes-óceáni államnak szabad piacra jutást biztosított az EK, cserébe csak a legnagyobb kedvezmény;1975 (és 5 évente megújított) Loméi Konvenciók: 71 afrikai, karibi, csendes-óceáni államnak szabad piacra jutást biztosított az EK, cserébe csak a legnagyobb kedvezmény; 2000, Cotonou, ACP-EK Partnerség: politikai és gazdasági együttműködés, pénzügyi segélyek2000, Cotonou, ACP-EK Partnerség: politikai és gazdasági együttműködés, pénzügyi segélyek kereskedelmi egyezmények más országokkal – legnagyobb kedvezmény elve, segélyek, Általános preferenciarendszer (ASEAN, TACIS)kereskedelmi egyezmények más országokkal – legnagyobb kedvezmény elve, segélyek, Általános preferenciarendszer (ASEAN, TACIS)

46 Az Unió keleti bővítése Magyarország csatlakozása

47 Előző bővítési körök 1973 Nagy-Britannia, Dánia, Írország1973 Nagy-Britannia, Dánia, Írország 1981 Görögország1981 Görögország 1987 Spanyolország, Portugália1987 Spanyolország, Portugália 1995 Ausztria, Finnország, Svédország1995 Ausztria, Finnország, Svédország

48 Hidegháború vége 1988 EK-magyar kereskedelmi és együttműködési egyezmény – diszkriminatív kereskedelem vége1988 EK-magyar kereskedelmi és együttműködési egyezmény – diszkriminatív kereskedelem vége 1989 PHARE segélyprogram (lengyel, magyar gazdaság újjáépítéséhez) és kereskedelmi enyhítés1989 PHARE segélyprogram (lengyel, magyar gazdaság újjáépítéséhez) és kereskedelmi enyhítés 1990 dublini csúcstalálkozó: német újraegyesítés, társulás felajánlása a kke-i országoknak1990 dublini csúcstalálkozó: német újraegyesítés, társulás felajánlása a kke-i országoknak 1991 Ideiglenes Megállapodás a magyar, lengyel és csehszlovák társulásról; kereskedelmi rendelkezések 1992-ben, a társulási szerződés 1994-ben lép hatályba1991 Ideiglenes Megállapodás a magyar, lengyel és csehszlovák társulásról; kereskedelmi rendelkezések 1992-ben, a társulási szerződés 1994-ben lép hatályba

49 Európai Megállapodások 10 országgal gazdasági alapszabadságok, főleg áruk szabad mozgása – kereskedelmi korlátok aszimmetrikus lebontásagazdasági alapszabadságok, főleg áruk szabad mozgása – kereskedelmi korlátok aszimmetrikus lebontása mezőgazdasági termékeknél kölcsönös kedvezményekmezőgazdasági termékeknél kölcsönös kedvezmények versenyszabályok, származási szabályok, vámjogok, védzáradékokversenyszabályok, származási szabályok, vámjogok, védzáradékok jogközelítésjogközelítés szorosabb politikai együttműködésszorosabb politikai együttműködés nincs tagsági ígéretnincs tagsági ígéret Intézményrendszer: Társulási Tanácsok, Társulási Bizottságok, Társulási Parlamenti BizottságokIntézményrendszer: Társulási Tanácsok, Társulási Bizottságok, Társulási Parlamenti Bizottságok

50 Koppenhágai kritériumok (1993) csatlakozás feltételei jogi korlát nincs (csak Amszterdamtól),jogi korlát nincs (csak Amszterdamtól), politikai feltételek:politikai feltételek: –stabilan működő demokratikus intézményrendszer –működő piacgazdaság –acquis adoptálásának képessége –nem hivatalosan az EU befogadási képessége, integráció elért szintjének megőrzése

51 Csatlakozási kérelmek 1994 Európai Tanács: előcsatlakozási stratégia1994 Európai Tanács: előcsatlakozási stratégia 1995 Európai Tanács: Fehér Könyv a K-K- E országokkal való együttműködésről1995 Európai Tanács: Fehér Könyv a K-K- E országokkal való együttműködésről között benyújtják csatlakozási kérelmeiket a K-K-E és balti államok (Magyarország áprilisában, elsőként) között benyújtják csatlakozási kérelmeiket a K-K-E és balti államok (Magyarország áprilisában, elsőként) Ciprus, Málta már 1990-ben jelezte csatlakozási szándékátCiprus, Málta már 1990-ben jelezte csatlakozási szándékát

52 Felkészülés a bővítésre kormányközi konferencia kormányközi konferencia 1997 Bizottság országvéleménye 10 államról1997 Bizottság országvéleménye 10 államról 1997 luxemburgi Európai Tanács:1997 luxemburgi Európai Tanács: –bővítés elhatározása, –bővítési folyamat mindenkivel (regatta-elv), –tárgyalások csak a legfelkészültebbekkel (differenciáció, 5+1) kezdődnek meg 1998 megkezdődik a bővítés 12 és a tárgyalások 6 országgal1998 megkezdődik a bővítés 12 és a tárgyalások 6 országgal Csatlakozási Partnerség: egyéni felkészülést támogatja az acquis adoptálásában, a Nemzeti Jogharmonizációs Programokkal együttCsatlakozási Partnerség: egyéni felkészülést támogatja az acquis adoptálásában, a Nemzeti Jogharmonizációs Programokkal együtt

53 csatlakozási tárgyalások: acquis fejezetekre osztott részeit egyenként vizsgálják, tárgyalják és zárják lecsatlakozási tárgyalások: acquis fejezetekre osztott részeit egyenként vizsgálják, tárgyalják és zárják le 2000 megkezdődik a tárgyalás a kimaradt 6 állammal2000 megkezdődik a tárgyalás a kimaradt 6 állammal 2000 Nizza: intézményi reform; csatlakozási tárgyalások további menetrendje, azok felgyorsítása2000 Nizza: intézményi reform; csatlakozási tárgyalások további menetrendje, azok felgyorsítása 2001 Göteborg: legfelkészültebb államokkal tárgyalások lezárása 2002-ben, 2004-es Parlamenti választásokon már részt vehessenek2001 Göteborg: legfelkészültebb államokkal tárgyalások lezárása 2002-ben, 2004-es Parlamenti választásokon már részt vehessenek 2001 Laeken: nagycsoportos bővítés, első körben 10 tagállam2001 Laeken: nagycsoportos bővítés, első körben 10 tagállam 2002 csatlakozási tárgyalások lezárása2002 csatlakozási tárgyalások lezárása 2003 csatlakozási szerződések aláírása2003 csatlakozási szerződések aláírása

54 2004. május új tagállam az Unióban

55 2004. május 1. LengyelországSzlovákia LettországSzlovénia LitvániaMagyarország ÉsztországMálta CsehországCiprus

56 2007. január 1. RomániaRománia BulgáriaBulgária


Letölteni ppt "Európai Unió Külügyek, belügyek. Témavázlat 1.Közös Kül- és Biztonságpolitika 2.Büntetőügyekben folytatott Rendőri és Igazságügyi Együttműködés 3.Az EK/EU."

Hasonló előadás


Google Hirdetések