Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. ábra Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. ábra Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből."— Előadás másolata:

1 1. ábra Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből Piaci kereslet A keresleti görbe ereszkedő, negatív meredekségű: A jószág árának csökkenése a keresett mennyiség növekedésével jár. A termék kereslete változik, ha maga a keresleti görbe tolódik el, hiszen ekkor ugyanazon árakhoz megváltozott keresett mennyiségek tartoznak. A keresletet változtató tényezők lehetnek: - a fogyasztók jövedelmének változása ((+): normál jószág, (-): alsóbbrendű (inferior) jószág) - a helyettesítő és kiegészítő termékek árainak változása - a fogyasztók ízlésének, preferenciáinak változása, az ezekkel kapcsolatban felmerült új információk, vagy megváltozott körülmények - a vevők számának változása - várakozások változása P Q Kereslet nő: keresleti görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet veszünk). De ugyanez a keresletnövekedés más szemszögből a keresleti görbe feljebb tolódását is jelenti. (Tehát ugyanazt a mennyiséget magasabb árakon is megvesszük. (Kereslet-csökkenés tehát: a keresleti görbe balra-, és/vagy lejjebb tolódik.) D D’ Ha a jószág saját ára változik, a kereslet változatlan, csak a keresett mennyiség változik. Ilyenkor csak az eredeti keresleti görbén történik elmozdulás, a keresleti görbe marad a helyén. (price: ár) (quantity: a termék mennyisége)

2 2. ábra Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy a termelők összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és akar eladni a termékből Piaci kínálat A kínálati görbe emelkedő, pozitív meredekségű: jószág árának növekedése a piacra vitt és eladásra felkínált mennyiség növekedésével jár. A termék kínálata változik, ha maga a kínálati görbe tolódik el, hiszen ekkor ugyanazon árakhoz megváltozott kínált mennyiségek tartoznak. A kínálatot változtató tényezők lehetnek: - a termelési tényezők (munka, tőke…) árainak változása - technológiai változások - adók és szubvenciók - a termelők (eladók) számának változása - termelői várakozások változása P Q Kínálat nő: kínálati görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra). De ugyanez a kínálatnövekedés más szemszögből a kínálati görbe lejjebb tolódását is jelenti. (Tehát ugyanazt a mennyiséget alacsonyabb árakon is hajlandóak vagyunk eladni.) (Kínálat-csökkenés tehát: a kínálati görbe balra-, és/vagy feljebb tolódik.) S S’ Ha a jószág saját ára változik, a kínálat változatlan, csak a kínált mennyiség változik. Ilyenkor csak az eredeti kínálati görbén történik elmozdulás, a kínálati görbe maga marad a helyén. (price: ár) (quantity: a termék mennyisége)

3 3. ábra Fogyasztói többlet, termelői többlet D Fogyasztói többlet Termelői többlet p S p Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. Fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. pp QQ Termelői (kínálati) rezervációs ár: az a minimális ár, amiért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Termelői többlet: a mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége.

4 Rugalmasság / 1: a kereslet árrugalmassága 4. ábra ε = ΔQ Q Δp p ΔQ Q Δp p : = ΔQ Δp p Q * A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány %-kal változik egy áru keresett mennyisége, ha az ára 1 %-kal változik. A kereslet árrugalmassága általában negatív szám. p Q D Ez a tag a keresleti görbe meredeksége, tehát értéke a görbe mentén végig változatlan. Ez a tag végig csökken a keresleti görbe mentén p Q D Tehát a rugalmasság is végig csökken a keresleti görbe mentén Erre tart a -  felé. Erre tart a 0 felé. Itt -1 az értéke. p Q D Az ár itt csak néhány %-kal csökkent... A keresett mennyiség pedig megduplázódott! Ezen a szakaszon: Az ár itt majdnem a felére csökkent... A keresett mennyiség pedig alig néhány %-kal nőtt! Ha nagyon drága a termék, akkor a kismértékű árcsökkentés is nagy megtakarítási lehetőség, ezért a kereslet számottevően nőhet. Ha nagyon olcsó a termék, akkor a nagymértékű árcsökkentésnek sem jelent érdemi megtakarítást, ezért a kereslet nem nő számottevően.

5 Rugalmasság / 2: a kereslet árrugalmassága (folyt.) 5. ábra p Q D p Q D Ívrugalmasság Pontrugalmasság Árrugalmasság számítása p 1 árszinten: p1p1 p2p2 p1p1 Q2Q2 Q1Q1 Q1Q1 Árrugalmasság számítása p 1 és p 2 közötti ártartományban: ΔQ Δp Figyelem! Bázisnak a két érték számtani átlagát használjuk! p Q = ΔQ Δp * ε = Q 2 - Q 1 p 2 - p 1 * (p 2 + p 1 ) / 2 (Q 2 + Q 1 ) / 2 p Q = dQ (p) dp * ε A keresleti függvény ár szerinti deriváltja.

6 Rugalmasság / 3 6. ábra Jövedelemrugalmasság: ε= ΔQ Q ΔI I (Az előzőekhez hasonlóan számíthatunk ív-, vagy pontrugalmasságot) A normál javak jövedelemrugalmassága pozitív, az alsóbbrendű javaké negatív. Kereszt - árrugalmasság: ε= ΔQ Q Δp másik p másik Helyettesítő termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke pozitív. (alma és körte) Kiegészítő termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke negatív. (autó és benzin) Független termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke zérus. (alma és golyóscsapágy) Kínálat árrugalmassága: ε= ΔQ kínált Q kínált Δp p (Az előzőekhez hasonlóan számíthatunk ív-, vagy pontrugalmasságot) A kínálat árrugalmassága azt fejezi ki, hány %-kal változik egy áru kínált mennyisége, ha az ára 1 %-kal változik.

7 Piaci egyensúly és az ármechanizmus működése 7. ábra p Q D S p* Q* Egyensúly p Q D S p1p1 Q2Q2 p Q D S D’ Q1Q1 p2p2 S’ Q1Q1 Q2Q2 p1p1 p2p2

8 Ármaximalizálás és minimálárak 8. ábra p P max Q D S HIÁNY P egyensúlyi Q új : az egyensúlyinál alacsonyabb maximált áron a lecsökkent kínálati mennyiség a szűk keresztmetszet. p Q Q egyensúlyi Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. Minimált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. D S p Q D S TÚLKÍNÁLAT P min p Q D S Q egyensúlyi Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. Maximált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Q új : az egyensúlyinál magasabb minimált áron a lecsökkent keresleti mennyiség a szűk keresztmetszet. P min

9 Hasznosság-függvény 9. ábra Határhaszon (MU): adott jószág fogyasztásának egységnyi növelése által kiváltott összhaszon-növekmény. Az összhaszon-görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége Ha egészen kicsi a vizsgált fogyasztási egység: Akkor belátható, hogy az adott pontba húzott érintő meredeksége a határhaszon nagyságát és irányát is mutatja U (összhaszon) szendvics    nagyságú pozitív határhaszon  nagyságú negatív határhaszon Zérus határhaszon U (összhaszon) szendvics Negatív határhaszon Csökkenő határhaszon Összhaszon maximuma

10 Hasznosság-függvény / 2: 10. ábra Két jószág (termék) együttes haszna: U Y termék X termék U U1U1 U2U2 U1U1 U2U2 Y termék Y X U1U1 U2U2 Közömbösségi görbék: - Negatív meredekségűek (mert mindkét termék értékes számomra) - Minél távolabb vannak az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képviselnek. - Konvexek (csökkenő hely. határráta) Helyettesítési határráta (MRS): a köz. görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRS= dy/ dx Helyettesítési határráta: Megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy közben hasznossága változatlan maradjon. Y X U Helyettesítési arány (RS): a köz. görbe két pontja közti szelő meredeksége. RS= Δy / Δx Δy Δx Y X U

11 Hasznosság-függvény / 3: 11. ábra Személygépkocsi - karosszéria Y kerék Különleges közömbösségi görbék Tökéletesen kiegészítő javak közömbösségi görbéi Telítődés: a jószág egy bizonyos mennyiség után károssá válik X Fagylalt (gombóc) Jégkrém (db) Tökéletesen helyettesítő javak közömbösségi görbéi hasznoskáros Telítődési pont (x)-ből

12 Költségvetési egyenes: 12. ábra Y termék X termék Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem Ezeket meg tudom venni úgy, hogy minden pénzem elköltöm Ezeket nem tudom megvenni I = p x *x + p y *y Y = P x p y 1 p y * — x P x p y Meredekség: — Y termék X termék Y a drágább Y X X drágul Y X Y X Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok Y X Optimális választás: az az X-Y kombináció, amelynél a költségvetési egyenes éppen érint egy közömbösségi görbét. E görbe által képviselt hasznossági szint a maximum, amit adott jövedelemszint és árarányok mellett el tudunk érni. Az optimális választás kritériuma: érintési pontban az árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával: P x p y MRS = d y d x =

13 Termelési függvény: 13. ábra Q K L Q(L,K) Termelési függvény Q K L Q(L,K) Termelési függvény K fix Q(L) Parciális termelési függvény Hosszú táv: minden termelési tényez változtatható Rövid táv: az egyik termelési tényező változtatható (általában a munka), a másik értéke fix Parciális termelési függvény L Q Q(L) A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék Gyorsuló ütemben növekvő össztermék Lassuló ütemben növekvő össztermék Csökkenő össztermék Termelési függvény maximuma Inflexiós pont L Q Origóból húzott szelő meredeksége: Átlagtermék Érintő meredeksége: Határtermék Határtermék - MP: ΔQ / ΔL Átlagtermék: Q / L

14 Határtermék és átlagtermék: 14. ábra L Q Q(L) A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék L Q I G A MP L AP L Munka hozadéki optimuma (Tőke hozadéki optimuma) Inputtényező termelési rugalmassága: εLεL = ΔQ Q ΔL L = ΔQ / ΔL * L / Q = MP L * 1 / AP L = MP L / AP L ε L > 1 0 < ε L < 1 ε L < 0 ε L = 1

15 Termelési függvény - hosszú táv: 15. ábra Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: Q K L Q(L,K) Termelési függvény Q1Q1 Q2Q2 Izokvant görbék Q L K I1I1 I2I2 Q(L,K) Termelési függvény K L Izokvant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Technikai helyettesítés határrátája: Az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka és a tőke. K L Q Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  — ΔK / ΔL  ΔK ΔL K L Q Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL A helyettesítési ráta meghatározható a két felhasznált inputtényező határtermékének arányával is: K L Q1Q1 -ΔK*MP K +ΔL*MP L A B C Q2Q2 A-ból C-be: K csökken, ezért Q csökken: MP K = ΔQ / ΔK, tehát ΔQ 1 = — ΔK * MP K C-ből B-be: L nő, ezért Q nő: MP L = ΔQ / ΔL, tehát ΔQ 2 = ΔL * MP L A-ből B-be visszakerülve Q az eredeti értékre került vissza, hisz ugyanazon az isoquanton mozdultunk el: ΔQ = 0 = ΔQ 1 + ΔQ 1 = — ΔK * MP K + ΔL * MP L Ebből: ΔK * MP K = ΔL * MP L Tehát: ΔK / ΔL = MP L / MP K RTS = ΔK / ΔL = MP L / MP K

16 Költségfüggvények: 16. ábra

17

18

19

20 36. ábra KK L Különböző alakú izokvant-görbék Teljesen rugalmatlan helyettesíthetőség Végtelenül rugalmas helyettesíthetőség Korlátozott helyettesíthetőség L K L

21 L 37. ábra Egyenlőköltség (Isocost) egyenes K Egységár: 10 Egységár: 5 

22 L 38. ábra Optimális tőke/munka - kombináció kiválasztása hosszú távon (1) K K* L* Q I1I1 I2I2 I3I3 I4I4

23 L 39. ábra Optimális tőke/munka - kombináció kiválasztása hosszú távon (2) K K* L* I Q1Q1 Q2Q2 Q3Q3 Q4Q4

24 L 40. ábra Relatív tényezőár-változás hatása a hosszú távú optimumra K K1K1 L1L1  L2L2 K2K2  I1I1 I2I2 Q K1K1 A1A1 A2A2

25 L 41. ábra Relatív tényezőár-változás zérus helyettesítési rugalmasság mellett K K* L* I1I1 I2I2 Q


Letölteni ppt "1. ábra Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből."

Hasonló előadás


Google Hirdetések