Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középiskola.

Az előadások a következő témára: "Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középiskola."— Előadás másolata:

1 Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középiskola

2 Szakma- és Iskolatörténet 1.
1951 tavaszán megindult az új iskolaépület építése. Ideiglenes műhely céljaira az akkori épület földszinti részét vették igénybe, és ott lakatos-, gép-, hegesztő- és kovácsműhelyt rendeztek be. A következő tanév (1951/52) már új változásokat sejtett, mert az iskola irányítását a Kohó- és Gépipari Minisztérium Oktatási Osztálya vette át. Igazgatónak Kálmán László mérnök-tanárt nevezték ki. Az év folyamán Kálmán László igazgatót a Vendel utcai technikumba helyezték át. Az iskola építése olyan gyorsan haladt, hogy 1952-re elkészült a főépület. Ennek megfelelően a diákok a harmadik évet (1952/53) már az új épületben kezdhették meg, a mai helyén, a Kossuth Lajos utcában. Még a tanév megkezdése előtt, 1952 augusztusában Cser Gábor igazgató került az iskola élére. Az iskola neve ebben az időben, egészen 1956-ig 6. számú Kohó- és Gépipari Technikum Erő- és Szerszámgépgyártó tagozat volt.  

3 Szakma- és Iskolatörténete 2.
Az 1955/56-os iskolaév végén Cser Gábor igazgatót a Kohó- és Gépipari Minisztérium más munkaterületre helyezte és újra Kálmán László igazgató került az iskola élére. Az első színjátszó csoport 1953-tól kezdte meg működését Vass József tanár vezetésével. Sikert és felejthetetlen közös élményt ajándékoztak diáknak, tanárnak egyaránt. Az 1960-as évektől kezdődően – több mint egy évtizedet felölelő – időszakban jelentős fejlődést mutat az iskolában folyó pedagógia munka től kezdődően először a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve valósul meg a gyakorló iskola tevékenység től kezdődően a szakfelügyeleti továbbképzések helyszínéül is szolgál az intézmény. Az 1964/65-ös tanévben az iskola már felvette Kossuth Lajos nevét, így lett Kossuth Lajos Gépipari Technikum. Az 196/67-es évben megkezdődött az iskolában a szaktantermi (kabinetrendszerű) oktatás.

4 Szakma- és Iskolatörténet 3.
1972-ben tett képesítő vizsgát az utolsó hagyományos technikus osztály, ezután nappali tagozaton fokozatosan beindulnak az autószerelő osztályok. Kálmán Lászlót az akkori Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályára helyezték a szakoktatási osztály vezetőjének. Távozása után egy ideig Hervai Benjámin igazgatóhelyettes lett a megbízott igazgató, majd az 1996/67. tanévben Erdős Zoltán került az iskola élére ben megindulhatott a repülős szakmán tanítása. Szükségessé vált a korszerű gyakorlati képzést szolgáló tanhangár létesítése. E gondolat megvalósítására a 80-as években került sor. Az 1974-ben elkészült az új öntöde, ami előállította termékeivel komoly, évente több milliós bevételt jelentett az iskolának fenntartó Fővárosi Tanácsnak. Egészen 1992-ig folyt képzés és termelés az öntödében, ez utóbbi különlegesen szép darabja – a nemrég felújított Sándor-palotában készült csillár, mely precíziós öntéssel készült.

5 Szakma- és Iskolatörténet 4.
1989-ben újra indította a technikusképzést az iskolában oktatott szakok folytatásaként gépjárműtechnikai technikus, repülőgépész tecnikus, repülőgép-villamossági technikus, öntő technikus szakokon. Lázas munka, munka melynek motorja Szalai Imre volt, aki élete fő művének tekintette a tanhangárt életre hívását. A kerület vezetői is támogatták az ügyet, Orosz Ferenc (jelenleg alpolgármester) segített abban, hogy a megfelelő terület – mely leszállópálya volt a háború idején – az iskola rendelkezésére álljon. A honvédség részéről Rockov Ferenc, valamint Hollósi Nándor is elévülhetetlen érdemeket szerzett a tanhangár megvalósításában ben került sor a tanhangár ünnepélyes átadására és 1991-ben pedig az oktatási épület is elkészült, ahol ma is működőképes és szerelhető helikopterekkel (MI-8, Kamov) és MIG-21-es harci repülőgépekkel találkozhatnak a tanulók.

6 Szakma- és Iskolatörténet 5.
1992-ben leköszönő Erdős Zoltán igazgató úr helyébe Halász János. Igazgatói munkáját pályafutásának megkezdése óta műszaki igazgatóhelyettesként előbb Vagyóczki Imre és Kőnig Sándor, általános igazgatóhelyettesként Szántóné Józsa Julianna, majd 1997-től Bagi Mihály, illetve 1997-től gyakorlati oktatásvezetőként Brauner Gusztáv segíti. Minden évben megrendeztük tehetségeink felfedése érdekében a Szavalóversenyt és természetesen decemberben a Kossuth-esteket. Az autós osztályokban 1992-ben kezdődött meg a német nyelv oktatás. A bevezetését az indokolta, hogy a korszerű autójavító szakirodalom német nyelvű.

7 Szakma- és Iskolatörténet 6.
Az 1993/94-es tanév azért is fontos, mert ekkor indítottuk a 4 éves műszaki gimnáziumi képzést, olyan tervekkel, hogy az érettségi után a fiatalok az iskola szakjain tanuljanak tovább. Ebben az időszakban iskolánk neve Kossuth Lajos Műszaki Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium. Az 1995/96-os tanévtől komoly előkészületekbe kezdtünk a két tanítás nyelvű képzés beindítása érdekében ban indulhatott az első osztály, melynek osztályfőnöke Somodiné Varga Gyöngyi lett, aki az angol nyelvi program kidolgozását végezte. A kéttannyelvű képzés indulásával – kimenő rendszerben – folyamatosan megszűnt a gimnáziumi osztályok. Az utolsó végzős osztály 2000-ben ballagott. 2002. szeptember 19-én iskolánk névadójának 200. születésnapján, és az évfordulós ünnepségek nyitányaként az öregdiákok által állíttatott emléktáblát avatták fel: Orosz Ferenc és Tóth András, iskolánk volt diákjai.

8 Terembeosztás és osztályfőnökök 2002/2003-as tanév 1.
9.B 34 fő Erdei Ferenc II.em.211. 9.A 35 fő Szabó István II.em.206. 9.C 34+1 fő Gáspár Tímea II.em.210. 9.D 30 fő Tóth Jolán II.em.219. 10.A 25 fő Csernevné Fekete Ágnes I.em.109. 10.B 25 fő Vánkos Györgyné fsz.8. 10.C 21 fő dr. Ürögi Józsefné II.em.202. 10.D 24 fő Székelyné Tömböly Zsuzsa II.em.207. 11.A 29 fő Imre Zoltán fsz.25. 11.B 21 fő Lóth István fsz.7. 11.C 23 fő Somogyiné Móger Zsuzsa I.em.111. 11.D 27 fő Kozárné Szabó Ilona I.em.203. 11.F 24 fő Matula Kálmánné II.em.200.

9 Terembeosztás és osztályfőnökök 2002/2003-as tanév 2.
12.A 24 fő Bihariné Sára Erika II.em.212. 12.B 24 fő Deli Szilvia I.em.112. 12.C 27 fő Mendrei Ágnes II.em.222. 12.D 23 fő Rickné Cserjés Katalin I.em.120. 12.F 23 fő Rafaezné Szarka Edina II.em.228. 13.A 21 fő Szántóné Józsa Julianna fsz.1.  1/13.MV 33 fő Fazakas Álmos I.em.115. 1/13.SB 16 fő Molnár László fsz. 14/B 2/14.M 18 fő Horváth Dezső fsz. 14/A 2/14.S 31 fő Halasi József fsz.14/B 2/14.VB 34 fő Drofti Endre II.em.214/A Összesen:  626 fő, ebből lány: 44 fő

10 Amit tudni kell az iskoláról: 1.
OM kód: Címe: 1211 Budapest Kossuth Lajos u. 12. Fenntartó: Fővárosi Önkormányzat Telefon: Iskola Iskola honlap: pc1.klmsz.sulinet.hu Igazgató: Halász János

11 Amit tudni kell az iskoláról: 2.
Képzési mód: nappali, kéttannyelvű, világbanki, nappali (felnőttképzésben), esti (felnőttképzésben), Oktatott nyelv(ek): angol,német Oktatott szakmák: Autóelektronikai műszerész Autószerelő Gépipari mérnökasszisztens (akkreditált) Közlekedés-üzemviteli, légiközlekedési technikus Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész Repülőgép-javító (sárkányjavító) Repülőgép-műszerész Repülőgép-műszerész technikus Repülőgép-szerelő  

12 Kossuth Lajos 1894) (1802

13 Markolt György alkotása:
Kossuth Lajos Magyarország kormányzója Kossuth Lajos ( ) az es szabadságharc vezéralakja. A kisnemesi családból származó liberális politikus az os országgyűlésen az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője, majd börtönbüntetések letöltése után a pesti Hírlap szerkesztőjeként a reformellenzék vezére lett. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter volt, a Habsburgok trónfosztása után kormányzóelnökké választották. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült. A „turini remete” kényszerű száműzetésében is élesztgette az ellenállás szellemét, ellenezte a kiegyezést. A magyar nép már életében a nemzet nagyjai közé emelte. „…úgy hiszem, nem fogná emlékemből megtagadni ég ellenségem sem, hogy nem magamnak éltem, hanem hazámat igyekeztem legjobb belátásom’ s tehetségem szerint szolgálni, becsületes szándokkal, önzetlenül.”

14

15 Kossuth Lajos Amerikában:
Kossuth Lajos december 4-rõl 5-re virradó éjjel érkezett meg az Egyesült Államokba. A Humboldt gõzös ágyúlövéseit 31 díszlövés viszonozta. Az akkori 31 amerikai állam tisztelgett így a nagy államférfinak december 6-ra volt kitûzve Kossuth ünnepélyes bevonulása New York városába. New York polgármestere Ambrose C. Kingsland üdvözölte õt a város lakosainak nevében, s beszédében a következõket mondta: „Bemutatom Önöknek, polgártársaim, Kossuth Lajost, a magyar függetlenség magasztos képviselõjét, az emberi haladás bajnokát, az egyetemes szabadság ékesszóló hirdetõjét.” Kossuth New York-i tartózkodása az ünneplések, hivatalos és nem hivatalos üdvözlések, fogadások, bankettek sorozata volt. Tizenhét napot töltött New Yorkban (december 6. - december. 23.) s ez alatt 34 beszédet mondott banketteken és üdvözlésekre válaszolva.

16

17 Már a New York-i bevonulás alkalmával tartott beszédében nyíltan és határozottan megmondta Kossuth, hogy milyen céllal és reménnyel jött Amerikába. Õ ekkor még hitt abban, hogy a magyar szabadságharc nincs befejezve, hanem újabb anyagi eszközökkel és a szabadságszeretõ népek támogatásával megindíthat egy új szabadságharcot Ausztria ellen.  New York-i kiadásúak a „Kossuth-dollár”-nak nevezett kölcsönjegyek, amelyek elismervényül szolgáltak a magyar szabadságharc javára felajánlott adományokért.

18 Philadelphia és Kossuth:
A Philadelphiában nyomott 1, 2 és 5 forintosok már a papírpénzek közé sorolhatók, amelyeket Kossuth a szabadságharc remélt újrakezdése után akart Magyarországon bevezetni.

19 A kongresszus kezdeményezésére az akkori elnök, Millard Fillmore hívta meg a magyar kormányzót, és eszközölte ki számûzetésbõl való kiszabadítását.      Kossuth december 30-án érkezett Washingtonba. Fillmore elnök az év utolsó napján fogadta Kossuthot és társait a Fehér Házban, akiket Webster külügyminiszter mutatott be. Kossuth megköszönte kiszabadítását a török fogságból és Amerika vendégszeretetét. A szenátus január 5-én fogadta ünnepi ülésén Magyarország kormányzóját. A kongresszus két háza Kossuth tiszteletére január 7-én rendezett nyílt ülésén köszöntötte a nagy vendéget. A fõvárosi látogatás után országos körút következett. A hét és fél hónapig tartó körútján északtól délig s nyugattól keletig bejárta az országot. Ez alatt mintegy 70 amerikai városban több mint 500 beszédet mondott. Kossuth akkor tanult meg angolul, amikor börtönbüntetésre ítélték. A budai várbörtönben töltött idejét arra használta fel, hogy Shakespeare mûvei segítségével megtanuljon angolul.

20 Kossuth Cincinnatiban tartózkodásának ideje alatt felvételre jelentkezett az ottani szabadkõmûves páholyba. „Cincinnati városában régi vágya valósult meg. Felvették a 133. számú szabadkõmûves páholyba. Már 1848-ban tervezte, hogy a forradalom napjaiban alakult páholy tagjai sorába lép Pesten, de ezt akkor az ellenséges osztrák roham meghiúsította.” (dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes - Magyar Nemzet, december 2.)

21 A déli államokban: Kossuth a déli államokban is híveket akart szerezni a magyar ügynek. Délen azonban kezdetben sem fogadták olyan lelkesedéssel, mint Északon. Kossuth nehéz helyzetben volt: tudta, ha a rabszolgaság ellen nyilatkozik, szembefordul vele a Dél, ha hallgat, Északon veszti el népszerûségét. Azzal, hogy kerülte a rabszolgaság kérdésének említését, Északon is Délen is megcsappant híveinek száma.

22 Új-Anglia: Új-angliai (Connecticut, Massachusetts) körútja során viszont mindvégig legalább akkora lelkesedéssel üdvözölték a tömegek, mint megérkeztekor New Yorkban. Bostonban ötvenezer ember gyûlt össze köszöntésére. Kossuth amerikai útja 1852 júliusáig tartott, amikorra kiderült, hogy nem érheti el politikai célját: a magyar függetlenségi harc amerikai fegyveres támogatással folytatható újrakezdését. Az okok között szerepelt, az Egyesült Államok akkor már egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzete, azaz Észak és Dél ellenséges szembenállása is. Kossuth július 14-én hagyta el Amerikát. Visszatért Angliába.