Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogszabályi változások Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogszabályi változások Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő."— Előadás másolata:

1 Jogszabályi változások Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő

2 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 2. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak továbbfolyósítása 3. § (1) Korhatár előtti öregségi nyugdíj december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

3 2012. január 1-jétől – a januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani január 1-jétől – a januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani - Annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki de- cember 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdé- sében meghatározott jogosultsági idővel, az öregségi nyug- díj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételé- vel. - A feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesíti a nyugdíjfolyósító szervet. - Annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki de- cember 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdé- sében meghatározott jogosultsági idővel, az öregségi nyug- díj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételé- vel. - A feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesíti a nyugdíjfolyósító szervet. - A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megálla- pított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érin- tik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani. (nők, 40 éves jogv.,kortól függ.) - A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megálla- pított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érin- tik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani. (nők, 40 éves jogv.,kortól függ.)

4 2012. január 1-jétõl – az évben vagy azt követően született, (korábban előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyug- díj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, stb), kor- határ előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár e- lőtti öregségi nyugdíját a januári nyugdíjemelés mértékével nö- velt összegben korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani január 1-jétõl – az évben vagy azt követően született, (korábban előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyug- díj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, stb), kor- határ előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár e- lőtti öregségi nyugdíját a januári nyugdíjemelés mértékével nö- velt összegben korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani december 31-ét követő kezdő naptól – korhatár előtti ellá- tásra jogosult még: december 31-ét követő kezdő naptól – korhatár előtti ellá- tásra jogosult még: a) az, aki december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny január 1- jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges a) az, aki december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny január 1- jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges aa) életkort betöltötte, és aa) életkort betöltötte, és ab) szolgálati időt megszerezte, ab) szolgálati időt megszerezte, 3. A korhatár elõtti ellátás megállapítása

5 b) az az évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb december 31-éig a Tny január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszű- nését követő napon a december 31-én hatályos szabályok sze- rint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna, feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdõ napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

6 A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 37/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt öregségi nyugdíjban részesül, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor. (2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

7 A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a következő 93. §-sal egészül ki: „93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, - a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, - a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, - ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.” - ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

8 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A– 30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szün- tetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §); e) f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

9 A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény módosítása 2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni: a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, b) közösségi közlekedési eszközön, c) munkahelyen, d) közterületnek minősülő da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közfor-galmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közös-ségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külsõ határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek meg-felelõ körzetben tilos. Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely a) közoktatási intézményben, b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, c) Az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak.

10 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezett- ség megszegése 247. § Az a szülő vagy törvényes képviselő a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be, b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt, c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt, szabálysértést követ el.

11 Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése 248. § (1) Aki a) az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szak- képesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, b) az előírt engedély hiányában iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat, szabálysértést követ el. (2) Aki a) a gyermeket, a tanulót, a szülőt vagy a nevelési-oktatási intézményben létrehozott szervezeteiket a nevelési-közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, b) anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra, pedagógiai-szakmai szolgáltatásra, Országos szakértői névjegyzékre vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít, c) a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfele- lően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el.

12 (3) Aki a) az iskolai nevelést-oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, c) a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, szabálysértést követ el. (4) Aki a) a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoz- tatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazó információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, b) az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér, c) az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó elõírásokat megszegi, d) a jogszabályban meghatározott kötelezõ tanügyi okmányokat nem vezeti, szabálysértést követ el. (5) Aki a gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, szabálysértést követ el.

13 Szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására vonatkozó szabályok megszegése Szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására vonatkozó szabályok megszegése 249. § Aki a tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó jogszabály- ban meghatározott kötelezettségét megsérti, illetőleg a tanuló számára előírt juttatásokat nem biztosítja, szabálysértést követ el § (1) április 15-én lép hatályba, rendelkezé- seit a hatálybalépése után elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.

14 2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggõ módosításáról A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munka- körben foglalkoztatnak, továbbá akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba – ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül –, megilleti az a jog, hogy az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott könyv- tárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. A pedagógus a pedagógusigazolvány felmutatásával igazolhatja azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére biztosított más kedvezményeket. A pedagógusigazolvány közokirat.”

15 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „3. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítõ alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. Egy személynek – többes foglalkoztatási jogviszony esetén is – csak egy azonosító száma lehet, ennek biztosítása érdekében a közoktatás információs rendszerének és a felsőoktatás információs rendsze- rének az adatállománya összekapcsolható.”

16 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. Egy személynek csak egy azonosító száma lehet.” A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazol- ványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igény- bevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, – a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igény- bevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, - a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. - a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek.

17 A tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása cél-jából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, a megyei kormányhivatalnak továbbítható. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszûnésére vonatkozó bejelentéstõl számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idõ alatt az érintettet ismét bejelen-tik a nyilvántartásba.”

18 (8) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcíme a következõ 8. ponttal egészül ki: „8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a közoktatás infor- mációs rendszerében nyilvántartott személyek természetes személy- azonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilván- tartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a közoktatás információs rendszere kezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcí- mének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett vál- tozásáról a kapcsolati kódon értesíti a közoktatás információs rendsze- re kezelőjét. A közoktatás információs rendszerének kezelője az e pont szerint tudomására jutott adatváltozást a közoktatás információs rendszerében a közoktatási intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.”

19 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet „A pedagógus-igazolvány” alcíme helyébe a következő alcím lép: „A pedagógusigazolvány A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet „A diákigazolvány” alcíme helyébe a következő alcím lép: „A diákigazolvány

20 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról Módosító rendelkezések A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Közoktatási intézményt a) az állam, b) a települési önkormányzat, c) a nemzetiségi önkormányzat, d) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfeleke- zetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi jogi személy), e) a Magyarországon alapított és székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendel- kező gazdálkodó szervezet,alapítvány és egyesület, valamint más jogi személy, és f) egyéni vállalkozó alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.”

21 A Kormány 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelete a költségvetési szervek belső kontroll-rendszeréről és belső ellenőrzéséről 7. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni. (2) Az (1) bekezdésében előírt tevékenység során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. 8. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. (2) A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetõi ellenõrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.

22 (4) A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzatai- ban a felelősségi körök meghatározásával legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások, b) a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés, c) beszámolási eljárások. 9. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

23 A Kormány 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelete az oktatási igazolványokról 1. Az oktatási igazolvány 1. § (1) Az oktatási igazolvány a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (a továbbiakban: NEK-rendszer) specifikációnak megfelelő igazolvány, melynek fajtái 1. § (1) Az oktatási igazolvány a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (a továbbiakban: NEK-rendszer) specifikációnak megfelelő igazolvány, melynek fajtái a) diákigazolvány, b) pedagógusigazolvány, c) oktatói igazolvány. 41. § (1) Ez a rendelet – január 1-jén lép hatályba. (2) Az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja, a 2. § (3) bekezdése, a 6. § e) pontja, a 8. § (1) bekezdés a) pontja, a 8. § (2) bekezdés a) pontja, a 10. § (1) bekezdés c) pontja, a 11. § (5) bekezdése, a 12. § b)–c) pontja, a 23–24. §, a 26–29. §, a 30. § (1)–(7) bekezdése, a 31. §, a 35. § (4) bekezdése, valamint a 37. § (2) bekezdése augusztus 15-én lép hatályba. (3) A 16. § (8) bekezdése, a 20. §, a 25. §, a 30. § (8) bekezdése, a 34. § (1) bekezdés c) pontja, a 34. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 43. § január 1-jén lép hatályba. (4) A 44. § március 31-én lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet.

24 A nemzetgazdasági miniszter 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelete szakfeladatrendrõl és az államháztartási szakágazati rendrõl 1. A szakfeladatrend (2) A költségvetési szerv tevékenységeit az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint – szakfeladatszámmal és megnevezés- sel – be kell sorolni, illetve a szakmai alaptevékenységeit az alapító okiratában – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – fel kell tüntetni. (3) A költségvetési szerv által ellátott közfeladatoknak és más végzett tevékenységek- nek az Áht. 7. § (2) bekezdése szerinti elkülönítését, besorolását az ott meghatáro- zott kritériumok alapján kell elvégezni. 10. § E rendelet január 1-jén lép hatályba. 11. § Amennyiben e rendelet alapján a költségvetési szerv közfeladatának, szakmai alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti besorolása megvál- tozik, annak átvezetését a szerv alapító okiratában az egyéb okból szükségessé váló soron következõ módosításkor, de legkésõbb december 31-ig kell az irányító szervnek végrehajtani. 11. § Amennyiben e rendelet alapján a költségvetési szerv közfeladatának, szakmai alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti besorolása megvál- tozik, annak átvezetését a szerv alapító okiratában az egyéb okból szükségessé váló soron következõ módosításkor, de legkésõbb december 31-ig kell az irányító szervnek végrehajtani.

25 Módosult jogszabályok évi CXCV. törvény az államháztartásról - A Kormány 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (2012.július 1-től lép hatályba) évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről - A Kormány 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelete a helyi esélyegyenlõségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény. - A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámo- lásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák és a csökkentő tétel számításá-ról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet - A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény - 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet Az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról - 317/2011. (XII. 27.) Korm. Rendelet A Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról


Letölteni ppt "Jogszabályi változások Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések