Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Piaci kereslet és kínálat - Mi a piaci kereslet? - Mi a piaci kínálat? - Pozitív és negatív meredekség - melyiknek és miért? - Mit jelent a keresleti görbe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Piaci kereslet és kínálat - Mi a piaci kereslet? - Mi a piaci kínálat? - Pozitív és negatív meredekség - melyiknek és miért? - Mit jelent a keresleti görbe."— Előadás másolata:

1 Piaci kereslet és kínálat - Mi a piaci kereslet? - Mi a piaci kínálat? - Pozitív és negatív meredekség - melyiknek és miért? - Mit jelent a keresleti görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják? - Mit jelent a kínálati görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják? - Mit jelent a piaci egyensúlyi ár és mennyiség? Ezek hogyan változnak a keresleti és kínálati görbék eltolódásával? p Q DS p* Q* Egyensúly Kereslet nő: keresleti görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet veszünk). Ugyanez más szemszögből a keresleti görbe feljebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiséget magasabb árakon is megvesszük.) Kínálat nő: kínálati görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra). Ugyanez más szemszögből a kínálati görbe lejjebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiséget alacsonyabb árakon is hajlandóak vagyunk eladni.) p Q D S S’ Q1Q1 Q2Q2 p1p1 p2p2 p1p1 p Q D S Q2Q2 D’ Q1Q1 p2p2

2 Ármaximalizálás és minimálárak p P max Q D S HIÁNY P egyensúlyi Q új : az egyensúlyinál alacsonyabb maximált áron a lecsökkent kínálati mennyiség a szűk keresztmetszet. p Q Q egyensúlyi Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. Minimált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. D S p Q D S TÚLKÍNÁLAT P min p Q D S Q egyensúlyi Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. Maximált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Q új : az egyensúlyinál magasabb minimált áron a lecsökkent keresleti mennyiség a szűk keresztmetszet. P min

3 Közömbösségi görbék Y X U1U1 U2U2 - Mi a közömbösségi görbe? - Milyen tulajdonságai vannak? - negatív meredekség - origóból nézve konvex - minél távolabb van az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képvisel - Mit jelent a helyettesítési határráta? - Hogyan változik a helyettesítési határráta a közömbösségi görbe mentén? A csökkenő mennyiségű jószág egyre értékesebb számomra, a bővülő mennyiségű egyre értéktelenebb. - Hogyan határozható meg grafikusan a közömbösségi görbe adott pontjában a helyettesítési határráta? A köz. görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége.

4 Költségvetési egyenes és fogyasztói optimum: Y termék X termék Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem Ezeket meg tudom venni úgy, hogy minden pénzem elköltöm Ezeket nem tudom megvenni Y a drágább Y X X drágul Y X Y X Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok - Mi a költségvetési egyenes? Azt mutatja meg, hogy adott árak és adott pénzjövedelem mellett mely fogyasztói kosarakat lehet - a pénzjövedelem teljes elköltésével - megvásárolni. - Mi tudna mondani az egyenes alatt, az egyenesen, ill. az egyenes felett elhelyezkedő jószágkombinációkról? Egyenes alatt - megvásárolható, de még marad pénzem. Egyenesen - megvásárolható és minden pénzem elköltöttem. Egyenes fölött - nem tudom megvenni. - Mit fejez ki a költségvetési egyenes meredeksége? A relatív árarányokat. - Mi történik, ha a költségvetési egyenes párhuzamosan kifelé tolódik? És ha a meredeksége változik? Tekintse a lenti ábrákat! - Mi jellemzi a fogyasztói optimumot? Ez az adott pénzjövedelem által megvásárolható jószágkombinációk közül a maximális hasznosságú. A helyettesítési határráta itt megegyezik a relatív áraránnyal, vagyis a költségvetési egyenes meredeksége a köz. görbe érintőjének meredekségével: a költségvetési egyenes tehát ebben a pontban érinti a közömbösségi görbét. Y X

5 Parciális termelési függvény, átlagtermék, határtermék: L Q Q(L) A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék L Q I G A MP L AP L

6 Hosszú táv: Isoquant, Isocost, optimális tényezőkombináció Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: Q K L Q(L,K) Termelési függvény K L Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Technikai helyettesítés határrátája: Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot a másikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlan maradjon. MRTS= ΔK / ΔL, vagy MRTS = dK / dL K L Q Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  —ΔK / ΔL  ΔK ΔL K L Q Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL Y X K L Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (p L /p K ) Optimális tényezőkombináció: az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal.

7 Költségfüggvények: Költségek Q MC AC AVC AFC MC=AVC min MC=AC min

8 Aggregált kereslet - fogyasztási és megtakarítási függvény Fogyasztási függvény: C = C A + DI*c DI = Y-T c = ΔC / ΔDI 0 < c < 1 Rendelkezésre álló jövedelem = megtermelt jövedelem - nettó adók Fogyasztási határhajlandóság = Fogyasztás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása Megtakarítási függvény: S = DI - C C=DI C S DI C, S Megtakarítási határhajlandóság = Megtakarítás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása s = 1-c = ΔS / ΔDI Figyelem! Ez ilyen formában nem volt benne a tankönyvben, bár a konzultációk során többször elhangzott. Azt viszont a könyvből is tudnia kell, hogy a fogyasztásnak van egy kis nem-jövedelemfüggő része, a többi pedig jövedelemfüggő: a fogy. Függvény meredeksége a fogy. Határhajlandóság. - Jellemezze a fogyasztási függvényt ! - Mi a rendelkezésre álló jövedelem (DI)? - Mi a fogyasztási határhajlandóság? - Mi a megtakarítási határhajlandóság? - Mi a kapcsolat a kettő között? - Hogyan változik a fogyasztás és a megtakarítás a jövedelem növekedésével?

9 IS-görbe Az IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik. A reálkamatláb csökkenésével pedig azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozása olcsóbbá válik. Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás. Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben: - A kormányzati vásárlások emelkedése - Az adók csökkentése - A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, vagy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében). Expanzív fiskális politika r Y ISIS’ - Ha G nő - Ha T csökken - Ha I egz. Nő - Ha C egz. nő Exp. Fisk. Pol. - Mi az IS-görbe? - Miért negatív meredekségű? - Milyen változások tolják el az IS görbét és milyen irányban?

10 LM-görbe Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P) r Y LMLM’ - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban - Mi az LM-görbe? - Miért pozitív meredekségű? - Milyen változások tolják el az LM görbét és milyen irányban?

11 Transzformációs görbe (=termelési lehetőségek határa görbe): két termék megtermelhető kombinációit mutatja a rendelkezésre álló termelési tényezők teljes kihasználása és a legjobb technológia mellett. Transzformációs görbék X termék Y termék A transzformációs görbék negatív meredekségűek. A transzformációs görbék meredeksége a termelés alternatív költségét fejezi ki. Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől. Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik. X termék Y termék

12 - Isoincome (egyenlőjövedelem) egyenes: az ország kereskedelmi lehetőségeit fejezi ki. Az ország költségvetési egyenese, meredeksége a világpiaci cserearányt mutatja. Autarchia és kereskedelem állandó alternatív költségek mellett X termék Y termék Autarchia X termék (Mivel az alternatív költségek állandóak, ezért a fogyasztói preferenciák nincsenek hatással az alternatív költségekre, így a termékek árarányára sem.) Állandó alternatív költségek esetén a komparatív előnyök kihasználásával teljes specializáció (szakosodás) alakul ki: Termelési és fogyasztási pont. Y termék Fogyasztási pont. Termelési pont. Isoincome egyenes Kereskedelem

13 Autarchia és kereskedelem növekvő alternatív költségek mellett X termék Y termék 0 Autarchia Termelési és fogyasztási pont. (Növekvő alternatív költségek esetén a transzformációs görbe mellett a fogyasztói preferenciák is szerepet játszanak az autarch árarány meghatározásában.) Y termék Fogyasztási pont. Termelési pont. Isoincome egyenes Kereskedelem - Mindaddig érdemes X termék termelését növelni, amíg a világpiaci cserearány nagyobb, mint az X termék hazai termelésének alternatív költsége. - B pontban a termelés alternatív költsége megegyezik a világpiaci cserearánnyal. - Az isoincome egyenes mentén fog az ország kereskedni - az egyenes és a legmagasabb köz. görbe C érintési pontja a fogyasztási pont. - A komp. előnyös kereskedelem következtében az ország magasabb közömbösségi görbére került A C A B Növekvő alternatív költségek esetén kivételes esetektől eltekintve a komparatív hátrányos termék előállítása sem szűnik meg, vagyis általában nem alakul ki teljes specializáció.

14 Kis ország vámkivetése S D P Q Vám nagysága 1.) Kis országban a vám teljes összegével megemelkedik az ár 2.) Az áremelkedés hatására csökken a kereslet... 3.)... és emelkedik a hazai kínálat 4.) Így az import visszaesik. 5.) Az áremelkedés hatására a fogyasztói többlet csökken... 8.) A fogyasztókat ért veszteségnek van olyan része is, amit nem nyer meg senki más többlet-bevétel formájában: ezt holtteher - veszteségnek hívjuk. Ha holtteher veszteség keletkezik, akkor biztos, hogy össztársadalmi jóléti veszteség keletkezik. A.B. A. : Fogyasztói holtteher-veszteség: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, így el sem fogyasztott mennyiség. B. : Termelői holtteher-veszteség: a hazai termelők költségeinek növekedése; a vámkivetés lehetőséget adott a komparatív hátrányos termék termelésének növelésére. 6.)... ennek egy részét a hazai termelők veszik el termelői többlet-növekedés formájában... 7.).. másik része az államhoz kerül az import után befizetett vámbevétel formájában A. B.

15 Nagy ország vámkivetése S’ x SxSx DmDm Importőr kormány vámbevétele Kivetett vám nagysága Fogyasztói holtteher-veszteség az importőr országban: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, el sem fogyasztott termékek mennyisége Termelői holtteher-veszteség az exportőr országban: a vám nem engedi teljesen kiaknázni a komparatív előnyt az exportőröknél. Az exportőr ország cserearány-vesztesége A fogyasztói ár emelkedése az importőr országban

16 Nagy ország vámkivetése / 2 DmDm SxSx S’ x P P P QQQ SxSx SxSx DmDm DmDm Rugalmatlan exportkínálat, rugalmas importkereslet: a vámteher nagy részét az exportőr ország viseli cserearány-veszteség formájában. Rugalmas exportkínálat, rugalmatlan importkereslet: a vámteher nagy részét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában. Kis ország esete: az exportkínálat végtelenül rugalmas, mivel az exportőröknek mindegy, hogy a kis ország vásárol-e tőlük, vagy sem. Így a vámteher egészét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában.


Letölteni ppt "Piaci kereslet és kínálat - Mi a piaci kereslet? - Mi a piaci kínálat? - Pozitív és negatív meredekség - melyiknek és miért? - Mit jelent a keresleti görbe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések