Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet

Az előadások a következő témára: "Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet"— Előadás másolata:

1 Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Jelölje az ábrákon a változást, valamint az egyensúlyi mennyiség és ár változásait! * Csirkehús piaca: olcsóbb lett a pulykahús Csirkehús piaca: félelem a kergemarha-kórtól Csirkehús piaca: drágább lett a csirkehús p p p S S D’ D D D D’ Q Q Q Csirkehús piaca: olcsóbb lett a csirketáp Csirkehús piaca: az állam új adót vetett ki az összes baromfi - tenyésztőre Csirkehús piaca: nőtt a fogyasztók jövedelme p p p S S’ S S’ D’ D D D Q Q Q Csirkehús piaca: növekedett a csirkehús-forgalmazók száma Csirkehús piaca: növekvő népszerűségű vegetáriánus-mozgalom Jelölje be az ábrán a termelői és a fogyasztói többlet nagyságát! p p p S S S’ S F.T. T.T. D D’ D D Q Q Q

2 Rugalmasság ** - Mit fejez ki a kereslet árrugalmassága?
Q p A B C D ε>1 ε =1 ε<1 ** Hogyan változik az árrugalmasság a lineáris keresleti görbe mentén? - Mit fejez ki a kereslet árrugalmassága? - Hogyan jellemezné a lenti ábrák görbéi által reprezentált piaci keresletek és kínálatok árrugalmasságát? - Hogyan változik adott lineáris piaci keresleti görbe mentén az árrugalmasság? - Mit fejez ki a kínálat rugalmassága? - Mondjon példát rugalmas és rugalmatlan keresletre-, ill. kínálatra! - Az áremelés, vagy az árcsökkentés növeli-e a bevételt, amennyiben a jelenleg a piaci keresleti görbe rugalmas szakaszán vagyunk? Miért? - Az árcsökkentés, hiszen a kereslet nagyobb mértékben nő, mint ahogy az árat csökkentettük. ΔQ Q : Δp p = ΔQ Δp * p Q p Q D Ez a tag végig csökken a keresleti görbe mentén Ez a tag a keresleti görbe meredeksége, tehát értéke a görbe mentén végig változatlan. Q p Q p Q p Rugalmatlan kereslet Teljesen rugalmatlan kereslet Rugalmas kereslet D D D Q p Q p Q p Teljesen rugalmas kínálat Rugalmas kínálat Végtelenül rugalmas kínálat S S S

3 Közömbösségi görbék Y U2 U1 X * Tökéletesen kiegészítő javak
- Mi a közömbösségi görbe? - Milyen tulajdonságai vannak a jól viselkedő közömbösségi görbéknek? - negatív meredekség - origóból nézve konvex - minél távolabb van az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képvisel - Milyen eseteket szemléltetnek az ábra alján látható speciális közömbösségi görbék? - Mit jelent a helyettesítési határráta? - Hogyan változik a helyettesítési határráta a közömbösségi görbe mentén? A csökkenő mennyiségű jószág egyre értékesebb számomra, a bővülő mennyiségű egyre értéktelenebb. - Hogyan határozható meg grafikusan a közömbösségi görbe adott pontjában a helyettesítési határráta? A köz. görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége. * Y X U1 U2 Tökéletesen kiegészítő javak közömbösségi görbéi Fagylalt (gombóc) Jégkrém (db) 9 6 3 Tökéletesen helyettesítő javak közömbösségi görbéi kerék 8 12 4 3 2 1

4 Parciális termelési függvény, átlagtermék, határtermék:
* L Q Q(L) A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék I G A MPL APL

5 Optimális tényezőkombináció:
Hosszú táv: Isoquant, Isocost, optimális tényezőkombináció ** Q K L Q(L,K) Termelési függvény Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: K L Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (pL/pK) K L Technikai helyettesítés határrátája: Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot a másikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlan maradjon. MRTS= ΔK / ΔL, vagy MRTS = dK / dL Optimális tényezőkombináció: az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal. Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL Y K L Q Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  —ΔK / ΔL ΔK K Q L ΔL X

6 Kompetitív piac: költségek, határbevétel, üzemszüneti pont, fedezeti pont, profit
*** Üzemszüneti pont: a teljes FC veszteség Veszteségminimalizálás az üzemszüneti pont és a fedezeti pont között: van veszteség, de nem a teljes FC AC AC AVC AVC p MR p MR MC MC Q Q Pozitív gazdasági profit: p=MR>AC Fedezeti pont: a teljes költség megtérül, nincs gazdasági profit AC p MR AC p MR AVC AVC MC MC Q Q

7 Monopólium: termelési mennyiség, ár, profit (vagy veszteség)
*** ár, költségek ár, költségek MC MC AC AC AC Veszteség p p Profit AC D D MR MR Q Q

8 Az aggregált kereslet elemei
** Az aggregált kereslet elemei: a fogyasztási (C), a beruházási (I) és a kormányzati (G) kereslet. A fogyasztási jövedelemfüggő, a fogy. függvény meredeksége a fogyasztási határhajlandóság ( c ). C=CA+c*DI, ahol a CA az autonóm (nem jövedelemfüggő, bizonyos minimális szükségleteket fedező) fogyasztás, DI pedig: DI=Y-T (elkölthető jövedelem = reáljövedelem - nettó adók). A beruházási kereslet (I) rövid távon nem függ a reáljövedelemtől (Y), függ viszont a reálkamatlábtól (r): minél nagyobb r, annál kisebb I, hiszen a magas reálkamatláb magas finanszírozási költségeket jelent a beruházások számára. A kormányzati kereslet sem függ rövid távon a reáljövedelemtől: nagyságát gazdaságpolitikai megfontolások, az előző évben elfogadott költségvetés, stb. határozzák meg. r G C I C G I I DI Y I Y

9 Jövedelem-kiadási modell: tervezett kiadások görbéje
** E E E = Y E = C+I+G E = C+I+G Túlkínálat Túlkereslet CA+I+G 45° Y Y Ye Egyensúlyi jövedelem Túlkereslet Túlkínálat

10 Jövedelem-kiadási modell: kiadási multiplikátor, adómultiplikátor
** E E Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor E = Y E = Y E E’ E’ E +ΔG -cΔT Y Y Y’e Ye Ye Y’e ΔY =ΔT*(-c)/(1-c) +ΔY=ΔG*1/(1-c)

11 Az LM-görbe levezetése
** r r Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P: reál-pénzkínálat LM 2.) 2.) +ΔY 1.) 1.) L’ L Y M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő, tehát reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, ami változatlan pénzkínálat mellett magasabb reálkamatláb mellett hozza létre az egyensúlyt. A pénzpiaci egyensúlyi pontokat tartalmazó LM-görbén tehát magasabb reáljövedelemhez (vagyis magasabb reál-pénzkereslethez) magasabb egyensúlyi reálkamatláb tartozik (hiszen az LM-görbe mentén a reál-pénzkínálat változatlan).

12 IS - LM modell és az aggregált kereslet: árszínvonal-emelkedés
*** r LM’ LM 2.) 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: - Az LM görbe balra tolódik, a reálkamatláb emelkedik. - (A reál pénzmennyiség csökken – túlkereslet a pénzpiacon – - túlkínálat a kötvénypiacon – esnek a kötvényárfolyamok – - emelkedik a reálkamatláb) 3.) A reálkamatlábak emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is. B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

13 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív monetáris politika
*** LM LM’ 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a reálkamatlábat. 3.) A reálkamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül önmagánál nagyobb mértékben emeli az egyensúlyi reáljövedelmet. Az AD-görbe is jobbra tolódik, hiszen változatlan árszínvonal mellett nőtt a reáljövedelem. 1.) A 2.) B IS 3.) 3.) B’ A’ AD AD’

14 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív fiskális politika
*** LM B Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem. Nő a reálkamatláb és AD görbe jobbra tolódik. A IS’ IS B’ A’ AD AD’

15 A komparatív előnyök: Adam Smith és Ricardo
* 1. ország mindkét termék esetében abszolút termelékenységi előnnyel bír, mégis van lehetőség kölcsönösen előnyös kereskedelemre, mivel a két országban eltérnek a két termék termelésének alternatív költségei. (A két transzformációs görbe eltérő meredekségű). léteznek tehát Ricardo–féle komparatív előnyök. (Az ábrán 1. ország Y, míg a 2. X termelésében Bír komparatív előnnyel.) Adam-Smith-féle abszolút előnyökön alapuló kereskedelem: az 1. ország Y, a másik X termék termelésében bír abszolút termelékenységi előnyökkel, ennek megfelelően alakul majd a termelési szakosodás. Mivel a két transzformációs görbe itt azonos meredekségű, ezért itt az alternatív költségek is megegyeznek, itt tehát Ricardo-féle komparatív előnyök sem léteznek. X Y

16 Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell
** A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Tőkegazdag ország autarch állapot:  a tőkéhez viszonyítva kevés a munkáskéz, ezért a munka drága a tőkéhez képest (magas W/R).  ha drága a munka, akkor a munkaigényes termékek is drágák a tőkeigényesekhez képest (magas Pm/Pt). ( W/R )2-A A2 ( W/R )w S Munkagazdag ország autarch állapot:  sok a munkás a kevés tőkéhez viszonyítva: a munka ezért olcsó a tőkéhez képest (alacsony W/R).  ha olcsó a munka, akkor a munkaigényes termékek is olcsók a tőkeigényesekhez képest (alacsony Pm/Pt). ( W/R )1-A A1 A tényezőár-arányok úgy egyenlítődtek ki, hogy közben sem a tőke, sem a munka nem mozgott az országok között, csupán tőkeigényes, ill. munkaigényes termékekkel kereskedtek. Munkaigényes termék relatív ára (Pm/Pt) P1-A Pw P2-A A szabadkereskedelmi folyamatok eredményeképp előállt állapot:  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a termékár-arányokat  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a tényezőár-arányokat (W/R) Miért? A munkagazdag országban az önellátás állapotában tehát olcsó a munkaigényes termék és drága a tőkeigényes, alacsony a munkabér és magas a tőke bérleti díja. A tőkegazdag országban pont fordítva. A két ország kereskedni kezd egymással, a munkagazdag ország munkaigényes terméket exportál, a tőkegazdag pedig tőkeigényes terméket. A cserearány a két autarch árarány között lesz. Mostantól tehát mindkét országban ezen a cserearányon kereskednek. Nő a munkaigényes termék iránti kereslet, a munkaigényes termék ára tehát jócskán megnőtt a munkagazdag országban. A munkaigényes termék üzletága fellendül, mindenki munkást keres, ezért a munkások bére emelkedik. Az egész munkagazdag országban drágul a munkaerő, ezért minden ágazatban próbálják növelni a termelés tőkeigényességét (pl. új gépeket vesznek), hogy ezzel minél több drága munkást kiválthassanak. Minden ágazatban nő tehát a K/L arány. Mindenütt nő tehát a felhasznált tőke mennyisége a munkához képest, ezért a tőke határterméke csökken.  a tőke reál bérleti díja csökken. Mindenütt csökken tehát a felhasznált munka mennyisége a tőkéhez képest, ezért a munka határterméke nő.  a munka reálbére nő. A munkagazdag országban tehát a kereskedelem következtében a munkások gazdagodtak, a tőketulajdonosok szegényedtek.

17 Kvóta és vám kis országban
A kvóta és a vám is áremelést eredményez, de míg a vám esetén változatlan importár vámterhe, addig a kvóta esetén az elégtelen kvótanagyság-kiváltotta túlkereslet viszi fel az árat. A belföldi fogy. árszínvonal növekedése mindkét esetben fogyasztói többlet-csökkenést okozott a fogyasztóknak és termelői-többlet növekedést a hazai termelőknek. A kvóta esetében az állam nem jut vámbevételhez, helyette az importengedélyek tulajdonosai fölöznek le kvótajáradékot, ami az olcsó importár és a hazai túlkereslet által megemelt ár különbsége közti árrés-jellegű bevétel. P Vám D S *** P D S Kvóta Az ár nőtt Ár változatlan Q Nő az importár: a belföldi ár az importár vámmal növelt értéke, tehát ugyan- annyival nő a hazai ár is. Q Nő az importár, viszont nem változott sem a hazai kereslet, sem a hazai kínálat, sem a kvóta. Változatlan túlkeresletet elégít ki tehát változatlan kvótájú import, így az ár nem változik. P S D’ Q D Ár változatlan Vám Növekvő import P S D Q Az ár nőtt Kvóta D’ Nő a hazai kereslet: nő az importkereslet is. Ettől a vám összege még a régi, tehát a vámmal növelt ár sem változik. Nő a hazai kereslet: nő az importkereslet is. Az eddigi áron a kvótánál nagyobb lett a kereslet; a túlkereslet felviszi az árat egészen addig, amíg az árnövekedés miatt megnövekedő hazai kínálat és lecsökkenő hazai kereslet végül is az importkvóta szintjére nem zsugorítja vissza az importkeresletet.