Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A termelési tényezők piaca. Termelési folyamat mikro-szereplői TÉNYEZŐPIAC ERŐFORRÁSOK VÁLLALATOK TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK PÉNZ HÁZTARTÁSOK Bér.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A termelési tényezők piaca. Termelési folyamat mikro-szereplői TÉNYEZŐPIAC ERŐFORRÁSOK VÁLLALATOK TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK PÉNZ HÁZTARTÁSOK Bér."— Előadás másolata:

1 A termelési tényezők piaca

2 Termelési folyamat mikro-szereplői TÉNYEZŐPIAC ERŐFORRÁSOK VÁLLALATOK TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK PÉNZ HÁZTARTÁSOK Bér Bérleti díj Kamat Pénz

3 A termelési tényezők csoportosítása  Természeti erőforrások, ezek tulajdonosainak jövedelme a járadék.  Munka, az ezért kapott jövedelem a munkabér.  Tőke, jövedelme a kamat vagy bérleti díj.  Vállalkozói készség: sajátos jövedelme a gazdasági profit. Elsődleges tényezők Tőketényezők Termelt tőkejavak (reáltőke, humántőke) Kölcsöntőke (pénz és értékpapír- tőke) Eredetük, keletkezésük szerint

4 Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései

5 A termelési tényezők kereslete Termelési tényezők piaca S – kínálat P – ár VÁLLALAT Termelés Költség Bevétel Profit Q, C, R, Π, MP, MC, MR, MΠ TERMÉKPIAC Fogyasztók X termék DD kereslet Px piaci ár reálinput S, P inputkereslet dd reáloutput kínálat S x piaci kereslet DD, P x Származékos kereslet: a vállalat azért keres inputtényezőket, mert a vásárlók meg kívánják venni a termékét, s ebből profitot remél. A vállalat kapcsolata a termékpiaccal és a tényezőpiaccal

6 Optimális munkafelhasználás  Hogyan alkalmazkodik a vállalat egyszerre a termékének piacához és a munkapiachoz?  Továbbra is érvénye, hogy Π max és MC = MR!  A vállalat határbevételét az eladott termék piaci ára, a költségeit a vásárolt tényező piaci ára határozza meg (munka esetén munkabér, pl. napi-, havi-, órabér).  Egy tényező felhasználása akkor optimális, ha határtermékének piaci értéke egyenlő a tényezők határköltségével.  A határtermék piaci értéke = az adott inputtényező határtermékének és a termék piaci egységárának szorzata.  A tényező határköltsége = az adott input tényező mennyiségének változása és az input egységének szorzata.

7 Munkapiac

8  A munka a társadalom legfontosabb erőforrása, a jövedelmek legnagyobb hányadának birtokosa, a munka végzője, az ember nem tárgya, hanem alanya a társadalmi-gazdasági folyamatoknak.  Felmerülő kérdések: Miért vállal valaki munkát vagy marad inkább otthon ? munkakínálat oldala Milyen feltételekkel alkalmaznak munkatársakat a cégek? munkakereslet oldala

9 Munkakínálat Egyéni munkakínálat: fogyasztási javak megszerzéséhez jövedelemre van szükség – megszerzésének feltétele a munkavégzés. Jólét, életminőség maximalizálás Miként reagál a munka a magasabb bérekre? -Alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal, vagyis csökkentett szabadidővel reagál. -Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidőigénnyel lép fel, munkakínálata csökkenő. Az egyéni munkakínálat legfontosabb mikro-ökonómiai tényezői: a munkabér (jövedelem), a szabadidő és a kettő együtteséből elérhető életminőség. Munkavállaló szabadidőigénye

10 Munkakereslet  A munka kereslete származékos kereslet (azaz nagysága a végső fogyasztási cikkek piaci helyzetének alakulásától függ).  A termelési tényezők kereslete összefügg a gazdasági élet hullámzásával.  A munka iránti keresletben a munkának a végső javak előállításában megvalósuló határterméke tükröződik vissza.  A munka határterméke (határtermelékenység) azt jelenti, hogy adott gazdálkodó egységben a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka mekkora terméknövekedést produkál (ceteris paribus).  Ez függ: az együttműködő tényezők mennyiségétől, a technológia színvonalától, a munka minőségétől, a szakismerettől, a képzettségtől, a műveltségtől, stb.  Bevételnövekmény = MP x p, ezt kell viszonyítani a költségnövekményhez.

11 A munkabér alakulása  Bérkülönbségek okai: A munka termelékenységében meglévő különbség Kellemes – kellemetlen munkák Társadalmi értékítélet Kompenzációs bérkülönbség: nem a munka termelékenységének különbségéhez, hanem a munka jellegéhez kapcsolódó alacsony vagy magas munkakínálathoz kötődik. Munkapiac sajátossága – a munka kínálata nem egyetlen termelési tényező, hanem különböző minőségű munkafajták kínálata! Munkaerő területi mobilitása – lakóhelyhez kötöttség Társadalmi, politikai okok – diszkrimináció (roma, nő)

12 A bérek alakulása kompetitív viszonyok között  A munkabér a munka ára (pénzbér vagy nominálbér).  Reálbér index =  A keresleti-kínálati görbe metszéspontjának megfelelő bér az egyensúlyi bér. Nominálbérindex Fogyasztói árindex A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív viszonyok között  Állami beavatkozás – minimálbér meghatározása.  Munkakínálat korlátozása (pl. külföldiek)  Természetes monopolhelyzetek

13 A munkabérek alakulása  Ezekből az összefüggésekből csak a munkabér felső és alsó határát állapíthatjuk meg.  A munkabérek felső határát a vállalatok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják.  A munkabér alsó korlátját a létminimum, a dolgozó megélhetési, képzési és családfenntartási ráfordításai.

14 Tőkepiac

15 A tőkepiac sajátosságai  A tőke a piacon két fő formában van jelen: Reáltőke formájában (gépek, berendezések, eszközök = eszközpiac) Nominál- vagy kölcsöntőke formájában (pénz, értékpapír)

16 Pénz- és értékpapírpiac  A pénzpiacon a pénzhasználat jogát adják-veszik meghatározott időre.  A piac – az ügyletek lejárati idejének függvényében – két szektorra oszlik: Pénzpiac: Rövid lejáratú kölcsöntőkék piaca.  Eszközei: kereskedelmi váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és bankhitel, rövid lejáratú letéti jegy. Tőkepiac: hosszabb lejáratú tőkeátcsoportosítás. A tőkepiacon a tőkeáramlás két fő formája:  Bankhitel, illetve bankbetét  Értékpapír  Főbb eszközei: hosszú lejáratú bankbetét, bankhitel, részvények, kötvények, záloglevelek.  Az értékpapírok adásvétele az értékpapírpiacon történik. Az értékpapírpiac a pénzpiacnak és a tőkepiacnak is része, de ezektől függetlenül is létezik.

17 Bankhitelek, bankbetétek  A kamat a kölcsönadott pénz, tőke használati díja. A jelenbeli fogyasztásról és likviditásról való lemondás jutalma. Betéti kamat: megtakarítóknak fizetett kamat. Hitelkamat: hitelezők fizetik a felvett hitelek után. Kamatrés: a kettő közötti különbség, bank költségeit és nyereségét fedezi.  Kamatláb: a kölcsöntőke kamata 1 éves futamidőre számítva, %-os formában.  Reálkamatláb = nominálkamatláb – inflációs ráta  Tőke határtermelékenysége

18 Bankhitelek, bankbetétek  Ha inflációs ráta > pénzkamat, kényszermegtakarítás.  Megtakarításnál a bankbetét és a különböző értékpapírok egymással versenyben vannak.  A tőke hozadékrátája és a piaci kamatláb hosszú távon megegyezik.  A tőke hozadékrátája az évente kapott nettó hozadék a befektetett tőke arányában (egységnyi beruházásra jutó profit vagy bérleti díj) %-os formában.  A megtakarítások közötti választást befolyásoló tényezők: Hozam Időtényező Likviditás Kockázat  Tisztán piaci viszonyok között a kamatláb a kereslet-kínálat kölcsönhatásaként alakul, de napjainkban gazdaságpolitikai jelenséggé vált (a kölcsöntőke piaca is tökéletlen piac). Egymással is összefüggő tényezők

19 Értékpapírtípusok  Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat.  Váltó: fizetési ígérvény vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír. Saját váltó Idegen váltó  Állampapír: az állam adósságát megtestesítő értékpapír. Államkötvény: hosszú lejáratú, nagy címletű (ktgvetés tartós hiányát fedezi) Kincstárjegy: rövid lejáratú, kis címletű (rövid távú likviditást segíti)  Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír. Vállalatok, intézmények bocsátják ki. Névértéke: a kötvényen feltüntetett érték Kibocsátási ára Árfolyama: adott időpontban a D/S hatására kialakuló ár (névérték %- ban)  Záloglevél: mg. hosszú lejáratú finanszírozása (kötvény rokona).  Letéti jegy  Pénztárjegy

20 Értékpapírtípusok  Részvény: tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír. Névértéke, kibocsátási értéke és árfolyama van.  A részvény tulajdonosa a részvényt vissza nem válthatja, csak eladhatja.  Reáltőke – fiktív tőke.  Osztalék és árfolyamnyereség.  Portfólió.  Részvények fajtái: Forgalomképesség alapján: bemutatóra szóló részvény, névre szóló részvény. Tagsági jogok alapján: elsőbbségi részvény, törzsrészvény, dolgozói részvény.

21 A tőzsde  Értékpapírpiac típusai: elsődleges (kibocsátás) és másodlagos (tőzsde).  Adásvétel történhet bankok hálózatán vagy brókercégeken keresztül (földrajzilag szétszórtan)  tőzsdén (koncentráltan).  A tőzsde koncentrált piac, a piacok piaca. Funkciói: Adásvétel szabályainak kialakítása Infógyűjtés, nyilvántartás, terjesztés Infók megjelenítése az árakban, ezáltal gazdasági folyamatok előrejelzése, jövőbeni várakozások Vagyonértékelő funkció Befolyást gyakorol a tőzsdén kívüli folyamatokra  Tőzsdére csak azok a papírok kerülhetnek, amelyek megfelelnek a tőzsdei bevezetés előírt feltételeinek.

22 A tőzsde  A tőzsdei ügyelet célja kettős: Hosszú lejáratú tőkebefektetés Spekulációs nyereség  Tőzsdei ügyletek alaptípusai (esedékesség szerint): Azonnali vagy prompt ügylet Határidős vagy termin ügylet  Spekulációs ügylet: a spekuláns árfolyamkockázatot vállal nyereségszerzés reményében. Hossz-spekuláns (árfolyam emelkedésre számít) Bessz-spekuláns (árfolyam csökkenésre számít)  A tőzsdei spekulációnak fontos szerepe van a piac élénkítésében.

23 A reáltőke piaca  A termelt tőketényezők piacát eszközpiacnak nevezzük.  Termékei lehetnek tőzsdei és nem tőzsdei termékek.  Tőzsdei termékek: nyersanyagok, mezőgazdasági alapanyagok, kőolaj, stb.  Nem tőzsdei termékek: gépek, berendezések  Lízing: a bérlet sajátos formája, a bérelt eszköz bizonyos feltételek mellett egy idő után átmegy a bérlő tulajdonába.

24 Tőkebefektetések értékelése - vagyonértékelés  Befektető dönt ― értékmegőrzés, gyarapítás ― folyó jövedelemszerzés  Döntési alternatívák értékelésében kiemelkedő szerepe van a betéti kamatnak.  Jelenérték: egy jövőbeni pénzösszeg mai pénzben kifejezve.  Nettó jelenérték: a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetetés pénzráfordításának különbsége.  Jövőérték: kamatos kamat.  Vagyonértékelés: egy vagyontárgy tőkeértéke a jelenértéke, vagyis a jövedelmeinek a kamatlábbal diszkontált hozadék összege.

25 Földjáradék  A föld kereslete származékos kereslet, összkínálata állandó, teljesen rugalmatlan.  Földjáradék típusai (minőségi különbség miatt): Minőségi hozadék (termőképesség) Belterjességi vagy intenzitási hozadék Helyzeti járadék Abszolút földjáradék (tiszta tulajdonosi járadék)  A föld árát a földjáradék tőkésített értéke határozza meg, a valóságos földár azonban ennek általában a többszöröse.  A föld hosszú távon az egyik legjobb értéknövekedésű vagyontárgy, vagyontartási forma.

26 Vállalkozó, mint termelési tényező  A vállalkozói szolgáltatás díja: Vállalkozói jövedelem = bevétel – folyó ktg-ek Vállalkozói nyereség = bevétel – teljes gazdasági ktg-ek (gazdasági profit)  Versenyelőny biztosításának eszközei: Innováció Új versenytárak jogi korlátozása Monopólium vagy oligopólium

27 A jövedelmek elosztása  Miként oszlik meg a megtermelt terméktömeg azon szereplők között, akik részt vettek a termelési folyamatban?  A tényezőtulajdonosok által az inputpiacokon kapott ellenérték (munkabér, kamat, bérleti djí, földjáradék) egyben a tényezőtulajdonosok bevétele, jövedelme is, tehát egyszerre ár és jövedelem.  A termelési tényezők árát azok határtermék- értéke határozza meg, így az össztermékből való részesedésük is határtermék arányaikat tükrözi.

28 A jövedelmek elosztása  A tényezők határtermékének és mennyiségének szorzata egyenlő a termelés mennyiségével: P · Q = p · MP L · L + p ·MP K ·K + p · MP A · A + MP E · E munkatőkeföldvállalkozó MP = az adott tényező határterméke P = a termék ára Ezt nevezzük a jövedelmek funkcionális elosztásának! Pareto-féle hatékonyság: a szabadversenyes piac mechanizmusai révén elvégzi a termelési tényezők olyan elosztását, allokációját, amely garantálja legnagyobb kibocsátás mellett a jólét elérhető maximumát.

29 Tesztkérdések  Melyik állítás igaz? a.) Alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal, vagyis csökkentett szabadidővel reagál. b.) Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidőigénnyel lép fel, munkakínálata csökkenő. c.) Mindkettő igaz  Melyik állítás igaz? a.) Az értékpapírok adásvétele az eszközpiacon történik. b.) Az értékpapírpiac a pénzpiacnak és a tőkepiacnak is része, de ezektől függetlenül is létezik. c. ) A pénzpiacon a termelt tőketényezőket adják-veszik.  Melyik állítás igaz? a.) A kamat a jelenbeli fogyasztásról és likviditásról való lemondás jutalma. b.) Hitelkamat: a megtakarítóknak fizetik a felvett hitelek után. c.) Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat. d.) az a.) és c.) igaz e.) a b.) és c.) igaz  Melyik állítás igaz? a.) A tőzsdei adásvétel vagy bankok hálózatán vagy brókercégeken keresztül történik. b.) A gépek, berendezések tőzsdei termékek. c.) A váltó hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír.

30 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A termelési tényezők piaca. Termelési folyamat mikro-szereplői TÉNYEZŐPIAC ERŐFORRÁSOK VÁLLALATOK TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK PÉNZ HÁZTARTÁSOK Bér."

Hasonló előadás


Google Hirdetések