DE MK ÉT 2012. Épülettervezés II. 2012-2013 1. félév Tantárgyfelelős: Prof. Puhl Antal DLA habil Műteremvezetők: Ferencz Marcel DLA Török Dávid DLA.

Az előadások a következő témára: "DE MK ÉT 2012. Épülettervezés II. 2012-2013 1. félév Tantárgyfelelős: Prof. Puhl Antal DLA habil Műteremvezetők: Ferencz Marcel DLA Török Dávid DLA."— Előadás másolata:

1 DE MK ÉT 2012. Épülettervezés II félév Tantárgyfelelős: Prof. Puhl Antal DLA habil Műteremvezetők: Ferencz Marcel DLA Török Dávid DLA aspiráns Falvai Balázs DLA aspiráns Csanády Gábor DLA Előadó: Prof. Puhl Antal DLA habil 4 TÁRSASHÁZAK

2 4. ELŐADÁS Többlakásos lakóépületek a lakások sorolása szerint
DE MK ÉT 2012. Többlakásos lakóépületek a lakások sorolása szerint I. Fogatolt rendszerek II. Folyosós rendszerek 4. ELŐADÁS

3 I. Fogatolt rendszerek DE MK ÉT 2012.
Alvar Aalto, Berlin, Hansaviertel, 1955 I. Fogatolt rendszerek

4 I. Fogatolt rendszerek DE MK ÉT 2012.
nagyságuktól függően feltárhatók egyetlen lépcsőházzal vagy több szekcióból is állhatnak ebben az esetben szekciónként egy lépcső-házzal I. Fogatolt rendszerek

5 DE MK ÉT 2012. zártsorú beépítésben, ha a telek nem túl széles, egyetlen lépcsőházzal megoldható a fogatolás I. Fogatolt rendszerek

6 DE MK ÉT 2012. Több szekció egyenes vonalú sorolásával sávházak alakulnak ki Egyes szekciók vízszintes elmozdításával vagy törtvonalú szekciók sorolásával plasztikus, egymáshoz többféleképpen illeszthető, szekciókkal tagolt épülettömeget lehet létrehozni Keretes beépítésnél és foghíj-, saroktelek beépítésnél a fogatolt sarokház építési vonala a sarokszekció mentén is átfordulhat zártsorú, szélesebb foghíjtelek beépítésére több szekcióból álló fogatolt épület is szolgálhat I. Fogatolt rendszerek

7 DE MK ÉT 2012. egyfogatú elrendezés rendkívül ritka, mert a függőleges közlekedők kihasználtsága kedvezőtlen vagy kivételesen drága lakásoknál, ahol az elosztás elbírja a nagy alapterületű lakást vagy kivételesen kicsi alapterületű foghíjtelkeknél I. Fogatolt rendszerek

8 I. Fogatolt rendszerek egyfogatú elrendezés DE MK ÉT 2012.
Huggenberger Arhitekten Zürich 2006 I. Fogatolt rendszerek

9 DE MK ÉT 2012. Kétfogatú elrendezés csak akkor gazdaságos, ha viszonylag nagy alapterületű lakásokat tartalmaz (telekméret függő) Kedvező a lakások átszellőztetése, amennyiben nincsenek a lakások túlcellázva válaszfalakkal A két lakás alaprajza lehet azonos (egymás tükörképe) és lehetnek eltérőek mind alapterület mind alaprajzi kialakítás tekintetében I. Fogatolt rendszerek

10 DE MK ÉT 2012. I. Fogatolt rendszerek

11 DE MK ÉT 2012. kétfogatú elrendezés Ausztria I. Fogatolt rendszerek

12 DE MK ÉT 2012. Háromfogatú elrendezés kedvező olyan esetekben, amikor az építési program különféle alapterületű lakásokat kér Legelterjedtebb, amikor egy szinten két nagyobb és egy kisebb lakás kap helyet Nagyobb homlokzati felülettel rendelkező háromfogatú szekciónál mód van három nagyobb lakás kialakítására I. Fogatolt rendszerek

13 DE MK ÉT 2012. I. Fogatolt rendszerek

14 I. Fogatolt rendszerek Háromfogatú elrendezés, Finnország
DE MK ÉT 2012. Háromfogatú elrendezés, Finnország I. Fogatolt rendszerek

15 DE MK ÉT 2012. A négyfogatú elrendezés akkor szokásos, ha kis alapterületű lakások aránya magas az épület összetételében Négy kisebb lakást tartalmazó szekció inkább zártsorú foghíjtelek beépítésekor jöhet számításba, mert csupa kislakásokból álló, hosszabb sávház folyosós kialakítása gazdaságosabb Egykarú lépcső kialakítása lehetőséget teremt két nagyobb és két kisebb lakás kialakítására I. Fogatolt rendszerek

16 I. Fogatolt rendszerek négyfogatú lakóépületek Ausztria, Villach 2006
DE MK ÉT 2012. négyfogatú lakóépületek Ausztria, Villach I. Fogatolt rendszerek

17 Fogatolt pontházak I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012. Fogatolt pontházak A szabadon álló, egyetlen közlekedő magot tartalmazó fogatolt épületek, a pontházak négy szabad homlokzattal rendelkeznek, ami rendkívül kedvező a sorolható szekciókhoz képest Három vagy több fogatú rendszerek alkalmazhatóak a leggazdaságosabban, amennyiben a telek nagysága, a beépíthetőség és a szintterületi mutató megengedi I. Fogatolt rendszerek

18 DE MK ÉT 2012. I. Fogatolt rendszerek

19 A lakások fogatolt rendszerű épületben elfoglalt helyzetének,
DE MK ÉT 2012. A lakások fogatolt rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggése A tervezési program (megbízó) általában csak az igényelt lakások nagyságát, a különféle nagyságú lakások arányát fekteti le, azok térbeli szervezése a tervező dolga A lakások szobáit és a közvetlen, természetes megvilágítást igénylő konyháját a homlokzati falak mentén kell elhelyezni A kellően be nem világított sávba kerülhetnek az egyéb helyiségek (WC, gardrób, kamra, közlekedők stb…) A fürdőszoba, ha lehetséges kapjon természetes bevilágítási és szellőzési lehetőséget Az egy homlokzati fallal rendelkező lakások jellemzően 3 vagy több fogatszámú szekcióban fordulhatnak elő Mivel természetes megvilágítású helyiségeket csak egymás mellé lehet helyezni, kialakításuk csak kisebb szobaszám mellett lehetséges (ezeknek lehet esetleg belső konyhájuk is) Két hálószobát tartalmazó lakást ilyen esetben már csak nyújtott, aránytalan közlekedővel lehet elérni, melynek térkapcsolatai sokszor nem racionálisak, rossz arányúak I. Fogatolt rendszerek

20 DE MK ÉT 2012. I. Fogatolt rendszerek

21 DE MK ÉT 2012. Két, átellenes homlokzati fallal rendelkező lakások 2 vagy 3 fogatú szekciók jellemző típusai Ebben a helyzetben a kisebb (nappali + 1 hálószoba; garzon) lakások kedvezőtlenek, mert nem tudják kihasználni az adott geometriai lehetőséget és aránytalanok lehetnek gazdaságos épületmélység esetén Legalább 2 hálószobás (nappali + 1+1/2 háló; nappali + 2 háló) vagy annál nagyobb lakások jönnek számításba I. Fogatolt rendszerek

22 DE MK ÉT 2012. Két csatlakozó homlokzati fallal rendelkező saroklakások a sarokszekciónál vagy a pontházaknál fordulhatnak elő Ezekben lehetnek kisebbek is a lakások, de a rendkívül kedvező tájolási és sarokpanorámás kialakítás miatt inkább nagyobb alapterületű, legalább 2 önálló hálószobás lakást célszerű kialakítani I. Fogatolt rendszerek

23 A fogatolt rendszerű lakóépületek földszintjének kialakítása
DE MK ÉT 2012. A fogatolt rendszerű lakóépületek földszintjének kialakítása A lépcsőház kialakítását befolyásolja a földszinti padlóvonal magassága A földszinti padlóvonal szintjéig vezethet külső előlépcső is, de csak akkor, ha a szeméttároló nem a lépcsőházból nyílik és a főbejárat nem közvetlenül a közterülethez csatlakozik (max. 50 cm kinyúlás engedélyezett) Kedvező a lépcsőházi főbejáratnak a lépcsővel szembeni elhelyezése, mert a bejárat és a lépcső között tágas, jól megformálható előtér jön létre I. Fogatolt rendszerek

24 DE MK ÉT 2012. Zártsorú beépítésnél vagy hosszabb sávház esetén kerti kijárót kell tervezni a főbejárattal átellenes oldalon Ez nyílhat a magából a lépcsőházból, ha a földszinti padlóvonal elég magas ahhoz, hogy a közbenső pihenő alatt elegendő belmagasság maradjon (min. 2,20 méter) A kerthez vezethet a lépcsőháztól független átjáró de maga a földszinti előtér is átvezethet a hátsó kertbe I. Fogatolt rendszerek

25 I. Fogatolt rendszerek Ha a földszinten is lakások vannak, akkor
DE MK ÉT 2012. Ha a földszinten is lakások vannak, akkor azok kialakítása eltér az emeletitől a kiegészítő funkciók helyigénye miatt Lehet a földszinten kevesebb lakás, vagy ha a szabályozás nem zárja ki üzlet, vagy közös használatú helyiség A lakások közötti megfelelő hanggátlásról mindig gondoskodni kell I. Fogatolt rendszerek

26 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. Le Corbusier Marseille, Unité d’Habitation, 1959 II. Folyosós rendszerek

27 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. folyosós rendszernek azt az elrendezést nevezzük, amikor a lakások bejárata a vertikális közlekedőktől viszonylag távol esik, ezért a vízszintes közlekedő felület rövidebb- hosszabb folyosót képez az egy függőleges közlekedő mag által kiszolgált lakásszám jóval nagyobb lehet, mint a fogatolt rendszereknél a folyosó elhelyezkedhet az épület homlokzata mentén, ebben az esetben oldalfolyosóról beszélünk az épület belsejében pedig a belsőfolyosó II. Folyosós rendszerek

28 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. belső folyosós elrendezésnél a folyosó mindkét oldalán lakóegységek helyezkednek el ügyelni kell, hogy a folyosók természetes meg- világítása meg legyen oldva, ne legyen a belső folyosó sötét, nyomasztó II. Folyosós rendszerek

29 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. A fenti kategóriák határai sokszor átfednek és összemosódnak. Az egykarú lépcső lépcsőháza eleve folyosó jellegű, kissé nagyobb pihenőkkel kialakított egykarú lépcsőről nyíló lakások elrendezését akár folyosós rendszernek is nevezhetjük II. Folyosós rendszerek

30 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. Igen gyakori a fogatolt és folyosós rendszerek együttes alkalmazása jellemző példa, amikor kötött méretű zártsorú beépítésű foghíjtelkeket kell beépíteni, vagy amikor sarokházakat tervezünk optimális beépíthetőséggel II. Folyosós rendszerek

31 Oldalfolyosós lakóházak
DE MK ÉT 2012. Oldalfolyosós lakóházak II. Folyosós rendszerek

32 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. Oldalfolyosó lehet nyitott vagy zárt (üvegezett) A nyitott folyosót külső folyosónak, a konzolos formában kialakított külső folyosót függőfolyosónak szokás nevezni Amennyiben a beépítés engedi, vagy erre korlátozódik, a nyitott oldalfolyosót gyakran alkalmazzák, mert szellőzés és megvilágítás szempontjából teljes értékű Az egymás feletti folyosók az eső ellen is védelmet nyújtanak A felsőbb szinteken a diszkomfort érzet miatt célszerű magasított, kilátást gátló korlátot kialakítani (tériszony) A külső folyosóra nyíló helyiségek használati értékét csökkenti, hogy a folyosón közlekedők beláthatnak vagy hangjukkal zavarják a bent tartózkodók komfortérzetét (családi házaknál az előkert) Ez a zavaró hatás magas parapetű ablakokkal, vagy olyan helyiségekkel, melyeknél nem annyira zavaró (konyha, mosókonyha) Rossz azonban lakószobát tájolni a közlekedő folyosóra, mert nem tudjuk megvédeni a lakásunkat a folyamatos betekintéstől, esetleg betörésektől Amikor az oldalfolyosót a homlokzattól elhúzzák és külön tartószerkezettel támasztják alá a lakóegységeket pedig saját kis hidakról lehet megközelíteni (lakószobát ilyenkor sem célszerű az oldalfolyosóra nyitni) Zárt oldalfolyosó alkalmazása ritkább, mivel a folyosóra tájolt helyiségek szellőzését külön meg kell oldani (zárt folyosóba nem szellőztethetünk), ezen kívül a folyosó szellőzéséről is gondoskodni kell ,az üvegezés pedig költséges II. Folyosós rendszerek

33 Tájolás, horizontális közlekedés
DE MK ÉT 2012. Tájolás, horizontális közlekedés Oldalfolyosós épületek tájolása viszonylag szabad (É-D-i tengely mentén mindkét homlokzat benapozott, nem a tájolás dönti el az oldalfolyosó elhelyezkedését) K-NY-i tengely esetén északra kerül a folyosós közlekedő rendszer, ezáltal a huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségek a déli oldalon kapnak helyet Zártsorú foghíjtelek beépítése esetén sokszor előfordul, hogy az utcai homlokzat északi, ide kívánkoznék a függőfolyosó, de ez sok esetben elég bizarr látványt nyújt, ezért az ilyen elrendezés kerülése javasolt, vagy kivételesen gondos homlokzati megformálást igényel Az oldalfolyosó szélességi méretének alsó határértéke 1,10 m-ben lett rögzítve, ennek ellenére 1,20 méternél keskenyebb folyosó tervezése indokolatlan Kerekesszék befordulásához minimum 1,50 méter szélesség szükséges II. Folyosós rendszerek

34 Vertikális közlekedés
DE MK ÉT 2012. Vertikális közlekedés A vertikális közlekedési mag és a folyosó legtávolabbi szabad pontja között nem lehet 30 méternél nagyobb távolság (tűztávolság) A lépcsőház hosszabb folyosó esetén lehetőleg annak súlypontja körül legyen. Csatlakozhat a folyosó külső felületéhez, de elhelyezkedhet a lakások közé ékelődve is. Felvonót kisebb szintszámú épület esetén is indokolt tervezni, amennyiben a szintenkénti lakásszám magas Ilyenkor a függőleges közlekedés akadálymentes, a bútorok, nagyobb tárgyak mozgatása egyszerűbb, emelkedik a lakók komfortérzete II. Folyosós rendszerek

35 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. II. Folyosós rendszerek

36 Belsőfolyosós lakóházak
DE MK ÉT 2012. Belsőfolyosós lakóházak A belsőfolyosó az épület belsejében kialakított zárt közlekedőtér Bizonyos lakáselrendezéseknél kialakulhat kettős belső folyosó (amikor két, párhuzamos folyosó között kialakul egy mag, mely nem lakás célú helyiségeket tartalmaz) A tengelyben futó belső folyosót középfolyosónak is szokás nevezni A belsőfolyosós elrendezésnél mindkét homlokzaton csak egy irányba néző lakások vannak, magának az épületnek a tájolási lehetőségei igen kötöttek (a folyosó tengelye csak É-D-i, vagy ahhoz közeli lehet) A belső folyosó szellőzéséről is gondoskodni kell, történhet természetes úton (általában a folyosó végében) és mesterséges, gépi szellőzéssel A belső folyosók megvilágítása is igen korlátozott, sokszor egész nap mesterséges megvilágításra van szükség. Ez és a gépi szellőzés komoly elektromos fogyasztással bír, mely szintén a lakókat terheli (közös költség növekedése) A belső folyosó hosszát és szélességét kiürítési számítás szerint kell meghatározni. A belső folyosó szélességi méretei ne legyenek kisebbek, mint 1,50 méter, de legalább 1,80 méter lenne a javasolt akkor is, ha ezt a jogszabályok nem írják elő A bejárati ajtók szárnyai mindig befelé nyílnak, részben a baleset veszély miatt, részben a kiürítéskor kifelé nyíló ajtók tovább szűkítenék a közlekedő folyosót II. Folyosós rendszerek

37 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. II. Folyosós rendszerek

38 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései Az egyszobás lakások mutatkoznak a legelőnyösebbnek a közlekedő által kiszolgált lakásszám tekintetében, mert szélességi méretük nem haladja meg a 4,50 – 5,00 méter Az oldalfolyosó gazdaságos kihasználását hátráltatja az a tény, hogy az egyszobás lakások kicsiny alapterülete miatt az épületmélység is kicsiny (7 – 8 méternél nem lehet nagyobb) Az egyszobás lakások belső konyhával is kialakíthatóak, nem igényelnek feltétlenül ablakot a folyosó felőli oldalon, ezért legkevesebb járulékos közlekedő terület azok belsőfolyosós elrendezéséből adódik A nappali + 1 hálóhelyiséges lakásoknál a folyosó átellenes falán lévő szobák együttesen 7 -8 méter lakásszélességet adnak, ami még kedvezőnek mondható a konyha a külsőfolyosó felől természetes megvilágítást és szellőzést kaphat Belsőfolyosós elrendezésben csak akkor tud működni, ha a konyhára természetes megvilágításra nincs megrendelői igény II. Folyosós rendszerek

39 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései II. Folyosós rendszerek

40 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései Ha a kétszobás lakás közvetlen, természetes fénnyel megvilágított konyha igényével párosul, akkor a belsőfolyosós lakás szélessége elérné a 9,50 – 10,00 métert, ami a közös közlekedők kihasználtságát igencsak megkérdőjelezné (30 méter hosszú folyosóra csak 6 egység lenne elhelyezhető) a nappali + 2 vagy több lakószoba elhelyezése hagyományos folyosós rendszereknél már kritikussá Válik külsőfolyosós elrendezésnél elfogadható szélességű lakás csak akkor adódik, ha az egyik szoba a folyosóra néz - ha a folyosóra szobát nem tervezünk, akkor egy traktus homlokzati szélessége 10,00 – 12,00 métert elérheti, ami nagyon rossz arányokat vagy beépített lakásszámot eredményez II. Folyosós rendszerek

41 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései II. Folyosós rendszerek

42 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. Összetett térbeli elrendezésű folyosós épületek II. Folyosós rendszerek

43 II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012. Összetett térbeli elrendezésű folyosós épületek II. Folyosós rendszerek

44 DE MK ÉT 2012 Köszönöm a figyelmet ! Felhasznált szakirodalom
Kovács Péter DLA ás Kállai Ferenc egyetemi jegyzetei és képanyaga a többlakásos lakóépület előadásokhoz Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft. 2004 Internetes keresőoldal – Wikipédia Építészfórum Archdaily, MIMOA Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra való használata szerzői jogokat sért! Köszönöm a figyelmet !