Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DE MK ÉT 201 2. TÁRSASHÁZAK 4 Épülettervezés II.2012-2013 1. félév Tantárgyfelelős:Prof. Puhl Antal DLA habil Műteremvezetők:Ferencz Marcel DLA Török Dávid.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DE MK ÉT 201 2. TÁRSASHÁZAK 4 Épülettervezés II.2012-2013 1. félév Tantárgyfelelős:Prof. Puhl Antal DLA habil Műteremvezetők:Ferencz Marcel DLA Török Dávid."— Előadás másolata:

1 DE MK ÉT TÁRSASHÁZAK 4 Épülettervezés II félév Tantárgyfelelős:Prof. Puhl Antal DLA habil Műteremvezetők:Ferencz Marcel DLA Török Dávid DLA aspiráns Falvai Balázs DLA aspiráns Csanády Gábor DLA Előadó:Prof. Puhl Antal DLA habil

2 DE MK ÉT ELŐADÁS Többlakásos lakóépületek a lakások sorolása szerint I. Fogatolt rendszerek II. Folyosós rendszerek

3 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Alvar Aalto, Berlin, Hansaviertel, 1955

4 DE MK ÉT nagyságuktól függően feltárhatók egyetlen lépcsőházzal vagy több szekcióból is állhatnak ebben az esetben szekciónként egy lépcső-házzal I. Fogatolt rendszerek

5 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek zártsorú beépítésben, ha a telek nem túl széles, egyetlen lépcsőházzal megoldható a fogatolás

6 DE MK ÉT zártsorú, szélesebb foghíjtelek beépítésére több szekcióból álló fogatolt épület is szolgálhat Keretes beépítésnél és foghíj-, saroktelek beépítésnél a fogatolt sarokház építési vonala a sarokszekció mentén is átfordulhat Több szekció egyenes vonalú sorolásával sávházak alakulnak ki Egyes szekciók vízszintes elmozdításával vagy törtvonalú szekciók sorolásával plasztikus, egymáshoz többféleképpen illeszthető, szekciókkal tagolt épülettömeget lehet létrehozni I. Fogatolt rendszerek

7 DE MK ÉT egyfogatú elrendezés rendkívül ritka, mert a függőleges közlekedők kihasználtsága kedvezőtlen vagy kivételesen drága lakásoknál, ahol az elosztás elbírja a nagy alapterületű lakást vagy kivételesen kicsi alapterületű foghíjtelkeknél I. Fogatolt rendszerek

8 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek egyfogatú elrendezés Huggenberger Arhitekten Zürich 2006

9 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Kétfogatú elrendezés csak akkor gazdaságos, ha viszonylag nagy alapterületű lakásokat tartalmaz (telekméret függő) Kedvező a lakások átszellőztetése, amennyiben nincsenek a lakások túlcellázva válaszfalakkal A két lakás alaprajza lehet azonos (egymás tükörképe) és lehetnek eltérőek mind alapterület mind alaprajzi kialakítás tekintetében

10 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek

11 DE MK ÉT kétfogatú elrendezés Ausztria I. Fogatolt rendszerek

12 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Háromfogatú elrendezés kedvező olyan esetekben, amikor az építési program különféle alapterületű lakásokat kér Legelterjedtebb, amikor egy szinten két nagyobb és egy kisebb lakás kap helyet Nagyobb homlokzati felülettel rendelkező háromfogatú szekciónál mód van három nagyobb lakás kialakítására

13 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek

14 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Háromfogatú elrendezés, Finnország

15 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek A négyfogatú elrendezés akkor szokásos, ha kis alapterületű lakások aránya magas az épület összetételében Négy kisebb lakást tartalmazó szekció inkább zártsorú foghíjtelek beépítésekor jöhet számításba, mert csupa kislakásokból álló, hosszabb sávház folyosós kialakítása gazdaságosabb Egykarú lépcső kialakítása lehetőséget teremt két nagyobb és két kisebb lakás kialakítására

16 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek négyfogatú lakóépületek Ausztria, Villach 2006

17 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Fogatolt pontházak A szabadon álló, egyetlen közlekedő magot tartalmazó fogatolt épületek, a pontházak négy szabad homlokzattal rendelkeznek, ami rendkívül kedvező a sorolható szekciókhoz képest Három vagy több fogatú rendszerek alkalmazhatóak a leggazdaságosabban, amennyiben a telek nagysága, a beépíthetőség és a szintterületi mutató megengedi

18 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek

19 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek A lakások fogatolt rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggése A tervezési program (megbízó) általában csak az igényelt lakások nagyságát, a különféle nagyságú lakások arányát fekteti le, azok térbeli szervezése a tervező dolga A lakások szobáit és a közvetlen, természetes megvilágítást igénylő konyháját a homlokzati falak mentén kell elhelyezni A kellően be nem világított sávba kerülhetnek az egyéb helyiségek (WC, gardrób, kamra, közlekedők stb…) A fürdőszoba, ha lehetséges kapjon természetes bevilágítási és szellőzési lehetőséget Az egy homlokzati fallal rendelkező lakások jellemzően 3 vagy több fogatszámú szekcióban fordulhatnak elő Mivel természetes megvilágítású helyiségeket csak egymás mellé lehet helyezni, kialakításuk csak kisebb szobaszám mellett lehetséges (ezeknek lehet esetleg belső konyhájuk is) Két hálószobát tartalmazó lakást ilyen esetben már csak nyújtott, aránytalan közlekedővel lehet elérni, melynek térkapcsolatai sokszor nem racionálisak, rossz arányúak

20 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek

21 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Két, átellenes homlokzati fallal rendelkező lakások 2 vagy 3 fogatú szekciók jellemző típusai Ebben a helyzetben a kisebb (nappali + 1 hálószoba; garzon) lakások kedvezőtlenek, mert nem tudják kihasználni az adott geometriai lehetőséget és aránytalanok lehetnek gazdaságos épületmélység esetén Legalább 2 hálószobás (nappali + 1+1/2 háló; nappali + 2 háló) vagy annál nagyobb lakások jönnek számításba

22 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Két csatlakozó homlokzati fallal rendelkező saroklakások a sarokszekciónál vagy a pontházaknál fordulhatnak elő Ezekben lehetnek kisebbek is a lakások, de a rendkívül kedvező tájolási és sarokpanorámás kialakítás miatt inkább nagyobb alapterületű, legalább 2 önálló hálószobás lakást célszerű kialakítani

23 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek A fogatolt rendszerű lakóépületek földszintjének kialakítása A lépcsőház kialakítását befolyásolja a földszinti padlóvonal magassága A földszinti padlóvonal szintjéig vezethet külső előlépcső is, de csak akkor, ha a szeméttároló nem a lépcsőházból nyílik és a főbejárat nem közvetlenül a közterülethez csatlakozik (max. 50 cm kinyúlás engedélyezett) Kedvező a lépcsőházi főbejáratnak a lépcsővel szembeni elhelyezése, mert a bejárat és a lépcső között tágas, jól megformálható előtér jön létre

24 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Zártsorú beépítésnél vagy hosszabb sávház esetén kerti kijárót kell tervezni a főbejárattal átellenes oldalon Ez nyílhat a magából a lépcsőházból, ha a földszinti padlóvonal elég magas ahhoz, hogy a közbenső pihenő alatt elegendő belmagasság maradjon (min. 2,20 méter) A kerthez vezethet a lépcsőháztól független átjáró de maga a földszinti előtér is átvezethet a hátsó kertbe

25 DE MK ÉT I. Fogatolt rendszerek Ha a földszinten is lakások vannak, akkor azok kialakítása eltér az emeletitől a kiegészítő funkciók helyigénye miatt Lehet a földszinten kevesebb lakás, vagy ha a szabályozás nem zárja ki üzlet, vagy közös használatú helyiség A lakások közötti megfelelő hanggátlásról mindig gondoskodni kell

26 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Le Corbusier Marseille, Unité d’Habitation, 1959

27 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek folyosós rendszernek azt az elrendezést nevezzük, amikor a lakások bejárata a vertikális közlekedőktől viszonylag távol esik, ezért a vízszintes közlekedő felület rövidebb- hosszabb folyosót képez az egy függőleges közlekedő mag által kiszolgált lakásszám jóval nagyobb lehet, mint a fogatolt rendszereknél a folyosó elhelyezkedhet az épület homlokzata mentén, ebben az esetben oldalfolyosóról beszélünk az épület belsejében pedig a belsőfolyosó

28 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek belső folyosós elrendezésnél a folyosó mindkét oldalán lakóegységek helyezkednek el ügyelni kell, hogy a folyosók természetes meg- világítása meg legyen oldva, ne legyen a belső folyosó sötét, nyomasztó

29 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek A fenti kategóriák határai sokszor átfednek és összemosódnak. Az egykarú lépcső lépcsőháza eleve folyosó jellegű, kissé nagyobb pihenőkkel kialakított egykarú lépcsőről nyíló lakások elrendezését akár folyosós rendszernek is nevezhetjük

30 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Igen gyakori a fogatolt és folyosós rendszerek együttes alkalmazása jellemző példa, amikor kötött méretű zártsorú beépítésű foghíjtelkeket kell beépíteni, vagy amikor sarokházakat tervezünk optimális beépíthetőséggel

31 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Oldalfolyosós lakóházak

32 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Oldalfolyosó lehet nyitott vagy zárt (üvegezett) A nyitott folyosót külső folyosónak, a konzolos formában kialakított külső folyosót függőfolyosónak szokás nevezni Amennyiben a beépítés engedi, vagy erre korlátozódik, a nyitott oldalfolyosót gyakran alkalmazzák, mert szellőzés és megvilágítás szempontjából teljes értékű Az egymás feletti folyosók az eső ellen is védelmet nyújtanak A felsőbb szinteken a diszkomfort érzet miatt célszerű magasított, kilátást gátló korlátot kialakítani (tériszony) A külső folyosóra nyíló helyiségek használati értékét csökkenti, hogy a folyosón közlekedők beláthatnak vagy hangjukkal zavarják a bent tartózkodók komfortérzetét (családi házaknál az előkert) Ez a zavaró hatás magas parapetű ablakokkal, vagy olyan helyiségekkel, melyeknél nem annyira zavaró (konyha, mosókonyha) Rossz azonban lakószobát tájolni a közlekedő folyosóra, mert nem tudjuk megvédeni a lakásunkat a folyamatos betekintéstől, esetleg betörésektől Amikor az oldalfolyosót a homlokzattól elhúzzák és külön tartószerkezettel támasztják alá a lakóegységeket pedig saját kis hidakról lehet megközelíteni (lakószobát ilyenkor sem célszerű az oldalfolyosóra nyitni) Zárt oldalfolyosó alkalmazása ritkább, mivel a folyosóra tájolt helyiségek szellőzését külön meg kell oldani (zárt folyosóba nem szellőztethetünk), ezen kívül a folyosó szellőzéséről is gondoskodni kell,az üvegezés pedig költséges

33 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Tájolás, horizontális közlekedés Oldalfolyosós épületek tájolása viszonylag szabad (É-D-i tengely mentén mindkét homlokzat benapozott, nem a tájolás dönti el az oldalfolyosó elhelyezkedését) K-NY-i tengely esetén északra kerül a folyosós közlekedő rendszer, ezáltal a huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségek a déli oldalon kapnak helyet Zártsorú foghíjtelek beépítése esetén sokszor előfordul, hogy az utcai homlokzat északi, ide kívánkoznék a függőfolyosó, de ez sok esetben elég bizarr látványt nyújt, ezért az ilyen elrendezés kerülése javasolt, vagy kivételesen gondos homlokzati megformálást igényel Az oldalfolyosó szélességi méretének alsó határértéke 1,10 m-ben lett rögzítve, ennek ellenére 1,20 méternél keskenyebb folyosó tervezése indokolatlan Kerekesszék befordulásához minimum 1,50 méter szélesség szükséges

34 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek A vertikális közlekedési mag és a folyosó legtávolabbi szabad pontja között nem lehet 30 méternél nagyobb távolság (tűztávolság) A lépcsőház hosszabb folyosó esetén lehetőleg annak súlypontja körül legyen. Csatlakozhat a folyosó külső felületéhez, de elhelyezkedhet a lakások közé ékelődve is. Felvonót kisebb szintszámú épület esetén is indokolt tervezni, amennyiben a szintenkénti lakásszám magas Ilyenkor a függőleges közlekedés akadálymentes, a bútorok, nagyobb tárgyak mozgatása egyszerűbb, emelkedik a lakók komfortérzete Vertikális közlekedés

35 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek

36 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Belsőfolyosós lakóházak A belsőfolyosó az épület belsejében kialakított zárt közlekedőtér Bizonyos lakáselrendezéseknél kialakulhat kettős belső folyosó (amikor két, párhuzamos folyosó között kialakul egy mag, mely nem lakás célú helyiségeket tartalmaz) A tengelyben futó belső folyosót középfolyosónak is szokás nevezni A belsőfolyosós elrendezésnél mindkét homlokzaton csak egy irányba néző lakások vannak, magának az épületnek a tájolási lehetőségei igen kötöttek (a folyosó tengelye csak É-D-i, vagy ahhoz közeli lehet) A belső folyosó szellőzéséről is gondoskodni kell, történhet természetes úton (általában a folyosó végében) és mesterséges, gépi szellőzéssel A belső folyosók megvilágítása is igen korlátozott, sokszor egész nap mesterséges megvilágításra van szükség. Ez és a gépi szellőzés komoly elektromos fogyasztással bír, mely szintén a lakókat terheli (közös költség növekedése) A belső folyosó hosszát és szélességét kiürítési számítás szerint kell meghatározni. A belső folyosó szélességi méretei ne legyenek kisebbek, mint 1,50 méter, de legalább 1,80 méter lenne a javasolt akkor is, ha ezt a jogszabályok nem írják elő A bejárati ajtók szárnyai mindig befelé nyílnak, részben a baleset veszély miatt, részben a kiürítéskor kifelé nyíló ajtók tovább szűkítenék a közlekedő folyosót

37 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek

38 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Az egyszobás lakások mutatkoznak a legelőnyösebbnek a közlekedő által kiszolgált lakásszám tekintetében, mert szélességi méretük nem haladja meg a 4,50 – 5,00 méter Az oldalfolyosó gazdaságos kihasználását hátráltatja az a tény, hogy az egyszobás lakások kicsiny alapterülete miatt az épületmélység is kicsiny (7 – 8 méternél nem lehet nagyobb) Az egyszobás lakások belső konyhával is kialakíthatóak, nem igényelnek feltétlenül ablakot a folyosó felőli oldalon, ezért legkevesebb járulékos közlekedő terület azok belsőfolyosós elrendezéséből adódik A nappali + 1 hálóhelyiséges lakásoknál a folyosó átellenes falán lévő szobák együttesen 7 -8 méter lakásszélességet adnak, ami még kedvezőnek mondható a konyha a külsőfolyosó felől természetes megvilágítást és szellőzést kaphat Belsőfolyosós elrendezésben csak akkor tud működni, ha a konyhára természetes megvilágításra nincs megrendelői igény A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései

39 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései

40 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései Ha a kétszobás lakás közvetlen, természetes fénnyel megvilágított konyha igényével párosul, akkor a belsőfolyosós lakás szélessége elérné a 9,50 – 10,00 métert, ami a közös közlekedők kihasználtságát igencsak megkérdőjelezné (30 méter hosszú folyosóra csak 6 egység lenne elhelyezhető) a nappali + 2 vagy több lakószoba elhelyezése hagyományos folyosós rendszereknél már kritikussá Válik külsőfolyosós elrendezésnél elfogadható szélességű lakás csak akkor adódik, ha az egyik szoba a folyosóra néz - ha a folyosóra szobát nem tervezünk, akkor egy traktus homlokzati szélessége 10,00 – 12,00 métert elérheti, ami nagyon rossz arányokat vagy beépített lakásszámot eredményez

41 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggései

42 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Összetett térbeli elrendezésű folyosós épületek

43 DE MK ÉT II. Folyosós rendszerek Összetett térbeli elrendezésű folyosós épületek

44 Köszönöm a figyelmet ! Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra való használata szerzői jogokat sért! DE MK ÉT Felhasznált szakirodalom Kovács Péter DLA ás Kállai Ferenc egyetemi jegyzetei és képanyaga a többlakásos lakóépület előadásokhoz Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft Internetes keresőoldal – Wikipédia Építészfórum Archdaily, MIMOA


Letölteni ppt "DE MK ÉT 201 2. TÁRSASHÁZAK 4 Épülettervezés II.2012-2013 1. félév Tantárgyfelelős:Prof. Puhl Antal DLA habil Műteremvezetők:Ferencz Marcel DLA Török Dávid."

Hasonló előadás


Google Hirdetések