Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben Készítette: Karácsonyi Erika Phd. hallgató II. évfolyam DEBRECENI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben Készítette: Karácsonyi Erika Phd. hallgató II. évfolyam DEBRECENI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar."— Előadás másolata:

1 Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben Készítette: Karácsonyi Erika Phd. hallgató II. évfolyam DEBRECENI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskola Kutatási fórum június 18 – 20.

2 William Petty üzenete a XVII.század végéről: „... kis területű, kis népességű ország, helyzeténél, kereskedelménél és politikájánál fogva gazdaságban és erőben egyenlő lehet egy jóval hatalmasabb néppel és területtel rendelkező országgal. Különös tekintettel arra, hogyan vezetnek mindehhez kiemelkedően alapjaiban a hajózás és a vizi szállítás kedvező feltételei.” (Petty [2000]) Üzenet: a territoriális és demográfiai korlátok viszonylagosak.

3 A politikai gazdaságtan legújabb irányzatai szerint: a belső piac mérteitől függ az állam nemzetközi munkamegosztásban való részvétel előnyeinek és hátrányainak megítélése Anatolij Eljanov [1976] : megkülönbözteti a piac fejlettségi színvonalát (az áru- és pénzviszonyok szélességét véve alapul) felvevőképességétől (a fogyasztók számát is figyelembe véve)

4 A „kis államiság” határvonalai Simon Kuznets [1966] : 10 millió fő Kiss J. László [1966] : 15 millió fő Frank Rampersad [2000] : 1,5 milliós főnél Következtetés: A fogyasztók száma alapján történő elhatárolás viszonylagos.

5 Kusnetz [1981] : “…a modern gazdasági növekedés mennyiségi vonatkozásainak és korának különböző hatásai nem játszottak olyan vagy szerepet, hogy …a kis országokat a nagyoktól vagy a régieket az újaktól elkülönítsük.”

6 Gabriel A. Almond és G. Bingham Powel [1999]: nem feltétlenül kizárólagosan a nagy országok fontosak és befolyásosak: -Kuba - Egyesült Államoknak -Izrael - arab világ -Vatikánnak - világ

7 A politikai modell sem mérvadó: Demokrácia: Luxemburgban és az Egyesült Államokban Diktatúra: egyaránt kis, közepes, valamint nagy területű országokban.

8 Almond és Powell [1999] következtetései: -a világ országai nagyban eltérnek fizikai és emberi erőforrásaik tekintetében -a terület és a népesség nem határozzák meg a politikát, a gazdaságot, kultúrát, viszont fontos tényezők, amelyek befolyásolják a gazdasági fejlődést, a külkapcsolatokat, a védelmi és egyéb feladatokat

9 Francoise Perroux [1972] a kis nemzetek „gyöngeségét” három síkon ítéli meg: 1.magas külkereskedelmi koefficiens, földrajzilag és ágazatilag koncentrált termelés és export 2.„organikus” ipar hiánya 3.a kihívásokra megfelelően reagálni képes kutatók, technikusok, szakmunkások kiképzésének csökkentett lehetőségei

10 a “kis” vagy “gyenge” nemzet szövetségek és különféle kapcsolatok hálózatában áll a kis nemzet nem is létezhet másképpen, mint a világ koordináta-rendszerébe ágyazva a kis nemzet léte, cselekvése és sorsa a világméretű információáramlások és erőviszonyok között teljesedik ki

11 Csaba László [2000]: a “kis nemzetgazdaság ugyanúgy nem a nagy zsugorított mása, mint ahogy a kisvállalat sem lekicsinyített multi.” Az alkalmazkodóképesség kialakulásának szükségszerűsége, létének előnyei: -a kis országoknak nagyobb szükségük van egy jó intézményrendszerre, mivel ez hozzásegíti őket a szigorú szabályok betartása általi versenyben való részvételre -a kifele történő nyitás a kis államos számára létszükséglet (kereskedelem, pénzügy területén) -létrejön egy olyan ellenerő, mely a kis nemzetek nagyobb egységekbe történő beolvasztására irányuló törekvéseket visszafogják -a globalizáció nem jelenti a nemzetgazdaságok felszámolását, mivel az országok integrálódása igen egyenlőtlen - az élvonalbeli átalakuló országok ugyanazokkal a gazdasági- társadalmi problémákkal küszködnek, melyekkel a nem átalakulók

12 Európa kis állama: Szlovénia június 15-én Szlovénia kivált a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból július 30-án WTO tag 1996-ban CEFTA-tag 2004-ben EU tagállam január 1-től eurózóna tagállam

13 Sourse: Letöltés ideje: sz. melléklet PeriodGDPFinal consumption expanditure Hausehold consumption expanditure General government final consumption expanditure Export of goods and services Import of goods and services

14 Sourse: Letöltés ideje: sz. melléklet PeriodGDP per capita USD

15 Sourse: International Monetary Fund, World Economic Outlook Database, October 2008, estimate Letöltés ideje: sz. melléklet PeriodUnemployment rateGeneral government balance Percent of GDP Inflation, average consumer prices Index, 2000=100 GDP per capita USD 19909,2630,6n/a ,8670,27n/a ,30,84837, ,10,76149, ,0159, ,40,03867, ,30,29774, ,4-1,08280, ,9-0,73286, ,6-0,59491, , ,2-1,293108, ,3-1,475116, ,7-1,325122, ,3-1,335127, ,5-1,061130, ,9-0,821133, ,8-0, ,80,097146, ,317151,597

16 1. sz. táblázat Összes országrés és iparágak szerinti rések Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., október, 15. o. IparágSzlovéniaSzlovákiaCsehországMagyarország Élelmiszeripar4,394,541,934,04 Textilipar4,054,441,93,68 Fafeldolgozó és papírgyártó ipar 5,34,62,024,24 Kokszipar5,384,641,984,75 Vegyipar5,564,441,954,41 Műanyaggyártó ipar5,034,421,944,07 Mineral products5,054,451,934,03 Autó ipar5,194,441,895,32 Elektromos gépgyártó ipar5,74,411,885,71 Szállítás5,594,51,95,71 Összes ország rés5,124,491,934,6 Minimum4,054,411,883,68 Maximum5,74,642,025,71 Max - min1,650,230,132,03

17 2. sz. táblázat Total country gap and industry-specific gaps Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., október, 16. o. FreefdiEatrGovgerdIctH_lsLabcstCountry gap Szlovénia19,79028,867,2847,6205,12 Szlovákia2,03058,4841,81004,49 Csehország4,41031,7264,81001,93 Magyarország2,03025,452,4823,0704,6

18 3. sz. táblázat Total country gap and shares of policy variables in total country gap in percent (2004) IparágakFreeFDI [1] [1] Eatr [2] [2] Govgerd [3] [3] ICT [4] [4] H_ls [5] [5] Labcst [6] [6] Industry gap Élelmiszeripar Textilipar Fafeldolgozó és papírgyártó ipar Kokszipar Vegyipar Műanyaggyártó ipar Mineral products Autó ipar Elektromos gépgyártó ipar Szállítás [1] [1] intézményi akadályok hatásai a FDI beáramlásra (1-től 5-ig) [2] [2] átlag adókulcsok hatása a FDI beáramlásra (százalékban) [3] [3] kutatás-fejlesztési kiadások GDP arányának hatása a FDI beáramlásra [4] [4] információs és telekommunikációs infrastruktúra hatása a FDI beáramlásra (100 lakosra jutó telefon- és mobiltelefon szerződések, internet csatlakozások, valamint személyi számítógépek) [5] [5] az alacsony képzettségű alkalmazottak aránya az összes alkalmazottakéban [6] [6] a munka költségaránya a termelési költségekben (az alkalmazottak jövedelmeinek és a ledolgozott órák számának százalékaránya) Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., október, 23 o.

19 1. ábra Country’s Score Over Time Sourse: Letöltés ideje

20 Sourse: Letöltés ideje ábra Economic Freedom vs. World Avg

21 Következtetések: -Szlovénia jelképe is lehetne a helyes irányba haladó „kis” és egyáltalán nem „gyenge” államnak. -A komplex rendszerben való együttműködés a gazdaság versenyképességének növelésén keresztül úgy a külföldi, mint a nemzetgazdaságok fellendüléséhez vezethet. -Az intézmények minősége és a tőkepiacok határozzák meg a komplex globális rendszerben való sikeres részvételt. -Nincs szükség kortól és terjedelemtől függő különbségtételre az államok között.

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben Készítette: Karácsonyi Erika Phd. hallgató II. évfolyam DEBRECENI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések