Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben Készítette: Karácsonyi Erika Phd. hallgató II. évfolyam DEBRECENI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar.

Az előadások a következő témára: "Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben Készítette: Karácsonyi Erika Phd. hallgató II. évfolyam DEBRECENI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar."— Előadás másolata:

1 Kis államok: adaptív alrendszerek a világrendszerben Készítette: Karácsonyi Erika Phd. hallgató II. évfolyam DEBRECENI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskola Kutatási fórum 2009. június 18 – 20.

2 William Petty üzenete a XVII.század végéről: „... kis területű, kis népességű ország, helyzeténél, kereskedelménél és politikájánál fogva gazdaságban és erőben egyenlő lehet egy jóval hatalmasabb néppel és területtel rendelkező országgal. Különös tekintettel arra, hogyan vezetnek mindehhez kiemelkedően alapjaiban a hajózás és a vizi szállítás kedvező feltételei.” (Petty [2000]) Üzenet: a territoriális és demográfiai korlátok viszonylagosak.

3 A politikai gazdaságtan legújabb irányzatai szerint: a belső piac mérteitől függ az állam nemzetközi munkamegosztásban való részvétel előnyeinek és hátrányainak megítélése Anatolij Eljanov [1976] : megkülönbözteti a piac fejlettségi színvonalát (az áru- és pénzviszonyok szélességét véve alapul) felvevőképességétől (a fogyasztók számát is figyelembe véve)

4 A „kis államiság” határvonalai Simon Kuznets [1966] : 10 millió fő Kiss J. László [1966] : 15 millió fő Frank Rampersad [2000] : 1,5 milliós főnél Következtetés: A fogyasztók száma alapján történő elhatárolás viszonylagos.

5 Kusnetz [1981] : “…a modern gazdasági növekedés mennyiségi vonatkozásainak és korának különböző hatásai nem játszottak olyan vagy szerepet, hogy …a kis országokat a nagyoktól vagy a régieket az újaktól elkülönítsük.”

6 Gabriel A. Almond és G. Bingham Powel [1999]: nem feltétlenül kizárólagosan a nagy országok fontosak és befolyásosak: -Kuba - Egyesült Államoknak -Izrael - arab világ -Vatikánnak - világ

7 A politikai modell sem mérvadó: Demokrácia: Luxemburgban és az Egyesült Államokban Diktatúra: egyaránt kis, közepes, valamint nagy területű országokban.

8 Almond és Powell [1999] következtetései: -a világ országai nagyban eltérnek fizikai és emberi erőforrásaik tekintetében -a terület és a népesség nem határozzák meg a politikát, a gazdaságot, kultúrát, viszont fontos tényezők, amelyek befolyásolják a gazdasági fejlődést, a külkapcsolatokat, a védelmi és egyéb feladatokat

9 Francoise Perroux [1972] a kis nemzetek „gyöngeségét” három síkon ítéli meg: 1.magas külkereskedelmi koefficiens, földrajzilag és ágazatilag koncentrált termelés és export 2.„organikus” ipar hiánya 3.a kihívásokra megfelelően reagálni képes kutatók, technikusok, szakmunkások kiképzésének csökkentett lehetőségei

10 a “kis” vagy “gyenge” nemzet szövetségek és különféle kapcsolatok hálózatában áll a kis nemzet nem is létezhet másképpen, mint a világ koordináta-rendszerébe ágyazva a kis nemzet léte, cselekvése és sorsa a világméretű információáramlások és erőviszonyok között teljesedik ki

11 Csaba László [2000]: a “kis nemzetgazdaság ugyanúgy nem a nagy zsugorított mása, mint ahogy a kisvállalat sem lekicsinyített multi.” Az alkalmazkodóképesség kialakulásának szükségszerűsége, létének előnyei: -a kis országoknak nagyobb szükségük van egy jó intézményrendszerre, mivel ez hozzásegíti őket a szigorú szabályok betartása általi versenyben való részvételre -a kifele történő nyitás a kis államos számára létszükséglet (kereskedelem, pénzügy területén) -létrejön egy olyan ellenerő, mely a kis nemzetek nagyobb egységekbe történő beolvasztására irányuló törekvéseket visszafogják -a globalizáció nem jelenti a nemzetgazdaságok felszámolását, mivel az országok integrálódása igen egyenlőtlen - az élvonalbeli átalakuló országok ugyanazokkal a gazdasági- társadalmi problémákkal küszködnek, melyekkel a nem átalakulók

12 Európa kis állama: Szlovénia 1992. június 15-én Szlovénia kivált a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból 1995. július 30-án WTO tag 1996-ban CEFTA-tag 2004-ben EU tagállam 2007. január 1-től eurózóna tagállam

13 Sourse: http://unstats.un.org/unsd/snaama/selectionbasicFast.asphttp://unstats.un.org/unsd/snaama/selectionbasicFast.asp Letöltés ideje: 2009.05.13 1 sz. melléklet PeriodGDPFinal consumption expanditure Hausehold consumption expanditure General government final consumption expanditure Export of goods and services Import of goods and services 19901784712450948629651583913703 199113012949071272363106299446 19921285895887089250079397063 199313012102327609262274757336 199414771112218370285186628345 199520555161181224838701038610762 199620737161161223638801055510759 199720002152331152537081047610652 199821299161351219339421110611431 199921836166081256340451053711471 200019603149091116537451073211421 200120135152721130839641131411477 200222701169511252644241274512467 200328597213631581755461568515744 200433231244501805463961956919989 200535122257631895868052212622348 200638197277442039773472573526113 200745908323552400283533279133595

14 Sourse: http://unstats.un.org/unsd/snaama/selectionbasicFast.asphttp://unstats.un.org/unsd/snaama/selectionbasicFast.asp Letöltés ideje: 2009.05.13 2. sz. melléklet PeriodGDP per capita USD 19909263 19916725 19926618 19936670 19947544 199510465 199610530 199710135 199810773 199911027 20009882 200110132 200211403 200314340 200416639 200517566 200619090 200722936

15 Sourse: International Monetary Fund, World Economic Outlook Database, October 2008, 2007-2009 estimate Letöltés ideje: 2009.05.13 3. sz. melléklet PeriodUnemployment rateGeneral government balance Percent of GDP Inflation, average consumer prices Index, 2000=100 GDP per capita USD 19909,2630,6n/a9263 19915,8670,27n/a6725 19928,30,84837,2066618 19939,10,76149,0866670 199490,0159,2697544 19957,40,03867,36310465 19967,30,29774,02110530 19977,4-1,08280,15710135 19987,9-0,73286,55410773 19997,6-0,59491,90611027 20007-1,2541009882 20016,2-1,293108,55510132 20026,3-1,475116,44911403 20036,7-1,325122,97714340 20046,3-1,335127,41516639 20056,5-1,061130,54817566 20065,9-0,821133,81219090 20074,8-0,08513864322936 20084,80,097146,811 20095-0,317151,597

16 1. sz. táblázat Összes országrés és iparágak szerinti rések Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., 2008. október, 15. o. IparágSzlovéniaSzlovákiaCsehországMagyarország Élelmiszeripar4,394,541,934,04 Textilipar4,054,441,93,68 Fafeldolgozó és papírgyártó ipar 5,34,62,024,24 Kokszipar5,384,641,984,75 Vegyipar5,564,441,954,41 Műanyaggyártó ipar5,034,421,944,07 Mineral products5,054,451,934,03 Autó ipar5,194,441,895,32 Elektromos gépgyártó ipar5,74,411,885,71 Szállítás5,594,51,95,71 Összes ország rés5,124,491,934,6 Minimum4,054,411,883,68 Maximum5,74,642,025,71 Max - min1,650,230,132,03

17 2. sz. táblázat Total country gap and industry-specific gaps Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., 2008. október, 16. o. FreefdiEatrGovgerdIctH_lsLabcstCountry gap Szlovénia19,79028,867,2847,6205,12 Szlovákia2,03058,4841,81004,49 Csehország4,41031,7264,81001,93 Magyarország2,03025,452,4823,0704,6

18 3. sz. táblázat Total country gap and shares of policy variables in total country gap in percent (2004) IparágakFreeFDI [1] [1] Eatr [2] [2] Govgerd [3] [3] ICT [4] [4] H_ls [5] [5] Labcst [6] [6] Industry gap Élelmiszeripar23.220.0033.868.5437.550.004.39 Textilipar24.600.0035.889.0533.430.004.05 Fafeldolgozó és papírgyártó ipar 20.060.0029.247.3847.010.005.30 Kokszipar18.990.0027.696.9850.000.005.38 Vegyipar18.810.0027.436.9250.610.005.56 Műanyaggyártó ipar 19.950.0029.097.3447.120.005.03 Mineral products19.860.0028.977.3047.370.005.05 Autó ipar19.140.0027.927.0449.440.005.19 Elektromos gépgyártó ipar 17.500.0025.526.4454.280.005.70 Szállítás17.830.0026.006.5653.320.005.59 [1] [1] intézményi akadályok hatásai a FDI beáramlásra (1-től 5-ig) [2] [2] átlag adókulcsok hatása a FDI beáramlásra (százalékban) [3] [3] kutatás-fejlesztési kiadások GDP arányának hatása a FDI beáramlásra [4] [4] információs és telekommunikációs infrastruktúra hatása a FDI beáramlásra (100 lakosra jutó telefon- és mobiltelefon szerződések, internet csatlakozások, valamint személyi számítógépek) [5] [5] az alacsony képzettségű alkalmazottak aránya az összes alkalmazottakéban [6] [6] a munka költségaránya a termelési költségekben (az alkalmazottak jövedelmeinek és a ledolgozott órák számának százalékaránya) Forrás: Christian Bellak, Markus Leibrecht and Robert Stehrer: The Role of Public Policy in Closing Foreign Direct Investment Gaps: An Empirical Analysis Working Papers nr. 48., 2008. október, 23 o.

19 1. ábra Country’s Score Over Time Sourse: http://www.heritage.org/index/Country/Slovenia Letöltés ideje. 2009.05.18

20 Sourse: http://www.heritage.org/index/Country/Slovenia Letöltés ideje. 2009.05.18 2. ábra Economic Freedom vs. World Avg

21 Következtetések: -Szlovénia jelképe is lehetne a helyes irányba haladó „kis” és egyáltalán nem „gyenge” államnak. -A komplex rendszerben való együttműködés a gazdaság versenyképességének növelésén keresztül úgy a külföldi, mint a nemzetgazdaságok fellendüléséhez vezethet. -Az intézmények minősége és a tőkepiacok határozzák meg a komplex globális rendszerben való sikeres részvételt. -Nincs szükség kortól és terjedelemtől függő különbségtételre az államok között.

22 Köszönöm a figyelmet!