Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Természetvédelmi mérnök BSc alapszak tantervfejlesztése a HEFOP 3.3.1 program keretében Dr. Juhász Lajos (DE, MTK)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Természetvédelmi mérnök BSc alapszak tantervfejlesztése a HEFOP 3.3.1 program keretében Dr. Juhász Lajos (DE, MTK)"— Előadás másolata:

1 A Természetvédelmi mérnök BSc alapszak tantervfejlesztése a HEFOP program keretében Dr. Juhász Lajos (DE, MTK)

2 A Természetvédelmi mérnök BSc alapításának előzményei Hallgatói szemléletváltás! DATE Természetvédelmi Klub (1985) - hallgatói kezdeményezésre aktív természetvédelmi tevékenység  Kutatótáborok  Rekonstrukciós természetvédelmi munka (pl.: Hortobágy-Ohati-erdő)  Rekonstrukciós természetvédelmi munka (pl.: Hortobágy-Ohati-erdő)  Részvétel fajvédelmi programokban  Részvétel fajvédelmi programokban  Ismeretterjesztés (nyilvános tantermi előadások)  Ismeretterjesztés (nyilvános tantermi előadások)  Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat  Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat  Tanulmányutak, emlék- és kutatóexpedíciók  Tanulmányutak, emlék- és kutatóexpedíciók KÖRNYEZETÜNKÉRT DÍJ (2002) „Nemcsak a védett az érték” 

3 A Természetvédelmi mérnök BSc alapításának előzményei  A képzési szerkezet változása - a természetvédelmi szakirányú képzés bővülése  A képzési szerkezet változása - a természetvédelmi szakirányú képzés bővülése A természetvédelem tárgy a különböző képzési formákban:  Környezetgazdálkodási agrármérnök szakirány (1992)  Környezetgazdálkodási agrármérnök szakirány (1992)  Környezetgazdálkodási agrármérnök szak (1999)  Környezetgazdálkodási agrármérnök szak (1999)  Vadgazda mérnök főiskolai szak (1998)  Vadgazda mérnök főiskolai szak (1998)  Vidékfejlesztési szakirány és szak (2000)  Vidékfejlesztési szakirány és szak (2000) Természetvédelmi mérnök főiskolai szak (2002) Előzmény: országos szinten szakalapítás (2001)!

4 A Természetvédelmi mérnök BSc alapításának előzményei Természetvédelmi mérnök szak (főiskolai és BSc): - A s zak alapítása (országos szinten) DE, MTK: A s zak alapításának és indításának engedélyezése: Első évfolyam (főiskolai szak) beiskolázása: Lineáris képzésben, BSc szintű alapképzés: MSc szintű mesterképzés : Jelenlegi helyzet: - Nappali tagozat: 3 évfolyam - Levelező tagozat: 3 évfolyam

5 A HEFOP programban elvégzett tantervfejlesztési tevékenység A Természetvédelmi mérnök BSc szak fejlesztését alapozó és kiegészítő tevékenységek a HEFOP programban A Természetvédelmi mérnök BSc szak fejlesztését alapozó és kiegészítő tevékenységek a HEFOP programban:   Kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése   Átjárhatóság vizsgálata és biztosítása   Tantárgyi programok fejlesztése és tananyagfejlesztés   Tantervfejlesztés – tantervmódosítás

6

7

8 Az á tjárhatóság vizsgálata és biztosítása FSZ  BSc   Az ú j SZVK szerinti tantervkidolgozás a Gyógy- és Fűszernövény termesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzés esetén.   A Természetvédelmi mérnök BSc tantervi áttekintése – az FSZ- hez kapcsolódó modularizáció alapján módosítási javaslatok.   A FSZ  BSc átmenet esetén 34 kredit (1 félévi terhelés) beszámítása.   A BSc  FSZ átmenet esetén teljesítendő modulrészek lehatárolása.

9 Átjárhatóság vizsgálata és biztosítása BSc: DE  PE Hasonlóság elemzése DE-PE Természetvédelmi mérnök BSC szakok összevetésében ( csak kötelező tárgyak ) DE, MTK PE, GMK ∑%Egyezés ,3 Hasonlóság ,7 Eltérés ∑

10 Az á tjárhatóság vizsgálata és biztosítása BSc: DE  PE   A két intézményben a Természetvédelmi mérnök BSc szakok között magas az átjárhatóság szintje.   Ez jelenleg 61,3%-os.   Ugyanakkor a képzés országos diverzitásának biztosítását jelentő intézményspecifikus képzési sajátosságoktól, a hasonlósági szint már 80%-os, ami egyértelműen megfelelő szintű horizontális intézményközi átjárhatóságot tesz lehetővé.

11 Tantárgyi programok fejlesztése Tantárgyi program 1. A tantárgy neve: 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. A szak megnevezése: 4. A tantárgy típusa: 5. A tantárgy oktatásának időterve: 6. A tantárgy kreditértéke: 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: 8. Az oktatás személyi feltételei: 9. A tantárgy tartalma: 10. Évközi ellenőrzés módja: 11. Számonkérés módja: 12. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 13. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: 14. Vizsgatételek: Course description 1. Title of the course 2. Name and title of the lecturer 3. Name of the degree programme 4. Type of course 5. Schedule of education 6. Credit value of the course 7. Educational objective 8. Personnel background 9. Course content 10. Mode of assessment during the semester 11. Type of exam 12. Compulsory practice related to the course 13. Compulsory and recommended literature 14. Exam themes

12 Tananyag fejlesztés: 92 tantárgy (ppt) kidolgozása

13 Tantervfejlesztés – tantervmódosítás DE MTK és PE GMK: Összesen 6 Kari Tanács elé benyújtott komplex tanterv- módosítási javaslat. DE MTK esetén: - egyes tantárgyak oktatási időszakának, óraszámának, kreditértékének módosítása - új tárgy: Biztonságtechnika és munkavédelem PE GMK esetén: - egyes tantárgyak oktatási időszakának, óraszámának, kreditértékének és a tantárgyi tematika módosítása, több tantárgy nevének változtatása

14 Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Átjárhatóság Keszthelyen Együtt oktatható tantárgyak névváltozásai: Számvitel és pénzgazdálkodás → Számviteli és pénzügyi ismeretek Jogi és igazgatási ismeretek → Jogi ismeretek Hidrológia és vízgazdálkodás → Vízgazdálkodás Általános ökológia → Ökológia

15 Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Átjárhatóság Keszthelyen Együtt oktatható tantárgyak névváltozásai: Marketing 3 óra → 2 óra Állattenyésztési alapismeretek 2+2 → 3+2 (Őshonos háziállatok tenyésztése rovására) Együtt oktatható tantárgyak félévek közötti változásai: Geodézia és földnyilvántartás 1. félév → 2. félév Éghajlattan 3. félév → 2. félév Vízgazdálkodás 2. félév → 3. félév

16 Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Későbbi változások A tantárgyak jobb egymásra épüléséért Dendrológia egy évvel előrekerült, hogy alapozzon az erdészetnek Környezetvédelem egy évvel későbbre került, hogy alapozhasson a talaj-, levegő- és víztani ismeretekre Biogeográfia egy félévvel hátrakerült, hogy a rendszertani ismeretek birtokában lehessen lehallgatni

17 Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Későbbi változások Arányok megváltoztatása Dendrológia, általános természetvédelem és biogeográfia 1-1 órája  Növényrendszertan és társulástan +2 óra Állatrendszertan +1 óra (beépítve a biogeográfiai ismereteket is)

18 Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Utolsó félév óraszámai 7. félév korában 11 hetes volt, 15 lett, ezért: Természetvédelmi jog és szakigazgatás 5+0  3+0 Ökoturizmus 2+0  1+0 Növény- és állatkereskedelem 2+0  1+0 Élőhely- és fajvédelem 2+1  1+1 Védett területek ökonómiája 4+0  2+1

19 Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Debrecen és Keszthely KKK-ból kiindulva nagyon sok hasonlóság, ezek mellett eltérések is az egyéni sajátosságok révén Tantervfejlesztés a KKK-ból hiányzó, de fontos ismeretek felvételével a differenciált szakmai ismeretek közé: kémia, mikrobiológia – utóbbi a HEFOP keretében

20 Összegzés A HEFOP program keretében végrehajtott komplex tantervfejlesztés során kialakított oktatási mátrix, a bolognai elvekkel messzemenőkig egyezve mind intézményen belüli, mind intézményközi horizontális, és vertikális átjárhatóságot tesz lehetővé úgy, hogy megfelel a KKK-nak és megtartja az intézményi specifikumokat is.

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Természetvédelmi mérnök BSc alapszak tantervfejlesztése a HEFOP 3.3.1 program keretében Dr. Juhász Lajos (DE, MTK)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések