Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette : Kispál Flórián 1.évf. Földrajz Bsc.  Szocialista város: Ezt a városfajtát igazából nem lehet pontosan definiálni. Oka : hogy sokfajta megközelítés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette : Kispál Flórián 1.évf. Földrajz Bsc.  Szocialista város: Ezt a városfajtát igazából nem lehet pontosan definiálni. Oka : hogy sokfajta megközelítés."— Előadás másolata:

1 Készítette : Kispál Flórián 1.évf. Földrajz Bsc

2  Szocialista város: Ezt a városfajtát igazából nem lehet pontosan definiálni. Oka : hogy sokfajta megközelítés alapján mondhatjuk egy városra hogy szocialista. Magyarországon öt kritériumnak kell megfelelni ahhoz hogy ebbe a típusba beletartozzon.  Ipari város: Olyan település, amelynek fő funkciói az iparhoz kapcsolódnak, lakosságának többsége az iparban talál megélhetést  Új város: Az újonnan alapított, vagy községből jelentős fejlesztéssel várossá szervezett településeket szokás így nevezni

3  A 3 fogalom szorosan összekapcsolódik: mindegyik szocialista város ipari jellegű, legtöbbjük újonnan alapított. Számos új város ipari funkciókkal létesült. De az ipari, illetve új városoknak csak egy része sorolható a szocialista városok közé.  Beluszky Pál az ipari várost külön típusként határozta meg és ezen belül három típust különít el.  1, Szocialista iparváros : Dunaújváros, Ajka,Kazincbarcika, Komló, Tiszaújváros, Várpalota, Oroszlány és Martfű  2, ipari városokat : Ózd, Paks, Nyergesújfalu, Simontornya és Téglás  3, ipari városok lakófunkciókkal : Bonyhád, Mór, Dorog, Százhalombatta, Bátonyterenye, Tolna, Sajószentpéter és Lőrinci

4  1980-ig úgy tartották hogy a Rákosi- korszakban nem is létezett semmiféle területfejlesztési politika, csak a szocialista városok építésére vonatkozó ad hoc tervek készültek.  Ez az állítás 1980 után azonban megdőlt, hisz elérhetővé váltak a titkosított adatok a területfejlesztési programokról  A kormány részéről ebben az időben nem is voltak tervek -az első ötéves terv kivételével- a fejlesztésre, de különböző tervezőműhelyek számos programot dolgoztak ki viszont ezek nem nyertek hivatalos jóváhagyást

5  Az első és talán a legfontosabb ismérv, hogy a szocialista városok a politika és a gazdaságpolitika által kiemelt települések és így a rendszer kedvezményezettjei  A második, hogy ezek a település. Legtöbbször egy nehézipari gyár vagy termelőüzem dolgozóinak épültek.  A harmadik jellegzetesség, hogy a szocialista városokban az iparban foglalkoztatottak száma 1949 és 1990 között áltagosan a lakosság 60%-a. Ezekben a városokban a szolgáltatásokban dolgozók aránya csekély

6 Forrás : Germuska Pál : Ipari város, új város, szocialista város (saját szerkesztés)

7  A negyedik fő jellegzetesség, hogy a szocialista városokban teljesen hiányoznak vagy jelentéktelenek a városi tradíciók, hiányzik a városközpontjuk  Az ötödik, hogy a szocialista városok többségét a régi városokat sokszorosan felülmúló népességnövekedés jellemezte. Magas volt a fiatalkorú népesség aránya.  1949-től a rendszerváltásig Dunaújváros népessége tizenötszörösére, Tiszaújvárosé tizennégyszeresére, Százhalombattáé tízszeresére, Kazincbarcikáé hétszeresére, Oroszlányé hatszorosára és Komlóé négyszeresére nőtt. Messze több mint a vidéki városokban ahol csupán 1,4-szeres volt a lakosság növekedése

8  Politikai, szociológiai, településföldrajzi és demográfiai kritériumok (a szocialista rendszerekben elfoglalt kiemelt helyzet, a speciális ipari funkciók, az ipari foglalkoztatottak túlsúlya, a városi tradíciók hiánya és a gyors népességnövekedés) együttes figyelembe vételével mondjuk egy városra hogy szocialista város.  Magyarországon 11 várost sorolunk ide : Ajkát, Dunaújvárost, Kazincbarcikát, Komlót, Oroszlányt, Ózdot, Salgótarjánt, Százhalombattát, Tatabányát, Tiszaújvárost és Várpalotát. Százhalombatta és Tiszaújváros(korábban Leninváros) alapítása a többi városéhoz képest eltolódott.

9  Tiszaújváros mindhárom várostípusba beletartozik, hiszen újonnan alapított, iparra épülő és szocialista vezetés hatására létrejött város.  1955-ben kezdték építeni Tiszaszederkény mellett. Ezt a nevet használta a város, amíg át nem nevezték 1970-ben, Lenin születésének 100. évfordulóján.  A város különleges szerepet töltött be a szocialista tömbön belül,hisz kiváltság volt,hogy a város Lenin nevét viselhette.  Az építkezés 3 szakaszból állt. Épül a város-1965 Forrás:

10  Az első szakaszban a hőerőművet építették meg, amely hatására a városban megindult a villamosenergia-termelés így elkezdődhetett a Tiszai Vegyi Kombinát építése is.  A TVK-ban először a festékgyárat építették meg 1961-ben, ezt követte a műtrágyagyár, polietiléngyár majd a olefingyár. Az erőmű és a TVK összesen évi 9 millió tonna kőolajat használt fel,ma egész Magyarország nem használ fel ennyit.1962-ben nagy volumenű építkezésekbe kezdtek mivel a gyár dolgozóinak szállásra volt szükségük. Sok panelházat húztak fel és boltokat nyitottak. Csatornaépítés az erőmű mellett Forrás:

11  A második szakaszban egyre több épületet építettek ra közel 1500 lakás állt készen a dolgozók számára. Ebben az évben már meg is kapta Tiszaszederkény a városi rangot.  Harmadik szakasz: a város lakossága elérte a főt és a város vezetősége két általános iskolát, egy középiskolát és egy művelődési központot építetett.1981 után ide helyezték át Mezőcsátról a járási székhelyet. Tiszaújváros lakosságának átlagéletkora nem haladta meg a 24 éves kort Iskola építése Forrás:

12  Ipara a Tiszapalkonya határában létesítendő új hőerőmű beruházással kezdődött, 1951-ben  1952-ben határozatot hoztak egy földgáz-alapú kombinát létrehozásáról. Ez a létesítmény lett a mai TVK jogelődje, a Tiszavidéki Vegyi Kombinát.  A TVK első működő egysége a Romániából érkező gáz fogadásához szükséges Gázüzem volt. Ez az üzem ben kezdte meg a működést Csatornaépítés az erőmű mellett 1959-ben Forrás:

13  1958 áprilisában megszületett a Lakkfesték és Műgyantagyár beruházási programja és 1961 kezdte meg termelést.  Mivel megnőtt az igény a mezőgazdaság fejlesztésére ezért 1961-ban megkezdték a műtrágyagyár építését amely 1964-ig tartott.  A már teljes kapacitással működő Tiszai Vegyi Kombinátot novemberében avatták fel.  1967-ben a Gépgyárban is beindult a munka. A petrolkémiai tevékenység az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött 1970-ben

14  1970-ben kötötték meg a Magyar-Szovjet Olefinkémiai Egyezményt, mely megteremtette petrolkémiai fejlesztések alapját. Az együttműködés első lépcsője az 1975-ben felavatott Olefingyár volt. így beindulhatott a gyárban a műanyaggyártás.  1986-ban kezdte meg termelését a Geotextília üzem, ahol évente 17 millió négyzetméter nem szőtt textíliát gyártottak.

15  Tiszaújváros ipara ma már nem annyira jelentős mint rendszerváltás előtt, de így is a leggazdagabb városok közé tartozik.  Gfk Hungária piackutató intézet felmérése szerint Tiszaújváros vásárlóerő-indexe 130 fölött van,ezzel az értékkel 2012-ben az ötödik leggazdagabb település volt Magyarországon.

16 Forrás: B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ (saját szerkesztés)

17  Magyarországon kevés kutatás folyik a szocialista városok tanulmányozásával, mégis a lakosság tizede ma is volt szocialista városban él és a lakosság nagy része iparvárosban  A nemzetközi szakirodalomban tévesen azon városokat hívják szocialista városnak, amelyek a keleti tömb országainak városai.

18


Letölteni ppt "Készítette : Kispál Flórián 1.évf. Földrajz Bsc.  Szocialista város: Ezt a városfajtát igazából nem lehet pontosan definiálni. Oka : hogy sokfajta megközelítés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések