Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Berettyóújfalu vonzáskörzete Készítette: Duró Ferenc II. évf. Történelem-Földrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Berettyóújfalu vonzáskörzete Készítette: Duró Ferenc II. évf. Történelem-Földrajz."— Előadás másolata:

1 Berettyóújfalu vonzáskörzete Készítette: Duró Ferenc II. évf. Történelem-Földrajz

2 Berettyóújfalu elhelyezkedése Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar megyében az északi szélesség 47° 13’ és a keleti hosszúság 21°32’ metszéspontjában található. A Berettyó folyó partján fekszik, két fontos közút kereszteződésében (42-es és 47-es számú). Debrecentől kb. 40 km-re, Nagyváradtól pedig kb. 35 km-re található. A MÁV 101. számú Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonala is átszeli a várost, amely egyben egy nemzetközi tranzitvonal Románia felé január 1-től pedig Hajdú Bihar megye Berettyóújfalui járásának központja. A város teljes népességének száma fő (2010. január 1.) a népsűrűség pedig 90,11 fő/km 2. A település teljes területe 170,98 km 2.

3 Kép forrása:

4 A város természetföldrajza A "Herpály Gyógyvíz" jellemzői (2010) A víz lúgos:PH 8,2 Keménysége kicsi:10 mg/l CaO, (1nkf) Összes oldott anyag:1880 mg/l Hidrogénkarbonát:1242 mg/l Nátrium:490 mg/l Metakovasav:90 mg/l Klorid:56 mg/l Szulfát:35 mg/l Kálium:5,2 mg/l Kalcium:5,1 mg/l Ammónium:4,1 mgl /Beretty%C3%B3-h%C3%ADd rettyoujfalui-uszoda-strand-es- gyogyfurdo-berettyoujfalu Berettyóújfalu az újkőkortól napjainkig. Szerk.: Kállai Irén. Berettyóújfalu,2011. Saját szerkesztés.

5 al_beka_hullo/mocsariteknos.htm /12/2009-a-kek-vercse-es-a-vetesi- varju-vedelmenek-eve_

6 Mocsaras terület->Sárrét és Hortobágy találkozása Folyószabályozás, lecsapolás. Mezőgazdasági művelés Állat és növényvilág->veszélybe került. Bihari- sík tájvédelmi körzet. Thermal víz. Gyógyfürdő.

7 Berettyóújfalu a történelem tükrében A térségről előkerült régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a terület már az ókorban is lakott volt. Főként a bronzkortól kezdve vannak leleteink elég szép számban, utána pedig a vaskorban a szkíták, a szarmaták, a kelták és a hunok hódították meg a területet. Fontos régészeti leletek helye a Herpály-Földvárhalom, ami egy ún. tell. A tellek réteges települést jelentenek. A Honfoglalás után (895) szintén régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a terület is lakott volt. Főleg apró falvak alakultak ki, sokszor egymáshoz igen közel. A mai Berettyóújfalu közigazgatási területén is több mint 10 település jött létre. Ezek a falvak sokszor gyorsan elpusztultak, újjáépültek. Városom neve is erre utalhat, hiszen a nova villa (új falu) arra utal, hogy egyszer biztosan újjá kellett építeni. Az 1241-ben hazánkra zúduló tatár seregek nagy pusztítást végeztek ezen a területen is, de miután a keleti nép elhagyta az országunkat 1242-ben Éprály és a környező falvak is újjáépültek ben van az első írásos említése Újfalunak

8 1541 egy új fordulatot hozott. Elesik Buda és megkezdődik a török hódítás korszaka. Ez a terület, mint Partium az Erdélyi fejedelemség területéhez tartozott, de sokszor találunk arról is említést, hogy a falvak adót fizettek a töröknek. Sajnos, mint határzóna a térség áldozatául vált a „kettős adóztatás” intézményének, amely igen csak próbára tette a falvak és az emberek teherbíró képességét. A következő fontosabb „állomás” az az esemény, amikor is május 23-án Báthory Gábor, szolgálataiért cserébe, körösnadányi Nadányi Gergely hajdúhadnagynak adta Újfalu és Szentkozma részbirtokait. Ezt a napot (május 23) a város napjaként ünnepli Berettyóújfalu. Buda felszabadítása után (1686) azonban megindult a török elleni felszabadító háború, amelynek értelmében Bihar vármegye újra a Magyar Királyság része lett. Ezek után, újra nyugalom köszöntött a terület életébe, ami megindította a mezővárosok fejlődését.

9 A legnagyobb változás a 19. században történt, amikor is a kiegyezés után Berettyóújfalu nagyközséggé vált. Ezt az XVIII. törvénycikk mondta ki. Ez azonnal felgyorsította a település fejlődését s a város vezetése igyekezett mindent megtenni azért, hogy „megszabaduljanak” a mezővárosi léttől és megfeleljenek a nagyközség feladatainak. A nyugodt életnek, az egészségügy fejlődésének és magának a város fejlődésének köszönhetően a lakosság száma is elkezdett szép iramban növekedni. Az első hivatalos népszámlálás ( ) során Berettyóújfaluban 3387-en, Szentmártonban pedig 738-an éltek. Ezek után 1870-ben már Berettyóújfaluban 5760-an, Szentmártonban pedig 854-en éltek. A Dualizmus kori fejlődés után, igazán csak a 20. század hozott nagyobb változást. Az első világháború után a Trianoni békeszerződés értelmében Berettyóújfalu lett csonka Bihar vármegye központja. Ez pedig még jobban felgyorsította a település fejlődését. Új házak és épületek épültek, egyrészt kényszerből és gyorsan, hiszen a vármegyei közigazgatás épületeket és megfelelő ellátást kívánt meg.

10 emID=39&PicNum=2 o/

11 Vonzáskörzet Helyzeti energiának hívjuk a földrajzi fekvésből adódó előnyöket, helyi energiának pedig a lokálisan jelen levő, a települést csak az adott területen serkentő adottságokat. Egy település fejlődéséhez általában mind a helyzeti és mind a helyi energiának a jelenléte szükséges. Ez Berettyóújfalura is igaz. Helyzeti energiaként elég csak azt említenem, hogy a város közel fekszik az Alföldi vásárvonalhoz (Nagyvárad közelsége), de ezen kívül a Sárrét és a Hortobágy találkozásához is igen közel fekszik. Illetve a közlekedés szempontjából is két forgalmas útvonal csomópontjában fekszik. Helyi energiaként pedig, elég ha csak a thermal vizet emelem ki, ami igen jelentős turisztikai vonzerő lehet, a környező települések vagy akár a határ közelsége miatt, a külföldiek szemében is. A helyzeti és helyi energiákon kívül a vonzáskörzet kialakulását a központi funkciók megléte alakítja ki. A központi funkciók túlnyúlnak a település határain, a környék lakosságát is ellátják.

12 Központi funkciók például: 1.munkahelyek 2.kereskedelem 3.közigazgatás 4.egészségügy 5.oktatás 6.vallás A vonzáskörzet akkor tud létrejönni, ha a központi funkciók által nyújtott szolgáltatások a környéken található településeken hiányoznak vagy nem kielégítőek. A vonzáskörzet nagysága függ a város nagyságától, a központi funkciók számától és minőségétől, illetve a távolságtól.

13 Berettyóújfalu vonzáskörzete Berettyóújfalu, mint kórházváros További települések: Abádszalók, Ecsegfalva, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tomajmonostora. Bihar_megye_terkep.html Saját szerkesztés.

14 Berettyóújfalu, mint közigazgatási központ január 1-től a város járási központ lett. bihar-megyeben Saját szerkesztés.

15 Berettyóújfalu, mint iskolaváros A városban kettő Általános Iskola (egy-egy tagiskolával) és három középiskola található. Ez számában is sok, megvizsgálva a környező települések oktatási szintjét. A két általános iskolában összesen 1239 tanuló tanul, ami igen nagy számnak mondható. Megvizsgálva a városban született gyermekek számát, kisebb számolással megállapítható, hogy sok vidéki gyermek utazik már az Általános Iskolai oktatás igénybevételére. A döntő azonban a középfokú oktatás, ugyanis a környéken csak Derecskén és Biharkeresztesen található gimnázium, ezeknek a színvonala és minősége pedig nem minden téren kielégítő, így gyakorlatilag egy 20 km-es körzetben a gyermekek Berettyóújfalura vannak utalva. Természetesen így is sokan választják továbbtanulási célul Debrecent, azonban a három középiskola kb. 2 ezer diákja igen figyelemreméltó adatnak minősül. Ezen kívül a szintén idén bevezetett törvény értelmében az Általános Iskolák és egyéb intézmények állami kézbe kerültek, ennek értelmében az országban különböző tankerületeket hoztak létre. Ilyen tankerületi központ lett Berettyóújfalu is, ami alá több vidéki iskola és intézmény tartozik, ezzel szintén egyfajta intézményes kötődést kialakítva.

16 Összegzés Általános összegzésként elmondható, hogy Berettyóújfalu egyfajta kettős helyzetben van. Lakossága és maga a város vonzódik Debrecenhez, hiszen nagyon sok diák tanul a Debreceni Egyetemen, vagy más felsőfokú iskolában, illetve már nagyon sokan itt kezdik meg középfokú tanulmányaikat is. Magyarország második legnagyobb városában sokan találnak munkalehetőséget is, illetve sokan próbálják meg már saját életüket itt elkezdeni. Ettől függetlenül saját kistérségében Berettyóújfalu egyfajta központi szerepet tölt be, ami főleg a 20. századi eseményeknek köszönhető illetve az azt követő rohamos fejlődésnek. Sok lehetőség rejtőzik a város tarsolyában és csak a megfelelő fejlesztési irányvonal esetében tud kitörni ebből a hátrányos kistérségből, magával húzva a környező településeket. Véleményem szerint, Berettyóújfalu mindig is a térség meghatározó központja lesz, és csak saját magán múlik az, hogy képes-e kitörni és még nagyobb várossá, központtá fejlődni.

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Berettyóújfalu vonzáskörzete Készítette: Duró Ferenc II. évf. Történelem-Földrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések